Felszólalás adatai

DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tiszteletet érdemlő szándékkal készült törvényjavaslat van előttünk olyan képviselők tollából, akik vélhetően nap mint nap szembesülnek a jövedéki visszaélés különböző formáival, egyszerűen azért, mert olyan helyen élnek, ahol ezt tapasztalják. Teljesen természetes, hogy egy országgyűlési képviselő ilyenkor azon kezd gondolkodni: hogyan tud ez ellen valami olyat tenni, amitől a visszaélés kevesebb lesz, a jogszabályokban kiskapukat keres, amelyeket be akar zárni, és ennek a legcélszerűbb formája, ha készít egy törvényjavaslatot, és azt a tisztelt Háznak benyújtva annak elfogadását kéri.

(23.10)

A szándék tehát tiszta és helyeselhető. Azt az érvelést is elfogadhatónak tartom, mely szerint minél előbb törvény lesz a javaslatból, annál hamarabb csökkenhetnek a visszaélések, és minden nap számít.

Leszögezem, hogy a Szocialista Párt elvi alapon támogat minden olyan kezdeményezést, amely visszaélések csökkenésével biztat. Tudjuk, hogy a korrupciós és visszaélés jellegű bűnös cselekmények elszaporodása milyen mérhetetlen morális károkat okoz az országnak, az anyagiakról nem is szólva. Ezek azok a cselekmények, amelyek nehezen foghatók meg, nehezen leplezhetők le, és még nehezebben bizonyíthatók.

Sok fejtörést okozott és okoz a mindenkori kormánynak az optimális jogalkalmazásra is alkalmas szabályok kidolgozása. Talán ennek tudható be a miniszter asszony által éppen tegnap is ismertetett törvényjavaslat-csomag, amely az ilyen jellegű bűncselekmények eddigieknél hatékonyabb és szigorúbb üldözését célozza meg.

A benyújtott javaslat indokolása felhozza, hogy a jövedéki visszaélés 1996-ban kikerült a Btk.-ból. Helyesen mondta képviselőtársam, hogy mi is indokolta akkor a törvényből való kikerülését. Abból indult ki az akkori javaslat, hogy szigorúbb pénzügyi szabályozással és bírság jellegű szankciókkal, mint a pénzbírság, elkobzás, működési engedélyek megvonása és hasonlók, nagyobb eredmény érhető el, mint külön tényállásban foglalt büntetőjogi fenyegetettséggel. Indokolt volt ez azért is, hiszen a hatályos Btk. számos olyan egyéb bűncselekményt tartalmaz, amelyek alkalmasak e visszaéléseknek az itt javasoltnál is szigorúbb megbüntetésére. Gondoljunk csak az adócsalásra, tb-csalásra, orgazdaságra, bélyeghamisításra és hasonlókra.

Nem ismerek olyan statisztikát, hogy az e bűncselekmények miatti felelősségre vonás csökkent volna, ráadásul ezek jogalkalmazási gyakorlata az eltelt évek alatt kialakult. Ennek ellenére úgy véljük, hogy a bűnözés szerkezetében és fajsúlyaiban, hangsúlyaiban bekövetkezett kedvezőtlen változás indokolttá teheti az újraszabályozást.

A szándék tehát helyeselhető, ha valószínű, hogy a Btk.-ba foglalásnak nagyobb visszatartó ereje lesz, mint a hatályos törvényben meglévő, más tényállások alkalmazásának alakzatai, akár a tettesi, akár a részesi alakzatokra is gondolhatunk.

A kodifikálás azonban nehéz feladat, a büntetőjog pedig a jogágak között is különösen nehéz. Pontos, a törvény más rendelkezéseivel összhangban álló fogalommeghatározások szükségesek, a büntetési tételeknek pedig illeszkedniük kell a büntetési rendszerhez, annak belső arányaihoz. A felelősségre vonásnak ugyanis az az alapja, hogy a tényálláselemeket megvalósítja-e, kimeríti-e az a magatartás, amit az elkövető tanúsít. A kiszabható büntetésnek pedig olyannak kell lennie, amely arányban áll az elkövetett cselekmény társadalomra veszélyességével, a cselekmény tárgyi súlyával, és kellő visszatartó erővel bír a hasonló bűncselekmények elkövetésének megelőzésére is.

A javasolt megoldás sajnos nem ilyen. Nem várható tőle visszatartó erő. A javasolt büntetési tételek nem szigorúbbak, mint az egyéb, ugyanilyen magatartásra alkalmazható bűncselekmények tényállásaiban szabályozottak. Vagy ugyanakkorák, vagy enyhébbek. Például a zárjegy, adójegy engedély nélküli előállítása bélyeghamisítást valósít meg, ennek büntetési tétele alapesetben is 3 évi szabadságvesztés. Nem is értem az erről szóló, a törvényjavaslathoz fűzött indokolást, amelyben maga az előterjesztő is ugyanezt írja le. Akkor mivégre itt ez a szabályozás, enyhébb elbírálás mellett? Ugyanis a javaslatban ez a büntetés akár pénzbüntetés is lehet.

A jövedéki orgazdaság tényállásából hiányzik a célzat, így az orgazdaságnak nem minősíthető. Az itt leírt tényállás valójában bűnsegédi magatartás, melyre egyébként ugyanaz a büntetés róható ki, mint a tettesre.

A 3. §-ban szabályozott alapanyag- és eszközfogalom pedig a jogalkalmazót állítja megoldhatatlan feladat elé.

Ettől függetlenül aránytalan a jövedékkel való visszaélés elősegítésének javasolt szabályozása. Az előkészületet a büntetőjog ugyanis igen kivételesen bünteti, például olyan súlyú bűncselekményeknél, mint az emberölés, merénylet, hazaárulás, lázadás, közveszély okozása és hasonlók. Nem hiszem, hogy e körben bizonyítanom kell, hogy e cselekmények előkészületét büntetőjogi eszközzel büntetni aránytévesztésnek tűnik. Nem beszélve arról, hogy ezen előkészületi magatartás, melynek egyes elemei ma más bűncselekmények, mások pedig érdektelenek, csak lehetőséget teremthet arra, hogy egyszer valakinek visszaélési szándéka lehet. A büntetőjog általában az aktív bűnös magatartáshoz legalábbis eshetőleges szándékot feltételez; a gondatlanság is csak akkor büntethető, ha a törvény kifejezetten így rendelkezik, azaz kivételesen. A javaslat mindezeket nem igényli.

A miniszter asszony közelmúltbeli bizottsági meghallgatásán tájékoztatott minket arról, hogy a tárca egy komoly Btk.-módosításon dolgozik, és rövidesen benyújtja a Háznak a javaslatot. Miután a most tárgyalt javaslaton sok szakmai javítás szükséges, javaslom az Igazságügyi Minisztérium segítségét kérni, és a minisztérium által benyújtandó javaslatba beépítve beterjeszteni azt. Jó lenne hallani a kormány álláspontját arról, vajon hogyan illeszkedik e javaslat a készülő törvényjavaslatba. Erre sajnos a bizottsági ülésen kérdés ellenére sem kaptunk választ.

E törvényjavaslat természetesen módosító indítványokkal javítható, ha javítható. A benyújtott javaslat az előzőekben kifejtettek miatt csak átírható, de azt is csak akkor, ha ismerjük az egyéb javaslatokat, amelyekre a miniszter asszony célzott. Az tehát a javaslatunk, hogy az előterjesztője vonja ezt vissza, és esetleg egy új, a tárcával is egyeztetett változatban nyújtsák be, vagy próbálják elérni, hogy a szándékolt szabályozás a nyáron benyújtandó kormányjavaslatban helyet kapjon.

Ebben a formájában, így nem tudjuk támogatni, bár megkísérelve a majdnem lehetetlent, módosító indítványokat nyújtunk be annak érdekében, hogy talán valamennyire javítható lesz. De akkor is tudnunk kell, hogy nem lesz jó ez a törvény, alkalmazhatatlan lesz, és a szokásosnál rövidebb idő alatt, nagyon gyorsan módosításra fog szorulni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)