Készült: 2024.09.20.15:45:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2012.02.21.), 188-192. felszólalás
Felszólaló Dr. Harangozó Tamás (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:02


Felszólalások:  Előző  188 - 192  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Üdvözlöm önöket 2012. február 21-én; 2012. február 21-én, több mint másfél évvel az Orbán-kormány megalakulását követően, az elrugaszkodás évének második havában.

Csak az a kár, hogy a nagy elrugaszkodásban a Malév a földön ragadt, az elmúlt héten több ezer munkavállaló veszítette el állását (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Más napirend van!), azok a szerencsések pedig, akiknek még megvan a munkahelyük, a torz adórendszer következtében fizetésük csökkentésével voltak kénytelenek szembesülni. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Másról beszélsz! - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ügyrend!)

A közszolgáltatások színvonala folyamatosan csökken. A korkedvezményes nyugdíjakat megszüntették, tömegek esnek ki a szociális ellátórendszerből, az egészségügyi ellátás az orvoselvándorlás következtében az összeomlás szélére került. A felsőoktatás leépítése folyamatban, és még hosszan sorolhatnám. (Kőszegi Zoltán: Szétraboltátok az országot!) Egyre többek számára nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt másfél év a demokrácia (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nem sajtótájékoztató van!) és a szociális biztonság leépítésének időszaka volt, miközben Magyarország nemzetközileg elszigetelődött.

(17.20)

Hatékony és azonnali kormányzati beavatkozás nélkül a további elszegényedés, az ország recesszióba süllyedése elkerülhetetlen lesz, ami beláthatatlan társadalmi következményekkel járhat. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Igaza van!)

Ebben a válságos, azonnali beavatkozást igénylő helyzetben mit tesz az Országgyűlés? Mi az, ami 2012. február 21-én...

ELNÖK: Képviselő úr, másfél perce várok arra, hogy rátérjen a Balsai-jelentésre.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: A hat évvel ezelőtti eseménysort értékelő jelentésen vitatkozik ma az Országgyűlés, egy olyan jelentésen, amelyet a 2010 júniusában kormánybiztossá kinevezett Balsai István már 2011 márciusában, tehát már egy éve letett Orbán Viktort asztalára (Zaj a kormánypártok és a Jobbik soraiban.), azonban úgy tűnik, Orbán Viktor számára e kérdés 2011 tavaszán nem volt időszerű, hiszen a jelentés fél évig a fiókjában pihent, azután valami furcsa véletlen folytán, éppen a brutális megszorításokat tartalmazó költségvetési javaslat és az adótörvények benyújtásakor került elő a jelentés a miniszterelnöki fiókból, és szolgált gumicsontként a média számára. Újabb fél év elteltével a gazdasági és politikai helyzet még siralmasabb, ezért a Fidesz ismét a régi kommunikációs elterelő trükkhöz folyamodott, és megint bedobta a 2006-os gumicsontot.

Szeretném felhívni tisztelt kormánypárti képviselőtársaim figyelmét, hogy ezúttal ez már nem fog bejönni. (Zaj a kormánypártok soraiban. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: 2006 tagadását is büntetni kell!) Önök a változásokat követően...

ELNÖK: Képviselő Úr! Ismételten felhívom szíves figyelmét, hogy a vita a Balsai-féle jelentésről folyik, és felkérem, hogy erre vonatkozóan beszéljen, amennyiben nem, kénytelen vagyok a Házszabály előírásainak megfelelően eljárni. Parancsoljon!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! A Balsai-jelentés benyújtásának körülményeiről tartok éppen megemlékezést. (Kőszegi Zoltán: Beszélj az országárulásról! - Zaj. - Az elnök csenget.)

Csak azt szeretném, képviselőtársaim, akkor lerövidítem, látom, milyen türelmetlenek; ha nagyon-nagyon fontos lett volna ez a jelentés, akkor érdekes módon az elmúlt egy évben rengeteg alkalom lett volna az Országgyűlés színe előtt ezt megvitatni, de valamilyen rejtélyes oknál fogva az anyag mindig akkor kerül elő, amikor önök egyébként politikailag a közvélemény előtt bajban érzik magukat.

Tévedés ne essék, nem akarom a jelentés tárgyát, nevezetesen a 2006 őszi utcai zavargások és azok rendőri kezelésének kérdését bagatellizálni. 2006 szeptemberében és októberében a Budapest utcáin lezajlott események komoly megrázkódtatást okoztak az egész magyar társadalomban.

A korábban nem tapasztalt utcai vandalizmus, a hatóságok bizonytalan, egyszer erőtlennek, máskor túlságosan is agresszívnak tűnő fellépése érthető módon váltott ki megütközést, ezért indokolt a 2006. évi őszi események elemzése, tanulságainak leszűrése, a törvényeket áthágó, bűncselekményt elkövető személyek felelősségre vonása, legyenek azok akár a randalírozók, akár erőszakoskodó rendőrök.

Szeretném emlékeztetni önöket, hogy ennek érdekében az előző kormányzati ciklusban számos vizsgálat indult. Ezeket nem politikusok, hanem felkészült szakértők folytatták le. Ilyen volt a Gönczöl-bizottság, a Papp Károly-féle bizottsági jelentés, az a Papp Károly, aki szemlátomást az Orbán-kormány bizalmát is élvezi, és ilyen volt az Ignácz-jelentés is, amely a szeptember 18-ai TV-székházostrom körülményeit tárta fel. (Hegedűs Tamás: Szerecsenmosdatás!) Mindegyik vizsgálat tárgyilagosan próbálta elemezni az eseményeket, és számos kritikát fogalmazott meg a kormánnyal és a rendőri vezetőkkel szemben, de közben az ügyészségek és a bíróságok is tették a dolgukat, és mind a randalírozók, mind a rendőrök esetében több elmarasztaló büntetőítélet született, önök azonban úgy tesznek, mintha akkor semmi nem történt volna. A független szakértői vizsgálatokat lesöpörték az asztalról, jogerős bírósági ítéleteket tettek egyetlen tollvonással semmissé, hazugnak kikiáltva a rendőröket és dilettánsnak a bírókat.

2010 után a Fidesz politikusai szakértők és bírók helyett maguk kívánták eldönteni, 2006 őszén mi volt okszerű és mi nem, ki a felelős, ki a bűnös és ki az áldozat. (Zaj a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) A végső és megfellebbezhetetlen igazság kinyilatkoztatásának nemes feladatát Gulyás Gergely és Balsai István vették magukra. A legdöbbenetesebb azonban, hogy Balsai István a jelentésben még az objektivitás látszatára sem ad, bár mint említettem, a 2006-os eseményekről rengeteg dokumentum áll rendelkezésre, ennek ellenére a Balsai-jelentés meg sem próbálja feltárni és feloldani a források közti ellentmondásokat, nem ismerteti a lehetséges alternatív interpretációkat, meg sem próbálja több oldalról igazolni a rendkívül súlyos állításait megalapozó tényeket. (Zaj a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

E dolgozat lényegében egy korabeli sajtóhírekből és bizottsági jegyzőkönyvekből jól látható politikai koncepció mentén összeollózott fércmunka, nem tartalmaz olyan tényeket, amelyek eddig ne kerültek volna nyilvánosságra. A jelentés bizonytalan megállapítások és feltételezések alapján von le nagyon súlyos büntetőjogi következtetéseket. A legszuggesztívebb részek jellemzően ismeretlen személyek beszámolóin alapulnak, információk merültek fel, neve elhallgatását kérő vadászpuskás lövést nyilatkozta és a többi.

A Balsai-jelentés forráskezelése, szakmai színvonala Schmitt Pál disszertációjával vetekszik, csak ezért nem doktori fokozat, hanem alkotmánybírói szék járt elismerésként. Balsai István hosszasan sorolja, szerinte milyen bűncselekmények elkövetésével vádolhatók rendőri és politikai vezetők, eközben elvi szinten sem merül fel az Astoriánál megtartott Fidesz-nagygyűlés szervezői, köztük Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő felelőssége, pedig a rendőrség folyamatosan informált a közelben zajlott rendbontásról és rendőri műveletekről. (Zagyva György Gyula: Miféle rendbontásról beszélsz?) Nem részletezi, Orbán Viktor miért távozott biztonságos útvonalon elsők között a rendezvényről, miközben a résztvevőket nem tájékoztatták, milyen irányban válhat veszélyessé az Astoria elhagyása. Teljességgel figyelmen kívül hagyja azokat a 2006-os bizottsági üléseken bemutatott bizonyítékokat, amelyek egyértelművé tették, hogy szélsőséges személyek tudatosan igyekeztek a randalírozókat a Fidesz-nagygyűlésre ráhúzni (Folyamatos zaj a kormánypártok és a Jobbik soraiban. - Dr. Hoppál Péter: Te vagy a szélsőséges!) és a békés tüntetőket a saját céljaikra felhasználni, továbbá hallgat azokról az erőfeszítésekről, amelyekkel a rendőrség megpróbálta mindezt megakadályozni.

A Balsai-jelentésnek tehát nem célja a tényfeltárás, az események megértése. Célja egy fideszes körökben terjedő mítosz koherens egésszé formálása, hihető elmesélése. Eszerint a gonosz politikai és rendőri vezetők a magyarság ellen izzó gyűlölettől vezérelve Budapestre szerveztek több ezer szélsőjobboldalinak álcázott fiatalt, majd egész napos kitartó terelgetés után rátolták őket az Astoriánál kiválóan megszervezett nagygyűlésre, hogy ott a békés fideszes szimpatizánsokat a rendőrökkel megverettethessék. (Kőszegi Zoltán: A saját forgatókönyveteket játszottátok! - Moraj a Jobbik és a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Ez a történet bármilyen népszerű is a fideszes körökben, igen távol áll a valóságtól, ezzel szemben a rendőrség akkor már hetek óta óriási erőfeszítéseket tett a soha korábban nem tapasztalható agresszivitással fellépő rendbontók megfékezése érdekében.

Az ilyen mértékű és az események előrehaladtával egyre szervezettebbé váló utcai agresszió felkészületlenül érte a rendőrséget. Sem a korábban alkalmazott tömegkezelési technikák, sem a vezetési módszerek, sem a rendőrségi felszerelés nem bizonyult elégségesnek. Ez először 2006 szeptemberében a TV-székház ostrománál vált fájdalmasan egyértelművé, és vezetett a 2006. október 23-ai kudarchoz is. A 2006. évi bizottsági jegyzőkönyvekből ugyanis egyértelműen kiderül, ezt tényszerűen a Balsai-jelentés sem cáfolja, hogy a rendőrség komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a randalírozó szélsőségesek ne egyesülhessenek a Fidesz nagygyűlésével. Először az Arany János utcánál, majd a József Attila utca és az Andrássy út nyomában próbálták meg feltartóztatni a Deák tér irányába tartó tömeget. A szomorú igazság az, hogy ezek az erőfeszítések az elégtelen rendőri erők miatt nem vezettek eredményre.

Tehát a Balsai-jelentésben is megénekelt fideszes legenda egyszerűen nem igaz. Az igazság sokkal prózaibb: a rendőrség minden igyekezete ellenére nem tudta biztosítani Budapest rendjét 2006. október 23-án. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Ez volt a dolguk! - Folyamatos zaj.) Nem tudta elvárható módon garantálni az Astoriánál megtartott nagygyűlés biztonságát. E hiányosságaiért legkevésbé az aznap szolgálatot teljesítő rendőri végrehajtó állományt terheli felelősség. Minden tiszteletem azoké a kisrendőröké, akik életük és testi épségük kockáztatásával, a legjobb tudásuknak megfelelően heteken át, sokszor családjuktól távol küzdöttek Budapest közrendjének helyreállításáért.

Nem, a felelősség nem az övék! A 2006 őszén tapasztalt felszerelésbeli és szervezési hiányosságért a rendőri vezetést a 2006-os és az azt megelőzően tevékenykedő kormányokat, mindegyik kormányt terheli a politikai felelősség. Nyilvánvalóvá vált, hogy komolyabb tömegkezelési feladatok szakszerű végrehajtására a rendőrség alkalmatlan volt. Ha valamiben, akkor ebben terheli a politikai és a rendőri vezetőket felelősség. Igaz ez annak ellenére, hogy hasonló méretű utcai rendzavarással korábban sem a rendőrök, sem a vezetőik még nem találkozhattak.

Természetesen, mint az akkori kormánypártnak, a Magyar Szocialista Pártnak is felelőssége van ezekért a hiányosságokért. Az MSZP-nek meg kell követnie minden civil áldozatot, akár a randalírozóknak, akár a rendőri atrocitásnak estek áldozatul, és meg kell követnie azt a 319 rendőrt, akik ebben az időszakban szolgálatuk ellátása során sérültek meg. (Felzúdulás a kormánypártok és a Jobbik soraiban. - Pálffy István: Kérjetek előbb bocsánatot!) Meg kell követnünk, és bocsánatot kell kérnünk az itt jelen lévő Révész Máriusz képviselőtársunktól is.

(17.30)

Az akkori kormány felelősségének tudatában megtette a szükséges intézkedéseket. (Derültség a Jobbik soraiban.) Független szakértők bevonásával objektív tényfeltáró vizsgálatot folytatott le. (Moraj és közbeszólások a kormánypártok soraiban. - Kőszegi Zoltán: Kuncze elvtárs hogyan...? Hazugság!) Az ezek eredményeként leszűrt tanulságok alapján intézkedett korszerű felszerelések beszerzéséről, és külföldi tapasztalatokra is támaszkodva továbbfejlesztette a rendőrök kiképzését.

Ezek az intézkedések látványos eredménnyel jártak: a rendezvények rendőri biztosításának professzionalizmusa laikusok számára is érzékelhető, és össze sem vethető 2006 őszével. A rendőri intézkedésekkel szembeni panaszok megnyugtatóbb kivizsgálása érdekében pedig létrehozta a Független Rendészeti Panasztestületet, amelynek első hároméves tevékenységéről szóló jelentést jövő héten fogja tárgyalni az Országgyűlés, amelynek elfogadását egyhangúlag támogatta a honvédelmi és rendészeti bizottság. (Kőszegi Zoltán: Megcsúfoltátok és meggyaláztátok a rendőrséget!) A kormány tehát 2006 őszét követően megtette az elvárható intézkedéseket a felszínre került problémák megoldása érdekében.

Az igazságszolgáltatás szervei szintén tették kötelességüket. Mind az azonosított rendzavarókkal, mind a rendőri túlkapások elkövetőivel szemben eljártak a hatóságok. Meggyőződésünk szerint ez így van rendjén: aki törvényt sért, legyen az rendőr vagy tüntető (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Gyurcsány!), annak az igazságszolgáltatás előtt kell felelnie tetteiért. Ez a jogállami megoldás, nem a visszamenőleges hatályú jogalkotás és a politikai testületekben való ítélkezés. (Bödecs Barna: Az antidemokratikus koalíció nincs jelen!)

Tehát minden érintett levonta 2006 őszének tanulságait. Az élet már rég túllépett 2006 őszén. (Kőszegi Zoltán: Ez volt a célotok? Soha!) Ez alól egyetlen kivételt a Fidesz-KDNP képez. Önök még nem vállaltak felelősséget a 2006 őszén folytatott kettős beszédükért. Azért, hogy miközben a közrend szavatolását követelték, a kormánnyal szembeni ellenállás jogáról szónokoltak, ultimátumokat szabtak, és nem határolódtak el az egyre radikalizálódó Kossuth téri tüntetőktől. (Patay Vilmos: Az nem a rendőrségre tartozik!) Itt az idő, hogy végre önök is szembenézzenek saját felelősségükkel, hogy bocsánatot kérjenek az Astoriánál megfelelő tájékoztatás nélkül hagyott, saját cserbenhagyott szimpatizánsaiktól, a 2006 őszén megsérült 319 rendőrtől, hogy elnézést kérjenek a rendőri állománytól és a bírói kartól a semmisségi törvénnyel okozott megaláztatásért. (Kőszegi Zoltán: Szégyelld magad!)

A Belügyminisztérium vezetése pedig szégyellje magát, hogy a Kádár-huszározás, a semmisségi törvény csendes tudomásulvétele, a szolgálati nyugdíjrendszer szétverése után, minden szakmai önbecsülését feladva felvállalta e fércmunka képviseletét a bizottsági üléseken, és asszisztál (Kőszegi Zoltán: Gyalázatos! - Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Szégyenletes!) a rendőröket brutális, agresszív bűnözőként beállító jelentés elfogadásához.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Összefoglalva: az előttünk fekvő iromány nem egy vizsgálati jelentés, hanem egy koncepciós eljárás eszköze, ami semmi más célt nem szolgál, mint hogy a rendőrök és a politikai ellenfelek bűnbaknak állítása révén elterelje a figyelmet az elmúlt hetekben egyre drámaibb mértékben testet öltő gazdasági és szociális összeomlásról. 2012 februárja nem alkalmas idő, a Magyar Országgyűlés pedig nem alkalmas hely e koholmány megvitatására. Ezért ebben a Magyar Szocialista Párt a továbbiakban nem fog részt venni.

Végezetül szeretnénk gratulálni Balsai Istvánnak alkotmánybírói kinevezéséhez. (Patay Vilmos: Gyávák vagytok!) E jelentést elolvasva nem kétlem, hogy megdolgozott érte. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Gyávák!)

Ami pedig Gyurcsány Ferenc személyét illeti, lehetősége lenne rá (Kőszegi Zoltán: Ő megmondta, hogy megcsináltátok!), és remélhetőleg a részletes vitában meg is teszi, hogy személyesen válaszoljon a jelentés tartalmára, és személyesen válaszoljon az önök kritikáira. (Kőszegi Zoltán: Gyurcsány megmondta, hogy megcsináltátok! Most már nem vesztek benne részt! - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen!)

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Távozik az ülésteremből.)




Felszólalások:  Előző  188 - 192  Következő    Ülésnap adatai