Felszólalás adatai

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 4/1999. (III.31.) számú határozatában, a határozat indoklásában elvi éllel kifogásolta azt a gyakorlatot, hogy parlamenti bizottságok állásfoglalásai próbálják helyettesíteni a kétharmados többséggel meghozott Házszabályt.

(20.40)

Ebben az esetben az ügyrendi bizottságnak ez az állásfoglalása éppen azt teszi, amit az Alkotmánybíróság kifogásolt.

Tisztelt Országgyűlés! A vizsgálóbizottságok szabályozásáról van szó. Alkotmányunk 21. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. A Házszabály 34. §-a megismétli ezt a rendelkezést, miszerint az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. A Házszabály 36. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy miképpen is jön létre alkotmányosan egy ilyen vizsgálóbizottság. Ez a rendelkezés kimondja: a vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza.

Ez a szabály azért jött létre az előző ciklus elején, mert az akkori szocialista, szabad demokrata többség az akkor kisebbségben levő Fidesz, Demokrata Fórum, Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt számára lehetővé kívánta tenni, hogy a maguk 28 százalékos részarányával is, a többség egyetértése nélkül létrehozhassanak vizsgálóbizottságokat. Ennek a demokratikus alapelvnek a jegyében az előző ciklusban parlamenti vizsgálóbizottság vizsgálta ki a Budapest Bank, a bankkonszolidáció, az úgynevezett olajgate-ügy, az úgynevezett Tocsik-ügy, az egészségügyi önkormányzat vagy a Kossuth téri '97 novemberi tüntetés kérdését. Minden olyan kérdésben, amit az ellenzék fontosnak tartott, a vizsgálóbizottság létrejött, és az akkori kormánytöbbség ezt támogatta.

Ebben a ciklusban, amikor a Fidesz, a Magyar Demokrata Fórum és a Kisgazdapárt többségben van az Országgyűlésben, ezt az alkotmányos elvet lábbal tiporják. Nem jöhetett létre ebben a ciklusban az APEH ügyeit, a kormány kinevezési gyakorlatát, a Postabank konszolidációját, az autópálya-építést, a Lockheed-ügyet vizsgáló bizottság, mert ezt a kormánytöbbség különböző manipulációkkal megakadályozta - vagy úgy, hogy tárgysorozatba sem vette a vizsgálóbizottság megalakítását, mert a Ház elnöke, Áder János alkotmánysértő módon nem is kezdeményezte ezek napirendre vételét, vagy úgy, hogy nem szavazták meg a bizottságok tagjait, vagy úgy, hogy házszabályellenes módosító javaslatokkal akadályozták meg. Ennek az alkotmánysértő gyakorlatnak az igazolására irányul a Salamon elnök úr által előterjesztett és az ügyrendi bizottság kormánypárti többsége által elfogadott javaslat.

Nincs módom pontról pontra bizonyítani önöknek, hogy ez az állásfoglalás ellentétes a Házszabállyal és az alkotmánnyal. Egyetlenegy mozzanatára hívom fel a figyelmüket. Azt mondja ez a szöveg, amely Salamon László úr tollából származik, hogy a bármely kérdés csak olyan közérdekű kérdés lehet, amely interpellációval, kérdéssel nem tisztázható.

Mit jelent ez, Salamon elnök úr? Az interpellációval való tisztázás ugyebár azt jelenti, hogy az ellenzéki képviselő interpellál, és a kormánytöbbség szavaz. Tehát kormánytöbbséggel eldönthető kérdéssé teszi a kérdést.

Mit jelent a vizsgálóbizottság, tisztelt Országgyűlés? Azt jelenti, hogy egy paritásos bizottságot állít fel ellenzéki kezdeményezésre az Országgyűlés, és tisztázásról csak akkor beszélhetünk, ha kormánypárt és ellenzék közösen jut eredményre.

Tisztelt Országgyűlés! Ez az egy példa is világosan mutatja, hogy a Salamon-féle szövegezés arra irányul, hogy végképp megvonják az ellenzék, a kisebbség jogát arra, hogy a parlamentben a kormányt ellenőrizze. (Közbeszólás balról: Így van!) Ha az Országgyűlés többsége ezt a Salamon-féle javaslatot megszavazza, ezzel újabb súlyos lépést tesz a magyar demokrácia felszámolására.

Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)