A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar választók egyértelmű felhatalmazása alapján a nemzeti kormány célja változatlanul Magyarország és a magyar emberek biztonságának védelme. A 2019. évi költségvetés, amelyet most a választás évében is nyár elején nyújtott be a kormány az Országgyűlés elé, Magyarország biztonságos növekedésének feltételeit teremti meg. A törvényjavaslat kidolgozása során a biztonság megőrzését, a családok és a gyermekvállalás támogatását, a gazdaság növekedési ütemének fenntartását és a teljes foglalkoztatás elérését tartottuk szem előtt. Ezek a lépések szolgálják leginkább az ország gazdasági érdekeit, az emberek előrejutását és életminőségének javulását.

Ugyanakkor az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is tartjuk a szigorú és fegyelmezett költségvetési politikát. Ez biztosítja, hogy elérjük kitűzött céljainkat, miközben tovább tudjuk csökkenteni az államadósság szintjét, ami az adósság szerkezetének folyamatos javításával együtt tovább mérsékli hazánk külső sérülékenységét. A költségvetés összeállítása során tekintettel kell lennünk arra is, hogy a világgazdaságban, illetve az eurózónában olyan folyamatok vannak jelen, amelyek adott esetben válságba fordulhatnak, és így hátrányosan érinthetik a magyar gazdaságot is. Ezért a költségvetés tervezésekor az eddigieknél is nagyobb óvatossággal jártunk el. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege másfélszeresére emelkedik.

Tisztelt Országgyűlés! A következő évek egyik legnagyobb kihívása a biztonság megteremtése és megerősítése, egyrészt az Európát sújtó bevándorlás és az azzal járó terrorveszély következtében, másrészt az eurózónában és a világgazdaságban zajló kedvezőtlen folyamatok miatt. A magyar emberek védelme és biztonságuk megőrzése érdekében a nemzeti kormány továbbra is kiáll a bevándorlás elősegítése helyett határaink védelme és a nemzeti szuverenitás megőrzése mellett. A kormány erőteljes fellépésének eredménye, hogy Magyarországot jelenleg is a világ legbiztonságosabb országai között tartják számon. A külső környezetből fakadó kihívások kezelése és a pénzügyi kockázatok kivédése érdekében a kormány továbbra is olyan gazdaság- és társadalompolitikát folytat, amely biztosítja hazánkban a stabilitást és a kiszámíthatóságot, és lehetővé teszi az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedési ütem fenntartását. Magyarország ma már nemzetközi téren is elismert gazdasági teljesítménye megalapozza, hogy jövőre is több forrást tudjunk biztosítani a magyar családok előrejutására és a gyermekvállalás támogatására, a foglalkoztatás bővítésére, az időskori biztonság megteremtésére, a nemzeti identitás megőrzésére, határaink védelmére és nem utolsósorban a gazdaság fejlesztésére. Mindehhez biztos keretet teremt a jövő évi költségvetés.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2019. évi költségvetés tehát a biztonságos növekedés költségvetése, amelynek alapjául az elmúlt évek pénzügyi és gazdaságpolitikai eredményei szolgálnak. A 2013-as növekedési fordulatot követően a magyar gazdaság az elmúlt négy évben lendületesen, átlagosan 3,6 százalékos ütemben, ezen belül 2017-ben kiugróan magas mértékben, 4 százalékkal bővült. A magyar gazdaság teljesítménye felülmúlta az újonnan csatlakozott tagállamok többségét, és egyben jelentősen meghaladta az uniós átlagot is. Ennek eredményeként gyorsult hazánk felzárkózása, és reméljük, ez a következő években is így lesz. A gazdaság teljesítményének fenntarthatóságát jelzi ugyanakkor, hogy a pénzügyi és gazdasági folyamatok is kedvezőek, a költségvetési hiány tartósan alacsony szinten van, miközben minden ágazat támogatása érdemben növekedett.

(8.20)

Fontos tény az is, hogy az államadósság minden évben csökken, vagyis a gazdasági bővülést  ellentétben a 2008 előtti évekkel  nem a túlzott hitelfelvétel generálja. Emlékezzünk vissza arra, hogy nemcsak a hitelfelvétel, hanem a privatizáció is szolgálta azt, ami 2008 előtt történt, mégis gazdasági csőd lett a vége. Mindezek mellett továbbra is kiemelt célunk a „segély helyett munkát” elv további érvényesítése.

Tisztelt Ház! Hadd szóljak néhány szót a foglalkoztatáspolitikai eredményekről! 2017 végére a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent, és a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,4 milliót. A rendszerváltozás óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon. 2010-hez képest 750 ezer emberrel többnek van munkája hazánkban.

Eddigi gazdasági eredményeinknek köszönhető, hogy az előttünk álló feladat a hatékonyság és a versenyképesség emelése. Ezekhez a folyamatokhoz pedig a gazdaság teljesítményének növekedése mellett emelkedő munkabérek kapcsolódnak. Ebből a szempontból is kedvező, hogy a dinamikus bérnövekedésnek és a mérsékelt inflációnak köszönhetően 2017-ben a reálbérek 10,3 százalékkal nőttek. Már látható, hogy 2018-ban is folytatódik a keresetek két számjegyű emelkedése, amelynek eredményeként a nettó reálbérek 63 hónapja nőnek töretlenül.

A magasabb keresetek kedvezően hatnak az országon belüli mobilitásra, és csökkentik a külföldi munkavállalás vonzerejét. Számításaink szerint a reálbérek 2018-ban és 2019-ben is emelkedni fognak. Ennek egyik alapja nyilván az volt, hogy 2016 novemberében megállapodást írtunk alá a szociális partnerekkel; erről majd később még szólni fogok. Ez a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésre is ösztönzőleg hat, ami a gazdaság munkaerő-tartalékának áramlását segíti elő.

Ezen túlmenően az Európai Unióban legalacsonyabbnak számító 9 százalékos társaságiadó-kulcs is érdemben járult hozzá, hogy 2017 során több mint 8200 milliárd forint értékű fejlesztés valósuljon meg Magyarországon. Ennek eredményeként éves összevetésben a beruházási aktivitás 17 százalékkal bővült 2017 során.

A beruházások terén 2018-ban és 2019-ben is folytatódik a növekedési dinamika, amelyet a 4000 milliárd forint értékű fejlesztés is támogat. Ennyit tartalmaz az önök számára beterjesztett költségvetés. A gazdaság erősödése kézzelfogható, mindenki által megtapasztalható, hiszen több pénz marad az embereknél, ami a kiskereskedelmi forgalom közel öt éve, egészen pontosan 59 hónapja tartó bővülésében is megjelenik.

Az elért eredmények, a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás fenntartásának kulcsa a felelős és előrelátó konzervatív tervezés.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi környezet kihívásait figyelembe véve 2019-re a kormány 4,1 százalékos bruttó hazaitermék-bővülést és 2,7 százalékos infláció mellett 1,8 százalékos hiánycélt tervez, ami az idei hiánycélhoz képest is 0,6 százalékponttal alacsonyabb.

A kormány számításai szerint az 1,7 százalékos strukturális egyenleg pedig olyan szerkezetet tükröz, amely a középtávon elvárt másfél százalékos értéket közelíti, és ezen értéket 2020-ra is elérjük. Azt tudom önöknek mondani, hogy csak a beruházások érdekében vállalunk hiányt, egyébként a magyar állam működése nullszaldós, azaz a bevételek és a kiadások fedezik egymást. Az államadósság bruttó hazaitermék-arányos mérséklődése jövőre is folytatódik, az uniós módszertan szerinti adósságmutató 69,6 százalékra csökkenhet. Emlékeztetném önöket, hogy ez a mutató még 80 százalék fölött volt 2010-ben, most 70 százalék alá csökken az adósságszintünk. 2017-ben ez a mutató már 73,6 százalék volt, a választási ciklus végére, 2022-re pedig 60 százalék alá kívánja mérsékelni a kormány ezt az adósságszintet.

Az ország biztonságát garantálja, hogy  amint már említettem  a kormány előrelátóan tervez. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalékelemek összege a másfélszeresére emelkedik az idei évhez képest. A megemelt tartalékok biztosítják, hogy a kedvezőtlen pénzpiaci folyamatok és a reálgazdasági események ne befolyásolják a 2019. évi adóintézkedéseket, a hiány és az adósságcsökkenés teljesíthetőségét. A stabilitást erősíti az is, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az állam, ahogy említettem, nullszaldósan működik, a befolyt bevételekből biztosítja a működését. A deficit, a gazdaság versenyképességének javítása, valamint a bővülési potenciál fenntartása érdekében csak a fejlesztésekhez és beruházásokhoz kapcsolódik.

Emellett a költségvetés központi alrendszerét tekintve jövőre is számos szakpolitikai területnek jut többletforrás az előző évekhez képest. Az oktatásra 15 milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal, a közbiztonságra és a honvédelemre 156 milliárd forinttal költ többet majd 2019-ben az ország, mint idén, amennyiben a parlament ezt elfogadja.

Ez utóbbival kapcsolatban kívánom elmondani, hogy a 2015-ben Európát és Magyarországot elért, korábban soha nem látott migrációs hullám kivédése, a magyar emberek és az Európai Unió határainak védelme érdekében már eddig is számos intézkedést hozott a kormány.

Ezek a lépések azóta is biztosítják, hogy ellenőrizetlenül egyetlen személy se léphessen be az országba. A tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül egy 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát.

A honvédség modernizálását is célozza, hogy 2024-re a bruttó hazai termék arányában 2018-hoz képest megduplázódnak, nominálisan pedig háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források, a NATO-kötelezettségeinket tehát tudjuk teljesíteni.

Tisztelt Ház! A magyar emberek biztonságának megteremtése mellett a nemzeti kormány eddig is számos intézkedéssel segítette a családok élethelyzetének javítását és ösztönözte a gyermekvállalást. Ezt a bevált rendszert erősíti tovább a jövő évi költségvetés is. A családok támogatására szánt forrás 2019-ben meghaladja a 2000 milliárd forintot. Az Európában is kedvező 15 százalékos személyijövedelemadó-kulcsnak és az egyedülálló családi adórendszernek köszönhetően 2016-hoz képest mára mintegy 1 millió család gazdálkodhat több pénzből. A családi kedvezmény növelésének negyedik ütemeként havi 40 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, évi összesen 480 ezer forint kedvezményt biztosítva ezzel. Egyébként ez az intézkedés több mint 350 ezer családot fog érinteni Magyarországon.

Az első házasok családalapításuk támogatására továbbra is számíthatnak adókedvezményre, valamint megmarad a gyes és a gyed extra, emellett a bölcsődei férőhelyek bővítésével segíti a kormány a szülőket a munkavállalásuk könnyítésében, biztosítja a színvonalas gyermekétkeztetést a bölcsődétől az iskoláig, valamint a rászoruló gyermekeknek már az iskolai szünidőkben is a legalább napi egyszeri meleg étkezést.

Mindemellett a rászoruló családokat támogatja az 1-9. évfolyamos diákokig terjedően az ingyenes tankönyvellátás biztosítása is. Nemcsak a családok, hanem mindenki számára kedvező, hogy 2019-től a friss tejhez hasonlóan valamennyi tej áfája 5 százalékra csökken, emellett 20 ezer forintig a lakossági átutalások mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól. Itt emlékeztetnék arra, hogy az elmúlt években az alapvető termékek köréből a sertéshús, a csirke, a hal, a tojás, a friss tej áfája már 5 százalékra csökkent, ez fog most bővülni azzal, hogy más tejtermékekre is kiterjesztjük az áfa kedvezményes kulcsát.

A családbarát Magyarország építése és a családi értékek védelme érdekében hozott intézkedések támogatják a demográfiai célkitűzések megvalósulását, hozzájárulnak a jövő generációjának egészséges fejlődéséhez, valamint javítják a családok életminőségét is.

(8.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország pozitív teljesítménye a családok támogatása mellett megalapozza a munkából élők helyzetének további javítását, a munkahelyteremtés ösztönzését is. Mint ahogyan az önök előtt is ismert, a nemzeti kormány a munkaalapú gazdaság megteremtését tűzte ki célul 2010-ben. Ennek megfelelően a kormány 2010 óta jelentős lépéseket tett és tesz 2019-ben is azért, hogy aki többet dolgozik, többet is vihessen haza.

Ahogy arról már szóltam, a tavaly életbe lépett hatéves adó- és bérmegállapodásnak köszönhetően Európában az egyik legalacsonyabb szintre, 9 százalékra csökkent a társasági adó kulcsa, miközben 2017-től a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett. Idén a minimálbér további 8 százalékkal, míg a garantált bérminimum újabb 12 százalékkal nőtt.

A szociális hozzájárulási adó két lépcsőben összesen 7,5 százalékponttal, 27-ről 19,5 százalékra csökkent. A bérmegállapodás 2019-ben is elősegíti az adóterhek csökkentését, mivel jelenleg a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó a reálkereset alakulásának függvényében további 2 százalékponttal csökkenhet. Tehát az a célunk, hogy a hatéves bérmegállapodást folytassuk, és jövőre 17,5 százalékra csökkenjen ennek a kulcsnak a mértéke.

A kormány kiemelten fontosnak tartja a nyugdíj mellett munkát vállalók munkaerőpiaci pozíciójának megerősítését, a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatását is. Az idős munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítését célozza, hogy a nyugdíj melletti jövedelmek 2019-től nem viselnek szociális hozzájárulásiadó- és járulékterheket, tehát ez azt jelenti, hogy az a nyugdíjas honfitársunk, aki munkát kíván vállalni majd a következő évtől, csak az szja-t kell hogy megfizesse, sem a munkáltatót, sem őt más egyéb közteher egyébként nem fogja terhelni. A rendszer hasonló lesz egyébként, mint a nyugdíjas-szövetkezetek esetében.

Tisztelt Ház! A kormány kiemelt figyelmet fordít a vállalatok növekedésének, beruházásainak ösztönzésére is. Ennek érdekében 2019-től jelentősen bővíti a társasági adóból igénybe vehető beruházási kedvezményeket. A vállalatok 500 millió forint helyett évente 10 milliárd forint összegig képezhetnek adómentes fejlesztési tartalékot jövőbeni beruházásaikra, emellett enyhülnek a startup vállalkozásba történő befektetések után érvényesíthető kedvezmény igénybevételi korlátai is.

A kisvállalkozások növekedésének elősegítése érdekében a kisvállalati adó belépési korlátja 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, és az adózó mindaddig az adónem alanya maradhat, míg bevételei meg nem haladják a 3 milliárd forintot.

Az adórendszer egyszerűsítése és átláthatóságának javítása 2019-ben is fontos kormányzati cél. Ennek megfelelően 2019-től új, önálló szociális hozzájárulásiadó-törvény lép életbe. Az új szabályozás lefedi a korábban egészségügyi hozzájárulást viselő jövedelmeket is, így ez az adónem megszűnik. Egyúttal sor kerül az adónem kedvezményeinek újragondolására is.

Az egészségügyi hozzájárulás mellett a kulturális adó és a baleseti adó is megszűnik, amely utóbbi megszűnését a biztosítási adó átalakítása teszi lehetővé. A jövőben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás adóztatása a biztosítási adó keretén belül valósul meg, és ezzel együtt az adó mértéke is csökken.

Tisztelt Országgyűlés! Tovább folytatódnak a közszolgálati dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelése érdekében tett lépések, az életpálya- és bérrendezési programok.

Új elemként jelenik meg az önkormányzati köztisztviselők és kormánytisztviselők életpályája, amelyhez a jogszabályi háttér kidolgozására ősszel kerül sor. A jövő évi költségvetés a kormánytisztviselők esetében  a kormány döntésének függvényében  béremelkedést tesz lehetővé, továbbá az önkormányzati tisztviselőknél is megteremti az illetménynövelés lehetőségét.

2019-ben újabb 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése, elérve ezzel 2015-höz képest az átlagosan 50 százalékos növekedést. Az egészségügyi szakdolgozók esetében a 2016-ban indult többlépcsős béremelés részeként 2019 novemberétől további 8 százalékos emelésre kerül sor. A költségvetés fedezetet nyújt valamennyi, a korábbi években már megvalósult intézkedés továbbviteléhez is.

A nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülésére is kiemelt figyelmet fordít a kormány. Célunk az, hogy az uniós átlag feletti gazdasági növekedésből a nyugdíjasok is minél nagyobb arányban részesüljenek. Ezért a kormány  2010-ben tett ígéretének megfelelően  2011 és 2017 között átlagosan több mint 26 százalékkal emelte a nyugdíjakat, amelyek vásárlóereje a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően mintegy 10 százalékkal javult. Amennyiben a jövő évben az infláció meghaladná a megvalósított nyugdíjemelés mértékét, a nyugdíjasok természetesen számíthatnak arra, hogy a különbözetet a kormány, ahogy eddig is, ezután is kiegyenlíti; az elmúlt években persze nem ez volt a jellemző, hanem egy reálérték fölötti növekedés is. Emellett a várható gazdasági teljesítményből adódóan minden remény megvan arra is, hogy 2019-ben is lehetőség nyílik nyugdíjprémium kifizetésére.

A nők családban betöltött szerepére is megkülönböztetett figyelmet fordít a kormány, ezért változatlanul biztosítja a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők számára a korhatár alatti nyugellátás igénybevételének lehetőségét, illetve ennek fedezetét.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a 2014-2020-as ciklusra a hazánkat jogosan megillető európai uniós források célzottabb és még hatékonyabb felhasználását tűzte ki célul. Míg 2018-ban az volt az elsődleges cél, hogy az uniós források teljes összege kötelezettségvállalással lekötésre és nagy arányban kifizetésre kerüljön, addig 2019-ben a hangsúly ezeknek a projekteknek a megvalósítására helyeződik át. Költségvetési szempontból a cél az, hogy 2019-ben az uniós támogatások Európai Bizottságtól való lehívása is fokozottabban haladjon előre.

A strukturális, a vidékfejlesztési és a halászati, valamint az egyéb uniós, például közlekedési infrastruktúra-fejlesztést támogató európai hálózatfinanszírozási eszköz forrásait felhasználó támogatásokon keresztül összesen közel 2000 milliárd forintot tervezünk kifizetni.

A már korábban megszületett döntésnek megfelelően a rendelkezésre álló összegek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítjuk, ebben nincs változás; nem is lehet, hiszen elértük azt, hogy valamennyi pályázat kiírásra került, tehát mindenki tisztában lehet azzal, hogy uniós forrásokat milyen célokra kívánunk felhasználni, ennek az elsődleges iránya pedig továbbra is a gazdaságfejlesztés.

Ez érdemben segíti elő a gazdaság növekedését a megvalósuló beruházásokon, a foglalkoztatottság bővülésén és a versenyképesség emelésén keresztül. Emellett jelentős források jutnak az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztéseire, a társadalmi felzárkózást elősegítő programokra, valamint a közigazgatási és közszolgáltatási infrastruktúra modernizálására is.

A vissza nem térítendő támogatások mellett a korábbi pénzügyi időszakhoz képest már nagyobb szerephez jutnak azok a pénzügyi eszközök, amelyek többször kihelyezhetők. Ezek hosszú távon tudnak biztos finanszírozást nyújtani a vállalkozások fejlesztéseihez. Mindezek mellett említést érdemelnek azok az uniós támogatások is, amelyek ugyan nem jelennek meg a hazai költségvetésben, azonban az agrárpiaci és közvetlen termelői támogatások formájában 423 milliárdos forrást jelentenek a vidék Magyarországa számára.

Tisztelt Ház! Amint azt már említettem, az elkövetkező évek gazdaságpolitikájának legfontosabb feladata a magyar gazdaság versenyképességének emelése. Olyan feladat ez, amely összeköti azokat a lépéseket, amelyeket például az innováció támogatása, a béremelések, a szakképzés fejlesztése és nem utolsósorban a beruházások támogatása terén teszünk. Ehhez kapcsolódik, hogy jövőre jelentős összeget, mintegy 4000 milliárd forintot fordítunk a fejlesztések finanszírozására.

(8.40)

Ezek között olyan beruházások és programok szerepelnek, mint például a Pest megyei fejlesztések, az Irinyi-terv iparstratégiai támogatásai, az „Ipar 4.0” program intézkedései, a digitális infrastruktúra fejlesztése, az egészségügy területét érintő beruházások megvalósítása, a fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellátás fejlesztése, jó néhány szakrendelő felújítása, építése, kórházfelújítások, és az oktatás területén megvalósuló beruházások támogatása.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy szóljak néhány mondatot az önkormányzatok finanszírozásáról. Az önkormányzatok finanszírozásához szükséges központi költségvetési források jövőre is rendelkezésre állnak, továbbra is azon alapelvek mentén, amelyek többek között a családok támogatását és az életszínvonal növelését szolgálják. A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere jövőre is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó feladatalapú támogatási rendszerre épül.

Mivel a hatéves adó- és bérmegállapodás az önkormányzatokat is érinti, a kormány a megnövekedett bérek kifizetéséhez költségvetési támogatást nyújt. A 2017. és 2018. évi minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből adódó illetménynövekedéshez kapcsolódó támogatásokat a 2019. évi költségvetésitörvény-javaslat tartalmazza. A gazdasági és társadalmi felzárkóztatáshoz elengedhetetlen a vidéki települések támogatása, így az uniós források mellett egyre több hazai forrást bocsátunk rendelkezésre fejlesztési célokra.

Ennek jegyében a kormány 2019-ben is támogatja a gyermekétkeztetést biztosító konyhák, étkezők, valamint bölcsődék, minibölcsődék fejlesztését és a további önkormányzati feladatok megvalósítását. A gyermekétkeztetés önkormányzati ellátása a 2019. évben is követi a már kijelölt irányvonalat. A működési és fejlesztési források folyamatos bővülése meghozta a kívánt eredményeket, egyre több fejlett infrastruktúrával rendelkező konyha biztosítja az egészséges táplálkozást a gyermekek számára.

Tavaly jelentős többletforrást juttattunk az átalakuló bölcsődei rendszer működésére, 2017-től ugyanis a kisebb településeken is kötelezővé vált a kisgyermekek napközbeni ellátása, amennyiben arra igény van. (Tüsszentés hallatszik.) És ez igaz is, egészségére! (Derültség.)

A nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében 2019-ben is folytatódik az intézményrendszer strukturális átalakítása. Ennek köszönhetően az új, rugalmas feladatellátás egy megújult finanszírozási rendszerrel párosul, ezzel is hozzájárulva a hatékony működéshez.

Fontosnak tartjuk. hogy a kistelepüléseken működő önkormányzatoknál is emelkedjen a dolgozók bére, és szándékunk, hogy az önkormányzatokat motiváljuk ennek megvalósításában. Ennek érdekében a szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok köztisztviselői béremelésének pályázati úton történő támogatására a költségvetés 11 milliárd forint forrást tartalmaz.

Mindent egybevetve, az önkormányzatok a következő évben hitelforrás nélkül több mint 2750 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés több mint 737 milliárd forint támogatást biztosít.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2019. évi költségvetés szerves része a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjának, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapnak a gazdálkodása. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban marad. A már említett nyugdíjprémium kifizetésére a Nyugdíjbiztosítási Alapban céltartalékként 24,7 milliárd forintot különítettünk el.

Az Egészségbiztosítási Alapnál ugyancsak a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol a költségvetés. Az alap bevételeinek nagyobb részét, közel 75 százalékát a járulékbevételek és hozzájárulások, a fennmaradó részt pedig a költségvetési hozzájárulások és az egyéb bevételek teszik ki. Az alapnak két meghatározó kiadása van: a pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási ellátások.

A pénzbeli ellátásokon belül a legmagasabb összeget a rokkantsági, rehabilitációs ellátások jelentik, valamint meghatározó nagyságrendet képvisel a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj, valamint a táppénzkiadás.

A természetbeni ellátások közül a legjelentősebb kiadást a gyógyító-megelőző ellátás adja. 2018-hoz viszonyítva a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése, a minimálbér, garantált bérminimum emelésének figyelembevételével az erre a célra felhasználható többletforrás összege 69,4 milliárd forint. Az egészségügyi bérintézkedések folytatásaként a többletforrás biztosítja az egészségügyi szakdolgozókat 2019 novemberétől megillető további 8 százalékos béremelés, valamint a háziorvosi és fogászati ellátás finanszírozását javító lépések fedezetét. A 2019. évi többletforrás lehetővé teszi az idei évi egészségügyi ellátást javító intézkedések folytatását, a népegészségügy fejlesztését, a nagymértékű tételes elszámolású gyógyszerek, eszközök pótlását, beszerzését és a többletkapacitások befogadását is.

Az előbbieken felül a 2019-es költségvetés 40 milliárd forintot különített el a céltartalékok között, az egészségügyi ágazat fejlesztésével összefüggő, az ellátórendszer hatékonyságának növelését és a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítását célzó feladatok támogatására.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jogszabályi garanciák betartása mellett a kormány megküldte véleményezésre a törvényjavaslatot a Költségvetési Tanács részére, az Állami Számvevőszék pedig részleteiben is ellenőrizte a tervezés dokumentumait és az elkészült költségvetési tervet. A tanács a költségvetési dokumentumot hitelesnek, megalapozottnak és végrehajthatónak minősíthette. A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleménye is megerősíti azt, hogy egy minden tekintetben magas színvonalú törvényjavaslatot tud az Országgyűlés elfogadni. Kérem, engedjék meg, hogy ezúton is köszönetemet fejezzem ki mindkét szervezet munkatársainak a törvényjavaslat ellenőrzése, véleményezése során végzett munkájukért.

Tisztelt Országgyűlés! Összegezve az elmondottakat, a 2019-es költségvetés méltán nevezhető a biztonságos növekedés költségvetésének. Jövőre fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, illetve a munkaerő megtartására, valamint a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, és nem utolsósorban hazánk határainak védelmére. A magyar emberek előrejutását célzó intézkedésekhez és biztonságuk megteremtéséhez a forrást a 2013 óta tartó, európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremti meg a kormány.

Kérem ezért önöket, hogy a 2019. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is tisztázzuk, hogy amire ön hivatkozik, az a munkáltatói oldalnak egy nyilatkozata volt. A kormány ebben az ügyben még semmiféle nyilatkozatot nem tett. Azt gondolom egyébként, az helyes, hogy ha egy parlamenti ciklus, egy kormányzati ciklus után a kormány úgy dönt, hogy felülvizsgálja az állami foglalkoztatásban lévők számát. Ilyen rutinszerű felülvizsgálat egyébként minden új kormány megalakulása után történik, történt a központi közigazgatás, a minisztériumok létszámával kapcsolatban. Tehát ebben semmilyen új nincs. Egyetlenegy döntés született eddig; ha ön ezt kifogásolja, azon én csodálkozom. Az az egy döntés született, hogy a kormányzat létszámstopot rendelt el az államigazgatásban. Azt mondjuk, hogy az államapparátusnak hatékonyabbnak kell lennie, az államapparátusnak meg kell felelnie olyan minőségi elvárásoknak, amelyek szerintem a mai XXI. században teljesen magától értetődőek. Ebben szerintem semmilyen új nincs. Annak csak örülni lehet, ha az államapparátusban lévők száma nem növekszik minden határ fölött.

Megjegyzem egyébként, képviselő asszony, hogy minden nemzetközi felmérésben a szomszéd országokhoz képest  ebben minden szomszéd ország benne van  a magyar államapparátus mérete az ország létszámához, tehát a populációhoz és a gazdaság fejlettségéhez képest magas. Tehát ha van hol csökkenteni, akkor ebben a tekintetben itt is lehetne csökkenteni. De először föl kell mérni, hogy valóban hol van szükség ilyenfajta csökkenésre, csökkentésre. Nyilvánvalóan teljesen más az egészségügy helyzete, más az oktatás helyzete, megint más az állami szakapparátus helyzete. Ezt a munkát most fogja a kormány elvégezni.

A bürokrácia mérete egyébként, ahogy arra utaltam, az országban a közép-európai országokkal összevetve valóban magas. Ennyiről van szó tehát, képviselő asszony. Minden más kitalálás, spekuláció. Kérem, várja meg, míg ez a kormányzati felmérés megtörténik. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon sajnálom, képviselő asszony, hogy a bürokrácia méretének a további növelése mellé áll. Én azt gondolom, nem az a helyes, hogy ha a méreteket növeljük, hanem ha megpróbálunk az adófizetők pénzével minél takarékosabban bánni. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek minőségi elvárásaink. Az állami szolgáltatásoknak meg kell felelniük egy bizonyos minőségi szintnek, de egyáltalán nem mindegy, hogy azt 5 fővel, 10 fővel vagy 50 fővel látjuke el. Egész egyszerűen ennyiről van szó. Ami pedig az elutasított ellenzéki javaslatokat illeti, hát bocsánat, képviselő asszony, de felelőtlen, megalapozatlan ellenzéki javaslatoknak az elutasítása talán nem tartozik a legnagyobb bűnök közé. Én azt gondolom, az önök számára is nyitva áll az a lehetőség, hogy olyan felelős és megalapozott javaslatokat tegyenek, amiket a Ház többsége el tud fogadni. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hát, először is azt vártuk volna, hogy ön egy bocsánatkéréssel kezdi. Azzal a bocsánatkéréssel, hogy igen, mi voltunk azok, akik bevezettük a devizahiteleket (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.), mi voltunk azok, akik bevezettük a devizahiteleket, mondhatta volna ön, és elnézést kérünk azért, hogy 1 millió 700 ezer devizahiteles jelzálogszerződést kötöttek ebben az országban, ami lehetetlen helyzetbe hozta ezeket az embereket. Ez sajnos nem hangzott el; jó lett volna, ha ez megtörténik, képviselő úr.A másik dolog, hogy ha jó az emlékezetünk  ketten együtt talán többre tudunk visszaemlékezni , akkor azt is elismerheti, hogy ebben a kérdésben Magyarország volt az első közép-európai ország, amelyik utat tört, és azt mondta, hogy a devizahitelek, a jelzálogalapú devizahitel-szerződések ebben a konstrukcióban nem fogadhatók el. Emlékezzen rá, képviselő úr! Emlékezzen a végtörlesztésre, emlékezzen arra, hogy hogyan és milyen módon tudtuk kárpótolni az embereket! Emlékezzen arra, hogy a jelzáloghitelek után 2015 elején a fogyasztási hitelek átváltására, forintosítására is sor került. Hát, pont ez mentette meg az embereket, tisztelt képviselő úr! Amikor a svájci jegybank megszüntette az árfolyamküszöböt, és elengedte a svájci frank árfolyamát, ezermilliárd forintnyi pluszkiadástól mentettük meg a magyar háztartásokat. Pontosan azzal, hogy rögzítettük az árfolyamot; kettő: hogy az embereknek lehetővé tettük azt, hogy ezeket a jelzáloghiteleket forintosítsák.

Tehát azt gondolom, hogy Magyarország ebben a tekintetben igen jelentős eredményeket ért el. Szeretném azt elmondani, hogy amikor elkezdtük 2010-ben a kormányzást, akkor a jelzálogalapú devizahitelek 70 százaléka volt ilyen típusú a fogyasztási hitelekből. Most pedig ez 1 százalék alatt van. Ma már csak azoknak van ilyen típusú hitelük, akik ragaszkodnak ehhez, és jövedelmük jelentős része devizában van. Azt gondolom, ez egy jelentős eredmény. Megszüntettük ezt a problémát, és nagyon bízom benne, hogy képviselő úr támogatta ezeket a döntéseket. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Az elmúlt években a jegybank és a magyar kormány közös erőfeszítéssel tudta azt elérni, hogy jelentősen korlátoztuk azokat a lehetőségeket, amelyek devizahitel-szerződést tennének lehetővé. Ilyeneket ma már nem kötnek az emberek. Tisztába tettük ezt a kérdést. Azt gondolom, hogy egy országban alapvető kérdés, hogy saját devizában adósodjanak el, vegyenek föl hitelt az emberek, ha erre szükségük van.Annak is örülök, hogy a nem teljesítő hitelek aránya jelentősen csökkent. Mindig van, mindig van persze olyan honfitársunk, olyan háztartás, aki nem tudja a hitelét törleszteni, de ezek száma radikálisan csökkent. És abból a helyzetből, abból a csapdából, amibe 2008 után, amikor a magyar állam ment csődbe, tisztelt képviselő úr, az önök kormányzása alatt, amibe a magyar háztartások is belekerültek, ebből ki tudtuk ezeket a háztartásokat hozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is nagyon fontos, hogy tisztázzuk a szavakat, hiszen amit ön kivándorlásnak nevez, az a felmérések szerint inkább vendégmunkának minősíthető, külföldön dolgozó honfitársaink döntő többsége ugyanis Magyarországon kívánja leélni az életét, tehát nem kivándorlásról beszélhetünk. A másik kérdés, hogy kiket értünk magyar gyermek alatt. Ha az összmagyarság létszámát nézem, az 15 millió ember a Kárpát-medencében, ez azt jelenti, hogy ha ilyen metszetben nézem, hogy melyik magyar gyermek születik a határokon, Magyarország határain kívül, akkor azt tudom mondani, hogy minden harmadik gyerek a határon kívül születik. Nyilván azt is feltételezem, hogy az LMP képviselőjét nem az összmagyarságért érzett aggodalom késztette erre a kérdésfeltevésre, inkább valószínű, hogy a munkaerő szabad áramlásának kérdése az, ami miatt a képviselő úr ezt a kérdést föltette. Ebből a szempontból sem egészen értem a kérdését, képviselő úr. Teljesen igaza van, kollégáim joggal hivatkoztak arra a korábbi felvetéseknél is, hogy a közép-kelet-európai térségből Magyarországról vándorolt ki arányaiban vagy ment külföldre munkát vállalni a legkevesebb arányban a népesség. Bulgária esetében ez 18 százalék, Románia 17,5 százalék, Lengyelország 12,4 százalék, a magyar lakosság 6,5 százaléka élt és dolgozott külföldön 2017-ben, tehát mélyen alatta vagyunk ezeknek az arányoknak.

Nem értem egészen a születési szám adatát sem, hiszen az Eurostat adata azt mutatja, hogy 2016-ban  erről van adatuk  az Európai Statisztikai Hivatal szerint 3018 olyan élve születés történt, amely magyar állampolgárságú és Magyarországon szokásos lakóhellyel rendelkező anyától külföldön, vagyis más államban következett be, ez pedig azt jelenti, hogy minden 33. gyermek született csak ilyen tekintetben külföldön. Természetesen azt reméljük, hogy ők is hazajönnek majd és itthon fogják leélni az életüket, itthon fognak dolgozni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Inkább azt tartom tragédiának, hogy ilyen színvonalú kérdések feltevésére nyílik alkalom a tisztelt Házban. Képviselő úr egyetlenegy számot nem tudott elmondani, egyetlen adattal nem tudta alátámasztani azt, amit kérdezett. Én elmondtam önnek, és ha kell, ezt szívesen át is adom, hogy az Eurostat felmérése, de a KSH mérése szerint is  az Eurostat egyébként a KSH, a magyar Statisztikai Hivatal méréseiből dolgozik és összesít  semmi nem támasztja alá azt, amit ön kérdésének a címében megtett.

(18.20)

Ahogy mondtam  és ezt még egyszer meg kell ismételnem , 3018 gyermek született 2016-ban az ország határain kívül. Ez messze van attól a 91 734 gyermektől, aki egyébként magyarországi lakóhellyel rendelkező szülőktől született. Úgyhogy képviselő úr egy teljesen megalapozatlan kérdést tett fel. Azt kérem öntől, legközelebb készüljön föl. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Mindenekelőtt köszönöm a kérdését. Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy egy lakáshoz, egy önálló lakáshoz való hozzájutás valóban egy nagyon fontos dolog az ember életében, abban azonban vitatkoznék önnel, hogy ez csak az áfán múlike vagy sem  elég baj lenne, ha csak az áfán múlna.

Szerencsére az elmúlt években Magyarországon nőtt a foglalkoztatás, a fiatalkori munkanélküliség aránya 30 százalékról 10 százalékos mértékre csökkent vissza, ez pedig azt jelenti, hogy egyre több fiatal tud önállóan dolgozni, munkát vállalni, és így önálló, saját jövedelemre is szert tenni. Ez az alapja egyébként annak is, hogy valaki aztán egy banki hitelhez tudjon hozzájutni, mert azt azért ne gondoljuk, és sehol nincs így a világon, hogy valaki néhány havi jövedelemből tud magának egy lakást vagy családi házat vásárolni. Tehát azt gondolom, hogy az elmúlt években jelentősen tudtunk előrelépni annak érdekében, hogy aki képes, tud és akar dolgozni, az dolgozni tudjon, el tudjon helyezkedni, önálló jövedelme legyen, és erre alapozva el tudjon indulni a saját, önálló otthon megteremtése felé is. Ez így volt Magyarországon is. Azt látjuk a lakásépítési számokon, azt látjuk a vásárlási adatokon, hogy ez folyamatosan nő.

Örülünk annak is, hogy ma már nemcsak a saját jövedelemre és a banki hitelre kell alapozni egy lakás megvásárlását, hanem a családi otthonteremtési kedvezményre is. A képviselő úr tudhatja nagyon jól, hogy Magyarországon a népességcsökkenés egy alapvető probléma, ezt, ennek a megállítását és visszafordítását a magyar kormány összekötötte a lakásépítésekkel, egy beruházási programmal. Annak érdekében tehát, hogy a fiatalok lakáshoz tudjanak jutni, vállaltuk azt, hogy amennyiben ők vállalják gyermek felnevelését, gyermek nevelését, akkor ehhez az állam jelentős mértékű támogatást tud biztosítani. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(18.40)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Sajnálom, képviselő úr, hogy nem figyelt arra, amit válaszoltam. Igyekeztem közérthetően, egyszerűen beszélni. Azt is szeretném az ön számára elmondani, hogy a magánerős használtlakás-vásárlásnak továbbra sincs áfája. Tehát nem biztos, hogy egy fiatal számára az a legjobb pálya, ha egyből egy új lakás megvásárlásának lát neki vagy egy új lakás építésébe fog bele, de ha ez így van, ha ez a szándéka, a magyar kormány ezt támogatja. Tehát ezt sem zárjuk ki. Ebből a szempontból tehát nem szabad csak egy szemponthoz hozzárendelni a fiatalok lakáshoz jutását. Munkahelyre van szükség, arra van szükség, hogy egy vonzó életpályát lássanak maguk előtt. Örülünk annak, ha ehhez még társul a gyermekvállalások száma is, és ha ezt így össze tudják kötni, ehhez a magyar állam igen jelentős támogatást ad. Itt nem kívánom megismételni azt, ami sokszor elhangzott már a ház falai között, hogy akár 25 millió forintos értékig is tudja támogatni a magyar kormány egy ilyen új lakás megszerzését. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Mint miniszter, persze örülök annak, hogy az adó- és költségvetési törvényeket 70 százalékos többséggel fogadtuk el néhány perccel ezelőtt, de most mint képviselő szeretnék szólni. Hiszen feladatunk, hogy még a legnagyobb munka idején is figyelmet fordítsunk hazánk kiemelkedő személyiségeire, azokra az emberekre, akik eredményeikkel új utat szabtak a világ fejlődésének. Minden kétséget kizáróan ilyen ember volt Semmelweis Ignác, ezért születésének 200. évfordulóján emlékévvel tisztelgünk munkássága előtt. Képviselőként és a kormány tagjaként is fontosnak tartom, hogy az emlékév kapcsán külön is essék szó arról, mit teszünk saját eszközeinkkel az egészségügy fejlesztéséért, mit teszünk azért, hogy a magyar emberek minél jobb ellátásban részesüljenek, és egyre jobb, modernebb körülményeket biztosítsunk. Országosan már jól látható ennek a munkának az eredménye, hiszen 2010 óta 500 milliárd forintos infrastrukturális és 400 milliárd forintos bérfejlesztést tudtunk megvalósítani az egészségügy területén.

A II. és III. kerület országgyűlési képviselőjeként jól tudom, hogy Budapest egészségügyi ellátórendszerének fejlesztése és ezen belül a kórházak és a rendelőintézetek működési feltételeinek javítása is egy külön feladat. Ezért döntött úgy a kormány már az elmúlt időszakban, hogy itt koncentrált fejlesztést valósít meg. A választók döntésének köszönhetően a jövő évben is folytatódhat ez a munka.

Az „Egészséges Budapest” program keretében a következő években jelentős fejlesztés valósul meg a fővárosban, illetve Pest megyében. Ugyanakkor az elmúlt időszakban magam is kiemelt figyelmet fordítottam választókerületemben az egészségügyi intézmények fejlesztésére. Elmondhatom, hogy az elmúlt időszakban ezen a területen is igen sok nagyszabású, a budai és óbudai polgárok, valamint több esetben az agglomerációban élők számára kedvező változást hozó beruházást tudtunk megkezdeni, illetve befejezni.

Képviselőként hadd említsek meg néhányat ezek közül! 6,8 milliárd forintos támogatással fog megépülni a II. kerületi egészségügyi szolgálat új épülete. Közel 2 milliárd forint értékben vannak folyamatban fejlesztések a Szent János Kórházban, amelynek új nővérszállóját is átadtuk néhány hónapja. Több mint 17 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet több épületét is érintően. 12 milliárd forintot biztosítunk a Budai Irgalmasrendi Kórház bővüléséhez. 2,5 milliárdos támogatással van folyamatban ugyancsak a kerület területén a Szent Ferenc Kórház fejlesztése is.

A választókerület határán 9,3 milliárd forint értékben valósítjuk meg a XII. kerületi járóbeteg-ellátás fejlesztését a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi úti épületében.

Végül, de nem utolsósorban említem a Szent Margit Kórházat, amelynek esetében már számos fejlesztés befejeződött, az „Egészséges Budapest” program keretében pedig további 1,8 milliárd forintos fejlesztés van folyamatban. Éppen ezen a héten jelenthettük be az „Egészséges Budapest” program keretében: a kormányzat több mint 5,1 milliárd forinttal támogatja a járóbeteg-ellátást végző III. kerületi Szent Margit Rendelőintézet telephelyének a felújítását.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Pénzügyminiszterként mindehhez hozzáteszem, hogy a 2019. évi költségvetés, köszönhetően Magyarország gazdasági teljesítményének, tartalmazza azokat a forrásokat, amelyek az „Egészséges Budapest” program megvalósításához és az ország egészségügyi ellátásának jövő évi fejlesztéséhez szükségesek. Képviselőként pedig továbbra is azon leszek, hogy a választókerületemben, Budapest II. és III. kerületében olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek jól szolgálják az itt élőket a mindennapokban, az idősgondozásban, az oktatásban, a gyermekellátásban éppúgy, ahogyan a sport és a rekreáció terén is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden számot adjak a 2017-es esztendő gazdálkodásáról és beszámoljak arról, hogy a parlament által 2016-ban elfogadott költségvetési törvény milyen módon tudott teljesülni. A 2017-es zárszámadási törvényjavaslat érdemben igazolja a mögöttünk álló évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodásnak az eredményességét. Fegyelmezett költségvetési politika mellett stabil államháztartás és az előrejelzésekkel összhangban lévő makrogazdasági folyamatok jellemezték a tavalyi évet. A 2017. év egyik legjelentősebb gazdaságpolitikai fejleménye nem 2017-ben történt, hanem 2016-ban. 2016 novemberében ugyanis a kormány megállapodást kötött a szociális partnerekkel, a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőivel, és megállapodtunk abban, hogy egy hatéves béremelési és adócsökkentési folyamat indul el. 2017 tulajdonképpen ennek az első esztendeje volt, amikor jelentős mértékben csökkentek a munkaadói közterhek, és jelentősen növekedtek azok a bérek  főleg a minimálbér és a garantált bérminimum , amelyek a bérrendszer egészére is hatással voltak.

Tehát 2017 volt az első év, amikor a megállapodás nyomán érdemi béremelkedés valósult meg, bővült a foglalkoztatás és magasabb növekedési fokozatba kapcsolt a gazdaság. Nem lett tehát igaza azoknak a kétkedőknek, akik azt mondták, hogy ha ily mértékben, 15 és 25 százalékkal nő a minimálbér összege, akkor csökkenni fog a foglalkoztatás. Épp ellenkezője történt: a gazdaság növekedésével párhuzamosan több munkahely teremtődött, többen tudtak elhelyezkedni, és a bérek is növekedtek.

A költségvetés benyújtásakor prognosztizált 3,1 százalékot is felülmúló, 4,1 százalékos bruttóhazaitermék-növekedéssel jóval az uniós átlag felett teljesített a magyar gazdaság. Mindeközben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya is a tervezettnél kedvezőbben alakult, összességében a bruttó hazai termék 2,2 százalékában teljesült. Tehát önkritikusan el kell ismernem, hogy alábecsültük a gazdaság növekedési lendületét, de hozzá kell tennem, hogy amikor ezt a parlament elfogadta, és amikor a kormány ezt előkészítette, még nem történt meg a bérnövelési és adócsökkentési megállapodás. Tehát itt az történt, hogy tavasszal a kormány ezt elkészítette, az ősz folyamán megállapodtunk a feltételekben, és nyugodtan mondhatom, hogy a számításainknak megfelelően durván 1 százalék növekedési pluszt adott hozzá a gazdaság egészéhez ez a hatéves bérnövelési és adócsökkentési megállapodás, ez következett be lényegében 2017-ben.

Az adósságfinanszírozás stabilitásának erősítését célzó intézkedéseknek köszönhetően az Eximbank adóssága nélkül az államadósság 2017-ben 71,3 százalékra mérséklődött, az Eximbank adósságával pedig a 2016-os 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent. Ezzel kapcsolatban hadd hívjam fel képviselőtársaim figyelmét néhány dologra. Az egyik, hogy az Eurostat módszertani eljárásával Magyarország nem értett egyet, ezt vitattuk, és azt gondoljuk, hogy egy téves szakmai kalkuláció van az átértékelés mögött  de ezt most tegyük félre, a második része fontosabb, amit szeretnék mondani önöknek , ugyanakkor az is megállapítható 2017-ben, hogy ha beszámítjuk az Eximbank mérlegfőösszegét, ha nem, az adósságállomány akkor is csökkent.

(9.10)

Tehát egy jelentős gazdaságpolitikai eredménynek tartom, hogy még ezzel a módszertani változással együtt is az adósságrátánk csökkenni tudott, ahogy említettem, jelentős mértékben; ha elfogadom az Eurostat kalkulációját, akkor 73,3 százalékra.

A gazdasági növekedés gyorsulásához szinte minden ágazat érdemben hozzájárult. A legnagyobb mértékben az építőipar nőtt 2017-ben. Nyilván ez köszönhető a vállalati és állami, önkormányzati beruházások lendületes növekedésének, de hadd tegyem mellé, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény, ennek a programnak az elindítása és felfutása 2017-ben szintén jelentősen tudta növelni az építőipar kapacitását. Emellett jelentősen bővült a szolgáltatói szektor, valamint az ipar teljesítménye is. 2017-ben több mint 8500 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, a magán- és az állami beruházások egyaránt pozitívan tudtak hozzájárulni a gazdaság egészének növekedéséhez.

A növekedés másik stabil pillére a 4,7 százalékkal bővülő fogyasztás volt, amit a növekvő foglalkoztatottság és a célzott adócsökkentések is támogattak. Erről majd még hosszabban kívánok szólni, de engedjék meg, hogy egy pillanatra még visszatérjek a beruházásokra, hiszen egy vagy másfél év azért hosszú idő. Engedjék meg, hogy röviden, csak futólag megemlítsem azokat a legfontosabb beruházási programokat, amelyek elindultak 2017-ben. A kiemelt közutak állapotának a fejlesztésére, javítására 2017-ben egy 154 milliárdos programot tudtunk elindítani. Ugyanilyen fontos volt számunkra, hogy a „Modern városok” program keretében a kormány és a városok közötti megállapodások programja folytatódjon, 90 milliárd forintot költöttünk ezekre a fejlesztésekre.

Folytattuk a Paksi Atomerőmű beruházásának az előkészítését. Azt gondoljuk továbbra is, hogy a zavartalan energiaellátás biztosítása érdekében a Paksi Atomerőmű fejlesztésére szükség van. Ez a nemzetgazdaság szempontjából egy stratégiai beruházás. Ezekre a fejlesztésekre, amelyek nemcsak az atomerőmű területét, hanem a környező települések és a régió fejlesztését is jelentik, 56, egészen pontosan 57 milliárd forintot költöttünk.

Önkormányzati fejlesztésekre hasonló nagyságrendet költött a központi költségvetés; ipari parkok kialakítására, fejlesztésére 45 milliárd, a Nemzeti Olimpiai Központ építésére 44 milliárd, a „Liget Budapest” projekt fejlesztésére 34 milliárd forintot és különböző egészségügyi beruházásokra, beszerzésekre, az „Egészséges Budapest” program megindítására pedig 16 milliárd forintot költöttünk. Tehát azt gondolom, ebből is érzékelhető, hogy a kormányzati döntések is jelentősen hozzá tudtak járulni a gazdaság bővüléséhez.

Visszatérve a növekedés további pilléreihez, a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is bővült, 4,4 millió fő fölé került 2017-ben ez a szám. Csak emlékeztetnék, hogy 3,8 millió alatt volt még 2010-ben. Közel 38 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatásban állók száma. Ez ebben az évben is, ’18-ban is folytatódott, tehát ez egy tendencia. Jól érzékelhető, hogy egyre többen tudnak átlépni a közfoglalkoztatásból a munka világába, egyre többen tudnak piaci alapon munkalehetőséget kapni. Nem véletlen, hogy év végére, a tavalyi év végére a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra mérséklődött.

Jó hír, hogy az alkalmazásban állók bére is növekedett. Tehát nemcsak többen tudnak dolgozni, több ember tud elhelyezkedni, nő a foglalkoztatási rátánk  amelyben még majdnem utolsók voltunk 2010-ben, most már az európai uniós átlag fölött vagyunk ebben a mutatóban is , hanem a keresetek is bővültek. A bruttó havi átlagkereset 297 ezer forintra nőtt a nemzetgazdaságban. A családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek pedig több mint 10 százalékkal, egészen pontosan 10,1 százalékkal növekedtek.

A külkereskedelmi folyamatokat tekintve a magyar áruexport 5,9 százalékkal, az import 8,4 százalékkal nőtt, és bár itt felvethetik, hogy aggasztó, hogy az import jobban nőtt az exportnál, mégis az áruforgalmi többlet továbbra is magas, több mint 8 milliárd euró, ami, azt gondolom, még aggodalomra azért nem ad okot.

Az adósságfinanszírozás stabilitását célzó intézkedések következtében az államadósság devizaaránya jelentősen, 26 százalékra, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése pedig 37 százalékra csökkent. Tehát nemcsak az történt, hogy az államadósság aránya a bruttó hazai termékhez képest csökkent, hanem a szerkezete is jelentősen változott. Szeretnék arra utalni, hogy a devizaaránya az államadósságnak 8 évvel ezelőtt még 50 százalék fölött volt, ’17 végén ez már csak 26 százalék, és a külföldiek által birtokolt állomány pedig szintén jelentősen csökkent, ahogy említettem, 37 százalékra. Ezzel Magyarország pénzügyi sérülékenysége is jelentősen mérséklődött. 2017-ben az uniós módszertan szerinti bruttóhazaitermék-arányos elsődleges egyenleg többletet mutatott. Ez 0,6 százalékra teljesült.

Talán érdemes megemlítenem önök számára azt is, hiszen ez mindig a sajtó egyik kedvelt témája, hogy a hitelminősítők mit mondanak rólunk. Mindig el szoktuk mondani, hogy örülünk annak, ha jókat mondanak rólunk, de még jobban örülünk annak, ha a piac mond jót Magyarországról. Márpedig itt még mindig az volt a helyzet 2017-ben, hogy a piac sokkal jobbat mondott Magyarországról, mint a hitelminősítők, de ismerjük el, hogy azért 2017-ben a három nagy hitelminősítőből kettő is pozitívra javította hazánk hitelbesorolásának a kilátásait. Tehát óvatosan, de azért ők is a választások előtt is annyit megtettek, hogy azt mondták, hogy a folyamatok jók, kedvezőek, és semlegesről egy pozitív minősítést kaptunk.

Mindezek ismeretében azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság szektorainak a többsége erősödött, és mindemellett az egyensúlyi mutatók is kiválóak maradtak. Tehát összevetve a kétezres évek közepével, nem az a helyzet, hogy a privatizációs bevételek, tehát az állami vagyon értékesítése és a hitelfelvétel fűti a magyar gazdaság növekedését, hanem miközben kedvezőbbek az egyensúlyi folyamatok, ezenközben tudott a magyar gazdaság az uniós átlag fölött növekedni 4,1 százalékkal. Itt persze óvatosnak kell lennem, mert azt fogalmazhatnám meg, hogy talán még kedvezőbben is növekedtünk. Az elmúlt félévben nagyon sokszor olvashattak olyan híreket, amikor a Statisztikai Hivatal revíziót hajtott végre a korábbi becslésein vagy számításain. Az idei első félévben ez történt. Most már ott tartunk, hogy az első fél évben 4,7 százalék volt a gazdaság növekedése, a második negyedévben pedig 4,9  jó két-három tizeddel alacsonyabbak voltak az első számok. Reméljük, hogy még a revízió akár ’17-et is érintheti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország ma már nemzetközi téren is elismert teljesítménye az elmúlt években megalapozta az európai viszonylatban is példaértékű családtámogatási rendszer megteremtését, a családi értékek védelmén alapuló családbarát Magyarország kiépítését. Ennek keretében 2017-ben a magyar kormány fenntartotta az Európai Unióban is az egyik legalacsonyabbnak számító 15 százalékos személyijövedelemadó-kulcsot és az egyedülálló családi adórendszert, amely egyszerre ösztönzi a munka- és a gyermekvállalást.

Ugyanebben az évben havi 15 ezer forintra növeltük a kétgyermekes családok kedvezményét gyermekenként, így nettó 60 ezer forinttal marad több ezen családoknál. Emellett egymástól függetlenül is igénybe vehetővé tette a családi kedvezményt a rendszer, és az állami „nászajándékot”, vagyis az első házasok kedvezményét is fenn tudtuk tartani, és ezt fenn kívánjuk tartani a jövőben is. Felfutott az otthonteremtési program. Ezen keresztül a gyermekszámtól függően akár 10 millió forintot is igénybe vehettek a családok.

A rászoruló családok támogatása érdekében megteremtettük az ingyenes tankönyvellátást az 1-9. évfolyamos diákok számára. Ugyanebben az évben 5 százalékra csökkent az alapvető élelmiszerek köréből a baromfihúsra, a tojásra, valamint a tejre vonatkozó áfakulcs, és 18 százalékra mérséklődött az éttermi étkezésre, valamint az internet-hozzáférésre vonatkozó adóteher.

(9.20)

Tehát nemcsak az történt, hogy a gazdaság lendületesebben növekedett, az egyensúlyi mutatók kedvezőek maradtak, hanem mellette a lakosság igen széles körét érintő további adókedvezményeket tudtunk elindítani, és ezeket az idei évben is fenntartani, sőt bővíteni.

Tisztelt Országgyűlés! Gazdasági eredményeink a családok támogatása mellett megalapozták a munkából élők helyzetének további javítását. A kormány 2017-ben új elemekkel kiegészítve folytatta a korábbi években megkezdett életpályaprogramokat. Hadd idézzek ezek közül föl néhányat! A járási kormányhivatalok dolgozóinak előző évi béremelését követte 2017-ben a megyei kormányhivatalok foglalkoztatottjai bérének 30 százalékos emelése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói az előző évi 30 százalékos emelés után újabb 5 százalékos béremelést kaptak. Az igazságügyben dolgozók nemcsak újabb 5 százalékos emelésben részesültek, hanem ezen felül sor került az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak béremelésére is.

Az egészségügyben 2016-ban elindított többlépcsős bérrendezés 2017-ben is a dolgozók széles körének jelentett béremelkedést, míg szociális területen a felsőfokú végzettségűek pótlékemelkedése, valamint a bölcsődei dolgozók bérrendezése jelentett többletet. A kulturális területen dolgozók bérfejlesztése mellett pedig folytatódott a felsőoktatási oktatói, kutatói bérrendezés is. A rendvédelem és a honvédelem területén dolgozó hivatásosok életpályája újabb 5 százalékos bérnövekedéssel folytatódott. A köznevelés területén záró szakaszához ért az ötödik éve folyamatos bérnövekedést jelentő pedagógus-életpálya, működött a minősítési rendszer, megvalósult az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő nem pedagógus végzettségűek bérfejlesztése, illetve a nemzetiségi pedagógusok pótlékemelése is.

Tisztelt Ház! Tehát a korábbi években végrehajtott bérintézkedések hatása természetesen továbbra is érvényesül azokon a területeken, amelyeket 2017-ben már nem érintett újabb béremelés.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-es ígéretéhez hűen a kormány 2017-ben is kiemelt figyelmet fordított a nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülésére. Szem előtt tartotta azon célját, hogy az időskori biztonság garantálása mellett az uniós átlag feletti gazdasági növekedésből minél nagyobb arányban részesítse a nyugdíjasokat is. Magyarország történetében először 2017 novemberében minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy nyugdíjprémiumot kapott. Ezt a várakozásokat meghaladó gazdasági növekedés tette lehetővé az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett. A nyugdíjprémium egy főre jutó maximális összege 12 ezer forint volt. A nyugellátások az 1,6 százalékos emelés és a novemberi 0,8 százalékos kiegészítés együttes hatásaként 2,4 százalékos mértékben emelkedtek. Mindemellett 2017 végén 2 millió 596 ezren 10 ezer forint összegű Erzsébet-utalványban részesültek. Itt szeretném megemlíteni, hogy az Idősügyi Tanács visszajelzése egyértelműen kedvező volt erről a támogatási formáról is, tehát visszajelzést kaptunk abban a tekintetben, hogy ez a fajta nyugellátás-kiegészítő támogatás is pozitív volt.

2011 és 2017 között a kormány átlagosan több mint 26 százalékkal emelte a nyugdíjakat, amelyek vásárlóereje  a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően  mintegy 10 százalékkal javult. Mindemellett a nők családban betöltött szerepére is megkülönböztetett figyelmet fordított a kormány, ezért változatlanul biztosítottuk és biztosítani fogjuk, hogy a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjba mehessenek.

Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány kiemelt célja volt 2017-ben is a vállalkozások helyzetének javítása, versenyképességük erősítése, valamint a gazdaság fehérítésének elősegítése. Azt már említettem a korábbiakban, hogy a tavalyi év egyik legjelentősebb gazdaságpolitikai mérföldköve a hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás életbelépése volt. Ennek eredményeként megvalósult a minimálbér és a garantált bérminimum 15 százalékos, illetve 25 százalékos emelése, míg a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 22 százalékra csökkent. Ez utóbbival összhangban az egészségügyi hozzájárulás mértéke is 22 százalékra csökkent. Egységesen 9 százalékra mérséklődött a társasági adó  emlékeztetnék rá, hogy korábban az 500 millió forint árbevétel fölötti cégeknél ez 19 százalék volt, a kisvállalkozásoknál 10 százalék, ez egységesen 9 százalék lett , ezzel hazánk a nyereségadózás tekintetében Európa egyik legversenyképesebb tagállama, országa lett.

A növekedési kilátások javítása érdekében új kedvezmények is bevezetésre kerültek, például az energiahatékonysági beruházások, illetve a startup vállalkozásokba történő befektetések után. Bevezettük, hogy a megbízható adózókra vonatkozó kiutalási határidő 45 napra csökkenjen, tehát megéri tisztességesen adót fizetni a vállalkozói szektorban is, mert ezzel az adóhivatal részéről is kedvezmények járnak. Jelentős könnyítéseken ment keresztül a kisvállalati adó szabályozása. 14 százalékra mérséklődött az adó kulcsa, kedvezőbbé vált az adónemre való áttérés és az adókötelezettség kiszámítása is. Pozitívan változtak a jogosultsági feltételek is. Az adó az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható, továbbá 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára. A legkisebb vállalkozások versenyképességének ösztönzése érdekében pedig a kisadózók tételes adójának 6 millió forintos bevételi értékhatára 2017-től 12 millió forintra emelkedett. Az adóadminisztrációs terhek csökkentése érdekében  részben a már említett értékhatár emeléséhez is kapcsolódóan  6 millió forintról 8 millió forintra emelkedett az általános forgalmi adó alanyi adómentességének értékhatára.

Tisztelt Ház! A kormány gazdaság- és társadalompolitikai céljainak megvalósulását a költségvetés 2017-ben is érdemben tudta biztosítani. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1314 milliárd forintban, a központi alrendszer hiánya pedig 1833 milliárd forintban teljesült. Ez utóbbi ugyan meghaladta a tervezettet, de ennek oka a kormánydöntés értelmében az uniós támogatások megelőlegezése volt a kedvezményezettek felé. Nem kívánunk változtatni azon a gyakorlaton, hogy ha az Unióból csak lassabb ütemben érkeznek a támogatások, akkor ezt a magyar költségvetés az érintett vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, magánszemélyeknek hitelezze meg. Ez így volt 2017-ben, és így van 2018-ban is. A kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya ugyanakkor kisebb lett a korábbi kitűzött célnál, 2,4 helyett 2,2 százalék.

A 2017. évi költségvetési törvény érdemben egy alkalommal módosult, 2017 májusában tett javaslatot a törvény módosítására a kormány, amelyhez a forrást a tervezettnél is nagyobb gazdasági növekedés, illetve az ennek következtében jelentkező magasabb bevételek teremtették meg. Ennek a módosításnak az eredményeképp gazdaságfejlesztési, közlekedésfejlesztési, oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi célokra került pluszforrás biztosításra. Hadd emeljek ki néhányat ezek közül: a nyugdíjakhoz, nyugdíjprémiumhoz kapcsolódóan plusz 50 milliárd forintot, a beruházás-előkészítési alap létrehozására 26,6 milliárd forintot, a beszállítófejlesztési programhoz pedig 6 milliárd forint pluszt tudtunk ezeknek a döntéseknek a következményeként hozzátenni, biztosítani.

2017 végén a központi költségvetés kedvező pénzügyi helyzete arra is lehetőséget adott a kormánynak, hogy saját hatáskörében többletforrásokat csoportosítson át oktatási, szociális, családügyi, egészségügyi fejlesztések támogatására, kulturális célú támogatásokra, egyes sport, infrastruktúra-fejlesztési, turisztikai kiemelt beruházásokra, valamint sportcélú támogatásokra. Arra is tudtunk figyelmet fordítani, hogy civil és határon túli szervezetek, valamint hazai és határon túli egyházak kapjanak további plusztámogatást. Erdélyben megvalósuló programok és támogatások finanszírozására pluszforrásokat tudtunk biztosítani, és a nyugdíjasoknak a már említett Erzsébet-utalvány kifizetése szintén megtörtént.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy még néhány részterületét megemlítsem az államháztartásnak. A központi költségvetési szervek és fejezetek által kezelt különböző jogcímeken programok, feladatok kiadásai 2017-ben 10 258 milliárd forintban teljesültek, ez 1525 milliárd forinttal több volt, mint 2016-ban.

(9.30)

A többletek számos ágazatban jelentkeztek, oktatás, kulturális terület, vallási tevékenységek, honvédelem, jóléti szolgáltatások és a rendvédelem területén.

A beruházások között, az előbb már szóltam erről, de itt külön kiemelném néhány felsőoktatási nagyberuházás megindítását és folytatását; többek között a Pécsi Tudományegyetem beruházását, a Testnevelési Egyetem új campusának kialakítását, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem beruházásának megvalósítását.

A központi költségvetés szintén támogatta például a betegápoló Irgalmas rend projektjeinek finanszírozását, a Bethesda Gyermekkórház vagy a Budai Irgalmas Kórház közös fejlesztését. Arra is tudtunk forrást biztosítani, hogy a légi mentés működtetésével, az egészségügyi intézmények rendkívüli támogatásával, a rezidensi rendszer működésével, az Országos Mentőszolgálat mentő gépjárműveinek beszerzésével és az egészségfejlesztési irodák fenntartási költségeivel összefüggő kiadásokra is többletforrást tudjunk biztosítani.

Változatlanul fennálló a migrációs nyomás kezelése, a magyar emberek biztonságának és az Európai Unió határainak védelme érdekében a kormány 2017-ben is hozott számos intézkedést. 2017-ben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre tekintettel jelentős, 155 milliárd forintos forrást tudtunk biztosítani. Ezzel párhuzamosan a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében közel 93 milliárd forint állt rendelkezésre. Talán nem véletlen, az összeg nagyságrendjéből is láthatják, hogy a kormány erőteljes fellépésének egyik eredménye az, hogy hazánkat jelenleg is a világ legbiztonságosabb országai között tartják számon.

Engedjék meg, hogy még néhány mondatot szóljak az uniós költségvetési támogatásról. 2017-ben 2571 milliárd forint ilyen támogatást tudtunk eljuttatni a kedvezményezettekhez, leginkább a 2014-20-as ciklus előlegkifizetései határozták ezt meg. Az előző időszak projektjei lényegében lezárultak már 2017-re. A kifizetéseket emelte a költségvetésen kívüli agrártámogatások összege, amely 362 milliárd forint közvetlen jövedelempótló juttatást jelentett a gazdák részére. Mindent egybevetve elmondható, hogy 2017-ben közel 2933 milliárd forint uniós támogatás nyújtására került sor.

Tisztelt Ház! Az alrendszerek között a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodása 2017-ben is stabil, kiegyensúlyozott volt. Csak a bevételi főösszeget említem meg: 3200 milliárd forint bevételi és nagyjából ugyanennyi kiadási összegben teljesültek a mutatók. Az alap 12,8 milliárd forintos többletének befizetését követően egy szerény, elhanyagolható mértékű, 5 milliárd forintos deficittel zárt.

A béremelési és adócsökkentési megállapodásból adódóan korábban soha nem látott mértékben, 5 százalékponttal csökkent az alap egyik fő bevételi forrását jelentő szociális hozzájárulási adó. A gazdaság élénkítésének e formája több mint 500 milliárd forintot hagyott 2017-ben a magyarországi vállalkozásoknál.

Ezt fejlesztésre, beruházásra vagy éppen béremelésre fordíthatták, amint láthatták a számokból, ez meg is valósult, meg is történt. Az adóteher csökkenése nyomán kieső bevételeket a bővülő adóbefizetésekből a központi költségvetés 200 milliárd forint összegű támogatás formájában kompenzálta az alap számára.

A kiadási oldalon a legnagyobb tételt nyilván a nyugellátási kiadások jelentették. 2 millió 164 ezer személy ellátására nyújtott ez fedezetet. Ezek közül még, a nyugellátási kiadásokon belül, hadd emeljem ki a „Nők 40” programra költött 225 milliárd forintot, év végén mintegy 150 ezer nő honfitársunk átlag 125 ezer forintos ellátással kapott lehetőséget arra, hogy segítse a fiatal szülők gyermekvállalással, gyermekneveléssel kapcsolatos feladatait. És megtörtént a nyugdíjprémium kifizetése is, ez 24 milliárd forintos összeg keretében történt a nyugellátási alapból.

Az Egészségbiztosítási Alapra vonatkozóan azt tudom elmondani, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2262 milliárd forint kiadása teljesült. Az alap kiadásának 27 százalékát pénzbeli ellátások, 72 százalékát pedig természetbeni ellátások finanszírozásának biztosítására használta fel az egészségbiztosítás. Itt a természetbeni ellátások közül a gyógyító-megelőző ellátás fedezete volt a legfontosabb. Béremeléseket tudtunk megvalósítani ’16 után ’17-ben is, az egészségügyi szakdolgozók bére 12 százalékkal, a szakorvosok és szakgyógyszerészek illetménye bruttó 100 ezer forinttal, a szakvizsgával nem rendelkező orvosok, gyógyszerészek alapbére pedig bruttó 50 ezer forinttal emelkedett.

A háziorvosi szolgáltatóknál a rezsitámogatási díj havi összegének újabb 130 ezer forinttal történő növelése is megtörtént, a fogorvosi és védőnői ellátás, az otthoni szakápolás és a betegszállítás finanszírozását növelni tudtuk, és a háziorvosok mellett a fogorvosok részére is biztosítani tudtuk a letelepedési pályázaton elnyerhető támogatás duplájára emelését.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy dolgot még hadd említsek meg, hogy némi aktualitást is adjak ennek az expozénak: ez pedig az a mai hír, hogy a World Economic Forum a versenyképességi listáján Magyarország a tavalyi 60. hely után a 48. helyen zárt. Tehát egy jelentős változás következett be. Természetesen hozzá kell tennem, hogy ezek mögött a számok mögött a versenyképesség javulását tekintjük az egyik legfontosabb folyamatnak. Itt hadd mondjam el, hogy nyilván ez a mérés is egy a sok közül, és ezzel lehet mindig vitatkozni, Magyarország is megteszi sok alkalommal. Az a kedvező helyzet állt elő, hogy a mért 140 országból Magyarország a 48. helyet kapta, természetesen nem lehetünk ezzel elégedettek, szeretnénk, ha még tovább javulna a versenyképesség.

Hozzá kell azt is tennem, hogy a WEF egy új számítási módszert alkalmazott, 98 indikátorral méri egy ország, egy gazdaság versenyképességét. Ezek kétharmad része új indikátor, amiket korábban nem alkalmaztak. Tehát a változás részben azért is következett be, mert olyan szempontokat is figyelembe vettek, amiket mi már korábban jeleztünk, amiket korábban nem mértek, de most bekerült a mérésekbe. Természetesen még itt is vannak azért szubjektív elemek, különböző kérdőívek, amelyek azért mindig vitára adnak okot. De örülünk annak, hogy ez a visszajelzés is azt mutatja, hogy a magyar versenyképesség azért tartósan tud javulni, hiszen, ahogy mondtam is, korábban talán kicsit alulmértek voltunk, és ez is hozzájárult ehhez a változáshoz.

Hölgyeim és Uraim! Szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék elnökének és munkatársainak az ellenőrzés során végzett munkájukat, hiszen ők hozzájárultak ahhoz, hogy pontos és világos képet kaphatnak arról, hogy mi is történt 2017-ben a központi költségvetésben, az államháztartásban. A Számvevőszék is kiemelte jelentésében, hogy 2017-ben a költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a törvényjavaslat valósághűen mutatja be a legfontosabb adatokat és információkat.

Összefoglalva tehát azt mondhatom önöknek, hogy 2017-ben egy érdemi béremelkedés, adócsökkentés valósult meg, gyorsult a gazdaság növekedése. Ennek hatását a családok, a vállalkozások és minden magyar ember egyaránt érezheti, érezhette. Az előttünk álló időszak legnagyobb kihívásának azt tartjuk, hogy a családok támogatása, a foglalkoztatás további bővítése, az időskori biztonság, nemzeti identitásunk megőrzése és határaink védelme megtörténjen. Természetesen mindezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy azokból a legfontosabb célokból, amelyek az államháztartás stabilitására, a versenyképesség hatékonyságnövelésére, valamint a gazdasági növekedés fenntartására vonatkoznak, ne változzanak meg.

Kérem tehát önöket, hogy a zárszámadási törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő úrnak köszönöm a kérdését, és a kérdésére válaszolva a következőkről tudom tájékoztatni a tisztelt Házat.Valóban, Skultéti Vilmos, a kuratórium új elnöke arról tájékoztatta a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy a korábbi kuratóriumi elnök megbízatása megszűnt, 2018 júliusában ő vette át ennek az alapítványnak a vezetését. Hivatalos átadás-átvétel még nem történt, elsődleges feladata az, hogy az alapítvány korábbi működésének a részleges átvilágítása és a fennálló tartozás kialakulásának a vizsgálata megtörténjen.

Az alapítvány képviselői mérlegelik valóban annak a lehetőségét is, hogy a korábbi elnökkel szemben büntetőfeljelentést tegyenek, és ezzel párhuzamosan pedig az alapítvány vagyonára vonatkozóan a további fizetőképességre vonatkozóan igyekeznek döntéseket hozni. Ennek eredményeképpen az alapítvány átvilágítja a most meglévő portfólióját, a behajtási tevékenység aktivitását növeli, hiszen jelentős kintlévősége van az alapítványnak, erről tájékoztatja az MFB-t, és az alapítvány rövid üzleti tervet készít a bank részére arra vonatkozóan, hogy a fennálló tartozás rövid távú rendezését a behajtási tevékenység aktivitásának növelése mellett miként látják megvalósíthatónak.

Tehát erről tudom tájékoztatni a tisztelt Házat, tehát ez történt az elnökváltás időszakában. Azóta a portfólió átvilágítása megkezdődött, azonban ennek még nem értek a végére. Az alapítvány rendelkezik egy olyan kidolgozott stratégiával, amely a fennálló tartozás rendezése érdekében született. Tájékoztattak ugyanakkor arról is, hogy a büntetőfeljelentést megtették ismeretlen tettes ellen.

Összességében tehát vizsgálat van folyamatban az alapítvány korábbi gazdálkodásával kapcsolatban, és az ügy lezárását reményeink szerint hamarosan meg tudjuk tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Azt tudom megismételni, amit az előbb mondtam, hogy a feljelentés megtörtént ebben az ügyben, a vizsgálat folyik. Nekem nem szerepem, hogy prejudikáljam ennek a vizsgálatnak az eredményét.Én nem ismerem az urakat sem, akikkel szemben képviselő úr ezeket a vádakat megfogalmazta. Azt kell mondanom, hogy a magyar igazságszolgáltatás van abban a helyzetben és állapotban, hogy ilyen típusú ügyeket kivizsgáljon, megvizsgáljon, úgyhogy várjuk meg ennek a vizsgálatnak a végét.

Amiről pedig korábban tájékoztattam, de ezek szerint felesleges volt, mert képviselő úrnál is ott van a jegyzőkönyvi kivonat, az alapítvány elkezdte azoknak a kintlévőségeknek a beszedését, behajtását, amely az előző időszak gazdálkodásából még kintlévőség volt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését, mert újra el tudom mondani, hogy ez a kormány 2010-ben úgy kezdte a munkáját, hogy egy nagyon súlyos problémát örökölt az előző kormányoktól. (Zaj, közbeszólás a DK soraiból: Okozott!) 2004-2008 között tömegessé vált Magyarországon a jelzálogalapú devizahitelek rendszere, és a 2008-as válság után tömegével kerültek emberek, több százezer ember nagyon súlyos helyzetbe.Közismert tény, hogy 1 millió 700 ezer ilyen jelzálogalapú devizahitel-szerződés volt, innen kellett 2010-ben kezdenünk azt a munkát, amely kivezette a rendszerből és megszigorította, szinte lehetetlenné tette azt, hogy ilyen új típusú, devizaalapú jelzáloghitelek szülessenek.

Amit szeretnék még hozzátenni: a bankoknak 2015. március-április folyamán el kellett számolniuk a devizaalapú hitelt felvett ügyfeleikkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás miatti túlfizetések visszatérítéséről.

2015 elején előbb a devizaalapú jelzáloghitelek forintosítására került sor, majd év végén a fogyasztási hitelek forintosítására is sor került. Tehát 2016-ra a lakossági devizahitelek lényegében kivezetésre kerültek.

(17.20)

A képviselő úr a kilakoltatásra hívja fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a végrehajtási eljárásokat illetően számos módosításra került sor, amely az adósokat kedvezően érinti. Hadd emeljek ki ezek közül néhányat! Fontos kiemelni, hogy a végrehajtási eljárásra vonatkozó valamennyi előírás kialakítása során meghatározó szempont, hogy egyensúlyt teremtsen két egymással szembenálló, kölcsönösen méltányolható érdek, a végrehajtást kérő és az adós érdeke között.

Ennek érdekében 2015. szeptember 1-jétől létezik a magáncsőd intézménye, ezzel egyidejűleg pedig a végrehajtási törvénybe bekerült, hogy a végrehajtást kérőket, az árverési vevőket ’16. július 1-jétől terhelő, jegyzők felé történő bejelentési kötelezettség is van, és a kilakoltatási moratóriumot is ez a kormány indította el. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Kérem a válaszom elfogadását, tisztelt képviselő úr.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ezt tesszük. Az egész forintosítás, végtörlesztés, a magáncsőd intézményének a bevezetése mind arról szólt, és mind azért vállaltuk akár még nemzetközi intézményekkel is az ütközést, hogy azokon az embereken segítsünk, akik ebbe a lehetetlen helyzetbe kerültek. Ezekkel az emberekkel tisztességtelen módon jártak el. Ezt törvényben szabályoztuk. A bankoknak el kellett számolniuk e miatt a magatartás miatt. Azt gondolom, amit a kormányzat meg tudott tenni ezen a területen, azt megtette. Azt is lehetővé tettük, hogy ősztől a tavaszig tartó időszakban nincs kilakoltatás, tehát lehetőség szerint a leghidegebb, a legrosszabb időszakban senki nem kerül az utcára.Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen azokat az emberi tragédiákat meg lehetett volna előzni, amelyek bekövetkeztek, ha 2004-et megelőzően az akkori kormány már felhívja ennek a veszélyére a figyelmet, és egy olyan magatartást tanúsít (Közbeszólások a DK soraiból: Meg is tette!  Zaj.  Az elnök csenget.)  engedjék meg, hogy befejezzem , ami a veszélyekre felhívja az emberek figyelmét és tudatosítja, hogy ezeknek a hiteleknek a felvétele milyen típusú kockázattal jár. Sajnos, ez nem történt meg. Ma már a tanulságát tudjuk ennek levonni.

Mindent megtettünk annak érdekében, hogy ilyen új típusú vagy más hasonló típusú devizahitelek ne halmozódjanak fel a háztartásokban. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném azt mondani, hogy téved, tehát a hatályos jogszabályok és törvények betartásával kerül sor a közszférában a létszámcsökkentésekre. Nem is tehetünk másképp egyébként, hiszen a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései értelmében a közszolgálatot érintő minden lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni. Az erről szóló törvény 2017. május 1-jétől hatályba lépett rendelkezései értelmében írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére elektronikus dokumentumban kerül sor. A törvény többletfeltételként rögzíti, hogy a dokumentumok a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozhatóak. Tehát ezeket a jogszabályokat tartotta be a kormányzat, és azt gondolom, ebből kifolyólag a létszámcsökkentés jogcímén történő felmentések aláírására és kézbesítésére a törvény előírásainak megfelelő módon került sor.

Abban egyetértek önnel, hogy ez egy nehéz emberi döntés. Igyekeztünk mi is a tárcámnál lehetőség szerint a leghumánusabb módon eljárni és segíteni azoknak, akik ebbe a helyzetbe kerültek. Szeretném tájékoztatni önöket, a tisztelt képviselőházat, hogy a „Karrier híd” program bevezetésével lehetőséget biztosítunk minden ilyen munkavállalónak, hogy a munkatanácsadás, a pályatanácsadás keretén belül segítséget kapjon és el tudjon helyezkedni. Azt kell mondanom, hogy nagyon kevesen éltek ezzel szerencsére, tehát úgy tűnik, hogy ezek az emberek el tudnak helyezkedni majd a civil életben is.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ami a környezetvédelmet illető megjegyzéseit illeti, azt szeretném mondani, hogy itt is téved. Nem felelnek meg a valóságnak azok a számok és arányok, amiket ön mondott. Csak arányosan történt mindenhol létszámcsökkentés. Semmi nem veszélyezteti a környezetvédelmi hatóságok munkáját. Ha ilyen irányú további kérdése van, akkor javaslom, hogy azt pedig az agrártárca irányába fogalmazza meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon szépen köszönöm a felvetését. Azt szeretném önnek elmondani, hogy én is osztom a környezet helyzete miatti aggodalmát úgy általában, de ez nem ragadtat arra a fajta szélsőségességre, hogy adatokat ferdítsek el vagy adatokat ne pontosan mondjak. Magyarország nincs egyáltalán rosszabb helyzetben, mint a környező közép-európai országok bármelyike (Moraj az ellenzéki padsorokban.), senki nem akarja a nemzeti parkokat felszámolni vagy megszüntetni, és senki nem akarja, hogy állami feladat, hatósági feladat ellátatlanul maradjon. Erről van egyszerűen szó.Az, hogy melyik intézmény a létszámleépítést hogyan hajtotta végre, itt azt tudom mondani, hogy volt, ahol személyesen közölték az emberekkel, volt, ahol létszám miatt ez elektronikus úton történt meg. Nyilván, ahány intézmény, itt annyiféle megoldás volt. De hogy ezek törvényesen kerültek végrehajtásra, és a lehető legmaximálisabban igyekeztünk arra törekedni, hogy segítsünk ezeknek az embereknek, ezt bizton mondhatom önnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a felszólalásom apropóját a két felminősítés adja, de azt gondolom, az elmúlt hetekben láttak napvilágot olyan gazdasági adatok, amelyek mindenképp kedvezőbb megítélését jelentik a magyar gazdaság teljesítményének.A két felminősítés szintén az elmúlt két hétben született: jobb besorolást adtak Magyarország hosszú távú adósságkockázatának. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság erősödik, a magyar gazdaság jobban teljesít. És az külön öröm számunkra, hogy ezt most már onnan is elismerik, ahonnan korábban a legkeményebb kritikákat kaptuk.

Szeretném azt is hozzátenni és emlékeztetni képviselőtársaimat arra, hogy 2011-ben, ’12-ben vagy ’13-ban, amikor a hitelminősítők leminősítették a magyar gazdaság hosszú távú kilátásait, akkor is elmondtuk, és itt idézném Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a leminősítéseket felminősítések fogják követni. Nem az a lényeg, nem önmagában az a fontos, hogy milyen véleményt fogalmaznak meg külső szereplők a magyar gazdaságról, sokkal fontosabb ennél az, hogy azok a gazdaságpolitikai átalakítások, amelyek a foglalkoztatás kapcsán, az adósságállomány csökkentésében, a hiány leszorításában szerepeltek, ezek eredményre vezessenek. És íme, ténnyé vált: a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings hitelminősítők az elmúlt két hétben ezt a felminősítést most már meglépték.

Fontos mérföldkőhöz érkeztünk tehát. Érdemes megnézni, hogy a hitelminősítői jelentésben milyen tendenciákra hívták fel a figyelmet. Ezek, azt kell mondanom, teljes egészében egybeesnek a magyar kormány várakozásaival is. Február 11-én publikálta a Statisztikai Hivatal a 2018-ra vonatkozó legfontosabb adatokat, és ebből az látszik, hogy a III. negyedév után a IV. negyedévben is a magyar gazdaság teljesítménye 5 százalékos mértékben növekedett. Mindezt úgy tudtuk elérni, hogy mindeközben az eurózóna, a nyugat-európai országok és Németország gazdasági teljesítménye is az elmúlt két negyedévben már, tehát 2018 utolsó negyedéveiben csökkent, lassult. Ezzel szemben a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő maradt. A magyar gazdaság ezzel a növekedéssel az európai uniós tagországok élmezőnyében szerepel, a közép-európai országok, a kelet-közép-európai országok tekintetében is az élbolyban vagyunk.

Összességében 2018-ban 4,8 százalékos volt a gazdaság növekedése, és szeretnék arra emlékeztetni, hogy ezt a gazdasági növekedést a szocialista kormányok időszakával ellentétben nem az eladósodás vagy a privatizáció szolgálja, hanem egy olyan egyensúlyi pálya, amely egészséges arányban törekszik minden gazdasági szektor növelésére. Ezt látjuk abban, hogy az adósságállomány csökkent az elmúlt években. 2010-ben ez még a bruttó hazai termék 83 százaléka volt, most már 71 százalék alá csökkent ez a mérték a tavalyi esztendő végén. A foglalkoztatás folyamatosan bővül. A tavalyi esztendőben a munkában állók létszáma meghaladta a 4,5 milliót, ami, összevetve a 2005-ben örökül kapott 3,8 milliós foglalkoztatással, azt mutatja, hogy több mint 700 ezer emberrel többen dolgoznak ma már Magyarországon. Nem véletlen, hogy a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent, ezzel a négy legjobban teljesítő ország között vagyunk a munkanélküliségi ráta tekintetében az Európai Unióban. (Arató Gergely közbeszól.)

És mindez együtt járt a bérek és a keresetek növekedésével is. A tavalyi évben több mint 11 százalékkal növekedtek a bruttó keresetek Magyarországon, tehát ez azt is jelenti, hogy miközben egyensúlyban van a magyar gazdaság szerkezete, miközben növekszünk, eközben az átlagember számára is érezhetővé válik az, hogy ennek a gazdasági növekedésnek ő az első számú kedvezményezettje.

(11.10)

Az infláció mértéke pedig moderált maradt, 3 százalék alatti tartományban, tehát nem az a helyzet, mint a szocialista kormányok időszakában, hogy egy kifejezetten magas inflációs környezetben kell a bérek növekedését elérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván mindezek közös erőfeszítések eredményei: a magyar emberek, a hazai vállalkozások és a kormányzat együttes erőfeszítése vezetett az elmúlt években eredményre.

További fontos évek állnak még előttünk, a magyar gazdaság előtt: javítanunk kell a versenyképességet, bővítenünk kell a foglalkoztatást, minél több ember számára lehetővé tenni, hogy képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörben helyezkedjen el, folytatnunk kell az adósságcsökkentést, és meg kell erősítenünk a magyar családokat, a magyar családokat segíteni kell abban, hogy több gyermeket vállaljanak és több gyermeket neveljenek. A munkát tehát folytatni kell. Ehhez kérem képviselőtársaim támogatását és segítségét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy elöljáróban néhány szóban tájékoztassam önt arról, hogy milyen lépéseket tettünk és milyen eredményt értünk el a CSOK bevezetése, 2015. júliusi meghirdetése óta.Nos, ezek azt mutatják, hogy az a kormányzati cél, miszerint minden család jusson saját otthonhoz, mivel ez biztosít hosszabb távú, stabil lakhatást, lépésről lépésre megvalósul. Nem tartunk még a történet végén, de jelentős eredményeket értünk el abban, hogy Magyarországon minden induló házaspár számára reális lehetőség legyen egy önálló lakás megszerzése.

2015 júliusa és 2019 januárja között 97 ezer gyermeket vállaló és nevelő család saját otthonhoz jutását segítette elő a családi otthonteremtési kedvezmény 289 milliárd forintos nagyságrendű támogatása. Az elérhető állami támogatások, az alacsony kamatkörnyezet, továbbá a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének tartós javulása is támogatja a lakáscélok megvalósulását, a hatéves bérmegállapodás eredményeként pedig a megvalósuló béremelések is pozitív hatással vannak arra, hogy a fiatal munkavállalók minél könnyebben tudjanak lakáspiaci pozícióhoz jutni, azaz önálló lakáshoz jutni.

Ami a felvetéseit illeti, arról hadd tájékoztassam, tisztelt képviselő úr, hogy az idén bejelentett, úgynevezett kistelepülési vagy falusi családi otthonteremtési kedvezmény programját a kormány még nem véglegesítette, ennek a kereteit jelöltük ki, a következő két hétben történik meg ennek a kormányzati véglegesítése. Azokat a pontokat, amelyeket ön felvetett a használt ingatlan, az összeghatár fölötti értékesítés, valamint a bankok által követett üzletpolitika szempontjából, a kormány vizsgálni fogja, és amikor a kistelepülési CSOK kereteit véglegesítjük, akkor tudok önnek erre majd pontos választ adni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Itt valami félreértés van. Ha jól figyelte eddig a CSOK által meghirdetett programokat, alapvető feltétel, hogy 180 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezzen mindenki, aki ilyen típusú támogatást igényel. Tehát a kormánynak nincs olyan kifejezett célja, sőt egyáltalán semmilyen olyan célja nincsen, hogy bármiféle bevándorláshoz nyújtsunk támogatást. (Z. Kárpát Dániel: Itt van a banki hirdetmény!) Más az, amit a bank hirdet meg, képviselő úr, és más az, amit a kormány szeretne elérni; mi erre fogunk törekedni a jövőben is.Ami pedig a további lehetőséget illeti, azt gondolom, nem szabad arról elfeledkeznünk, hogy a gyermekvállalás, a gyermeknevelés támogatása továbbra is egy konkrét kormányzati cél. Családvédelmi akciót hirdettünk meg, jelentősen segítve majd ezzel a gyermeket vállaló családokat: a munkahelyek rendelkezésre állnak, hiszen az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi rátánk az Európai Unióban, és ehhez tesszük még hozzá a családvédelem mellett az otthonteremtési intézkedéseket. Azt gondolom, ezzel jelentősen segítjük a Magyarországon élő és gyermeket vállaló családokat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.50)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a múlt héten benyújtotta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely több különböző területet érintő kisebb, de jelentős hatású módosítást tartalmaz. (Rig Lajos és dr. Szél Bernadett odamegy Nacsa Lőrinchez, aki a képviselői helyén tartózkodik.) Az egyik legfontosabb intézkedés a hosszabb távú megtakarítások ösztönzését szolgálja, amely területen a kormány célul tűzte ki, hogy a kisbefektetők számára vonzóbbá tegye az állampapírokba történő befektetést, amivel egyrészt az érintettek is jól járnak, másrészt az állampapírok állományának növekedése mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét.

Engedjék meg, hogy ehhez kapcsolódva elöljáróban néhány adatot említsek. (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Elnézést kell kérnem miniszter úrtól. Szeretném megkérni képviselőtársaimat, akik külön beszélgetést folytatnak az expozé alatt, hogy ezt folytassák odakint. Nem tudom, halljáke képviselőtársaim. Halló, hallják képviselőtársaim, hogy egy expozé hangzik el a pénzügyminiszter úr részéről, és szeretném, ha abbahagynák a külön trécselést, és vagy odafigyelnének, vagy kint tartanák meg a beszélgetésüket? Köszönöm szépen. Elnézést, miniszter úr, öné a szó. (Dr. Szél Bernadett és Rig Lajos visszatér a képviselői helyére.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Akkor engedjék meg, hogy folytassam. Ehhez kapcsolódva elöljáróban néhány adatot hadd említsek meg az önök számára. A lakosság szerepvállalása az államadósság finanszírozásában az elmúlt 7 év alatt érdemben megnövekedett. A lakosság részesedése az állampapírpiacon 5 százalékról 20 százalék fölé ugrott, miután állampapír-állományukat megnyolcszorozva kis híján 5900 milliárd forinton áll. Ennek köszönhetően stabilabbá vált az adósságfinanszírozás, mivel a lakosság megbízható befektető, tipikusan kevésbé akar megszabadulni hirtelen állampapírjaitól úgy, mint piaci zavar esetén a külföldi befektetők. Másfelől lényeges szempont az is, hogy ezáltal a kifizetett kamat a magyar lakosság jövedelmét növeli, a hazai gazdaságot erősíti. Egy egészségesebb szerkezetű adósságállomány ráadásul csökkenti Magyarország külső kitettséget és sérülékenységét.

A belföldi finanszírozás növekvő arányát éppen ezért a hitelminősítők is kedvezően ítélik meg, így kiemelten pozitív tényezőként vették figyelembe az idén februári felminősítések alkalmával. Ez a támogató visszacsatolás is rávilágít arra, hogy továbbra is fenn kell tartani, sőt erősíteni kell a lakosság szerepét az adósság finanszírozásában.

(23.20)

A kormány erre tekintettel a lakosság állampapír-állományának megduplázását célozza, amit adózási eszközökkel is támogatni kíván. A most benyújtott törvényjavaslat ezért  egyéb intézkedések mellett  kezdeményezi a személyi jövedelemadóról szóló törvény kiegészítését is. Az elfogadásra javasolt új szabály mentesíti a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól a magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, egyszerűbben fogalmazva, a lakossági állampapírokból származó kamatjövedelmet. Ezt a jövedelmet más közteher sem fogja terhelni. A mentességi szabály a 2019. június 1-jétől kibocsátott, a lakosság részére értékesített állampapír-sorozatok esetében alkalmazható majd.

A javaslat a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt is érinti. Annak érdekében, hogy a lakosság számára az állampapír elérhetősége minél több helyszínen biztosított legyen, a módosítási javaslat lehetővé teszi, hogy a lakás-takarékpénztárak is forgalmazhassanak a jövőben állampapírt, azaz foglalkozhassanak ilyen papírok forgalmazásával.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat egyebekben az automataberendezések regisztrációjával kapcsolatos intézkedésekkel egészíti ki az adózás rendjéről szóló törvényt. A kezelőszemélyzet nélkül működő automataberendezések állami adóhatósághoz való bekötésének első lépéseként megvalósult az élelmiszer-értékesítést végző készülékek online adatszolgáltatási kötelezettségének előírása, amelynek 2018. július 1. óta kell eleget tenniük az érintett adózóknak. E kötelezettség bevezetése óta közel 25 ezer darab készülék értékesítési adatait fogadja az állami adóhatóság. Ennek a gazdaságfehérítő intézkedésnek a folytatásaként tartalmazza a törvényjavaslat azokat a törvényi szintű módosításokat, amelyek az egyéb, kezelőszemélyzet nélkül működő automataberendezések állami adóhatóság részére teljesítendő online adatszolgáltatásának előírásához szükségesek.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az adózás rendjéről szóló törvény módosításával meghatározza az automataberendezések fogalmát. Eszerint automataberendezésnek minősül minden olyan kezelőszemélyzet nélkül is működni képes berendezés, ami termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végez és ennek  vagy más által végzett ilyen tevékenység  pénzbeli ellenértékének helyben történő megtérítésére szolgál.

Az új fogalom bevezetésével jól körülhatárolhatók az érintett készülékek, és előírható az automataberendezések regisztrációs kötelezettsége is. A regisztrációs kötelezettség teljesítését követően az adóhatóságnak pontos képe lesz arról, hogy az országban milyen automataberendezések és milyen számban üzemelnek. A javaslatban kizárólag az automataberendezések bejelentéséhez kapcsolódó legalapvetőbb szabályok szerepelnek, míg a bejelentésre vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási rendelet fogja megállapítani.

A hatályos szabályozás alapján az állami adó- és vámhatóságot közzétételi kötelezettség terheli az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezések regisztrációs számára és az üzemeltetési helyükre vonatkozóan. A törvényjavaslat alapján minden automataberendezés tekintetében nyilvánosságra kell hozni ezeket az adatokat. Az elmondottakon túl a törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a törvény hatálybalépésekor működő automataberendezéseket 2019. június 30-áig be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóság felé. Ez alól a már bejelentett automaták persze értelemszerűen kivételt képeznek.

Továbbá a törvényjavaslat jogtechnikai pontosítást és a bejelentési kötelezettséghez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj megállapítására adott felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezését is tartalmazza. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatban szereplő, az adózás rendjéről szóló törvény módosítása azt készíti elő, hogy valamennyi automataberendezés értékesítési adatairól valós idejű információkat kapjon az adóhivatal. Ez tehát nemcsak az étel- és italautomatákra, hanem a jövőben, reményeink szerint, más ilyen automataberendezésekre, például a közterületen lévő parkolóautomatákra is vonatkozna. A törvényjavaslat többek között a lakosság számára kedvező intézkedéseket, valamint a gazdaság fehérítését szolgáló újabb lépéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák annak elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az értékes hozzászólásokat, és köszönöm, hogy alapvetően a törvényjavaslat szellemiségét, irányát senki nem kifogásolta. Ebből akár azt a feltételezést is levonhatnám, hogy támogatni fogják majd valamennyien a jogszabály elfogadását.Természetesen szeretnék néhány felvetésre is válaszolni. Úgy gondolom, hogy még ezen a késői órán is érdemes kitérni néhány dologra.

Az egyik Z. Kárpát Dániel képviselőtársunk felvetése, amit nagyjából úgy foglalnék össze, hogy elkéstünke ezzel a szabályozással. Tisztelt képviselő úr, nem késtünk el ezzel a szabályozással, ahogy azt a bevezetőmben is említettem, az elmúlt években megnyolcszoroztuk a lakosság kezén lévő állampapír-állomány mennyiségét, ami azt jelenti, hogy jelentősen csökkentettük az ország kitettségét a külföldi hitelezőknek, másrészt pedig jelentősen segítettük a jövedelmek, a bérek növekedésén keresztül, hogy a magyar lakosság is megtakarítással rendelkezzen. Emlékezzünk vissza, a 2000-es évek közepén, pláne 2008-ban nem ez volt a helyzet, a magyar lakosságnak szinte nem volt megtakarítása. Az elmúlt évek gazdasági növekedése és egy jó, helyes gazdaságpolitika tette lehővé, hogy a magyar lakosság ne csak a kiskereskedelmi forgalmon keresztül is tapasztalható fogyasztásban tudjon részt venni, hanem félre tudjon tenni és a megtakarításait növelni tudja. Az a 6000 milliárd forint, ami a lakossági kézen lévő állampapír-állományt jelenti, azt mutatja, hogy nem késtünk el ezzel, éppen megfelelő időben álltunk elő ezzel a javaslattal.

Ami a tranzakciósilleték- és a bankadó-szabályozást illeti, itt is emlékeztetném arra a képviselő urat, hogy 2015 februárjában kötöttünk egy megállapodást a magyar pénzintézeti rendszerrel, amelyet az egyik kereskedelmi bank, valamint az EBRD képviselői szignáltak is, miniszterelnök úr aláírásával, amelyben vállaltuk azt, hogy ezeket a különadókat, ami a pénzintézeti rendszert illeti, fokozatosan megszüntetjük és kivezetjük. Ezek a lépések az elmúlt években meg is történtek, a bankadó mértékét jelentősen csökkentettük, ezzel is segítve azt, hogy a bankok kisebb költséget számoljanak csak el a jövőben a lakosság vagy a vállalatok irányába. Én tehát azt gondolom, hogy itt is halad a dolog a maga útján, és ezt a benyújtott törvényjavaslat is tovább fogja ebbe az irányba terelni.

Varju László képviselő úrnak szeretném azt mondani  és ezt Z. Kárpát Dánielnek is mondom a lakás-takarékpénztár kapcsán , hogy a lakás-takarékpénztárakat senki nem végezte ki, élnek és virulnak, egész egyszerűen annak a helyzetnek a megszüntetését fogadta el a parlament, amelyik azt gondolom, hogy európai összehasonlításban is indokolatlan mértékben támogatta az adófizetők befizetett forintjaiból a lakás-takarékpénztárak működését. Itt szeretnék arra emlékeztetni, hogy mondjuk, Ausztriában vagy Németországban ez a támogatás néhány százalékot, tehát 3-4 százalékot ér el maximum, ellenben Magyarországon 30 százalékos állami támogatás járult ehhez. Ez még talán nem is lett volna annyira baj, hanem az összeg felhasználása volt olyan célú, amelyik nem támogatta azt a családi otthonteremtési programot, amit a kormány időközben megindított. Tehát itt a pénz nem vész el, a lakás-takarékpénztárak maradnak a helyükön, továbbra is foglalkozhatnak olyan célú betétgyűjtéssel, amelyik a lakások felújítását vagy megvásárlását segítheti elő, és mellette most, ha a törvényjavaslatot elfogadják a képviselőtársaim, akkor lehetővé válik az, hogy más területen is, többek között az állampapírok forgalmazásának a területén is megjelenjenek.

Csárdi képviselő úrnak: nem voltam ott Tarlós főpolgármester úr és Orbán Viktor miniszterelnök úr megbeszélésén, úgyhogy tőlük kérdezze meg, hogy pontosan mi hangzott el, erre mint képviselőnek lehetősége van, éljen ezzel a lehetőséggel.

Amit viszont szeretnék elmondani  nem először, és attól tartok, nem utoljára , az a parkolási nyugtaadási kötelezettségre vonatkozik. Képviselő úrnak ezt már elmondtuk, de akkor megismétlem most, hogy az áfatörvény mentesíti az adóalanyt a nyugtaadási kötelezettség alól a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján nyújtott termékértékesítésnél. Ez egy több mint 15 éves szabály, ami alapján, ha egy parkolóautomata kezelőszemélyzet nélkül működik, a parkolási szolgáltatásról nem kell nyugtát kibocsátani. A parkolóautomaták által kibocsátott bizonylat éppen a fenti szabály miatt nem tekinthető nyugtának. Ezt egyébként önnek azonnali kérdés keretében el is mondtuk már, de meg kell hogy ismételjem ezúton is.

Tehát azt gondolom, hogy ebben a kérdésben tiszta és világos a szabályozás, éppen azt kellene most mondania önnek, tisztelt képviselő úr, hogy hurrá, a kormány végül is egy olyan módosítást indít el, ami az online kasszákhoz hasonlóan élő, azonnali adatforgalmat tud lebonyolítani az adóhivatal és a parkolóautomaták között, tehát vége a parkolási maffiának, ha van ilyen maffia, vége annak az időszaknak, amikor nem tudunk pontos információt arról, hogy mi történik a parkolóautomatákkal. Ez a helyzet most meg fog változni, ön ünnepelhet. Nagyon kérem, hogy támogassa majd a végszavazásnál a törvényjavaslatot, hiszen ezzel is azt támasztja majd alá, azt segíti, hogy az az ön által kifogásolt helyzet, amit visszásnak érez, megszűnjön.

Végül pedig Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak szeretnék röviden annyit mondani, hogy a szabályozás nem parkolóautomata-specifikus, ez minden automatára vonatkozik, függetlenül attól, hogy az milyen terméket értékesít vagy milyen szolgáltatást nyújt. A törvényjavaslat pénzügyi tárgyú módosítás, az automatákat érintő módosítás pedig adózási tárgyú törvényjavaslat, erre vonatkozik. A célja ennek nyilván az adózási fegyelem javítása, az adóellenőrzések hatékonyságának a növelése és ezáltal a gazdaság fehérítése, nem pedig a parkolási rendszer öncélú átalakítása. Én azt gondolom  ahogy arra Hadházy és Nacsa képviselők utaltak a hozzászólásukban , hogy itt egy folyamat történik az elmúlt években, indult az online kasszák elindításával, folytatódott az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer kiépítésével, tavaly nyáron elkezdtük az online számlák bevezetését.

(0.10)

Tájékoztatnám képviselőtársaimat arról, hogy 35 millió olyan számlát állítottak ki, ami százezer forint fölötti áfa visszaigénylését tette lehetővé. Tehát azt gondolom, hogy ez a rendszer is működik.

És hát tovább kell lépni, amíg vannak olyan területek, amelyek szabályozatlanok. Így, nyugodtan mondhatom, hogy a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések és akár az online kasszák kiépítése is folytatódni fog. Sokszor elhangzik a parlamentben, hogy például a szerencsejátékhelyeken, kaszinóknál is legyen ilyen online bekötés, ez is meg fog történni. A parkolóautomaták is következnek most, és az autómosóknál is hasonló lesz a helyzet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy a késői órán is ilyen aktívan és ilyen érdeklődéssel vettek részt ebben a vitában. Arra kérem mindannyiukat, hogy a parlament végszavazásánál a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a szólás lehetőségét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Az azonnali kérdések időszakában általában a képviselők, a parlament képviselői a kormányzat tagjait (Ungár Péter: Önök még ilyet soha nem csináltak!) a kormányzati munkához kapcsolódó feladatról… (Felzúdulás az ellenzéki sorokban.  Ungár Péter: A napi Demeter?)

ELNÖK: (Mikrofon nélkül:) Bármilyen furcsa, Varga Mihályé a szó, én pedig…

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr, akkor folytatnám. Tehát az azonnali kérdések időszakában a kormányzat szereplőit a kormányzati munkához és feladatokhoz kapcsolódó kérdésekben szokták általában kérdezni, a képviselő úr most eltért ettől. Nem hivatalom és tisztem, hogy az adott frakció vagy képviselőcsoport nevében válaszoljak, de azt elmondhatnom, képviselő úr, ha figyelte a híreket, akkor a Fidesz képviselőcsoportja egy kommünikében nem szerencsésnek nevezte azt a videót, amely nyilvánosságra került. (Moraj az ellenzék soraiban.  Bangóné Borbély Ildikó: Nem szerencsés volt ez a közlemény!) Kérem, hogy majd Bangónénak is adjon szót, mert nagyon szólni kíván a képviselő asszony. (Derültség.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, köszönöm szépen. Itt ez nem kívánságműsor, hanem az azonnali kérdések.

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Csak javaslatot teszek, elnök úr. Fontolja meg!

ELNÖK: Nagyon kitűnő, megfontolom. (Dr. Rétvári Bence: Mielőtt táblát emelne a magasba!)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Tehát a képviselőcsoport álláspontját én magam is osztom személyesen, ennek a videónak az elkészítése nem volt szerencsés. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, külön napirendi vitát lehetne arról tartani, hogy a Jobbik eddig, az elmúlt években milyen cigány- és kisebbségellenes megnyilvánulásokat tett. (Felzúdulás a Jobbik soraiban.  Dr. Rétvári Bence: Így van! Csányi Tamás személyesen!  Nacsa Lőrinc: Így, így!) Azt kell mondanom, képviselő úr, elég szégyenteljes, hogy amikor ezek az ügyek egymás után sorban felmerültek, akkor önök nem tettek semmit. Csak utalnék arra (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Pócs János itt ülhet!), hogy ha jól emlékszem, az ön pártjának soraiban ült az a fiatalember, aki beleköpött itt a Duna-parton, nem messze tőlünk (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Már nem ül itt!), a Parlamenttől az ottani emlékmű cipőibe. (Szilágyi György: Pócs János meg cigányokat akar égetni, és ott ül köztetek!) Úgyhogy azt kell mondanom önnek, hogy először a saját háza táján söprögessen, utána kérdezzen bennünket. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.  Szilágyi György: Nagy kereszténydemokrata, ő beszél Jézusról!)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a kérdését. Nem 24 ezer, de egyetlen ember haláláért is kár, ha az az egészségügyi ellátórendszer működésén múlik. Tehát egyetértek önnel abban, hogy mindent meg kell tennie a magyar egészségügy irányítóinak azért, hogy lehetőség szerint a rendelkezésre álló emberi erőforrást és a technikai eszközöket a lehető legmaximálisabban a betegellátásra, az emberek meggyógyítására tudjuk fordítani.Azonban hadd cáfoljam és hadd vitatkozzam azzal az állításával, hogy az elmúlt években nem történt semmi, mert ha nem történt volna semmi, akkor körülbelül az egyharmadát költenénk el egészségügyi ellátásokra annak, mint amennyit egyébként ebben az évben elköltünk. Ha nem vette volna észre, képviselő asszony, az elmúlt években megduplázódott, jelentősen megnövekedett az egészségügyre fordított költségvetési támogatások aránya, az európai uniós támogatások egy igen jelentős részét éppen erre a célra fordítjuk. Elmondhatom önnek, hogy Magyarországon ma nincs olyan kórház, amelyik az elmúlt években valamilyen hazai vagy európai uniós forrásból ne kapott volna támogatást akár az épület megújítására, akár pedig különböző technikai eszközök, orvosi műszerek beszerzésére.

Emellett a humán erőforrásra is igyekeztünk figyelmet fordítani, hiszen az elmúlt években olyan béremelések történtek az egészségügyi ágazatban, amelyekre korábban nem volt példa. Korábban arra volt példa, hogy ha az egészségügy problémáját hozták fel a szocialista kormányok alatt, tisztelt képviselő asszony, akkor az mindig azt készítette elő, hogy hogyan lehetne magánosítani az egészségügy bizonyos részeit. Most nem ez a helyzet: deklaráltuk azt, hogy ez állami feladat, állami kötelezettség, és ennek érdekében fordítunk erre az egészségügyi területre a korábbinál jóval nagyobb összeget. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt képviselő asszony, a kérdésének vagy a viszonválaszának az első részére válaszolva: 2016-ban egy olyan többlépcsős béremelési folyamat indult el, amely megpróbálja megtartani és idevonzani az egészségügyi ágazatba azokat a dolgozókat, akikre szükségünk van. Ezt ön sem tagadhatja le. Ennek kapcsán szeretném az ön számára elmondani, hogy a béremelés hatására a szakdolgozók bére a 2016-19 közötti időszakban 65 százalékkal növekszik; 65 százalékkal, képviselő asszony. Igaza van, vannak olyan területek, ahol munkaerőhiány van, szakemberhiány van az egészségügyben is, az oktatási rendszerben is, az építőiparban és a mezőgazdaságban is. Ezt ne keverjük össze, képviselő asszony! Ezt akkor tudjuk fékezni és lassítani, ha itt béremelés történik meg. Ebben megállapodtunk, ennek az ütemét tartjuk is, sőt előrehoztunk béremeléseket már a tavalyi évben is. Másrészt pedig azt gondolom, ha olyan emberi mulasztás történik egy adott ügyben, mint amit említett, ott pedig az államigazgatás a megfelelő keretek között járt el. Köszönöm, elnök úr, a szíves türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. Emlékeztetnék arra, hogy egy hasonló típusú vitát itt egy héttel ezelőtt, egészen pontosan múlt héten keddről szerdára virradó éjszaka lefolytattunk.

(14.30)

Akkor abban azért egyetértettünk, vagy legalábbis úgy gondolom, az ön támogatását is talán kiérdemelhettük, hogy a parkolóautomaták NAV-hoz való bekötése egy fontos lépés lesz abban a kérdésben, hogy hogyan lehet pontosabbá és fegyelmezettebbé tenni a parkolási társaságok működését. Tarlós István főpolgármester úr nevében nem tudok nyilatkozni, a kormány nevében igen. A kormány a helyzet egyik megoldási kulcsának azt látja, ha direkt, élő kapcsolatunk lesz a NAV tekintetében ezekkel a parkolóautomatákkal.

Természetesen nem mindenki így fizeti be a parkolási díjat, hiszen mobileszközön keresztül is lehet ilyen díjat fizetni. Azt gondolom, itt kevésbé merül föl a visszaélés lehetősége, hiszen ez már önmagában is egy elektronikusan ellenőrizhető folyamatot jelent. De azzal, ha ön lesz szíves majd támogatni ennek a benyújtott törvényjavaslatnak az elfogadását és ez életbe, hatályba léphet, akkor, azt gondolom, jelentős lépést teszünk az irányba, hogy a parkolási visszaélések lehetősége a jövőre vonatkozóan minden tekintetben megszűnjön. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Bár a kormány ügyrendjére és tárgyalási témáira még nem tett javaslatot, azért azt feltételezve, hogy a kormány valamilyen rendszer szerint végzi munkáját, és az elmúlt években, ha jól figyelt, akkor láthatta, hogy a kiskereskedelmi egységek, éttermek bekötése után az EKÁER rendszer kiépítésével, az élet-ital automaták bekötésével egymás után teszünk olyan lépéseket, amelyek egyre inkább… (Szilágyi György: Meg a kaszinókat.) Az is sorra kerül, ne aggódjon, képviselő úr. Tudom, hogy ön  lehet, hogy kaszinóba jár, nem tudom pontosan  aggódik a kaszinókért.Tehát, hogy befejezzem, azt gondolom, az a legfontosabb, hogy a feketegazdaság lehetőségeit minél inkább vissza tudjuk szorítani, minél inkább fölszámoljuk ezeket a lehetőségeket. Az elmúlt években ezt tettük. Képviselő úrnak is azt tudom mondani, hogy ez a bekötés lehet, hogy nem old meg minden problémát, hiszen a mai világban az informatikában a Pentagon rendszerét is feltörik, tisztelt elnök úr, de abban, hogy ez egy jelentős lépés, talán egyet tudunk érteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. Mint négygyermekes családapa is magam is nagy figyelemmel követem, hogy a meddőség kezelésének, megszüntetésének vagy a meddőség akadályai elhárításában milyen lépések történnek. Talán abban egyetért velem vagy a kormány képviselőivel, hogy ahányféle meddő házaspár, annyiféle megoldást, annyiféle segítséget is várhatnak ezek az emberek.Szeretném önt tájékoztatni arról, hogy az elmúlt években, az elmúlt évben is 7 milliárd forintot költött a magyar kormány arra, hogy a meddőség kezelésének orvostechnikai vagy orvosi eszközeit támogassa, orvosi lehetőségeit szélesítse. Azt gondolom, ezt a munkát, ameddig ilyen nagy és magas a meddő párok száma, folytatni is kell.

Amiről ön beszél, az viszont teljesen más, ehhez csak kismértékben kapcsolódik. Azt szeretnénk itt elérni, hogy azok a párok is kapjanak segítséget, támogatást, amelyek, mondjuk, katolikus vagy vallási alapon közelítenek ehhez a kérdéshez. Ennek a szeretetszolgálatnak a támogatást az EMMI, a minisztérium biztosítja. De hogy maga ez a szeretetszolgálat hogyan használja föl a pénzt, teljes egészében ennek a civil egyesületnek vagy katolikus szervezetnek a hatáskörébe tartozik. (Az elnök csenget.) Ebbe nekünk beleszólásunk nincs.

Nem két perc, miniszter úr?  vagy elnök úr. (Dr. Hiller István közbeszól.  Derültség.) Ja, jó. Ha új szokás és új gyakorlat alakul ki a Házban, akkor én ezt tolerálom, elnök úr. Ön az elnök, nem én. Csak én úgy tudtam még a házszabályból, hogy két perc van az első körös válaszra.

ELNÖK: Ezt a kérdést megvitattuk, és önnek van igaza. Csak egy-egy perc volt.

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Nagyon köszönöm, elnök úr. Akkor engedje meg, hogy befejezzem! Tehát az, hogy ez a szervezet hogyan és milyen módon használja fel ezt a támogatást, teljes egészében az ő hatáskörükbe tartozik. Mint ahogy nem szólunk bele abba sem, hogy a más tekintetben adott, civil, vallási közösségeknek adott támogatásokat ezek hogyan használják föl. A magyar hatályos jogszabályokat kell betartani, de egyébként ez az ő hatáskörük. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Én nem vettem részt ezen a tanfolyamon (Derültség.), tehát nem tudom pontosan, hogy milyen tájékoztatást vagy felvilágosítást adtak ezen a tanfolyamon, de azt ne zárjuk ki, hogy mondjuk, a pénz egészét nem teljes egészében csak erre a tanfolyamra költötték el. Tehát még egyszer mondom: a magyar kormánynak nem szerepe vagy dolga az, hogy beleszóljon egy konkrét egyesület vagy egy szervezet működésébe, döntsék el ők, hogy mi a leghatékonyabb. Én azt gondolom, hogy azt azért ön sem tagadhatja el, hogy olyan, egyházi alapon szerveződő közösségek is kapjanak ilyen támogatást, amelyek esetleg az ön gondolkodásától eltérő módon gondolják a meddőség kezelését vagy ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fantomszámokkal nem tudok vitatkozni, képviselő úr. (Jakab Péter: KSH!) Fantomszámokkal nem tudok vitatkozni. Önök összeadtak tücsköt-bogarat, és ebből kreáltak egy 86 ezres számot, de hogy mi ez a 86 ezer, ezt egyetlenegyszer sem mondták el.

(14.50)

Ebben például azok is benne vannak önök szerint, akik valamilyen védelmet kapnak a magyar állam részéről. Hát, egy védelmet kapó, mondjuk, politikailag üldözött személyt összekeverni egy terroristával, már ne haragudjon, de ez maximális butaság! (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.  Szilágyi György: Gruevszki!  Nacsa Lőrinc: Venezuelai magyarokról beszél…)

És ha jól értem, képviselő úr, ön a hozzászólásában vagy a kérdésében azt kifogásolja, hogy a magyar hatóságok egy terroristát elfogtak, letartóztattak, alaposan megvizsgáltak. (Jakab Péter: A többit meg nem…) Már ne haragudjon, de ha önnek ezzel baja van, akkor nekem az ön hozzászólásával van bajom.

Én azt gondolom, hogy a magyar kormány egy következetes bevándorlásellenes politikát visz. Ez a politika meghozta az eredményét, ezt a politikát a magyar emberek támogatják, nemcsak a népszavazáson támogatták, hanem a választáskor is kifejezték az akaratukat. Én azt gondolom, hogy a magyar emberek akaratát önnek is tiszteletben kellene tartania. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Ha önnek igaza lenne, akkor ha most kimennénk az utcára, a 86 ezer emberből valamennyit látnunk kellene. (Szilágyi György: Lehet is!  Z. Kárpát Dániel: Ki kéne menni az utcára!)Tehát amit ön mond, az az emberek mindennapi tapasztalatával is ellenkezik, egész egyszerűen feljelentések, bejelentések sorozatát kellett volna kapnia a magyar rendőrségnek ahhoz, hogy az ön által hallott adatot vagy számot elfogadhassuk. Úgyhogy erről nincsen szó.

Ami a letelepedési kötvényeket illeti, ott szeretném önt tájékoztatni arról, bár ezt ön jobban tudja, mint én, hiszen sokat foglalkozott ezzel az üggyel, de mégis elkerülte ezek szerint a figyelmét, hogy egy négyszeres szűrőrendszer van a letelepedési kötvények vizsgálatánál, tehát négy szűrőn kell keresztülmennie annak (Szilágyi György négyet mutatva közbeszól.), aki valamilyen letelepedési kötvényt szeretne a magyar államtól megvásárolni.

A Frontex pedig: hogy miért kardoskodik a Frontex mellett, ezt nem értem. Én azt szeretném önnek elmondani és tájékoztatni arról, hogy a magyar kormány álláspontja világos volt ebben a kérdésben, nemzeti hatáskörben gondoljuk el a határok védelmét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és ehhez a jövőben is ragaszkodni fogunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm szépen a kérdését. Azt tudom önnek mondani, amit itt a napirend előtt már érintettünk a mai parlamenti ülésnapon, hogy az, hogy politikusok zárt körben, ahogy a felvételeket láttam, igen nagy mennyiségű alkoholos ital birtokában milyen kijelentéseket tesznek  az illető személyeket kell megkérdezni a kijelentésük valóságtartalmáról.Mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarországon akár cégek, akár más tulajdonok vásárlása az elmúlt években olyan keretben történt, amelyik a piacgazdaság velejárója, tehát van egy eladó, van egy vevő, ezek általában piaci alapon állapodnak meg. Ebben a sajtóportfólióban még az a különleges  ha már erre vonatkozik a képviselő úr kérdése , hogy itt volt olyan ellenzéki párt is, amely tulajdonosa volt lapnak, és ők értékesítették ezt a tulajdont. Úgyhogy nem is egészen értem a kérdését, hogy miért nekünk címezi.

Ön a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke, ha és amennyiben szükségesnek látja, akkor megvan a lehetősége arra, hogy olyan szolgálati feljegyzések után érdeklődjön, amelyek ebben a kérdésben akár eligazítást is adhatnak. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Most majdhogynem végtelen számú olyan kijelentést tudnék önnek idézni, amelyet jobbikos képviselők tettek zárt körben, és amelyekből igen nagy botrány lett a magyar médiában. De azt gondolom, hogy ha minden ilyen botrányról, pláne, ami külföldön történik, a magyar parlamentben fogunk értekezni, akkor ennél hasznosabb dolgokra sem jut majd időnk. Úgyhogy azt kérem képviselő úrtól, hogy az illetékeseknél, az érintetteknél érdeklődjön a kijelentésük tartalma iránt. Megjegyzem még egyébként, talán ennyi időm van, hogy ha jól emlékszem a Jobbik történetére, éppen az ön korábbi exelnöke volt az, aki igen szoros orosz kapcsolatokat akart kiépíteni. Úgyhogy azt gondolom, hogy itt az orosz veszéllyel kapcsolatban nem nekünk kell magyarázkodni, hanem önöknek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.  Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: …üzleteltünk az oroszokkal…)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését. Mindenképpen egyetértek önnel abban, hogy helyes volt az a kormányzati döntést, amely stabilizálta a rendőrségi állományt, és a 2010-es kormányváltás után az első intézkedések egyike volt az, hogy egy olyan béremelési programot indított el, amely nemcsak vonzóvá tette a belügyi pályát, a rendőrségi pályát fiatalok számára, hanem az állomány stabilitását is garantálni tudta. Az elmúlt években, ahogy ön is mondta, egy olyan 50 százalékos béremelés indult el, amely aztán évekre szétbontva még további pluszbéremelést is jelentett. Nagymértékben ennek is köszönhetjük azt, hogy az elmúlt években Magyarország közbiztonsága jelentősen javult, csökkent minden kategóriában, akár az életellenes, akár a tulajdon elleni bűncselekmények kategóriájában az esetek száma.

A kormány természetesen azon dolgozik, hogy ezeket az eredményeket megőrizze, ez a javulás folytatódjon, hiszen akár a fővárosról, akár vidékről van szó, az a célunk, hogy Magyarországon mindenki biztonságban érezhesse magát, és az emberek számára egy napi elfogadott és megélt lehetőség legyen az, hogy biztonságban dolgozhatnak, biztonságban érezhetik a vagyontárgyaikat, a tulajdonukat.

Ennek megfelelően készítjük elő a 2020-as költségvetést. Ahogy ön is tudja, június  azt hiszem  4én fogja a kormány benyújtani ezt a dokumentumot, tehát már nem kell sokat aludni. Addig azok az egyeztetések lezárulnak, amelyek a különböző szaktárcákkal a költségvetés előkészítését illetik. Ebbe a körbe tartozik a Belügyminisztérium is.

Nyilván az a célunk, hogy a gazdaság teljesítményéből fakadó lehetőségeket maximálisan kihasználjuk, és nemcsak a meghirdetett beruházásokat, adócsökkentést, adósságcsökkentést hajtsuk végre, hanem a bérfelzárkóztatásban az elmúlt években elért eredményeket is folytatni tudjuk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Én azt javaslom önnek, hogy ne rébuszokban beszéljen, tehát ha megnézi a rendőrség teljesítményét az elmúlt években, akkor azt láthatja, hogy az ország közbiztonsága folyamatosan javult. Sokkal biztonságosabb ma Magyarország, mint tíz évvel vagy tizenöt évvel ezelőtt. Ebből kifolyólag azt tudom önnek mondani, hogy az elmúlt évek belügyi és rendőrségi vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy egyszerre teljesüljön az ön által kért feltétel is, ugyanakkor pedig a lakosság biztonságérzete is növekedjen. És ahogy utaltam is rá, ez látszódik azokon a bűnügyi statisztikákon, amelyek az ön rendelkezésére is állnak.

Azt kérem tehát, hogy ne egyoldalúan tájékozódjon bizonyos online felületeken, hanem egy kicsit tágabbra húzza a látóhatárt, és több forrásból gyűjtsön adatokat. (Dr. Harangozó Tamás közbeszólása.) Azt kell önnek még egyszer hangsúlyoznom, hogy mint ahogy eddig is, ezután is mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a gazdaság teljesítményével összhangban a bérek felzárkóztatása, a keresetek növekedése megtörténjen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Öntől is azt kérem, amit előbb Harangozó képviselő úrtól, hogy ne üljön fel minden hírnek meg híresztelésnek. Elég széles a magyar médiaspektrum, tehát lehet tájékozódni nagyon sokféle hírforrásból, és amit ön olvas a közbeszerzésekről, azok mögött, ahogy itt a parlamentben ezt már nagyon sokszor megbeszéltük, bizony a hazai tulajdon és a magyar érdek védelme is ott van. Minden ország megpróbálja a saját vállalkozóit, a saját területén működő, a saját gazdaságában működő vállalkozásokat támogatni, ugyanakkor az Európai Unió, részben néhány nagy lobbicég és Magyarország nyomására, olyan közbeszerzési előírásokat próbál minden országon áterőltetni, hogy lehetőség szerint akadály nélkül lehessen ezekre a piacokra belépni.

(17.40)

Ez a küzdelem nem új, ez évek, évtizedek óta folyik. Az a kérdés és az a meglepő, hogy mindig vannak olyan magyar parlamenti képviselők, akik felülnek ennek a hangulatnak, és elkezdik a közbeszerzési törvény olyan típusú módosítását követelni, amely kifejezetten a hazai gyártók vagy a hazai kis- és középvállalkozások számára káros. Én remélem, hogy az ön esetében nem erről van szó. Természetesen a kormány az elmúlt években nagyon sokat tett azért, hogy a közbeszerzési eljárások átláthatóbbak, mindenki számára egyértelműek és világosak legyenek.

Emlékeztetném a képviselő urat arra, hogy új közbeszerzési törvényt fogadott el a magyar parlament. Ez az új közbeszerzési törvény lehetővé teszi azt, hogy a közbeszerzések egy igen jelentős része már online felületen mindenki számára elérhetően történjen. Mondok erre önnek egy példát: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő például az összes ingatlan vagy egyéb nagy értékű vagyontárgy esetében ezt az online e-árverést használja. Ön is bármelyik esetben, ha úgy gondolja, hogy ezeknek a megvásárlását valamilyen módon preferálja, akkor ezen keresztül tudja az állami vagyon értékesítéséből kivenni a részét.

Tehát, képviselő úr, azt kérem öntől, hogy ilyen esetekben mindig tájékozódjon, hogy miről van konkrétan szó, mert akkor tudunk egy érdemi kérdezz-feleleket lefolytatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Ebben az esetben nem én vagyok az adatgazda, tehát ha van ilyen jelentés, amit ön állít, akkor az adatgazdától kell kérni ennek a nyilvánosságra hozatalát. Még egyszer szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az Európai Unióval nem ördögtől való az, hogy bizonyos kérdésekben vitánk legyen. El szoktuk mondani, hogy például a kötelezettségszegési eljárások esetében Magyarországnak vannak fennálló vitái az Európai Bizottsággal, az Európai Unióval, de hát vannak olyan országok, amelyeknek számosabb és jóval több ilyen vitája van, például Franciaország vagy éppen Belgium. Azt gondolom tehát, hogy ezeket a vitákat érdemes lefolytatni, mert lehet, hogy pont ezt várják el tőlünk a magyar választók, a magyar állampolgárok: az érdekeiket ne szolgai módon átvéve a brüsszeli előírásokat képviseljük Magyarországon, hanem éppen fordítva, a magyar érdeket képviseljük Brüsszelben, és álljunk ki azokért az érdekekért, amelyek a gazdaságunkat előre viszik, amelyek több munkahelyet teremtenek, és amelyek magasabb béreket, kereseteket tesznek lehetővé.

Köszönöm szépen, elnök úr, lejárt sajnos az időm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kicsit meglepődve hallgattam ezt az azonnali kérdést. Ugye, a címe az, hogy „A harc folytatódik”, de mintha az ön fejében folytatódna ez a harc a különböző hírekkel kapcsolatban. Azért próbáljunk meg ebben rendet vágni! (Jakab Péter: Na, gyerünk!  Derültség az ellenzéki padsorokban.) Elnök úr, ha megengedi, nálam van a szó, akkor folytatnám, mert itt a képviselő úr már türelmetlen, szeretne újra szólni. Először is: Magyarországon külföldi munkavállaló foglalkoztatásához munkavállalási engedély kell. Ilyen típusú engedélykérelem Magyarországon még hatósághoz nem érkezett be, ilyen nagy számú munkaerő foglalkoztatásához, úgyhogy erről mi nem tudunk.

Kettő: annak, hogy a MOL egy beruházást Tiszaújvároson végrehajt, azt gondolom, örülni kell. Ez a beruházás itt fog megvalósulni Magyarországon, itt fog hozzájárulni a gazdaság hozzáadott értékéhez, és meggyőződésem, hogy számos magyar munkaerőnek fog munkalehetőséget biztosítani egy olyan körzetben, ahol a munkanélküliség még mindig egy picit talán magasabb, mint az országos átlag.

Másodsorban idekeveri a munkásszállók vagy munkáshotelek létrehozását. Én magam is voltam egy ilyen beruházás átadóünnepségén Zalaegerszegen. Igen, Szentgotthárdon is volt egy ugyanilyen típusú, amihez az állam támogatást biztosított. Ezeket azért hozzuk létre, mert vannak az országnak olyan régiói, ahol nincs elegendő munkaerő egy beruházás megvalósításához, és nem akarjuk veszni hagyni azt a lehetőséget, hogy ezeken a településeken is beruházások valósuljanak meg.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát azt gondolom, hogy ha Zalaegerszegen egy 180 férőhelyes ilyen munkáshotelt vagy munkásszállót létrehoznak, annak örülni kell, mert ez fogja biztosítani például annak a tesztpályának a munkaerő-szükségletét, amely az elkövetkezendő hónapokban megvalósul.

Úgyhogy nem érdemes összekeverni ezeket a tényeket, tisztelt képviselő úr. És szeretném még egyszer megnyugtatni, hogy csak olyan esetben adunk ki munkavállalási engedélyt, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő magyar munkaerő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és egy beruházás létrehozása így veszélybe kerülne. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy a képviselő úrnál a zavar fokozódik, mert most az egészségügy területére csaptunk át. Szeretném tájékoztatni arról, tisztelt képviselő úr, hogy éppen pénteken volt alkalmam részt venni a Szent Ferenc Kórház új épületszárnyának átadásán, ahol, ha jól emlékszem, 150 új ággyal bővül a kórház. Ez része egyébként annak az „Egészséges Budapest” programnak, ahol évente körülbelül 40-45 milliárd forintot költünk csak arra, hogy a kórházi ingatlanjaink Budapesten és az agglomerációban megújuljanak. De egyébként a képviselő úr nagyon jól tudja, hogy ha összeadja, ha venné erre a fáradságot, hogy az elmúlt években körülbelül 500 milliárd forintot fordítottunk nemcsak hazai, hanem uniós forrásból is arra, hogy az országban a kórházaink megújuljanak. Úgyhogy azt kérem, hogy ne keverje össze megint a dolgokat. Nincs köze egymáshoz az egészségügy fejlesztésének és a munkavállalási célú engedélyek kibocsátásának.

Még egyszer szeretném megnyugtatni önt, hogy csak olyan típusú engedélyt adunk ki, ami kétéves, ami két év után lejár, és nem jár tartós (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) letelepedéssel együtt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság az idei év első negyedévében 5,3 százalékkal nőtt, ami az Európai Unió tagországai között a legmagasabb növekedés volt. Ez a növekedés háromszorosával haladja meg az Európai Unió átlagát, de jól látható, hogy az eurózóna, a legfontosabb exportpiacaink, a német gazdaság növekedése az elmúlt negyedévekben egyre lassabb és lassabb lett. Ezt jelzik egyébként előre azok a nemzetközi intézetek is  OECD, EBRD vagy más ilyen intézmény , amelyek az európai és a világgazdaság növekedésére adtak ki forgatókönyveket. Ebből a szempontból tehát fontos, hogy a magyar gazdaság azokat az eredményeit, amiket az elmúlt években elért, meg tudja védeni. Az egyik ilyen fontos eredményünk a munkahelyteremtés. Magyarország 2010 és 2019 között egy jelentős lépést tett a foglalkoztatás növelésében, 3,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, és 70 százalékra emelkedett a foglalkoztatási ráta. Ez azt jelenti, hogy közel 800 ezer emberrel több dolgozik, mint 2010-ben.

A kormány elkötelezett abban, hogy az adócsökkentéssel és a foglalkoztatás bővítésével együtt a foglalkoztatás terheinek a csökkentését is végrehajtsa. Számos intézkedést tettünk és teszünk a jövőben is ennek a célnak a megvalósítása érdekében. Ezek közül a lépések közül is az egyik legfontosabb a munkáltatókat terhelő adó, a szociális hozzájárulási adó csökkentése, amelyet az önök előtt fekvő törvényjavaslat tartalmaz.

Arra is szeretnék itt kitérni, hogy ez a javaslat nem önmagában értelmezhető, hiszen ez beleilleszkedik abba a gazdaságvédelmi akciótervbe, amelyet a kormány elfogadott. Ez a gazdaságvédelmi akcióterv a növekedés ösztönzésén, az adóterhek csökkentésén túl arra is törekeszik, hogy lehetőség szerint olyan területek kapjanak a jövőben többlettámogatást, amivel a gazdasági növekedés fenntartható. Ennek érdekében fogjuk a majd később tárgyalandó törvényjavaslat keretében a kisvállalati adó csökkentését, az adóelőleg-feltöltés eltörlését, az idegenforgalmat érintő szálláshelyáfának a csökkentését tárgyalni, de ilyen lesz a fejlesztési adókedvezmény is, amely azt tartalmazza, hogy nemcsak az 500 millió forint értékhatár fölötti fejlesztéseknél, hanem a kisvállalkozókat vagy közepes vállalkozókat is érintő, 50 és 100 millió forintos értékhatárnál is ez az adókedvezmény majd járni fog.

De ilyen intézkedés lesz a hitelezés fejlesztése a garanciavállalás növelésével. Öntözési programot fogunk indítani, 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forinttal támogatjuk az öntözés fejlesztését. A kutatás-fejlesztésre szánt összeget pedig megnöveljük jelentősen, 32 milliárd forinttal fog ez jövőre növekedni.

(10.20)

S végül, de nem utolsósorban, ha már ezeken a pontokon itt végigmentem, hadd említsem meg azt is, hogy a múlt héten elindult az a rendkívül kedvezményes és impresszív magyar állampapír, amelyiknek az első héten a forgalmazása rekordot döntött: 529 milliárd forintért vásároltak a magyar háztartások, a magyar lakosság ilyen típusú állampapírt. Azt gondolom, az is fontos, hogy a magyar családok is gyarapodjanak (Arató Gergely: A maffiacsaládok!), és az adósságkezelésnek a jövedelméből ők is részesüljenek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az adópolitika az elmúlt években is a munkát terhelő adók és a vállalkozások adó- és adminisztrációs terhének csökkentésére, valamint az adórendszer egyszerűsítésére koncentrált. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának 2016 novemberében kötött megállapodása alapján  munkaadókkal, munkavállalókkal jött létre ez a megállapodás  az elmúlt években már hozzákezdtünk a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséhez. Ennek következtében tudott 2017. január 1-jétől 27 százalékról 22 százalékra csökkenni ez az adóteher, majd pedig 2018. január 1-jétől pedig 19,5 százalékra.

A megállapodás szerint az adó mértéke 2019-től kezdődően további alkalmakkal fog csökkenni, összesen négy alkalommal, minden egyes alkalommal 2 százalékponttal, amennyiben a megállapodásban foglalt feltételek teljesülnek. Az első 2 százalékpontos, azaz 19,5 százalékról 17,5 százalékra történő csökkentés vált most időszerűvé. A versenyszférában a reálbérek emelkedése 2018 első negyedévéhez képest elérte a 8,1 százalékot az idei első negyedévben, tehát bőven meghaladja a megállapodásban foglalt 6 százalékos növekedést. Ez egy jó dolog, a kormány ezt örömmel fogadja és támogatja, azt gondoljuk, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a bérek, a keresetek növekedésére is sor kell hogy kerüljön. Mellékesen teszem egyébként hozzá, hogy ez a 2016-ban kötött megállapodás évi 1 és 1,5 százalék közötti plusz gazdasági növekedést tudott indukálni az elmúlt években.

Tisztelt Ház! Emellett az elmúlt években a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények köre is folyamatosan bővült, a kedvezmények érvényesítésének felső korlátja pedig a korábbi 100 ezer forintról a mindenkori minimálbér összegére emelkedett.

Hadd emeljem ki a további intézkedések közül, hogy a vállalkozások adóterheinek csökkentése érdekében bevezettük az egyszerűsített adózási módokat. Ilyen a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata, ezt több mint 300 ezer vállalkozás választotta már, és a nagyobb vállalkozások által igénybe vehető kisvállalati adó, vagy rövidebb nevén a kiva.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a kormány nem kevesebb mint 450 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál az idei és a jövő évben. Ez az összeg 2019-ben, idén már 144 milliárd forint lesz, és 2020-ban pedig 310 milliárd forint.

Fontos kiemelni azt is, hogy a hatéves bérmegállapodás végrehajtását követően a magyar adóék, azaz a munkabér teljes adóterhelése a régiós versenytársak szintje alá fog csökkenni. Ez egy régi kérése volt mind a munkaadók, mind a munkavállalók szervezeteinek. 2010-ig jelentős versenyhátrányt gyűjtöttünk be ebben a tekintetben, 2010-től elkezdtük ezt ledolgozni, és ez a hatéves bérmegállapodás szintén ezt a célt szolgálja.

Ami a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket illeti: az adókulcs csökkentésével összhangban változik a kedvezmények mértéke is, így a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvezmények esetén a munkáltatók 17,5 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe, míg az 50 százalékos kedvezmények esetében pedig az adó mértékének 50 százalékával megállapított kedvezményt lehet érvényesíteni majd a minimálbér összegéig.

Ennek köszönhetően a munkaerőpiaci szempontból hátrányos munkavállalói körök  ilyennek tekinthetők a munkaerőpiacra belépők, a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők, a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók  foglalkoztatásához továbbra is kedvezményt tud nyújtani a kormány.

Tisztelt Ház! A javaslat az adórendszer belső összefüggéseire is tekintettel módosítja a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit is. Mint ismeretes, amennyiben a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély maga köteles, és emellett költség elszámolására nem jogosult, úgy jövedelmét a megállapított jövedelem 84 százalékában kell meghatározni. Az adó mértékének csökkentésével összefüggésben ezeknek a magánszemélyeknek a számított jövedelem 85 százalékában kell meghatározniuk az adóalapként figyelembe vett jövedelmüket.

Kedvezően módosulnak továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok is. Változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású kisadózó által igénybe vett pénzbeli ellátások  ilyen például a gyed vagy a táppénz  alapja megemelkedik. Ennek köszönhetően az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 94 400 forintról 98 100 forintra, míg a magasabb értékű, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésekor 158 400 forintról 164 ezer forintra emelkedik majd az ellátási alap.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagy rövidebb nevén az ekho szabályai is módosulnak, aminek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 19,5 százalékról 17,5 százalékra fog csökkenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális hozzájárulási adó csökkentése tehát számos pozitív változást eredményez a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt, emellett más adónemek esetében is adócsökkentést eredményez. Köszönöm tehát, hogy tegnap támogatták, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitáját kivételes eljárásban megkezdhessük. Erre, ahogy említettem, azért is kellett hogy sort kerítsünk, mert az első negyedév adatai után lehetett beterjeszteni ezt a törvényjavaslatot, márpedig ha szeretnénk, hogy ez július 1-jével hatályba lépjen, akkor csak ebben a formában van mód arra, hogy ennek az elfogadása június végéig megtörténjen.

Kérem tehát ezért képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a hozzászólásokat, amelyekből arra következtetek, hogy a Ház többsége támogatni fogja ezt az előterjesztést. Ezt azért is köszönöm, mert tegnap még nem volt világos számomra, hogy azok, akik a napirendre vétel és a kivételes eljárás ellen szavaztak, azok vajon azért tették-e, mert nem támogatják ezt az előterjesztést, vagy valami más okuk lehetett erre. Alapvetően a Jobbik és a Párbeszéd képviselőiről volt szó. Ők nemmel szavaztak a kivételes eljárásra, ami azt jelentette volna, hogy július 1-jével nem tudjuk ezt a 2 százalékos adócsökkentést végrehajtani, hanem csak később, augusztusban vagy esetleg jövő év elejétől. Most a Jobbik álláspontjából világos lett, hogy ők támogatják ezt az előterjesztést. Köszönjük. A Párbeszédnél továbbra sem tudok értelmezési pontokat találni (Nacsa Lőrinc: Ők sem tudják…), tehát ott nem tudom, hogy most ők támogatni fogják. Nem, majd megvárjuk a szavazást, és akkor ez ki fog derülni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a törvénymódosításnak a beterjesztésére olyan helyzetben kerül sor, amikor a gazdaság növekszik. Nem fogalmaznék úgy, mint ahogy azt Molnár Gyula tette, hogy kiváló vagy jó a helyzet. Én azt gondolom, hogy Magyarország jobb helyzetben van, mint 2010-ben. Messze vagyunk még attól, hogy arról beszéljünk, hogy minden tökéletes és minden nagyon szép, minden nagyon jó, de az elmúlt kilenc évben a magyar cégek, a magyar vállalkozások, a magyar emberek egy olyan teljesítményt értek el, amire nyugodtan mondhatom, hogy abból a helyzetből, amit 2010-ben örököltünk, lényegesen biztonságosabb helyzetbe tudtuk magunkat manőverezni.

5,3 százalékkal növekszik a gazdaság, kíváncsi lettem volna, ha mondjuk, 2008-ban kerül sor egy ilyen vitára, akkor vajon az ellenzéki képviselők mit mondtak volna a gazdaság helyzetéről. Még egyszer megjegyzem halkan, hogy Európában ma az első negyedévben ez volt a legmagasabb gazdasági növekedés. Csehországban 2,5 százalék, Szlovákiában 3,8 százalék, tehát a visegrádi négyek között is, azt gondolom, hogy nincs okunk szégyenkezni.

(11.30)

A szégyen az volt, amikor 2002 után az élmezőnyből visszacsúsztunk a sereghajtók közé, és a visegrádi országok között is a legutolsók voltunk szinte minden tekintetben. Ez a helyzet szerencsére megváltozott, és nyugodtan mondhatom, hogy nemcsak a gazdasági növekedés terén, hanem például a számunkra nagyon fontos foglalkoztatásban, munkahelyteremtésben is jelentős eredményt tudtunk elérni.

Ebből a szempontból nem érzem kockázatnak azt, amiről Z. Kárpát Dániel képviselőtársunk beszélt. A külföldi munkavállalók megjelenése korlátozott a magyar gazdaságban.

Azok a munkavállalási engedélyek, amiket a kormány kiad, csak abban az esetben történhetnek meg, ha az adott területen nincs megfelelően képzett magyar munkaerő. Tehát egyetlenegy beruházásról sem vagyunk hajlandók lemondani, egyetlenegy fejlesztést sem akarunk elhalasztani amiatt, mert nem áll rendelkezésre munkaerő. Átmenetileg igenis lehet pótolni ezt a munkaerőt. Azok a célzott intézkedések, amelyekkel ilyen típusú engedélyeket kiadtunk az elmúlt években, ezt tudták elősegíteni. Még egyszer hangsúlyozom   hangsúlyoznám képviselő úr számára, ha itt lenne , hogy ezek olyan átmeneti időszakra kiadott engedélyek, amelyek többségében két évre szólnak, és két év után ezek le is járnak.

Ami a gazdasági növekedést illeti, a hatéves bérmegállapodás jelentősen tudta segíteni, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon. Emlékezzenek vissza, 2016 őszén került sor erre a megállapodásra, és 2017-ben még volt olyan gazdaságkutató Magyarországon, aki 2 százalék körüli vagy 2-3 százalék közötti növekedést jósolt. Ehhez képest 2017-ben 4,1 százalékos gazdasági növekedés valósult meg. Ugyanez a hatás működött a tavalyi évben, 2018-ban. Itt is most tudnék jó néhány olyan intézményt felsorolni, aki pesszimista volt a növekedési kilátások tekintetében, ehhez képest 4,9 százalékos gazdasági növekedést értünk el, ami egyáltalán nem mondható rossznak.

A gazdaságvédelmi akciótervre miért is van szükség, és miért is egy fontos pontja ez a 2 százalékpontos adócsökkentés? Ha büszkék vagyunk arra, hogy milyen eredményeket értünk el, és örülünk annak, hogy 800 ezerrel több embernek van munkája, munkalehetősége, mint 2010-ben, akkor ezeket az eredményeket érdemes megőrizni és megvédeni. A gazdaságvédelmi akcióterv erről szól. Olyan pontokon segítünk a magyar vállalkozásoknak, olyan módon segítünk bizonyos szektoroknak, ágazatoknak, amelyek a gazdasági növekedést magasan tudják tartani, és meg tudják őrizni ezeket a munkahelyeket. Nem véletlen volt, hogy a kormány már korábban is, 2011-12 táján munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg, hiszen nemcsak az a fontos, hogy új munkahelyeket teremtsünk, hanem az is, hogy a meglévő munkahelyeket meg tudjuk őrizni.

Ez legalább olyan fontos cél, azt kell mondanom tehát, hogy ez a gazdaságvédelmi akcióterv az egyik fő irányában arra fog törekedni, hogy a meglévő munkahelyek számát meg tudjuk őrizni. Nem állunk ezen a területen sem rosszul, sokkal jobb a helyzet, mint 2010-ben. Ugye, akkor még majdnem 12 százalék volt a munkanélküliségi ráta, most 3,5 százalék. Ez a 3,5 százalék azt jelenti, hogy a negyedik legjobb eredményt tudjuk ebben a tekintetben az Európai Unióban felmutatni.

Ami a további képviselői felvetéseket illeti  a Magyar Állampapír Plusz forgalmazása , az MSZP felszólalója, Molnár Gyula képviselő úr arról beszélt, hogy drágán finanszírozzuk az adósságot. Tisztelt Képviselő Úr! Egyrészt állapítsuk meg, hogy az adósságszint ma jóval kisebb, mint 2010-ben  akkor a bruttó hazai termék 83 százaléka volt, most meg 70 százaléknál tartunk , és a következő évi költségvetést is úgy terjesztettük be, hogy év végére 67 százalékra fog csökkenni az adósságrátánk. Tehát egyre kisebb terhet és egyre kisebb kockázatot jelent a magyar gazdaságnak az az államadósság, amit örökül kaptunk az elmúlt évtizedekből.

Másrészt viszont a magyar kormány arra is törekszik, hogy azok a magyar családok, akik megtakarítással rendelkeznek, azok a magyar magánszemélyek, akiknek ilyen típusú megtakarításuk van, és ezt állampapírokra kívánják fordítani, azok megfelelő jövedelmet kapjanak. Tehát egyáltalán nem tekintjük azt az ördögtől valónak, ha egy magyar család is részesül abból a jövedelemből, amit az államadósság kezelése jelent. Miért is gondoljuk azt, hogy ebből csak külföldi intézményi befektetők vagy külföldi bankok részesülhetnek?

Mi azt gondoljuk, hogy ebből a szempontból fontos volt a lakossági megtakarítások felé fordulni. Megjegyzem halkan, csendben, hogy amikor ilyen bérnövekedés van, és a magyar lakosság készpénzállománya több mint 6000 milliárd forint, 6100 milliárd forint, akkor egyáltalán nem haszontalan azon gondolkodni egy kormánynak, hogy hogyan tudja ezt a készpénzmennyiséget a megtakarításokon keresztül is visszaforgatni a gazdaságba. Ezt tesszük most, az első hét eredményeként mondhatom önöknek, hogy 529 milliárd forint értékben jegyeztek magyar magánszemélyek, családok ebből a típusú állampapírból.

Adókérdések és az áfa kérdése. Itt azért hadd jegyezzem meg, hogy 2010 óta következetes adópolitikát folytatunk. Azt mondjuk, hogy a közösségi kiadásainkhoz, tehát az egészségügyhöz, oktatáshoz, közbiztonsághoz, országvédelemhez szükséges forrásokat a fogyasztási típusú adókon keresztül szedjük be, és egyébként a munkát, jövedelmet terhelő adók mértékét pedig csökkentjük. Ez az oka annak, hogy Európában a legkisebb vállalati adónk van  9 százalék , és ez az oka annak, hogy a jövedelmet terhelő személyijövedelemadó-szint pedig a harmadik legalacsonyabb Európában – ugye, egységes 15 százalékos kulcsunk van. A fogyasztáson keresztül pedig nyilvánvaló, hogy ezeket a kiadásokat finanszírozzuk. Amikor valaki elkölti a jövedelmét, akkor nyilván saját maga dönt arról, hogy milyen típusú cikkeket vásárol meg és fogyaszt, és milyen mértékben; megtakaríte esetleg, vagy a fogyasztást választja.

Tehát szeretném azt mondani képviselőtársaimnak, hogy az egy illúzió, hogy az árakat csak az áfa mértéke határozza meg. Az árakat nagyon sok minden meghatározza: termelési költség, piaci viszonyok, a termelők vagy éppen a szolgáltatók között lévő verseny. Az áfa ennek egy apró szelete. Emellett pedig azt se felejtsék el, hogy európai uniós tagország vagyunk. Az Európai Unió irányelvekben szabályozza azt, hogy hogyan lehet az áfakulcsokat használni.

Itt szeretném idézni azt, hogy a 2006/112. számú európai közösségi, tanácsi irányelv világosan kimondja, hogy azon termékek, amik egy bizonyos mellékleti körbe tartoznak, azok kulcsát nem lehet kedvezményes módon szabályozni, és sajnos az Európai Unió 2006-ban úgy szabályozott, hogy az áfairányelv nem teszi lehetővé a tagállamok számára például a gyermekek neveléséhez elengedhetetlen cikkek áfakulcsának a csökkentését. Úgyhogy amikor önök arról beszélnek, hogy Brüsszelből minden szép és jó, akkor kérem, hogy támogassák majd a magyar kormányt abban a küzdelmében, amikor, mondjuk, a gyermekek neveléséhez szükséges termékek áfakulcsának a csökkentését fogja javasolni. Itt jegyzem meg egyébként, hogy az elmúlt években ebből a kulcsból is lehetett csökkenteni  tejtermékek áfakulcsának a csökkentése, a csirkehús, a sertéshús vagy a tojás áfájának a csökkentése ebbe tartozott. Éppen a legszükségesebb, alapvető élelmiszerek körében tudtunk áfakulcscsökkentést elérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen tehát a felvetéseiket. Bízom abban, hogy majd a szavazáskor támogatni fogják ezt az előterjesztést, mert ez a módosítás hozzá fog járulni ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon, és az elmúlt években elért eredményeinket pedig meg tudjuk védeni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megtiszteltetés számomra, hogy hatodik alkalommal nyújthatom be önöknek a költségvetési tervezetet, ezúttal a 2020. évre vonatkozót. Az elmúlt év tervezési gyakorlatát mindig az adottságok és lehetőségek számbavétele, a józan megfontolás és óvatosság, az ország és a nemzet céljainak elérése vezette.Ennek köszönhetjük, hogy az elmúlt években a magyar gazdaságot olyan pályára tudtuk állítani, amely folyamatosan növekvő volt, növelni tudtuk a munkahelyek számát, az emberek érezhették, hogy a bérek, keresetek folyamatosan nőnek, és mindemellett a felhalmozott örökséget, a súlyos adósságállományt jelentősen tudtuk csökkenteni.

A kormányzat most is a kétszer kettő világos és közérthető logikájával nyújtja be tervezetét. Csökkenteni akarjuk az adókat, az államadósságot, növelni a béreket, a beruházásokat, a munkahelyeket, mindezek számát. Teljes foglalkoztatottságra törekszünk, ahol aki akar, munkát talál magának.

Tisztelt Ház! A 2020. évi költségvetés a családok támogatásának költségvetése, amelynek fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll. A kormány olyan költségvetést nyújtott be az Országgyűlés elé, amely elsősorban a családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt segítséget és biztonságot. Célunk, hogy Magyarország családbarát hely legyen; a kormány számára továbbra is a gyermek az első.

A költségvetés másik hangsúlyos eleme a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítása. Ezek célja, hogy megvédje a magyar gazdaság eddigi eredményeit, a lassuló európai és világgazdasági környezetben is meg tudjuk tartani az uniós átlag fölötti növekedési ütemünket. Mindehhez Magyarországnak biztonságos országnak kell maradnia, ami a gyarapodás további előfeltétele.

A tavaszi költségvetési tervezés az elmúlt években már számtalanszor bizonyított. Ez az ötödik olyan esztendő, amely kellő felkészülési időt, közel fél évet biztosít mindenkinek arra, hogy megismerje a következő év kormányzati intézkedéseit, és ezáltal a családok, valamint a vállalkozások is előre tervezhessenek a saját életükben, működésükben, a pénzügyi-gazdasági szabályozási környezet nyújtotta adottságok és előnyök figyelembevételével.

Magyarország fejlődésének alapja az erős társadalom, ezért a családok megerősítése olyan nemzetstratégiai cél, aminek megvalósítását a magyar gazdaság nemzetközi téren is elismert teljesítménye és a 2010 óta elért érdemi eredményei minden eddiginél nagyobb mértékben támogatnak. A népesedési fordulat elérését célzó családvédelmi intézkedések minden korábbit meghaladó mértékben segítik a fiatalok családalapítási, gyermekvállalási és otthonteremtési terveinek megvalósítását. Emellett érvényre juttatják a nagycsaládosok erőfeszítéseinek elismerését, hozzá tudnak járulni a magyar kistelepülések megerősödéséhez és hazánk népességének növeléséhez.

A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években felülmúlta az újonnan csatlakozott uniós tagállamok többségét, egyben érdemben meghaladta az Európai Unió átlagát is, aminek eredményeként gyorsult az a felzárkózási folyamat, amellyel szeretnénk közelebb kerülni az Európai Unió fejlettebb országaihoz.

Ugyanakkor Magyarország, hazánk nem egy sziget az óceán közepén, távol mindentől, minden gazdasági folyamattól. A világgazdasági lendület visszaeséséből érezhetően veszélyek fakadnak, amelyekkel nekünk is számolni kell. A nemzetközi pénzpiaci folyamatok és a reálgazdasági kockázatok kezelését, valamint a magyar gazdaság eredményeinek védelmét hivatott szolgálni a gazdaságvédelmi akcióterv. Ez a külső környezet lanyhulása mellett hosszú távon biztosíthatja az Európai Unió átlagát 2 százalékponttal meghaladó, reményeink szerint a következő évben is 4 százalék körüli gazdasági növekedés fenntartását. A gazdaság védelme mellett a magyar nemzeti értékek és szuverenitásunk megőrzése is kiemelt fontosságú ahhoz, hogy hazánk minden tekintetben erős, biztonságos, családbarát ország maradjon. A kormány ezért továbbra is erőteljesen fellép az Európát fenyegető bevándorlással, az azzal járó terrorveszéllyel, illetve a közbiztonságot érintő hátrányos következményekkel szemben.

(8.20)

Tisztelt Ház! A magyar családok védelme, a gazdaság megerősítése és a biztonság fenntartása nem épülhet eladósodásra. Láttuk, hogy milyen volt az a korszak  különösen a Gyurcsány és Bajnai miniszterelnökök által vezetett időszak , amikor az ország eladósodott és csődközeli állapotba kerültünk; nem beszélve arról, hogy milyen tragédiákat okozott a családok számára.

2010 óta egy olyan növekedési pályát céloztunk meg, amely egyszerre kívánja ezeket a kockázatokat leépíteni, ugyanakkor meg kívánja teremteni egy olyan folyamatos bővülés forrását, amelyik lehetővé teszi nemzeti céljaink elérését. 2020-ban összességében 2200 milliárd forint áll majd rendelkezésre a családok támogatására, a családvédelmi akcióterv intézkedéseinek végrehajtására. Mintegy 500 milliárd forint szolgálja a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a vállalkozások növekedésének ösztönzését és a hitellehetőségeink bővítését. Ezen túlmenően arra is törekedtünk, hogy folytatódjon az adócsökkentés politikája, tehát az adók  a tegnap elkezdett vitának megfelelően  tovább fognak csökkenni, az adórendszert pedig egyszerűbbé kívánjuk tenni. Mindezek felett pedig szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar emberek biztonságát továbbra is növekvő forrással fogjuk garantálni.

Tisztelt Ház! A magyar gazdaság az elmúlt években egy dinamikus növekedési pályára került, átlagosan közel 4 százalékos ütemben bővült. A bruttó hazai össztermék tavaly is közel 5 százalékkal, 4,9 százalékkal növekedett, az idei év első negyedévében pedig 5,3 százalékkal növekedtünk. Halkan jegyzem meg, hogy ezzel a növekedéssel az első helyen vagyunk az európai uniós rangsorban, három és félszeresen haladta meg a magyar gazdaság növekedése az Európai Unió átlagos növekedését. Mindezt úgy tudtuk elérni, hogy a külső piacainkon érezhető a lassulás folyamata, és közben arra is törekedtünk, hogy ne csak a gazdaság növekedjen és több munkahely teremtődjön, a bérek és keresetek pedig folyamatosan nőjenek, hanem az államadósság mértékét is csökkentsük, és ezt a gazdasági növekedést ne hitelfelvétel táplálja, mint a 2000-es évek második felében.

Azt gondolom, hogy a foglalkoztatás területén elért eredmények önmagukért beszélnek. 3,7 millió ember dolgozott 2010-ben, ma közel 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, amire a rendszerváltozás óta nem volt példa. A 2010-ben kitűzött 1 millió új munkahelyből az elmúlt nyolc év alatt már több mint 820 ezer megvalósult. Emellett kedvezően alakult a foglalkoztatás szerkezete is, hiszen az új munkahelyek nem az állami szférában, hanem döntő módon a hazai versenyszférában jöttek létre, a közfoglalkoztatottak számának jelentős csökkentése mellett. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is alacsony szintre, 3,5 százalékra mérséklődött, ami a negyedik legkedvezőbb adat az Európai Unió 28 tagországa közül. Magyarország tehát a foglalkoztatásra tette a hangsúlyt 2010 után, és ez a gazdaságpolitika eredményeket hozott.

Ennek köszönhető az is, hogy 2016 novemberében a szociális partnerekkel, munkaadókkal, munkavállalókkal meg tudtunk állapodni arról, hogy a következő hat évben, 2016-tól kezdődően egy bérnövelési és adó-közteher csökkentési programot fogunk megvalósítani. Ennek volt köszönhető az, amit már önök is támogattak az elmúlt napokban, a szociális hozzájárulási adó mértékének újabb 2 százalékpontos csökkentése. Nőtt a minimálbér, a garantált bérminimum összege, és jelentősen mérséklődtek a munkáltatói terhek. Ez adott teret a munkaadók számára a magasabb bérnövekedés biztosításához is. Az átlagkeresetek 2018-ban több mint 11 százalékkal növekedtek a megelőző évhez képest. Ez, ha valaki átszámítja, azt jelenti, hogy lényegében egy év alatt plusz egyhavi fizetéssel nőtt az emberek reáljövedelme a magyar gazdaságban.

A gazdaságvédelmi akcióterv keretében júliusban megvalósuló újabb járulékcsökkentés eredményeként idén és jövőre is a bérek uniós átlagot meghaladó növekedése jellemezheti majd a magyar gazdaságot. Ezen túlmenően az Unióban legalacsonyabbnak számító 9 százalékos társaságiadó-kulcs is érdemben járult hozzá ahhoz, hogy 2018 során több mint 10 700 milliárd forint értékű magángazdasági és költségvetési fejlesztés valósuljon meg Magyarországon. Itt is csak utalni szeretnék arra, hogy ez a beruházási aktivitás, amely 16 százalékkal bővült egy év alatt, azt eredményezte, hogy hazánk beruházási rátája 25 százalék fölé ugrott, ami a második legmagasabb adat az Unió rangsorában. 2019-ben és 2020-ban ez a beruházási ráta még magasabb is lehet.

A gazdaság erősödése tehát mindenki számára kézzelfogható és a mindennapokban is megtapasztalható, hiszen a háztartások jövedelmi helyzetének a javulásával több pénz tud maradni a családoknál, ami a kiskereskedelmi forgalom hat éve tartó töretlen bővülésében is megjelenik. Szeretnék itt is utalni arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy 1990 óta nem volt olyan időszak a magyar gazdaságban, amikor hat éven keresztül folyamatosan nőtt volna a kiskereskedelmi forgalom, tehát a lakossági fogyasztás.

Tisztelt Ház! Melyek az alapszámaink, mire épül a benyújtott költségvetés? Magyarország belső erőforrásait és erőteljes bővülési képességét alapul véve és szem előtt tartva a nemzetközi környezetből fakadó kihívásokat, jövőre továbbra is egy dinamikus, 4 százalék körüli növekedéssel számolunk, egy mérsékelt, 2,8 százalékos inflációval, minden korábbinál alacsonyabb, 1 százalékos hiányt tervezünk, a külső kockázatok kivédésére pedig a bruttó hazai össztermék 1 százalékát kitevő biztonsági tartalékot fogunk javasolni az önök számára.

A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében tett lépéseink az elmúlt években eredményesek voltak, hiszen 2012 óta a hiány stabilan 3 százalék alatt teljesül. Tavaly a kormányzati szektor hiánya a tervezettnél is kedvezőbben alakult, a bruttó hazai termék 2,2 százalékát tette ki. Mindemellett továbbra is mérsékelni szeretnénk az államadósságot, az uniós módszertan szerinti adósságmutató jövőre 66 százalékra csökkenhet.

Itt is csak emlékeztetnék arra, hogy amikor a kormányzati munkát megkezdtük 2010-ben, ez még 83 százalék volt. Éppen ellentétesen haladunk az Európai Unió átlagos gyakorlatával, az államadósság mértékét jelentősen csökkentettük, és az elfogadott Alaptörvényünk szerint járunk el, amikor olyan költségvetést nyújtunk be az önök számára, amelyik tovább kívánja ezt a szintet csökkenteni.

Az adósságráta csökkentése mellett a korábbiaknál is hangsúlyosabb célkitűzés, hogy az államadósságot lehetőség szerint ne külső, tehát külföldi forrásokból, hanem hazai finanszírozásból oldjuk meg. A hiány- és adósságcsökkentés teljesíthetőségét, a kormányzati célkitűzések megvalósítását garantálja az előrelátó és konzervatív tervezési elvekre épülő fegyelmezett pénzügypolitika folytatása. A 2020-as költségvetés, ugyanúgy, mint az elmúlt években, egy nullszaldós működési költségvetéssel készült, vagyis a közszolgáltatások költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből fogja finanszírozni. Emellett évről évre mégis többet fordítunk a családok támogatására, az oktatás fejlesztésére, az egészségügy korszerűsítésére, a nyugdíjasok életszínvonalának emelésére, a biztonság fenntartására és az államháztartás bérrendezéseire is.

Szeretném leszögezni és hangsúlyozni, hogy 2019-hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Megismétlem: minden terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Ez azt jelenti, hogy a családok támogatására 224 milliárd forinttal, az oktatásra 48 milliárd forinttal, az egészségügyre 184 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 136 milliárd forinttal, az állami szférában dolgozók bérére 238 milliárd forinttal, a védelmi és a rendvédelmi kiadásokra pedig 174 milliárd forinttal fog magasabb összeg jutni, mint idén. Ha 2010-hez viszonyítanám ezeket az összegeket, akkor pedig azt tudom önöknek mondani, hogy a családok támogatására ma 1300 milliárd forinttal fordítunk többet, mint akkor, az oktatásra 600 milliárd forinttal, az egészségügyre 700 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 830 milliárddal, a bérekre 1500 milliárddal, a védelmi kiadásokra pedig közel 800 milliárd forinttal költünk többet. Tehát jól érzékelhető az, hogy az elmúlt években a kormányzat egy olyan összetett gazdaságpolitikát tudott megvalósítani, amikor eladósodás nélkül, privatizáció nélkül tudtunk gazdasági növekedést teremteni, több munkahelyet létrehozni, és mellette a nemzetpolitikailag fontos céljainkra is többet fordítani.

(8.30)

Tisztelt Ház! A magyar családok megerősítését, a gyermeknevelés és a gyermekvállalás ösztönzését szolgáló költségvetési források aránya európai viszonylatban is példaértékű. Ezt támasztja alá, hogy a bruttó nemzeti össztermékhez képest már ma is hazánkban a legmagasabb a családtámogatások aránya, 2020-tól pedig életbe lép a családvédelmi akcióterv összes intézkedése, így jövőre minden korábbinál több forrást fogunk fordítani a gyermeket nevelő családokra.

Az egyes intézkedések közül jelentős forrás jut a babaváró támogatásra, a családi otthonteremtési kedvezményes hitelek bővítésére, többgyermekesek jelzáloghitelének átvállalására, az autóvásárlási programra, a bölcsődefejlesztésekre és -építésekre, a nagyszülői gyed bevezetésére és a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességére.

Mindezek mellett számos további intézkedés is segíti a családok megerősítését, mint például az, hogy az Európában is kedvező, 15 százalékos személyijövedelemadó-kulcsnak és egyedülálló családi adórendszernek köszönhetően mára mintegy egymillió család gazdálkodhat több pénzből. Az otthonápolást végzők erőfeszítéseinek elismeréseként tovább emelkedik az önellátásra képtelen hozzátartozójukat otthon ápolók ápolási és gyermekek otthongondozási díja. Teljes körűvé válik a tankönyvellátás ingyenessége a 2020-21-es tanévtől azzal, hogy már a 10-12. évfolyamosok és a 13-16. szakképzési évfolyamok tanulói is ingyen kapják majd meg a tankönyveket. 2020-tól évi 166 600 forintra növekszik a hallgatói normatíva összege, ami hozzá fog járulni a hallgatók és szüleik felsőoktatási tanulmányokkal összefüggő anyagi terheinek az enyhítéséhez.

A kormány célja továbbra is az, hogy lehetőleg minden család saját otthonhoz juthasson. Ennek érdekében az otthonteremtési program folytatására is több forrást szánunk a következő évben, körülbelül 300 milliárd forint fog erre a célra jutni.

Mindezen intézkedések  amellett, hogy segítik a családok megerősödését, és kedvező hatást gyakorolnak a népesedési folyamatok alakulására  jelentősen támogathatják Magyarország gazdasági bővülését. Nem arról van szó tehát, hogy a növekedésből áldozunk fel valamit a népesedési folyamatok megfordítására, hanem úgy gondoljuk, hogy a kettő szoros összefüggésben van egymással, hiszen a következő generációknak kell majd létrehozniuk azt a gazdasági növekedést, amelynek a kereteit, a feltételeit mi is most alakítjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már említettem, a lendületes, 4 százalék körüli gazdasági növekedés fenntartása érdekében a költségvetés stabilitásának megőrzése mellett szükséges tovább erősítenünk a hazai bővülést lehetővé tevő folyamatokat. Éppen ezért a jövő évi büdzsé a családok támogatása mellett az eddig elért gazdasági eredményeink megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről is szól. Ennek keretében a gazdaságvédelmi akcióterv néhány pontját szeretném megemlíteni.

Egyrészt a kormány célja a munkát terhelő adók fokozatos csökkentése, és ennek újabb lépéseként 2019. július 1-jével 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken majd a szociális hozzájárulási adó kulcsa. Érthetetlen számomra, hogy a Párbeszéd frakciója és egy DK-s képviselő ebben mit talált nem támogatandónak, azt gondolom, ezzel jelentősen tudjuk segíteni a magyarországi vállalkozások, munkaadók lehetőségeit. Ezáltal csak 2019-ben már 144 milliárd forintot, 2020-ban pedig további 156 milliárd forintot fogunk ott hagyni a vállalkozásoknál annak érdekében, hogy beruházzanak, fejlesszenek vagy éppen bért növeljenek, bért emeljenek.

A kisvállalkozásokat segítő kormányzati intézkedések részeként jövőre 13-ról 12 százalékra mérsékeljük tovább a kisvállalati adó, az úgynevezett kiva mértékét. Az adócsökkentés 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, és 5 milliárd forinttal támogatja ezeknek a vállalkozásoknak a működését.

Az adórendszer egyszerűsítése érdekében megszüntetjük jövőre az egyszerűsített vállalkozói adót, mivel a két kisvállalkozói adó, a kata és a kiva teljes egészében kedvezőbb adózási formát kínál a kisvállalkozásoknak. Jól látható, hogy az elmúlt években egyre inkább ezt választották a hazai kisvállalkozások.

A 100 millió forint éves árbevétel feletti vállalkozásoknak jövőre már nem kell adóelőleg-feltöltési kötelezettséget teljesíteniük, tehát a társasági adó, az innovációs járulék, valamint az energiaellátók jövedelemadója esetén nem kell december végén adóelőleg-feltöltést végezni, hanem csak a májusi adóbevalláskor kell az adót megfizetni. Ez azt jelenti egyébként, hogy azt az előző évi adót, amit a központi költségvetésnek kellene befizetni, a vállalkozás még öt hónapon keresztül használhatja.

A kormány a piac további bővülésének elősegítése érdekében döntött a reklámadó felfüggesztéséről, s mivel a magyar gazdaság egyik kiemelt szektora a turizmus, 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás áfakulcsa. Azt gondolom, hogy ez is egy nagyon komoly és jelentős segítség lesz az idegenforgalmi ágazat következő évekbeli fejlesztéséhez.

2020. január 1-jétől áfa-visszatérítési támogatás vehető igénybe majd kistelepüléseken. Amennyiben új lakóépület építése, használt lakóingatlan felújítása vagy bővítése történik meg, akkor 5 millió forint összeghatárig ez az összeg visszaigényelhető ebből a vásárlásból vagy építkezésből. Támogatjuk a munkásszállók kialakításának a kibővítését, idén ősztől már nemcsak az önkormányzatoknak, hanem magántulajdonú vállalkozásoknak is lehetősége nyílik arra, hogy munkásszállás-építési vagy -felújítási támogatást vegyenek igénybe.

A beruházásösztönző lépések jegyében pedig 500 millió forintról folyamatosan fogjuk csökkenteni a fejlesztési célú adókedvezmény igénybevételének a lehetőségét egészen addig, amíg kisvállalkozásnál 50 millió forint, közepes vállalkozásnál pedig 100 millió forint lesz ez az összeghatár.

Megnöveljük a különböző garanciaalapokat. 10 milliárd forinttal fogjuk növelni a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkéjét  ez már szerepel a benyújtott költségvetésitörvény-javaslatban , 5 milliárd forinttal pedig a mezőgazdasági ágazat hatékonyabb fejlesztését kívánjuk szolgálni azzal, hogy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tőkéjét növeljük. Emellett a mezőgazdasági területen 2020-tól évi 17 milliárd forint öntözési célú plusz költségvetési forrás szolgálja a magyar agráriumban rejlő lehetőségek hatékonyabb és biztonságosabb kiaknázását. Magyarországnak igenis célja kell legyen, hogy legalább olyan öntözési szintet érjen el, mint az Európai Unió átlaga, ehhez pedig ezen a területen is fejleszteni és beruházni kell.

Annak érdekében pedig, hogy minél eredményesebb és minél több kutatás valósuljon meg Magyarországon, 32 milliárd forint többletforrás garantálja a következő évben a kutatás-fejlesztés támogatását, ez tehát 150 milliárd forint fölé fog emelkedni.

Végül, de nem utolsósorban a gazdaságvédelmi intézkedések között két hete elindítottuk a magyar állampapír egy új formáját, amely jelentősen segítette, segíteni fogja azoknak a családoknak a megtakarítását, amelyek biztonságos és adómentes formát keresnek. Nagyon bízom benne, hogy a következő hetekben is folytatódni fog majd az ilyen típusú állampapír vásárlása a lakosság részéről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv mellett felhívjam a figyelmet még néhány további intézkedésre, amely szerepel ebben a költségvetésben. A vidék vonzerejének erősítése, a területi egyenlőtlenségek csökkentése és a kistelepüléseken élő emberek életminőségének a javítása érdekében a „Magyar falu” program keretében folytatódni fog az ötezer fő alatti lakosságszámú kistelepülések megközelíthetőségének a javítása, tehát ezeken a településeken folytatni fogjuk a közutak és a közlekedési célú létesítmények felújítását.

Folytatódni fog a vidéki nagyvárosok modernizációját és versenyképességét erősítő, a kulturális vonzerejüket növelő és a vidéken élő magyar emberek életminőségét javító „Modern városok” program végrehajtása is. 2015-ben indult ez a program, körülbelül 4000 milliárd forint fejlesztés valósul meg ennek a programnak a keretében a 23 megyei jogú városban, ezt a következő évben is folytatni fogjuk.

Az infrastruktúra-fejlesztési program keretében folytatjuk az autópályák országhatárig való elvezetését, a régióközpontoknak pedig a gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolását, a térségi fejlesztési elemekre különböző közútfejlesztési programok, javaslatok szerepelnek.

(8.40)

A ma mintegy 1400 kilométeres magyar gyorsforgalmi hálózat teljes hossza az előttünk álló időszakban 2000 kilométer fölé nő. A hazai sztrádák nemzetközi hálózatba kapcsolódó, európai színvonalú hozzáférést biztosítanak majd az autósoknak és a fuvarozóknak. Az uniós társfinanszírozású vasúti projektek mellett, a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztésén felül, hazai költségvetési forrásból folytatódnak egyes vasúti beruházások, így például Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged, Szabadka térsége elővárosi közlekedésének a fejlesztése, a Közép-Duna menti térség vasúti felújításai, és a debreceni északnyugati gazdasági övezet kialakításával összefüggő vasúti fejlesztések szerepelnek szintén ebben a tervezetben.

A teljes foglalkoztatás elérése érdekében kormányzati cél a munkaerő-tartalékok mozgósítása azért, hogy többek között a pályakezdők, a jelenleg inaktívak vagy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb számban lépjenek be vagy térjenek vissza a munka világába. Ezt segíti a szakképzési rendszer megújítása, valamint az idegennyelvi oktatás módszertanának a fejlesztése.

Ismert önök számára, a kormány döntést hozott arról, hogy az idegennyelvi stratégia részeként a 2019-2020. tanévtől kezdve lehetőség nyílik a gimnáziumi és szakgimnáziumi 9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országokba történő kéthetes kiutazására iskolai keretben, csoportos vagy egyéni pályázat révén. A versenyképes munkaerőpiaci kínálat egyik fontos tényezője ugyanis a megfelelően képzett és elismert munkaerő, ennek érdekében a szükséges teljes éves forrást is biztosítjuk 2020-ra. Mindezek mellett kiemelt célunk, hogy a bérek továbbra is növekedjenek annak érdekében, hogy aki akar és tud, az dolgozhasson, és a munkájából egyre jobban, egyre biztonságosabban tudjon megélni.

Tisztelt Ház! Összefoglalva, Magyarország belső növekedési motorjai stabilak, a gazdaság bővülési képességére a külső környezet változása jelenthet csak kockázatot. Előre tekintve láthatóak ugyanis annak a jelei  például a német gazdaság lassulásából, a brexit körüli problémákból vagy a kereskedelmi konfliktusokból adódóan , hogy az eddigiekhez képest alacsonyabb ütemű bővülési periódus köszönthet be külkereskedelmi partnereinknél, ami szűkítheti a magyar gazdaság mozgásterét. A külső kockázatokra felkészülve a konvergenciaprogramban foglaltakhoz képest is tovább kívánjuk erősíteni a költségvetés egyensúlyát. Ha nehezebb időszak jön, akkor általában az a szabály, hogy az egyensúlyi tényezőkre koncentrálunk elsősorban, és másodlagosan a növekedésre, tehát ennek érdekében a következő évi költségvetést úgy nyújtottuk be, hogy a korábban tervezett 1,5 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycélnál kisebb, alacsonyabb, 1 százalékos költségvetési hiánnyal terveztük meg a dokumentumot, és ahogy említettem már az önök számára, a tartalékok összegét is nagyobbra húztuk, a bruttó hazai termék 1 százalékát teszi ki ez a tartalék.

Az óvatos és előretekintő fiskális szemlélet megerősítése a 2020-as költségvetésben olyan kiszámítható környezetet és stabil költségvetési keretet teremt Magyarországon, ami a világgazdaság lanyhulása mellett is garantálja a magyar emberek előrejutását, a családok támogatásának növelését, a vállalkozások fejlődését és többek között a béremelések folytatását 2020-at követően is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgálati dolgozók munkájának elismerését az elmúlt években számos intézkedés erősítette, melyek jövőre is kiemelt hangsúly kapnak a költségvetésben. A kormány 2012 óta az ágazati sajátosságokat figyelembe vevő életpályák és bérintézkedések mentén rendezi a közszféra illetményhelyzetét. Ennek során átfogó életpályaprogramokat vezetett be például a pedagógusok, a rend- és honvédelmi hivatásosok, a kormánytisztviselők esetében, illetve egyéb olyan bérintézkedéseket hoztunk  ilyen például az egészségügy többlépcsős béremelése vagy az igazságügyi dolgozók illetményemelése , amelyekre sort tudtunk keríteni. Az egészségügyi ágazatban korábban végrehajtott béremeléseken túl egy újabb, többlépcsős bérfejlesztés valósul meg, aminek nyomán az egészségügyi szakdolgozók bére a 2018. évi bérükhöz képest 2022-re átlagosan 72 százalékkal emelkedik. A bérfejlesztési program keretében az állami, helyi önkormányzati, egyházi vagy vallási tevékenységet végző szervezet tulajdonában és fenntartásában álló védőnői szolgálatok által foglalkozatott védőnők már az idei év közepétől az egészségügyi szakdolgozókkal azonos mértékű bérezésben részesülnek. Rendelkezésre áll a forrás továbbá a rendvédelmi, igazgatási alkalmazottak illetményének növelésére, a bölcsődei humán erőforrás anyagi elismerésére és a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetményemelés következő ütemére. Mindezeken túl a költségvetés számszakilag és szabályrendszerében is lehetőséget nyújt további ágazatokban egyéb bérrendezésekre 2020-ban.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a nyugdíjasok, nyugdíjak helyzetéről is. Az elmúlt években olyan gyakorlatot követtünk, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a hazai gazdasági folyamatok alakulásának, hiszen évtizedeken át dolgoztak ezért az országért, és nevelték gyermekeiket. Az aktív dolgozók sikeréhez hozzájárult a mostani nyugdíjasok munkája, amit mindenképpen el kell ismerni. A kabinet 2010-ben azt az ígéretet ette, hogy évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét. Ennek köszönhetően 2010-2018 között a nyugdíjak közel 30 százalékkal, egészen pontosan 29,8 százalékkal nőttek, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig a vásárlóerejük több mint 10 százalékkal javult. A törvény tehát jövőre is garantálja az inflációkövető nyugdíjemelést, valamint a nyugdíjasok, az elmúlt évekhez hasonlóan, a gazdaság teljesítményének köszönhetően nyugdíjprémiumra is számíthatnak. Mindezek mellett biztosítjuk a nyugdíj mellett munkát vállalók jövedelmének szociálishozzájárulásiadó- és járulékmentességét is. Azt gondoljuk, hogy igen, az ő számukra is lehetőséget kell teremteni a munka világába való esetleges visszakapcsolódásra.

Tisztelt Ház! A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tekintetében a kormány a hazánkat megillető európai uniós források célzott és hatékony felhasználását tűzte ki célul. Mindezzel összhangban 2018-ra az uniós támogatások döntő hányadát illetően a pályázatok lezárultak, a meghirdetett forráskeretekre a kedvezményezettek támogatási szerződésekkel rendelkeznek. 2019-től kezdődően a hangsúly ezeknek a projekteknek a megvalósítására, a kint lévő előlegek felhasználására helyeződik. Ezzel érhető el, hogy 2020-ban az uniós támogatások lehívása is fokozottabban haladjon előre. A strukturális, a vidékfejlesztési és a halászati, valamint az egyéb uniós támogatásokon keresztül közel 1700 milliárd forintot tervezünk kifizetni, és megközelítőleg 1500 milliárd forint uniós támogatás beérkezésével számolunk. A vissza nem térítendő támogatások mellett a korábbi pénzügyi időszakhoz képest nagyobb szerephez fognak jövőre jutni azok a pénzeszközök, amelyek többször kihelyezhetők, és hosszú távon nyújtanak biztos finanszírozási lehetőséget a vállalkozások fejlesztéséhez.

A helyi önkormányzatokról néhány mondatot. A helyi önkormányzatok feladat- és finanszírozási rendszere 2013-tól alapjaiban újult meg, az új, feladatalapú finanszírozás az elmúlt években bizonyította a hatékonyságát. A helyhatóságok feladatellátásához igazodó központi költségvetési források jövőre is maradéktalanul rendelkezésre állnak. Ezek főként a családok támogatásának helyi szinten biztosítandó alapjait jelentik, valamint a lakosság életszínvonalának a növelését szolgálják. Mivel a béremelési és adócsökkentési megállapodás az önkormányzatokat is érinti, a kormány a növelt bérek kifizetéséhez költségvetési támogatást nyújt. A minimálbér és a garantált bérminimum emeléseiből adódó illetménynövekedéshez a 2020-as költségvetésitörvény-javaslat tartalmazza a szükséges fedezetet. Az önkormányzatokat az egyes ágazati feladataik után megillető támogatások összege pedig több mint 23 milliárd forinttal növekedett.

Szóltam már arról, hogy a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen, hogy a vidéki települések támogatása és az egyre több helyben megvalósuló fejlesztés megtörténjen.

(8.50)

Ennek jegyében 2020-ban is a kormány támogatja a bölcsődék, minibölcsődék fejlesztését, a gyermekétkeztetést biztosító konyhák, étkezők, valamint egyéb önkormányzati feladatok megvalósítását. A gyermekétkeztetés  mint az önkormányzatok kötelező feladata  a működési és fejlesztési források bővülésének köszönhetően meghozta a kívánt eredményeket, egyre több, fejlett infrastruktúrával, berendezéssel rendelkező konyha biztosítja az egészséges táplálkozást a gyermekek számára. A gyermekétkeztetés finanszírozásával a bölcsődétől az iskoláig biztosítjuk a színvonalas étkeztetést és azt, hogy minden rászoruló gyermek legalább napi egyszer, már az iskolai szünidőkben is meleg ételhez jusson.

A bölcsődei rendszer működésére továbbra is jelentős forrás áll rendelkezésre, emellett tovább emelkedik a családi bölcsődék támogatása is. Ennek köszönhetően új, rugalmas rendszer fogja támogatni ezeknek a működését, a kistelepüléseken működő önkormányzatoknál pedig fontosnak tartjuk, hogy emelkedjen az ott dolgozók bére is. 2019-ben pályázati keretek között állt rendelkezésre ilyen típusú támogatás, ezt 2020-ban is beépítjük, a szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok is kiszámítható feltételek mellett dönthetnek a köztisztviselői állomány illetményéről.

Mindent egybevetve az önkormányzatok a következő évben hitelforrás nélkül több mint 2950 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés több mint 735 milliárd forint támogatást biztosít.

Tisztelt Ház! Két rövid említenivalóm van még, az egyik a Nyugdíjbiztosítási Alapra vonatkozik. Ennek a költségvetését szintén beterjesztettük az adott dokumentumhoz. Egyensúlyban van a költségvetés. Az Európai Unió, az Európai Bizottság megállapítása szerint a magyar nyugdíjrendszer stabil, kiszámítható alapokon áll és működik. Így tehát azt gondoljuk, hogy ennek a fenntartása pluszterhet a költségvetés számára nem jelent, egyensúlyi alapról van szó.

Az Egészségbiztosítási Alapnál a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolunk szintén. Ez az alap biztosítja azt, hogy a rokkantsági, rehabilitációs ellátások, csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj, valamint a táppénzre fordított kiadási tételek megvalósuljanak. A természetbeni ellátások közül pedig a legjelentősebb kiadást a gyógyító-megelőző ellátás adja. Többletforrást fogunk biztosítani erre is a következő évben 155,6 milliárd forint értékben, és  ahogy erre már korábban utaltam  az egészségügyi bérintézkedések folytatásaként ez az alap tartalmazza a többletforrást az egészségügyi szakdolgozókat és védőnőket 2019 júliusától megillető 8 százalékos, továbbá a 2020. januári és novemberi újabb bérfejlesztések fedezetére.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett költségvetés, azt gondolom, azokat a lehetőségeinket és céljainkat veszi számba, amelyekkel rendelkezünk. Az elmúlt éveknek megfelelően arra törekszünk, hogy ezekhez a célokhoz közelebb jussunk. Ezek közül a legfontosabbnak a következő évre a családok támogatását gondoljuk, a családvédelmi akcióterv pontjainak megfelelően terjesztettük be ezt az anyagot. Kérem tehát önöket, hogy ezeket a pontokat majd megvitatni és támogatni legyenek szívesek.

Szeretném ezúton is megköszönni a Költségvetési Tanács véleményét, amely mindig segít abban, hogy még hitelesebb és még megalapozottabb legyen a dokumentum, és köszönöm az Állami Számvevőszék ellenőrzését is, hiszen ezzel is hozzá tudtunk járulni ahhoz, hogy önök számára megalapozottabb törvényjavaslat kerüljön benyújtásra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiból.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian osztjuk a képviselő úr által felvetett aggodalmakat és aggályokat. Valamennyien aggódunk azért a környezetért és azért a világért, amit örökül hagyunk majd a gyermekeinkre és az unokáinkra.Mindenekelőtt azért szeretném rögzíteni, hogy Magyarország jövőorientált, klímabarát és a magyar választópolgárok érdekében álló klímapolitikát folytat. Elkötelezettek vagyunk a reálisan és bölcsen meghatározott klímacélok megvalósítása mellett. Egyértelmű klímapolitikai vállalásaink vannak a kibocsátás csökkentése, a megújuló energiák részarányának növelése és az energiahatékonyság fokozásának az érdekében már a 2020-as évre is. Az erre az időszakra kitűzött céljaink teljesítésében senki nem mondhatja azt, hogy ne állnánk jól, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásunkat a közös uniós referenciaévhez, tehát 1990-hez képest már több mint 30 százalékkal csökkentettük. A megújuló energia részaránya is a vállalt 13 százalék felett van. Az energiahatékonyságban is közeledünk a jövő évi vállalás teljesítéséhez.

Nyugodtan mondhatom, hogy Magyarország az európai uniós tagországok között az egyik olyan tagország, amely a legtöbbet teszi pont annak érdekében, hogy ezeket a vállalt klímapolitikai célokat 2020-ra teljesíteni tudjuk. Jó néhány olyan ország van, amelyik ezt nem mondhatja el magáról.

Szeretném arról is biztosítani képviselő urat, hogy egyértelmű vállalásaink lesznek 2030-ra is, amelyeket teljesíteni is fogunk. Többek között a 40 százalékos kibocsátáscsökkentést és a megújuló részarány növelését egyaránt biztosítani képes, nukleáris és napenergiára épülő energiamixen dolgozunk, amelyben 3 ezer megawatt napelem-kapacitás fog áramot termelni. Köszönöm tehát a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Itt nem kommunikációs kifejezésekről vagy dolgokról van szó, mint az esetleg más pártok esetében szokott lenni, hanem konkrét vállalásokról, amelyeket folyamatosan, évről évre mér az Európai Unió. Ennek köszönhető az, hogy ma Magyarország a rendszerváltozás óta 32 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gáz kibocsátását, ennek köszönhető az, hogy az egy főre jutó kibocsátásunk az európai uniós átlag mindössze háromnegyede, ennek köszönhető az, hogy áramtermelésünk 60 százaléka már ma is üvegházhatásúgázkibocsátás-mentes, ebből 50 százalék az atomenergia, 10 százalék a megújuló energia használatának tulajdonítható. Azt kell tehát önnek mondanom, képviselő úr, hogy az aggodalmunk közös, a kormány tesz és cselekszik azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Önnek pedig, engedje meg, hogy személyesen további sok sikert kívánjak a magánéletben. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hadd kezdjem mindjárt azzal, hogy a kérdése rosszul van föltéve, mert van fedezete a fogorvosi ellátásnak, méghozzá egyre bővülő fedezete van évről évre minden költségvetésben. 2010-hez képest összességében 13,5 milliárd forinttal több támogatást kapnak a fogorvosi praxisok. Ennek részeként az elmúlt években jelentős mértékű fejlesztéshez tudtunk hozzájárulni: eszközparkbővítés, -felújítás, a fejlesztések támogatásban részesültek, és emelkedett a fogorvosi szolgálatok és szakrendelések alapdíja is, az elmondott településen alapellátást nyújtó fogorvosi szolgálatok pedig kiegészítő díjazásban is részesültek. 2016-ban 2 milliárd forintos pluszforrás bevonásával került sor a fogorvosi szolgálatok és szakrendelések alapdíjának az emelésére, ami 7,7 százalékos emelést jelentett. Ez a többletforrás egyébként  csak hogy megnyugtassam önt is, mint minden aggódó polgárt  a fix díjakba épült be, amit a fogorvosi szakma évek óta szorgalmazott. Tehát azt fogadtuk el, amit egyébként a fogorvosi szakma képviselői megfogalmaztak. 2017-ben pedig a fogorvosok számára is elérhetővé vált a tartósan ellátatlan körzetekben az ellátást támogató úgynevezett letelepedési pályázat. Tehát olyan helyen, ahol esetleg átmenetileg nincs fogorvos, a kormány külön programmal támogatja, hogy fogorvos jusson, fogorvos kerüljön.

Az alapellátást nyújtó 2800 fogorvosi szolgáltató 2017 decemberében egyenként 3 millió forint összegű kiegészítő díjazásban is részesült, ami összesen 7,6 milliárd forintos támogatást jelentett a fogorvosi szakma számára. 2018. március 1-jétől pedig havonta 130 ezer forint összegű rezsitámogatásra váltak jogosulttá az alapellátó fogorvosok szolgálatonként. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Képviselő úr, nem értette jól a válaszomat. Tehát akkor most már egy percben nem fogom megismételni a kétperces válaszomat. Arra hívom föl az ön figyelmét is, hogy a parlament előtt benyújtott 2020-as költségvetés újból jelentős mértékű többlettámogatást tartalmaz nemcsak az egészségügyre általában, hanem akár a fogorvosi ellátás biztosítására is. A 2020. évi költségvetésitörvény-javaslat az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében 10 milliárd forint többlettámogatást tartalmaz az alapellátás, ideértve a fogorvosi ellátás fejlesztésére is. Tehát azt kérem képviselő úrtól, hogy esetleg győzze meg frakciótársait, a benyújtott 2020-as törvényjavaslatot legyenek szívesek támogatni, és akkor az ön által hamisan feltett kérdésre is egy pozitív, megnyugtató választ fog kapni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Csúsztatások tömege, sajnos azt tudom mondani az ön felvetésére. Először is, senki nem mondja azt a kormányból, hogy jól élünk. Azt mondjuk, hogy jobban élünk, mint 2010-ben, amikor a kormányzást elkezdtük; nem vesszük el a 13. havi nyugdíjat, nem vesszük el a 13. havi fizetést a közszolgálatban dolgozóktól, és nincs 12 százalékos munkanélküliség, mint akkor, amikor önök egyébként a kormányrudat 2010-ben átadták.A második csúsztatás, hogy nem tudom, hogy hova jár vásárolni, tisztelt képviselő úr, valószínűleg Bécsbe vagy talán még nyugatabbra, mert azok az árak, amiket mondott, egyáltalán nem felelnek meg a magyar áraknak. Megkérdeztem itt tanult mezőgazdasági kollégámat mellettem, mennyibe kerül egy kiló magyar újkrumpli: 260-270 forint, ön meg 500 forintról beszél. Ezek szerint vagy valahol önt átvágták, már ne haragudjon, megvezették a piacon, vagy pedig  (Koncz Ferenc felmutatja telefonját.) ott mutatja egyébként a képviselő úr a telefonján is  olyan helyen vásárol, ahol mindent drágábban adnak. (Balla György: Hazudnak éjjel, nappal meg este!) Csak folytatnám, elnök úr. Tehát azt gondolom, hogy a (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) képviselő úr teljes tévedésben van. (Soltész Miklós: Kevesebb vodkát kellene inni!)

Az elmúlt években ahol tudtunk, jelentősen csökkentettünk az áfatartalmon  tojás, tej, csirkehús, sertéshús, ezekre ön is emlékszik. Ezeket sajnos ön nem szavazta meg, tehát ön nem segíti az embereket abban, hogy olcsóbban tudják a paprikás krumplit megfőzni, de azt gondolom, hogy most majd a 2020-as költségvetés vitájában nyílik majd önnek is alkalma arra, hogy ilyen típusú módosításokat tegyen.

Amit pedig még külön szeretnék kiemelni, hogy szemben a korábbi időszak, korábbi kormányzati ciklusok árváltozásával, 2010 óta vannak olyan termékek, amelyek szerepelnek egy paprikás krumpli összetételében, és amelyeknek csak kisebb mértékben emelkedett az ára. Ha ön például, mondjuk, tesz egy kis belsőséget ebbe a paprikás krumpliba  ha már itt a virslit emlegette , vagy tesz egy kis baromfihúst is bele, azt tudom mondani, hogy például a baromfihús ára 2010-hez képest kevesebb, mint 2010-ben, 2,2 százalékkal a KSH adatai szerint.

Úgyhogy, tisztelt képviselő úr, kérem, hogy vizsgálja felül az adatait, vizsgálja felül a levelezését, és csak olyanoknak higgyen, akik valóban a való életből hozzák a példákat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nem feltétlenül kell hazudni a parlamentben, tehát ez nem tartozik hozzá szerintem a képviselői munka szükségszerű dolgaihoz. Amiket ön állított, azt senki nem mondta, ön is tudja, hogy ez nem így hangzott el; ön is tudja azt, hogy egy olyan kérdés hangzott el, hogy át kelle váltani valakinek a forintját valutára, erre mondtam azt, hogy igen, el lehet menni akár külföldre is nyaralni, ez egy izgalmas dolog, de Magyarországon mennyi szép hely van. Hát, ha azzal nem ért egyet, hogy Magyarország egy szép hely, és Magyarországon nagyon sok szép helyre el lehet menni egy nyári nyaralással, akkor azt gondolom, hogy itt vita van köztünk, de ezt majd esetleg az ülés után megbeszéljük.

Visszatérve tehát a paprikás krumplira, szeretném önt is megnyugtatni, hogy a paprikás krumplihoz a hozzávalókat meg lehet venni és meg lehet főzni. Abban bízom, képviselő úr, hogy a kérdése feltevése és a válaszom után majd ön is vesz annyi időt, hogy megnézzen egy árlistát, hogy milyen árváltozások voltak az elmúlt időszakban. Örülök annak, hogy most egy olyan időszakot él meg a magyar gazdaság, amikor növekedésben az elsők vagyunk, amikor a rendszerváltozás óta a legkevesebb munkanélküli van az országban, és amikor az infláció is olyan moderált, hogy egyébként az nem teszi tönkre az emberek megtakarítását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön is tudja vagy ön is érzi, hogy egy azonnali kérdés kerete, egy-két perces kérdés és felelet nem elegendő arra, hogy ilyen kérdésekről alaposabban beszéljünk. Épp ezért sajnálatos, hogy 2018. december 12-én, amikor egy politikai vitanap lett volna a klímaváltozásról, akkor azon önök nem vettek részt. Mi készek lettünk volna erre a vitára, sajnos erre akkor nem kerülhetett sor. (Cseresnyés Péter: Így van!)Ami a kérdését illeti: ki ne szeretne tisztább vizet, ki ne szeretne tisztább levegőt, elviselhetőbb klímát? Mi is ezen az állásponton vagyunk, Magyarország mindent megtesz ezért, az energiapolitikánkat is így alakítottuk ki. Magyarországnak vannak klímavállalásai, klímacélvállalásai, 2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, úgy, hogy a klíma is javul, és a magyar embereknek, a magyar családoknak sem kell több pénzt fizetniük mindezért.

A javaslat, amit ön említett a felvetésében, a kérdésében, az volt, hogy most menjünke tovább, és 2050-re is tegyünke vállalásokat. A céllal itt is egyet tudtunk érteni, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig úgy érzem, hogy felelőtlenség lett volna ebben elköteleződnünk.

Volt egy vita a klímacélokkal kapcsolatban a nukleáris energiáról is, és ezt se felejtsük el! Ha klímacélokat akarunk elérni, akkor szükségünk van nukleáris energiára is  ebben van az alapvető vita köztünk és önök között. Magyarország szeretne ilyet, tehát mi szeretnénk a klímacéljainkat elérni, ebben szükség van nukleáris energiára. Higgye el, Paks nélkül nincs alacsony rezsi, nincs alacsony rezsiszámla a magyar családoknak! Ez volt tehát a vitának az oka, ezért kellett Magyarországnak  hasonlóan Lengyelországhoz és Csehországhoz  szintén vétóznia ebben a kérdésben.

Abban bízom, tisztelt képviselő asszony, hogy lesz majd még alkalmunk arra, hogy bővebben, nagyobb időkeretben is kifejthessük egymás számára az álláspontunkat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Én is bizakodó vagyok, képviselő asszony, hogy a tényeknek, az adatoknak van alapja egy vitában. Itt már elmondtam az előbb egy másik kérdésre válaszolva, hogy Magyarország a rendszerváltozás óta 32 százalékkal csökkentette az üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

(16.40)

És ön is jól tudja, hogy Magyarország áramtermelésének a 60 százaléka már ma is olyan, ami üvegházhatásúgázkibocsátás-mentes. Ebből 50 százalék az atomenergia, 10 százalék pedig a megújuló energia használatának tulajdonítható. Tehát, higgye el, képviselő asszony, mi is arra törekszünk.

Amit most ön elvárt volna a magyar kormánytól, hogy konkrét pénzügyi számítások nélkül ugorjon fejest egy javaslatba, köteleződjön el olyan célokért, aminek nem tudja az anyagi, a fiskális, pénzügyi vonzatát. A magyar kormány felelősségteljesen járt el, hasonlóan Csehországhoz és Lengyelországhoz. Mi azt mondjuk, hogy sokkal alaposabb elemzés és vizsgálat kell ahhoz, hogy 2050-ig ilyen típusú célokat vállaljunk. (Ungár Péter: Szerintünk is.) Ezt fogjuk tenni, mint ahogy tettük is az elmúlt években.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)