Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Amit eddig hallhattunk, abból szerintem világosan látszik, hogy ez a javaslat gyakorlatilag már amikor megszületett, akkor sem volt nagyon értelme. Hiszen maga az egész rendszer nem működik, úgy, ahogy van. Ez a földforgalmi törvény egyszerűen életképtelen, működésképtelen. Gyakorlatilag, amiket önök elmondtak itt példaként, abból az derül ki, hogy azokat a célokat, amikre hivatkozva ez a törvény létrejött, nem tudja ez a törvény egyszerűen betölteni.

Bár az előző vitában Font elnök úr megkifogásolta, hogy a Szocialista Párt miért ágált az ellen, hogy megint egy egyéni képviselői indítvány által módosítunk egy mezőgazdaságról szóló törvényt, ő akkor azt mondta, hogy persze az egyéni képviselőknek joguk van ilyen törvényt benyújtani. Természetesen van joguk ilyen törvényjavaslatot, módosítást benyújtani, csak fölhívnám rá a figyelmet, hogy ez is egy egyéni képviselők által benyújtott javaslat, és majd a következő törvény, amit tárgyalni fogunk, az is egyéni képviselők által benyújtott javaslat, és még a héten is várhatunk ilyen ügyeket.

Csak szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy ha a mezőgazdasági tárca tényleg ennyire képtelen látni a problémákat, eleve olyan törvényeket tettek le ide az asztalara, amik nem működnek, és ha nem működnek, akkor nem képesek ezeket kijavítani, akkor talán a mezőgazdasági tárca helyére nevezzük ki az agrárkamarát és Győrffy Balázst miniszternek, mert ezek szerint ők jobban értik, mi zajlik a vidéken, jobban értik azt, hogy mit kéne csinálni. Csak akkor cseréljük már le ezt a minisztériumot, mert elköltünk rá egy csomó pénzt, teljesen fölöslegesen!

Ráadásul tulajdonképpen egy olyan vezetést finanszírozunk itt közpénzből, akikről kiderült a most nemrég nyilvánosságra került Kehi-vizsgálatból is, hogy egyszerűen maffiaszerűen osztották föl a földeket, és olyan földbérleti rendszert alakítottak ki, amivel lenyúlták a helyi gazdálkodók elől a földeket, odaadták a haveroknak, rendesen, maffiaszerűen, majd aztán ennek alapjain később el is adták ezeket a földeket. Szóval, itt az idő arra, hogy megnézzük, hogy jól működik-e a rendszer. Nyilván ezekből a módosításokból is az látszik, hogy nem.

Ami a tartalmi részét illeti a módosításnak, arról volt szó, hogy azért kellenek a helyi földbizottságok, mert majd a helyben lakó gazdákból összeáll egy bizottság, és ők majd pontosan tudni fogják, hogy az, aki odajön, spekuláns-e vagy külföldi-e, és akkor majd jól nem járulnak hozzá, hogy ők megvásárolhassák a földet.

Márpedig itt arról van szó, hogy amikor nem jöttek létre ilyen helyi bizottságok, mert szóltak nekik, hogy nem lenne jó, ha létrejönne, mert nem ez volt a feladat, mondjuk, akkor az agrárkamara megyei elnöksége dönt ilyen esetekben, hogy ki vásárolhatja meg a földet, ki nem. És ha ezt a helyi önkormányzat, akik helyben vannak, megkifogásolják, akkor az agrárkamara léphessen perbe, és csinálhassa vissza ezt az önkormányzat általi megkifogásolást. Hát, tisztelt képviselőtársaim, én tudom, mert bizottsági ülésen is volt példa arra, hogy volt visszaélésszerű esete annak is, megkérdőjelezhető volt, hogy egy önkormányzat miért hozott meg egy ilyen döntést, de akkor ennek az önkormányzatnak kell vállalni a következményeit. Az, hogy az agrárkamara, amelynek egyébként semmilyen felhatalmazása nincsen még a törvény eredeti szándéka szerint sem, hogy ezeket a döntéseket meghozza, hogy az agrárkamaráé legyen a végső szó, szerintem rossz út. Ezért ezt nem tudjuk támogatni.

Ami pedig a másik ügyet illeti, hogy visszaélésszerűen hivatkoznak valakik ökogazdálkodásra, ez is azt mutatja, hogy nem jól lett kitalálva ez a földtörvény, ha ez így működik. Merthogy önök most azt akarják elérni, hogy ha az ökogazdálkodásra való hivatkozással valakik visszaélésszerűen hivatkoztak, akkor egyáltalán teljesen vegyük is ki a törvényből, hogy erre lehessen hivatkozni, és ne adjuk meg azt a lehetőséget az ökogazdálkodási szándékkal gazdálkodásba vágó, mondjuk, fiataloknak, hogy ezzel előnybe kerüljenek, mert lehet, hogy vannak, akik ezzel visszaélnek.

(21.10)

Ha vannak, akik visszaélnek, akkor tessék korlátokat építeni, amivel nem lehet visszaélni, de ne az ökogazdálkodás elterjedését segítő törvényt vagy törvényi rendelkezést vonják vissza! Már csak azért se, mert az ökogazdálkodásból származó termékeknek egyre nagyobb piaca van. A tudatos fogyasztók, az egészségükért aggódó családok vagy fogyasztók egyre nagyobb többségben választják az ökogazdálkodásból származó termékeket. Erre ráadásul Nyugat-Európa is egyre nagyobb piaci felvevőképességet mutat, és ne feledkezzünk meg arról, hogy ha egyszer létrejön, mondjuk, egy amerikai-európai szabadkereskedelmi egyezmény, akkor pontosan a magyar ökogazdálkodásból származó termékeknek tud egy nagyon komoly piac megnyílni azáltal, hogy Magyarország nemcsak GMO-mentes, de ha komoly ökogazdálkodási kapacitással is bír, akkor ebből bizony egy nagyon komoly piaci potenciál is létrejöhet. Mindamellett, hogy nyilván egy ilyen megállapodásnak vannak veszélyei is, de mi akkor azt keressük meg, hogy mik a lehetőségei, és legalább abba az irányba fejlesszünk.

Tehát szerintem ezek a javaslatok nem jó irányba tett javaslatok, ezért ezeket nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)