Készült: 2020.04.06.01:10:51 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 18 2005.04.12. 10:06  17-143

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon különleges törvény vitája folyik a parlamentben. T/15264. számon nyújtotta be a kormány, a pénzügyminiszter az adókról és járulékokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Már maga az a tény, hogy a parlament április hónapban tárgyal adótörvényekről, úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egyedi dolog, és nagyon-nagyon megfontolandó, hogy mi is ennek az oka.

Mielőtt azonban a konkrét törvényjavaslatra rátérnék, engedjenek meg nekem egy helyzetelemzést az elmúlt évekről, évekre visszamenőleg és a jelenlegi helyzetről adóügyekben. Mi is történt? 2004. május 1-jétől Magyarország az Európai Unió tagjává vált, mindenki tudta, a belépő országok, és tudják Európában, akik arra várnak, hogy az Unióba belépjenek, hogy milyen fontos az, hogy milyen adórendszerrel, milyen adóterhekkel, járulékterhekkel lép be az ország az Unióba, és hogyan veszi fel a versenyt a már Unióban lévő országok vállalkozásaival.

Nos, most már láthatjuk és érezhetjük, hogy a magyar kormány tett a legkevesebbet azért a belépő országok között, hogy ezt a versenyt a magyar vállalkozások állni tudják, hiszen Magyarország a belépő országok között a legnagyobb adóterhekkel és járulékterhekkel, közterhekkel lépett be az Európai Unióba. Elég, ha csak az áfakulcsokat említem, hiszen a belépő országok közül is a legmagasabb az áfakulcs Magyarországon a 25 százalékkal, illetve a 15 százalékkal, de mondhatnám a társadalombiztosítási terhek nagyságát, és mondhatnám a helyi adó nagyságát, a jövedéki adó mértékét és a gépjárműadót emelem itt ki.

Ha egy kicsit visszább megyünk, akkor feltehetjük a kérdést, hogy mivel is nyerte meg a választást, és mit ígért a Medgyessy-kormány 2002-ben. Természetesen azt ígérte, hogy csökkenteni fogja az adókat. Azt most már láthatjuk, hogy ebből az égvilágon semmi nem lett, adócsökkentés nem lett, nemhogy adócsökkentés nem lett, hanem 2003 júliusában maga a volt pénzügyminiszter jelentette be, hogy új adók bevezetésére van szükség az országban, illetve a meglévő adók jelentős emelésére.

Itt szintén kiemelném a példátlan adóemelést, az áfakulcs emelését, 12 százalékról 15 százalékra emelte meg a Medgyessy-kormány az áfakulcsokat 2004. január 1-jétől, az uniós tagságunkat megelőző három hónappal, négy hónappal, egyszerűen hihetetlen és elképesztő lépés. Semmi nem lett az adócsökkentésből, helyette adóteher-növekedés lett, 550 milliárd forint többletterhet zúdított a 2004. évben az országra a szocialista-szabad demokrata kormány, ellentétben persze a nagy SZDSZ-es ígéretekkel is. Biztos, hogy ez is közrejátszott abban, hogy Medgyessy Péternek mennie kellett, nem tudta tartani a szavát, bűnbak kellett, Medgyessy Péter megbukott.

Jött Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány Ferenctől sem hallhattunk mást, csak azt, hogy a járulékterhek csökkenni fognak, az adóterhek csökkenni fognak, az országot versenyképesebbé kell tenni, és munkahelyeket kell teremteni, és hogy a nagyberuházásokat, a tőkét ide kell vonzani az országba. Mindenki várta a lépéseket, de sajnos lépések nem következtek, hiszen 2005. január 1-jétől nemhogy tehercsökkenés állt volna be már a Gyurcsány-kormány által benyújtott adótörvény-javaslat által, hanem további adóterhek növekedésével kellett számolni a vállalkozóknak és sajnos a magyar lakosságnak.

Az új miniszterelnök nagyon bátor és nagyon aktív médiaszereplő, és szeret lakossági fórumra járni, egyáltalán fórumokra. Így volt ez január elején, elment egy vállalkozói fórumra, és ott elmondták neki, hogy itt csak egy megoldás van: adócsökkentés. A szívesen nyilatkozó miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc mindjárt a fórum után ki is nyilatkozta, hogy itt csak egy megoldás van: adócsökkentés, őt erről meggyőzték, és ő el tudja képzelni, hogy még ebben az évben csökkenni fognak majd az adó- és járulékterhek.

Nos, ha a miniszterelnök ilyet mond, azt már tudjuk, olyankor aztán az apparátus kőkeményen elkezd dolgozni, számolni, és várjuk szívszakadva az eredményt. No, meglett az eredmény, ennek a bejelentésnek az eredménye lett többek között ez a 65 paragrafusból álló, semmitmondó, jelentéktelen adótörvény-javaslat, tudniillik ez semmilyen tényleges adó- és járulékteher-csökkenést nem jelent a vállalkozásoknak.

Ez egyszerűen csak a miniszterelnöki ígéret teljesítése, amit láthatóan Draskovics Tibor pénzügyminiszter nagyon-nagyon lojálisan teljesíteni kívánt.

Itt csak szakmailag jegyzem meg az államtitkár úrnak, hogy elég nevetséges, hogy miközben a kormány adó- és járuléktörvényt nyújt a parlament elé, aközben két személyi jövedelemadó-törvénymódosítást tárgyal a parlament, és az illetéktörvény módosítása is a parlament előtt van.

Csak megjegyzem, hogy egy felelős pénzügyi kormányzat azt nem engedi, hogy itt folyamatos adótörvény-tárgyalás legyen a parlamentben, de itt most ez történik.

(9.50)

Tudniillik egy adótörvényrendszer, egy adórendszer akkor jó, ha biztos, stabil és kiszámítható. Ha önök ezt fogják tenni - és most ígéret van arra, hogy majd tavasszal újabb adótörvény jön a parlament elé -, ebből egészen biztosan nem lesz kiszámíthatóság. Node megszoktuk, hogy a Pénzügyminisztérium új vezetésétől nem várhatunk szakmaiságot, a politikai megfelelés a cél. De ez nem is lenne nagy probléma, ha legalább a társadalmi célok megvalósulását láthatnánk ebben az adótörvényben.

Nos, mi is indokolta ennek a törvénynek a benyújtását? Az általános indokolásban próbáltam megkeresni az okát. Lényegében ennek a törvényjavaslatnak nincs általános indokolása, tehát nincs a törvény mögött indokolás, hogy miért is kellett ezt benyújtani. Ahogyan mondtam, a törvényjavaslat semmilyen lényegi változást nem tartalmaz, nem véletlen, hogy a média egyáltalán nem foglalkozik a törvénnyel. Lényegében az Országgyűlés olyan törvényjavaslatot tárgyal, amelynek a világon semmi értelme nincs. Ez elveszi a parlament drága idejét attól, amelyet esetleg hasznosabb törvények tárgyalására fordíthatna. Nincs benne adócsökkentési elképzelés, nincs benne versenyképesség.

Láthatjuk viszont, például több paragrafuson keresztül át van vezetve, hogy a jövőben a veszteséggel szemben az önellenőrzéssel és az adóellenőrzéssel feltárt jövedelem is elszámolható. Ez több paragrafuson keresztül át van vezetve. Vagy például megtudhatjuk a törvényből, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének kereskedelme révén az elért jövedelem fele adómentességet fog élvezni. Persze, én elfogadom, hogy ez a kormányzati embereknek nagyon-nagyon fontos, hiszen tényleg nagy pénzről van szó, de az egészen bizonyos, hogy ez a magyar vállalkozások versenyképességét nem fogja javítani.

Az, amit az 1. számú melléklet módosítása tartalmaz, lényegében kimondja: ha valaki a jövőben nyugdíjba megy, akkor nemcsak szenet kaphat öt tonna mennyiségben, hanem ezután háztartási tüzelőanyagként is igénybe veheti ezt az adómentes kedvezményt. Úgy érezzük, ez valóban tényleg nagyon fontos dolog azoknak, akiket ez érint, de azért talán ezt a törvényt nem kellett volna megalkotni. Csupa lényegtelen dolog, semmi más nem történik, mint pótcselekvés.

Ez a törvényjavaslat ékesen bizonyítja a Gyurcsány-kormány tehetetlenségét, bizonyítja azt, hogy a valóságos problémákkal nem tud mit kezdeni. A kormányfő hiába akar, azt esetleg az apparátus, de különösen a miniszterei nem hajtják végre. Nyilván érthető, hogy miért, hiszen a fegyelmezetlen költségvetési gazdálkodás miatt az ország jelenleg is olyan helyzetben van, hogy nagyon szűk a mozgástér, a költségvetésihiány-célokat nem tudja megvalósítani, az államadósság egyre nő, érthető a magyarázat. De ha ilyen helyzetben van az ország, akkor előbb meg kellene fontolni azt, hogy beszélünk-e adócsökkentésről, vagy nem beszélünk.

Sokkal fontosabb dolog lenne, ha a lényegi kérdésekkel foglalkozna az Országgyűlés, a parlament és a Pénzügyminisztérium. Én csak néhányat megemlítek, többek között a benzin árának a csökkentését - tehát nem engedni a csillagos égig azt, hogy a gázolaj és a benzin ára most már olyan nagyságot öltsön, hogy a környező országok közül toronymagasan Magyarországon a legdrágább az üzemanyag -, vagy a törvénytelen áfa-visszaigénylés kérdését kellene megakadályozni.

Egyébként javasolom az Országgyűlésnek és a pénzügyi kormányzatnak, vegyék elő a Fidesz adótörvény-javaslatát, amely egyértelműen választ ad ezekre a kérdésekre, a valóságos problémákkal foglalkozik, a magyar vállalkozások és a lakosság érdekét szolgálja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 24 2005.04.12. 2:28  17-143

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Megszoktuk már, hogy Katona államtitkár úr mindig a tényekkel és a valósággal vitatkozik, és azt mindig a fideszes képviselőkre fogja.

Ebben a két percben szeretném azokat a változásokat felsorolni az adótörvényben, amelyek 2004-ben és 2005-ben léptek hatályba, aztán majd a következő két percben folytatni fogom, mert valószínűleg nem fog beleférni, tisztelt Katona úr. Tehát lássuk a tényeket! Emelje fel a kezét, amikor nem fogok igazat mondani vagy nem azt fogom mondani, ami az adótörvényben most hatályos. Megegyezhetünk így? (Dr. Katona Tamás: Nem!) Nem egyezhetünk meg, tehát akkor is emelni fogja a kezét, amikor igazat fogok mondani - de hát ezt már megszoktuk. (Derültség a Fidesz soraiban.)

Azt mondja: a fogyasztási adót a regisztrációs adó váltotta fel. Emelkedtek a regisztrációs terhek, többek között a regisztrációs adóra is áfát kell fizetni. A vállalkozói igazolvány kiadásának illetéke 5 ezer forintról 10 ezer forintra nőtt, a másolat kiadása 3 ezer forintról 5 ezer forintra nőtt. Az üzletek működési engedélyének illetékét 5 ezer forintról 10 ezer forintra módosították, további növekedések is vannak ezen a téren. A zártkörű kft. cégbejegyzési illetéke 80 ezer forintról 100 ezer forintra nőtt. Kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások, anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezése 6 ezer forintról 15 ezer forintra nőtt, itt is további változások vannak.

Illetéknövekedések. Elsőfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke 300 forintról 400 forintra nőtt minden megkezdett 10 ezer forint után. Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata 15 ezer forintról 16 500 forintra nőtt. Kisajátítási, kártalanítási határozat jogalap tekintetében 8 ezerről 10 ezerre nőtt. Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránti igazságügy-miniszteri előterjesztés egyharmaddal nőtt. A hatósági bizonyítvány 20 százalékkal nőtt. Tulajdonszerzés illetékmentessége új építésű házaknál 30 milliótól 15 ezerre nőtt. Az osztalékból származó jövedelmek adója 20 százalékról 25 százalékra nőtt.

Ez csak a kezdet, államtitkár úr, és egyszer sem emelte a kezét, úgyhogy jó úton vagyunk. (Derültség a Fidesz soraiban.) Tehát arra kérem önt, hogy a tényekkel, államtitkár úr, ne vitatkozzon. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ellenzéki képviselőkkel lehet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 30 2005.04.12. 2:18  17-143

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Ezt én hiába mondom a vállalkozóknak, legalábbis ott Borsod megyében, hogy tessenek nézni a makroszámokat, a parlamentben az államtitkár szerint csökken az adó - úgyhogy ha megengedi, akkor én mégiscsak folytatnám, hogy miket is emeltek meg önök az elmúlt kettő évben. És ha nem ért vele egyet, akkor emelje föl a kezét. (Derültség a Fidesz soraiban. - Dr. Katona Tamás a fejét ingatja. - Tóth István: Ha egyetért, mind a két kezét! - Derültség.)

Államtitkár úr, bevezették a vállalkozói járulékot 2005. január 1-jétől, már ön volt az államtitkár - 4 százalék. Éppen ma van ennek az első fizetési határideje. Azok az emberek, akik mennek a készpénzutalvánnyal vagy mennek a bankba az átutalással, nagyon-nagyon jó szívvel gondolnak önökre. 4 százalék vállalkozói járulékot ma kell először fizetni az önök jóvoltából. Az új telefonadó: a vezetékes és a mobiltelefon-szolgáltatás áfájának csak fele írható le most már, igényelhető vissza az eddigi 70 százalék helyett. Családi adókedvezmény tekintetében ez évtől bevezették, hogy 8 millió forint jövedelem fölött most már egyáltalán nem jár a kedvezmény. Személygépkocsit illetően a törzskönyvkiadás illetékét 4000 forintról 6000 forintra, a forgalmi engedélyt 4000 forintról 6000 forintra, de ami a legborzalmasabb, államtitkár úr, a súlyadót 700 forintról 1200 forintra emelték föl, több százezer forinttal megnövelve egy-egy adott vállalkozás terhét. De ha már a gépjárműveknél tartunk, csak jelzem, hogy például az autópályadíjakat egy kamion esetében 80 ezer forintról 130 ezer forintra emelték föl. De megterhelték önök a jövedelemszerzőket is, hiszen az egyéni egészségügyi járulék mértéke 2004. január 1-jétől 3 százalékról 4 százalékra nőtt. De megnyirbálták önök a személyi jövedelemadóban a lakáshitelek adókedvezményét is. Ha nem emlékezne rá, államtitkár úr, 240 ezer forintról bekorlátozták 120 ezer forintra.

Még tudom folytatni a kétpercesekkel azokat a tételeket, amelyekkel önök megterhelték a lakosságot és a vállalkozókat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 46 2005.04.12. 2:13  17-143

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Molnár Albert! Elolvastuk a törvényt, és a 64. §-ig semmi olyat nem találtunk benne, ami igazából változtatna és javítana a magyar vállalkozások, a magyar családok versenyképességén. A 65. §-ban viszont megtaláltuk a lényeget. Ugye ismeri? 75 milliárd forintot költ a kormány az új tv-székház építésére és a gyártóbázis-beruházás megteremtésére. No, ennek a törvényjavaslatnak ez az egyetlen lényeges pontja. Az SZDSZ nem véletlenül nem vesz részt a vitában. Erről a lényeges pontról azt mondta, módosító javaslatot fog beterjeszteni arra, hogy vegyék ki, mert felháborító, hogy ezt ennek a törvénynek a keretében tárgyaljuk. Tudniillik azt hitték, amit ön is feltételez, hogy ha a végére rakják be, akkor nem fogják elolvasni. Elolvastuk, képviselő úr!

Katona Tamás nagyon haragszik azért, amiért sorolom, hogy önök milyen adókat emeltek. Ne tessék rám haragudni ezért, államtitkár úr, mert ezek a tények. Ön haragszik a tényekre, látja-e? S még nem is beszéltem arról, hogy megemelték az áfakulcsot 0-ról 5, illetve 12-ről 15 százalékra, ami mind a 10 millió magyar embert hátrányosan érintette. Vagy nem beszéltem még a bankadóról, amit szintén önök vezettek be. Lehet itt makroszámokról beszélni, de melyik makroszámokról is. Ön a magyar gazdaság helyzetét dicséri? Hát nincs már az országban meg külföldön sem olyan elemző önön kívül, aki azt mondaná, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van. Már Draskovics Tibor se jön ide ezt elmondani, ezt már csak ön mondja a Magyar Országgyűlésben. Tessék megnézni, az újonnan belépő országok közül a gazdasági növekedést tekintve - amire ön annyira büszke - Magyarország a 10., azaz az utolsó helyen áll.

Az államadósságról már ne is beszéljünk. Öntől is megkérdezem: igaz az, hogy január-február hónapban naponta 10 milliárd forinttal nőtt az államadósság? Igaz az, hogy amikor ön reggel 8-ra bemegy dolgozni és este 6-kor kijön, akkor 10 milliárd forint államadósságot halmoz fel a munkaideje alatt?

Erre tessék válaszolni és ezt tessék a magyar gazdaság helyzetébe beleilleszteni! (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 68 2005.04.12. 2:10  17-143

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Higgye el, azzal, hogy ön minősít engem, saját magát minősíti. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! Úgy van!) Ezek ma egy kormányzati tisztviselő érvei, hogy az ellenzéki képviselőt lebecsmérlem, a felkészültségét megkérdőjelezem? Ha ön legalább országgyűlési képviselő lenne, és akkor tenné ezt! Higgye el, hogy elfogytak az érvei, azért teszi ezt. Úgyhogy én nem is bánom, tegye csak nyugodtan, ha ennyi érve marad összesen, én ki fogom ezt bírni.

Molnár Albert két dolgot dicsért meg a törvényben, egyrészt az áfaarányosítást, hogy most már a vállalkozók, ha kapni fognak az új munkahelyteremtésre támogatást, az után a jövőben visszaigényelhetik az áfát. Tisztelt Molnár Úr! Ha már szóba hozta az áfaarányosítást, ha az lenne a törvényben, hogy visszaállítjuk, és a jövőben például az önkormányzatok a szennyvízberuházásaikra visszaigényelhetik az áfát, és nem drágították volna meg önök például az önkormányzatok szennyvízberuházásait 25 százalékkal, aminek egyáltalán nincs meg a forrása az önkormányzati költségvetésben, és a lakosságra kell hárítani, akkor azt mondanám, hogy igen, ez egy korrekt javaslat. Bár hozzáteszem, hogy akkor az volt a rossz döntés, természetesen ma is állítom, hogy rossz döntés volt, amikor 2004. január elsejétől ezt behozták.

A másik pedig, amit ön felmagasztalt, hogy majd a jövőben az okmányirodákban az illetéket lehet készpénz-átutalási utalványon fizetni, hát közlöm önnel, hogy ez már működik. Április elsejétől ez bevezetésre került. Ne tessék olyat elmondani itt, ami már működőképes! Az, hogy most törvényileg helyre lesz téve, ez is azt jelzi, hogy ez a törvényjavaslat nem a valós problémákról, nem a nehéz terhekről szól és nem azok csökkentéséről, hanem egy pótcselekvés, ami az egész Gyurcsány-kormány tevékenységét jellemzi. Duma van, duma van, a tettek elmaradnak. A 65. § pontosan ezt bizonyítja, Molnár úr. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 118 2005.04.12. 2:17  17-143

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a kormánypárti képviselők szerepzavarban vannak. Itt minden egyes fölszólalásban azt bizonyítják, hogy hogyan nem lehet, hogy hogyan nem lehet változtatni, hogy az ellenzéknek nincsen igaza, és teljesen megelégednek. Amikor az ellenzék javaslatára azt mondják, hogy ez képtelen ötlet, akkor megelégedve leülnek, és azt mondják, meg van oldva az ország sorsa. (Babák Mihály: Önteltek!) Könyörgöm, önök kormányoznak, ha nem tudnák esetleg, felelősséget kell hogy vállaljanak az ország sorsa iránt.

Ha önöknek nem elegek a tényszámok, amelyek arról tanúskodnak, hogy az ország egyre lejjebb, lejjebb csúszik minden tekintetben most már az országok ranglistáján, akkor el kell gondolkodni azon, hogy érzik-e önök, tudják-e, mi az, hogy kormányzati felelősség. Amikor arról beszél az államtitkár, hogy a Fidesz adócsökkentési javaslata zsákutca, akkor fölhívom az ön figyelmét, államtitkár úr: ez a zsákutca, ahol most vagyunk. Mert a mai napig nem válaszolt arra a kérdésemre, igaz-e, hogy január és február hónapban átlagosan naponta tízmilliárd forinttal nőtt az államadósság. (Domokos László: Ez a kérdés!)

Itt ülnek a fiatalok a karzaton, ők eljöttek parlamentet látogatni, és majd egyszer ők is aktív munkásokká válnak, ki-ki felelős, vezető beosztásban, lehet, hogy még közgazdászjelölt is ül itt közöttük, és majd neki azon kell töprengeni, hogy azt az államadósságot, amit a szocialista-liberális kormány összehozott, azt hogyan, miként tudják majd visszafizetni. Hogyan, miként tudják visszafizetni?!

Államtitkár Úr! Zsákutca van! Ha az ellenzék javaslata nem jó önöknek, akkor tegyenek le olyan javaslatot, amit legalább önök el tudnak fogadni. De úgy látszik, hogy rossz úton haladnak ebbe az irányba. Mi elfogadjuk, hogy az ellenzék javaslatát elutasítják, ezt tették az elmúlt három évben. De akkor tessenek megmondani, hogy mi a kiút!

Nem mondja komolyan, államtitkár úr, hogy ez a kiút, hogy beleírom a törvénybe, hogy öt tonna szén helyett most már tűzifát is lehet majd adni a nyugdíjba vonulónak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy ez a kiút. Tisztelem a javaslatot, de az ország problémáját ez nem fogja megoldani.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 128 2005.04.12. 2:15  17-143

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, akárhányszor hozzászól, mindig minősít. Ezt egyszerűen nem tudja elkerülni. De most már rájöttem, hogy mi ennek az oka. Ön, ha jól tudom, a Horn-kormány idején a Statisztikai Hivatalban dolgozott, s ott biztosan magáévá tette azt a mondást, amely Churchill által lett ismert a világon, hogy “azt a statisztikát szeretem, amit saját magam hamisítokö. Abban az időben tehát államtitkár úr nyilvánvalóan a statisztikát maga gyártotta, és nyilván olyan statisztikát hozott ki, amilyet ő szeretett. Most pedig, miután már nincs ráhatása a Statisztikai Hivatalra, egyszerűen azt olvassa ki a számokból, amit saját maga szeretne, amit - Churchill mondása szerint - esetleg saját maga hamisítana. No de már nem tudja hamisítani, mert az Eurostat statisztikai hivatal például egyértelműen kimondta, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország, amelyik egyetlen feltételt sem teljesít az eurózónához való csatlakozás feltételei közül. Egyetlen feltételt sem.

Az Eurostat azt mondja, hogy Magyarországon a 2004. évi adatok alapján - a 2005. évit még nem is adtuk hozzá - 60,7 százalék a GDP-hez viszonyított államadósság mértéke. Tudom, hogy most majd reklamálni fog az államtitkár úr, mondván, hogy én hülye vagyok meg felkészületlen vagyok, de hát az Eurostat mondja ezt, kérem! Tessék akkor odafordulni és ott reklamálni, hogy nem jó a statisztika. Gondolom, az Európai Unió statisztikai hivatala biztosan nem kérdezte meg önt, hogy leírhatja-e ezt, de hát azt írja, hogy nem felelünk meg. S önök erre semmilyen választ nem kívánnak adni, nem kívánnak erre reagálni és válaszolni arra, hogy az ország versenyképessége egyszerűen már minősíthetetlen, hogy komoly beruházást befektető már nem hoz ide, hogy leminősítik az országot a költségvetési hiány és az államadósság növekedése miatt. Pedig ezekre a kérdésekre kellene választ adni, és nem arról beszélni, hogy ki milyen felkészült, és ki hogyan látja másként a helyzetet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 82 2005.04.18. 2:05  81-88

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Láthatjuk, tapasztalhatjuk, hogy ma történelmi csúcson van az üzemanyagár Magyarországon. Európában mindössze három országban drágább az üzemanyag a magyarországiaktól.

A szomszédos országokban mindenhol kisebb az üzemanyagok ára, mint nálunk. Ez az egész országnak jelentős versenyhátrányt jelent. Felismerte ezt maga a kormányfő, Gyurcsány Ferenc is, és a kérdésről nemrég így beszélt a Magyar Rádióban: “Van ebben egy hatályos kormánydöntés, ami az elmúlt egy évben született talán, és azóta folyamatosan alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy ha egy bizonyos szintet meghalad a benzin, a gázolaj ára, akkor éppen az árban foglalt jövedéki adó terhére elkezdünk engedményeket tenni.ö Néhány napon belül kiderült: a miniszterelnök úr ismét tévedett. Nincs hatályos kormánydöntés, de még törvény sem, így marad a határ a csillagos ég, ami a benzin és a gázolaj árát illet.

Nos, tisztelt távol lévő miniszterelnök úr, mi segíteni szeretnénk önnek, annak érdekében, hogy ön hiteles és szavahihető miniszterelnök legyen. Ezért benyújtottunk egy módosító javaslatot a parlament előtt lévő adó- és járuléktörvényhez, amelynek lényege, hogy megteremtsük azt a feltételt, hogy amit ön a Magyar Rádióban mondott márciusban, az valóság legyen és igaz legyen. Ennek lényege, hogy a módosító javaslat által, amit egyébként tavaly nagy többséggel elfogadott a parlament, csak ez év január 1-jétől megszűnt a hatálya, a parlament lehetővé teszi, hogy az üzemanyag jövedéki árát csökkentsük.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kérdezem tehát önt, távollétében a gazdasági miniszteren keresztül, hogy támogatja-e azt a módosító javaslatot, amely az ön által mondottakat valósággá és ténnyé teszi, azaz hogy csökkenjen Magyarországon az üzemanyagok jövedéki adója.

Tisztelettel várom a választ. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 86 2005.04.18. 1:21  81-88

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Ön nyilván nem emlékszik 2000-re, hogy mi történt a parlamentben, hiszen akkor még a vállalkozások eredményeit és gyümölcsét élvezhette. Elmondom önnek, hogy 2000-ben történt meg az, hogy másfél évre befagyasztásra került a jövedéki adó emelése, annak függvényében, hogy az olaj hordónkénti ára mikor megy 25 dollár alá. Amikor ez a megegyezés megtörtént, akkor 37 dollár volt.

De megkérdezném önt, tudja-e, hogy akkor mennyi volt az üzemanyag ára, mennyi volt akkor egy hordó gázolaj ára, és mennyi volt a forint és a dollár árfolyama. Ha ezeket tudná, akkor nem mutogatna vissza az Orbán-kormányra, és pláne olyan értelemben, hogy az Orbán-kormány tett rosszat. Éppen az Orbán-kormány mondta ki, hogy másfél évig nem fog emelkedni a jövedéki adó mértéke.

Tisztelt Miniszter Úr! Ön válaszában bebizonyította, hogy mind Gyurcsány Ferenc kormányfő, mind annak kormánya szavahihetetlen. A miniszterelnök elmondta a rádióban, hogy van ez a kompenzációs rendszer, valójában nincsen. Mi, a Fidesz, segíteni szeretnénk a miniszterelnökön, de legfőképpen az országon, de csak a miniszterelnök úrral tudunk segíteni. Tehát megkérdezem újra önt, hajlandók-e támogatni azt a módosító javaslatot, amit az Országgyűlés az elmúlt év májusában száz százalékkal megszavazott. Mi most ugyanazt benyújtottuk. Hajlandók-e támogatni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), vagy nem hajlandók támogatni? Erre kérem a válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 227 2005.04.18. 8:19  224-392

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Elég furcsa helyzetben vagyunk, hiszen aki ezt a törvényjavaslatot benyújtotta, Draskovics Tibor pénzügyminiszter, mint tudjuk, őt a mai napon sajnos felmentették tisztségéből. (A Fidesz soraiból: Sajnos, szegény!) Egészen bizonyos, hogy a miniszterelnök úr döntésében benne van ez a törvényjavaslat is, amiért ma már Draskovics Tibor nem folytathatja áldásos tevékenységét pénzügyminiszterként. Egyszerűen azért, mert a miniszterelnök maga fejezte ki azt, hogy elégedetlen az adóreform-bizottság, a Pénzügyminisztérium elképzeléseivel, ami az adóváltozásokat illeti. Bizony, ebben a törvényjavaslatban - az általános vita során elmondtuk - semmiféle új elképzelés nincs, nincs adóteher-csökkentés, járulékteher-csökkenés, nincs versenyképesség-javító intézkedés, döntés, nincsenek új elemek, amelyek segítenék a magyar kis- és középvállalkozásokat annak érdekében, hogy az Európai Unióban állják az erős harcot, az erős versenyt. Egy látszatcsomag került a parlament elé, amit most nekünk végig kell itt tárgyalni, és nyilván ahhoz megfelelő módosító javaslatokat beadni.

Ebben a törvényjavaslatban egyetlen épkézláb gondolat nincs arra vonatkozóan, hogy ma Magyarországon az adórendszerrel mit kellene, mit lehetne tenni. Azt is mondhatnánk, hogy ez egy pótcselekvés volt a miniszter úr részéről, amit az elmúlt hónapban összeállítottak, illetve benyújtottak a parlament elé.

Persze mindezt megelőzte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a vállalkozóknál tett látogatása január első hetében. Ott nagy elánnal bejelentette, hogy azonnali intézkedést és javaslatot vár a pénzügyminisztertől az adótörvények módosítására. Nos, itt van előttünk, de sajnos ebben a törvénycsomagban mindenki csalódott. Csalódtak a vállalkozások; csalódtak a magyar emberek, mert semmi könnyítés nincs benne; csalódtak a gazdasági szakemberek; csalódtak a politikusok, legalábbis ami az ellenzéki oldalt illeti, sőt az SZDSZ-esek is (Göndör István: Melyik indítványról beszél a képviselő úr?); csalódott maga Gyurcsány Ferenc ebben a törvényjavaslatban, nyilván azért kellett mennie többek között a miniszternek. De látom, nem csalódtak az MSZP politikusai, mert ők hevesen tilakoznak, és ellenzik azt, amit én mondok.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, a vita első szakaszában vagyunk tehát, az 1-17. ajánlási sorszám szerinti módosító javaslatokat kell megbeszélnünk. Én a következőkre hívom fel a figyelmet: a Fidesz parlamenti frakciója február elején egy törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé, amely tényleges és valóságos adócsökkenést és versenyképesség-javító intézkedéseket tartalmaz. Mi szeretnénk megköszönni önöknek, hogy miután leszavazták, és azt mondták, hogy ez értelmetlen, mégiscsak behoztak ide egy adótörvényjavaslat-csomagot, amihez így mi módosító javaslatként be tudjuk adni azokat a változtatásokat, elképzeléseket, amelyek tényleges adócsökkentést eredményezhetnek a vállalkozásoknál.

Az első szakaszban alapvetően a személyi jövedelemadó törvény módosítását szükséges megtárgyalnunk.

 

(19.00)

Én mindjárt az önök figyelmébe ajánlom az ajánlás 1. sorszáma alatti, több képviselőtársammal benyújtott módosító javaslatomat, amely a tanulók iskoláztatási költségeivel kapcsolatos kedvezményt taglalja. Ez a kedvezmény ez egy teljesen új adókedvezmény lenne, azoknak a családoknak kedvezne, amelyeknek jelentős az iskoláztatási költségük a gyermekükkel kapcsolatosan, és jövedelemmel rendelkeznek, illetve adót fizetnek, és ezáltal egy újabb kedvezményt vehetnének igénybe, ami maximum 50 ezer forintot jelentene az adott család számára. Javaslom a kormánypárti képviselők figyelmébe, annak ellenére, hogy az előterjesztő, a ma már nem regnáló pénzügyminiszter úr nem támogatja, ennek ellenére javaslom, hogy támogassák ezt a javaslatot. Ugyanúgy a 2. számú javaslatot is, bár a kormánypárti oldalon elég eltökéltek a tekintetben, hogy a meglévő lakástámogatási, otthonteremtési támogatási rendszert szétverjék, ennek az egyik pontja az, hogy az adókedvezményt jelentősen szűkítették 120 ezer forintra évente. Ez a javaslat egyértelműen visszaállítaná az eredetileg hatályban lévő javaslatot, amíg önök nem vették át a kormányzást, ami arról szól, hogy 240 ezer forintra emeljük vissza a lakástámogatás adókedvezményét.

További, személyi jövedelemadóval kapcsolatos módosítás, hogy most bejött január 1-jétől korlátként, hogy 8 millió fölött már nem lehet igénybe venni a családi adókedvezményt, ezen szeretnénk a 3. sorszámú javaslatunkban módosítani.

További javaslat az Országgyűlés elé - de ez már a társaságiadó-törvényt módosítja - a 8. sorszámú, ezt ajánlom figyelmükbe, mégpedig a helyi adókról szóló rendelkezés szerint a helyi iparűzési adó tekintetében a helyi iparűzési adó összegét száz százalékban lehetne a jövőben levonni a társasági adónak az alapjából. Egyébként ezen irányú elképzelésünket az adóreform-bizottság, illetve más szakemberek is támogatták.

Szeretnénk elérni, hogy a társaságiadó-törvényben - és ezt a 11. számú módosító javaslattal ajánlom figyelmükbe - a százmillió forint árbevételt el nem érő mikro- és kisvállalkozásoknál a társasági adónak a mértéke 50 százalékkal csökkenjen, tehát 8 százalékra a mostani 16 százalék helyett. Egyébként ilyen irányú javaslatot az adóreform-bizottság is tett, de nem árbevétel-arányosan határozta meg, hanem úgy tudom, hogy az adóalap tekintetében tett hasonló kedvezményeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, eléggé korlátozott az idő, hiszen nyolc perc áll mindössze rendelkezésre, és ebben a vitaszakaszban elég sok módosító javaslatot benyújtottunk, tehát sajnos nem tudom mindet részletesen indokolni. Ezért azt javaslom általában a módosító javaslatok tekintetében, amit a Fidesz képviselőcsoportja nyújtott be, hogy fontolják meg mégis, hogy valóban akarnak-e adóterhet vagy járulékterhet csökkenteni, vagy csak beszélnek róla.

Ma is kiderült a parlamentben, hogy Gyurcsány Ferenc márciusban megígérte, van ez a kompenzációs rendszer az üzemanyagok tekintetében, hogy a jövedéki adó, ha 250 forint fölé megy az üzemanyagár, akkor kompenzálva lesz. Ezt megígérte a rádióban március 22-én, erre itt vagyunk a parlamentben, meg akarom tőle kérdezni, hogy most ez igaz vagy nem igaz, és erre nem jön be, a gazdasági miniszter úr meg egyértelműen azt mondja, hogy nincs szándékukban 260 vagy 280, vagy 300 forintos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) üzemanyagárnál sem a jövedéki adót csökkenteni. Na, ez így nem mehet tovább!

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 239 2005.04.18. 2:10  224-392

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. A tisztelt Göndör képviselő urat nagyon tisztelem és becsülöm, de most jól érzékelhető, hogy neki sincs mondandója, mert visszafelé mutogat, megbírálja a költségvetési bizottságot, ahol egyébként kormánypárti többség van - tehát lehetett volna így is meg úgy is dönteni -, ügyrendi vitát próbál kezdeményezni, de a vége csak az, hogy visszamutogat az Orbán-kormányra.

Azt javasolom Göndör képviselő úrnak: egyszer reggel úgy ébredjen fel, hogy ma nem fogok visszamutogatni az előző ciklusra, nem fogom hibáztatni Orbán Viktort, hanem lássuk, az országban mik a problémák. Elővesz egy újságot, és azt mondja: elolvasom az elemzők és a közgazdászok elemzéseit, mit írnak az ország gazdasági helyzetéről. Ezt próbálja meg, Göndör képviselő úr, egy héten keresztül csinálni, a Napi Gazdaságot, a Világgazdaságot, a Heti Világgazdaságot olvasni, és amikor oda jut, hogy az a szó van benne, hogy Fidesz, azt hagyja ki, lapozza át. Egy hétig csak az újságot olvassa el, és kezdjen ráállni, hogy probléma van, gondok vannak az országban. A következő héten pedig, azt javasolom, azon gondolkodjon el, hogy ezeket a problémákat hogyan lehet kezelni, milyen megoldásokat kell egy felelős kormánypárti politikusnak adnia ezekre. Ne beszéljen a többiekkel, mert ha a többiekkel elkezd beszélni, abból az lesz, hogy mondjuk azt, hogy Orbán.

Önök azt hiszik, hogy ha visszamutatnak az Orbán-kormányra, akkor megoldották a kormányzási problémát, megoldották az ország gondjait, megoldották a magyar családok megélhetési problémáit, az elszegényedést, megoldották a vállalkozások gondjait.

Képviselő Úr! Ez két hét; egy hét, amíg a problémákat összeszedem, egy hét, amíg elkezdek rajtuk gondolkodni. De ne oda tessenek kilyukadni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a hozzászólási időkeret leteltét.), hogy Orbán Viktor, mert nem ez a megoldás!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 261 2005.04.18. 8:18  224-392

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Előrevetítem, hogy a 20. és a 32. számú módosító javaslatról szeretnék beszélni, és a 32. módosító javaslattal fogom kezdeni. Ez a jövedéki törvényt módosítaná, amennyiben a parlamentben megkapja a többséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hetek óta zajlik az üzemanyagadó vitája, és önök nagyon büszkén mondják azt, hogy az önök ideje alatt nem növekedett a jövedéki adó mértéke, sőt inkább csökkent. Azt kell mondjam, hogy ez nem igaz. Azért nem igaz, mert ha visszaemlékeznek, a jövedéki adótétel utolsó emelése 2002. július 1-jén lépett hatályba. Ezt a parlament 2000 őszén szavazta meg. (Domokos László: Úgy van!) Tehát hatályba az emelés 2002 júliusában lépett. Azért csak 2002 júliusában, mert 2000-ben volt egy megállapodás a fuvarozókkal, az bekerült a törvényjavaslatba, hogy addig, amíg az olaj hordónkénti ára 25 dollár alá nem megy negyedéves átlagban, nem növekszik a jövedéki adó mértéke, kivéve, ha elérjük 2002. július 1-jét, mert akkor fog majd növekedni, meghatározva egy dátumot.

Na most, ez a törvény hatályba lépett. De önök 2002 májusában léptek hatalomra, megalakult a kormány, és 2002 júniusában már az önök által benyújtott törvényjavaslatot tárgyalta az Országgyűlés. Ha önök korrektek lettek volna, akkor azt mondják, hogy kérem, még mindig nem érte el azt a mértéket, és a szocialista kormány folytatja az Orbán-kormány által elfogadott stratégiát a jövedéki adó tekintetében, június 29-én idehozzák a törvényt 13 órára, abból 17 órára törvény van, hogy csökkenjen vagy maradjon az a szabályozás. De nem, ettől sokkal kényelmesebb volt az, hogy ráfogják az előző kormányra és Országgyűlésre, hogy az emelte a jövedéki adót. Kérem, ha idehozták volna júniusban a parlament elé, amit egyébként az Orbán-kormány valószínűleg megtett volna, önök nem tették meg, mert a politikai balhét el lehetett vitetni az előző Országgyűléssel, illetve az előző kormányzattal. Átlátszó trükk!

Ráadásul tudják, mi a nagy probléma? Az a nagy probléma, hogy mondjuk, egy gépjárműfenntartó szempontjából nézzük át, milyen terhek változtak azóta. Például súlyadó. Ha hiszik, ha nem, önök 700 forint/kiló tételről 1200 forintra emelték fel a súlyadó mértékét (Domokos László: Úgy van!), 1200 forintra és kötelezően. Ez személygépkocsira, kamionra, teherszállítóra, mindenre igaz, államtitkár úr - ezen lehet mosolyogni. A következő tétel az autópályadíj. Önök az autópályadíjat 7,5 tonna fölött 80 ezer forintról évi 130 ezer forintra emelték fel. Nézzük tovább! Felemelték a szemétszállításban 12 százalékról 15 százalékra az áfa mértékét. Ez is a lakosságot terheli, szintén tehernövekedés. Az illetékek vonatkozásában: a gépjárművek átírási illetékét 50 százalékkal emelték 2002-ben, 10 forintról 15 forintra; a forgalmi kiadását, a törzskönyvezést már nem is teszem ehhez hozzá.

És ha mindehhez, mondjuk, egy teherszállító esetében még hozzájön, tisztelt képviselőtársaim, hogy Ausztriában és Németországban az uniós tagságunkat követően egy úgynevezett autópálya-kilométerdíjat vezettek be, ami Ausztriában 0,52 euró, Németországban pedig 0,32 euró, és mindezt azóta vezették be - no, ezt nem önök vezették be, de ez is terheli ugyanazt a fuvarozót. Ugyanazt a fuvarozót!

(19.50)

Közben beléptünk az Európai Unióba, megszűnt, mondjuk, a tevékenységi engedély, ezáltal felhígult az egész fuvarozói tevékenység, magyarul: sokkal többen vannak a piacon, mert nincs semmilyen szakmai korlátja annak, csak a pénz, hogy ki tudja megvásárolni a teherautót, és ha így nézzük meg, hogy milyen közegben kell ugyanannak a vállalkozónak megfelelni, tisztelt államtitkár úr, akkor megdöbbenünk, hogy érdekes módon nem tud megfelelni. Ezért mennek tönkre a fuvarozó vállalkozások Magyarországon.

Tehát ma ezzel beérni, hogy kérem, én nem emeltem a jövedéki adót, egyszerűen nem lehet, mert az összes többi adónemet tetszettek szépen emelni, és nem vették figyelembe azt, hogy az Európai Unió milyen körülményeket teremt, mondjuk, egy fuvarozási vállalkozás esetében.

Más terhek is rászállnak még a vállalkozóra, többek között csak mondom, hogy a fuvarozásnak 25 százalék lett az áfája, és bizony be kell állítania a bevallásába, és be kell fizetnie az áfát akkor is, ha nem kapja meg az ellenértékét, és meg kell neki finanszíroznia. Ez is nehézség azóta. Ezeket kell összerakosgatni és megnézni azt, hogy mi változott, nem hőbörögni a jövedéki adóval. Éppen hogy a jövedéki adóval kellene kompenzálni. Azt nem akarom elmondani, hogy Európában milyenek az üzemanyagárak. Három európai országban drágább, mint Magyarországon, az összes szomszédos országban alacsonyabb.

Ezért nyújtottuk be a 32. módosító javaslatot, ami egyébként, bevallom őszintén, politikai célzatú, szó szerint megegyezik a 2004 májusában elfogadott törvényjavaslattal, amit az éppen a ma fölmentett Draskovics Tibor pénzügyminiszter úr terjesztett a parlament elé, pontosan ugyanezzel a módszerrel. Egy órakor néztük meg a törvényjavaslatot, a rendkívüli eljárást négyötöddel megszavaztuk, megtárgyalta a költségvetési bizottság, beadtuk a módosítót, öt órakor volt az első szavazás, hogy szavazzuk meg. Megszavaztuk, hatályba lépett a törvény. 2004 májusában miért volt jó ez a javaslat? Most ugyanúgy itt van előttünk.

A miniszterelnök azt mondja, hogy ő úgy tudja, hogy ez működik, talán. Így mondta, hogy talán van egy kormánydöntés erre. Hát, a talán megint nem jött be a miniszterelnöknek, mert nem a kormánydöntés, hanem törvény volt erre vonatkozóan. Most itt van előttünk, uraim, és ne hagyják bajban a miniszterelnök urat, Gyurcsány Ferencet, segítsék ki! Szavazzák meg ezt a módosító javaslatot, mert legalább akkor azt tudja mondani, hogy kérem, az Országgyűlés segített, és az Országgyűlés érvénybe léptette azt a javaslatot, amely alapján 250 forint fölött a benzin árából 5 forintos emelés esetén 1 forinttal kevesebb lesz az emelés, ugyanez a gázolaj esetében.

Egyébként, ha hatályban lenne az a törvény, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 22-én úgy tudott, hogy hatályban van, akkor például a gázolaj ára ma 8-10 forinttal lenne kevesebb, és ne mondják, hogy az kis összeg. Tehát mindenképpen azt javaslom, hogy fontolják meg, hogy ezt a javaslatot elfogadják. A 32-esről van szó.

Még maradt 40 másodpercem arra, hogy a 20. javaslat mellett érveljek, ez az áfa. A mi javaslatunk szerint az áfakulcsok mértéke 19-re, 10 százalékra módosulna a 25 és 15 helyett, illetve maradna az 5 százalékos áfakulcs. Emellett nem sok érvet szeretnék felsorakoztatni. A legfontosabb talán az, hogy miközben nálunk a legdrágább az üzemanyag, aközben nálunk a legmagasabb az áfakulcs, de ha fuvarozásról beszélünk, a legmagasabb a súlyadó, és legmagasabb még mellé a helyi iparűzési adó mértéke is.

Tehát az áfára visszatérve, úgy gondolom, hogy nem beszélni kell az áfakulcsok változásáról, hanem dönteni. Itt van a parlament előtt egy javaslat, tisztelettel kérem Göndör képviselő urat is, hogy fontolja meg nagyon alaposan, és támogassa a 20. számú javaslatot. (Domokos László: Úgy van! - Taps a Fidesz soraiban. - Bánki Erik: Vastaps az ellenzéki padsorokból!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 230 2005.05.09. 5:55  229-245

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Rendhagyó módon egy levéllel kezdem az előterjesztést, amelyet én magam kaptam mint országgyűlési képviselő.

“Tisztelt Képviselő Úr! Alulírottö - valaki, aki Kisgyőr, Kossuth út 40. szám alatt lakik - “azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy az ügyemben intézkedni és utánajárni szíveskedjen. 2003. augusztus 4-én férjem hirtelen elhalálozott, s mivel egy gyermeket nevelek, csak egy évig kaptam az özvegyi nyugdíjat, annak ellenére, hogy gyermekem tartós beteg - tüdőasztma és asztma-allergia -, és a kiemelt családi pótlékban is részesült. Sajnos, csak négyórás állásom van, jövedelmünk csak minimálisan haladja meg a nyugdíjminimumot, így gyermekvédelmi támogatásban nem részesülök. Iskolakezdés előtt egyszeri segélykérelemmel kerestem meg a minisztériumot, de elutasítottak. Találkozásunk alkalmával ígéretet tett, hogy utánanéz a törvényeknek és a rendeleteknek, milyen lehetőségek lehetnek, amelyekről én nem tudok. Munkáját, segítségét és fáradozását előre is köszönöm. Várom válaszát. Kisgyőr, 2005. március 8.ö

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat így kezdődött. Úgy kezdődött, hogy a fogadóórámon egy hölgy mindezt természetesen meghatóan és nagyon szomorúan adta elő. S ahogy végighallgatjuk a hölgyet, bizony egész biztos, hogy megértjük őt. Megértjük, hiszen nem elég, hogy férjét elvesztette, még mellé plusz anyagi juttatásban sem részesül, legalábbis, ami az özvegyi nyugdíjat illeti. Megnézve a törvényt, kiderült, hogy való igaz, a jelenleg hatályos törvény, a társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXXI. törvény nem teszi lehetővé számára azt, hogy ebben a többletjuttatásban részesüljön.

Ezért határoztam e javaslat mellett, amihez később csatlakozott dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi szocialista képviselő asszony, akit nagyon sajnálok egyébként, hogy nem tud részt venni a vitában, mert tudom, hogy kórházi kezelésen van, így én magam kell hogy előterjesszem ezt a javaslatot, amelynek a lényege a következő. Ez egy rövid javaslat, két paragrafusból áll. Az 1. §-ban a 47. § (2) bekezdésének c) pontját kiegészítjük. A c) pont azt mondja, hogy a jövőben az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor házastársa jogán - és most jön az új szöveg - árvaellátásra jogosult, fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy - ez már a régi szöveg - legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Tehát a dolog lényege az, hogy ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, akkor a jövőben többletjuttatásként az a házastárs is részesül az állandó özvegyi nyugdíjban, aki egy gyermeket nevel, az egy gyermek vagy tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő gyermek. Eddig csak kétgyermekes házastárs részesülhetett ebben a juttatásban. Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy az egygyermekes is, de csak abban az esetben, ha fogyatékos gyermeket vagy tartósan beteg gyermeket nevel. A 2. § lényegében a hatálybalépést intézi el és egy technikai módosítást a törvényszövegben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid törvény, de mégis egy igazságtalan dolgot tenne helyre, fog helyretenni reményeink szerint, hiszen gondoljuk el azt, aki elveszti házastársát, és még ráadásul a törvény hiányossága kapcsán további nehézségek elé áll, hiszen egy tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek nevelése egészen bizonyosan kerül annyi költségbe - minden egyéb más, lelki megterhelésen túl -, mint mondjuk, ahol két gyermeket nevelnek.

Úgy tűnhet sokaknak, hogy ez mindössze egy csöpp a tengerben, de olyan csöpp, amely nem tudom pontosan, hogy több száz vagy több ezer személyt érinthet, mindenesetre a költségvetésre nem ró jelentős terhet, és biztos vagyok abban, hogy azok, akiket ez érint, ezt nagyon méltányosnak és igazságosnak tartanák. Én a tekintetben is példaértékűnek mondanám a törvényjavaslatot, hogy függetlenül attól, hogy a politika, illetve a parlamenti patkó melyik oldalán dolgozunk, alkotunk véleményt vagy döntünk, ebben a kérdésben teljesen egyformán gondolkodtunk a szocialista képviselőtársammal.

(22.20)

Bízom abban, hogy ezt a rövid, de igazságos és nagyon méltányos törvényjavaslatot - amely azok számára, akiket ez érint, tehát az egy gyermeket, de sajnos beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő házastársnak, édesanyának vagy édesapának jelent többlettámogatást - a parlament jóváhagyja.

Itt be is fejezem, köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Bízom a bizottságok, illetve a későbbiek során a kormány és a parlament támogatásában. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 244 2005.05.09. 1:26  229-245

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Csak szeretném köszönetemet kifejezni képviselőtársam, a képviselő asszony nevében is, hiszen alapvetően a benyújtott törvényjavaslat tartalmának jogosságát és igazságosságát senki nem vitatta. Azt gondolom, miután a parlamentben azok vannak többségben, akik az emberek mindennapi gondjaival szociális értelemben foglalkoznak, az is természetes, hogy ezen törvényjavaslat kapcsán teljesen más kérdéseket is felvetnek. Úgyhogy teljes mértékben egyetértek Béki Gabriella képviselő asszonnyal vagy Lezsák Sándor képviselő úrral is.

Azonban azt tudni és látni kell, hogy egy problémának a kezelését csak úgy lehet megoldani, ha az adott törvény szelleméhez igazítjuk azt a problémát. Tehát itt nem generális változásokról és nem újabb és újabb problémák kezeléséről van szó, ez egy lépés, egy jelentős lépés egyébként annak a 600 embernek - ahogy államtitkár úrtól hallhattuk - az életében; és örülök annak, hogy legalább ebben a kis lépésben valóban példaértékűen mind a négy párt - vagy nem is tudom mennyi pontosan a függetlenekkel együtt - kifejezte azt, hogy alapvetően a törvényjavaslatot támogatják.

Még egyszer köszönöm a támogató hozzászólásokat. Úgy hallottam, hogy lesz részletes vita, akkor folytatni fogjuk. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 6 2005.05.18. 5:13  5-8

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi nap során megtudhattuk Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrtól, hogy a gazdaság teljesen rendben van, az ellenzéket korholta amiatt, hogy vészhelyzetet jelzett az elmúlt hónapokban a magyar gazdaság, a magyar költségvetés kapcsán. Olyannyira, hogy a miniszterelnök úr még büszke is volt az elért eredményekre, különösen ami az EU-s pénzeket, illetve a magyar gazdaság teljesítményét illeti. Nos, javaslom, hogy nézzük is át számokban kifejezhetően, hogy hogyan is áll a magyar gazdaság.

A munkanélküliségről nem érdemes sok szót váltani, legalábbis sajnos pozitív értelemben nem, hiszen tudjuk, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormány közel 1,5 százalékkal növelte három év alatt a munkanélküliséget; ma már a munkanélküliek száma százalékban kifejezve meghaladja a 7 százalékot, és 300 ezer fő körüli a munkanélküliek száma. Ez szöges ellentétben van azzal, amit a választási kampányban és a kormányprogramban ígértek, nem sikerült teljesíteni.

A másik kérdés az államadósság kérdése. Az államadósság kérdését nyilván választási programokban nem lehet kifejezni, hogy egy kormány hogyan növeli vagy hogyan csökkenti, de a tendenciákra mindenképpen utalni kell. A kormányprogramban azt olvashattuk, hogy nem fog növekedni az államadósság, stabil költségvetési gazdálkodást fog megteremteni a Medgyessy-Gyurcsány-kormány. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, hiszen 4000 milliárd forinttal nőtt az államadósság mértéke, és azóta is nap mint nap növekszik; például az új pénzügyminiszter úrnak lényegében az első nyilvános cselekedete az volt, hogy újabb 100 millió eurós hiteleket írt alá annak érdekében, hogy működőképes legyen a költségvetés.

Bizonyára a miniszterelnök úr nem olvasta a tegnapi híradásokat, amelyekben egy példátlan negatív tény került napvilágra; mégpedig az, hogy a gazdasági növekedés mértéke az első negyedévet tekintve mindössze 3 százalék, és 1,3 százalékkal csökkent az azt megelőző évhez viszonyítottan. Ha a kormányzati tettekről beszélünk, akkor bizony láthatjuk, hogy a gazdasági növekedésre most már kihat az a példátlan adóemelés, új adók bevezetése, a gazdaságnak, a vállalkozásoknak a megterhelése, amit a Medgyessy-kormány kezdett el 2003-ban, és sajnos a Gyurcsány-kormány is követett az elmúlt év végén. Tehát mit is tett a kormány? A gazdaság lendületes növekedése érdekében adóemeléseket hajtott végre, új adókat vezetett be. És lám, itt az eredmény: nem tudja elviselni ezt a magyar gazdaság.

De ha mindezt megvizsgáljuk még az állami költségvetés hiányának növekedése szempontjából, akkor példátlan dologgal állunk szemben, hiszen az állami költségvetés hiánya áprilisra elérte a közel 70 százalékot, de ami még durvább, hogy a központi költségvetés hiánya 84 százalékos szintet ért el a négy hónap alatt.

Ha ezt összevetjük azzal, hogy a kormány, a pénzügyi kormányzat az elmúlt év őszén olyan példátlanul törvénytelen intézkedéssorozatba kezdett, amire az európai uniós tagországokat tekintve sincs példa, ez pedig az áfavisszatartás - ami 7 ezer vállalkozást érintett, és ma már tudjuk, hogy három-négy-öt hónapra mintegy 300 milliárd forint kivonását jelentette a magyar gazdaságból -, akkor ennek nemcsak jogi értelemben és morális értelemben vannak aggályai, hiszen tudjuk, hogy ezzel a körbetartozók körébe az állam és a kormány is beszállt, hanem ha megvizsgáljuk, hogy milyen egy jogállam, ebben ezek szerint, a Gyurcsány-kormány szerint az adózóknak csak kötelezettségeik vannak, jogaik viszont nincsenek. A 7 ezer vállalkozónak joga az, hogy a törvény szerint az áfát visszakapja, de ezt nem kapták meg, ezáltal kárt okozott ezeknek a vállalkozásoknak. Ha mindezt még megfejeljük azzal, hogy ez közel 7 milliárd forint többletköltséget jelentett az állami költségvetésnek, akkor pedig elképesztő az egyenleg. Ez a 7 milliárd forint sehol nincs a költségvetésben, ezt mi, adófizetők fogjuk megfizetni. A 7 milliárd forint olyan jelentős összeg, amelyre nincs magyarázat.

Ezért arra kérjük a kormányfőt, hogy találja meg a felelősöket a törvénytelen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és felelőtlen áfavisszatartások ügyében.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 20 2005.05.18. 13:46  17-71

TÁLLAI ANDRÁS, a számvevőszéki bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki bizottság hagyományosan megtárgyalta az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről a jelentést, és azt hiszem, nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a jelentés elfogadását, illetve általános vitára való alkalmasságát, illetve az országgyűlési határozati javaslatot is egyhangúlag támogatta, egyhangúlag szavazta meg és nyújtotta be a parlamentnek.

A bizottsági ülésen immár hagyományosan Kovács Árpád elnök úr kap szót a napirend tárgyalásánál. Nagyon fontos dolognak tartottuk azt, hogy az elnök úr milyen kérdéseket emel ki - természetesen az írásos jelentés mellett -, mit tart fontosnak elmondani a bizottság ülésén.

 

(10.10)

Az elnök úr egyértelműen úgy fogalmazott, hogy az Állami Számvevőszék a rábízott feladatokat 2004-ben elvégezte; a számvevőszéki bizottság által megtárgyalt ellenőrzési tervet végrehajtotta, illetve a saját gazdálkodásáról a könyvvizsgálói jelentés elkészült, amely egyértelműen igazolja a gazdálkodás törvényességét, hitelességét az Állami Számvevőszék vonatkozásában.

Fontosnak tartotta az elnök úr kiemelni, hogy egyetért azzal az országgyűlési határozati javaslattal, amely nem csupán formális elfogadó határozat, hanem attól jóval több, hiszen nemcsak kijelenti az országgyűlési határozati javaslat, hogy a Számvevőszék a tevékenységét 2004-ben elvégezte, hanem egyrészt visszautal a 2004. évben kiemelkedő feladatokra és kimondottan az új feladatokra, amit tehát az ellenőrzési tervben határozott meg, illetve más törvények írtak elő, és fontosnak tartja azt is, hogy a jövőbeni feladatokat is hangsúlyozni szükséges az Országgyűlésnek ebben a határozati javaslatnak ez elfogadásával.

Nagyon fontos kérdés az, hogy hogyan halad a financial audit, hogy a zárszámadások minősítése, a zárójelentések minősítése milyen állapotban van. Az elnök úr ezt a folyamatot pozitívan értékelte, hozzátette azonban zárójelben, hogy a gazdálkodással kapcsolatos múlt évi ellenőrzési tapasztalatokat nézve ezek nem feltétlenül lelkesítőek. Több pontatlanság van, amelynek oka elsősorban abban keresendő, hogy a kormányzati szándékoknak megfelelően többszöri intézményátszervezések történnek, és ezek pénzügyi hatásait, pénzügyi lépéseit nagyon nehéz az ellenőrzés szintjén követni. Ha tehát egy cikluson belül egy kormány újra és újra átszervezi a minisztériumokat, az bizony saját magával is kitol, és nehéz helyzetet teremt ebből a szempontból.

A másik fontos dolog, amit itt már az elnök úr ma a szóbeli kiegészítésében is kiemelt, az önkormányzatok ellenőrzése. Sajátos szempontból közelítette meg ezt a kérdést, és ez is jól érzékelteti azt, hogy milyen problémák vannak az önkormányzati gazdálkodásban, egyrészt a szabályozásban, másrészt pedig a szabályozáson túl a pénzforrások elapadásával, és ezáltal az önkormányzatok olyan eszközökhöz, trükkökhöz nyúlnak, amelyekkel ugyan a feladatellátás biztosított, de sok esetben nagyon sajátosan, kreatívan kell értelmezni a törvényeket, jogszabályokat és az ezzel kapcsolatos politikai hozzáállást, ami az önkormányzatok részéről polgármesterek, adott esetben önkormányzati képviselők részéről nehezedik - hogy úgy mondjam - az Állami Számvevőszékre. Ezt fejezte ki, ezt tartotta fontosnak, hogy a bizottság ülésén elmondja.

Nagyon fontos kérdés az, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai hogyan hasznosulnak, és bizony azt kell mondjuk, hogy ebben nagyon vegyes a kép. Sok esetben az ellenőrzöttek az Állami Számvevőszék iránymutatását, kérését, jelzését megfogadják, azt végrehajtják, de bizony kormányzati szinten is tapasztalható az, hogy a mai napig adott kérdésekben, szakmai kérdésekben nem sikerül előrelépni, nem születnek meg a törvényjavaslatok vagy szükség esetén a kormányrendelet sem.

Kiemelt kérdésnek tekintette az elnök úr a PPP-terület ügyében a véleményalkotást. Fontos megfogalmazás hangzott el a bizottság ülésén, amely így szól, hogy amikor csinálunk PPP-t, ott ne a vállalkozói ajánlat legyen a domináns, hanem az, hogy a magyar állam számára mikor előnyös ezt meglépni. Úgy gondoljuk, hogy a nehezedő állami költségvetés helyzete, illetve az ország előtt álló közfeladatok végrehajtása okozta ennek a finanszírozási formának a kitalálását. Jól érzékelhető, hogy kormányzati szinten sincsenek ennek a feltételei kidolgozva, és ezt fontosnak tartja az Állami Számvevőszék is, hogy jelezze a kormányzat részére.

Elnök úr elmondta még, hogy fontos tevékenységnek tartja az Állami Számvevőszék részéről a szakmai tanácsadó tevékenységet, úgy érzi, hogy az elmúlt néhány évben az Állami Számvevőszék tudta bizonyítani a parlamenti bizottságoknak, illetve az Országgyűlésnek egy-egy átfogó jelentéssel, hogy milyen anyagot tud az országgyűlési képviselők kérésére megfogalmazni, elkészíteni az Állami Számvevőszék; ilyen példaként említve a privatizációs anyagot, a korrupcióról, a felsőoktatásról és a nonprofit szektorról szóló szakmai anyagot.

Ezt követően a bizottság tagjai kérdéseket fogalmaztak meg az elnök úr irányában. Talán jelzi azt, hogy milyen alapos a benyújtott számvevőszéki jelentés, hogy elég kevés kérdés hangzott el a bizottság ülésén. Alapvetően három kérdéskör merült föl: az egyik a független könyvvizsgálói jelentés egyik pontjának értelmezése kapcsán, a másik kettő pedig - nem véletlen talán, hogy ez a két kérdés vetődött fel a számvevőszéki bizottság ülésén is -: kormánypárti képviselők részéről az Európai Unió finanszírozásának ügye került előtérbe, ahol bizony a kormánypárti képviselő önkritikusan is elmondta, hogy itt ellentmondásos a megítélés a kormánypárt és az ellenzék részéről, és sok tekintetben van okunk szomorkodni, mi több, azt is elmondta, hogy az Állami Számvevőszék igyekezete ellenére sokszor az Állami Számvevőszék jelzéseit falra hányt borsónak tekintik az illetékesek. Kormánypárti képviselő arra volt kíváncsi, hogy nemzetközi összehasonlításban hogyan látja az Állami Számvevőszék, hogy hogyan is áll ebben a kérdésben Magyarország.

Szintén kérdésként merül föl a 2004. évben elindult áfa-visszatartási ügy, amelyet az Állami Számvevőszék is ellenőriz, és a zárszámadási jelentésben fogja közzétenni erről a véleményét. Egyértelmű, hogy az Állami Számvevőszéknek is azért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert olyan ügyről van szó, amely óriási társadalmi fölháborodást váltott ki, hiszen a mai napig nem tudjuk, nem tisztázott, hogy ez a kérdés törvényes volt vagy nem volt törvényes. Az elnök úr elmondta, hogy a 2004. évi zárszámadás kapcsán ezt a kérdést alaposan meg fogják vizsgálni, és miután az APEH-nél zajlik a financial audit, ennek a vizsgálatnak a keretében erről részletesen fognak majd tájékoztatást adni a nyilvánosságnak.

Ami pedig az előbb említett kormánypárti kérdést illeti, az elnök úr részletesen beszámolt arról, hogy más országokban hogyan működik az állami számvevőszék, illetve hogy milyen a hozzáállás az európai uniós pénzek felhasználása kérdésében, s azt is jelezte, hogy ebben bizony elég nehéz feladat áll az állami számvevőszékek előtt, hiszen teljesen más egy-egy adott országban a zárszámadás horizontja, és bizony nehéz ebben a kérdésben összehasonlítást tenni, de jelezte, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a nemzetközi tapasztalatokat teljes egészében rendelkezésünkre bocsássák, és így az Országgyűlés maga is le tudja vonni a megfelelő konzekvenciát.

Tisztelt Országgyűlés! Néhány mondatot mondanék még a benyújtott országgyűlési határozati javaslatról, amely 16057. számon található meg. Ez négy pontból áll. Amint már említettem, az 1. pontban egy egyértelmű kijelentés van arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlés a stratégiájának megfelelően a kötelezettségeit teljesítette, a beszámolót elkészítette, és a független könyvvizsgáló által hitelesítettnek minősített beszámolót is az Országgyűlés rendelkezésére bocsátja.

A 2. pontban: a 2003-ban elfogadott országgyűlési határozatnak megfelelő feladatprioritásokat hogyan kezelte, tehát a megbízhatósági nyilatkozatokkal záruló minősítési zárszámadás-ellenőrzéseket ütemesen elvégezte az Országgyűlés. Fontosnak tartjuk azt, hogy az Országgyűlés ezt megerősítse, illetve támogassa az ÁSZ-t abban, hogy ezt a tevékenységet tovább kell folytatni. Végül megállapítja a 2. pont, hogy a felügyelőbizottsági elnökök javaslattételi javaslata, jelölési rendszere szabályozott, ezt a bizottság is megtárgyalta, és hogy lényegében ezt az előírásoknak, illetve az elvárásoknak megfelelően végzi az Állami Számvevőszék.

(10.20)

A 3. és a 4. pontban elsősorban az előttünk álló feladatokról kell hogy határozzon az Országgyűlés. Egyrészt meg kell erősíteni véleményünk szerint, a bizottság véleménye szerint, hogy az éves jelentés továbbra is adjon értékelést az ellenőrzések hasznosulásáról és javaslataik valóra váltásáról. Fontos kérdés, hogy a köz- és magánszektor újszerű együttműködésének, a már említett PPP-nek, illetve a nonprofit szektor pénzfelhasználásának ellenőrzési feltételeit az Állami Számvevőszék dolgozza ki. Fontos, hogy folytassa azt a szakmai munkáját, amelyben szakmai szabályozást, módszertanokat és segédleteket bocsát az ellenőrzési szakma és természetesen az Országgyűlés részére, és a tanácsadói tevékenység keretén belül az elemző és összefoglaló munkájának erősítése céljából korszerű pénzügyi szakfolyóiratot jelentessen meg. Ebben kéri a számvevőszéki bizottság az Országgyűlés állásfoglalását és megerősítését.

Végezetül pedig szintén a bizottsági ülésen is felmerült európai uniós pénzfelhasználás gyakorlatáról adjon a jövőben átfogó képet annak érdekében, hogy átlátható legyen, hogy az uniós pénzforrások felhasználása nemzetközi viszonylatban, illetve az ország elvárása szempontjából hogyan működik.

Végezetül a bizottság egységesen kifejezte köszönetét az Állami Számvevőszék elnökének és munkatársainak a 2004. évben végzett tevékenységéért; már-már szokásos hagyomány, hogy az Állami Számvevőszék munkája dicséretet kap. Úgy gondoljuk, ez egy összetartó kollektíva, amely egyértelműen a szakmaiságot helyezi előtérbe, nagyon alaposan és nagyon felelősségteljesen végzi munkáját. Ezért a bizottság, és bízom benne, az Országgyűlés is, elismerését fejezi ki az Állami Számvevőszéknek.

Tisztelt Országgyűlés! Tehát arra kérjük a parlamenti képviselőket, hogy tárgyalják meg a jelentést, illetve az említett számon benyújtott országgyűlési határozati javaslatot pedig vizsgálják meg, vitassuk meg, és végül fogadjuk el.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 28 2005.05.18. 15:04  17-71

TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint a frakció hozzászólója, vezérszónoka egy kicsit más megvilágításba próbálom helyezni az Állami Számvevőszék jelentését. Már a mai nap során a napirend tárgyalásánál szóba került az, hogy egy-egy területen az Állami Számvevőszék minden erőfeszítése ellenére sajnos a rossz tendenciák, rossz folyamatok, negatív dolgok nem változnak, nem születnek meg az új szabályozások, új törvények, illetve hogy egy pénzügyi-gazdasági folyamatnak a tervezésekor, annak az értékelésekor, zárszámadásakor kinyilvánított negatív tendenciák sem változnak meg.

Az Állami Számvevőszék is egy átfogó jelentést, átfogó képet próbál mutatni - és úgy gondolom, ez sikerül is - a központi költségvetés eredeti, tervezett és tényleges előirányzatairól, a bevételekről, a kiadásokról, a hiány mértékéről.

Egyértelműen adódik a kérdés, miért van az, hogy az elmúlt három évben az ország egyetlen évi költségvetését nem tudta teljesíteni. 2002-ben, a választás évében kiemelkedő összegűre duzzadt a hiány, sem 2003-ban nem sikerült a hiánycélokat teljesíteni, sem 2004-ben, és bizony nagyon aggasztóak a tendenciák, a számok a tekintetben, hogy ez 2005-ben sem fog sikerülni.

Nem mehetünk el emellett szó nélkül, hiszen fontos azt megvizsgálni, hogy az Állami Számvevőszéknek ezekben a negatív folyamatokban mi is a szerepe, elvégzi-e a törvény által rábízott feladatokat, megállapítja-e ezeket a negatív tendenciákat. Egyértelműen azt kell mondanunk, hogy megállapítja. Megállapította a 2004. évben is, hiszen 2004-ben a 2005. évi költségvetés tervezetét kellett véleményezni, ahol egyértelműen rámutattak az Állami Számvevőszék szakemberei, illetve a jelentés, hogy a 2005. évi költségvetés mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében óriási kockázatot tartalmaz; a bevételek esetében várhatóan nem teljesülnek a számok, a kiadások pedig túl vannak méretezve.

Ugyanezt állapítja meg, ha csak a 2004. évet tekintjük, a 2003. évi zárszámadás tekintetében már tényként, hiszen megállapítja a 2004. évben a zárszámadás vizsgálatakor, ellenőrzésekor az Állami Számvevőszék, hogy nem tudta tartani a kormány a 2003. évi költségvetés számait sem. Nem tudta tartani, hiszen az áfa-visszatérítés és a pénzügytechnikai intézkedések ellenére a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakultak a 2003. évi költségvetési tényszámok.

Milyen érdekes, hogy már 2003-nál is az áfáról beszélünk, és 2004 tekintetében, valamint a 2005-ös költségvetés tekintetében is ez az áfa-visszautalás vagy vissza nem utalás a központi kérdés. Úgy látszik, ennek a kormányzatnak fontos tényezőjévé vált, hogy hogyan kezeli az áfát. Ugyanis 2002-ben teljesen más volt a helyzet. Az történt, hogy 2002 decemberében kifizették azt az áfát, amelyet egyébként csak 2003-ban kellett volna. De mennyivel egyszerűbb volt, a 2002. évet kútba lehetett dobni, hiszen azt nem a mostani kormányzat tervezte, politikai szempontból azt lehetett kezelni - és mégsem sikeredett a 2003. évi költségvetést teljesíteni.

Ha a tendenciákat megvizsgáljuk, mi történik 2004-ben? Újra nem sikerül a költségvetést teljesíteni. Éppen az ellenkezője történik: az áfa-visszautalásokat, amelyeket a 2004. évben kellene kifizetni, próbálják átcsúsztatni a következő évre.

(10.50)

Az Állami Számvevőszék egyértelműen jelzi, hogy ez nem helyes folyamat, és ezt a tendenciát meg kell tudni állítani. Azért tartom ezt fontos kérdésnek, mert úgy gondolom, az Állami Számvevőszék felelősségteljesen megállapította ezeket a negatív tendenciákat, ugyanakkor pedig a kormányzat ezt nem tudta magáévá tenni. Nem tudta, holott itt nem kell rendeletet alkotni, nem kell törvényjavaslatot készíteni, nem kell kérni a parlament segítségét, egyszerűen csak el kell olvasni az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényt, el kell olvasni az Országgyűlés által megalkotott áfatörvényt, el kell olvasni az Állami Számvevőszék jelentését, és ha mindezt a jelenlegi kormányzat megtette volna, akkor nem hozta volna ilyen helyzetbe az országot, sem a tekintetben, hogy képtelen tartani a költségvetési hiány mértékét, sem pedig olyan tekintetben, hogy ennek árán még több ezer vállalkozást is - magyar vállalkozásokat, Magyarországon működő vállalkozásokat - hátrányos helyzetbe hoz.

Fontos tehát megállapítanunk azt, hogy az Állami Számvevőszéknek nincs felelőssége abban a tekintetben, hogy az országban miért alakult ki ilyen költségvetési-pénzügyi helyzet, hogy az ország évről évre nem tudja teljesíteni az adott költségvetését. Azt nem szeretném most itt kifejteni, hogy ez milyen negatív tendenciákat okoz, és milyen káros az ország számára, ha itt csak ennek a finanszírozásáról, a következményeiről, az államadósság mértékéről, annak a kamatterheiről és a befektetői megítélésről, a bizalom elvesztéséről kellene vagy tudnék részletesen beszélni, de ezt most nem fogom megtenni, csak felhívom a figyelmet arra, az Állami Számvevőszék egyértelműen kijelenti, hogy évről évre nem tudja teljesíteni a jelenlegi kormányzat ezt a feladatát.

Felhívom továbbá a figyelmet néhány megállapításra, amit az Állami Számvevőszék tesz. Például a Munkaerő-piaci Alap tekintetében egyértelműen kijelenti, hogy a 2005. évi kiadás szerkezete nem tükrözi az uniós követelményeket kielégítő aktív foglalkoztatáspolitika megvalósításához szükséges pénzeszközök elégséges nagyságát. Tehát a Munkaerő-piaci Alap gazdálkodását, tervezését az Állami Számvevőszék nem tartja megfelelőnek.

Nézzük, a társadalombiztosítási alapok tekintetében hogyan is állunk! Szintén az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva, a társadalombiztosítás hiánya 2002-ig a 100 milliárd forintot nem érte el. Ezt követően azonban 2003-ban már 350 milliárd forint volt, 2004-ben pedig a 400 milliárd forintot is meghaladta, jóllehet, a lakosság gyógyszerfogyasztása nem emelkedett számottevően 1998 és 2003 között. De akkor mi is történt valójában?

Önkormányzatok. Az önkormányzatokról már esett szó, több szempontból is; az önkormányzati bizottság képviseletében a képviselő úr elmondta, hogy mi az önkormányzati bizottság állásfoglalása. Azt gondolom, nem szükséges ismételni, de fontos súlyozni azt, hogy az Állami Számvevőszék tisztán látja az önkormányzatok helyzetét, tisztán látja azt, hogy az önkormányzatok eladósodási folyamata jelentősen felgyorsult, tisztán látja azt, hogy csak vagyoneladásokból tudta ideig-óráig a működését biztosítani jó néhány önkormányzat, és egyértelmű az is, hogy az önkormányzatok több mint 40 százaléka forráshiányos.

Az is látható, hogy az önkormányzatok működési kiadási arányai jelentősen növekednek, hiszen míg 2002-ben ez 69 százalék volt, 2003-ban már elérte a 74 százalékot. De miért is történik ez? - kérdezhetnénk, és úgy gondolom, hogy itt a teremben lévők, és akik követik a parlamenti napirend tárgyalását, azok nagyon jól tudják, hogy az történik az önkormányzatokkal, ami az országgal: túlzott kötelezettségvállalás, túlzott feladatvállalás, finanszírozási háttér nélkül. Ez történik az országban, és ezt erőlteti rá a jelenlegi kormányzat az önkormányzatokra is.

Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert 2002-ben, amikor a társadalmilag kívánatos 50 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztést végrehajtotta a kormányzat, akkor még arra a csonka évre biztosította a forrásokat az önkormányzatok számára, míg az azt követő évekre, 2003-ra, 2004-re és 2005-re már nem biztosította az 50 százalékos bérfejlesztés forrásait. Bizony, már 2003-ban az önkormányzatok ezt jelezték, de ma már olyan működési nehézségeik vannak ezáltal, hiszen ez a probléma, ez a válság évről évre csak mélyül, hiszen arra a bérfejlesztésre újabb bérfejlesztések következnek, amelyeket újra nem finanszíroz le a kormányzat, az Országgyűlés az önkormányzatok számára.

Csak példaként mondom el, hogy az elmúlt év végén az a hihetetlen dolog történt meg az Országgyűlésben, hogy 2004 novembere végén az Országgyűlés lényegében elfogadta a költségvetést, hiszen meghatározta a bevétel, a kiadás és a hiány főszámait, azt követően már csak a fejezeteken belül lehetett módosítani a 2005. évi költségvetés kapcsán. December 10-e után nyújtotta be a költségvetési bizottság azt a módosító javaslatát, amely szerint a közalkalmazotti szférának jelentős, 12 százalékos bérfejlesztést kell 2005-ben biztosítani, nagyon ügyesen elhallgatva a költségvetés tárgyalásánál, hogy mire is készül a kormányzat. Ez egy népszerű dolog, és ahogy mondom, társadalmilag mi is teljes mértékben egyetértünk vele, azonban a kormányzás, a költségvetés-készítés nem csak erről szól. Nemcsak arról szól, hogy benyújtunk egy módosítót, hogy fizessük ki a bérfejlesztést, hanem arról is szól, hogy ahhoz biztosítsuk a megfelelő forrásokat.

Ezt az Állami Számvevőszék nem jelezte, hiszen nem volt ideje jelezni, hiszen az Állami Számvevőszék a költségvetés tervezési folyamatába akkor már nem tud beleszólni. Ezt mi, képviselők sem tudtuk lényegében az Országgyűlés 2005-ös költségvetése tárgyalása során jelezni, hiszen nem volt rá időnk, hiszen a módosító javaslatról lényegében már csak szavazott az Országgyűlés.

Csak jelzem, hogy egy olyan nagyságú város, amelynek a költségvetését polgármesterként sikerül felügyelnem, mint Mezőkövesd, ahol körülbelül 3,5 milliárd forint a működési kiadás, ez a módosító javaslat mintegy 150 millió forinttal növelte a városi költségvetés hiányát. S ha hozzáteszem azt, hogy még meg kellett képezni persze az emelt normatívákból a 27,5 millió tartalékot, akkor azt tudom mondani, hogy a 2005. évi költségvetésnek köszönhetően közel 200 milliós pozíciós hátrányból kellett ebben az évben a városnak elkezdeni gazdálkodni. Tudom, hogy ez még majdnem 3200 önkormányzatot ugyanúgy sújtott, mint ahogy Mezőkövesd város költségvetését.

Tehát ahogy jeleztem, ezek a folyamatok, amelyek mind a költségvetési hiányra, mind az önkormányzatok helyzetének ellehetetlenítésére vonatkoznak, mind-mind megtalálhatók az Állami Számvevőszék ellenőrzési, illetve véleményezési jelentésében. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor majd ez a kormányzat elszámol a saját lelkiismeretével - a költségvetési hiányról és az önkormányzatok finanszírozásáról beszélek most -, akkor vegye figyelembe azt, hogy időben megkapta a jelzéseket az Állami Számvevőszéktől is, és időben megkapta a jelzéseket az Országgyűlés bizottságaitól és a képviselőktől is arra vonatkozóan, hogy rossz irányba haladunk, és hogy így bizony nem finanszírozható tovább az állami költségvetés és az önkormányzatok működése sem.

Hozzászólásomban arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy egy jó kormány az Állami Számvevőszék jelentését nem egy felesleges dolognak tartja, hanem egy jó kormány tanul abból, mert az Állami Számvevőszék jelentései alkalmasak arra, hogy abból bárki is tanuljon, még az is, akire vonatkozóan esetleg a megállapítások nem pozitív jellegűek, hiszen alapvetően a kritikából kell hogy tanuljon a kormány. Hiszen egy kormány tevékenységében nyilván vannak pozitív és negatív dolgok, nyilvánvalóan a jó szándék feltételezhető, hogy jól akarja végezni a munkáját. Ahhoz, hogy valaki jól tudja végezni a munkáját, feltétlenül fontos, hogy az Állami Számvevőszék jelentéseit figyelembe vegye, és azt a tevékenysége során számításba vegye.

(11.00)

Azt érzékelem ennek a két területnek a kiemelésével, hogy a jelenlegi kormányzat nem veszi figyelembe az Állami Számvevőszék megállapításait és jelentéseit, és - legalábbis pénzügyi vonatkozásban - nem építi be a kormányzati munkába. Javaslom, hogy ezt a tevékenységét bírálja felül a jelenlegi kormány, és építsen az Állami Számvevőszék jelentéseire.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 44 2005.05.18. 2:04  17-71

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tudom, hogy az államtitkár úr megtisztelte a személyemet, amíg kint voltam a teremből, és azt mondta, hogy összekevertem a papírjaimat. Szeretném azt bizonyítani, hogy semmit nem kevertem össze. Erről a jelentésről folyik a vita (Felmutatja.), és ebből szeretnék önnek idézni.

“A 2004-ben lefolytatott 2003. évi zárszámadási ellenőrzés megállapította, hogy a költségvetés pozíciója az előző évben végrehajtott, az áfa-visszatérítéseket érintő pénzügytechnikai intézkedések ellenére a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult.ö Aztán: “Ismételten jeleztük, hogy a költségvetési törvénynek az adott év vége előtti hatályba lépő módosítása, amely 2003-ban a hiány összegét változatlanul hagyta, nem tükrözte a költségvetés valós pozícióját, és nem járt együtt azzal, hogy a tervek szorosabban közelítsenek a reálfolyamatokhoz, így a tényleges hiány az előirányzatot mintegy 29 százalékkal meghaladta. A személyi jövedelemadó bevallási és visszaigénylési rendszerének 2004. évi vizsgálata rámutatott arra, hogy az adóbevételek realizálását az adóhatóság ellenőrzési rendszere nem támogatja kellő hatékonysággal.ö

Végezetül egy összegzés: “Helytállónak bizonyult a 2003. évi költségvetésről szóló véleményünk - mondja az ÁSZ -, amely az egyes előirányzat-tervezetek, például vám- és importbefizetések megvalósulásának kockázatát, illetve egyes adónemek, például társasági adó megalapozottságát, valamint az eva esetében a nagyfokú bizonytalanságot jelezte.ö

Itt van minden benne, államtitkár úr, amiről beszéltem, úgyhogy nem velem vitatkozik ön: vagy a valósággal, vagy az Állami Számvevőszékkel, vagy mindkettővel. Úgyhogy legközelebb, ha nem fogadja el azt, amit mondok, azt jelenti, hogy a jelentésben foglaltakat nem fogadja el.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 70 2005.05.18. 0:58  17-71

TÁLLAI ANDRÁS, a számvevőszéki bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Tehát a határozati javaslat előterjesztőjeként a számvevőszéki bizottság nevében is szeretném megköszönni a frakciók, a képviselők részéről a felszólalásokat. Úgy gondolom, hogy ez a néhány óra, ez a napirend rávilágított az ország mai valós pénzügyi, gazdasági problémáira, s ezen belül is talán nem véletlen, hogy az önkormányzatok, az önkormányzatok gazdálkodása kapta itt a legnagyobb szerepet. Örülök annak, hogy a határozati javaslattal kapcsolatban nem fogalmazódott meg kritika vagy más vélemény, illetve módosító javaslat, és úgy látom ezek alapján, hogy az Országgyűlés képes lesz arra, hogy az Állami Számvevőszék 2004-es jelentését, illetve a számvevőszéki bizottság határozati javaslatát konszenzussal egységesen el tudja fogadni. Ennek reményében várjuk a szavazást.

Köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 197 2005.05.23. 1:43  196-198

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon rövid törvényjavaslatról van szó, amely két paragrafusból áll mindösszesen. Ez a törvényjavaslat egy fogadóórán indult el az útjára. Akkor az egyik településen, Kisgyőrben egy hölgy elmondta, hogy milyen szerencsétlen helyzetbe került, meghalt a férje, gyermekét egyedül neveli, aki súlyosan, tartósan beteg, és ennek ellenére nem jár neki az özvegyi nyugdíj. Erre készült egy törvényjavaslat, ezen törvényjavaslat lényegét fölismerte dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi MSZP-s képviselő, így csináltunk közösen egy javaslatot, amelyet a kormány is támogatott, amit ezúton is megköszönök.

Ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot a mai napon, akkor 600 özvegy fog hozzájutni a jövőben az állandó özvegyi nyugdíjhoz. Hangsúlyozom, azokról van szó, akik egy gyermeket, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek. Mind ez ideig a törvény igazságtalan módon számukra ezt nem tette lehetővé.

Szeretném megköszönni minden frakciónak a támogatását, képviselőtársamnak, hogy fölvállalta, hogy ezt a törvényjavaslatot támogatja, és természetesen a kormánynak is, hogy elfogadta, és a 120 millió forintot - évente ennyit fog jelenteni többletkiadásként - erre az évre és a következő évekre is előteremtette.

Két módosító javaslatról fogunk szavazni. A módosító javaslattal kapcsolatban mi, előterjesztők azt kérjük, hogy az Országgyűlés ezt ne támogassa. Jóindulatú javaslatokról van szó, amelyeket azonban ezen rövid törvény keretében nem tudtunk kezelni.

Bízom az Országgyűlés támogató szavazatában, és köszönöm mindenkinek a támogatását. (Taps. - Dr. Géczi József Alajos: Úgy van! Szokatlan stílus!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 99 2005.05.30. 2:04  98-105

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt év őszén a Gyurcsány-kormány meghirdette a célt: méltányos és igazságos közteherviselést, méltányos és igazságos adófizetési rendszert kell megteremteni. Azóta viszont már tudjuk, ha a Gyurcsány-kormány igazságról beszél, az azt jelenti, hogy valakik kevesebbet kapnak, valakiknek pedig többet, még többet kell fizetniük. Kevesebbet kapnak adókedvezmény formájában az új lakást építők és vásárlók, kevesebben kapják a családi és az egyéb adókedvezményeket a jövedelem- és a kedvezménykorlát bevezetésével. Többet fizetnek viszont az egyéni vállalkozók a 4 százalékos vállalkozói járulék bevezetésével, de többet fizetünk illetéket is a hatóság szolgáltatásaiért. Az igazság jegyében megérkezett az újabb hír: 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetni a jövőben majd az árfolyamnyereségből származó, a bérbeadásból származó nyereség után, valamint az osztalékból származó jövedelem után.

Tisztelt Miniszter Úr! Hogy is van ez? Újabb teher - újabb igazság. Új miniszter, új adó? Igaz ez, amit a kormányszóvivő mond, miniszter úr? Kérdezem ezért önt: igaz-e, hogy tervezi az egészségbiztosítási járulék bevezetését a kormány? Tárgyalta-e ezt az előterjesztést a kormány? Ha tárgyalta, akkor a kormányülésen a Szabad Demokraták Szövetsége milyen álláspontot határozott meg? Ha mindez igaz, akkor azt szeretném megtudni, hogy mi indokolja az újabb teher bevezetését, mi ennek a célja. Csak az-e a célja, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár hiányát csökkentse, vagy más célja is van ennek? Azonkívül azt szeretném megtudni, hogy hány embert fog ez érinteni. Tisztelettel kérdezem, azon kívül, hogy az igazságosság a cél, milyen más egyéb elképzelések vezérelték a kormányt. Várom válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 103 2005.05.30. 1:07  98-105

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Mondok három nevet. Megkérdezem öntől, tudja-e, hogy mi az azonosság bennük: Bokros Lajos, Draskovics Tibor és Veres János. Az az azonosság, hogy mindhárman pénzügyminiszterek, mind a hárman szocialisták, és mind a három miniszter neve mögé majd a “csomagö szó illik. Sajnos az ön neve mellé is. Ön azonban egy kérdésben rekordot fog tartani, mert ilyen pénzügyminiszter még nem volt, aki ilyen gyorsan, négyhetes tevékenysége alatt új adónemet jelentett volna be, szivárogtatott volna ki. Úgy gondolom, pénzügyminiszter úr, hogy ez nem helyes út.

 

(16.20)

Nemcsak ötletelés kérdése az, hogy Magyarországon új terhet vezetünk be, nemcsak igazság kérdése az, hogy új adónemeket vezetünk be. De egyébként úgy gondolom, hogy ha a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány tevékenységét, és most már az ön pénzügyminiszteri tevékenységét is úgy mérjük, hogy az újabb adóterhek az igazság mértékét jelentik, akkor önök vetekednek Mátyás királlyal.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 111 2005.06.14. 10:03  82-200

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt szeretném megkérdezni az első mondatomban a kormánypárti képviselőktől, hogy emlékeznek-e erre a füzetre (Felmutatja.), kék és az a címe, hogy “Lendületben az országö, és hogy önök szerint ez hatályban és érvényben van-e még; mert ebben azt olvasom, hogy méltányosabbá és igazságosabbá tesszük a közteherviselést, csökkentjük a polgárok és a vállalkozások adóterheit. Majd utána jön a száz lépés programja, abban ugyanez a jelszó: igazságosabb közteherviselés, adócsökkentés. Ezt halljuk a Gyurcsány-kormánytól immár január óta, hogy adót fognak csökkenteni.

Most azt nem mondom, hogy az első lépésben a tavaly novemberben elfogadott törvény szerint, amit már a Gyurcsány-kormány terjesztett az Országgyűlés elé, nem adócsökkentés volt, hanem két új adónem bevezetése, és tíz-egynéhány tételben illetékek és egyéb adónemek növelése. Tehát úgy gondolom, hogyha pénzügyi és adójellegű törvényt terjesztünk az Országgyűlés elé, vagy terjeszt a Gyurcsány-kormány, akkor legyen szíves figyelembe venni azt, hogy mivel választatta meg magát itt a parlamentben Gyurcsány Ferenc: azzal, hogy adót fog csökkenteni. Mit mondott januárban az országnak? Hogy eljött az adócsökkentés ideje. Ehelyett január után már bejött egy pénzügyi törvénycsomag a parlament elé, szó sem volt benne adócsökkentésről. Most itt van az új pénzügyminiszter, ő is azt mondja, hogy adócsökkentés kell, és idehoz az Országgyűlés elé egy olyan törvényjavaslatot, amin, bevallom őszintén, csodálkozom, hogy Veres János ehhez a nevét adta, de azon is, hogy az államtitkár a nevét adta.

Ez a törvényjavaslat 19 paragrafusból áll. A 19 paragrafusnak körülbelül az egyharmada teljesen technikai jellegű módosítás, ami itt elhangzott. Egyébként az előző törvénycsomag csak arról szólt. Az előző törvénycsomag, amely májusban lépett hatályba, csak technikai jellegű módosításokról szólt. Most van egy újabb javaslat, aminek egy része teljesen csak technikai jellegű módosítás; például, hogy megszűnt a sorkatonai kötelezettség, és így az ingyenes utazásból azt ki kell venni.

A 19 paragrafusból 6 paragrafus csak a záró rendelkezés és a hatályba léptető rendelkezés. Nagyon érdekes egyébként végigmenni, mert négy hatályba léptetés van a törvényben: a kihirdetést követően, augusztus 1-jén, október 1-jén és 2006. január 1-jén. Egyszerűen hihetetlen, hogy ilyen horderejű kérdést hogyan lehet ilyen fércmunkával, ilyen szakmailag előkészítetlen törvényjavaslatban idehozni, ráadásul összezagyválni ebben a törvényben mindent, hogy legalább törvényjavaslatnak tűnjön.

 

(13.10)

 

Ami egyébként a borravalót illeti, az öt paragrafusnál nem több, egy-egy mondatnál nem több, ami ezt módosítja.

Nézzük az érdemi részét, a bizonyos felszolgálói díj bevezetésének a törvény szerinti tartalmát! Mit is fog ez majd jelenteni? Uraim, ez nem más, mint áremelés. Ez nem más, mint kormányzati, törvényi szintre emelt áremelés. Ez azért áremelés, mert eddig borravalót az a vendég adott, aki értékelte a felszolgálás, a kiszolgálás minőségét, hogy hideg volt az ital vagy nem, hogy jó minőségű volt az étel vagy nem, hogy csinos volt-e a felszolgáló vagy nem, kedves volt vagy nem, és ahhoz viszonyítva adta a saját maga döntése alapján ezt a borravalót. Előfordult biztos önökkel is, hogy bementek egy étterembe, és bizony egy forint borravalót nem adtak, de előfordult az is, hogy 15 vagy 20, vagy még 30 százalékot is adtak, nyilván attól függ, hogy ki mennyi ideig tartózkodott az adott vendéglátó egységben, és hogy milyen csinos hölgy szolgált föl, és persze, hogy mit fogyasztott. Tehát nyilván saját döntése volt az, hogy mennyi borravalót ad.

Most ezt hivatalosan, kötelezően elő fogja írni a törvényjavaslat, és el is hangzott a szocialista érvelésben az, hogy ezt majd a nagyok fogják bevezetni. Bizony, így van ez, ezt azok fogják majd bevezetni automatikusan egyébként, és ők is támogatják: a szállodaipar és nyilván a nagy vendéglátó rendszerek, ahol egyszerűen nem számít az ár. Azért nem számít az ár, mert olyan helyzetben vannak, hogy így is, úgy is tovább tudják terhelni a szolgáltatást igénybe vevőkre. De mi van a kicsikkel? Mi van a vidéki kis éttermekkel vagy akár a budapesti kis éttermekkel? Azok hogyan fogják majd tudni ezt elviselni? Szóval, nekünk, vendégeknek biztosan nem lesz jó ez az áremelés, hiszen jóval többet kell fizetnünk az eddigi szolgáltatásokért.

Nézzük, hogy jó lesz-e a vendéglátósoknak ez! Én nem hinném, hogy jó lenne a vendéglátósoknak. Azért nem lesz jó, mert mindenképpen versenyképesség-romlást fog számukra jelenteni az, hogyha ezt be fogják vezetni. Tehát versenyképességi szempontból ez kimondottan hátrányos. A vendéglátósok sem egyformák, lehet, hogy lesz olyan, aki oda fogja adni teljes mértékben a felszolgálóknak ezt a díjat, de nagyon valószínű, hogy a nagyobbik részük ezt a plusz-, többletbevételt, -jövedelmet, ennek jó részét vagy mindet zsebre fogja vágni. Tehát nem biztos, hogy oda fog kerülni, ahová ezt esetleg a kormányzat most szánja.

Jó lesz-e ez a felszolgálóknak? A felszolgálók tiltakoznak ez ellen, ők ismerik tudniillik a tulajdonosokat, a tulajdonosi szemléletet ismerik, és azt mondják, kérem szépen, sajnos ezt majd biztosan az igen tisztelt főnökök, vendéglátó-tulajdonosok fogják majd zsebre vágni, és hagyják őket békén, ők úgy-ahogy megvannak ebben a rendszerben, és úgy gondolják, hogy nem kellene ezen változtatni.

De ki is jár ezzel a javaslattal jól? Ha hiszik, ha nem, a kormány. A kormány fog jól járni azért, mert lesz most már olyan szolgáltatás, ami után újra be lehet fizettetni a 15 százalék vagy 25 százalék áfát, azért, mert - mint kiderül az adózás rendjéről szóló törvényből, nem ebből - nyugdíjjárulékot és nyugdíj-biztosítási járulékot kell majd ez után fizetni, hogy azt aztán ki fogja megfizetni és mennyiből, az még nem derül ki. (Göndör István közbeszól.) Tessék elolvasni, Göndör úr, nem ebben a törvényben van, amiről most tárgyalunk, hanem az adózás rendjéről szóló törvényben, hogy adatot kell majd szolgáltatni róla. Gondolom, hogy arról lehet adatot szolgáltatni, amit meg is fognak fizettetni. Szóval igenis, a kormány egészen biztos, hogy jól jár. De, uraim, ez nem más, mint egy árdrágítás. Egy árdrágítás nem új adónemekkel, hanem egyszerűen a régieknek az aktivizálásával és a rendszerbe való bevonásával, mert így több áfa fog bejönni, több nyugdíjjárulék fog bejönni, és adott esetben vállalkozói adót, sőt társasági adót is kell fizetni ez után.

De pont itt a hiányossága is egyben a javaslatnak, hiszen nem tisztázott, hogy most akkor ezután az adott pincér - nevezzük pincérnek, szerintem sokkal szebb egyébként a felszolgáló kifejezés - vagy felszolgáló ez után a jövedelme után táppénzre mehet-e, kap-e majd táppénzt. Az elképzelések szerint - ami nem derül ki ebből a törvényből - nem fog kapni táppénzt, talán majd nyugdíjszolgáltatást vehet igénybe. Ha ez a szándéka a kormányzatnak, hogy megtámadja ezt a réteget, ám legyen, nem ez az első társadalmi réteg, ami ellen a Gyurcsány-kormány támadást indít. Legyen! De akkor legalább tessenek átgondolni, és azt mondani, hogy ennek rendezzük a társadalombiztosítási, nyugdíjvonzatát, rendezzük teljeskörűen a problémakört, mert nemcsak felszolgáló van ám, aki borravalót kap.

Itt már elhangzott: mi van a fodrásszal? Mi van a kozmetikussal? Mi van a benzinkutassal? Mi van a taxissal? Mi van a masszőrrel? Őket nem érinti ez a törvény, mert ők nem adnak számlát. Akkor őket miért nem illeti meg az a nagyszerű lehetőség, amiről önök beszélnek, hogy majd őutánuk nyugdíjjárulékot fognak fizetni, és majd beszámít a nyugdíj-biztosítási rendszerbe? Abszolút hiányos és teljes mértékben átgondolatlan ez a törvény. Látszik, hogy egy politikai kinyilvánulás, egy politikai megrendelés alapján nagyon sebtében készült ez a törvény, nagyon-nagyon hiányos, és szakmai szempontból is nagyon-nagyon el van rontva. Nem beszélve arról, hogy szerintem a társadalom számára, ezen rétegek számára, tehát számunkra, fogyasztók számára hátrányos, elmondtam, hogy a vendéglátósok számára hátrányos, a felszolgálók számára hátrányos.

Azt szeretném mondani, hogy én úgy látom, hogy amelyik vendéglátós ezt be fogja vezetni - elhangzott, hogy 15 százalék, egyébként az sincs benne a törvényjavaslatban, hiszen majd a gazdasági miniszter fog ebben dönteni, úgyhogy, államtitkár úr, ha tudja, hogy mi lesz ebben a rendeletben, örömmel vennénk, ha elmondaná, hogy mit is fog majd szabályozni a törvény felhatalmazás alapján -, le fog maradni, mint a borravaló. Ezt fogják elérni ezzel a törvénnyel, uraim. (Taps az ellenzéki pártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 117 2005.06.14. 2:10  82-200

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Valószínű, hogy Kovács Tibor nem figyelt, mert láttam, hogy összebújtak röhécselni a felszólaláson, és nem nagyon figyelt a tartalomra. Úgyhogy javaslom, ha reagál a felszólalásra, akkor legalább figyeljen oda, képviselő úr.

Szeretnék elmondani egy példát. Mezőkövesden járok ebédelni egy étterembe, ahol 500 forint egy menü. Innentől kezdve a Kispipa étteremben Dohány tulajdonos úr azt mondja, hogy kérem, a törvény lehetővé teszi, hogy 15 százalékot rátegyek. Az 500 forintra rátesszük a 15 százalékot, az 75 forint pluszban, ez 575. Arra még rájön az áfa, tehát már 600 forint körül járunk naponta egy menü után. Magyarul, ez körülbelül 20 százalékos áremelést jelent helyből egy ilyen étteremben egy menüre. A szomszéd étteremben egyébként ugyanaz a menü 510 forint. Ez a szomszéd étterem azt mondja, hogy ő nem fogja ezt bevezetni, mert közel sem olyan jó az étel, nincs akkora adag.

Úgy gondolom, el fognak gondolkodni az emberek azon, hogy a Gyurcsány-kormány ezzel a versenyképesség-javító intézkedésével milyen helyzetet idéz elő. Rákényszerít arra, hogy az étkezők többsége majd az olcsóbbat fogja igénybe venni. Uraim! Jó úton haladunk mi? Vannak nekünk szokásaink ebben az országban, sokféle szokás. Például adakozóbbak vagyunk, mint a nyugat-európaiak borravaló tekintetében. Muszáj nekünk azt, ami ott nem biztos, hogy jól működik, alkalmazni? Mert ez a törvényjavaslat ezt fogja eredményezni. Nem hiszem, hogy az a gyakorlat jó. Sokkal jobb, emberibb a mi gyakorlatunk.

Ha ön adócsalókat vél felfedezni a pincérekben, Kovács úr, hát kormányon van, tessék rajtuk behajtani ezt az adót, ha ennyire haragszik a pincérekre! (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 125 2005.06.14. 2:15  82-200

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Molnár úr, jól tudjuk, hogy leendő államtitkár úr? (Molnár Albert: Igen.) Esetleg, nem tagadja. Gratulálunk, akkor a kétperces már felfogható államtitkári megnyilvánulásnak. Javaslom önnek, ha államtitkár lesz, akkor kérdezze meg azokat az embereket, akikre szabályozást hoznak be ide a parlamentbe, hogy mit szólnak hozzá. Jelen esetben ismerni kellene a felszolgálók véleményét; nem a nagy vendéglátósok, nem a szállodaláncok tulajdonosainak a véleményét, mert itt elhangzott, hogy majd a nagyok fogják ezt bevezetni. Bizony, a 15 ezres szállodai számlához automatikusan biztos, hogy hozzáteszik a 15 százalékot, plusz még ennek az áfaterhét, mert aki azt meg tudja fizetni, a 15 százalékkal emeltet is meg fogja tudni fizetni. Az más kérdés, hogy ezzel az egész magyar idegenforgalmi ágazat a versenyképességét hogyan fogja tudni tartani.

De visszatérve a felszolgálókhoz, meg kellene kérdezni őket, hogy mit szólnak ehhez. Ha önnek választani kell, amikor hozzájut egy jövedelemhez, és most csak ezt a részét nézzük, azt választaná-e, hogy a felszolgálás után közvetlenül önnek adják a kezébe azt a jövedelmet, persze a vendég döntésétől függ annak nagysága, vagy azt választaná-e, hogy majd bemegy a bevételbe, a pénztárgépbe, és majd valaki azt visszaosztja neki. Arról pedig, úgy gondolom, hogy ne a tulajdonos, és különösen ne a kormány döntsön, hogy neki mi a jó a járulékfizetés szempontjából. Felnőtt ember, ki tudja választani azt, és meg tudja teremteni azt a megoldást, hogy ha azt akarja, hogy ezen jövedelme után neki járjon nyugdíj, vagy járjon táppénz, hogyan fogja rendezni.

Ez a rendszer most is lehetőséget ad erre. Tehát azokkal értek egyet, akik azt vallják, hogy volt egy politikai megnyilvánulás, egy böffentés, és itt most a végrehajtás történik a fércmunkával, ami a törvényjavaslatot illeti, és ezekkel az érvekkel, amelyekkel önök jönnek - és teljesen elfogadhatatlan érvekkel.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 131 2005.06.14. 2:13  82-200

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Jól érezhető, hogy fogynak az érvek a kormánypárti oldalon - nem csodálom, megmondom őszintén. Azzal érvelni, hogy ez nem kötelező, egyszerűen elképesztő! (Dr. Katona Béla: Ez a piacgazdaság, András! Úgy hívják, piacgazdaság!) Akkor a parlament drága idejét ne raboljuk már azzal, hogy be is hozzuk, mert mondott itt valaki valamit - azon a vörös széken vagy fotelban -, hogy majd így fog történni, és ezért a képviselők idejét meg a parlament munkáját megterheljük!

Tessék már elhinni, hogy ez a törvényjavaslat értelmezhetetlen! Ennek nincs lerendezve a társadalombiztosítási, a nyugdíjrésze, nincs kiterjesztve, az egész problémát nem kezeli, hiszen azok, akik mások is kapnak borravalót - nem csak a vendéglátóiparban -, azt a kérdést ez abszolút nem érinti.

Rengeteg hiányossága van egyébként a törvényjavaslatnak. Látszik, ahogy az egyik ismerősöm mondta, hogy a száz lépés programja úgy készül, hogy este 6-kor szólnak a minisztériumban, hogy másnapra a törvényjavaslatot tessék hozni a Miniszterelnöki Hivatalba. Na, ez a törvényjavaslat valószínűleg így készült. Ez teljesen átgondolatlan!

Arról nem beszélve, hogy önök beszélnek, államtitkár úr, leendő államtitkár úr, önök beszélnek adóreformról! A jövő héten a miniszterelnök újra adózási kérdésekkel fog foglalkozni. Nem illene abba az adótörvénycsomagba ez a javaslat? Ez szakmailag teljesen értékelhetetlen, átgondolatlan törvényjavaslat. Több idő kell ennek. Ha már megtörtént és kinyilvánították a politikai szándékot, hogy ilyen módosítást hoznak az országban, több idő kell, higgyék el! Ki kell, hogy érjen ez a gondolat.

Az államtitkár úrtól azt szeretném megkérdezni az alkalmi foglalkoztatási kedvezmény kapcsán, hogy miért van az, hogy a magánszemély esetén a közteherjegy értékének 75 százalékát lehet majd levonni az adóból, míg ugyanez egy vállalkozás esetében, ha az adóalapját csökkenti, akkor a társasági adó, illetve a vállalkozási adó mértékével csökkentheti, azaz 16 százalékkal. Míg vállalkozónál ugyanez a kedvezmény 16, magánszemélynél pedig 75 százalék az adójából. Ezt a különbségtételt mi indokolja?

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 141 2005.06.14. 2:13  82-200

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Jól érzékelhető, hogy most már lassan egymás között kell az ellenzéki képviselőknek vitatkozni. (Dr. Katona Béla: Nem ad szót az elnök úr, azért!) Megtesszük azt is szívesen, hogyha van értelme. Az értelme pedig az lenne, hogyha az itt lévő kormánypárti képviselők, vagy akik nincsenek itt, ők is követik televízión keresztül a vitát, ebből azt szűrnék le, hogy nem jó ez a törvényjavaslat.

(13.50)

Nem hiszem, hogy azt a célt, amit a miniszterelnök meghirdetett, hogy többen többet fizessenek, így kell megvalósítani. Nem hiszem, hogy az lehet a cél, hogy a kormány az árképzésbe a vendéglátó terén beavatkozik. Tessék megnézni egyébként, hogy az ártörvénynek melyik szakaszához kerül be az a 4. §? A hatósági ármegállapításhoz kerül be. Egyszerűen elképesztő! Én nem mondom, hogy az lesz, csak oda illik bele. Ez egy hatósági árképzés a vendéglátóiparban. Visszafelé megyünk?

Azt javaslom, hogy tessenek átgondolni! Ezzel megtámadnak egy jelentős társadalmi réteget. Az önök érdeke; ezek az emberek nagyon sok emberrel fognak találkozni. Képzeljék el, mikor kiviszik a számlát, akkor hozzámondják, hogy: na, és az a pont, pont, pont Gyurcsány-kormány, aki bevezette. Szükség van önöknek amúgy is nem olyan jó lelkiállapotukban arra, hogy hergeljék tovább a társadalmat a vendéglátón keresztül? Én úgy gondolom, nincsen. Fontolják meg, fáradjanak be a pénzügyminiszterhez, és mondják meg neki, hogy János, ezt elhibáztátok. Jó, meg kellett csinálni, vegyük le ezt a parlament napirendjéről, mert ezzel az égvilágon semmit nem érünk el, és most az egyszer - egyébként tegnap is arra biztatott a miniszterelnök úr, hogy oda fognak figyelni az ellenzéki képviselők javaslataira, íme egy javaslat -, most az egyszer tessenek hallgatni az ellenzékre. Ne rám, hanem mindenkire, aki elmondja, hogy nem jó a javaslat, önöknek sem jó politikailag, senkinek, akit ez érint, és vegyék le az Országgyűlés napirendjéről, és majd ősszel a nagy adótörvénycsomagban visszatérünk erre.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 153 2005.06.14. 2:19  82-200

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Én úgy gondolom, a szocialista képviselők azt hiszik, hogy minél indulatosabbak, annál jobban igazuk van, pedig nincsen.

Kár, hogy elment Katona Béla képviselő úr. Azt szerettem volna tőle kérni, magyarázza már el, hogyan jön ki, hogy 100 forintból 88-at kell befizetni.

(14.10)

Mert ez az égvilágon sehogy nem jön ki, még ha mindenki mindent megfizet, akkor sem. Tehát már eleve nem jó az érvelése, mert nem nézte meg az adótörvényeket és a terheket, amikor a 88 forintról beszél, úgyhogy ez már biztos nem igaz.

De egyébként abban igaza van, hogy általában valóban magasak az adó- és járulékterhek Magyarországon. Ezért nem vagyunk például versenyképesek a többi most csatlakozott európai uniós országgal; még azzal a néggyel sem, amelyekről tegnap a miniszterelnök beszélt. Azt hiszem, hogy itt van a probléma lényege.

Ha ezt a kérdést úgy kezelné a kormány, ahogy ígéri, hogy egy általános adócsökkentés és járulékcsökkentés szükséges az országban, akkor úgy gondolom, még az ellenzék is elgondolkodna azon, hogy ez támogatandó. De az, hogy most kiemelünk egy részproblémát, és ráadásul azt szakmailag teljesen bagatell módon próbálja a kormány ebben a törvényjavaslatban megvalósítani, egyszerűen elképzelhetetlen. Tehát ha ez igaz, hogy 100-ból 88-at kell befizetni, csökkentsünk általánosan adót és járulékot; mert ez nemcsak a pincéreket sújtja ám, hanem a magyar gazdaság minden szereplőjét, minden családot sújt. Akkor ezt a törvényjavaslatot kell idehozni, nem pedig az elhibázott, a társadalom egy kicsiny rétegét érintő, ráadásul nem is pozitívan érintő dolgot.

Semmi más nem történik itt, mint az, hogy rá próbálják terhelni a többletköltségeket a fogyasztókra. De akkor ezt ki kell mondani. Azt kell mondani: ahhoz, hogy a felszolgálóknak megteremtsük a valóságos jövedelméhez a járulékfizetést és ahhoz a szolgáltatást, azt nektek, a vendéglátóhelyeken étkezőknek, a vendéglátóiparban szolgáltatást igénybe vevőknek kell megfizetni. Akkor ezt kell kimondani, és ez egy tisztességes dolog, és be van vallva akkor, hogy áremelés lesz. Ezt kell csinálni, nem mellébeszélni, hogy ez még ráadásul adócsökkentés is.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 173 2005.06.14. 2:05  82-200

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Ha jól értem a kormánypárti képviselőket, arról van szó, hogy van egy társadalmi réteg, amely hátrányban van azért, mert megszerez olyan jövedelmet, amely után nem tudja a nyugdíját megnövelni. Ha ez a probléma, és összesen ennyit akarnak kezelni, akkor én elfogadom, hogy ezt kezelni kell. De ez nemcsak a pincéreket érinti, hanem mindenkit, aki itt már fel lett sorolva. Ezt a kérdést teljesen másképp kellene szakmailag megközelíteni. Úgy kellene megközelíteni, hogy van Magyarországon olyan jövedelem, amit például a pincér az étteremben szerez meg, és az a magánszemély jövedelme. Ez igaz lehet a taxisra is meg a benzinkutasra is. Azt a kérdést, hogy ők hogy tudnak a nyugdíjjárulék vagy a társadalombiztosítás rendszerébe bekerülni, teljesen külön kell kezelni. Alkossunk rá egy külön törvényt, és mondjuk azt, hogy ennyit és ennyit kell megfizetni, mint például az alkalmi munkavállalás esetében. Ezt nem úgy kell kezelni, hogy jót röhögök a markomba, behozom vállalkozói bevételre, jól megáfáztatom 25 százalékkal, majd utána azt mondom, hogy kellett volna neki 18 százalék adót fizetni, de azt nem fizette meg, most aztán fizessen mindenki 25 százalék áfát, mert az elsődleges szempont az állam bevétele, és utána visszafelé fogom ezt felgöngyölíteni.

Ha eddig elfogadtuk, hogy létezik egy olyan külön jövedelem, ami nem a vállalkozói bevétel részét képezi, akkor ezt a jövőben is fogadjuk el, mert ez a magyar szokásokhoz sokkal jobban illik. Azt a problémát pedig, amit jogosan vetnek fel a kormánypárti képviselők, mintegy sajnálkozva a pincérek irányában, egy teljesen más logikával és gondolkodással oldjuk meg. Azt a logikát ajánlom, mint az alkalmi munkavállalások esetében.

(14.30)

Azt kérem, hogy ezt az igen tisztelt kormánypárti képviselők nagyon fontolják meg, mert így sokkal, de sokkal kevesebb gondot és problémát okoznak ennek a több mint százezer embernek, mint amit ezzel a törvénnyel el fognak érni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 102 2005.07.04. 2:19  101-108

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tudjuk, hogy a nyár a kikapcsolódás, a pihenés és az erőgyűjtés ideje, az emberek próbálnak elbújni a rossz hírek elől, próbálnak nyugodtan pihenni. Van, akinek ez sikerül, van, akinek sajnos nem sikerül. Nyilván annak, aki a televízióból, illetve kizárólag fizetett újsághirdetésekből próbál táplálkozni, annak sikerül a rossz hírek elől elmenekülnie.

Az emberek többségének bizony sajnos nem, hiszen elmennek a benzinkútra - és mit tapasztalnak? Azt látják, hogy soha nem látott magas üzemanyagárak vannak Magyarországon; azt hallja a rádióban, miközben tankol, hogy a MOL bejelentette, nyáron még várhatóan mintegy 275 forintra fog emelkedni az üzemanyagok literenkénti ára.

Mit tapasztalnak akkor, ha ne adj' isten betegek lesznek, elmennek a gyógyszertárba? Péntektől azt tapasztalhatják, hogy újra 1200 gyógyszernek növekedett az ára, ebből több mint négyszáz gyógyszernek több mint ötszáz forinttal nőtt sajnos a kiskereskedelmi megvásárlási ára.

De a sornak sajnos nincsen vége, hiszen az emberek többsége nem kormányzati Audikkal jár, hanem tömegközlekedési eszközökkel közlekedik, és mit tapasztal, ha elmegy a jegypénztárhoz? Azt tapasztalja, hogy a januári 10 százalékos áremelés után most újabb 5 százalékos BKV-jegyáremelések következtek be. Például a diákbérlet ára, amire azt mondták, hogy ebben a ciklusban majd ingyenes lesz, 1315 forintról most már 2250 forintra emelkedett.

Persze jó hír is van. Jó hír például az, hogy emelkedik a gáz ára, illetve a jó hír része az, hogy ez nem érinti a lakossági fogyasztást, “csakö a nagyfogyasztókat, mégpedig 7 százalékkal. És ki az, aki ma már elhiszi, hogy a nagyfogyasztók az áraikban, a szolgáltatásaikban a 7 százalékos gázáremelést nem fogják majd a lakosságra terhelni?

Tisztelt Miniszter Úr! Összességében azt szeretném öntől kérdezni, hogy a nyár folyamán egy ilyen kirobbanó sikerű országban mi indokolja ezeket az áremeléseket. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 106 2005.07.04. 1:11  101-108

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! A szavaiból is kicseng, hogy az önök kormánya, a Gyurcsány-kormány kettős mércével mér, hiszen amikor arról van szó, hogy a gyártók és kereskedők majd az áfacsökkenést ne érvényesítsék netán az áraikban, mert hát piacgazdaság van, akkor önök azt mondják, hogy árkommandót kívánnak felállítani. Tisztelt Miniszter Úr! Ezt az árkommandót valóban fel kellene állítani, de a kormány áremelései miatt, ugyanis ez, amit ön mond, nem válasz. Át lehet alakítani a gyógyszer-támogatási rendszert úgy, hogy közben 1200 gyógyszer ára ne emelkedjen.

(13.10)

Meg lehet állítani az üzemanyagár-emelést úgy, ha a jövedéki adó mértékét a kormány képes lenne csökkenteni. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez a válasz a lakosság részére, hogy csak a nagyfogyasztóknál emelkedik 7 százalékkal a gáz ára, nem válasz, mert előbb-utóbb ugyanúgy a lakosság, a fogyasztók fogják megfizetni ezt a gázáremelést.

Azt javaslom önnek, hogy önmagukkal szemben is alkalmazzanak korlátozást, amikor az árakat emelik, és akkor lesz rendben az ország. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 221 2005.07.04. 5:18  220-223

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is sajnálkozással kell hogy kezdjem. Ma reggel bekapcsoltam a televíziót, a Nap-keltét, ott örömmel láttam, hogy létrejött a vita a miniszter és a volt miniszter között, és ott a Kóka János azt ígérte, hogy itt lesz ma a parlamentben, és elmondja a véleményét és az álláspontját. Nyilván arra nem számíthatott, hogy esetleg napirend után is, túlórában is itt kellene lenni, és reagálni a kérdésekre. De hát ezt már megszoktuk, hogy nem mindig az történik, amit a kormány tagjai ígérnek.

Úgy gondolom, hogyha ezt a ma kiosztott anyagot - nem is tudom, mi ez, adatok, tények, Magyarország számokban - végiglapozzuk, talán nem véletlen dolog, hogy egyetlenegy oldal foglalkozik adókérdésekkel, mégpedig a harmadik oldal, ami kimondottan csak a 100 forint bérből egy átlagos keresetű dolgozó által fizetett adó kérdését taglalja, semmilyen más egyéb kérdéssel nem foglalkozik. Tehát nem foglalkozik például azzal, hogy hogyan alakult az áfakulcsok kérdése, a terhelés kérdése az elmúlt években. Nem foglalkozik például a jövedéki adó kérdésével, nem foglalkozik az összadóteher kérdésével. Nyilván ennek egyetlenegy oka lehet, hogy bizony e tekintetben még a számokkal sem lehet játszani, a számokkal sem lehet bűvészkedni, mert valószínű, hogy a kormányzat számára negatív számok jöttek volna elő, még manipuláltan is, és ezzel nyilván nem akart kérkedni a kormányzat.

Tisztelt Államtitkár Urak! Én valójában egy részkérdésre szeretnék kitérni, és azon keresztül bemutatni azt, hogy például ezt a kérdést, a fuvarozók kérdését az elmúlt három évben önök hogyan kezelték, és hogy a teherfuvarozók és a személyszállítók mit is köszönhetnek önöknek. Menjünk vissza egészen 2002-ig! Nézzük meg, hogy mit fizet egy ilyen fuvarozó! Fizet súlyadót. A súlyadó mértéke 2002-től mostanáig 100 százalékkal emelkedett, 100 kilogrammonként most 1200 forintot kell fizetniük, ez 310 ezer forintos terhet jelent egy kamion esetében. Azt mondanom sem kell, hogy helyi adót csak itt, Magyarországon kell fizetni, és a helyi adó nagysága árbevétel után jelentősen terheli, annak akár 2 százaléka is lehet, mondjuk, egy fuvarozó tevékenységet végző vállalkozónál.

A jövedéki adó kérdésében biztosan nem kell hangsúlyoznom az államtitkár uraknak, hogy 10 forinttal magasabb az EU-s minimumnál, és senki nem tiltotta meg önöknek, hogy 2002 júliusától napjainkig idehozzák a parlamentbe, és a jövedéki adó mértékét csökkenteni tudjuk. Egyébként a fuvarozók maguk is ezt követelik.

Nézzük, hogyan alakult az autópályadíj! Az autópályadíj mértéke egy 7,5 tonna fölötti kamion esetén 80 ezer forintról az önök kormányzása alatt 130 ezer forintra növekedett. (Domokos László: Borzasztó!) Ha mindehhez hozzátesszük, hogy az áfakulcsok változása következtében a 0 százalékos fuvarozás megszűnt, és így 25 százalékkal kell terhelni a fuvarozás díját, akkor azzal, hogy több pénz szükséges egy adott teherfuvarozó vállalkozásához, úgy gondolom, nem mondunk valótlanságot.

Személyszállítás tekintetében például a 12 százalékos áfát önök 15 százalékra emelték fel. De ha kilépnek az országhatáron túlra ugyanezek a fuvarozók, teljes döbbenettel tapasztalhatják, hogy Ausztriában most már kilométerenként 0,52 eurót kell nekik fizetni, amennyiben az utakat használják, Németországban pedig 0,32 eurót kell kilométerenként fizetni, ami jóval kisebb költség volt ezt megelőzően.

Ha mindezt összeadjuk, hogy a súlyadó, a helyi adó, az autópályadíj, az áfakulcs és a külföldi terhek is emelkedtek, akkor úgy gondolom, hogy jogosan mondhatjuk, hogy a fuvarozók tekintetében egészen bizonyos, hogy a kormány nem lépett semmit, és ez sajnos nemcsak a fuvarozókra igaz. Teljesen mások a gazdasági körülmények 2002-ben, és teljesen mások az európai uniós csatlakozás után. És ha még tovább folytatom azzal, hogy illetékterhekkel növelték a költséget: a törzskönyv 4000 helyett 6000 forint, a forgalmi kiadása 4000 forint helyett 6000; ezek kisebb költségek, igaz, csak a tendenciát kell figyelni.

Egy kamion átírási illetéke például 10 forintról 15 forintra növekedett köbcentinként az önök esetében. És ha mindezt még hozzátesszük ehhez, hogy a kamatköltségek jelentősen növekedtek, ugyanakkor pedig ezt a fuvarozót sújtották az áfavisszatartással, és mondjuk, ezeknek a fuvarozóknak nem fizették ki a jogos, Európai Unióban megnyert támogatásukat, akkor íme bebizonyítjuk önöknek, hogy mit tettek önök annak érdekében, hogy egy fuvarozó vállalkozónak milyen versenyhátránya keletkezett ebben az országban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ebben a kirobbanó sikerű országban az elmúlt három évben.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban. - Domokos László: Bravó! Igaz! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jól beszélt!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 40 2005.07.05. 8:50  1-85

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem mindennapi érzéssel ül itt az ember, hiszen egy orvossal vitatkozni közgazdasági kérdésekről, az azért, úgy gondolom, ritkán történik meg parlamentben. Hát, a magyar parlamentben ezek szerint minden megtörténik; még az is, hogy a gazdasági miniszterét cserbenhagyja a koalíció, és láthatjuk, hogy egyedül próbál monológokkal, demagógiákkal, a tények meghamisításával törekedni arra, hogy legalább önmagát meggyőzze a valóságról.

Tisztelt Miniszter Úr! Visszafelé tekintenék egy kicsit azért, hogy próbáljuk meg azt elemezni, hogy miért vagyunk most ilyen helyzetben, miért van ilyen helyzetben az ország. Ha megengedi, a versenyképességünk egyik tényezőjéről beszélnék, mégpedig az adókérdésekről; arról, hogy miért mondjuk ma azt, hogy Magyarország jelentős versenyhátrányban van, hogyan létezik az, hogy a csatlakozó országok közül most már mi a vezető pozíciónkat elvesztettük, és a sereghajtók között vagyunk.

 

(11.40)

Ezért inkább arra térnék rá, hogy figyelmeztetem és emlékeztetem néhány döntésükre, amelyek előidézték ezt a helyzetet az országban. Ha megengedi, akkor az ön példáját veszem alapul: be fogunk ülni az ön helikopterébe, és elindulunk. Tehát beülünk a Kóka úr helikopterébe, és elindulunk. Beültetünk egy családot. Az első gomb, amit figyelünk, a jövedelem- és az szja-gomb lesz, hogy mikor kezd el villogni.

Először akkor kezdett el villogni, amikor önök az egészségügyi hozzájárulást 3 százalékról 4 százalékra emelték, így 1 százalékkal rontották az országban minden jövedelmet szerző reálkereseti pozícióját. Másodjára akkor kezdett el villogni, amikor a nyugdíjjárulék adókedvezményét megszüntették, a 8 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékos adókedvezményét megvonták. Harmadjára ennél a családnál - amely ott ül ön mellett a helikopterben - akkor kezdett el villogni ez a gomb, amikor a lakáshitelek adókedvezményét 240 ezer forintról 120 ezer forintra csökkentették.

Azt javasolom önnek, ha olyat mondok, amellyel nem ért egyet és nem tényszerű - ön állandóan a tényekkel jön, hogy a tényeket mondjuk -, emelje fel nyugodtan a kezét, le fogok ülni, átadom önnek a szót, és cáfolja meg.

A következő gomb, illetve a következő villogás akkor jött, amikor az életbiztosítási kedvezmények hozamát adókötelessé tették. A következő az… (Dr. Kóka János: Találtam egy olyan mondatot…) Ez nekem szól? Nem értem ezt a jelzést, hogyan kerül ez ide. A következő, amikor azt mondják, hogy mi a befektetéseket ösztönözzük, ennek ellenére az adóhitel-kedvezményeket megvonták a hosszú távú befektetésekkel szemben. A következő már nem is olyan régen villogott, amikor a családi adókedvezményeket korlátozták, és az egyéb adókedvezményeket korlátozták maximum 100 ezer forintban. Már majdnem szétrobban a lámpa most, amikor bejelentették ugyanennek a családnak, hogy majd eltűnik a családi adókedvezmény.

Nos, tisztelt miniszter úr, a helikopter még nem szállt le, még nem zuhant le, haladunk tovább, és egy kicsit rátérünk az áremelésekre. Nézzük meg, mikor villog ez a gomb. Lényegében ez a lámpa az ön helikopterében, az önök kormányának a helikopterében el sem alszik; mondom, hogy miért. Megszűnt a nullaszázalékos áfa, 5 százalékra; ez leginkább a gyógyszer árát emelte. Az önök és az ön nagymamáját is érinti a következő villogó lámpa, amikor az áfakulcsokat 12-ről 15 százalékra emelték fel. Semmiféle EU-s előírás nem volt, egyszerűen csak a költségvetés éhsége diktálta azt, hogy ezt megtegyék, így az élelmiszer, a gáz, a távfűtés, a szén, a tűzifa ára jelentősen emelkedett.

A következő villogás az, amikor a villamos energiát a 12 százalékosról átsorolták a 25 százalékos áfába, és emellett még négyszer felemelték a villamos energia árát, így most már 30 százalékkal drágább, mint amikor önök elkezdtek kormányozni. Az ötödik emelés a már említett áfakulcsemelés volt.

Álljunk meg egy pillanatra itt, a gázáremelésnél! Önök augusztus 1-jével együtt hatszor emelnek gázt. Azért mondom, hogy a gázár lámpája biztosan el sem alszik, mert az folyamatosan villog, hogy itt valami probléma van. A gáz ára a lakosság számára mintegy 50 százalékkal emelkedett. A hetedik emelés az áfakulcsok emelése volt, ahogyan említettem, 12-ről 15 százalékra.

Itt például sorolhatnám azt a lámpát, amelyre az van írva, hogy gépjármű-üzemeltetés: az üzemanyagok árának a kérdése, a gépjárműadó kérdése vagy az autópályadíjak kérdése. De idesorolhatnánk a közlekedési lámpánál a diákbérlet árának az emelését, amely 1315 forint helyett most már 2250 forint, vagy az illetéklámpát, amely azóta is folyamatosan villog: másfélszeresére emelkedett az önök ideje alatt az örökösödési és az ajándékozási illeték.

Összességében ennek az lett a következménye, hogy önök három év alatt több mint 1000 milliárd forintot vettek ki az emberek, a családok zsebéből, és még nem is beszéltünk a vállalkozásokról. 1000 milliárd forintot! Erre mondják önök, hogy kirobbanó sikerű ország. A családok, amelyeket ez az áremelés, adóemelés, illetve adókedvezmény-megvonás érintett, egészen biztosan nem ezt mondják.

Node üljön be az ön helikopterébe egy kisvállalkozó, egy olyan kisvállalkozó, akinek nincsenek milliárdjai, egyszerűen csak dolgozni, termelni és tisztességesen adózni szeretne, a gépjármű-üzemeltetésről nem beszélek. Nézzük, milyen új adónemeket vezettek be önök, mikor villan, mikor veri már ki a biztosítékot ez a kisvállalkozónak szóló adólámpa. Levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj, energiaadó. Bevezették, miniszter úr? Nem kapok választ. (Jelzésre:) Bevezették. Innovációs járulék 0,2 százalék, bevezették; vállalkozói járulék 4 százalékkal, bankadó, regisztrációs adó és az új telefonadó. Rendben vagyunk ezzel? Ez mind-mind terheli a kisvállalkozói kört, tisztelt miniszter úr? Terheli? Nem kapok rá választ.

A cégautóadó a duplájára emelkedik, a cégbejegyzési illeték nő, a fejlesztési adókedvezmények korlátozása, áfa-visszaigénylések megtiltása; tudniillik állami támogatás után a beruházásoknál most már nem lehet az áfát visszaigényelni. Ami a legborzasztóbb, az áfavisszatartás; több mint 300 milliárd forinttal terhelte a magyar vállalkozásokat, hogy önök minimum három hónapra nem adták vissza az áfát. Folytathatom az EU-s pénzek visszatartásával, ami az elmúlt egy évben minimum 150-200 milliárd forinttal csökkentette a versenyképességüket, illetve a likviditásukat.

Tisztelt Miniszter Úr! Amelyik lámpa viszont, hála istennek, nem villan meg, mert ez azt jelentené, hogy valaminek ismét emelkedik a tétele, ugyanakkor nagyon szomorú, az a társadalombiztosítási járulék. Miniszter Úr! Tessék elmondani, mi az elképzelésük, a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot hogyan, miként akarják csökkenteni, hogyan akarják ezzel versenyképessé tenni a magyar vállalkozásokat.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Sajnos vagy hála istennek, nekem nincs olyan lehetőségem, mint önnek, hogy egyfolytában 30-40 perceket beszéljek, ezért azt gondolom, fontolják meg, miért került ide az ország, miért kellettek ezek az adóemelések. Fontolják meg az olyan adócsökkentő lépéseket, mint amilyeneket a szomszédos országokban képesek voltak megtenni, és elsősorban itt Szlovákiét, Romániát említeném önnek. Úgy gondolom, szembe kell nézni a tényekkel és a valósággal, és úgy kell ideállni, úgy kell a parlamenti padsorokban a vitát lefolytatni.

Tisztelt Miniszter Úr! Azt javasolom, a helikopterével szálljon le a földre, addig, amíg az a helikopter le nem fog zuhanni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 91 2005.09.19. 3:26  90-96

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Már ma is téma volt vagy téma lett volna a miniszterelnök úr részéről a következő évi adótörvény-változások kérdése, jó lett volna megtudni egy-két részletet, hogy mi is fog történni abból, amit már évek óta ígérget a szocialista-szabad demokrata koalíció, hogy Magyarországon csökkenni fognak az adók. Egyben biztosan nincs hiány: a 2005-ös év a nagy adócsökkentések ígérete volt. Ha visszaemlékszünk, januárban mindjárt az első fórumok egyikén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr rádöbbent, a fejéhez csapott, és azt mondta: Magyarországon adót kell csökkenteni, ez a megoldás.

Az más kérdés, hogy éppen két hónappal azelőtt - igaz, az ő szavazata nem kellett hozzá - éppen olyan adótörvénycsomagot fogadott el a parlament, amely nem az adócsökkentésről, hanem éppen a járulékok és az adók emeléséről szól, többek között például ekkor vezették be a 4 százalékos vállalkozói járulékot, amit ebben az évben kell fizetni a vállalkozásoknak.

2005-ben, a miniszterelnöki bejelentés után megalakult az adóreform-bizottság, és most már tudjuk, hogy az adóreform-bizottság dolgavégezetlenül befejezte a munkáját, a miniszterelnök úr megköszönte a munkájukat, és azt mondta, hogy nagyobb horderejű változásokra gondol ő, amikor az adórendszer változásáról beszél.

A következő lépés az volt, amikor az igazságos közteherviselést ígérő és azért szent háborút folytatni kívánó pénzügyminiszter, Draskovics Tibor távozott a kormányból. Távozásának oka nemcsak az volt, hogy becsapta a magyar vállalkozások tízezreit az áfavisszatartással, és ezzel beszállt az állami körbetartozásba, hanem természetesen az is volt, hogy nem tudott letenni egy olyan adóreform-koncepciót, amely megfelelt volna a társadalom és az ország elvárásának.

A következő lépés az volt, amit már az új pénzügyminiszter hozott, hogy újabb adóemelések következtek. Emlékezzenek csak, hölgyeim és uraim, önök július 4-én elfogadták, hogy az adóköteles természetbeni juttatásoknál újabb járulékot kell fizetni, és ugyanebben a törvényben elfogadták azt is, hogy a borravalót meg kell adóztatni.

És lám, jön a következő adótörvénycsomag, amiről nem véletlen, hogy olyan keveset beszélt ma a miniszterelnök úr, mert annak valóban két pozitív eleme van, az áfában és az szja-ban némi előremozdulás, bár azt tudjuk, hogy csak a jelentős jövedelemmel rendelkezőket segíti. De arról elfelejtett a miniszterelnök úr beszélni, hogy ugyanakkor növekszik a regisztrációs adó, növekszik a jövedéki adó, egy új járulék kerül bevezetésre, és ha hiszik, ha nem, ma bejelentette Veres János pénzügyminiszter úr, hogy kamatadót fognak bevezetni Magyarországon.

 

(16.00)

 

Tisztelt Államtitkár Úr! Azt kérdezem öntől, hogy ha önök azt ígérik, csökken az adó, akkor miért növekszik. Mondja meg őszintén: (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), lehet így vezetni az országot, hogy egyre csak adócsökkenést ígérünk, és helyette adóemelések történnek? (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 95 2005.09.19. 1:14  90-96

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Bevallom őszintén, hogy Katona Tamás után öntől remélhettem azt joggal, hogy nem kezd visszatekinteni, és a válaszaiban nem a '98-2002 közötti időszakot, nem az Orbán-kormány vagy az én tevékenységemet, hanem az önök döntéseit sorolja fel. Sajnos, ez nem sikerült. (Horn Gábor: Az adócsökkentést mihez viszonyítsuk, te szerencsétlen? Mihez képest?)

Csak példaként mondom: ha megvizsgálunk Magyarországon egy családot áfa szempontjából, hogy mennyivel több áfát fizet egy átlagos család (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), aki kifizeti az élelmiszert, a távfűtést, az energiaköltségeket, a szállítási költséget, és most levonjuk majd belőle azt az 5 százalékot, amivel csökkenni fog az áfakulcs, mert kevesebbért fogja megvenni a színes televíziót, a bútort, a cipőt és a ruházatot, azt kell hogy mondjam önnek, hogy ez a család sajnos így is, még a jövő év végén is több áfát fizet be az államkasszába, mint amennyit fizetett az önök kormánya előtt… (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.)

Nem fogadom el a választ. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 155 2005.09.19. 2:18  154-161

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Néhány napja hihetetlen valóság került napvilágra a költségvetés kapcsán, mégpedig az, hogy nem jött be a Gyurcsány-kormány újabb trükkje arra vonatkozóan, hogyan kell a költségvetési hiánycélokat kozmetikázni, ezért az autópálya-finanszírozás kérdésében az Európai Bizottság pénzügyi biztosa egyértelműen kifejezte azt az állásfoglalását, hogy bizony ezeket a bevételeket, amelyek az NA Rt.-n keresztül visszaérkeztek a költségvetésbe, egyértelműen nem lehet elszámolni a hiánycél csökkentése érdekében. Ez óriási kihatással van a költségvetési hiány mértékére. Valójában ma még nem lehet tudni, milyen kihatással lesz; minimum 0,8 százalék a GDP-hez mérten, de lehet, hogy ettől magasabb is lesz.

Tisztelt Miniszter Úr! Azt szeretném megkérdezni: éreznek-e önök felelősséget a tekintetben, hogy Magyarország az euróhoz tudjon csatlakozni most már legalább 2010-ben? Ezt a célt önök eddig kétszer módosították.

Tisztelt Miniszter Úr! Azt szeretném megkérdezni: annak érdekében, hogy az országban 2010-ben valóban be lehessen vezetni az eurót, úgy gondolja-e, hogy megtettek minden tisztességes és becsületes lépést?

Tisztelt Miniszter Úr! Érzi-e annak a felelősségét, hogy miután becsaptak több tízezer vállalkozást azzal, hogy 300 milliárd áfát nem adtak vissza, becsaptak 800 ezer közalkalmazottat azzal, hogy nem fizették ki a tizenharmadik havi bérüket, most már veszélyeztetik az intézmények, illetve a minisztériumok intézményeit, gazdasági társaságait is? Most kiderül, hogy be akarták csapni az Európai Uniót is.

Miniszter Úr! Lehet-e így végrehajtani azt a célt, hogy az eurót Magyarországon 2010-ben be lehessen vezetni? Legyen szíves, közölje velünk, hogy az októberi pénzügyi bizottsági, a pénzügyminiszterek értekezletén az Európai Unióban milyen állást fog elfoglalni ebben a kérdésben. Mit fog Magyarország tenni a költségvetési hiány lefaragása érdekében? (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 159 2005.09.19. 1:15  154-161

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Miniszter Úr! Köszönöm a válaszát. Már annak is örülni lehet, hogy végre egy válaszban nem mutogattak vissza az előző kormányra. Ezt szívből megköszönöm. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Megérdemelnék! Pedig megtehetné!)

Ami a szakmai kérdést illeti: miniszter úr, nem értünk egyet. Véleményem szerint és az Európai Unió illetékes biztosa szerint is egy költségvetési hiányszám van, tehát nincs olyan, hogy folyó hiány, és majd most közbejött az autópálya, és az egy külön tétel. Tehát egy van, és annak az egy számnak kell megfelelni a tekintetben, hogy 3 százalék alá kerüljön az euró bevezetése időpontjában.

Annak pedig, hogy majd utólag ellenőrizte volna az Eurostat ezt a számot, inkább örüljünk, hogy menet közben derült ki, hogyan is kell Magyarországon szabályosan könyvelni. Annak nagyon örülök, hogy a miniszter úr vállalja, hogy az Európai Bizottság előírása, az Unió előírása szerint fogja ezt lekönyvelni, mert nagyon könnyű lett volna, ha jövő augusztusban, a választások után derül ki, hogy Magyarországon a hiánycél mégsem tartható, esetleg több mint 1 százalékkal magasabb. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.)

 

(17.00)

Úgyhogy azt gondolom, ez, hogy napvilágra került, mindannyiunk érdeke, ön pedig (Kikapcsolják a szónok mikrofonját.) tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ez tartható legyen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 230 2005.09.19. 5:43  223-239

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban mondom, hogy a Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslatot, olyannyira, hogy módosító javaslatot sem nyújtottunk be, mert ezzel is azt szerettük volna kifejezni, hogy annál jobb, minél hamarabb elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot, és minél hamarabb hatályba lép.

Valóban, nagyon régóta vártunk már erre, hogy a 25 százalékos normál áfakulcs csökkenjen, hiszen az Európai Uniót tekintve nálunk a legmagasabb ennek az áfakulcsnak a mértéke. (Dr. Szekeres Imre: Soha nem támogattátok a javaslatot!) Azonban azt is hozzá kell tenni a pénzügyminiszter úr szavaira, hogy ha ez történelmi lépés, akkor jegyezzük meg, hogy az is történelmi lépés volt, amikor a nullát 5 százalékra emelte ez a kormánykoalíció, a 12-t pedig 15 százalékra emelte. (Dr. Veres János: Ezek nem ti voltatok? Ki kötött ilyen szerződést?) Nade, ma nem is ez a téma, elsősorban azt szeretnénk kifejezni, hogy mi támogatjuk, illetve megszavazzuk ezt a lépést.

Ugyanakkor el kell azt is mondanunk, örültünk volna, ha már a múlt héten, különleges eljárásban a parlament azonnal szavaz a törvényjavaslatról, és esetleg már a múlt héten hatályba lép, hogy minél kedvezőbben érintse azokat a családokat, akik üzemanyagot fogyasztanak. Ugyanúgy, mint például tavaly, amikor megszavaztuk a Medgyessy-kormány javaslatát, ami azt jelentette, hogy ha 250 forint fölé lép az üzemanyag ára, akkor 5 forintonként 1 forintot a törvény szerint visszakapnak, tehát az elmúlt évi törvény lassította az üzemanyagárak növekedését. Sajnálatos módon ezt a Gyurcsány-kormány már kiiktatta a törvényből, és ez év január elsején ez már nem működött.

Azt szeretném még elmondani, hogy ezzel egészen bizonyos, hogy EU-s normatívákat, előírásokat meg fogunk sérteni, hiszen egy negyedik kulcs fog, ha három hónapig is, érvénybe lépni. Lehet jogi csűrcsavart köré rakni, nem leszünk szabályosak. Szeretnénk itt kifejezni, hogy mi megszavazzuk ezt a törvényjavaslatot, de ha ebből valami probléma lesz az Európai Unió irányában, azért az előterjesztőnek, a kormánynak kell vállalnia a felelősséget. Előfordult már, hogy a kormány azt mondta, hogy nem lesz semmi probléma az Európai Unióval, és mégiscsak volt. Lám, épp a minap került napvilágra, hogy az autópálya finanszírozását sem tudja ebben a formában a kormányzat (Sic!) elfogadni.

A másik, amit már Hargitai képviselőtársam elmondott, hogy ez a problémát nem oldja meg. Azért nem oldja meg, mert a vállalkozások tekintetében nem csökken az üzemanyagár, hiszen a vállalkozók, a fuvarozók, a személyszállítók, a mezőgazdasági vállalkozók, egyáltalán azok, akik gázolajat használnak a termelésükhöz, a szolgáltatásukhoz, eddig is visszaigényelték az áfát. Tehát őket csak az üzemanyagár nettó értéke terhelte, és ezek vannak sajnos az országban többen. És ezek a vállalkozások hatnak az árakra, hatnak az élelmiszerárakra, a szolgáltatási árakra, minden olyan termékre, ahol a szállítási költség meghatározó. És ma már szinte mindenhol meghatározóak a szállítási költségek.

Azért is fájdalmas ez a döntés a magyar vállalkozásoknak, mert a fuvarozók megállapodtak a kormánnyal, hogy felül fogják vizsgálni a jövedéki adó csökkentésének kérdését. Úgy, ahogy a fuvarozók ezt követelik a kormánytól és a kormánykoalíciótól, mi is ezt követeljük. Igenis, a valóságos megoldás az lenne ebben a helyzetben is, ha a jövedékiadó-tételt tudná a parlament csökkenteni. Mi erre a változtatásra természetesen készen állunk. Sajnálatos, hogy a kormányzó oldalról ez az elképzelés nem kap támogatottságot. Nem igazak azok az érvek, hogy az Európai Unió nem engedi a jövedékiadó-tételt csökkenteni. Igenis engedi! Meg kell figyelni, hogy mit mondott Kovács László; itt, Magyarországon a minap a televízióban nyilatkozta, hogy ugyan nem tartja az Európai Unió helyes eljárásnak, hatékony eljárásnak, de nem szegül az ellen, hogy az adótételeket az üzemanyagárak tekintetében az adott országok csökkentsék.

Tehát nem szerencsés, nem versenyképesség-javító ez az intézkedés azért, mert az árakra nem fog hatni. Azt is mondhatnánk, hogy amit egy család megtakarít azzal, hogy az üzemanyagárak csökkenni fognak 10-12 forinttal, azt sajnos az egyéb termékek, szolgáltatások árának növekedése miatt, mert az üzemanyagárak tovább fognak nőni a vállalkozások tekintetében, vissza kell hogy fizesse. Összességében az egyenlege nem fog semmit jelenteni. Sajnos, azt kell hogy mondjuk, hogy ez a megoldás sem nem igazságos, sem nem bátor megoldás. A bátor megoldás az lett volna, ha a kormány egyszer e tekintetben lép, akkor olyan megoldást tesz az Országgyűlés asztalára, ami véglegesen kezeli ezt a kérdést, már amennyire egy kormánynak van hatásköre.

Meg kellene próbálni, hogy ha Magyarországon a legalacsonyabbak az árak, egy ilyen tranzitországban ez milyen jelentős fogyasztásnövekedést okoz, és megfigyelhettük volna azt, hogy az adóbevétel-kiesés, ami a jövedéki adó tekintetében fennáll, a fogyasztás növekedéséből kompenzálódott volna. Sajnos, ez egy félmegoldás, de elfogadjuk, egy lépés a megoldás irányába. Körülbelül két héttel csökkenteni fogjuk most az üzemanyagárakat, mert most a kétheti ár fog bekövetkezni; könnyen elképzelhető, hogy két hét múlva már ez a parlament által megszavazott áfacsökkentés sem ér semmit, mert újra felfelé indul el az üzemanyagár.

Még egyszer mondom, nem nyújtottunk be módosító javaslatot, támogatjuk, és meg fogjuk szavazni a javaslatot, de nem tartjuk elégségesnek, és nem tartjuk megoldásnak.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

(19.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 16 2005.09.27. 10:20  13-275

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én azért nem szeretnék fölmenni Göndör István után az emelvényre, mert én a helyében nem tettem volna, mert szerintem, aki odamegy, attól minimum elvárható, hogy próbáljon meg igazságokat és valóságokat mondani. (Dr. Avarkeszi Dezső: Akkor értjük, hogy miért nem mész fel.) Göndör képviselő úr azt gondolja, hogy minél magasabbról mondja el a valótlanságokat, annál többen el fogják hinni.

Kezdem azzal, hogy adócsökkentésről beszélt Göndör képviselő úr. Figyelmébe ajánlom László Csaba volt pénzügyminiszter mondatait. 2003 júliusát írjuk - biztosan nem felejtették még el azért László Csaba pénzügyminiszter urat, mert ezt a költségvetést is ő készítette például -, ő maga mondta, hogy a következő évben 550 milliárd forinttal többet fogunk az emberek és a vállalkozások zsebéből kivenni. Na nem így fogalmazott, ezt az igazságosság jegyében mondta Medgyessy Péter miniszterelnök úrral is. Ennyit az adócsökkentésről. Ami pedig a jövedelemnövekményt illeti, tisztelt Göndör képviselő úr, a Statisztikai Hivatal kimutatása: 2004-ben a reálbérek 1 százalékkal csökkentek. Na ennyit a valóságról, és akkor innen induljunk el.

2004 az adóemelés, a reálbércsökkenés és a vállalkozások megnyomorításának az éve volt. 2004 pedig nagyon fontos egy regnáló kormány életében, hiszen az az év az, amit saját maga tervez el, saját maga hajt végre, és saját maga számol be az Országgyűlésnek a végrehajtásáról. Ha valaki ezt az évet elrontja, amikor minden felelősség az övé, akkor valószínűleg az egész ciklusát elrontja költségvetési szempontból.

Nézzük csak, hogy hogyan is alakult a költségvetés politikája a szocialista-liberális kormányzat alatt! Emlékezzünk vissza, a 2003. évbe belebukott László Csaba pénzügyminiszter, a 2004. évbe belebukott Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Nyugodtak lehetnek, ha így folytatják, akkor a 2005-ös évbe az egész kormány bele fog bukni. Miért mondom ezt? Nézzünk vissza a 2004. évre! 2004 tervezésénél még az emberek fülében ott csengett a jóléti rendszerváltás gondolata, annak a várása, hogy valami majd történni fog az országban, ami számukra nagyon kedvező lesz.

Jóléti rendszerváltás. Na nézzük, hogy a jóléti rendszerváltás mit is jelentett az embereknek 2004-ben! A jóléti rendszerváltás azt jelentette, hogy a Medgyessy-kormány támadást indított a megszerzett jövedelmek ellen. Milyen formában? Úgy, hogy az egészségügyi hozzájárulást fölemelte 3 százalékról 4 százalékra; úgy, hogy a nyugdíjjárulék adókedvezményét, ami 25 százalék volt, eltörölte; úgy, hogy a lakáshitelek után igénybe vehető adókedvezmény mértékét 240 ezer forintról 120 ezer forintra csökkentette; úgy, hogy az életbiztosítást adókötelessé tette.

De támadást indított a Medgyessy-kormány 2004. január 1-jétől a családok, a nyugdíjasok ellen is. Hogy hogyan? Úgy, hogy fölemelte az áfakulcsot nulla százalékról 5 százalékra, és így többek között a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközöket és egyéb eszközöket sokkal drágábban, 5 százalékkal emelten lehetett csak beszerezni. Támadást indított a családok és a nyugdíjasok fogyasztása ellen, hiszen 12-ről 15 százalékra emelte föl az áfakulcsot 2004. január 1-jétől. Ez semmiféle uniós elvárást nem jelent. Göndör képviselő úr kimegy a teremből, ez nyilván elismerése ezeknek a kritikáknak, amelyeket én felsorolok. (Göndör István: András, olyan arcátlan vagy, hogy az nem kifejezés!) Tehát felemelte 12-ről 15 százalékra, ezért 2004. január 1-jétől 3 százalékkal drágábban lehetett vásárolni az élelmiszert, drágább volt az energia, és drágábbak lettek a szállítási költségek. Az energiaköltségek közül is kiemelkedett a villamos energia áfájának 12 százalékról 25 százalékra való emelése. Én úgy gondolom, ezek a tételek adják ki, amiről László Csaba beszélt, hogy 550 milliárd forinttal többet fogunk az emberek zsebéből kivenni 2004-ben.

De természetesen támadást indított 2004. január 1-jétől az önkormányzatok ellen is a Medgyessy-kormány. Itt majd önkormányzati szakemberek, képviselők, polgármesterek el fogják mondani, hogy a költségvetés tartalmát ez hogyan érintette. Én csak egyet szeretnék kiemelni, ami az adótörvényeket érinti: megszüntette az önkormányzatok számára az állami beruházások után az áfa-visszaigénylés lehetőségét. Tudjuk, hogy ezért az Európai Uniótól egyébként feddést is kapott a kormányzat.

(9.50)

És természetesen támadást indított a Medgyessy-kormány a vállalkozások ellen is, hiszen felemelte a gépjárműadót, az úgynevezett súlyadót 800 forintról 1200 forint/kilogrammra. Új adónemeket vezetett be 2004-től: levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj. Új adónem az energiaadó a villanyáramra, a földgázra. A cégautó adója, emlékezzünk csak vissza, duplájára emelkedett. A cégbejegyzési illeték, bármely illeték, amely a vállalkozásokat érintette, jelentősen megnövekedett.

Korlátozásokat vezettek be, és a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményeiből kizárták a gazdákat, a nemzetközi szállításban használt eszközök tulajdonosait. Fejlesztési adókedvezményt csak 80 százalékban lehetett igénybe venni. Még egy újabb adónem: az innovációs járulék, amit a korrigált nettó árbevétel után kellett fizetni.

Összességében, azt gondolom, jelentős támadást kellett kivédenie a magyar vállalkozásoknak a 2004. évben a Medgyessy-kormány döntései következtében.

Mindez persze nem volt elég ahhoz, hogy a 2004. éves költségvetést hitelesen és megbízhatóan, biztonságosan végig tudja csinálni a Medgyessy-kormány, ezért aztán év közben jelentős szigorítások történtek. Folytatódtak a támadások a vállalkozások ellen. Hogyan is? Úgy, hogy szeptemberben döntött a pénzügyminiszter: nem fizetik vissza az áfát azoknak a vállalkozásoknak, amelyek uniós adószámmal rendelkeznek. Az Állami Számvevőszék kimondta, hogy értelmetlen, ésszerűtlen, és kicseng a jelentésből az is, hogy lényegében ez törvénytelen döntés volt. Ez 2004-ben több mint 180 milliárd forint áfavisszatartást jelentett; összességében, most már tudjuk, több mint 300 milliárd forint áfa nem került visszafizetésre. Ez példátlan, nem az Európai Unióban, az egész világon. Példátlan, hogy van egy törvény, és a kormány azt mondja, hogy rám a törvények nem vonatkoznak, a költségvetés helyzete számomra mindent megenged, még azt is, hogy a saját országomban működő vállalkozásoktól törvénytelenül visszatartsam az áfát. Ez 2004-ben történt és indult el, tudjuk, egy miniszter már ebbe belebukott.

Ugyanez volt a helyzet a mezőgazdasági termelőkkel, nem kapták meg a jogos járandóságukat, pedig, ha valakiknek szükségük lett volna erre a pénzre, erre a támogatásra az ősz folyamán, akkor, úgy gondolom, a mezőgazdasági termelőknek egészen biztosan.

De támadást indított ez a kormányzat 800 ezer közalkalmazott ellen is, mégpedig azzal, hogy a 2004. évben eltörölte a 13. havi fizetést.

Számoljuk csak akkor, hogy a 2004. év kinek volt sikeres éve? Lehet hogy Göndör István szerint és a szocialisták szerint a szocialista és szabad demokrata kormánynak sikeres volt, de hogy a magyar embereknek nem volt sikeres, az egészen bizonyos, sem a családoknak, sem a nyugdíjasoknak, sem a vállalkozásoknak, sem a közalkalmazottaknak.

Úgy gondolom, nem véletlen az, bár a zárszámadási törvény ezt nem tartalmazza, de kicseng belőle, hogy miért jutott el Magyarország oda, hogy a megválasztott miniszterelnök nem tudta végigcsinálni a ciklust, és egy olyan ember jött helyette, akire senki nem szavazott a 2002-es választások során.

Mi lehet a következménye ennek a súlyos, csőd felé tendáló költségvetési politikának? Bizalomvesztés, hitelvesztés és reményvesztés, bizalomvesztés az Európai Unióban. Láthatjuk: deficiteljárás - Görögországgal ketten ülünk a szégyenpadon. Ma már minden ülésen Magyarországgal foglalkoznak, hogy trükköznek, hogy akarják elcsalni a valós számokat. Hitelvesztés a befektetők szemében, mert olyan országban, ahol egyetlen évben nem tudják a költségvetési politikát rendbe tenni, és csak mélyül a válság, oda nem fektet be komoly befektető. Reményvesztés a családokban, mert nem látják a kiutat, nem látják a jövőt, mert az életszínvonaluk sajnos ennek a politikának a következtében egyre csökken.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 22 2005.09.27. 2:15  13-275

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár úr azt kérte, hogy tényekről beszéljünk. Gazdasági növekedés: a helyzet az, hogy bármely kormányt nézzük, Orbán-kormányt, Medgyessy-kormányt, Gyurcsány-kormányt, és összehasonlítjuk Magyarország gazdasági növekedésének tendenciáját azzal, ami az Európai Unióban történik, akkor minden kormánynál szinte minden évben körülbelül 2 százalékkal magasabb a gazdasági növekedés, mint az Európai Unió átlaga. Az Orbán-kormány legrosszabb évét is meg lehet nézni, és az önök legrosszabb évét is meg lehet nézni, hogyan alakul tendenciaszerűen a magyar gazdasági növekedés az Európai Unió átlagához, és érdekes módon mindig ugyanannyi a különbség.

 

(10.00)

 

Ez a baj, hogy nem szűkül. A mi időnk alatt sem szűkült, ez tény, de az önök ideje alatt sem. Tehát ezzel hencegni, büszkélkedni, hogy a mi kormányzásunk alatt a gazdasági növekedés milyen jó és milyen nagyszerű, úgy gondolom, irreális dolog és szakmailag megalapozatlan. Ön tévedésben van, államtitkár úr, nem a vállalkozások nem fizették be az adót, az áfát, hanem a kormány nem fizette nekik vissza. (Domokos László: Nagy különbség!) Tehát teljesen más a helyzet. A kormány, az önök kormánya beszállt az állami körbetartozásba, helyesebben: a körbetartozásba beszállt maga az állam a saját döntésével. Olyan megrázó károkat okozott az országban, hogy ha ön kimegy a vállalkozókhoz, és megkérdezi, hogy mi erről a véleményük, akkor biztosan reálisabb képet tudna erről alkotni.

Göndör Istvánnak pedig csak egyetlenegy adat: Göndör képviselő úr, 2004-ben az inflációval hencegni!? 2004-ben?! 2004 volt az az év, amikor visszamenőleg 10 vagy 15 évre az inflációs trend megfordult, illetve Bokros idejéhez, 1995-höz számítva. Pont 2004-ben fordult meg az infláció. Addig mindig csökkent az infláció, 28 százalékról minden évben csökkent, kicsit, nagyot. Egyszer csak 2004-ben megfordult fölfelé az infláció. (Göndör István: Mert csatlakoztunk.) 5,2 százalékról 6,8 százalékra fordult az infláció. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezzel hencegni nem lehet. (Derültség és taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 38 2005.09.27. 2:11  13-275

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha sokáig államtitkár marad, akkor ez az ország nagyon nagy bajba fog kerülni. (Keller László: Ne személyeskedjünk!) Egyszerűen azt nem elfogadni, amit az Eurostat mond, azt elkezdeni félremagyarázni, és ön elkezdi mondani a magánnyugdíj-pénztári adatokat, holott az Eurostat a 2004-es költségvetési hiányt még rontotta - nem javította, hanem tovább rontotta -, ezt előadni győzelmi jelentésként, és hogy ebben az országban minden rendben van, és a költségvetési hiány mértékét összesen egy számadatnak tekinteni, mintha annak nem is lenne jelentősége…! Az ön minisztere mondta, hogy majd úgy csináljuk meg a költségvetési hiányt, hogy van egy hiánymérték, és hozzáadjuk az autópályából eredő hiánymértéket. Ilyet az Európai Unió nem ismer.

Az önök hozzáállásának és ennek a gondolkodásnak köszönhetően mi az euró 2010-es bevezetésétől annyira távolodunk, hogy azt ma ésszel fel sem lehet fogni, azt években nem lehet kifejezni. Így nem lehet felelős költségvetési politikát csinálni Magyarországon, ahogy ön a parlamentben ezt lekezeli, és a tegnapi válaszait is figyeltem: teljesen megdöbbentő volt. Mit szól ön ahhoz, hogy 2003-ban decemberben még 3,8 százalékos hiányt terveztek, és ma már a valóság az, hogy 6 százalék feletti lett a hiány mértéke, és az Európai Unióban önök, példátlan módon, legalább hat-hét számot kommunikáltak eddig az év során a költségvetési hiányra vonatkozóan. Ezt nem lehet elbagatellizálni, tudniillik erről alkotnak véleményt az elemzők, a pénzügyi befektetők Magyarországon, hogy hogyan alakul a hiány mértéke.

Magyarország az Európai Unióban, az Európai Bizottság előtt teljes mértékben elvesztette a hitelét, és amit ön mond, az egyszerűen nem igaz, mert Magyarország, Görögország után, a legrosszabbul áll a költségvetési hiány mértékét tekintve. Kérem, vegye ezt komolyabban! (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 50 2005.09.27. 2:13  13-275

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Gulyás polgármester úrnak, Füzesabony polgármesterének ígérem - Mezőkövesd város fejlődését dicséri -, hogy legközelebb én is megteszem a saját városomra vonatkozóan. Csak egy megjegyzés, amit lát, hogy épül, szépül és fejlődik, sajnos még mind az előző kormány döntése (Dr. Tompa Sándor: Jaj! - Göndör István: A differenciált juttatások eredménye. - Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Úgy van!); így az elkerülő út is, a zsóri fürdő fejlesztése pedig a Széchenyi-tervből. Ilyen a sors!

Államtitkár Úr! Ön szakmai hibába esik rendszeresen, amikor azt mondja, hogy az autópályát el kell számolni egy összegben, ön összekeveri a vállalkozói amortizációelszámolást és a költségvetési kifizetési tételt. (Domokos László: Úgy van!) Ha egyszer elkészült egy autópálya, és a beruházás befejeződött, azt ki kell fizetni. Azt egy összegben a költségvetésben el kell számolni. Ez nem új találmány, ezt nem az Európai Unió találta ki. Önök tudatosan trükközni akartak.

Egyébként megvan a hasonlóság, hiszen Gyurcsány Ferenc, most kiderült, a saját házát úgy építtette fel, hogy egy kft.-vel uszodát épített 58 millió forint értékben, egyéb berendezéseket, szaunát s a többit, és utána erre 14 millió forintot még vissza is igényelt. Bérbe nem adta, ő saját maga használta. Nagyon okos trükk és gondolat, biztosan törvényes; azt a saját kockázatára tette. De ami most itt ebben az országban történik, hogy az autópálya-elszámolást ki akarták hagyni a költségvetés elszámolásából, és ezzel meghamisítani a költségvetés hiányát, ez kérem, közpénzből történik és az egész ország kockázatára.

Ezért kérjük önt is, és kérjük Gyurcsány Ferencet is, hogy ne a saját lakásának felújításából induljon ki. Itt egy országról, itt tízmillió ember sorsáról van szó, arról van szó, hogy mikor tudjuk az európai pénznemet, az eurót bevezetni, ami mindannyiunk érdeke, hogy minél korábban történjék. Ezért kell befejezni a kozmetikázást, ezért kell befejezni a hamisítást, és szembenézni, államtitkár úr, a valósággal. Mert ha így folytatja tovább, nagyon nagy problémák lesznek az országban. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 84 2005.09.27. 2:10  13-275

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy örömmel veszem, hogy Mezőkövesddel ennyit szeretnek foglalkozni az országgyűlési képviselők, csak az a baj, hogy nem a tények alapján.

Nos, az elkerülő út: a döntés 2001 augusztusában történt a kormány részéről. (Keller László: Forrás nélkül.) Ha Keller László is venne annyi energiát, hogy előveszi a kormányhatározatot, amiben ez benne van, akkor ott meglátja, hogy a forrás is meg van jelölve. Az van benne, hogy a Magyar Fejlesztési Bank hitelt fog fölvenni. (Derültség az MSZP soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Hacsak úgy nem!) Tudom, hogy önök nagyon-nagyon megtámadták ezt a rendszert. És lám, eltelt egy kis idő, és önök hogyan építenek autópályát? Pontosan ugyanígy. Önök ugyanígy jártak a minimálbérrel, azt mondták, hogy rossz, amit a Fidesz csinált. Ugyanígy jártak a lakástámogatással, rossz, amit a Fidesz csinált, most ugyanazt csinálják. (Dr. Répássy Róbert: Erős forint.) Ugyanígy jártak a közalkalmazotti a bérfejlesztéssel, hogy miért csinálta a Fidesz, most ugyanezt csinálják önök is. Ugyanígy jártak az autópálya-beruházások finanszírozásával. Ezt tudomásul kell venni. Akárhogy akarjuk vagy nem akarjuk, ha egy kormány hoz egy döntést, annak a megvalósítása műszaki és pénzügyi értelemben át fog húzódni a másik kormányzat idejére. Pontosan ugyanígy fognak önök is járni.

Tudják, ki fogja kifizetni az M5-ös százmilliárdjait? Tudják, ki fogja kifizetni az autópálya-építés százmilliárdjait? Tudják, kik fogják kifizetni a kollégiumépítés súlyos milliárdjait, és a börtönépítés milliárdjait, és még ki tudja, hogy mit nem?! Majd csak jövőre, a választások után, a kormányváltás után fog kiderülni, hogy majd mit kell még a következő kormánynak kifizetni. (Kovács Tibor: Ne reménykedj!) Tehát ezzel, Kovács úr, ne jöjjön, hogy ki fizette azt ki. A magyar adófizetők, állampolgárok fizették ki a mezőkövesdi elkerülő utat is, és amit önök vállaltak be, azt is. Egyébként úgy emlékeszem, hogy mindketten nagyon jól éreztük magunkat az átadáson, mosolyogtunk, és együtt tudtunk örülni annak, hogy épül-szépül Borsod megye. (Dr. Répássy Róbert: Kovács már akkor sem örült.)

 

(11.20)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 100 2005.09.27. 2:15  13-275

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Keller László kérdéseire nem kívánok reagálni. Azért nem, mert Keller László egyetlen felszólalásában sem foglalkozik a témával. Ő megszokta: személyekkel kell foglalkozni, személyeket kell bántani, személyeket kell följelenteni, személyeket kell számon kérni, nem pedig a közügyekkel, az országos ügyekkel foglalkozni.

Elnézést kérek, de ez nem idevaló téma, inkább foglalkozzunk az ÁSZ-jelentéssel, amire Molnár államtitkár úr olyan büszke! Szeretnék államtitkár úrnak fölolvasni a 19. oldalból, összegző megállapítások: a költségvetési gazdálkodás szabály- és feltételrendszerének a beszámoló jelentések és ezeken keresztül a zárszámadás adatai megbízhatóságának javuló tendenciája a 2004. évben megtorpant. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindent elmond az Állami Számvevőszék jelentésének ez a mondata, hogy mi is történt 2004-ben. (Göndör István: Tovább kell olvasni.)

Egyébként látom, szívesen hozzák föl az Állami Számvevőszék jelentését kormánypárti képviselők. Ez rendjén is van, és ez helyes. De ha ezt elolvassák, és a kezükbe veszik, tudniuk kell, hogy a rendszerváltás óta ilyen szigorú számvevőszéki jelentés még nem készült a gazdálkodásról. Pedig higgyék el, az Állami Számvevőszék azon túl, hogy szakmailag teljesen korrekt jelentéseket tesz le, még lojális is bizonyos tekintetben mindig az adott kormányzattal. Ennek ellenére készült ez az állami számvevőszéki jelentés, amelynek ez a mondata egyértelműen azt mondja, hogy a gazdálkodás szabály- és feltételrendszere javulásának tendenciája megtorpant, bizonyos értelemben romlott.

Végig kell menni a jelentésen. Azt kell megvizsgálni, hogy megmondta-e az Állami Számvevőszék a költségvetés készítésekor - és itt van előttem a vélemény -, hogy ez a költségvetés teljesíthetetlen? Ha ezt az állami számvevőszéki jelentést föllapozzuk, akkor ebből kellett volna tanulni a kormánypártiaknak, hiszen az Állami Számvevőszék már akkor egyértelműen megmondta, hogy magas kockázatot tartalmaz a bevétel, és ez a költségvetés végrehajthatatlan lesz. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem lett végrehajthatatlan.) Ez van most itt előttünk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 262 2005.09.27. 2:20  13-275

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Itt a vita vége felé - néhány perc van még a tévéközvetítésből - szeretném elmondani, hogy úgy gondolom, talán a mai vitából kiviláglott az, hogy milyen fontos az, hogy egy kormány hogy kezeli az adott évi költségvetést, hogyan tervezi meg, hogyan hajtja azt végre, és amikor nem sikerül mindezt végrehajtani, a kormánypárti képviselők elvtelenül hogyan próbálják megvédeni a lehetetlent. (Derültség az MSZP soraiban.)

Én azt gondolom, hogy ez a költségvetés jó példa arra, hogy egy kormányzat hogyan játssza el a választók előtt a hitelét, jó példa arra, hogy hogyan nem lehet megvalósítani egy költségvetést, hogyan lehet az államadósságot jelentősen növelni, hogyan lehetséges az, hogy egy költségvetési hiánymértéket hétszer változtatnak meg egy adott évben, hogyan vesztheti el a kormány a hitelét nemcsak a vállalkozók előtt az áfavisszatartással, a közalkalmazottak előtt a 13. havi bér megszüntetésével 2004-ben, a mezőgazdasági vállalkozások előtt azzal, hogy nem fizetik ki számukra a szükséges támogatásokat, hogyan játssza el a becsületét az Európai Unió előtt, hogyan akarja félrevezetni most már nemcsak az egész társadalmat, hanem az Európai Uniót is.

Én úgy gondolom, hogy a 2004-es költségvetés bebizonyította az országnak azt, hogy a szocialista-szabad demokrata kormányzat képtelen felelősen kezelni a magyar állami költségvetést. Bebizonyította azt, és az Állami Számvevőszék a jelentésében teljes egészében alátámasztotta, hogy ezt a költségvetést rosszul tervezték, ezért aztán végrehajthatatlan lesz, ezért történt az, hogy 2004-ben gazdaságiminiszter-csere történt, pénzügyminiszter-csere és miniszterelnök-csere is történt.

Szeretném végül még arra fölhívni a figyelmet, hogy az SZDSZ-nek, úgy látszik, van kritikája: a mai vitában egyetlen felszólalást nem mondtak el, nyilvánvalóan azért, mert ők úgy érzik, hogy ebben a kérdésben is az ellenzéknek van igaza. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönjük szépen. (Taps a Fidesz és a függetlenek soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 274 2005.09.27. 2:17  13-275

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy látom, előkerült a reggeli cédula, mert reggel ugyanezt tetszett elmondani, erre már reagáltunk egyszer, nem kívánok még egyszer.

 

(16.00)

Azt szeretném elmondani, hogy 2004 a magyar állampolgároknak az adóemelés, a reálbércsökkenés éve volt, a vállalkozások megnyomorításának az éve volt, beleértve a mezőgazdasági vállalkozásokat és egyéb vállalkozásokat.

Ismerjük, hogy támadás indult a családok ellen, mert növekedett a személyi jövedelemadó-terhelés; adókedvezmények megvonása, egészségügyi hozzájárulás. Támadás indult a családok, a nyugdíjasok ellen (Göndör István nevet.), mert fölemelték az áfát 12-ről 15 százalékra, a villamos energia esetében 12-ről 25 százalékra. Támadás indult a közalkalmazottak ellen, mert elcsenték a 13. havi bérüket. Támadás indult a vállalkozások ellen, mert 380 milliárd forint áfát nem fizettek ki nekik határidőre. (Derültség az MSZP soraiban.) Ezen lehet mosolyogni. Támadás indult a mezőgazdasági termelők ellen azért, mert köztudott, hogy nem került határidőre kifizetésre (Dr. Németh Imre: Határidőre kifizetésre került!) akkor, amikor a legjobban szükségük lett volna rá. Támadás indult az egész állami intézményrendszer ellen, hiszen a zárolások 2004-ben már elkezdődtek, magyarul: a költségvetésbe beért pénzek elköltését már 2004-ben elkezdte a kormányzat. Négy szigorító intézkedést hozott maga Draskovics pénzügyminiszter úr annak idején.

Úgy gondolom, sajnos 2004 kihatással van a 2005. és 2006. évre, az egész kormányzati ciklusra. Ez azt jelenti, hogy nem teljesítették a 2003. évet: egy pénzügyminiszter bukott; nem teljesítették a 2004. évet: még egy pénzügyminiszter bukott; nem fogják tudni teljesíteni a 2005. évet: abba pedig egy egész kormány fog belebukni. (Domokos László: Alkalmatlanok!) 2004 a bizalomvesztés, a hitelvesztés és a reményvesztés éve volt. Elvesztették az Európai Unió és a magyar társadalom bizalmát (Keller László: Lejárt az idő!), elvesztették az emberek reménykedését is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Sajnos, ez a 2004. év eredménye a Medgyessy-Gyurcsány-kormány tükrében. (Jauernik István: A Fidesz vesztette el a reményét, meg te! - Bánki Erik közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 284 2005.09.27. 8:17  275-293

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy egy olyan törvényjavaslat van előttünk, ami alapvetően három törvény módosításából áll, amilyen törvényt hetente lehetne benyújtani a parlament asztalára. Mert én úgy látom, két dolgot szeretne megoldani ez a törvényjavaslat. Egyrészt amit maga a törvényhozás elmulasztott, ez különösen a könyvvizsgálói kamarai törvény módosítására vonatkozik. A másik, a számviteli törvény esetében pedig leginkább azok a módosítások jönnek elő, amelyeket a napi élet mutat be, hoz felszínre, és nyilván megjelenik a törvényalkotás, a Pénzügyminisztérium, az előterjesztő asztalán jogos szakmai igényként, hogy a parlament ezt módosítsa.

Ami nekem hiányérzetem van a törvényjavaslatban, az az, hogy úgy tűnik, a törvényjavaslat teljes egészében koncepciótlan. Semmilyen olyan dolgot nem vállal föl, ami előrelépést, jövőképet tudna mutatni, tehát egy más rendszerben való gondolkodást, mondjuk, az európai uniós normákhoz való alkalmazkodást, a számvitel terén egy újféle gondolkodást, újféle könyvelési, elszámolási lehetőséget tudna nyújtani. Különösen igaz ez a könyvvizsgálói törvényjavaslatra, és amit az elmúlt évben fogadott el az Országgyűlés, a közigazgatási hatósági eljárásról és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényre, amit az elmúlt év végén fogadtunk el, és lassan hatályba is lép. Mintegy az utolsó pillanatban valakinek azért eszébe jutott, hogy a könyvvizsgálói törvényt is kell ahhoz módosítani, hogy ez a törvény valóban úgy tudjon működni, ahogy azt a törvényalkotók kigondolták.

Azt hiányolom, hogy nincs benne semmilyen áttörés, nincs benne egy új szellem, egy új gondolkodás, hogy na, ezt és ezt szeretnénk most a számvitel terén; nincs benne, amit Molnár képviselő úr mondott az államszámvitelről, semmiféle elképzelés, koncepció nincs a törvényjavaslatban. Mondjuk, nem is azt a célt szolgálja, de épp ezt hiányolom belőle. A könyvvizsgálók terén pedig nincs eldöntve az a kérdés továbbra sem, hogy a könyvvizsgálókra hogyan számítunk a számvitel és az adótörvények betartása során. Tehát nem módosítja a törvényjavaslat az értékhatárokat, ahol kötelező könyvvizsgálat van előírva. Nem mondjuk ki azt, hogy a könyvvizsgálók esetében egy esetleges jövőbeni képzést, tehát egy magasabb szintű képzést elvár-e a törvényhozó, egyszerűen csak az említett törvény technikai megvalósítását szolgálja ez a törvényjavaslat.

Azt tudom mondani: ami a törvényjavaslatban van, azt a mi frakciónk tudja támogatni. A költségvetési bizottságban a tartózkodás elsősorban annak szólt, ami nincs benne. Ha tehát hozzányúlunk egy ilyen törvényjavaslathoz, törvényhez, törvényekhez, akkor sokkal átgondoltabb, kiérleltebb javaslatot kellene letenni az Országgyűlés asztalára, amellyel az ebben a szakmában dolgozóknak az Országgyűlés, a parlament egyértelműen olyan üzenetet tudna elküldeni, hogy hogyan számít a jövőben a könyvvizsgálókra, mi az a többletfeladat, hogyan lehetne bevonni az állami intézmények könyvvizsgálatába sokkal erőteljesebben a fölkészült könyvvizsgálókat.

Az pedig, hogy az általános indokolásban, és különösen a számviteli törvénynél jelenik meg az a kormányzati cél, mely szerint van egy egyszerűsítési törekvés és a versenyképességet növelő célzat: hadd mondjam azt, hogy ez egy kicsit mosolyt keltő. A számviteli törvényben semmilyen olyan változás nincs ebben a tizenhárom paragrafusban, ami érdemben csökkenti az adminisztrációt, ami érdemben növeli a versenyképességet. Természetesen fölfoghatjuk úgy, hogy a tárgyi eszközök egy összegben való leírásának 50 ezer forintról 100 ezer forintra való emelése, ami már nagyon-nagyon megérett, ezt fölfoghatjuk így, rá lehet mondani: kormányzati cél, ki van pipálva, egyszerűsítünk is, versenyképességet is javítunk. De azért valljuk be őszintén, hogy nem ez a legnagyobb problémája a mostani kis-, közép- vagy nagyvállalkozásoknak Magyarországon. Nagyon szép dolog, van benne egy ilyen kis üzenetecske, hogy most már 100 ezer forint tárgyi eszközt lehet egy összegben elszámolni. Ezt elfogadom, jó irányba való előrelépés, mert ha jól emlékszem, a számviteli törvény hatálybalépésétől ez az összeghatár már ennyi. Csak úgy zárójelben kérdezném meg, hogy mennyi adóbevétel-kieséssel számolt a pénzügyi kormányzat, mikor a törvényjavaslatnak ezen pontját jóváhagyta.

Úgy gondolom, teljesen fölösleges lenne részemről a törvényjavaslat tartalmát megismételni, hiszen államtitkár úr felszólalásában elég részletesen bemutatta a törvényjavaslatot, majdhogynem egy szó szerinti fölolvasást kaptunk a törvényjavaslatról. Aki hallgatja a rádióban ennek a törvényjavaslatnak a vitáját, azt azért tudnia kell, hogy a számviteli törvény kétszáz körüli paragrafusból áll, és annak töredéke kerül jelenleg módosításra.

 

(16.40)

Hozzáteszem, hogy ezek a módosítások, még egyszer mondom, támogathatóak, hiszen itt a bizonylat-előállítási lehetőségek, illetve maga az a tény, hogy nemcsak magyar nyelven lehet most már bizonylatokat előállítani, bár magyar nyelven is rá kell majd vezetni az értelmezést; illetve az adózás rendjéről szóló törvénynek, a 2005. évi XXXVI. törvénynek az egyértelmű, a 2005. évre vonatkozó alkalmazását mondja ki ez a törvényjavaslat.

Összességében azt tudom mondani, hogy nincs benne koncepció, nincs benne jövőkép, nincs benne áttörés, nem üzen igazából semmit a vállalkozásoknak, nem foglalkozik azzal az örök problémával, hogy az államszámvitel kérdése megoldható-e, nem tudja kezelni a könyvvizsgálóknak azt a jogos elvárását, hogy mi legyen Magyarországon a könyvvizsgálókkal. Magyarországon arányaiban nagyon sok könyvvizsgáló van; vagy egy új képzési, szakképesítési rendszert kell kitalálni a könyvvizsgálóknak, vagy pedig egy más feladatelvárást kell velük a törvény szintjén foganatosítani. Szóval elfogadjuk, ami benne van, támogatjuk is, de azt gondoljuk, ahhoz a célhoz, amit a kormányzat megfogalmazott, hogy versenyképességet szeretne javítani ezáltal is, és egyszerűsítést szeretne elérni, ez a törvényjavaslat ezt az elvárást nem fogja tudni teljesíteni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 60 2005.10.05. 2:09  1-265

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon érdekes fölszólalásnak lehettünk az előbb szemtanúi, hiszen ha jól számoltam, eddig a kormány és a kormánypártok képviselői 90 percet beszéltek, míg az ellenzékiek mind ez ideig összesen 50 percet, a bizottsági előadókat nem számolva, majd újra a kormány képviselője kért szót, és megerősítve, hogy a 90 perc kevés volt, hogy elmondja, mi van ebben az adótörvényben, kiegészítette újfent több mint 10 percben, majd kérdéseket intézett az ellenzékhez. Mi úgy tudjuk, tisztelt államtitkár úr, hogy ez egy általános vita, úgyhogy ha megengedi, akkor most már szeretnénk mi is szóhoz jutni, és mi éppen az előterjesztőnek, a kormánynak szeretnénk kérdéseket föltenni a vitában.

Kovács Tibor úrnak azt javaslom, hogy kövesse a mi vitastílusunkat, és akkor nem lesz személyeskedés, hanem csak szakmai vita. (Gőgös Zoltán: Ezt megígérhetjük! - Kovács Tibor: Nem én kezdtem!) Mert az első fölszólalása tényeket nem tartalmazott, csak személyeskedést Varga Mihály volt pénzügyminiszterrel szemben, az adótörvényekről, ami előttünk van, egy árva szó nem esett.

Egy kiegészítést szeretnék tenni: rosszul számolta az államadósságot Kovács Tibor képviselő úr, mert ha hozzáadja ezt a nyugdíjkorrekciót, akkor most is 60 százalék fölött van már az államadósság. Az Eurostatnak tudniillik két lapja volt; volt egy lapja, és utána a másik lapon pedig rajta volt, hogy Magyarország 3,5 százalék kozmetikázási segítséget kapott, és ha ezt hozzáadja az 57 százalékhoz, már föl is ugrott 60 százalék fölé.

Azt javaslom, a vita első szakaszában beszéljünk a jövedéki adóról, a regisztrációs adóról, beszéljünk a fuvarozók terheiről, beszéljünk arról, hogy mibe kerül ma, mibe került, hogyan nőttek - vagy hogyan csökkentek, ha van ilyen - az autósok terhei. Úgyhogy ha megengedik, képviselőtársaim, a Fidesz-frakció most néhány percben ezzel fog foglalkozni. Javaslom önöknek is, hogy csatlakozzanak a vitához. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 128 2005.10.05. 1:12  1-265

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Szeretném kifejezni az aggályaimat, a következő történik ugyanis a mai ülésnapon. Amikor nem ön vezeti az ülést, ahogy a kétperceseket benyomják, a képviselőket abban a sorrendben szólítják. Ön felváltva szólítja: kormánypárti és ellenzéki. Tehát jó lenne ezt tisztába tenni, hogy egységesen vezessék az ülést. Legyenek szívesek ezt megbeszélni az ülésvezető társaikkal!

De az már aztán felháborító, és szeretném öntől megkérdezni, hogy az MDF-et hová sorolja, kormánypártinak vagy ellenzékinek. Mert ha kormánypártinak sorolja, akkor jogos volt, hogy megadja a szót Pettkó Andrásnak. Én még úgy tudom, hogy az MDF az ellenzékhez tartozik (Keller László: És akkor mi van?), és ezért, ha kormánypárti és ellenzéki egymás után a felszólalás rendje (Kovács Tibor: Bírálja az ülésvezetést, amit nem lehet!), akkor ne tessék a Fideszt megelőzve az MDF-es képviselőnek szót adni, hanem akkor sorban, ahogy ön előtt van. Tehát ez nem működik, hogy az MDF-es benyomja, akkor egy MDF-es, egy fideszes. Az MDF-es továbbra is ellenzéki képviselő, szerintem. De kérdés, hogy ön szerint… Mert ha kormánypárti, akkor jogos, igaza van.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 138-140 2005.10.05. 2:15  1-265

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy megjegyzés: én még mindig úgy értelmezem, hogy az MDF-es képviselőt, aki később jelentkezett a fideszesek után, ön előre sorolta, megelőzve a fideszest, pedig a mai állás szerint az MDF-es képviselő az ellenzéki képviselő. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Meg kell vonni a szót! Kritizálja az ülésvezetést!)

De térjünk vissza valóban a témához, az elnök úrral egyetértve.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A témához szóljon hozzá!

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Maradjunk véleményem szerint is egy nagyon fontos kérdésnél, a jövedéki adó kérdésénél, az üzemanyagár kérdésénél, hiszen a vita elkezdésétől számítva a kormánypártoktól, a kormány jelen lévő képviselőitől erre nem kaptunk választ, hogy hogyan értékeli azt, hogy a fuvarozókkal ez év augusztusában kötöttek egy megállapodást, amelyben azt vállalta a kormányzat, hogy meg fogja vizsgálni a jövedékiadó-tétel csökkentésének a lehetőségét (Tatai-Tóth András: Megvizsgálta!) 2006. január 1-jétől.

A fuvarozók nagyon nehezményezik azt, hogy a megváltozott gazdasági környezet ellenére önök semmit nem tettek ennek érdekében. Az áfa csökkentése nem érinti a fuvarozó vállalkozásokat, a fuvarozók tudniillik eddig is visszaigényelhették az áfát, tehát náluk az üzemanyag - (Molnár Albert felé:) jó étvágyat, államtitkár úr! - áfacsökkentése semmilyen költségmegtakarítást nem jelent, sőt mi több, az üzemanyagok árának növekedése további árfelhajtó tényezőt jelent.

Tehát, államtitkár úr, az lenne a kérésünk, hogy ha majd visszaül ide, a kormányzati díszpáholyba, hogy kívánják-e csökkenteni a jövedékiadó-tételt a fuvarozókkal történő megállapodás értelmében, amiben még az is benne volt, hogy 50 százalékos társasági adóalap-csökkentési lehetőséget kínálnak a fuvarozóknak. Kívánják-e a szavukat betartani, vagy a fuvarozók is úgy járnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) mint a társadalom többi rétege, hogy bizony a kormány ígér nekik, de nem fogja tudni teljesíteni? Ez a kérdésünk a jövő évi adótörvényekkel kapcsolatban. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 150 2005.10.05. 2:09  1-265

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném folytatni az előző témát, az előző kérdést; remélhetőleg majd egyszer választ is kapunk rá, ha államtitkár úr is visszaérkezik a helyére. Tehát nagyon fontos kérdés az, hogy hogyan becsüli meg egy adott ország a kisvállalkozóit, középvállalkozóit. Nagyon fontos kérdés az, hogy egy ilyen tranzitország, mint Magyarország, hogyan bánik azokkal a vállalkozókkal, akik a szállításokat végzik az országban, Európában. Szeretném elmondani, hogy önök az elmúlt években hogyan terhelték meg a fuvarozói ágazatot.

Súlyadó: a súlyadót 2004. január 1-jétől 1200 forintra emelték 100 kilogrammonként. Ez előtte, 2003-ban lett 800 forint, azelőtt még kisebb, 600 forintos érték volt. Az autópályadíjat 80 ezer forintról 130 ezer forintra emelték 7,5 tonna fölött. A személyszállítás áfáját 12 százalékról 15 százalékra, a normál szállítás áfáját pedig nulláról 25 százalékra emelték. Megjegyzem, hogy ugyanezen fuvarozók külföldön, ha átlépik a határt, akkor kilométerdíjat kell fizetniük szintén 2004. január 1-jétől.

Azt szeretném megkérdezni, hogy a versenyképesség javítása érdekében a kormány komolyan veszi-e önmagát, képes-e, hajlandó-e a fuvarozókkal kötött megállapodást betartani, vagy erről már egyszerűen lemondott a kormány, és a fuvarozókat teljes egészében magára hagyja. Nem véletlen, hogy az autópályánál Észak-Magyarországon - (Dr. Katona Béla felé fordulva:) mosolyoghat Katona Béla képviselő úr - szlovák teherautók jelentek meg, és a magyar autópálya építésében most már szlovák fuvarozók, szállítók vesznek részt. Vajon miért van ez? (Taps a Fidesz padsoraiban. - Gőgös Zoltán: Felvidéki magyarok!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 158 2005.10.05. 2:10  1-265

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miután nem kapunk válaszokat a kormánypártiaktól és nem kapunk választ a kormánytól, úgy tekintjük, hogy ezek a kérdéseink olyanok, amelyekre nem tudnak önök válaszolni.

Tehát én kétszer ismételtem meg a kérdésemet: a fuvarozói ágazatban kívánnak-e valamit tenni azért, hogy a magyar fuvarozók versenyképesek legyenek? Azt kérdeztem meg, hogy annak az aláírásnak a kapcsán, amit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára jegyzett a fuvarozószövetségekkel, amiben ígéretet tettek arra, hogy meg fogják vizsgálni az adó- és tehercsökkentés lehetőségét, sok egyéb más mellett, ez sincs benne a törvényjavaslatokban - kívánnak-e erre valamit reagálni? Semmilyen választ nem kapunk, tehát nagyon egyszerű a válasz: nem kívánják betartani a fuvarozókkal kötött megállapodást.

Egyébként magának az adótörvénynek a kapcsán hallottam, hogy megjegyzéseket tettek az államadósságra, illetve a költségvetési hiányra. Valóban nagyon-nagyon nehéz így adótörvényt tárgyalni, akkor, amikor a szereposztás ismert: a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a jóságos milliárdos kormányfő szerepében az emberek elé áll, és könnyezve bejelenti az újabb és újabb ígéreteket, az újabb és újabb adócsökkentéseket az igazságosság leple alatt. Ugyanakkor pedig feláll Veres János pénzügyminiszter, és azt mondja, hogy: hát, elrontottuk a költségvetést, elrontottuk a költségvetést, a 2005-öst is, de hát ezért nem mi vagyunk a hibásak; és elrontottuk a költségvetést, a 2006-ost is. Ugyan még nem mondták ki, de ez azt fogja jelenteni, hogy az euró bevezetése bizony sérelmet fog szenvedni, ma még nem tudni, hogy Magyarországnak, a magyar lakosságnak milyen károkat okozva.

Úgyhogy véleményem szerint azt is meg kellene indokolni, államtitkár úr, hogy most mi igaz: hogy a költségvetés ilyen rossz helyzetben van, vagy hogy Kánaán fog következni, és tényleg adócsökkentések következnek? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 174 2005.10.05. 2:11  1-265

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Keller Képviselő Úr! Köszönjük a választ, megérkezett. Megvizsgálták, nem lehet csökkenteni. Akkor, augusztusban még úgy látták, most, szeptemberben benyújtják az adótörvényt, rájöttek, hogy nem lehet. Ez az őszinte beszéd. Tehát volt egy ígéret, felvillantották, hogy majd lesz jövedékiadó-csökkentés, nem lett belőle semmi. Körülbelül ez a szocialista kormány. (Tatai-Tóth András: Vizsgálat volt megígérve! - Az elnök csenget.) Így van, vizsgálat volt megígérve, nem adócsökkentés. Köszönik szépen a fuvarozók, nagyon jól érzik magukat. (Gőgös Zoltán: Felcsút, hajrá!)

Váltsunk témát szerintem is. Munkahelyteremtés: mit szólnak hozzá a kormánypárti képviselők? 400 ezer munkanélküli Magyarországon; 60 ezerrel több munkanélküli, mint az elmúlt évben. Az önök véleménye szerint ez véletlenül történik ebben az országban? Tehát azért történik, mert egyszerűen csak szaporodnak a munkanélküliek? Véletlenül történik, hogy egyetlenegy nagyberuházást sem hoznak ide az országba, hanem elviszik a környező országokba, mondjuk, a gépjárműkonstruktőrök elviszik Szlovákiába a beruházásaikat?

 

(14.50)

Véletlenül történik az, hogy ebből az országból viszik tovább Romániába, Ukrajnába a könnyűipari cégeket, és számolják fel a munkahelyeket? Véletlenül történik ez? Uraim, nem véletlenül történik! Mindez azért történik, mert az önök gazdaságpolitikája teljes egészében csődöt mondott a munkahelymegtartás és a munkahelyteremtés tekintetében. Teljes egészében csődöt mondott azért, mert az élőmunka terheit képtelenek voltak csökkenteni. Azért, mert mindennel foglalkoztak az elmúlt három évben, csak azzal nem, hogy a munkahelyeket hogyan lehet Magyarországon valóban megvédeni, és hogyan lehet munkahelyeket teremteni. Az első lépés az lett volna, hogy az élőmunka terheit csökkentik. Ebben az adótörvényben erről egy árva szó sincs.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 202 2005.10.05. 2:14  1-265

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tatai képviselő úrnak mondanám, hogy világvége-hangulat nincs, de kormányvége-hangulat igenis van. (Taps a Fidesz padsoraiban. - Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Nálatok!) Azt kérdezném öntől, hogy mit mondjunk annak a 60 ezer embernek, amennyivel több munkanélküli van most az országban. Odaállhatunk eléjük, és azt mondhatjuk: de kérem, a foglalkoztatás, tetszenek tudni, az növekedett. Tessék odaállni, tessék megpróbálni majd egy fórumon, ahol csak ilyen emberek vannak, hogy mit fognak rá válaszolni.

Föltennék önöknek még egy kérdést. Ha egy lakossági fórumon megkérdezné önöktől valaki, hogy tessenek mondani - vagy önök kérdezik meg a lakossági fórum résztvevőit -, hogy mi az az intézkedés, amit az elmúlt három évben tettek azért, hogy a munkahelyek Magyarországon bővüljenek, hogy a munkahelyek megmaradjanak. Egy dolgot lehet rá válaszolni. Nahát, mint ahogy most önök nem válaszolnak erre, ott sem kapnának rá választ, de nem is csoda. Ebben az országban az uniós csatlakozás után annyi tartalék van, olyan prosperáló gazdaságot lehetett volna jó gazdaságpolitikával elindítani, hogy hihetetlen! Ehelyett most mi van? Ehelyett az van, hogy meglincseljük a saját vállalkozóinkat, mármint a kormány lincseli meg. Hogy mivel? Az áfavisszatartással. Európában egyetlen országban nem engedte volna meg magának egyetlenegy kormány sem, amit önök megengedtek a Draskovics nevű pénzügyminiszternek, hogy tizenegynéhány-ezer vállalkozónak több mint 300 milliárd forintját törvénytelenül tartsa vissza.

Van egy másik kérdés is. Nem elég, hogy azt nem fizetik ki, ami jár, az, ami az országba jön többletforrásként, és a gazdaságfejlesztést szolgálná, egyszerűen képtelenek odaadni azoknak a vállalkozóknak, akik azt várják, és megvásárolnák belőle a gépet, megépítenék a csarnokot, új munkahelyeket teremtenének, bővítenék egyszerűen a vállalkozásukat. Nem én mondom, az Állami Számvevőszék mondja. Az Európai Unió bejövő forrásegyenlege mínusz 27 milliárd forint! Uraim! A bérterhek csökkentésének ellenére, az állami pénzek visszatartásának, az EU-s pénzek hatékonytalan felhasználásának ez lehet az eredménye, ami van! Munkanélküliség, munkanélküliség, munkanélküliség! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét. - Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 224 2005.10.05. 2:18  1-265

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Arra már választ kaptunk, hogy jövedékiadótétel-csökkenés nem lesz. Arra is választ kaptunk, hogy érdemi, versenyképesség-javító, munkahelymegtartó, munkahelyösztönző intézkedés az adótörvényben nincsen. (Gőgös Zoltán: Most mondtam!)

Az államtitkár úr a felszólalásakor mindig-mindig azt javasolja nekünk, hogy az ötévessel foglalkozzunk már, képviselők, ne a jövő évivel, az ötévessel, abban van a megoldás. Hát, ha megengedi, államtitkár úr, csak a jövő évivel foglalkozunk, jó? Mert álomvilág itt az ötévessel foglalkozni. Ön azt nem tudja megmondani, hogy egy hónap múlva (Gőgös Zoltán: Miért, visszaemelitek az áfát, ha véletlenül nyertek?) a költségvetés hiánya mennyi lesz. Akkor mit akar itt az ötévesről? Ha azt nem tudja megmondani, hogy az ez évi költségvetési hiány mennyi lesz, akkor miért akarja megmondani, hogy 2010-ben majd milyen adót meg hogyan fogunk itt csökkenteni? Előbb arra tessék válaszolni, hogy mi lesz három hónap múlva, ne arra, hogy mi lesz öt év múlva!

Nagy büszkesége a kormánypártiaknak a személyi jövedelemadó változása, és hogy a családok mennyivel boldogabbak és büszkébbek lettek, például a jövő évi 2 százalékos csökkentéssel. Kérdezem én: örülnek-e annak, amikor az otthonteremtési támogatás adókedvezményét 240 ezerről 120 ezerre tetszettek csökkenteni? Örülnek-e annak (Közbeszólások az MSZP soraiban.), amiben minden jövedelmet szerző érintett kivétel nélkül, hogy az egészségbiztosítási járulékot 3 százalékról 4 százalékra tetszettek emelni? Örülhetnek-e annak, amikor megszűnt a nyugdíjjáruléknak az adókedvezménye, annak a bizonyos 8 százaléknak a 25 százaléka? - ezt kivétel nélkül minden jövedelmet szerzőtől elvonták. Örülnek-e vajon a nyugdíjasok annak a jelentős áremelésnek, amit önök az elmúlt években az áfatörvény változásával hoztak? - amikor 12-ről 15 százalékra emelték az élelmiszer, az energiahordozók, minden napi élethez szükséges terméknek, szolgáltatásnak az árát.

Hát persze, hogy megszólal a lelkiismeretük, és most azt akarják bebizonyítani, hogy itt micsoda adócsökkentés lesz. Kérem, az adóterhek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Magyarországon az elmúlt három évben jelentősen növekedtek (Derültség az MSZP soraiban. - Keller László: Ne hazudj!), ezt már csak a következő ciklusban lehet helyrehozni. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 248 2005.10.05. 2:16  1-265

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Kovács Tibor! Azt szeretném megkérdezni, hogy ön szerepel-e ezen a módosító javaslaton aláíróként (Felmutatja. - Kovács Tibor bólint.), ami a kormány előterjesztése ellenére 4 százalékkal fogja megemelni az egészségügyi hozzájárulás mértékét bizonyos jövedelmek tekintetében. (Taps a Fidesz soraiban. - Jauernik István: Mely jövedelmeknél?)

Kovács Tibor Képviselő Úr! A járulékokról és a bérek terhéről pont ön szólal meg, amikor ma nyújtott be egy módosító javaslatot, hogy a kormány nem jól állította össze az adótörvényt, még 4 százalékkal meg kell emelni bizonyos jövedelmek járulékterheit? (Gőgös Zoltán: Mondd már ki, hogy melyik az!) Hagyjuk már ezt! Kérdezem, a társadalombiztosítás járulék 2002-ben mennyi volt. 29 százalék. Most mennyi? A munkaadói járulék mennyi volt? 3 százalék. Most mennyi? Csökkent? Nem csökkent. Az egészségbiztosítási járulék mennyi volt? 3 volt, most 4. Úgyhogy ennyit arról, hogy csökkentek-e a munkabérterhek.

Térjünk vissza a nyugdíjasokra! Véleményem szerint a nyugdíjasok egyre többen rájönnek, hogy átverte őket a szocialista kormány. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Óóó!) Amikor 2002 júliusában megkapták a 19 ezer forintot, bizony örültek, és azt mondták, hogy végre egy kormány, aki ad nekik. Majd azt követően elkezdték számolgatni, hogy mennyibe is kerül nekik az élet. Elmentek a gyógyszertárba, és megdöbbentek. Meghozták nekik a gázszámlát, azt ígérték, nem emelkedik - megdöbbentek. Meghozták a villanyszámlát, 12-ről 25 százalékra emelkedett az áfa - megdöbbentek. Egyre többen kezdik azt hinni, hogy ők át vannak verve.

És a számok is bizonyítják. Amit a kormány emel, és a kormányon múlik az áremelés mértéke, az a következőképpen alakul. 2003-ban a piaci ár 4,5 százalékkal emelkedett, amit a kormány emelt, 5,4-gyel. 2004-ben 6,2 helyett 9,3-mal, és 2005-ben 3,1 helyett 5,6-tal. 2003-ban 20 százalékkal, 2004-ben 50 százalékkal és 2005-ben 80 százalékkal magasabb áremelést hajtott végre a kormány, mint egyébként a piaci szféra. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Na, ez itt a probléma! (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 264 2005.10.05. 2:12  1-265

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ez egy politikai adótörvény, egy választási adótörvény. Tipikusan jellemző a Gyurcsány-kormány tevékenységére az, amit most már az adótörvényekkel is művel. Egyszerűen hihetetlen, hogy Magyarországon meg lehet azt csinálni, hogy miközben az államadósság jelentős mértékben nő - az önök kormányzása óta három év alatt mintegy 4000 milliárd forinttal -, miközben az állami költségvetést minden évben elrontották, minden évben túlszaladtak a lehetőségeken, rosszul tervezték meg, átverték a vállalkozásokat az áfavisszatartással, 800 ezer közalkalmazottat a tizenharmadik havi bér ki nem fizetésével, a mezőgazdasági vállalkozásokat az európai uniós támogatások elhalasztásával, aközben a kormányzásuk, a költségvetési politikájuk mintegy lezárásaként előállnak egy ötéves adóreformnak nevezett csomaggal.

(16.30)

Ez minden, csak nem reform. Nem kezeli az adórendszer változásait, semmi másról nem szól, hogy emberek, pénz nincsen, mert jövőre nem tudunk nektek kedvezményt adni, de 2006 után, ha a szocialista kormány marad, akkor majd lesz adócsökkentés. 1998-ban Horn Gyula pontosan ugyanezt csinálta a nyugdíjemelésekkel.

Egyébként ebben a kérdésben önök teljesen magukra maradtak, hiszen nézzék meg, a Szabad Demokraták Szövetsége a mai napon nem vett részt a vitában. Nem véletlenül nem vettek részt, mert ebben a kérdésben, mint a zárszámadás kérdésében is az ellenzék álláspontját osztják, amely szerint szégyenkeznivaló van az ügyben, hogy az elmúlt három évben mi történt az adótörvényekkel; nem csökkentek az adók, hanem évente 550 milliárd forinttal növekedtek, és ezt önök 2006-ban sem tudják megállítani, de azt ígérik, ha ránk szavaznak, akkor majd csökkennek az adók.

Uraim! Ki hiszi ezt ma már el Magyarországon? (Font Sándor: Úgy van! - Kovács Tibor: Te is nevetsz rajta! - Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 278 2005.10.05. 10:09  2,265-295

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bevallom őszintén, hogy amikor először hallottam erről a törvényjavaslatról, legfőképpen az érdekelt, hogy mi lesz az általános indoklásban, hogyan lehet azt megindokolni, hogy egy szűk körnek különféle kedvezményt adok, tehát mi lehet ennek az indoka. Itt már hallottunk érveket, hogy feketegazdaság meg kifehérítés meg kényszer-munkavállaló és a többi.

Nézzük, mi van a törvényjavaslatban! “Az Országgyűlés azon kötelezettségére tekintettel - tehát olyan, mintha az Országgyűlésnek ezt kötelező lenne meghozni -, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutást, továbbá a művészeti élet szabadságának megvalósulását előmozdítsa, figyelemmel arra, hogy mint törvényalkotó egyes alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzésének érvényesítése érdekében a közterhek vonatkozásában kedvezményeket állapíthat meg, azon személyek tevékenységének sajátosságait, akik e célok elérésében közreműködnek, a következő törvényt alkotja.ö Ezt érti valaki, tisztelt kormánypárti képviselők? (Kovács Tibor: Igen, mi képesek vagyunk felfogni.)

Mit jelent az, hogy azokat kell támogatni ezzel a törvénnyel, akik elősegítik a közügyek szabad megvitatását? Demokráciában a közügyek szabad megvitatását, államtitkár úr, mindenki elősegíti, egy egyszerű állampolgár, aki a lakossági fórumon felszólal, az a közügyek megvitatásában vesz részt.

Azt mondja: “a közügyekkel összefüggő információhoz való jutást.ö Ezt nem nagyon értem; művész vagy… - nem értem! Jó, tehát ezt kell ma Magyarországon preferálni, hogy aki a közügyekkel összefüggő információhoz hozzájutást… - ebbe az országgyűlési képviselők is beleférnek. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Reméljük! - Keller László: Nem férnek bele!) Úgy látom, kezd alakulni! Bólogatnak a kormánypárti képviselők is.

Nade az már aztán tényleg túlzás, hogy “a művészeti élet szabadságának megvalósítását előmozdítsaö. Tehát a művészeti életnek nincs szabadsága? Elő kell mozdítani a szabadságot? Nem tudom, hogy ezt ki fogalmazta (Kovács Tibor: De jó a szöveg, nem?), de jó lenne, ha elmondaná, hogy mit ért alatta.

Az alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzések érvényesítése érdekében született meg ez a törvény - gratulálok! (Gőgös Zoltán, Kovács Tibor: Na végre!) Itt pontosan arról volt szó, hogy ez a törvényjavaslat valószínűleg az Alkotmánybíróság elé fog kerülni, éppen arról van szó, hogy ez a törvényjavaslat nem alkotmányos, nemhogy alkotmányossági célokat szolgálna, hanem az a baj vele, hogy nem alkotmányos, mert kedvezményben részesít, látszólagosban egyébként, mert az, aki a hatálya alá tartozik, és végigolvassa, majd ha a törvény utolsó mondatát is elolvassa, akkor bizony rájön, ahogy Balsai képviselő úr mondta, ez egy átverés show. De erről egy kicsit később.

Tehát alkotmányos és társadalompolitikai célok érvényesítése érdekében születik meg ez a törvény - ez egy kicsit túlzás.

Megmondom, miért születik meg ez a törvény. Azért születik meg ez a törvény, mert Gyurcsány Ferenc sokat jár a médiába, sokat szerepel az újságokban, és biztosan egy ilyen beszélgetés során megígérte nekik, hogy higgyétek el, fogtok kedvezményt kapni, mert nagyon jól dolgoztok, meg egyébként is, az én és a pártom sikere a választásokon nagyban fog majd függni a médiától. Mert ne tessenek haragudni, pont ezeket a szakmákat kiválasztani, az egyszerűen érthetetlen, mintha más, hasznos, akár a kultúra terén vagy a szórakoztatás vagy más egyéb szolgáltatási területeken más nem is végezne fontos tevékenységet!

Tehát ez a törvényjavaslat úgy, ahogy van, elvtelen, mert kevesebb járulékot fizettet, az a mottója: “kevesebb járulék az államháztartásba, és több kedvezményezett a társadalomban.ö Rendben van, kedvezményeket kell adni, csak elvszerűen, és nem ilyen gyengén alátámasztott módon.

Igazságtalan is, azért, mert meg kell kérdezni azok, akik nem kapnak ilyen kedvezményt a szakmájuk alapján, de a kultúrában dolgoznak, például, aki könyvtárban dolgozik, vagy művelődési házban dolgozik, vagy amatőr művész, miért nem kaphat ilyen kedvezményeket. Úgy gondolom, hogy mindenképpen sérti a tisztességes munkavállalókat, akik nem ezen a területen dolgoznak.

Node, számoljunk csak! A mostani társadalombiztosítási terhek azt jelentik, hogy száz forint után 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ez 12,5 százalék. A munkáltató pedig 18 százalék nyugdíjjárulékot és 11 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. Ezután a munkavállaló igénybe veheti a táppénzt, lebetegszik, és elmehet táppénzre.

Azt mondja ez a törvényjavaslat - és azért mondom, hogy az érintettek is olvassák el figyelmesen -, hogy fizetned kell 11 százalék szjt-t, 4 százalék egészségügyi hozzájárulást, a munkáltató pedig fizet 20 százalék társadalombiztosítási járulékot. Ezért viszont cserébe nem kap lényegében mást, csak azt, hogy a nyugdíjalapba ez a jövedelem be fog számítani. Helyesebben csak az 50 százaléka fog beszámítani, Keller képviselő úr is elmondta. Ez a törvényjavaslatnak az utolsó pontja, hogy valójában az így megszerzett bevételnek az 50 százaléka számít be a nyugdíjalapba.

(17.10)

Így viszont már egy kicsit drága. Azért drága, mert nyugdíjbiztosítást, illetve jövedelmet a munkáltató 18-at, én 8,5-et. Az 26,5 százalék, ugye? Ugyanakkor pedig most fizet utánam a munkáltató 11-et, én 4-et, az 15 százalék, és így csak a felét kapom meg, a megszerzett jövedelemnek csak a felét kapom meg a nyugdíjban. Tehát hogyha figyelmesen elolvassa majd az érintett valaki, és nyugdíj előtt áll - én nem mondom, hogy ez mindenkinek hátrányos -, akkor bizony nem fogja ezt választani, hanem azt fogja mondani, hogy márpedig az a kifizető, akivel én szerződéses jogviszonyban állok, az fizesse ki utánam rendesen, fizesse meg a társadalombiztosítási járulékot.

Szóval, nem nagyon értem, hogy valójában mi a célja, hacsak az nem, hogy egy társadalmi rétegnek, egy csoportnak a kiemelése, a megtámogatása. Nem hiszem, hogy az Európai Unióban ilyen gyakorlat lenne, hogy bizonyos szakmákban ilyen kedvezményeket, látszólagos kedvezményeket lehetne tenni. Hozzáteszem, hogy van egy olyan réteg természetesen, amelynek ez nyilvánvalóan kedvező.

Ez a törvényjavaslat tipikusan hasonlít az evához. Az evára is nagyon büszke ez a kormányzat, addig büszke a kormányzat, és mindig jönnek a hírek, hogy az evából ennyi, negyedévente annyi bevétel jött be, és hogy a tervet túlteljesítettük, de sose mondják hozzá, hogy az eredeti, a költségvetésben lévő áfabevételi tervek pedig ebben a negyedévben is kevesebbek lettek, meg ebben a félévben is, év végén is, és még minden évben így járt a költségvetés. Ez pontosan ugyanilyen törvény. Ez nem titok, biztosan népszerűsíteni fogja majd a kormányt, Gyurcsány Ferencet, valószínűleg önöket is.

Csak egyet ne felejtsenek el: ez azt fogja jelenteni, hogy a társadalombiztosítási alapnak a hiánya ezzel a törvényjavaslattal növekedni fog. Ez nem szolgálja azt, amit itt elmondtak. De egyébként a törvényjavaslat céljai között nincs is megfogalmazva, nagyon helyesen, mert aki ezt készítette, az tudta, hogy azt a célt, amit Keller László mond például, azt nem fogja, a kényszervállalkozásokat ez nem fogja felszínre hozni.

Úgyhogy, ne tessenek haragudni, de egy elvtelen, egy igazságtalan törvényjavaslatot, egy olyan törvényjavaslatot, ami az ilyen nehéz időkben a költségvetésnek a hiányát csak tovább fogja növelni, azt is mondhatnánk, hogy népszerűséget hajhász mindenáron bizonyos társadalmi rétegek között, ezt a törvényjavaslatot egy felelős országgyűlési képviselő, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki, nyilvánvalóan nem fogja tudni támogatni.

Én elismerem, még egyszer mondom, hogy Gyurcsány Ferenc támogatottsága a művészek körében, mondjuk, azon művészek körében, akik Orbán Viktor képén a 2002-es választási kampányban ott ugráltak a színpadon, azok körében biztosan növeli a támogatottságát, én ezt elfogadom. De sem a becsületen, sem a tisztességen, sem a költségvetés helyzetén ez a törvényjavaslat nem javít, úgyhogy nem támogatjuk. (Szórványos taps az ellenzék és a függetlenek soraiban. - Göndör István: Ha nem érted, Keller elmagyarázza!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 292 2005.10.05. 2:11  2,265-295

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A mai napirend: általános vita. Ha jól érzékeljük mi itt ellenzéki oldalról, akkor általánosan nincs vita közöttünk, mert a Szabad Demokraták Szövetségének a frakciója a mai napi ülésen - kivéve az egyetlen kis vezérszónoklatocskát - nem vett részt a vitában, az adójárulék-törvény vitájában sem. Természetesen megértjük, hogy ennek a törvénynek a vitájában sem vesznek részt, pedig nekik pont az adók és a közterhek csökkentése volt a fő választási programjuk, nagyon sokat beszéltek arról, hogy ezt hogy fogják ebben a ciklusban megvalósítani. Itt lett volna az utolsó esély, mert ez a kormány valószínűleg az utolsó adótörvényeit nyújtja be a parlamentnek, hogy elmondják róla a véleményüket, azt, hogy egyetértenek vele, vagy nem értenek vele egyet.

Azt pedig köszönjük az MSZP-s képviselőknek, hogy nem vitatkoznak velünk. Mi úgy gondoljuk, hogy a hallgatás beleegyezés. Nagy kérdés az, hogy meddig tart a parlament ereje. Ha egyetértünk abban, hogy egy dolog nem jó, akkor el lehet jutni addig a mai parlamentben, hogy mondjuk meg a kormánynak, vegye vissza ezt a hülyeséget, mert a képviselők nem támogatják. Megszavazzák, ha nagyon kéri a kormányfő - ismerjük ezt, világos, hogy meg kell szavazni, persze az ellenzéknek nem, azonban nyilvánvaló, hogy az SZDSZ is meg fogja szavazni -, de ha érvek sincsenek mellette, akkor most mindannyian, akik itt vagyunk a teremben, írjunk egy levelet a kormánynak - Molnár Albert úr kivételével, mert ő kormánytag -, hogy vegye le a napirendről, és majd a választások után térjünk rá vissza. Ha majd a leendő kormányban is lesz aktivitás, akkor benyújtja ezt a törvényjavaslatot, de ezt semmiképpen ne tárgyaljuk tovább, és ne is szavazzunk róla. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 308 2005.10.05. 7:04  2,295-317

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Nem nevezném felszólalásnak, amit most el fogok mondani, inkább csak a dilemmáimat osztom meg magammal vagy azzal, aki esetleg még képes idefigyelni.

Azt gondolom, hogy az a kérdés, hogy Magyarországon létezik-e olyan, hogy valakik adózatlanul…, nem is teszem hozzá, hogy tisztességtelenül, bár nem hinném, hogy adózatlanul nagy vagyonhoz, vagyoni értékhez jutni tisztességes. Létezik-e az a probléma, hogy valakik úgy, hogy nem fizetik meg a törvény szerinti adókat, járulékokat, nagy vagyonokhoz jutnak - úgy gondolom, ezzel a problémával szembe kell nézni, hogy ez létezik. Azzal is szembe kell nézni, hogy valahol a magyar politika, gazdaságpolitika, nem is tudom, minek az értékítélete az, hogy nem tudtunk, valójában senki nem tud ezzel a problémával szembenézni, és nem tudott olyan megoldást találni, hogy ez a kérdés, hogy Magyarországon legyen-e ilyen kiugró vagyonok után valamiféle adónem, ne vetődjön föl. Úgy gondolom, hogy egy jól működő országban, ahol jól végzi az adóellenőrzés is a feladatát, jól végzi mindenki a feladatát, ez a kérdés nem merülhet föl, hiszen akkor nyilvánvalóan a jól, szigorúan ellenőrzött jövedelmeket követően mindenki a pénzét arra költi, amire gondolja, olyan vagyonokat szerez, amire képes, amire a tehetsége, a pénze engedi.

Most az a kérdés, hogy ez a törvényjavaslat ezt a problémát, a társadalom problémáját vagy az ország problémáját kezeli-e. Nekem meggyőződésem, hogy nem kezeli. Azért nem kezeli, mert több dolog is fölvetődik.

Valóban, miért csak az ingatlan? Ha luxusnak nevezzük, akkor sok egyéb luxusdolog van az életünkben - nem a miénkben, hanem akinek megadja a sorsa. Tényleg fölvetődik az, hogy ha valaki rendelkezik egy helikopterrel, rendelkezik egy jachttal, egy hajóval, egy várral vagy bármivel, ami az ő igényeit kielégíti, miért csak az ingatlanokat tesszük ebbe bele. Ez az egyik nagy dilemma. A másik nagy dilemma az, hogy miért csak a magánszemélyek tulajdonában lévőt.

Valljuk be őszintén, hogy az előterjesztés 30 ezer emberről beszél. Ez a 30 ezer ember vagy megengedheti magának, vagy egyszerűen nem foglalkozik a ma hatályban lévő törvényekkel, hogy van-e ettől kedvezőbb megoldás is; az a kedvező megoldás, hogy ha egy cégbe tesszük bele az ingatlanvagyonunkat. Mondjuk, egy magánszemély tulajdonos átadja az ingatlan hasznosítási jogát egy cégnek, és az a cég felújítja például az adott ingatlant, vagy ha kicsi a terület, és nem tudja megvenni a szemben lévőt vagy a szomszédját, akkor rájön, hogy a föld mélyébe is lehet például építeni ingatlant, és mindezt egy cég nevében, ráadásul úgy, hogy az eredeti ingatlan nincs is a nevén. Ma már annyi furfang van, annyiféle dolgot hallunk a mai világban, hogy valljuk be őszintén, elég balek - hogy úgy mondjam - az, aki egyszerűen tisztességesen odaáll, adja a nevét magánszemélyként, hogy az én tulajdonomban van az az ingatlan.

Ettől, amit most ez a törvényjavaslat adóztatni szeretne, ennek százszorosa, ezerszerese van nem magánszemélyek tulajdonában, de ugyanezt a célt szolgálja: magánszemélyek luxusigényeit kielégíteni. Akkor nagy dilemma az, hogy miért csak a magánszemély. Ha tehát elkezdünk egy ilyet fölszámolni, azt mondjuk, hogy rendezzük, akkor rendezzük tisztességesen, akkor találjunk ki olyan törvényjavaslatot, ami nem az alapján dönti el, hogy a luxus ha magántulajdonban van, akkor az luxus és adózzon, ha nem magántulajdonban van, hanem gazdasági társaság, szövetkezet s a többi tulajdonában van, akkor pedig ne adózzon. Szóval biztos, hogy ez nem jó így.

A következő kérdés az, hogy a 100 millió forintos határ az-e, amit luxusnak lehet mondani adott esetben.

(18.30)

Ma Magyarországon nagy kérdés, hogyan jön az a 100 millió forint össze. Például van egy lakás, ami nem is olyan nagy, tehát 100 millió forint alá kerülne, de egyszerűen olyan berendezések vannak rajta, nyílászárók, különleges díszítés, hadd ne mondjam, hogy egyébként maga a lakás nem kerülne bele, de mivel olyan értékekkel van felszerelve, meg fogja haladni a 100 millió forintot. Tehát azt gondolom, az is egy társadalmi vita kérdése lehet, hogy a 100 millió forint-e ez a határ - amellett, hogy mondtam, hogy nem csak ingatlant kellene, és nem csak a magántulajdon irányába kellene elmenni. Tehát ezek mind-mind dilemmák.

Én úgy gondolom, hogy ez az üzenet biztosan jó, és azt gondolom, támogatható is. De az, ahogy ez a törvényjavaslatba van ültetve, az mindenképpen olyan amatőrnek, nagyon kezdeti lépésnek tűnik, és nagyon-nagyon megfontolandó az, hogy ezt jó szívvel egy országgyűlési képviselő meg tudná-e szavazni. Tehát a célkitűzésével, az üzenetével, azt gondolom, alapvetően egyet lehet érteni, de annak a megvalósításával nem.

Az jut eszembe, hogy nincs meg a koncepció az adózást illetően. Tehát hiába van letéve az ötéves adócsökkentési terv, ez nem egy koncepció, nem egy reform mentén megy, egyszerűen a vagyonügyek adózását vagy az igazságtalanságok adózását ilyen értelemben ez a törvényjavaslat így nem oldja meg. Ezért én magam is nagy dilemmában vagyok, hogy ezt a törvényjavaslatot a végén tudom-e támogatni vagy nem.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 318 2005.10.05. 15:13  317-329

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én írásban is jelentkeztem, nem tudom, hogy az érvényben van-e még, én az alapján szeretném elmondani a rövid véleményemet.

Igen, egy érdekes vita után vagyunk, tehát a frakciónk valóban a vitát választotta, és arra törekedtünk, hogy inkább egy folyamatot, egy tendenciát mutassunk be az adó- és járuléktörvények kapcsán, amit a Medgyessy-Gyurcsány-kormány elért ebben a három és fél éves kormányzati ciklusban.

Ennek az adótörvénynek, adó- és járuléktörvénynek azért van nagy jelentősége, mert valószínűleg ez a kormány nem nyújt be több adótörvényt a parlament elé, tehát ez egy kvázi lezáró törvénye a ciklusnak. Azt is mondhatnánk, hogy amit eddig nem ért el a kormányzat az adóügyek terén, itt a lehetőség, még egy törvényjavaslat, ami 2006-tól lép érvénybe, lehet korrigálni, módosítani vagy a kitűzött célokat még ezzel elérni.

Bevallom őszintén, hogy megdöbbentett engem személy szerint szakmai értelemben az, hogy egy kormány ötéves adóreformnak mondott csomagot hoz 2005 szeptemberében a Ház elé.

(18.50)

Megdöbbentett azért, mert az eddigi próbálkozásokból, amelyek év elején történtek még Draskovics pénzügyminisztersége alatt, de már Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt arra vonatkozóan, hogy egy adóreform-bizottság tegyen le egy javaslatot, amit a társadalom majd széles körben megtárgyal, ebből bizony nem lett semmi. Ezenkívül az is érezhető volt, hogy a koalíción belül is vannak nézeteltérések adóügyekben.

Ezért lepett meg, hogy mi lehet abban a javaslatban, ami öt évre szól. Nézzük szakmai értelemben! Szakmai értelemben csalódott vagyok. Azért vagyok csalódott, mert úgy gondolom, hogy ha valaki öt évet át szeretne fogni adótörvényekkel, akkor át kell tekinteni az egész rendszert, az összes adónemet; nemcsak a mértékeket, és nemcsak azt mondani, hogy na, emberek, akkor lesz csökkentés, hanem az adórendszert önmagában. Ezért aztán véleményem szerint ez a beterjesztett javaslat nagyon-nagyon hiányos.

Egy-két megjegyzés. Mi van a munkaadói és munkavállalói járulékkal? Nem létezik, hogy ezen a következő öt évben nem kell változtatni! Teljesen más már, ez még hajdanán volt kitalálva; mint ahogy Katona Béla képviselő úr mondta az előző adónemről, hogy amikor az adórendszer fölállt, akkor ez még nem volt kérdés. Úgy gondolom, hogy ha koncepcióban gondolkodunk, akkor a munkaadói, munkavállalói járulékok kérdésével foglalkozni kell.

Vagy mi van az általános forgalmi adó rendszerével? Jó, 25 százalékról 20-ra, megszavaztuk együtt közösen, nagyszerű, nem mi vagyunk most már az Európai Unióban a legmagasabb normál kulcsot használó ország - na de hát még van másik két kulcs! A 20 százalékkal mi lesz a következő öt évben a javaslat szerint? Mert nincs benne ilyen előterjesztés. Akkor a 15 százalék is marad, a 20 százalék is meg az 5 százalék is? Azt akarja üzenni a szocialista-szabad demokrata többség, hogy a következő öt évben így maradnak az áfakulcsok? Mert ez nagyon-nagyon rossz, ez nagyon-nagyon nem helyes, hiszen ezeket a következő években bizony még tovább szükséges csökkenteni. Sőt mi több, nyilván az Európai Unió irányelveit figyelembe véve, változtatni is szükséges.

Vagy egyáltalán mi van a béreket terhelő járulékokkal? Minden marad ebben a formában? Egyszerűen csak azt mondjuk, hogy ekkor meg ekkor ennyi százalékkal csökkentünk, és haladunk tovább? Szerintem ez összetettebb kérdés. Ennyit magáról az adórendszerről - folytathatnám példálózva az adókkal.

 

(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

A másik szakmai kérdés az, hogy 2010-ig van az adótörvény megtervezve, költségvetés meg csak egyéves van előttünk. Hogyan bátorkodik ma valaki - most szakmailag nézzük tényleg, ne politikailag - előre megmondani azt, különösen az euró bevezetése kapcsán előre eltervezni azt, hogy milyen adócsökkentéseket és hogyan szeretne? Hát bele van ez ültetve egy gazdaságpolitikába?

Tényleg, mi van a végre nem hajtott konvergenciaprogrammal? Összhangban lesz a konvergenciaprogram majd ezekkel a benyújtott adóreform- vagy adócsökkentési javaslatokkal? Ha az euró bevezetésének 2010-es dátuma változni fog, akkor egészen biztos, hogy egy teljesen új költségvetési, de azt is mondhatjuk, hogy gazdaságpolitikát kell az országban majd folytatni. Ez azzal összhangban van? Ez a törvényjavaslat akkor készült, amikor még nem volt arról szó, hogy itt a költségvetési hiány kapcsán gondok lesznek, hogy át kell gondolni; akkor még mindenki azt mondta, hogy a konvergenciaprogram végrehajtható. Aztán jött a mennykű, és azt mondta, hogy a költségvetési hiány változtatása miatt - most ne menjünk abba bele, hogy ki miért és hogyan - alapvető célokon kell változtatni az országban. Ez összhangban van azzal? Csak az euró bevezetésének elhalasztása - előbbre hozásról most nem beszélek, mert gondolom, hogy az nem téma - alapvetően változtatni fog a koncepción.

Mikor lehetne beszélni egy ilyen ötéves törvénycsomagról? Nem véletlen egyébként, hogy a közvélemény sem veszi komolyan, és ha megnézzük az elemzőket, ők sem foglalkoznak szakmai értelemben komolyan azzal, hogy itt most ötéves adótörvénycsomag van; egyszerűen nem veszik komolyan. Jó, a média leírja, ami a törvényjavaslatban benne van, de komoly elemzést nem nagyon hallottunk. Annyit hallunk az érdekvédelmi szervezetektől, hogy örülnek, hogy majd 2007-től talán elkezdődik valami, de kicseng a szavaikból, hogy ők sem bíznak abban, hogy ezt valaki komolyan gondolja. A politikai berendezkedés szerint négyévente választások vannak, és négyévente a mindenkori többség alkotja meg a törvényeket, törvényjavaslatokat. Azt gondolom, hogy lehet egy országban öt évre előre adótörvényt elkészíteni: egy olyan országban, amely ország biztos alapokon nyugszik a gazdaságát tekintve, egy olyan országban, ahol alapvetően társadalmi konszenzusok vannak nemcsak a kormány és az ellenzék között, hanem a munkaadók, a munkavállalók és a befektetők között alapvetően, és ehhez nyilván kapcsolódik egy politikai konszenzus. Úgy gondolom, lehet igenis öt évre adótörvényt csinálni, mint ahogy lehet költségvetést csinálni az Európai Unióban is; mondjuk, ez most egy kicsit éppen megakadt a viták során, de reméljük, azért meglesz. Tehát egy céltudatos, jó gazdaságpolitikát folytató országban, ahol négyévente a kormányok ugyan változnak, de a célok maradnak, és alapelvekben megegyezés van, ott lehet. Magyarországon nincs ilyen helyzet, úgy gondolom. Hogy miért nincs, ezt most hagyjuk.

Nézzük meg, akkor mi indokolhatja azt, hogy a kormány mégis egy ilyen adótörvény-javaslattal állt elő. Komolyan mondom, próbáltam szakmailag is értékelni. Ha ez az adótörvénycsomag 2003. január 1-jén idekerül a parlament elé - vagy nem ez, bármilyen -, és azt mondja, hogy öt évre szól, annak van valamiféle hitele, mert 2002. májusban egy kormány átveszi a kormányzást, és van ideje előkészíteni azt év végére, hogy mit szeretne. Itt megjegyzem, hogy erre sem volt több idő, szerintem erre is egy-két hónap volt, mert nyáron valakinek bepattant, hogy gyerekek, kampány is jön, csináljunk ötéves adóreform-törvényjavaslatot. Tehát 2002-ben erre több idő lett volna. Úgy vélem, ez így teljesen hiteltelen nemcsak a közvéleményben, hanem a gazdaság szereplői között is.

Azért is hiteltelen, mert - csak nézzük meg ezt az évet! - ebben az évben a kormány több adótörvény-javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé; ebben az évben szavazta meg a kormányzó többség az adóköteles természetbeni juttatás társadalombiztosítási járulékkal való megadóztatását, ebben az évben hozta be a borravalóra vonatkozó javaslatát, tehát év közben. Akkor hogyan lehet annak hinni, amikor maga az a kormány, amelyik egymás után teszi le az adótörvény-javaslatait - pénzügyi tárgyú törvényt is tárgyaltunk -, ugyanakkor pedig előáll két hónap múlva azzal, hogy na, most öt évre előre? Hiteltelen. Komolyan mondom, szakmailag is hiteltelen.

Én beszéltem emberekkel, voltam lakossági fórumon, ahol ezekről az ötéves dolgokról volt szó. Most nem az adóval akarok példálózni: nyugdíjreform. Azt kérdezte egy néni: “Tessék mondani, nekem fogják emelni a nyugdíjamat? - Mikor tetszett nyugdíjba menni? - 1981-ben. - Akkor nem.ö Legyintett egyet. A másik: “Mikor tetszett nyugdíjba menni? - 1992-ben. - Hát akkor valószínűleg igen. - És mikor? Január 1-jétől? - Nem, mondom, nem január 1-jétől; január 1-jétől meglesz a nyugdíja, majd utána valamikor. - Ó, ne tessék már ilyet mondani!ö Hát ki hiszi ezt el ma?

Elmondtam a vitában is, államtitkár úr, ma azt nem tudják megmondani, hogy mennyi az államháztartásnak a hiánya. Nem tudja megmondani még a múlt évit sem, ami már elmúlt, hát azt sem! Akkor hogyan lehet előre tervezni ezermilliárdos adócsökkentést? Vagy csak úgy bemondjuk a levegőbe, és majd ahhoz fogjuk igazítani? Hát eddig nem volt bemondva öt évre a levegőbe, csak a jövő évre - azt sem sikerült teljesíteni! Hogyan álljak én föl szakmailag értékelni most komolyan ezt a törvényjavaslatot?

Én nagyon jól tudom, és nyilván önök is tudják, hogy miért született ez, és ez a legnagyobb hibája ennek az adótörvény-javaslatnak. Azért született, mert beszáll a kampányba; elkezdődött, ki is nyilvánította az MSZP, hogy elkezdte a választási kampányt. Adótörvénnyel kampányolni, hát, megmondom őszintén, nem nagy sikere lesz.

(19.00)

Jó adópolitikával, aminek érezhető hatása van a ciklusban, eredményeket fölmutatni lehet. De adótörvénnyel kampányolni, higgyék el nekem, nem lehet. Márpedig ennek az adótörvény-javaslatnak semmi más célja nincsen, egyetlenegy célja van, az, hogy üzenjük meg azt, hogy ha mi leszünk kormányon, mi maradunk kormányon, akkor aztán majd jön az adócsökkentés, jön a járulékcsökkentés, és egyáltalán minden jön, amit eddig nem sikerült végrehajtani.

Nem akarom fölhozni a megemelt adókat, nem véletlen, hogy a vitában több kormánypárti képviselő is adóterhelésről beszélt, a jövedelemelosztás mértékéről beszélt, nyilván azért kell ilyen fogalmakat használni, mert azt nem nagyon érti senki. (Kovács Tibor: Idő!) 15 perc! Nem nagyon érti senki és nem nagyon foglalkozik vele úgy egyébként senki, mert mindenki azzal foglalkozik… (Kovács Tibor: Tíz perc!) 15 perc a lehetőség. Tehát nem foglalkozik vele. Világos, hogy ezt mondják. Nem mondhatják, nem állhat föl Kovács Tibor, és azt mondja, tényleg így van, fölemeltük az áfakulcsokat; valóban így van, megszüntettünk egy csomó adókedvezményt, de meg kell érteni, hogy ez van. Nyilván azt fogja elmondani, hogy csökkentették a kulcsokat. Éppen ezért hiteltelen ez az egész.

Azt gondoltam, hogy még ebben a helyzetben is sokkal, de sokkal megfontoltabb kormányunk van, felelősségteljesebben néz a jövőbe, hiszen ezt mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő. Azt mondta, hogy itt nem lesz választási költségvetés, a választási költségvetésnek része az, hogy nem lesz választási adótörvény. Azt mondta, sokkal nagyobb esélyt lát arra, hogy ő maga és pártja is győzzön, ha az embereknek megmondják az igazat. Ez, ami ebben az adótörvényben van, nem az igazság, hanem ez egy ígéret. Ez egy látszatígéret, egy olyan ígéret, csúsztatott ígéret, ami mellett lehet beszélni az adócsökkentésről, csak nem fog bekövetkezni; mint az autópálya-matricánál, hogy csökken az áfa, de az autópálya-matrica díja nem csökken. Ezt pontosan a Gazdasági Minisztérium csinálja, utána pedig önök azt mondják, hogy elvárjuk a kereskedőktől, hogy az 5 százalékos áfa csökkenjen.

Könyörgöm, ha az önök minisztériuma az autópálya-matricánál kinyilvánítja, hogy csak nem gondolják komolyan, hogy akkor csökkenni fog nekünk majd ennyivel a közlekedés, akkor miért várják el a kereskedőktől, a gazdaság többi szereplőjétől, hogy ő pedig úgy viselkedjen, ahogy azt a kormány elvárja tőle?!

Node visszatérve az adótörvényre: nagy kérdés, hogy ami történik az adótörvénnyel kapcsolatban, megengedheti-e az ország magának, vagy meddig engedheti ezt meg. Meddig lehet a politikában elmenni? Meddig lehet játszadozni, ígérgetni, meddig fogékonyak erre a magyar emberek? Nekem az a gyanúm, hogy önök ezzel az adótörvénnyel nemhogy segítenének a választási kampányukban, hanem pontosan a saját hiteltelenségüket fogják vele erősíteni.

Ha azt mondták volna, hogy nem nyújtunk be adótörvényt, mert az ország költségvetése olyan állapotban van, az emberek jobban hinnének önöknek. Nem jó ez az adótörvény-javaslat, higgyék el nekem!

Köszönöm szépen. (Pettkó András tapsol. - Kékesi Tibor: Egyhangú taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 262 2005.10.11. 9:48  259-285

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, az ajánlás 1-18. pontjára benyújtott módosító javaslatok rutinszerűen kerültek benyújtásra, legalábbis a nagy többségük. A költségvetési bizottság, a számvevőszéki bizottság és országgyűlési képviselők nyújtottak be módosító javaslatot arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok a 2004. évi zárszámadások alapján hogyan számoltak el az állami forrásokkal, ezen belül is természetesen a központosított előirányzattal, a jövedelempótló támogatásokkal, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő, forráshiányos támogatással, illetve a központosított és a normatív támogatásokkal.

Nyilvánvaló, hogy a számvevőszéki bizottság, immár hagyományos módon, az Állami Számvevőszék megállapításai alapján nyújtja be a módosító javaslatát, és az Állami Számvevőszék az elvégzett ellenőrzések alapján az egyes önkormányzatokat vagy visszafizetésre kötelezi, vagy megállapítja, hogy még központi költségvetést terhelő pótlólagos támogatás jár számukra, nyilván az ellenőrzés eredményétől függően. Ezt hagyományos módon a bizottság beterjeszti, az Országgyűlés jóváhagyja a zárszámadási törvényben, és azt követően jelenik meg egy pénzügyminisztériumi és belügyminisztériumi közös rendelet, amely részletezi, hogy az adott módosítás mely önkormányzatokat érinti, és természetszerűleg az adott önkormányzatok megjelennek szükség esetén a képviselőjüknél, és kérik, hogy egy-egy támogatás esetében - amit sérelmesnek tartanak, hogy megvonásra kerül - nyújtsanak be módosító indítványt, hogy ne kelljen ezeket visszafizetni az önkormányzatnak. Bevallom őszintén, én örülök annak, hogy ilyen módosító javaslat viszonylag kevés érkezett a jelenlegi törvényhez, és azon belül is többet az előterjesztő Pénzügyminisztérium támogatandónak ítélt. Az első tizennégy módosító javaslat valójában ezeket tartalmazza, és ez, úgy gondolom, támogatható a frakciónk részéről az előterjesztő álláspontja szerint.

Érdekes viszont a 15. és a 16. javaslat, amelyből a számvevőszéki bizottság, illetve Keller László képviselő úr nyújtott be módosító javaslatot a zárszámadási törvényhez, ez a bizonyos Ökotám - nem is tudom, milyen rendszerre vonatkozik ez -, mondjuk azt, hogy közműépítési, illetve települési csatornaépítési rendszerre vonatkozóan. Azt gondolom, hogy a számvevőszéki bizottság két ülésén is tárgyalta ezt a kérdést, több órát foglalkozott az Állami Számvevőszék jelentése alapján ezzel a rendszerrel, és nyugodtan mondhatom azt, hogy a bizottsági tagok egyöntetű véleménye volt az, hogy igenis, fennáll a felelőssége az Országgyűlésnek a tekintetben, hogy egyrészt kimondja erről a rendszerről azt, hogy ez működtethető-e tovább, az állami támogatások különféle módon való igénybevétele, jogos, indokolt, illetve jogtalan és nem indokolt igénybevétele tovább működhet-e.

A számvevőszéki bizottság az elmúlt heti ülésen egy olyan módosító javaslatot adott be, amelyben egyértelműen felhívja az önkormányzatok figyelmét, hogy mellőzzék az ehhez a rendszerhez való csatlakozást, illetve felhívja a figyelmet arra további intézkedésig, hogy ezeket a szerződéseket ne kössék meg az Ökotám-rendszerrel, hiszen az Állami Számvevőszék jelentése több esetben törvénytelenséget, jogtalan igénybevételt állapított meg, illetve összesen 21 önkormányzatot 620 millió forint közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetésére is kötelezte. Azért, hogy azok az önkormányzatok, akik még ebbe nem léptek bele, nehogy így járjanak, fontosnak tartotta a Számvevőszék - hozzáteszem, Keller László módosító javaslata alapján -, hogy megfogalmazzon önmaga is egy módosító javaslatot, amelynek egyértelmű célja az, hogy azon önkormányzatok figyelmét felhívja, akik még a szerződéskötés előtt állnak, hogy ezt nagyon-nagyon fontolják meg, mert várhatóan akkor, ha a támogatást jogtalanul vették igénybe - tehát a rendszer úgy működik, mint ahogy, mondjuk, az Állami Számvevőszék által ellenőrzött önkormányzatoknál -, akkor sajnos arra kell számítaniuk, hogy visszafizetési kötelezettség terheli őket.

 

(17.00)

Hozzáteszem, hogy a számvevőszéki bizottság tegnapi ülésén mintegy ehhez kapcsolódva, csatlakozva újabb módosító javaslatot nyújtott be, amit igaz, hogy már nem tartalmazhat az ajánlás, holnap még a költségvetési bizottság erről kifejti az álláspontját, illetve az előterjesztő is, és azt követően már csak a jövő héten szavazásra kerül a parlament elé. De miután a módosító javaslat benyújtásra került, azért elmondanám ennek a módosító javaslatnak a lényegét.

Ez már részletesebb, mint az előző módosító javaslat, valamiféle megoldást keres a kérdésben, s végleges megoldást. Először is: a módosító javaslat egyértelműen kimondja, hogy az Országgyűlés javasolja az önkormányzatoknak, hogy mellőzzék az Ökotám-rendszerű és hasonló megoldást alkalmazó beruházási szerződések megkötését. Az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy ellenőrizze le azokat az önkormányzatokat, amelyek valamilyen módon már csatlakoztak ehhez a rendszerhez, de még a 2005-ös ellenőrzés során, 2004. év végéig bezárólag nem sikerült ezeket teljes mértékben ellenőrizni, illetve megállapítani, hogy történt-e törvénytelen vagy jogtalan államitámogatás-lehívás az önkormányzat részéről, vagy nem.

Egyértelműen meghatározza az Államkincstár részére azt, hogy a 2002. május 22-ét követően igénybe vett közműfejlesztési támogatásokat, hozzájárulásokat az adott területén ellenőrizze le, és a megfelelő határozatokat hozza meg. Azonkívül fölhatalmazza a kormányt, hogy azon önkormányzatokat érintően, amelyeknél visszafizetési kötelezettséget állapít meg, a kormány engedményezhesse a részlet szerinti visszafizetést. Ez a módosító javaslatban 2010. december 31-ig lehetséges, azonban ennek mintegy áraként a jegybanki alapkamat összegét határozza meg kamatköltségként.

Mi úgy gondoltuk a számvevőszéki bizottság ülésén, nagyon fontos, hogy ezt a módosító javaslatot elfogadjuk. 10 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett azt a bizottság el is fogadta. Úgy gondoljuk, hogy az olyan közműépítési rendszert, amelynek 95 százalékát az állam finanszírozza, ugyanakkor pedig a beleszólása egyenlő a nullával, ezt a rendszert meg kell állítani, és törvényes alapokra kell helyezni. Nem azzal van a probléma, hogy ezáltal csatornarendszerek és közművek épülnek, hanem azzal, hogy kihasználva önkormányzati vezetők esetleges felkészületlenségét, egy jól kiépített, jól kigondolt rendszeren belül jogtalan és indokolatlan állami támogatások lehívása történik. Ez a módosító javaslat, amelyet, még egyszer mondom, a számvevőszéki bizottság nagy többséggel, illetve adott esetben egyhangúlag is támogatott, ezért kerül az Országgyűlés elé, és ezért került ilyen mértékben, ilyen szavazati arányban is támogatásra, s nyilván kérjük az Országgyűlést is, hogy ezt a módosító javaslatot támogassa.

Köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 274 2005.10.11. 10:08  259-285

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Ez már egy kicsit érdekesebb szakasz lesz, mint az előző, hiszen ezen módosító javaslatok között több olyat találunk, ami, úgy gondolom, az írásban beadott indoklástól egy kicsit többet érdemelne. Ezért aztán megkérdezném államtitkár urat vagy a jelen lévő kormánypártiakat, hogy mi indokolja a 19-es módosító javaslatot, amelyet a költségvetési bizottság nyújtott be, és amelynek lényege az, hogy az MFB Rt. 100 százalékot elérő tulajdonrészt szerezhet a tőkepartner Befektetési és Vagyonkezelő - zártkörűen működő - Részvénytársaságban, illetve a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő - zártkörűen működő - Részvénytársaságban. Mi van ennek a hátterében? Nyugtassanak meg, hogy semmi sanda cél nincs. (Göndör István: A kockázati tőkét ösztönözni akarjuk.)

A következőkben azokról a módosító javaslatokról szeretnék beszélni, amelyek alapvetően költségvetési hiányt növelő módosító javaslatok. Ezzel bizony már nagyon komoly probléma van, úgy gondolom, mind szakmai, mind pedig politikai alapon. Nézzük először a 24. számú módosító javaslatot! Ennek a javaslatnak az első szakasza szerint az Országgyűlés hozzájárul, hogy a magyar állam a központi költségvetés terhére a Nemzeti Autópálya Rt. kereskedelmi bankokkal szemben fennálló, együttesen legfeljebb 177 milliárd 800 millió forint összegű hiteltartozását, azok járulékaival együtt legkésőbb 2005. december 31-i hatállyal átvállalja.

Nos, azt szeretném megkérdezni, hogy erre miért van szükség, hogy 177 milliárd forint értékű hiteltartozást az állami költségvetés átvállaljon. Ezt is a költségvetési bizottság nyújtotta be. (Gőgös Zoltán: Nem igaz, hogy nem tudod, csak kérdezgetsz.) Igen, szeretném megkérdezni, hogy esetleg itt nem valami könyvelési trükk korrigálásáról van-e szó. Esetleg arról van-e szó, amit az Európai Bizottság pénzügyi biztosa elmondott a pénzügyminiszternek és a kormányzatnak a nyilvánosság előtt, hogy nem szabad úgy autópályát építeni, hogy annak költségeit, forrását a költségvetésen kívülre helyezzük. Tehát szeretném megkérdezni, hogy ez már annak a része, amit az Európai Bizottság felfedezett, és megkérte a kormányzatot, hogy tegye helyre az ügyeket.

Ezzel kapcsolatban az az érdekes, hogy a 21. számú módosító változtatja a 2005-ös központi költségvetés kiadási főösszegét is, de érdekes módon nem ennyivel változtatja, hanem csak 117 milliárd 900 millió forinttal. Szeretném megkérdezni, mi ennek az oka. Ez most tényleg elírás, vagy történik valami olyan is, amit a módosító javaslatokból nem lehet pontosan kibogozni? Azt már megszoktuk, hogy az előző ciklusban, amikor a zárszámadási törvénynél az adott évi költségvetést módosítottuk, épp az itt jelen lévő urak egyike-másika igen kemény kritikával illette ezt a módszert, hogy a zárszámadási törvényben adott évi költségvetést módosítani nem illendő dolog. És most itt látom, hogy ugyanaz történik. Olyannyira ugyanaz történik, hogy a zárszámadási törvényben már a költségvetési hiányt is megemeli a jelenlegi kormányzat.

Hozzáteszem, hogy az előző ciklusban nem volt erre példa, mert mindig a többletbevételt kellett korrigálni (Domokos László: Így van.) tehát a zárszámadási törvényben, való igaz, hozzáraktuk a bevételt, és hozzáraktuk a kiadási lábát. Itt csak kiadási láb van, tehát itt növekszik a hiány. (Domokos László: Pontosan.) Nagy kérdés persze, hogy ez milyen költségvetési politikára vall, ha valaki mindig csak olyan módosító javaslatot tud benyújtani, amelynek lényege, hogy növekszik, növekszik, egyre csak növekszik a költségvetés hiánya.

Itt van például a 25. számú módosító javaslat is, amely a Magyar Televízió Részvénytársaságnak ad újabb kedvezményt. Erről is olyan sok rosszat hallottunk az előző, polgári kormányzás alatt, amikor esetleg az Országgyűlés a Magyar Televízió megsegítésére sietett. Itt most pontosan ugyanez van, 1,5 milliárd forint bérleti díj és törvényes kamatai tartozásainak elengedéséről szóló megállapodást jóvá fogja hagyni a zárszámadási törvényjavaslat. Aztán utána, nem sokkal később újra a Magyar Televízió Rt.-nek ad kedvezményeket a zárszámadási törvényjavaslat, amely szinte példátlannak mondható. Azt mondja, hogy ha nem fizet a Magyar Televízió az V. kerület, Szabadság tér 17. szám alatti ingatlan tulajdonosának, akkor valójában belép az állam, és jótáll a Magyar Televízió Rt. helyett.

Azt szeretném megkérdezni, hogy mi indokolja ezt, hogy itt ilyen kedvezményeket kapjon egy részvénytársaság; ugyanolyan részvénytársaság egyébként, mint az összes többi részvénytársaság. Vagy ugyanolyan társaság, mint a következő módosítóban, a 34. számúban, amit az önkormányzati bizottság nyújtott be, ami arról szól, hogy Várpalota és régiója környezetvédelmi rehabilitációs programra létrehozott céltársulásnak engedjék el a kölcsöntartozása 50 százalékát.

(17.30)

És érdekes módon ezt az előterjesztő nem támogatja. Tehát itt vannak kivételek, a Magyar Televízió Rt.-t támogatja, hogy engedjék el neki a kötelezettségeit, ami persze nyilván újabb hiánynövelő tétel lesz majd, amikor pedig egy jónak nem mondható programba valamikor ezek a települések beszálltak, képtelenek ezt most fizetni, arra pedig azt mondja nagy kegyesen az állam, hogy nem-nem, nektek ezt ki kell tudni fizetni. Szóval, úgy gondoljuk, hogy elvtelen és érzéketlen módosító javaslatok ezek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kormányzat kezdeményezte, hogy ez a költségvetési bizottság elé kerüljön, és kérte a költségvetési bizottságot, hogy ezeket a módosító javaslatokat nyújtsa be.

Nem érhető, hogy a Konsumex Kereskedelmi Rt.-nek a biztosítási kötvénye 15,2 millió forinttal miért van elengedve, vagy az Ussuri Vostock cégnek, vagy a ZAO Apteka cégnek, vagy az Invacorp cégnek, vagy a GMV Corporation cégnek. Egyszerűen érthetetlen! Tehát vannak kivételek, vannak kedvezményezettek, amelyek bekerülnek a zárszámadási törvénybe azáltal, hogy elengedésre kerülnek a köztartozásaik, és vannak olyanok, akik ezt a kedvezményt bizony nem kapják meg.

Vagy az sem nagyon érthető, hogy miért ebben a törvényben kell rendezni a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság vagyonkezelésében lévő vagyonokat, és miért ebben a törvényjavaslatban kell éppen, mondjuk, Ózd város önkormányzatának ezt átadni, amikor megvan ennek nyilván a szabályos lehetősége. Mert ilyen elven az a kérdés, hogy a többi önkormányzatnak az ingyenes, térítésmentes vagyonátadása miért nem kerül ide a zárszámadási törvény elé.

Tehát az egész törvényjavaslat, illetve a módosító javaslatok arról szólnak, hogy kedvezményeket tesz az Országgyűlés bizonyos társaságoknak, bizonyos szervezeteknek, a Magyar Televíziónak. Ezek mind-mind azt jelentik, hogy felelőtlenül áll a kormányzat a költségvetési gazdálkodáshoz, hiszen a módosító javaslatok lényege, mint ahogy elmondtam az NA Rt. esetén, semmi más, csak az, hogy növeljük vele a költségvetési hiányt.

Azt gondolom, hogy ennek a költségvetési politikának nagyon nagy árat fizet majd az ország, már most is fizeti egyébként. Az csak az egyik ára, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány ezáltal teljesen hiteltelenné válik. És nem véletlen a mai nap híre, hogy az Európai Bizottság újabb negatív irányú kezdeményezést fog tenni a magyar költségvetés helyzete miatt.

Azt kell hogy lássam, hogy semmiből nem tanul a jelenlegi kormány, mert ezeknek a módosító javaslatoknak a nagy része is csak azt támasztja alá, hogy itt felelőtlen költségvetési gazdálkodás folyik az országban.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 280 2005.10.11. 2:14  259-285

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Nos, tisztelt Keller képviselő úr, autópálya-építés: ne keverjük a szezont a fazonnal! 2001-ben vagy 2002-ben nem voltunk az Európai Unió tagjai, tehát nem vonatkoztak ránk azok a szigorú pénzügyi elszámolások, amelyek az uniós tagságunkat követően már igen. Nagyon egyszerű volt, így volt. A Magyar Fejlesztési Bank vett fel nagyon kedvező kamatozással hosszú távú hitelt, de nem ész nélkül, tehát nem 800 kilométerre, egyszer. Mi azért megkaptuk a kritikát, jöttek önök, bekönyvelték 2002-re, egyébként semmi nem írta elő, semmi nem írta elő, hogy be kelljen könyvelni, de hát jól hangzott, gondolták, fölemeljük a költségvetési hiányt majd 10 százalékra, és utána mi leszünk a jó fiúk, hogy majd levisszük. Igen ám, csak 2001-ben a költségvetési hiány 3,8 százalék volt, önök még a mai napig meg sem közelítették ezt a hiányt, és nem is fogják most már a ciklus alatt megközelíteni.

Ami pedig az autópálya-építést illeti, úgy kell ígérni az autópálya-építést, hogy tisztában kell lenni a szabállyal. Tisztában kell lenni, hogy ha belépünk az Európai Unióba, akkor költségvetésen kívüli forrásból nem lehet autópályát építeni. Ez, azt hiszem, egyértelmű volt. Önök ezek ellenére annak a polgári kormánynak a trükkjét választották, ami akkor nem trükk volt, hanem teljesen szabályos volt, ezt csak az uniós belépésünk követelte ki, hogy így az elszámolás változik, önök ennek ellenére mégis bevállalták az autópálya-építést, majd miután az nem fért a költségvetésbe, fogták magukat, és önkényesen kirakták költségvetésen kívülre, nem azzal a módszerrel, hogy a Magyar Fejlesztési Bank vegyen föl hitelt, hanem azzal a módszerrel, hogy az NA Rt.-vel vetetnek föl hitelt, és megvetetik az államtól duplán lényegében az autópályát.

Világos, hogy Magyarországon ezzel mindenkit be akartak csapni, csak egy nem sikerült, az Európai Bizottságot becsapni, és ehhez hozzá kell szokni. Az Európai Unió tagja vagyunk, és aszerint kell a költségvetési gazdálkodást, a számviteli előírásokat betartani.

 

(17.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 284 2005.10.11. 2:16  259-285

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Domokos képviselő úrral nem kívánok vitatkozni, mással pedig nem tudok, pedig a napirendnek az a neve, hogy részletes vita. Tehát itt vitázni nem lehet, ezért én is elmondom összegezve a véleményem.

A 2004. év az ország életében egy érzéketlenséget jelzett. Érzéketlenséget jelzett a kormány részéről, hiszen emlékezzünk, a legnagyobb áremelések voltak - gázáremelés, villamosenergiaár-emelés -, az áfakulcsok fölemelése, az élelmiszerek drágulása, az adókedvezmények megvonása, például a nyugdíjjárulék adókedvezményének megvonása az egyik oldalról.

A másik oldalról pedig egy állandó költekezés a kormányzat részéről, mintha az állami pénzeknek nem lenne vége, mintha az állami pénzek elkölthetetlenek lennének. Olyan érzése volt az embernek, mintha luxuskörülmények között élne az ország a kormány szempontjából. Olyan érzése van az embernek, mintha a luxus-miniszterelnökünk szemlélete ivódott volna át a kormányzatra, a baloldalra, mintha egy luxusbaloldal kormányozná az országot, mert itt a zárszámadási módosító javaslatban is még mindig csak a pénzköltés, a pénzköltés, a pénzköltés jön elő. Egyébként elfogadom, aki megszokta azt, hogy jó körülmények között él, és évi 100 millió forintot költ el saját magára, annak természetes, hogy az ország pénzéből is számolatlanul lehet költeni, és nem számít az, hogy majd ki fogja azt finanszírozni, hogy a költségvetés hiánya mekkora lesz.

A kormányzatnak igenis van felelőssége. A kormányzatnak az a felelőssége, hogy ha várat épít, akkor ne kártyavárat építsen, mert a legjobb kártyával is és a legügyesebb kártyavárépítő is úgy fog járni, hogy a kártyavár összeomlik. Nos, a szocialista-szabad demokrata kormányzat így járt: fölépítette a kártyavárát, és most már láthatjuk, íme, itt van a zárszámadásban is előttünk, hogy ez teljes egészében összeomlott.

Gyurcsány Ferenc vitát várt önöktől. Uraim, önök nem vitáznak. Kérdezem önöktől: hol a bátorság? (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 265 2005.10.17. 8:20  250-338

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az első szakaszban alapvetően a személyi jövedelemadó-törvénnyel és a társaságiadó-törvénnyel foglalkozunk, az azokhoz benyújtott módosító javaslatokról szeretnénk vitát rendezni, hiszen a napirendnek is az a címe, hogy részletes vita. Remélem is, hogy érdemben tudunk majd vitatkozni.

Varga Mihály képviselőtársammal ehhez a vitaszakaszhoz két érdemi módosítást kezdeményeztünk. Az első módosítás az, amikor a személyi jövedelemadó-törvényben az alsó adókulcs mértékét 18 százalékról 14 százalékra javasoljuk csökkenteni. Azt gondolom, nem kell különösebben indokolni ennek a szükségességét, hiszen a kormány által kezdeményezett személyi jövedelemadó-törvény módosítása alapvetően csak az 1 millió 550 ezer forint feletti jövedelmekre szól. A mi kezdeményezésünk pedig az alacsony jövedelműeknek, a minimálbérnél alig több mint 10-20 ezer forinttal többet keresőknek jelentene jelentős, több mint évi 60 ezer forint fölötti kedvezményt. Nagyon megfontolandó ez a javaslat, hiszen ha a jelenlegi kétkulcsos személyi jövedelemadó-táblát nézzük, akkor azt látjuk, hogy ennél a jövedelmi rétegnél aránytalanul magas az adóterhelés. Ezt annak idején a Szabad Demokraták Szövetsége is támogatta, az MSZP-nek is volt olyan elképzelése, hogy legyen 13 vagy 14 százalékos kulcs - igaz, az az előző ciklusban volt. Most viszont sajnos azt látjuk, hogy ezt a módosítást sem a kormány nem támogatja, sem pedig a bizottságokban nem támogatták a képviselőtársak. Pedig meggyőződésünk, hogy sokkal, de sokkal igazságosabb lenne, ha az alsó adókulcsot tudnánk csökkenteni, mert ezzel azon a rétegen, amelyről az MSZP beszél, amelyről Gyurcsány Ferenc beszél - az alacsony jövedelműek, a rászorultak, a kis jövedelemmel rendelkezők -, tudna segíteni az adórendszeren keresztül is a kormányzó többség. Javaslom, hogy fontolják meg a képviselők, fontolja meg a miniszter úr, és gondolkodjanak el azon, hogy mégiscsak az alsó kulcsot kellene csökkenteni. Köszönjük szépen a bólogatást, úgy veszem, hogy el fognak ezen gondolkodni.

A másik nagy horderejű javaslatunk az, hogy kérjük, a családi adókedvezmény rendszerét ne irtsa ki a személyi jövedelemadó rendszeréből a Gyurcsány-kormány, a szocialista-liberális kormány. S hogy miért ne? Valójában nem hallom a magyarázatát annak, miért is van szükség arra, hogy a családtámogatási rendszerből kivegyék ezt az elemet, amely jövedelemfüggő, és miért kell alanyi jogúvá tenni a teljes családtámogatási rendszert. Erre nem elég azt mondani, hogy azért, mert ezzel igazságosabbá válik. Abszolút nem válik igazságosabbá! Az tény, hogy kényelmesebbé válik azok számára, akik ezt igénybe tudják venni, és nem jut eszükbe az új rendszerről az a gondolat, hogy ha esetleg még munkát keresnék és dolgoznék és adót fizetnék, akkor mennyivel többet tudnék visszaforgatni a gyermekemnek a jövedelmemből. Így biztosan nem fog eszébe jutni, és több százezer vagy millió ember van Magyarországon, aki így gondolkodik. Többek között azért volt benne ez a családi adókedvezmény ebben a rendszerben, hogy ezzel is próbáljuk meg ösztönözni a dolgozni akaró embereket, mert ha dolgoznak, jövedelemmel rendelkeznek és adót fizetnek, akkor több jut a családjuknak; több fog jutni a családjának, ha gyermeket nevel. Hogy ezt miért kell kivenni, én azt nem tudom! A Szocialista Párttól erre értelmes magyarázatot még nem kaptunk; reméljük, ma este meg fogjuk kapni a magyarázatot arra, hogy miért utasították el a bizottságokban ezt a családi adókedvezmény megtartására irányuló módosító javaslatunkat.

Már csak azért is, mert a kormányprogramban, amit minden bizonnyal még Medgyessy Péter írt és a Gyurcsány-kormány is átvett, azt olvashatják, meg fogjuk teremteni, hogy a családi adókedvezmény rendszerét azok is igénybe vegyék, akiknek ezt az alacsony jövedelme nem teszi lehetővé. Amikor a minimálbért kivonták az adó alól, amikor adómentesítették, akkor több családot megfosztottak attól, hogy a családi adókedvezményt igénybe vegyék. Egyébként mind a mai napig van mód és lehetőség arra, hogy azt a célt, amit az MSZP el akar érni - nehogy valaki véletlenül elgondolkodjon azon, hogy ha dolgoznék, akkor több jutna a családomnak, a gyermekemnek az adókedvezmény által -, azt más módon is el lehetett volna érni, nem így elkényelmesíteni megint az embereket, hogy semmi más dolguk nincs - most azokról beszélek, akik nem is akarnak dolgozni -, mint hogy várják a postást, és ugyanannyit fog kapni a két vagy három gyermeke után, mint aki dolgozik. Ez azért egy kicsit fura! Biztos vagyok benne, hogy alapvető társadalmi igazságtalanság az, amit most tetszenek újra csinálni.

(21.00)

No, de visszatérve a kormányprogramra: egyébként abban is az volt, hogy megteremtjük azoknak, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek.

Miniszter Úr! Vártuk az úgynevezett negatív adó intézményét, amelynek nagyon egyszerű a lényege: csak azok kapnak adókedvezményt, akik jövedelemmel rendelkeznek. Nem fizet adót, mert a minimálbéren nincsen adó, de pluszban kvázi adóként az a család mégis megkapja az adókedvezményt. Na, az lett volna az igazságos, az sokkal igazságosabb lett volna, mint ez a rendszer! Egyébként meggyőződésem, hogy ezt önöktől a társadalom többsége, a tisztességes, becsületes, dolgozni akaró emberek nem veszik jó néven, és majd számon fogják önökön kérni, hogyan merték ezt újra megcsinálni és visszaállítani.

Ha megengedik, az utolsó másodperceimben szeretném megkérdezni a hála istennek, most már itt gyülekező kormánypártiaktól - reméljük, ebből még vita is lehet -, igaz-e, hogy a mai napon az MSZP-frakció módosító javaslatot fogadott el vagy kapcsolódó módosító javaslatot fog benyújtani, mégpedig az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal megállapodottak szerint. Itt van nálam a megállapodás másodpéldánya: ez alapvetően átírja az adótörvényt, különösen a személyi jövedelemadó-törvényjavaslatra benyújtott változatát. Tehát el kellene azon gondolkodni, jó-e ez így a parlamentben, ami történik, hiszen ezekről a módosító javaslatokról nem lesz alkalmunk a parlamentben vitatkozni. Csak azért mondom ezt, mert például legutóbb, a nyáron pontosan ilyen módszerrel nyújtották be az Országgyűlés elé a természetbeni juttatások megadóztatását, illetve a járulékok emelését.

Nagyon reméljük, hogy ebből a megállapodásból és ezekből a kapcsolódó módosító javaslatokból majd nem ez fog kijönni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 275 2005.10.17. 2:15  250-338

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a bérjegyzéket. Azt javaslom, hogy tessék idehozni a 2001. február és a 2005. február közötti bérjegyzékeket is. De úgy első ránézésre jelzem, hogy 2001-ben miért nincs adójóváírása az illetőnek - ez az egyik. A másik kérdés, hogy 2005 februárjában miért nincs nyugdíjjárulék-levonása meg egyéb levonása. Tehát világos, hogy van két bérjegyzék három év vagy négy év alatt, ami el van rontva, mert tuti, hogy mind a kettő el van rontva, mert az egyiknél a 46 ezer forint jövedelemadó egész biztos, hogy nem a tábla szerinti levonás, a másiknál pedig a 17 ezer forint jövedelemlevonás egész biztos, hogy nem az szja-tábla szerinti. Úgyhogy ennyit erről a dologról. Gőgös képviselő úr, még egyszer mondom, a kettő közöttit tessék behozni, és ki fog derülni az igazság.

Tudja, mi az elgondolkodtató? Az az elgondolkodtató, hogy hogy lehet az, hogy ennek az embernek 2001 februárjától 2005 februárjáig 10 százalékkal növekedett a bére. (Gőgös Zoltán: A bruttó bére.) A bruttó bére 10 százalékkal. Ez az elgondolkodtató, azt is meg lehetne nézni, hogy melyik évben növekedett. És ha, ne adj’ isten, kiderül, hogy ez az ember 2005-ben sem kapott béremelést meg 2004-ben sem kapott béremelést, meg még 2003-ban sem kapott béremelést, akkor azon kell elgondolkodni, hogy gazdaságpolitikailag milyen közegben működhet ez a cég, amely ezt az embert fizeti. Itt a probléma nem ez. Ki lehet emelni két elrontott bérjegyzéket, azon kell elgondolkodni, hogy az adórendszerrel mit akar megvalósítani, mit akar helyre tenni az MSZP kormányzó képviselőcsoportja.

Visszatérek a módosító javaslatainkra, mondjuk, ön ilyet nem mondott, pedig ez részletes vita, azt javaslom, támogassák azt, hogy az alsó kulcs 18 százalékról 14 százalékra csökkenjen, mert pontosan az a réteg kapna így többet a zsebébe, akit önök preferálnak és támogatnak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 295 2005.10.17. 7:02  250-338

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Ha megengedi, elnök úr, akkor egy mondattal az előző szakaszra visszatérnék, mert kaptam egy kérdést, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa csökkentésének mi legyen a forrása. Élő Norbert képviselő úr föltette a kérdést, és azonnal kiszaladt a teremből, nehogy meghallja a választ. Azt szeretném mondani neki, hogy ugyanabból a pénzből lehet ezt biztosítani, mint amiből az áfa le van csökkentve 25-ről 20 százalékra, mint amiből a 38 százalékos szja le van csökkentve 36 százalékra.

Nincs itt ilyen, hogy amit a kormány ad valamiből, az a kormányé, az ellenzéknek meg semmi. Ugyanaz a költségvetése van az országnak a kormányoldalon is, meg ugyanaz a költségvetése az ellenzéki oldalon is. Az, hogy mi azt a forrást máshogyan osztanánk föl, azt gondolom, természetes dolog. Ez nem érv, hogy azt a forrást honnan lehet előteremteni. Ugyanabból a bevételből, ugyanabból a költségvetési kasszából, de nem úgy, hogy közben a költségvetési hiány folyamatosan nő, nem úgy, hogy közben az államadósság folyamatosan nő, mert önök az elmúlt években mást sem csináltak: bért emeltek hitelből, nyugdíjat emeltek hitelből. Rajtunk röhög egész Európa, hogy egyszerűen Magyarországon nem tudják kezelni a költségvetési hiányt. Ezeket a kérdéseket nehogy a kormányoldal tegye már föl az ellenzéki oldalnak, hogy ki mit csinált itt a költségvetéssel!

Úgyhogy azt gondolom, hogy át kellene gondolni ezeket a számonkéréseket, és először önmagának föltenni, vagy oda kellene menni a miniszter úrhoz, a miniszterelnök úrhoz az Élő úrnak, és megkérdezni, hogy képviselőtársaim, mit csináltatok ti ennek az országnak a költségvetésével.

De lépjünk tovább az áfa témájára! Kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottam be a 37. számú eredeti módosító javaslathoz áfaügyben. Ez valóban nincs még az ajánlásban, de elmondom a lényegét, be van nyújtva, és nincs alkalmam sajnos elmondani a parlament előtt, hogy miről szól. Arról szól, hogy a kormány rükvercet tett az áfaarányosítás ügyében, és pontosan, amikor arra hivatkozott Medgyessy Péter maga személyesen itt a parlamentben, hogy meg kell szüntetni a beruházásoknál az áfa-visszaigénylés lehetőségét, legalábbis ami a támogatásból épül, hogy ez európai uniós előírás, és most lám, itt van előttünk az eredeti törvényjavaslatban, hogy ezt 2006. január 1-jétől a Pénzügyminisztérium vissza akarja állítani; nyilván nem önszántából, hanem egyszerűen amiatt, hogy az Európai Unió ezt megköveteli hazánktól.

Azonban hogy akarja a törvényjavaslat ezt visszaállítani? Úgy, hogy a 2006. január 1-je utáni időszakra. Kapcsolódó módosító javaslatom biztosítja azt, hogy az európai uniós tagságunkat követően 2004. május 1-jétől 2005. december 31-éig is lehessen visszamenőleg ezt az áfát visszakapni az önkormányzatoknak és azoknak a vállalkozásoknak, akiket ez sújt.

Egyébként azért javaslom ezt, mert ha a kormány belátná a hibáját és előrelátó lenne, akkor figyelembe venné, hogy az Európai Bíróság milyen ítéletet hozott most legutóbb az egyik ország esetében: azt, hogy visszamenőleg kell rendezni ezeket az áfa-visszafizetéseket.

(21.40)

Tehát ha tisztességes és korrekt lenne, és nem érzéketlenségét fejezné ki a kormányzat ebben a kérdésben is, akkor azt mondaná, hogy igen, igaz, hibáztunk, sajnos a számlát ki kell fizetni. Ezért azt javaslom jelen lévő államtitkár úrnak is, hogy nagyon meg kellene fontolni ezt a kapcsolódó módosító javaslatot, hogy tegyék be a támogatotti körbe.

Én tudom, hogy ez néhány tíz milliárdjába az országnak - és nem a kormánynak - bele fog kerülni, de ez az igazságosság. Mert önök mit mondanak? Igazságosak vagyunk. Ha ezt a kapcsolódó módosító javaslatot nem fogadják be, akkor igazságtalanok lesznek. Ez azért igazságos, mert nem lehet időszakokat kizárni Magyarországon az Unió által is megkövetett áfa-visszafizetési rendszerből. Nem lehet kizárni a 2004. május 1-jei időszakot és ezt a bő másfél évet. Tehát azt gondolom, nagyon fontos lenne, hogy a kormányzat ezt lássa be, fogadja el, mert a számlát így is, úgy is valakinek majd ki kell fizetni. Ha most nem fogják bevállalni, akkor nyilván elindulnak a bírósági perek, és meg fogják nyerni a magyar önkormányzatok és a magyar vállalkozások, és nyilván annak ára van, kamatfelára van.

Úgyhogy be kell fogadni ezt a kapcsolódó módosító javaslatot, és visszamenőleg is rendezni kell a számlát. Mert, tetszenek látni, 13. havi bér: az Alkotmánybíróság rendezteti önökkel a számlát. Autópálya-elszámolás: tegyük ki a költségvetésből, jön az Unió, azt mondja, hogy rendezni kell a számlát. Regisztrációs adó: pénteki nap híre. Mit mond az Európai Unió? Azt, hogy rendezni kell, nem lehet a regisztrációs adóban a kettős adóztatást, illetve az értékarányos adóztatást megkerülni, és nem lehet a regisztrációs adóban megfizettetni a magánszemélyekkel az áfát.

Tehát azt kellene tudomásul venni a kormányoldalon, hogy nem az ellenzékkel viaskodnak most már - ezt mind-mind mondta az ellenzék, hogy ebből baj lesz -, az ellenzékre lehet legyinteni, az ellenzéket le lehet győzni, mindent lehet, de az Európai Uniót nem lehet. Amit az Európai Unió Bizottsága mond, azt végre kell hajtani, és többek között ezt is fogja mondani. Most ugyan más ország példáján lehetne megtanulni, hogy mi az igazság. Őszintén ki kellene állni, és azt mondani, hogy igen, elhibáztuk, de még akkor is kevesebbe kerülne az országnak, mint ha azt mondják erre, hogy majd a bírósági ítéletek után, mert a bírósági ítéletek sokkal többe fognak kerülni ugyanannak az országnak egyébként, amiben önök is élnek, és ugyanannak a költségvetésnek, amit az egész ország jövedelemtermelő lakossága és vállalkozásai raknak össze az adó- és járulékbefizetéseikkel.

Úgyhogy nagyon szépen kérem, hogy ezt a módosító javaslatot támogassa a kormány. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 327 2005.10.17. 7:16  250-338

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 44. számú módosító javaslathoz szeretnék szólni, amelyet jómagam és Varga Mihály nyújtottunk be, és a lényege, hogy a társadalombiztosítási járulékot 29 százalékról 25 százalékra szeretnénk csökkenteni, ezen belül a nyugdíj-biztosítási járulékot 18 százalékról 16 százalékra, az egészségbiztosítási járulékot pedig 11 százalékról 9 százalékra. Már csak azért is, mert azon a bérjegyzéken, amelyet Gőgös képviselő úr ideadott, nagyon érdekes adat van: az adott személy jövedelme után 2001-ben 39 ezer forint társadalombiztosítási járulékot fizettek, majd a 2005. évi januári jövedelme után pedig 39 867 forintot. Milyen érdekes, hogy nem csökkent a társadalombiztosítási járulék mértéke az elmúlt négy év alatt. Ez roppant érdekes.

Node, két perc alatt nehéz volt átnézni a bérjegyzéket. Most volt egy kis időm, ezért szeretnék visszatérni erre a kérdésre, a társadalombiztosítási járuléktól megközelítve. Tehát az adott illető 2001. évi januári fizetése után nettó 77 748 forintot kapott. A 2005. évi januári fizetését február 1-jén kapta meg, ekkor kapott 118 029 forintot. (Gőgös Zoltán: Ez a lényeg.) Így van. A kettő között 40 281 forint van.

Most nézzünk egy kicsit jobban bele, mi hozza ki ezt a 40 281 forintot. A következő: először is az illetőnek voltak nem adóköteles jövedelmei. Ez a jövedelme 2001-ben háromszor 6300 forintból állt, ez összesen 18 900 forint. Ugyanez a nem adóköteles jövedelme ugyanolyan három tételből állt négy évvel később is, de akkor már 9873 forintot kapott háromszor, azaz 29 619 forintot. A különbség több mint 11 ezer forint. Tehát a 40 ezerből ledolgoztunk 11 ezret. Semmi köze a személyi jövedelemadó-táblához, ez egy szja-n kívüli jövedelem. Így igaz? Így, adómentes.

Nézzük: az összes járandósága - nem csak a rendszeres jövedelme - 132 300 forint volt, négy évvel később 147 343 forint. A kettő között 15 ezer forint különbség van.

(22.40)

Ez szintén olyan jövedelem, aminek semmi köze a személyi jövedelemadó-rendszerhez. Tehát volt már egyszer 11 ezer, volt már egyszer 15 ezer. Ez összesen 26 ezer forint. A 40 ezerből már 26 ezret ledolgoztunk úgy, hogy még a személyi jövedelemadó-tábla nem változott. Maradt különbség 14 ezer forint. A 14 ezerrel a következő a kérdés és a felvetés. A 2001-es fizetési munkabérjegyzéken nincs elszámolva neki adókedvezmény. Itt van, meg lehet nézni. Akkor az adójóváírás mértéke a jövedelem 10 százaléka volt, de maximum 3 ezer forint. Ez valószínűleg járt az illetőnek, nem tudom, miért maradt le róla; sőt járt neki a nyugdíjjárulék kedvezménye, azaz az összes járandóság 8 százalékának a 25 százaléka. Ezt én kiszámoltam, ez összesen 2600 forint. Ez itt lemaradt, míg a 2005-ösön az adójóváírás ott van neki, hogy 9 ezer forint. Tehát az be van számítva. A 2001-esen nincs neki adókedvezmény elszámolva. Ez a két adókedvezmény egészen biztosan járt. Ezt adjuk össze! 3 ezer meg 2600 az 5600, maradt még összesen 14 ezer forint különbség, vonjuk le az 5600-at még ebből, marad 8400 forint különbség.

Ha nincs más adókedvezménye, akkor az adótörvények változása miatt ő 8400 forinttal keres többet, ami valóban több, én azt elfogadom, de Gőgös képviselő úr, nem 40 százalékkal több! Nem 40! Tehát azt javaslom, hogy mielőtt megnézi, hogy mennyit kapott ekkor meg mennyit kapott akkor, bele kell abba szépen mélyedni, és ki fog jönni az, hogy miért. Itt van szépen fehéren-feketén levezetve, ez összesen a bruttóra levetítve 6 százalékkal több. (Gőgös Zoltán: Az embert ez nem érdekli! Az a lényeg, hogy többet kapott!) 6 százalékkal több, és nem 40 százalékkal. (Font Sándor: Fényes bizonyítás, fényes!) Ha valamiről elkezdünk beszélni, akkor nézzük meg először, hogy miről beszélünk! Ugyanígy volt egyébként az előbb a regisztrációs adó témájával, de én abba nem akartam beleszólni, azt Font Sándor elmondta.

De térjünk vissza a társadalombiztosítási járulék kérdéséhez! Úgy gondolom, lehet önöknek lelkiismeret-furdalásuk, hogy négy év alatt egyetlen százalékkal nem tudták csökkenteni a társadalombiztosítási járulék százalékos mértékét, maradt a 29 százalék. Nem akarom fölhozni az előző ciklusban történteket, ott 10 százalékkal csökkent ugyanezen járuléknak a mértéke. Akkor, amikor a versenyképességről, a versenyképesség javításáról beszélnek, arról, hogy az Európai Unióban a magyar vállalkozásokat versenyképessé kell tenni, hogy fölvegyék a versenyt külföldi versenytársaikkal, akkor pontosan ez lenne a legfontosabb kérdés, hogy az élőmunka terhein próbáljunk csökkenteni. Nemcsak az élőmunkán belül, a bruttó béren belül, hogy nyilván a munkavállalónak több jusson, ez is fontos feladat; ebben egyébként elismerem, hogy mindkét kormány tett. Nincs egymás szemére mit vetni a tekintetben, hogy a bruttó béren belül a személyi jövedelemadót hogyan sikerül csökkenteni. De már a tekintetben, hogy a munkáltatónak hogyan csökkent a terhe, azt hiszem, mi jogosan mondjuk, hogy a polgári kormány alatt jelentősen és érezhetően csökkentek a társadalombiztosítási járulékterhek, míg az önök kormányzása, a Medgyessy-, Gyurcsány-kormány ideje alatt bizony ez elmaradt. Így viszont nem lehet versenyképességet javítani, így nem lehet munkahelyeket teremteni, mert a legnagyobb teher, az, amit a munkáltató fizet, éppen ez a teher. Úgy gondolom, hogy most nem beszélünk az áfakulcsokról, hanem csak beszéljünk a társadalombiztosítási járulékról és az egyéb adókról, mondjuk, a társasági adóról! Már csak a társadalombiztosítási járulék az, amiben nem tudjuk fölvenni a versenyt az európai uniós országokkal.

Azt gondolom, hogy egy átgondolt kormányzati ciklusban fontos lett volna az, hogy a társadalombiztosítási járulék mértékét jelentősen csökkentsük. Mi módosító javaslatunkkal megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a következő néhány napban még a kormány elgondolkodjon azon, nem vált-e mégis stratégiát, és valóságos versenyképesség-javító intézkedést hozzon a magyar vállalkozások számára.

Kérjük, fontolják meg. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Gőgös Zoltán: Egyet nem cáfoltál, hogy 70 ezer és 118 ezer!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 333 2005.10.17. 2:08  250-338

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás mikortól van önök szerint. Ki találta azt ki? (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mi mennyi?) ’97. január 1-jétől. Nézzük meg, ha a 2001-es minimálbért vesszük alapul, 40 ezer forintot, a minimálbér után 39-ről 29 százalékra csökkent a járulék, az 10 százalék csökkenés. Ha a minimálbér után nézzük, a 40 ezer 10 százaléka 4 ezer forint megtakarítás csak azáltal, hogy 10 százalékkal csökkent a társadalombiztosítási járulék mértéke. (Molnár Albert: Nem tízzel csökkent.) Akkor tessék mondani, ha viszont emelkedett 1500 forinttal az egészségügyi hozzájárulás, annak havonta és csak a minimálbérnél mennyi az egyenlege és kinek a javára. (Dr. Katona Béla: Nem 1500-zal, hanem 3 ezerrel.)

(22.50)

2500 forint a munkáltató javára, a minimálbérnél! Nem az átlagbérről beszélek, ami ennek több mint a duplája volt már akkor is, és nem az átlag fölötti jövedelmeknél. Azt kell megnézni, hogy egy munkáltatónál mennyi megtakarítást hozott az, hogy két év alatt csökkent a társadalombiztosítási járulék 10 százalékkal (Dr. Katona Béla: Háromezret.), és mennyi növekedést hozott a tételes egészségügyi hozzájárulás emelése. Ez körülbelül egyharmad-kétharmad arányban van. Kétharmaddal csökkentek a munkáltatói terhek ugyanebben az időszakban.

Na, erre volt képtelen egyébként az önök kormánya, hogy ezt felismerje és megcsinálja. Ugyanúgy csökkent akkor is a társadalombiztosítási járulék bevétele. Érdekes módon nem nőtt a költségvetés hiánya abban az időszakban, nem nőtt az államadósság, csökkent ugyanabban az időszakban a munkanélküliség. Most pedig, tessék megnézni, nem csökkentik a terheket, mi a következménye: nő a munkanélküliség, nő az államháztartás terhe, nő az államadósság. Az önök ideje alatt minden nő. (Dr. Katona Béla nevet és tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 337 2005.10.17. 2:14  250-338

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Úgy látom, hogy nincs vitapartner ebben a kérdésben. (Derültség.) Mert a járulékokról egyelőre nem hallottam cáfolatot, uraim. (Gőgös Zoltán: Dehogynem.) Azt tetszettek az előbb mondani, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulásnak az 1500 forinttal való emelése egalizálja a társadalombiztosítási járulék 10 százalékkal való csökkentését. Ez nem igaz, erre vártam volna a választ. (Font Sándor: 1500 forint a plusz hozadéka.) Viszont hadd kérdezzem már meg, ha nem sikerült csökkenteni a társadalombiztosítási járulékot, akkor hogy van az, hogy a kormány nem akarja az egészségügyi hozzájárulás mértékét, illetve bizonyos jövedelmeket bevonni az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége alá.

Hogy van az, hogy az MSZP-ben Katona Béla, most ment ki, Szabó Lajos, nincs itt, Göndör István, Kovács Tibor, Gőgös Zoltán, itt van, aláírnak egy módosító javaslatot, amelynek az a lényege, hogy újra egyes jövedelmekre 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetését írják elő? (Gőgös Zoltán: Olvasd el, ez igazságos.) Mi indokolta ezt? Mi indokolta ezt, hogy a kormány nem, egyes szocialista képviselők pedig mégis azt javasolják, hogy emelkedjenek a társadalombiztosítási terhek Magyarországon. Hát önök beszélnek egyféle dologról, beszélnek, beszélnek, beszélnek, azt is mondhatnánk, hogy dumálnak, utána pedig fogják a papírt, és leírják, hogy most már mindenki fizessen egészségügyi hozzájárulást. Hát ez a nagy probléma! (Gőgös Zoltán: Így is van, ezt vállaljuk.)

Ez a nagy probléma, hogy önök csak beszélnek, beszélnek a versenyképességről, és közben olyan módosításokat szavaznak meg, amelyek rontják azt. Ugyanígy volt egyébként a természetbeni juttatások adóköteles részének az egészségügyi hozzájárulással, illetve a társadalombiztosítási járulékkal való megterhelése. Most önök ugyanazt megcsinálják két hónappal később. Hát ezért tart itt az ország! Ezért!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 339 2005.10.17. 5:08  338-362

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Folytassuk akkor a vitát a luxusadóról! Az általános vitát lefolytattuk, és viszonylag kevés képviselői módosítás érkezett. A frakciónkból Szijjártó Péter és dr. Juhos Katalin nyújtottak be módosító javaslatot. Ehhez szeretnék elsősorban természetesen hozzászólni. Először Szijjártó Péter javaslataihoz, ezek a 2., 3., 6., 9. számmal jelzett javaslatok.

Érdekes dolog látott napvilágot az elmúlt hetekben, amely szerint Magyarország miniszterelnöke luxuskörülmények között él. Olyannyira luxuskörülmények között él, hogy azzal a céggel, amelyet saját maga, illetve a felesége vezet és ők a tulajdonosai, a saját lakásuk alatt uszodát, és ki tudja, még mit nem építtettek. Az általános vitában is elmondtuk azt, hogy meggondolandó, mit nevezünk luxusnak. Nyilvánvalóan úgy gondolom, hogy ha egy épület alatt, egy adott cég könyveiben luxuskörülményeket, luxusépületet találunk, úszómedencét, szaunát, s a többit, de azért, mert az épület magántulajdonban van, és nem éri el a 100 millió forintot, az alatta lévő medence a kft. tulajdonában van, annak az értéke 60 millió forint, ezt az adótörvényt így aztán ragyogóan ki lehet játszani.

Nagyon egyszerű a trükk. Mintha Gyurcsány Ferenc tudta volna 1995-ben, illetve '96-ban, hogy majd egyszer lesz egy ilyen luxusadó, és már akkor kitalálta, hogy sokkal jobb lesz az, ha marad a felesége nevén és a családja nevén a lakás egy része; amit meg hozzáépítünk, hogy luxuskörülmények között tudjon felkészülni a miniszterelnökségre, legyen csak a kft. nevén, és majd hozunk egy törvényjavaslatot. Elmondjuk az országban azt, hogy mi a szegényekért küzdünk, és mindenünket, életünket és vérünket odaadjuk a szegényeknek azért, hogy az a 3 millió ember jobban éljen, miközben persze a luxusadót fizetni kell, de csak magánszemélyeknek és csak épületek után.

Nos, Szijjártó Péter ezt az ellentmondást vélte felfedezni, ezért adta be módosító javaslatait, és egyértelműen meghatározta, hogy igen, abban az esetben is kelljen luxusadót fizetni, és számolódjon be az értékbe, de csak akkor persze, ha a 20 millió forintot elérte, a módosító javaslatai teljes egészében ezt szolgálják. Teljesen megdöbbentő módon az előterjesztő kormányzat nem támogatta ezeket a módosító javaslatokat, pedig meggyőződésünk, hogy ezáltal lehetett volna növelni például a költségvetés bevételeit, az egyébként is nagyon-nagyon szükséges bevételeket. Úgyhogy sajnos megdöbbenéssel láttuk, hogy nemhogy az előterjesztők, hanem a bizottságokban kormánypárti képviselők is rendre leszavazták ezeket a módosító javaslatokat. Pedig ennek az ötletnek a mentén még nagyon-nagyon sok luxuskörülmények között élő embernek a vagyonát lehetne bevonni ebbe az adónembe.

 

(23.00)

 

A másik javaslat, amit Juhos Katalin tett, technikai jellegű módosítás, aminek a lényege az, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál a kerületi önkormányzatok állapítsák meg a forgalmi értékeket, illetve végeztessék el az adóztatást ebben a kérdésben. A 7. és a 12. módosító javaslat szól erről, sőt még a 14. is, és sajnos ezt is megdöbbenéssel látjuk, hogy a pénzügyi kormányzat ezt sem támogatta.

Javaslom, államtitkár úr, fontolják meg, hogy az úszómedencés javaslatot különös tekintettel támogassák, hiszen úgy gondolom, hogy önök is igazságtalannak vélik azt, hogy valakinek a fele vagyona a kft. nevén van, a másik fele magántulajdonban, hogy az ne fizesse meg ezt a luxusadót. (Taps a Fidesz padsoraiban. - Kékkői Zoltán József: Ami egy helyrajzi számon van.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 347 2005.10.17. 2:18  338-362

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Élő Norbert képviselő úrnak mondom, hogy az adó alanya a magánszemély tulajdonos. Tehát pontosan az adott példa bizonyítja, hogy hogy lehet kijátszani ezt az adót. Azon kívül persze, hogy csak a lakóingatlan tartozik a törvény hatálya alá, pontosan ez az építkezés bizonyítja azt, hogy ez az adótörvény-tervezet így mennyit ér. Annyit ér, hogy ha van ember, aki elhiszi az országban, hogy Gyurcsány Ferenc milliárdos tenni akar a szegényekért, és az ő igazságérzetüket akarja helyrebillenteni ezzel, de úgy, hogy miközben neki milliárdos vagyona van, mint kiderült, több mint 100 millió forint értékű ingatlant használ nap mint nap, ő azért mégse tartozzon már az adótörvény hatálya alá.

Ez a törvény körülbelül ennyit ér, és nem jó ez a magyarázat. Azért nem jó, mert a meghallgatáson Gyurcsány Ferenc sem tagadta azt, hogy a hasznosítás jogát a magánszemély átadta a kft.-nek, és azt sem tagadta, hogy egyébként a beruházást a gazdasági társaság végezte el, és a gazdasági társaság könyveiben került elszámolásra, és mind a mai napig ott van. Független dolog az, hogy ki mit fizet a használatért, mennyit fizet és miként fizet.

Egyébként meg ha a használatért fizet több millió forintot, egyszerűen értelmetlen az egész ügyletet véghezvinni. Úgyhogy arra akarjuk fölhívni mindössze a figyelmet, hogy a törvény nagyon hiányos, nagyon hézagos, igazságtalan, mert nem rendezi ezt a teljes problémakört teljes mértékben, tehát nem fedi le, és nem beszélve arról, hogy időközben kiderült dolgok, amiket maga a miniszterelnök sem titkol, egyértelműen bizonyítják azt, hogy bizony, neki is fizetni kellene a luxusadót.

Jobb lenne ezt a törvényt visszavonni, és igazságos törvényjavaslatot letenni, amivel sokkal jobban lehetne és tudna is Gyurcsány Ferenc kampányolni, mint így. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 363 2005.10.17. 5:07  362-366

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Szeretném előre jelezni - összesen, ha jól látom, öt módosító javaslat van -, hogy én a 4. számúhoz, a Pettkó András képviselő által benyújtott módosító javaslathoz szeretnék kapcsolódni, mert ez a módosító javaslat legalább felhívja arra a figyelmet, hogy más is szeretne ilyen kedvezményeket kapni, más szakmában dolgozó emberek is szeretnének ilyen kedvezményt kapni, amit most Gyurcsány Ferenc kormányfőtől kapnak a kultúrában, a művészetben dolgozók és a médiában dolgozók - legalábbis látszólag kapnak ilyen kedvezményt.

Azért nem adtunk be módosító javaslatot a törvényjavaslathoz a Fidesz-frakció részéről, mert egyszerűen nem látjuk esélyét annak, hogy ezt a törvényjavaslatot bármely módosító javaslattal is igazságossá lehetne tenni. Egyszerűen ez a javaslat nem szól másról, mint hogy az államnak legyen kevesebb járuléka, de a kormánynak legyen több kedvezményezettje. Semmi másról a világon nem szól. Ez igazságtalan, nem lehet tudni, hogy milyen elvek alapján választotta ki a kedvezményezetteknek a körét, nem lehet tudni, hogy milyen elvek alapján határozta meg a törvényjavaslatban lévő járulékot, a személyi jövedelemadó-járulékot, a társadalombiztosítási járulékok mértékét.

Egészen bizonyos, hogy ha az Európai Unióhoz érkezik majd esetleg panasz a törvénnyel kapcsolatban, ugyanúgy fejfájást fog majd okozni a kormánynak, de egész biztos, hogy nem ennek a kormánynak, mert akkorra már - pontosan az ilyen törvényjavaslatok miatt - valószínűleg ez a kormány már nemigen lesz a helyén. (Derültség az MSZP soraiban.) Tehát ez már a következő kormánynak okoz majd gondot.

Ez a törvény elvtelen a tekintetben is, hogy a kedvezmény mértékét sem úgy használja, állapítja meg a törvényben, hogy az legalább emberséges legyen. Tudniillik az egész jövedelem után fizetni kell a járulékot, az itt meghatározott 20 százalékot, illetve 15 százalékot, ugyanakkor pedig, mondjuk, a nyugdíjbiztosításnál csak a jövedelmeknek, a bevételnek az 50 százaléka fog majd számítani. Tehát még azzal is kiszúrnak, akinek kedvezni akarnak, komolyan mondom, mert akkora felháborodás van belőle, hogy nem igaz!

Van egy réteg, amelyik természetesen jól fog ezzel járni, de az lehetőleg ne legyen nyugdíjközelben, mert akkor már biztosan nem éri meg. És egyébként is, úgy gondolom, ez a réteg, ha valaki azt szeretné, hogy a nyugdíja magas legyen, akkor olyan szerződést köt a megbízójával, tudniillik a nyugdíjjárulékra vonatkozó dolgokat vagy a társadalombiztosítási járulékot az adott kifizető fizeti ki, tehát neki kell átvállalni, illetve ő fizeti be a megszerzett jövedelemből levont járulékmértékeket is.

Tehát semmi másról nincsen itt szó, mint arról, hogy valószínűleg a kormányfő az egyik médiaszereplése alkalmával vagy több médiaszereplése alkalmával megígérte annak a körnek, hogy majd valamiféle kedvezményt ide hozzon. De hogy ez ilyen rosszra, igazságtalanra sikeredjen, arra senki nem számíthatott, olyannyira, hogy egyesek szerint ez fölveti az alkotmányossági kérdéseket is. Biztos vagyok benne, hogy lesznek olyanok, akik meg fogják kérdezni az Alkotmánybíróságot, hogy megállja-e a helyét az, hogy egyes szakmákban dolgozókat kiemelünk, és nem is az adózás szempontjából, hanem a járulék és a szolgáltatás meghatározása szempontjából teljesen más alapokra helyezzük, mint az általános szabályok.

Összességében: ugyanaz lesz, mint az evával. Az evánál is nagy az ujjongás, nagy a siker, amikor meg megnézzük, hogy mennyi az áfabevétel, akkor érdekes módon évente 100, 150 vagy 200 milliárddal kevesebb, mint amit a kormány betervezett.

 

(23.30)

 

Ugyanez lesz ezzel a törvényjavaslattal is. El lehet mondani, hogy megint van egy olyan körünk, amelyik szeret bennünket; az pedig, hogy az országban a költségvetéssel mi történik, az már sem a Medgyessy-kormányt nem érdekelte, sem a jelenlegi, Gyurcsány-kormányt már régóta nem érdekli. Úgyhogy azért is nem nyújtottunk be módosító javaslatot, mert hangsúlyozom még egyszer, ez a törvényjavaslat úgy rossz, ahogy itt van előttünk, és ha egy kis lelkiismeret-furdalása vagy lelkiismerete lenne a kormánypárti képviselőknek, akkor egészen bizonyos, hogy nem szavaznák meg a törvényjavaslatot, és azzal mindenki jobban járna.

Viszlát, uraim! (Derültség az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 190-192 2005.11.02. 2:17  189-198

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Igen.

ELNÖK: Öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Milyen furcsa az élet! Ön még a múlt héten kedden az MTV Este adásában nem fogadott el engem vitapartnernek, én elfogadom önt, látja, a parlamentben válaszadónak, pedig higgye el, nem értek az orvostudományhoz semmit. (Derültség.)

 

(16.20)

Az elmúlt években a Medgyessy-Gyurcsány-kormány felelőtlen és sodródó gazdaságpolitikájának köszönhetően munkahelyek ezrei, tízezrei szűntek meg az országban, s 400 ezer új munkahely helyett ma már 400 ezer munkanélküliről beszélhetünk. A felelős gazdaságpolitika hiánya jelentős károkat okozott, hiszen a nagy autógyártók beruházásaikat nem Magyarországra, hanem sorra Szlovákiába vitték, így például a Hyundai 3500-4000 munkahelyet teremtett Zsolnán, a Peugeot, a CitroŰn szintén 3200 munkahelyet Nagyszombaton, s a Ford 2000-3000 munkahelyet létesít a szlovákiai Kenyhecen.

Azonban hála istennek a minap a miniszter úr jóvoltából pozitív hír érkezett Távol-Keletről, hiszen a dél-koreaiak irigyelnek bennünket, és ennek köszönhetően egy gumigyárat fognak létesíteni Dunaújváros térségében. Azonban az örömben üröm is van, hiszen mindent tudunk már a gyárról, csak azt nem, hogy a magyar adófizetőknek ez mibe is fog valójában kerülni. Azt nem tudjuk, hogy a gyár milyen körülmények között létesül Magyarországra.

Kérdezem ezért öntől, miniszter úr: készült-e a gumigyárral kapcsolatosan környezetvédelmi tanulmány az egyébként is környezetvédelmileg terhelt Dunaújváros térségében? Kérdezem öntől: mennyi támogatást, direkt támogatást nyújt a kormányzat a beruházónak, a befektetőnek? Kérdezem öntől: mennyi infrastruktúrát, csatornát, utat kell megépíteni? Mit vállalt ön az aláírt szerződésében, és milyen egyéb támogatást fognak juttatni? Mi az oka, miniszter úr, ennek a nagy titkolózásnak? Legyen szíves válaszolni, és azt is megmondani, igaz-e, hogy a magyar adófizetőknek tíz év múlva fog megtérülni az a támogatás, amit önök cserébe ezért a presztízsberuházásért adnak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 196 2005.11.02. 1:06  189-198

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a választ, miniszter úr, csak ez nem válasz volt. Tehát megismétlem: készült-e környezetvédelmi tanulmány? A kormány mennyi támogatást nyújt adókedvezmény formájában? Mennyi támogatást nyújt infrastruktúra-építés formájában és egyéb támogatás formájában? Ez volt a kérdés, erre tessék válaszolni, és majd utána eldöntjük, hogy lehet ennek a beruházásnak örülni vagy nem lehet örülni. Ugyanis közpénzről van szó, miniszter úr. A magyar állampolgároknak joguk van megtudni, hogy önök egy presztízsberuházásért cserébe eladták újra az országot vagy nem adták el. Legyen szíves megmondani ezeket a számokat, és utána mi ezt értékeljük.

Egyébként annyit, hogy azt, hogy Szlovákia mit ajánlott, forintra, euróra pontosan lehet tudni, hogy Lengyelország mit ajánlott, azt is lehet tudni pontosan. Csak azt nem lehet tudni, hogy Magyarország mit ajánlott. Tehát legyen szíves őszintén és nyíltan beszélni, és arra is válaszoljon, hogy igaz-e, hogy tíz év kell majd a magyar adófizetőknek ahhoz, hogy ez a támogatás, amit ön ígért - ne tessék mosolyogni, válaszolni! -, megforduljon. Tíz év múlva lehet, hogy ez a beruházó már Magyarországon se lesz. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 24 2005.11.03. 9:20  15-377

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amint azt a tegnapi nap folyamán hallhattuk, a 2006. évi költségvetés nem más, mint egy érzéketlen kormány, egy luxusbaloldal (Derültség és közbeszólások az MSZP soraiban: Végre! - Dr. Géczi József Alajos: Azt hittük már, alszotok!) kártyavár-költségvetése. (Derültség és szórványos taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Legalább ne nevesd el magad! Vedd komolyan!)

Vegyük át, hogy ki is épít mostanság kártyavárat! Kártyavárat általában a gyermekek szoktak építeni otthon maguknak, próbálgatják, hogy össze tudják-e rakni az elemeket, és nagyon örülnek, mikor sikerül, szomorkodnak, mikor összedől vagy nem sikerül, és kezdik újra az egészet. De a szülők is szoktak kártyavárat építeni a gyermeküknek, hogy szórakoztassák a gyermeket, tanítgassák, hogy hogyan lehet összerakni a különféle elemeket, és hogyan lesz az látványos és mutatós. No, így van ez a szocialista-liberális kormány a 2006-os költségvetéssel, mert olyan, mintha ezzel a költségvetéssel gyermeknek néznék az egész társadalmat, az egész országot.

Miért építenek általában kártyavárakat? Legfőképpen azért, hogy szép legyen, jó legyen, mutatós legyen, lehessen neki örülni, hogyha nem is sokáig, néhány pillanatig, de azért nagy öröm valóban, hogyha összeáll egy kártyavár, és lehet azon csodálkozni.

Mi a sorsa egy kártyavárnak? Az a sorsa, mint a 2006-os költségvetésnek, hogy összedől. Eddig még a világon minden kártyavár összedőlt, összeomlott, egyetlen kártyavár nem maradt meg épen. Sajnos így vannak a szocialisták és a szabad demokraták a költségvetéseikkel: eddig kivétel nélkül a kormányzásuk alatt minden évnek a költségvetése összedőlt, egyetlen költségvetés sem maradt épen, talpon, a lábán, és egyetlen költségvetés sem érte meg azt, hogy úgy, ahogy a törvényben el volt fogadva, teljesüljön.

(9.10)

Nézzük, hogy miért kártyavár ez a költségvetés. Nézzük meg, hogy milyen lapokból, milyen elemekből áll egy kártyavár. Egy normál magyar kártya, tudjuk, milyen lapokból áll. Ilyen lapokból áll össze a 2006-os költségvetés is. (Gőgös Zoltán: Abban csak ász van!) A kártyavárnak kártyák az elemei, amelyek később aztán összedőlnek. Ennek a költségvetésnek két labilis eleme van.

Az első a bevételi lába, amire azt mondja az Állami Számvevőszék, hogy nehezen teljesíthető vagy nem teljesíthető. Az alapja a gazdasági növekedés lenne. Erre az Állami Számvevőszék azt mondja, hogy megalapozatlan, túl felültervezett a gazdasági növekedés. Az adóbevételek 58,3 százaléka nehezen teljesíthető. Felültervezett az egészségbiztosítási járulék, túlzott optimizmusra vall. Persze, fölvetődik a kérdés, hogy egyáltalán optimizmus vagy hozzá nem értés, tapasztalatlanság, vagy netán felelőtlenség az, amit ebben a költségvetésben láthatunk.

Aztán óriási bizonytalanság a bevételek tekintetében a 2005. évi maradványképzés összege. Ez 540 milliárd forint. Képzeljék el, hogy 540 milliárd forint van zárolva jelenleg a költségvetésben, és arra vár, hogy a jövő év január-február-március hónapjában kifizessék. Az a nagy kérdés, hogy amik bejönnek 2006-ban bevételek év elején, azok az előző évet fogják finanszírozni - miből fogják az ez évi folyó bevételeket finanszírozni? Elárulom: hitelekből, az adósságállomány növeléséből fogják az ez évi bevételeket, illetve a folyó kiadásokat teljesíteni.

Azt kell hogy mondjam, hogy a másik kártyalap, ami ebben a kártyavárban van, a kiadási tételek. A kiadási tételekre az Állami Számvevőszék azt mondja, hogy bizony alultervezettek. Túl sok a felülről nyitott előirányzat; a kiadási főösszegeknek 41 százaléka olyan előirányzatból áll, ami felülről nyitott, ami azt fogja jelenteni, hogy bármikor év közben, mindenféle következmény nélkül ezt túl lehet lépni.

Alultervezett a lakástámogatás összege. Olyan, mintha ez a kormány az előző kormány által létrehozott otthontámogatási programot nem akarná finanszírozni, és nem tervezi be a támogatás részét, csak a sajátját.

Alultervezett az uniós pénzek társfinanszírozása, és alultervezettek a nyugdíjkiadások. Két példa rá: nincs betervezve a jövő évre az ez év novemberében adott 1 százalékos nyugdíjnövekedés - egyszerűen nincs benne a költségvetésben -, és nincs betervezve az 5 százalékos özvegyinyugdíj-növekedés sem, amit a miniszterelnök itt a parlamentben többek között megígért.

Ugyanez a helyzet az egészségügyi kasszával, szintén alultervezett, valamint az önkormányzatok támogatása, 120-150 milliárd forint kivonása történik meg az önkormányzati ágazatból, és ami a legfájóbb ezen belül: a közoktatási normatívák alultervezése, illetve a normatívák csökkentése. Már-már ott tartunk, hogy ki kell mondani, az önkormányzatok nem fogják tudni teljesíteni a vállalt kötelezettségeiket, a vállalt feladatukat.

De ugyanez a helyzet azzal a bizonyos csodafegyverrel, a PPP-vel: az Állami Számvevőszék szerint kritikus ennek a tervezése, és átláthatatlan. Ennek aztán a következménye az, amit egyébként legalább bevall most már a kormányzat, hogy az adósságállomány 2006-ban 60 százalék fölé fog nőni, 63,2 százalékot fog elérni a GDP-hez viszonyítottan. Ne felejtsék el, tisztelt kormánypártiak, hogy 52,2 százalékról kezdték, hiszen 2001 végén 52,2 százalék volt.

Összességében ma már nincs olyan gazdasági elemző Magyarországon, aki elhinné azt, hogy a tervezett hiánycélt, a 4,7 százalékot el lehet érni a 2006-os költségvetésben. Mivel ez egy folyamat, azt kell mondanunk - mivel 2005-ben is jelentősen túllépjük a tervezett hiányt, hiszen 6,1 százalékot terveznek, amit szintén nem fognak tudni teljesíteni -, hogy a kártyavár következő eleme az, hogy nem fogják tudni teljesíteni a kitűzött hiánycélt, tehát egy kockázatos és labilis kártyalapja lesz a kártyavárnak a hiánycél. Ennek következményei egyébként beláthatatlanok most már, hiszen ez nemcsak az adósság és a hitelállomány növelését jelenti, hanem azt is, hogy az euró 2010-es bevezetését - és ez a kártyavár következő eleme - is egészen bizonyos, hogy át kell ütemezni, mert egyszerűen nem lesz tartható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Látva a tegnapi vitából és az eddig elhangzott véleményekből, hogy nem sokat fogadtak meg az ellenzék tanácsából, mi a mai vita során elkezdünk önöknek egy kártyavárat fölépíteni, azért, hogy láthassák, milyen az önök költségvetése; azért, hogy vizuálisan is önök előtt megjelenjen az, hogy milyen a 2006-os költségvetés, amit az ország, illetve az Országgyűlés elé terjesztettek. Az a kérésünk, hogy ne tessék siettetni a kártyavár összeomlását, mert ahogy mondtam, eddig még minden kártyavár összeomlott. Így a 2006-os szabad demokrata-szocialista kártyavár is össze fog omlani.

Azt kérem, és azt reméljük, hogy a mai napon megépített, vizuálisan is látható termékük, a 2006-os kártyavár, azaz a 2006-os költségvetés arra ösztönzi önöket, hogy - még nem késő - vonják vissza ezt a költségvetést (Egy hang az MSZP padsoraiból: Jaj!), és nyújtsanak be helyette egy olyat, egy olyan stabil alapokon lévő várat, legalább a vár alapjait, amit soha senki nem tud romba dönteni, és olyan legyen, amit Szekeres úr mondott, hogy igenis ez a jövőnek szóljon. Tisztelettel kérem, fogadják meg tanácsunkat, és ne bántsák a kártyavárat, hiszen az magától is, higgyék el, mint ahogy a jövő évi költségvetés, össze fog omlani.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 152 2005.11.03. 2:18  15-377

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Ha megengedik, akkor a két percemben bemutatom, úgy, hogy közben nem beszélek, hogy mi szokott történni egy kártyavárral. (Közbeszólások az MSZP-frakció soraiból: Jaj! Húha! Ha nem betonból van! - Összedönti a kártyavárat. - Közbeszólások és taps az MSZP-frakció soraiból: Erre vagytok képesek! - Ennyit tudtok! - A Szijjártó jobb volt!)

Tisztelt Országgyűlés! Íme, itt van a 2006-os költségvetés, immár romokban, előttem. (Derültség. - A kártyákat a kezében tartva:) Ez a költségvetés körülbelül ennyit ér, mint amennyit önök most látnak belőle a kezemben. (Közbeszólások az MSZP-frakció soraiból.) Szeretném azonban elmondani, hogy ezt a kártyavárat a vita során építettük fel, és minden felszólaló elhelyezett egy lapot a kártyavárhoz, a 2006-os költségvetéshez (Rózsa Endre: Nem mindenki, láttuk!), amelyek nagyon-nagyon kritikusak és nagyon-nagyon élesek (Gőgös Zoltán: Csak a kegyencek!), amelyek egyértelműen bizonyítják azt, hogy ez a költségvetés végrehajthatatlan, ez a költségvetés a luxusbaloldal kártyavár-költségvetése. (Közbeszólások a fideszes képviselők soraiból: Úgy van! - Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból.)

Nem teljesíthetők a bevételek, mert túl vannak tervezve, nem teljesíthetők a kiadások, mert alul vannak tervezve, tarthatatlan a hiány és felelőtlen a kormány, ezáltal nem vezethető be az euró 2010-ben e miatt a költségvetés miatt. Nem teremtettek 400 ezer munkahelyet, nem tettek semmit a versenyképesség érdekében. Nem hozták létre az ifjúsági törvényt, 20 százalékkal kevesebbet adnak ifjúsági célokra. Tönkretették a vasutat, és nem tettek érte semmit. (Közbeszólások az MSZP-frakció soraiból.) A közutak állapota siralmas. Nem csinálták meg az energiastratégiát, ugyanakkor emelték az energia árát. Elbocsátásokat generáltak a vasútnál. A költségvetés megbízhatatlan, hiteltelen. Tönkretették a kis- és középvállalkozásokat a körbetartozásokkal. Tönkre akarják tenni az egyházakat a finanszírozással. Tönkretették a falugazdász-hálózatot, és visszatartották a mezőgazdaságban, az agráriumban a támogatásokat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Hölgyeim és uraim, ebben a kártyavárban, ebben a költségvetésben ezek a lapok szerepelnek. (Taps és közbeszólások az ellenzéki képviselők padsoraiban: Úgy van! - Közbeszólások a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 158 2005.11.03. 2:16  15-377

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Szabó Képviselő Úr! Figyelmébe ajánlom, hogy figyelje a folyamatokat, amit az ön pártja és koalíciós társa, az MSZP és a szabad demokraták tesznek az elmúlt években. Figyelmébe ajánlom, hogy nincs már Magyarországon, de Európában sem olyan szervezet, amellyel a kormány, ez a kormány a költségvetés kapcsán ne állna vitában, ne veszett volna össze, ne vesztette volna el a hitelességét.

 

(15.50)

Sorolom önnek, hogy melyek ezek: először is a magyar vállalkozók, az áfavisszatartás miatt. Mondja, miért volt erre szükség? A jó gazdálkodás miatt? A következő az Alkotmánybíróság, aki eltörölte önöknek azt a nagyszerű javaslatát, hogy a tizenharmadik havi bért át lehet vinni. Ezt miért kellett megcsinálni? (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Azért kellett megcsinálni, mert át akarták verni a magyar közalkalmazottakat, és át akarták verni a magyar költségvetést. Önök vitában állnak folyamatosan a Magyar Nemzeti Bankkal, de ezt önök politikai síkra terelik. (Göndör István: Járai tereli politikai síkra.) Ez az egyetlen olyan szervezet, amelyik következetesen kiáll a feladata, az árstabilitás mellett. Önök természetesen a Magyar Nemzeti Bank sikereit magukénak érzik; legyen úgy, az a lényeg, hogy az infláció jó irányba halad. Önök vitában állnak az Állami Számvevőszékkel immár több éve folyamatosan. Az Állami Számvevőszék minden évben megmondta, hogy tarthatatlan és teljesíthetetlen a költségvetés; a következő évire is megmondta. A legnagyobb probléma most már az, hogy határon túl is léptek: önök vitában állnak az Európai Unióval, az Európai Bizottsággal. Önök vitában állnak azért, mert a regisztrációs adót törvénytelenül szabályozták, vitában állnak azért (Gőgös Zoltán: Védjük a magyar érdekeket. Keményen.), mert az áfaarányosítást nem tették meg úgy, ahogy azt az Európai Bíróság most kimondta, vitában állnak az autópálya-elszámolás miatt, vitában állnak az Eurostattal; önök mindenkivel vitában állnak.

Önök egyet gondolnak: hogy jól teszik a dolgokat a költségvetés kapcsán. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Hogyha ez igaz, akkor miért állnak ezekkel a szervezetekkel vitában, miért állnak a magyar vállalkozásokkal, a magyar lakossággal vitában? Erre válaszoljanak! (Taps az ellenzéki padsorokban. - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Babák Mihály: Székfoglaló, csak melyik széken, az a kérdés.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 162 2005.11.03. 2:16  15-377

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Göndör Képviselő Úr! Hazugságból nem lehet kártyavárat építeni. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból, rámutatva a kártyavár helyére: Dehogynem! Itt van!) Kártyából kártyavárat, hazugságból költségvetést lehet csinálni (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mi volt ráírva a kártyákra?), legalábbis egy olyan számok halmazát, amit önök költségvetésnek neveznek.

Miről is beszéltünk? Járulékterhekről? Mennyi most a százalékos járulék összege? 29 százalék, tisztelt Göndör képviselő úr. Mennyi volt 2002-ben a kormányváltáskor? 29 százalék, tisztelt Göndör képviselő úr. Mennyi volt 1998-ban a százalékos járulékteher? 39 százalék. (Göndör István: És a fixet felvitték több mint a duplájára.) Mennyi volt 2002-ben, már 1999-ben? Huszon… - tehát ki beszél itt foglalkoztatásról és járulékkedvezményről?

Tisztelt Göndör Képviselő Úr! Adókedvezményekről pedig legyen szíves nem beszélni! Az önök pénzügyminisztere, László Csaba 2003 júliusában vallotta be, hogy a 2004. évi adótörvények 550 milliárd forintot vesznek ki az emberek és a vállalkozások zsebéből (Többen a Fidesz padsoraiból: Így van!), azt követően jött Draskovics Tibor - a tendencia nem változott, csak az összegek változtak. Azt az 550 milliárdot még egyszer nyilván nem merték már az ország, a társadalom nyakába önteni, de 100-200 milliárdot minden évben kivettek a magyar családok és a vállalkozások zsebéből; egyébként hogyan történhetne az meg, hogy 36 darab adóemelés és 6 új adónem bevezetése történt meg idáig az országban?

De tudja, mi a legsúlyosabb probléma? Az a legsúlyosabb probléma, azt mondja meg nekem, hogy egy dübörgő országban egy jó költségvetési politikával hogyan lehet négy év alatt 6500 milliárddal növelni az államadósságot. Hogy lehet a GDP-hez mérten 52,2 százalékról 63,2 százalékra felvinni az államadósságot? Aki ezen csodálkozik, lapozza fel a költségvetés 340. oldalát, és benne van. Ez a szám mindent kifejez arról, hogy önök hogyan garázdálkodtak ebben a négy évben, hogy mit tettek, és mi lesz ennek a magyar valóságnak, a magyar társadalomnak a sorsa (Babák Mihály: Úgy van! Hol a pénz? Hazavittétek?), mert ezeket mindezek a fiatalok és azok fogják visszafizetni, akik nem ilyen költségvetést készítenek, mint önök. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Göndör István: Akkor az adósságszolgálatnál fel kellene ütni a költségvetést.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 126 2005.11.07. 1:58  125-132

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Megdöbbentő számomra, hogy ilyen fontos kérdésben a két érintett, a miniszterelnök és Kóka János gazdasági miniszter úr sem ér rá választ adni arra a kérdésre, amelyet a múlt héten egyszer már feltettem. A kérdésem a következő. Ma reggel a Magyar Televízióban Dunaújváros polgármestere azt mondta, hogy a gumiabroncsgyár beruházásával kapcsolatban nem készült környezetvédelmi tanulmány. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Szlovákiában készült ilyen tanulmány. A múlt héten Kóka János gazdasági miniszter úr azt válaszolta nekem, hogy készült ilyen környezetvédelmi tanulmány.

Megkérdezem, miniszter úr, ön szerint most akkor készült környezetvédelmi tanulmány, vagy nem készült környezetvédelmi tanulmány az adott beruházással kapcsolatban. Folytatom a kérdésemet; újra felteszem azt a kérdést, mibe kerül a magyar adófizetőknek ez a presztízsberuházás. Legyen szíves, miniszter úr, válaszolni arra, hogy mibe kerül egy munkahely létrehozása az adott beruházás kapcsán. Mennyi adókedvezményt és mennyi infrastruktúra-építést vagy más egyéb, nem ismert kedvezményeket ajánlottak fel azért, hogy megelőzve másik három országot, Lengyelországot, Szlovákiát és Csehországot, mégis Magyarországon épüljön meg ez a beruházás?

Azt szeretném továbbá öntől mint munkaügyi minisztertől megkérdezni, megvizsgálták-e azt, hogy az ország más területén mekkora a munkanélküliség, megvizsgálták-e ennek a beruházásnak azt a lehetőségét, hogy olyan területen próbálják megépíttetni a beruházóval, ahol, mondjuk, a munkanélküliség eléri vagy meghaladja a 20 százalékot. Arra kérem miniszter urat, hogy korrektül válaszoljon kérdésemre, mondja meg, hogy vizsgálták-e ezeket a kérdéseket.

Köszönöm szépen. (Dr. Géczi József Alajos: Minden szőlő savanyú.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 130 2005.11.07. 1:06  125-132

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Azt nem tudjuk, hogy ha nem készült környezetvédelmi tanulmány, akkor ezeket honnan tetszik tudni. Ha jól értem, most ön is elismerte, hogy úgy mentek bele 132 milliárdos beruházásba egy olyan város területén, ami környezetvédelmi szempontból eléggé terhelt, hogy fogalmuk nincs arról, miután tanulmány nem készült, hogy mégis, mi lesz ennek a környezetvédelmi hatása. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezem olyanról, amire talán tud válaszolni. (Derültség a Fidesz soraiban.) Kóka János gazdasági miniszter Dunaújvárosban, ahol a miniszterelnök is részt vett a lakossági fórumon, 4 ezer munkahelyet ígért a választásig. Önnek mint munkaügyi miniszternek tudnia kell azt, hogy ez a 4 ezer munkahely hol fog létesülni. Akkor váltsunk témát, arról szeretném miniszter urat kérdezni, talán erre tud válaszolni, hol lesz Magyarországon a 4 ezer munkahely, figyelembe vették-e Kelet-Magyarországon és Észak-Magyarországon a jelentős munkanélküliséget, és ebből a munkahelyből jut-e Kelet-Magyarországnak majd egy vagy akár több is.

Legyen szíves, erre válaszoljon!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 38 2005.11.15. 2:12  17-321

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Bevallom őszintén, enyhén mosolyt keltő, amikor ez a kormány a költségvetési hiányról kezd el beszélni. Itt van ez a kiadvány (Felmutatja.), nem tudom, az államtitkár úr ismeri-e, a Magyar Szocialista Párt adta ki, az a neve, hogy “Magyarország: kirobbanó sikerö (Dr. Géczi József Alajos: Örülök, hogy végre te is azonosulsz velünk!). Ebből szeretném a költségvetési hiányadatokat ismertetni, mert az államtitkár úr rendre 2002-nél kezdi, javasolom, menjen vissza egy évet.

2001-ben a költségvetés hiánya - hangsúlyozom, az önök kiadványa szerint - 3,7 százalék. 2000-ben 2,5 százalék, 1999-ben 5,1 százalék. Most ez a kormány rendre intőt kap az Uniótól, mert egyszerűen nem tudja tartani a költségvetési hiány mértékét (Dr. Géczi József Alajos: Mert feljelentettetek bennünket!). Erre feláll a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériumának államtitkára, és büszkén elmondja, csökkentik a hiányt. Úgy csökkentik a hiányt, hogy közben háromszor… Az elmúlt évit már hányszor módosították, államtitkár úr? Minimum hétszer, ugye? Az elmúlt évi hiányt módosították, és bőven 6 százalék fölött van.

Tehát most, államtitkár úr, önök a költségvetési hiány tekintetében ott tartanak, mint 1998-ban tartott az ország. Tehát egyszerűen arcátlanság a költségvetési hiány csökkentéséről beszélni. Ráadásul azt tudnia kell, egy pénzügyi kormányzat megítélését pontosan a költségvetési hiány mértékén, illetve a tervezet tarthatóságán lehet megállapítani.

Egyszerűen elképesztő, hogy ebben az országban nő a költségvetési hiány, csökkennek a normatívák, növekednek az adók, ugyanakkor nő az államadósság. Tehát olyan összefüggéstelen dolgok történnek, hogy azt mondják, kirobbanó siker az ország, dübörög a gazdaság, irigyel bennünket Európa, csak egyszerűen mi, magyar emberek nem érezzük ezt, olyannyira nem érezzük, hogy például az államadósság mértéke - cáfoljon meg, államtitkár úr, ha nem igaz - a jövő év végére 14 700 milliárd forint lesz, a GDP 63,2 százalékát fogja elérni. Ennyit a költségvetési hiányról. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 104 2005.11.15. 9:40  17-321

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az embernek az az érzése van, hogy a saját időmet szívesen átadnám Wekler Ferencnek, hogy folytassa a felszólalását, hiszen teljesen olyan felszólalást mondott el, mintha ő is ellenzéki szemmel látná a költségvetést. Úgy látszik, ő is polgármester valahol, és látja, hogy egy intézményen, egy településen belül mit is jelent ez a 2006-os költségvetés.

Tisztelt kormánypárti Képviselők! Tisztelt Jelenlévők! Államtitkár Urak! Meghívom önöket és a televíziónézőket is Mezőkövesdre, egy majdnem 18 ezer lakosú városba, hogy csináljuk meg a város jövő évi költségvetését. Mit szólnak hozzá? A következő a helyzet: először megtervezzük a bevételeket - jó? -, nyilván az állami normatívákat, mert abból kell kiindulni. Azt kell látnunk, hogy a meglévő feladatainkra először is mennyi központi pénzt fogunk kapni. Ha ezt elkezdjük, akkor egy ilyen átlagos városban, mint Mezőkövesd, ahol van két középiskola, egy kollégium, egy szociális otthon, általános iskolák természetesen, lássuk, hogy mi a helyzet.

Településigazgatási kommunális feladatokra a normatíva 1400 forint, mondhatjuk talán, hogy jó, hiszen itt néminemű emelkedés van, azonban ha figyelembe vesszük, hogy ezzel szemben megszűnik a diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása, illetve a kulturális, szabadidős tevékenység támogatása, ha összességében nézzük ezeket a feladatokat - és ezt bele kell érteni -, akkor már itt a normatíva néhány millió forinttal csökken. Ugyanez a helyzet a körjegyzőség működésénél, normatívacsökkenés van, 333 ezerről 331 ezerre. Ez csak alig több mint egymilliós csökkenés.

A következő: nézzük a bentlakásos, átmeneti ellátást nyújtó intézményt! 55 férőhely van, 55 férőhelynél kiszámolhatjuk, hogy az eredetileg benyújtott költségvetésnél több mint 3 millió forintos városi szintű normatívacsökkenés van. Akárhogy számoljuk, ez havonta 300 ezer forintos csökkenést jelent. Ha visszaosztjuk egy gondozottra, akkor láthatjuk, hogy egy gondozott helyből 6 ezer forinttal kevesebbet kap havonta. Még akkor is, ha Jauernik úr itt nagy büszkén felolvasta, hogy milyen módosító javaslatot fognak benyújtani, a 710 ezer helyett 730 ezerre fog majd nőni ez a normatíva. Jelzem, hogy 769 200 forint volt, tehát most ott tartunk, hogy a 3 millió 300 ezer forintos csökkenés helyett, körülbelül lesz 2 millió 500 ezer forintos csökkenés.

Nézzük tovább ezt a nappali szociális intézeti ellátásnál! Ugyanaz a helyzet, 200 ezer forintról 191 ezerre csökken a normatíva, itt másfél milliós csökkenés van. Ha az újjal nézzük, még ez is mindig csökkenés, akkor körülbelül a felére csökken az elvonás. Ingyenes bölcsődei étkeztetésnél nagy öröm van, hiszen a normatíva marad, az óvodai ellátásnál alapvetően marad a normatíva, és ugyanez a helyzet az iskolai ellátás tekintetében is, az alapfokú és a középfokú és a szakképzés tekintetében is.

De kérdezem én, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha ugyanannyi a normatíva, tehát tételezzük fel, hogy ugyanannyi pénzhez jut a város, akkor majd a leendő, illetve a 2005-ben kiadott bérfejlesztést, a 12 százalékot, illetve a következő évi bérfejlesztést miből fogja majd a város, illetve miből fogják az intézmények kifizetni, ha már most annak kell örülnünk, hogyha egy normatíva nem csökken, hanem marad az oktatás tekintetében, tehát az alsó fokú és a középfokú oktatás tekintetében, ez a kérdés.

Vagy kérdezem én, miből fogják kifizetni ezek az intézmények az áramdíjemeléseket, a gázdíjemelést, a vízszolgáltatás díjnövekedését, ha egyszer ugyanannyi marad a normatíva. Az áfacsökkenéssel pedig nem érdemes foglalkozni. Tudhatjuk, hogy az önkormányzatok költségvetésének ma már szinte 80 százaléka bér és járulék, az összes többi energiaszolgáltatás - kivéve a villanyáramot - pedig 15 százalékos áfába tartozik, ami nem fog csökkenni. Azért pedig, ne haragudjanak, nem fogunk köszönetet mondani, hogy fölemelték a villamos energia áfáját 12-ről 25 százalékra, akkor nem adtak egy fillér kompenzációt sem, most pedig örüljünk neki, hogy 12-ről csak 20-on marad a villamos energia áfája. Megértik ugye, ha egy polgármester, mondjuk, aki a költségvetést tervezi, ennek abszolút nem tud örülni.

A gyógypedagógiai ellátás terén 58 diákot érint, itt alapvetően a normatívák nem változnak. Tehát nincs növekedés, a feladat ugyanaz, a költségek emelkednek, a normatíva marad.

És akkor eljutunk az alapfokú művészeti, zeneművészeti és képzőművészeti oktatáshoz. Mezőkövesden 469 tanulót érint ez a kérdés, több mint 20 pedagógust. 41 millió támogatást kaptunk 2005-re. Ha úgy marad a költségvetésben, ahogy most van, akkor 3,6 millió forintot fogunk kapni. Ez körülbelül azt jelenti, hogy az iskolát be kell zárni.

Tehát kérdezem a kormánypárti képviselőket, hogy mit mondjak a 460 diáknak, mit mondjak a 460 szülőnek, és mit mondjak a pedagógusoknak, ha elfogadjuk a költségvetést; még akkor is, ha most hencegnek azzal, hogy a normatívát mégiscsak úgy hagyják, mint ahogy az a 2005-ös költségvetésben van. Kérdezem én, hogy azt úgy hagyják-e, hogy nem vezetik be a hatórás kötelező képzési feltételt, marad-e a négy óra. Ha még minden így is marad, akkor visszakap a város 37 millió forintot, tovább működhet a zeneművészeti iskola. De ugye megengedik, ha ennek megint nem fogunk tudni majd örülni, mert önök arról beszélnek, hogy a képzés színvonala, az oktatás szükségessége, és a végén elérünk a költségvetési vitában ahhoz, hogy előállítják azt a helyzetet, ami 2004-ben volt, és mi most ennek itt a parlamentben örüljünk. Jelzem, hogy ha az eredeti költségvetés valósul meg, Mezőkövesden a zeneművészeti iskolát be kell csukni.

Mi a helyzet a kollégiummal? Megdöbbentő változások vannak itt. A kérdés 103 diákot érint, és több mint tíz pedagógust; 350 ezer volt az idei normatíva, most 292 ezer forint van betervezve. Több millió forintos csökkenés, még akkor is, ha a nagy koalíciós javaslatban majd be fog jönni a 308 ezer forintos kollégiumi normatíva, akkor is azt kell látnunk, hogy több millió forinttal csökkenni fog a kollégiumra adott támogatás mértéke.

A kedvezményes étkeztetés tekintetében azt számoltam ki - és ennek nem változik a normatívája, tehát marad az eredeti költségvetés -, Mezőkövesden körülbelül 60-70 új belépő lesz a rendszerben, és érdekes módon az állami normatíva pedig ugyanannyi marad, ha kiszámoljuk az új normatívákkal a városunk támogatását.

Összességében lehetne folytatni még egyenként a sort. Ha hiszik, ha nem, amikor ezt így összeadjuk, akkor Mezőkövesden a város 98 millió forinttal kevesebb támogatást fog kapni ugyanarra a feladatra, mint 2005-ben. Ez egyébként 2 milliárd 246 millió volt 2005-ben, és 2 milliárd 144 millió forint lesz 2006-ban, hangsúlyozom, ha az eredeti költségvetés marad. (Kovács Tibor: Tehát 1 százalékkal kevesebb! Számítási hibahatáron belül van!) Ha a zeneiskolát visszateszik, a kollégiumnál és a kis szociális intézményekben körülbelül 60 millió forintos csökkenés fog bekövetkezni.

Tessék mondani, mit mondjak a képviselő-testületnek, hogy milyen koncepciót alkosson meg, ezt a 60 millió forintot vagy 100 milliót honnan fogja a város előteremteni! Mennyivel kell a térítési díjakat emelni ahhoz, hogy ugyanazt a helyzetet érjük el? Kitől várják önök, hogy ezt a különbséget beszedjük? Az emberektől? Tehát álljunk oda a szülőkhöz, hogy azért, mert van egy ilyen kormányunk, most már az ebédért majd nem 400 forintot, hanem 600 forintot kell fizetni? Adjanak tanácsot! Itt van, cáfolják meg, ha nem így van! Adjanak tanácsot!

Még egyszer mondom, ha a zeneművészeti iskolában visszaállítják a normatívákat, akkor is 60 millió forintos csökkenés van. Miből fogjuk a bérfejlesztéseket kifizetni? Tessenek már megmondani! Minden tekintetben szinte minden szinten, okmányirodák tekintetében csökken a költségvetés. Ez egyszerűen elfogadhatatlan, egyszerűen érzéketlen. Azt tudom erre mondani, hogy az a probléma, hogy nem csak ez a költségvetés a kártyavár, a kártyavár alatt ott vannak az önkormányzatok is, és az önkormányzatok ma tízmillió embert jelentenek Magyarországon.

Nagyon fontolják meg, hogy milyen módosítójavaslat-csomagot fognak benyújtani, mert ha ez így marad, akkor nemcsak az önök költségvetése fog összedőlni, hanem kártyavárként fognak összeomlani az önkormányzatok is, és ha az önkormányzatok is összeomlanak, akkor össze fog omlani az egész ország, és nem lesz, akinek elmondják majd ezeket a nagyszerű eredményeket és a dübörgő gazdaságról szóló beszámolókat.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

(12.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 118 2005.11.15. 2:00  17-321

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Tatai Képviselő Úr! Az ordítozás helyett inkább javaslom a higgadt véleményalkotást. Figyelmébe ajánlom, hogy Wekler képviselő úr elmondta, hogy a saját településének költségvetése 13 százalékkal fog csökkenni. Én itt bebizonyítottam, hogy Mezőkövesdé, még ha visszajönnek ezek a zeneművészeti és oktatási normatívák, még akkor is 3 százalékkal. Ezek tények, ön akárhogy ordítozhat itt.

És most megkérdezem önt, hogy ha ilyen kiváló ez a költségvetés, akkor ön írta alá az 1828-as módosító javaslatot, amelyben éppen a zeneművészeti normatívát 105 ezer forintra javasolja visszaállítani? Ön vagy nem? Tehát ha ilyen kiváló ez a költségvetés, akkor az 1833-as módosítót ön írta alá, amiben a képző- és iparművészeti normatívát 40 ezerről 50 ezerre szeretné fölemelni? (Dr. Géczi József Alajos: Ez nem költségvetés, ez tervezet!) Nem, nem, ez a javaslat. Nézze meg a saját javaslatát majd, Tatai úr, és utána üvöltözzön! Nézze meg a saját javaslatát: ez mindössze 50 ezer. Azt szeretném megkérdezni, hogy ön volt-e az a képviselő, aki mondjuk, az 1849-es javaslatot beadta, szintén normatívaemelést kezdeményezve? És ön volt az a képviselő, aki kezdeményezte, hogy a kollégiumi normatíva 292 ezer forintról 350 ezerre növekedjen?

Én ezekről a normatívákról beszéltem, képviselő úr! Az a különbség kettőnk között, hogy ön valószínűleg soha nem csinált még meg egy települési költségvetést, és soha nem felelt azért, hogy egy település vagy egy város költségvetése úgy is teljesüljön. Hanem itt a parlamentben föláll, elkezd kiabálni, és ugyanakkor a saját maga által beadott módosító javaslatok ellentétben vannak azzal, amit itt a parlamentben ordítozik képviselőtársára. Úgyhogy ezt vegye figyelembe legközelebb a felszólalásánál!

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 199 2005.11.21. 2:01  198-200

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés egy november 7-én elkövetett hibáját kell hogy korrigálja, és a következő szavazásnál erre adunk esélyt, hogy ezt a hibát korrigáljuk. Történt ugyanis az, hogy a kormány az adótörvények zárószavazásakor benyújtotta az áfatörvény módosítását, amelynek tartalma az volt, hogy jelenleg a telefonszámlák áfatartalmának 50 százalékát nem lehet levonni, a kormány kezdeményezte, hogy csak 30 százalék legyen ez a levonhatóság.

Ennek oka nagyon egyszerű: az Európai Unió irányelveibe nem fér bele, hogy az EU-s tagságunkat követően a telefonszámlák áfáját korlátozni lehessen. Még egyszer mondom, a kormány kezdeményezte, ugyanazon a napon az alkotmányügyi bizottság ülésén ezt a módosító javaslatot, a saját módosító javaslatát támogatta, ugyanazon este a pénzügyminiszter, maga Veres János ezt a módosító javaslatot megszavazta, azonban egy szerencsétlen… - folytán az Országgyűlés mégis leszavazta ezt a módosító javaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy adócsökkentő javaslat, ez minden magyar vállalkozást érint, aki telefont használ, és aki él az áfalevonás lehetőségével. Benyújtottam a zárószavazást követően ezt a törvényjavaslatot. A költségvetési és pénzügyi bizottság ezt megtárgyalta, a költségvetési és pénzügyi bizottságban a kormány támogatta a javaslatot, és a költségvetési és pénzügyi bizottság tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta.

Tisztelt Országgyűlés! Azért kell sürgősséggel napirendre venni, hogy a jövő héten elkezdődhessen az általános vita, és ebben az évben még a zárószavazás is megtörténhessen. Ezt a módosító javaslatot, a törvényjavaslatot közel egymillió vállalkozás várja. Kérem az Országgyűlést, hogy a november 7-én elkövetett hibáját a következő szavazással kezdje meg korrigálni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 270 2005.11.28. 9:05  269-281

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat összesen kettő paragrafusból áll. Az első paragrafusban az 1992. évi XXXIV. törvény 33. § (4) bekezdésének helyébe lép egy új szöveg. Helyesebben nem is a szöveg, hanem csak mindössze egy szám változik, egy 50-es szám 30-ra változik. Ez annyit jelentene, hogy a jövőben a telefonszámlákból a levonható áfa mértéke 50 százalékról 70 százalékra növekedne, azaz a le nem vonható rész, ami a jelenleg hatályos törvények szerint az áfa összegének 50 százaléka, 30 százalékra csökkenne. A 2. § pedig összesen arról szól, hogy 2006. január 1-jén lépne hatályba ez a szabályozás.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Valójában talán nem is a törvény tartalma ennek az előterjesztésnek az érdekessége; az, hogyan kerülhetett ez a mai szavazással, napirend-kiegészítéssel a parlament napirendjére - érdekes története van ugyanis a módosító javaslatnak. Tanulságképpen szeretném felidézni azért ezeket a történéseket. (Dr. Németh Imre: Mesélj!)

Az első az, hogy végigtárgyaltuk a szeptemberben benyújtott adó- és járuléktörvényeket, és abban a törvényjavaslatban ez a javaslat nem szerepelt. Ez a javaslat nem szerepelt, a kormány nem terjesztette az Országgyűlés elé, sem kormánypárti, sem pedig ellenzéki képviselők nem nyújtottak be ehhez hasonló módosító javaslatot.

A zárószavazási módosítójavaslat-csomagban viszont nagyon érdekes módon, a kormány kezdeményezte, hogy ez a szabályozás történjen meg, amely most jelenleg ebben a törvényjavaslatban van megfogalmazva, mégpedig a 32. és a 33. pontban. Szeretném felidézni, hogy akkor a kormány a zárószavazás előtti módosító csomagban mivel indokolta ennek a változásnak a szükségességét. A módosítások az áfatörvényt, illetve a javaslat törvényi hivatkozásait pontosítják, továbbá a 77/388. EGK-tanácsi irányelv 17. cikk (6) bekezdésével összhangban szükséges a telefonszolgáltatások vonatkozásában a levonási tilalom 30 százalékos arányban történő megállapítása. Tehát hangsúlyozom, ez a kormány dr. Veres János pénzügyminiszter által aláírt módosításának az indokolása.

Megtörtént az az eset - a mai napig nem tudja senki ennek a valós okát -, hogy a zárószavazás előtt nem egy csomagban szavazott a parlament november 7-én, hanem a Magyar Szocialista Párt frakciója kikérte, és a parlament - azt kell mondanom, szinte egységesen - leszavazta ezt a módosító javaslatot. Holott ennek a tartalma nyilvánvalóan kedvező változás, lényegében a Magyarországon működő összes vállalkozás tekintetében, hiszen ma már kevés olyan vállalkozás van, amely nem rendelkezik telefonnal, vagy pedig, ha rendelkezik is, hogy ne tudná annak az áfáját egyébként levonni, magyarul, nincs áfakörben. Becslések szerint akár egymillió vállalkozást is érinthet ez a szabályozás.

Szóval, történt, hogy az Országgyűlés leszavazta a kormány javaslatát, még egyszer hangsúlyozom, hogy egységesen. Mint kiderült, az ellenzéki pártok és az egyik kormányzó párt tévedésből, míg a Szocialista Párt valamilyen ok folytán tudatosan kérte ki.

Viszont a javaslat újra a Ház elé került. Én a november 7-i szavazást követően egy nappal újra benyújtottam az Országgyűlés elé az ennek megfelelő tartalmú törvényjavaslatot. Ezt a kormány a költségvetési és pénzügyi bizottsági ülésen támogatta, ezért a költségvetési és pénzügyi bizottság tárgysorozatba vette, illetve általános vitára is alkalmasnak találta. Így kerülhetett a múlt héten az Országgyűlés elé, ahol sürgősségi indítványként az Országgyűlés többsége - 182 szavazattal - ezt napirendre is tűzte, tehát a sürgősséget elfogadta.

 

(19.50)

Ez azt jelentette, hogy harminc napon belül meg kell kezdeni a törvényjavaslat tárgyalását, a mai napon pedig kezdeményezte frakciónk, hogy erről külön szavazzunk. És nagyon örülök annak, hogy az Országgyűlés nagy többsége - azt hiszem, három olyan képviselő volt, aki nem szavazott igennel -  mind a négy frakció elfogadta, hogy mégiscsak kerüljön ez az Országgyűlés elé, és a mai napon kezdődjön meg az általános vita, illetve záruljon is le.

Miért fontos az, hogy elkezdődhetett ennek a törvényjavaslatnak ma a tárgyalása? Azért fontos, mert így minden esély megvan rá, hogy ebben az évben az Országgyűlés ezt legkésőbb december 19-én még el is tudja fogadni. Ez azt jelenti, hogy semmi nem fogja akadályozni, hogy ez a törvényjavaslat hatályba lépjen, és január elsejétől kedvező változás álljon be a telefonszámlák áfalevonása kapcsán. Én nagyon hiszek és nagyon bízom abban, hogy ez a mai általános vita is meg fogja győzni az esetleges kétkedő képviselőket abban, hogy ezt a törvényjavaslatot ma meg kell vitatni, illetve aki úgy gondolja, hogy ezen változtatni szükséges, nyilván lehetősége van módosító javaslatok benyújtására.

Biztos vagyok benne és bízom abban, hogy a kormány nem változtat az álláspontján, hiszen a kormány mindvégig támogatta ezt a javaslatot, mi több, ahogy elmondtam, maga a kormány kezdeményezte ennek a javaslatnak a hatályba léptetését.

Nagyon fontos dolog, hogy ezt elfogadja az Országgyűlés, hiszen ahogy mondtam, szinte minden magyar vállalkozást érinteni fog. Január 1-jétől joga van minden magyar vállalkozónak úgy adózni, ahogy azt az európai irányelvek előírják, és az európai irányelvek azt írják elő, hogy az európai uniós csatlakozásunkat követően nem volt joga a magyar kormánynak, a magyar parlamentnek tovább korlátozni a telefonszámlák áfalevonásának nagyságát 30 százalékról 50 százalékra. Hangsúlyozom, hogy ezt maga a kormány is elismerte a zárószavazás előtti módosító javaslatban.

Fontos, mert elég problémák voltak egyébként is már az elmúlt időszakban az áfával, a kormánynak eléggé meggyűlt a baja ezzel az adónemmel. Csak megemlítem, hogy többször módosultak az áfakulcsok, elsősorban fölfelé, most január 1-jétől a normál kulcs 25 százalékról 20 százalékra fog csökkenni, természetesen ezt is meg kell említeni. De tudjuk, hogy gondok voltak az áfa-visszautalásokkal is a vállalkozások irányába, illetve azt is tudjuk, hogy a mai napig is érvényben van egy olyan szabályozás, hogy az állami támogatás utáni áfaösszeget sajnos sem az önkormányzatok, sem a vállalkozások nem tudják levonni.

Úgy tűnik, hogy a kormány a költségvetési gondjait ezen az adónemen próbálja, próbálta legtöbbször helyrehozni. Nos, mint kiderült, ez a szigorítás a telefonszámlák áfalevonhatóságával kapcsolatosan nem állja meg az Európai Bizottság előtt a próbát, ezért én úgy érzem, kötelessége az Országgyűlésnek azt a bakit, amit november 7-én elkövetett, mielőbb módosítani, egy kicsit több munkával, mert akkor csak egy szavazás lett volna, így viszont végig kell tárgyalnunk a törvényt, és a végén tudjuk csak zárószavazással elfogadni.

Arra kérek mindenkit, hogy gondolja át még egyszer, tudja-e támogatni ezt a törvényt. Én azt gondolom, azért, hogy az Európai Uniónak a szemébe tudjunk nézni, hogy azt a hibát, amit elkövetett a parlament akkor, amikor 2005. január 1-jén tovább növelte a telefonszámlákban az áfalevonhatóság nagyságát 30 százalékról 50 százalékra, bízom benne, hogy ezt most egységesen, mind a négy frakció támogatásával és természetesen a kormány támogatásával ki tudja küszöbölni. Ehhez kérem képviselőtársaim segítségét.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 278 2005.11.28. 0:29  269-281

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Szeretném megköszönni a két frakció támogatását, a Fidesz- és az MDF-frakciónak. Nagyon sajnálom, hogy a másik két frakció és a kormány ebben a kérdésben jelenleg nem szólalt meg. Biztos vagyok benne, hogy ez nem fog bennünket abban meggátolni, hogy a végén konszenzussal ezt a törvényjavaslatot a parlament még ebben az évben elfogadja, és január 1-jén hatályba lépjen.

Ebben a reményben zárom le az általános vitát. Köszönöm szépen. (Nagy taps az ellenzéki pártok soraiban. - Egy hang a Fidesz soraiból: De jól mondtad!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 34-38 2005.12.06. 2:09  13-491

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Talán nem véletlen, tisztelt Országgyűlés, hogy a kormánypárti padsorokban nem látunk egyetlen polgármestert sem (Göndör István: Mert dolgoznak!), nem látunk egyetlen megyei közgyűlési tagot sem, vagy legalábbis, ha itt ülnek, akkor nem halljuk őket érvelni. (Kovács Tibor: Ne mondd el, mert nem úgy van, ahogy mondod! - Varga Mihály: Bujkálnak!) Ha Kovács Tibor szót kér, gondolom, Mandur László alelnök úr szót fog neki adni - úgy látom, hogy bólogat, tehát igen.

ELNÖK: Persze.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Javaslom, álljon fel akkor, és mondja el, hogy Tiszaújvárosnak milyen a költségvetése, és mennyire jó. Sajnos a többi 3199 település ezt nem tudja elmondani magáról.

Csak egy példát mondok: bérpolitika, Medgyessy-Gyurcsány-kormány. 50 százalék béremelés 2002. szeptember 1-jén. Lefinanszírozva 2002. december 31-ig. (Kovács Tibor: Melyik pontra vonatkozik a hozzászólás?) 2003-tól egy forintot nem kapunk az 50 százalék bérfejlesztés finanszírozására. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Képviselő úr!

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): A Gyurcsány-kormány bérpolitikája: 2004. december 10-e után fogadják el 2005-re vonatkozóan a 12 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztést. Semmi gond nincs a bérfejlesztéssel, csak milyen kormány az, aki, amikor már elfogadták a költségvetés bevételi, kiadási főszámait, hiányát, azután mondja meg azt, hogy mennyi lesz a bérfejlesztés. Mindenki sokkal kevesebbre számított. Nem érdekli a Gyurcsány-kormányt, hogy mi történik, dögöljenek meg az önkormányzatok, én kiállok az emberek elé, és azt mondom, hogy megemeltem a béreteket. (Göndör István: Érdekegyeztetés, képviselő úr!)

És mi van most, 2005-ben a 2006-os bérfejlesztésre vonatkozóan, az illetményalapok változtatására vonatkozóan? Az van, uraim, hogy december 6-án a parlamentben úgy kell vitáznunk, hogy fogalmunk sincs, hogy mit fog majd beterjeszteni a kormány a köztisztviselői és a közalkalmazotti bérfejlesztésekre vonatkozóan. Az lenne a jó, ha beterjesztene, mondjuk, 50 százalékot, utána beterjesztené a költségvetést is, hogy módosítsuk. Valószínűleg a költségvetés módosítására nem kerül sor, de a népszerű intézkedésre bizonyára sor kerül.

Nem bírják el a magyar önkormányzatok azt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amit önök bérfejlesztés címén csinálnak ebben a ciklusban! (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 42 2005.12.06. 0:51  13-491

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem élnék a kettő perc lehetőségével. (Kovács Tibor: Melyik módosítóról tetszik beszélni?) Az érdekvédőkkel nem decemberben, Mikuláskor kell tárgyalni. Van egy törvény, amely szerint a költségvetés menetét a parlament fogadja el, nem pedig a kormány és az érdekvédelmi szervezetek. Tessenek ahhoz alkalmazkodni!

Nyilvánvaló a trükk. Az a trükk, hogy előbb elfogadtatjuk a parlamenttel a költségvetést, és utána majd jókodunk az érdekvédő szervezetekkel. De mindez az önkormányzatok rovására megy! Tessenek betartani a törvényeket, államtitkár úr, és akkor nem kerülünk újra ilyen helyzetbe, hogy Mikuláskor arra hivatkozik ön, hogy az érdekvédőkkel nem… Hát kész van a költségvetés, rég meg kellett volna állapodni, és a költségvetésbe azt beletenni, nem pedig elfogadni egy költségvetést, és majd valamit csinálni az érdekvédelmi szervezetekkel! (Taps a Fidesz soraiban.)

(9.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 66 2005.12.06. 2:10  13-491

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelettel jelzem előre, hogy normaszöveg, költségvetési hiány - Élő Norbert képviselő úr felszólalására szeretnék reagálni. Szeretném megvédeni a magyar vállalkozókat Élő Norbert MSZP-s képviselő véleményétől - remélem, hogy a frakció nem tud vele azonosulni -, tudniillik azt mondta, hogy azzal, hogy az állam nem fizeti vissza az áfát, nem növeli a körbetartozást. Ennél nagyobb valótlanságot állítani egyszerűen képtelenség.

Tisztelt Élő Norbert! - aki most nincs a teremben, mert csak beugrott elmondani ezt a röpke kis valótlanságot, mellébeszélést. Hogyha önnek azt mondaná valaki, hogy december 6-án, a mai napon adok 10 millió forintot, nevezetesen, visszautalom a vállalkozása áfáját, majd helyette kap egy levelet, hogy 90 napig meghosszabbítják az ellenőrzést, és addig ne reménykedjen - ha jogos, ha nem jogos az áfavisszatartás -, akkor megkérdezem önt, hogy a 10 millió forintot adott esetben a vállalkozásban hogyan tudja pótolni, mikor december 8-án az emberek bérét ki kell fizetni, 12-én fizetni kell a járulékot és az adót. Tessék mondani, mit csináljon? Be volt ütemezve!

Mit csinál az állam az áfavisszatartással, mit csinált az elmúlt évben, aminek sajnos, erre az évre is volt kihatása, de ha úgy tekintjük, a költségvetési hiányon keresztül még 2006-ra is van kihatása? Két dolgot tehet: átütemezi a szállító számláit, mert a munkabért mindenképpen ki kell fizetni, vagy hitelt vesz fel. A hitelfelvétel nem olyan egyszerű a vállalkozásoknál, mint egy kormánynál. A kormánynak hitelt felvenni nagyon egyszerű, tudniillik mögötte vannak pont azok a vállalkozások, amelyek időben fizetik az adóbevételeket, és ezért az állam, az ország hitelképessé válik. Ezt ajánlja most a kormány cserébe a körbetartozás esetében a vállalkozásoknak is.

Egyszerűen elfogadhatatlan ez a vélemény, hogy az állam nem száll be az áfavisszatartással a körbetartozásba. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez nem ismétlődhet meg ebben az országban soha többet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 80-90 2005.12.06. 1:56  13-491

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Megígérem, hogy az áfavisszatartásról nem fogok beszélni, csak Molnár Albertnek az ugyanerről alkotott véleményére szeretnék reagálni. Tehát van egy adónem, amit a forgalom után fizetünk, és a beszerzéseink után vonunk le (Dr. Katona Béla: Ez melyik módosító indítvány?), és ha annak az egyenlege mínusz, az államtól visszajár, és az állam visszautalja ezt az adónemet. (Dr. Katona Béla: Egy számot mondj!)

Azt mondta az államtitkár úr, hogy mi a probléma, hiszen ha nem kapta vissza ezt az adónemet a vállalkozó az államtól, akkor bankkölcsönt vett fel, és a bank költségeit a költségvetés kifizette, hiszen a csúsztatott kifizetés miatt a jegybanki kamat kétszeresét fizette ki.

Tisztelt Államtitkár Úr! Akkor ennek a tranzakciónak az egyenlege, amit megígérnek, hogy többet nem fogják csinálni, a következő. (Keller László: Meg kellene vonni a szót, elnök úr!) Jól járt a bank, ez egészen bizonyos…

ELNÖK: Melyik szakasz, képviselő úr? Melyik szakaszhoz szól hozzá?

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Amihez az államtitkár úr hozzászólt, arra szeretnék reagálni.

ELNÖK: Ezt már lezártuk. Ebben megállapodtunk, képviselő úr, ennek vége. (Keller László: Vonja meg a szót!)

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Elnézést kérek, a magyar parlamentben felszólal egy államtitkár, és arra nem lehet reagálni?! Az államtitkár úr magyarázta el.

ELNÖK: Az előbb megállapodtunk, hogy ezt lezártnak tekintjük, mindenki bólogatott, ha van rá igény, akkor a napirend végén nyitunk rá lehetőséget.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Elnézést kérek, a Fidesznek időkerete van, én abban az időkeretben beszélek.

ELNÖK: De nem arról, amiről szeretne, vagy ami az eszébe jut!

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): A Magyar Köztársaság kormányának államtitkárára szeretnék reagálni. (Keller László: De nem akármiről! - Lengyel Zoltán: Laci, hová ment az adófizetők pénze?)

Tehát az egyenleg: a bank jól jár, mert megkapja a kamatot, a költségvetés rosszul jár, mert mint kiderült, a bank kamatát a költségvetés finanszírozza meg, rosszul járt a vállalkozó…

ELNÖK: Megvonom a szót, képviselő úr, többször figyelmeztettem!

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): …ez nem más, mint egy bankárkormány. (Derültség a kormánypártok soraiban. - Kikapcsolják a mikrofonját. - Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 240 2005.12.06. 2:05  13-491

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A frakcióirodán arra lettem figyelmes, hogy a televízióban valaki ismét azzal vádolja az ellenzéket, hogy világvége-hangulatot teremt. Ez a képviselő úr nem más, mint Tatai-Tóth András. Képviselő úr, nincs világvége, de nincs is minden rendben. Ha megengedi, biztos látta a tegnapi Népszabadságban vagy egyéb újságokban is az öles hirdetést, a következő van benne: “A külföldi befektetők és a világ is úgy érzi, hogy gazdaságunk sikeres, az elmúlt száz évben soha nem teljesítettünk ilyen jól.ö Ehhez képest, nem tudom, tetszenek-e tudni a mai nap hírét.

Államtitkár úr, hallotta, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő intézet a mai napon milyen döntést hozott? Ha nem hallotta, akkor elárulom önnek: nagyon szomorú döntést hozott és nagyon szomorú hírt. Tehát a hitelminősítő a hosszú lejáratú szuverén magyar devizakötelezettségű hiteleinket “BBB+ö minősítésre rontotta az “A- “-ról.

(12.50)

Államtitkár Úr! Ez azt jelenti, hogy minket most már megelőz ebben a hitelminősítésben Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Észtország. Eddig mi ebbe a kategóriába tartoztunk, ezek közül is a jobbakba. A mai naptól kezdve lényegében egy kategóriában vagyunk Ukrajnával, Bulgáriával, Oroszországgal és Romániával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ebben az országban minden ilyen jól halad, akkor legyenek szívesek elmondani, miért látja másként a világ. Miért látják másként az elemzők, a hitelminősítők? Miért látja másként az Európai Bizottság? Azt gondolom, egy kicsit visszább kellene venni az érvekkel, és a realitás talaján maradni a költségvetési vitában is.

Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 426 2005.12.06. 2:22  13-491

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Két percben szeretnék élni azzal a lehetőséggel, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a 15 éve használaton kívüli mezőkövesdi repülőtér hasznosításával kapcsolatban adtam be már az első körben is módosító javaslatot, amelyet az Országgyűlés többsége nem támogatott.

A mezőkövesdi repülőtér 630 hektáron helyezkedik el, jelenleg állami tulajdonban lévő, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő terület, két önkormányzat közigazgatási területén van, a mezőkövesdin és a mezőkeresztesin. A két önkormányzat évek óta szeretné, hogy önkormányzati tulajdonba kerüljön térítésmentesen, ennek érdekében ebben az évben egy tanulmányt készíttetett el, amely bizonyítja azt, hogy a terület alkalmas arra, hogy egy intermodális logisztikai központ épüljön ki a mezőkövesdi, használaton kívüli repülőtér területén.

Úgy gondolom, hogy az újabban beadott módosító javaslat ehhez a fejezethez azt bizonyítja, és azt szeretné elérni, hogy ez a repülőtér-fejlesztés, illetve a terület hasznosítása elinduljon. Erre azért van szükség, mert Észak-Magyarország sajnos elmaradott térsége hazánknak, az országnak, és semmilyen olyan jelentős gazdaságfejlesztési beruházás állami segítséggel nem történt az elmúlt hosszú évek során a térségben, amely átütő lehetőséget adott volna az ott élő gazdasági szereplőknek, illetve a befektetőknek.

Arra kérem az itt jelen lévő államtitkár urat is, hogy nagyon fontolják meg a két önkormányzat kérését, amely szerint kérik térítésmentesen a területet. Mutatom az elkészült tanulmány összefoglalóját (Felmutatja.), és arra is kérem államtitkár urat, vegyék figyelembe, hogy az országos területfejlesztési koncepcióban ez az elképzelés helyet kapott, és úgy gondoljuk, hogy jó reménnyel lehetünk annak az irányába (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a nemzeti fejlesztési terv II. változatában szintén helyet kapjon az intermodális logisztikai központ megépítésének lehetősége.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 482 2005.12.06. 1:44  13-491

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A részletes vitából számunkra egy perc harminc másodperc van, ez idő alatt mit lehet erről mondani?

Azt lehet mondani, hogy ez a költségvetés a visszalépés költségvetése. Visszalép az oktatásban, ha a kistelepülések óvodáit, iskoláit nézzük. Visszalép az egészségügyben, és így a betegeket hozza hátrányos helyzetbe a gyógyszeráremeléssel és az egészségügyi szolgáltatások minőségének csökkentésével. Visszalép a szociális ágazatban, és ezzel az idős embereket cserbenhagyja. Visszalép a családtámogatásban, mert egyszerűen bankszámlának nézi a családokat, és visszalép az önkormányzatban is, mert úgy tekintenek az önkormányzatokra, mint egy rossz feladatellátóra, aki mindent magára vállal, csak azt tudniuk kell, hogy az önkormányzatok mögött 10 millió ember van és 8 millió szavazópolgár.

Tehát mindenhonnan elvesz, mégis romlik a helyzet, mert nő az államadósság, nő a költségvetési hiány. Ezt nem mi mondjuk, ezt az Európai Unió mondja önöknek. Az Európai Unió mondja.

Azt kérdezi Gyurcsány Ferenc, mit akar tőlünk az Európai Unió. Az Európai Unió egyet akar: hogy bent maradjunk az Európai Unióban. Mert, tisztelt hölgyeim és uraim, ezzel a költségvetéssel, a 2006. évi költségvetéssel stabilizáljuk a huszonötödik helyünket a pénzügypolitikát illetően az Európai Unióban.

Tudják, az a nagy probléma, hogy a huszonötödik hely kieső hely. Ezzel a költségvetéssel távolabb vagyunk Európától, mint valaha. Ezt érik el a 2006. évi költségvetéssel! (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 486 2005.12.06. 0:25  13-491

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Elnök Úr! Mint látható, a Fidesz-frakció ideje elfogyott, de látom, hogy más frakcióknak még van ideje: 4 másodperc az MSZP-nek, az SZDSZ-nek pedig 7 perc 5 másodperc. Azt szeretném megtudni, házszabályszerűen van-e lehetőség arra, hogy az a frakció, amelyiknek van mondandója a költségvetéshez, esetleg ezt az időt megkapja. (Korózs Lajos: Ez egy jó kísérlet volt. - Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 488 2005.12.06. 0:10  13-491

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Ez a költségvetés kártyavár.

Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! (Derültség. - Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 503 2005.12.06. 0:07  502-503

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Én a szavazás előtt szeretném elmondani a véleményemet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
280 48 2005.12.13. 3:31  47-49

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy nem mindennapi, sőt talán történelmi szavazásra kerül sor a parlamentben. (Derültség az MSZP soraiban.) Történik ez azért, mert november 7-én a kormány benyújtotta, hogy rendezni kell a telefonszámlák áfalevonhatóságát az Európai Unió irányelveinek megfelelően. November 7-én, a zárószavazás előtti módosító csomagban Veres János pénzügyminiszter a módosító javaslatot a következőképpen indokolta: “A módosítások az áfatörvény, illetve a javaslat törvényi hivatkozásait pontosítják, továbbá a 77/308/EGK tanácsi irányelv 17. cikk (6) bekezdésével összhangban szükséges a telefonszolgáltatások vonatkozásában a levonási tilalom 30 százalék arányban történő megállapítása.ö Akkor a módosító javaslatot maga Veres János pénzügyminiszter is megszavazta.

Miután az Országgyűlés valamilyen ok folytán mégis leszavazta a módosító javaslatot (Dr. Veres János: Mert a Fidesz nem támogatta!), egy nappal később a törvényjavaslatot benyújtottam a parlament elé ugyanazzal a szövegezéssel, mint amivel a kormány. Természetesen a törvényjavaslatot a kormány támogatja, támogatta a bizottsági üléseken, és támogatta itt a parlamentben is. Azonban a törvényjavaslathoz egy szocialista képviselő, Márfai Péter benyújtott egy módosító javaslatot, amelyről most fogunk itt először szavazni. Ez a módosító javaslat lényegében a jelenlegi hatályos törvényt helyezi vissza, azaz mégis 50 százalék legyen csak a levonhatósági arány.

Úgy gondolom, azért nagy jelentőségű ez a szavazás, mert itt a kormánypárti frakciók most hitet tehetnek amellett, hogy képesek-e a saját kormányukkal szemben szavazni. (Felzúdulás az MSZP soraiban.)

Azonkívül arról is szavazni fognak a kormánypártiak, hogy több mint egymillió magyar vállalkozás érdekeit figyelembe veszik-e, tudniillik adócsökkentést szavaz meg a parlament, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadja. Ha Márfai Péter módosító javaslatát szavazza meg a parlament, akkor lényegében adót fog emelni az Országgyűlés.

(12.30)

Tisztelt Kormánytagok! Kérdezem önöket, hogy képesek-e önök adót emelni, képesek-e a saját kormányuk ellen szavazni.

Tisztelt Szabad Demokraták! Kérdezem önöket, akik végig támogatták ezt a törvényjavaslatot, hogy hajlandók-e itt a parlamentben hitet tenni az adócsökkentés mellett, hajlandók-e a saját kormányuk mellett szavazni, mert a kormány - még egyszer hangsúlyozom - nem támogatja azt a módosító javaslatot, amelyről most a parlament szavazni fog.

Tisztelt Országgyűlés! Arra kérem miniszter urat, arra kérem a kormány tagjait, arra kérem az MSZP-frakciót és természetesen a szabad demokraták frakcióját, hogy ne támogassák Márfai Péter módosító javaslatát, mert akkor egy újabb adóemelést fognak megszavazni, ami 12 milliárd forintot jelent a vállalkozásoknak. Mindemellett szembehelyezkednek a saját kormányukkal és az Európai Unió irányelveivel. Ezt a felelős kormánypártok nem vállalhatják be.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer hangsúlyozom, a következő módosító javaslatot ne támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 192 2006.02.06. 2:12  189-193

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt év őszén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrtól nagyon sokszor hallhattuk, tegyen az ellenzék javaslatot, hozza ide a parlament elé, és azt vitassuk meg. Most ez történik. De úgy látom, ez a vita csak az ellenzékre fog maradni.

Érthetetlen számunkra, a kormánypártiak miért nem teszik lehetővé, hogy legalább az Országgyűlés tárgyaljon arról a törvényjavaslatról, amely meg fogja védeni a munkahelyeket a létező veszélyektől.

(18.50)

Összesen öt törvényjavaslatról szeretnék beszélni. Rövid módosítások, de annál nagyobb hatásuk lenne a magyar gazdaságra és különösen a kis- és középvállalkozásokra.

Az első az áfatörvény módosítása. A törvényjavaslat lehetővé tenné azt, hogy a kis- és középvállalkozások a jövőben az áfájukat ne a teljesítési időpont alapján fizessék meg, hanem csak akkor, amikor annak az ellenértékét, a pénzt a számlára vagy készpénzben megkapták. Erre az 1977-es (Sic!) uniós irányelv lehetőséget ad.

A másik az adózás rendjéről szóló törvény módosítása, amely megvédi az olyan kormányzati cselekményektől a kis- és középvállalkozásokat, mint amik az áfavissza-tartásnál történtek. Törvényileg mondanánk ki, hogy maximum 30 nappal lehet meghosszabbítani az ellenőrzés határidejét, így nem maradna 300 milliárd forint az állam kasszájában, azt megkapnák a vállalkozások.

A kis- és középvállalkozásoknak szólna garanciális okokból a Hitelgarancia Részvénytársaság működésére vonatkozó legfontosabb törvénymódosítás, illetve az államháztartási törvény pedig a tekintetben módosulna, hogy az európai uniós előlegként ne csak 25 százalékot lehessen megkapni, hanem 50 százalékot. Végül a közbeszerzési törvény is úgy módosulna, hogy az garantálná a kis- és középvállalkozások biztonságát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hibáznak, ha ezt a törvényt nem fogják tárgysorozatba venni. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)