Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A XXI. század három jelentős globális kihívása a tiszta ivóvíz, az egészséges élelmiszer és a biztonságos energiaellátás. Hazánk a víz és az élelmiszer szempontjából igen előnyös adottságokkal rendelkezik; én az élelmiszer szempontjából vizsgáltam a költségvetésünket. Külön köszöntöm az itt ülő Lepsényi István államtitkár urat, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumban a gazdaságfejlesztésért és a szabályozásért felel, és az új iparágak megteremtését és az iparágak fejlesztését is szívén viseli.

(18.00)

A mezőgazdaság és az arra épülő hazai élelmi­szer­feldolgozó-ipar fejlesztése kulcskérdés hazánk fejlődésében. Alapvető fontosságú a magyar vidék és a magyar gazdaság versenyképessége, növekedése, a munkahelyteremtése és a vidékmegtartó képessége szempontjából.

Fontos, hogy a kormány stratégiai ágazatként tekintsen a szektorra. A lakosság ellátása megbízható, egészséges és minőségi élelmiszerekkel, lehetőleg hazai forrásból kell hogy megtörténjen.

Jelenleg az élelmiszeripar versenyhátrányban van a többi ágazathoz képest, ez idáig ugyanis az alapanyag-termelés támogatása volt előnyben részesítve, ami a hazai feldolgozóiparban tőke- és jövedelemszegénységet eredményezett. Sajnos a mai napig a túl nagy arányú alapanyagexport, illetve a magas hozzáadott értékű feldolgozott-termék-import jellemzi hazánkat. Fordulat csak akkor lesz, ha magasabb hozzáadott értékű termékeket gyártunk és exportálunk.

Jellemzően a saját szűkebb hazámban, Fejér megye déli részén a Dél-Mezőföld mezőgazdasági szempontból az egyik legjobb adottságokkal rendelkező terület, az élelmiszeripar, feldolgozóipar szempontjából viszont az egyik legelhanyagoltabb. Azok az alapvető élelmiszeripari gyárak és létesítmények, amelyek a rendszerváltásig ennek a térségnek lehetőséget biztosítottak, vagy privatizációra kerültek, jellemzően külföldi multinacionális cégek érdekkörébe tartoznak, jelen pillanatban is alapanyagot vásárolnak fel, és hozzáadott értéket teremtve, azokat a termékeket exportálják, a hasznot pedig egy az egyben Magyarországról kiviszik.

A hazai élelmiszeripar kettős kihívás előtt áll. Egyrészt a hazai piacok visszaszerzése az egyik stratégiai cél, az exportpiacok felfedezése, a bekerülés és tartós kapcsolatok kiépítése a másik. A közepes és nagyvállalatoknál a cél a technológiai fejlesztés, az innováció, hogy a nemzetközi versenytársak szintjét elérjük, meghaladjuk, míg kisebb méretnél a foglalkoztatás, a helyi piacokon való részvétel, a vidéki létben történő szerep ellátása a legfontosabb.

Szükség van a tudatos fogyasztói magatartás erősítésére. A fogyasztói, táplálkozási és élelmiszer-higiéniai ismereteket már kisgyermekkorban érdemes elkezdeni, illetve fontos beépíteni az alap- és középfokú iskolai nevelésbe. Hasznosnak gondolom az iskolatej, az iskolagyümölcs, valamint az iskolai étkeztetés továbbvitelét, fejlesztését, a többletköltségek megjelenését a 2017-es költségvetésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági tevékenységet és élelmiszer-feldolgozást végző mikro-, kis- és közepes vállalkozások a vidékfejlesztési program 200 milliárd forintos keretéből kaphatnak támogatást, míg a kicsi és közepes élelmiszer-fel­dol­gozó cégek a GINOP 100 milliárdos keretéből.

A nagy hazai élelmiszer-feldolgozó cégek számára a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium zárt pályázati forrásaiból igénybe vehető támogatás áll rendelkezésre.

Az alapvető élelmiszerek köréből a baromfi, a tej és a tojás áfakulcsának 5 százalékra csökkentése üdvözlendő intézkedés a 2017-es költségvetésben. Egyrészt pozitívan hat az ágazatra, másrészt társadalompolitikai célt is szolgál, hiszen az alacsony keresetű állampolgároknak hagy több pénzt a zsebében.

Fontosnak tartom megemlíteni a tejtermelők helyzetét. Az áfacsökkentés által a kiskereskedelmi árak ugyan csökkenni fognak, ugyanakkor a tejágazatban jellemző nyomott felvásárlási árak lényeges növekedésére nem számíthatunk. A támogatási kérdések mellett egyre sürgetőbb, hogy a tejágazatban és több mezőgazdasági feldolgozó ágazatban a termelői közösségek, a feldolgozói érdekképviseletek, valamint a kiskereskedők lépjenek szövetségre. Az együttműködésük a kulcs az árstabilitás és a működésük biztosításához.

Tisztelt Képviselőtársaim! A továbbiakban egy olyan programról szeretnék említést tenni, amely méreteit és támogatását tekintve milliós nagyságrendű, viszont ha az alaptevékenységét nézzük, akkor bizony nagyon fontos tevékenység, hiszen hogy ha a méhészetről, a méhészekről nem beszélnénk és a méhek megtermékenyítő, áldásos tevékenységéről, akkor bizony az emberiség is bajban lenne egyes számítások szerint.

Tehát szeretnék említést tenni a méhészeti nemzeti programról, amelyre a 2016-os költségvetés, illetve a 2017-es költségvetési javaslat egyaránt 682,5 millió forintot irányoz elő. A program a központi költségvetés és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában valósul meg. A program célkitűzése, hogy az ország kedvező természeti adottságaira alapozva fokozatosan növelje a méhészeti ágazat versenyképességét, hatékonnyá tegye annak működését, és biztosítsa előremutató fejlődését.

A méhészeti program társadalmi funkcióval is rendelkezik, hiszen erősíti a vidék megtartó képességét, illetve a lakosság egészséges, kiváló minőségű méhészeti termékekkel történő ellátását szolgálja. Erősíteni kell a méhésztársadalom fogékonyságát az új módszerek, eljárások és eszközök alkalmazása iránt, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy a méhészkedésből származó jövedelem elfogadható megélhetést és fejlesztési forrást biztosítson az ágazatban tevékenykedők számára. A méhészkedésnek a gazdasági hasznon túl, a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is fontos szerepe van.

A fejlesztési igények központjában egyre inkább a költséghatékony termeléshez szükséges eszközök és az ehhez kapcsolódó élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelés áll. Az új belföldi és exportpiacok megnyerése csak a feldolgozottsági szint javításával, valamint a szavatossági és nyomon­kö­vet­he­tő­ségi igények kiszolgálásával valósulhat meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat és a kormány idei intézkedései az általam elmondott célokat szolgálják. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot, és szavazataikkal biztosítsák ennek elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)