Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Egyébként nagyon méltányolom az ön véleményét, és figyelembe is szoktam venni, mert megfontolt mondatok hagyják el az ön száját, most azonban vitatkoznom kell önnel az állítását illetően.

Én politikai szándékokról beszéltem a hozzászólásom elején, hogy tisztázni kell, mi a cél. 1994-ben a cél világos volt, Antall József a kormányzati ciklus elején többször mondta, hogy egyetlenegy feladatunk van: a politikai döntéshozókat a zsarolhatóság pozíciójától mentesíteni kell. Tehát amikor formális és informális hatalom viszonyáról beszélek, akkor a legnagyobb veszély e vonatkozásban a zsarolhatóság, és ezt ez a törvény megtette.

A mostani törvénymódosítás céljaival nem vagyok tisztában, nem tudom, hogy mitől lesz a politikai közélet vagy a magyar közélet tisztább attól, ha kiderül egy zenészről, egy művészről, egy újságíróról, hogy együttműködött valamelyik titkosszolgálattal, mert beszervezték. A legtöbbjük nem önként és nem dalolva ment.

Ez a múlt feltárását illetően csak arra jó, hogy a társadalmi békétlenséget szítsa. Ha a politikai elit a politikai ellenfeleivel, akár az egyik oldal a másikkal, akár egy párton belül úgy akar leszámolni, hogy közben ennek a vetületei, hullámai az egész magyar társadalmat sújtják, ha ennek a törvénymódosításnak az lehet a következménye, hogy majd kiderül, hogy a Mari néniről a Jani bácsi adott jelentéseket, és még mélyebbre megyünk ebben a csúnya dologban, mint ameddig idáig jutottunk, akkor ennek az égadta világon semmi értelme nincs, csak egyetlenegy, hogy azt a feszültséget, ami egyelőre csak a politikai elit szintjén képződik, lehetőleg próbáljuk szétteríteni az egész magyar társadalomra, hogy ezáltal a mi érintettségünk vagy a mi hibáink kicsinyedjenek vagy kevésbé látszódjanak.

Azt hiszem, ez politikailag nem elfogadható és nem tisztességes magatartás. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)