Felszólalás adatai

DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Föltehetőleg az általam elmondandók stílusban egy kicsit eltérnek az előzőekben elhangzottaktól, de ezt vállalom.

A nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának beszámolója a Magyarországon élő kisebbségek társadalmi helyzetének pontos lenyomatát adja. Bemutatja a leglényegesebb problémákat és a helyzetükkel összefüggő kritikus, megválaszolásra váró kérdéseket. A beszámolóban szereplő vizsgálatai objektívek, pártatlanságot mutatnak. Bizonyára ez is hozzájárul ahhoz, hogy a hazánkban élő kisebbségek bizalommal vannak az országgyűlési biztos személye és hivatala iránt.

Kaltenbach Jenő már évek óta próbálkozik azzal, hogy a legfontosabb jogalkotási kérdésekben elmondja a véleményét, javaslatait felkínálja az Országgyűlés részére. Azt hiszem, az országgyűlési biztos elképzeléseit a tisztelt Ház nagyobb figyelemre méltathatná, és mint a téma avatott szakértőjétől érkezőket, a napirendjére tűzhetné. Így van ez a kisebbségekre vonatkozó törvényi szabályozással is.

Egyet kell értenünk az ombudsman azon megállapításával, hogy a kisebbségi törvényt módosítani kell. E tárgykörben elsősorban a kisebbségi önkormányzatok helyzetét érdemes felülvizsgálni. A beszámoló is érinti, de a saját tapasztalataink is mutatják, hogy csökken a települések, ezen belül is különösen a kistelepülések teherbíró képessége. A társadalom polarizációja miatt nő az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek lakói körében a szegénység. Ahol szegénység van, a meglévő szűkös erőforrások elosztása, például a segélyeké, konfliktusokat okoz. Ezek a konfliktusok sokszor etnikai köntösben jelennek meg, és a többség-kisebbség ellentétét feszítik, holott nem biztos, hogy etnikai alapú ellentétekről van szó.

A kevés forrással rendelkező kistelepülési önkormányzatokhoz képest a kisebbségi önkormányzatok még szegényebbek, így természetesen eszköztelenek a kisebbségek szociális, lakhatási, oktatási vagy éppen megélhetési gondjainak kezelésére, ezért kialakult egyfajta csalódottság a működésükkel kapcsolatban. Itt az ideje, hogy áttekintsük a kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, hogy valójában mik azok a feladatok, amelyeket képesek ellátni, és el tudják-e látni azokat a feladatokat, amelyeket a választóik elvárnak tőlük. Ha feladat- és hatáskört telepít hozzájuk a törvény, akkor az ő esetükben különösen fontos, hogy az ellátásukhoz szükséges pénzt is biztosítsa az állam, mert nekik önálló bevételük nincs.

Sokak véleménye szerint a kisebbségek kulturális autonómiája igényelné, hogy a saját intézményeiket ők tartsák fenn. A magam részéről ezt ésszerű és természetes törekvésnek tartom - gondolom, más is így van ezzel -, de ez az a pont, ahol különösen indokolt lenne elgondolkodnunk az országgyűlési biztos kisebbségi törvény módosítására vonatkozó javaslatán. Csak néhány, az intézmények átadásával kapcsolatos problémát említek:

1. A kisebbségi önkormányzatoknak nincs meg a fenntartói jogok és kötelességek gyakorlásához szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztrációs háttere. Ezt biztosítani kellene.

2. Általában az intézményeket az állam és az önkormányzatok közösen tartják fenn. A kisebbségi önkormányzatoknak nincs saját bevételük. Miből járulnának hozzá a fenntartáshoz?

3. Vannak olyan szakmai jellegű jogszabályok, amelyek kizárják a kisebbségi önkormányzatokat a fenntartásból.

4. A települési önkormányzatok azért ajánlják fel az intézményeiket a megyéknek, mert azoknak van pénzük a fenntartásra. Ilyen motiváló tényező a kisebbségeknél nincs. Akkor vajon miért történne meg az intézmények felajánlása?

A fentiekkel azt szerettem volna bemutatni, hogy még az olyan kérdés megoldásánál, ahol megvan az egyetértés, ott is szükséges a meglévő törvények, alapvetően a kisebbségi törvény módosítása.

Fontos lenne a kisebbségi önkormányzati középszint létrehozatala. A megyei önkormányzatoknak ugyanis feladataik ellátásához nincs meg a megfelelő partnerszervezetük. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a kisebbségi önkormányzati társulások vagy létre sem jönnek, vagy formálisan léteznek, de gyakorlati funkciójuk nincs.

(16.50)

A kisebbségi önkormányzatoknak nincs hivatali adminisztrációs hátterük, saját ügyintézőt nem tudnak alkalmazni. Ezt a problémát a romák több esetben közhasznú foglalkoztatás keretében oldják meg. Ez vitatható megoldás.

Néhány megyében, például Bács-Kiskunban a megyei önkormányzat úgynevezett nemzetiségi központot tart fenn. Ez segít az adminisztrációs problémák egy részének megoldásában, de az összeset nem tudja felvállalni.

Tisztelt Ház! A települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonyában nincs meghatározva a minimális szolgáltatási és együttműködési kötelezettség. Ilyen lehetne például a cigány kisebbségi önkormányzatok esetében delegálási jog biztosítása a települési önkormányzatok bizottságaiba, vagy kötelező együttműködési megállapodás elrendelése a szociális ellátás, a közoktatás, a lakhatási feltételek javítása, a közhasznú munka területein.

Többféle felvetéssel találkozhattunk már a kisebbségi választási rendszer vonatkozásában is. Politikai, mégpedig rendkívül körültekintő politikai döntést igényel az a kérdés, hogy a kisebbségi önkormányzatokat a lakosság egésze vagy csak maguk a kisebbségek válasszák-e, a választás az önkormányzati választással együtt vagy attól elkülönítve történjen-e.

Meglátásom szerint e kérdések eldöntésénél a szabad identitásválasztásnak kell a kiindulópontnak lenni, amely alapján biztosítjuk a kisebbségi jogok gyakorlását. A jelöltállítást szigoríthatjuk, például az adott kisebbséghez tartozás vállalásával, a kisebbségi nyelvismeret előírásával, a kisebbség képviseletének vállalásával, a kisebbségi közösség ajánlásával s a többi. Egy a lényeg: minél előbb konszenzusra kell jutni a kisebbségi törvény, azon belül is a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás módosításával kapcsolatosan úgy, ahogy ezt az országgyűlési biztos sürgeti.

Ennek a módosításnak megoldást kell adnia a romák helyzetére vonatkozóan is, ez ugyanis a legsürgetőbb kérdés. Ha nem foglalkozunk vele, akkor ez a társadalmi konfliktus csak növekedni fog, és nagymértékben terheli majd a jövő Magyarországát.

Tisztelt Ház! A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről szóló beszámolót az MSZP-frakció jónak tartja és azt elfogadásra ajánlja azzal, hogy köszönetét fejezi ki dr. Kaltenbach Jenő személyes munkájáért is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)