Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is fontos tisztáznunk a jogi helyzetet. A státustörvény, szemben, mondjuk, a különféle kettős állampolgársági jogszabályokkal, semmiféle nemzetközi jogi kötelezettséget nem ró Magyarországra. Tehát jogi értelemben, ezt szeretném aláhúzni, Magyarország kizárólagos belügye, hogy Magyarország területén, bárki számára, milyen kedvezményeket nyújt. Ez azért fontos, mert ezekben a kérdésekben a jogi helyzet és a politikai helyzet nem feltétlenül enged bennünket azonos következtetésekre jutni, hiszen a politikai kétoldalú kapcsolataink feltétlenül arra ösztönöztek bennünket, hogy a státustörvénnyel kapcsolatban a lehető legnagyobb körültekintéssel járjunk el a szomszédos országok irányában. Ezt a lehetőségeink szerint igyekeztünk meg is tenni.

Amikor elkészült a státustörvény első koncepciója, amit egyébként a Magyar Állandó Értekezlet elé terjesztettünk decemberben, fontosnak tartottuk, hogy részletes tájékoztatást nyújtsunk a szomszédos országok, illetőleg az Európai Unió budapesti nagykövetei számára. Ezt én saját magam tettem meg. Amikor elkészült a kormány által jóváhagyott törvénytervezet, azon nyomban megkezdtük a törvénytervezet lefordítását angol, francia, illetőleg német nyelvre, és még melegében átadtuk ezeket a tervezeteket az Európai Unió, a NATO és a szomszédos országok nagyköveteinek. A külügyminiszter úrral különféle magyarázatokat fűztünk az egyes elgondolásokhoz, amelyek kapcsán egyébként kaptunk érdeklődő kérdéseket a különféle diplomáciai képviseletek részéről.

Egyébiránt azt kérdezte, hogy mi kértünk-e véleményt őtőlük. Ilyet nem tettünk, mert ez, hangsúlyozom, már a jog területe lett volna. Viszont ha ők kívánnak velünk konzultálni, tekintettel a jószomszédi kapcsolatainkra, mi készen állunk arra, hogy konzultáljunk velük.

(17.10)

Tájékoztatási kötelezettségünknek tehát megítélésünk szerint eleget tettünk, konzultációra készen állunk, és mind a szomszédos országok, mind pedig az Európai Unió irányában szeretném önöket arról is tájékoztatni, hogy semmifajta kifogással, ellenvéleménnyel nem éltek. Érdeklődést lehet tapasztalni informálisan, de kifogással, ellenvéleménnyel nem éltek.

Gyakran fogalmazódik meg a diszkrimináció kérdése, és erre hadd válaszoljak. A diszkriminációval kapcsolatban a magyar Alkotmánybíróság nagyon egyértelmű állásfoglalást alakított ki a közelmúltban. Magyarországnak jogában áll adott csoportok számára Magyarországon különféle kedvezményeket nyújtani - e szerint az állásfoglalás szerint -, feltéve, ha ezen csoporton kívül eső személyek emberi méltóságát nem sértjük. Azt hiszem, hogy erről a státustörvény tervezete esetében szó sincsen.

Befejezésül, tisztelt képviselő úr, azt tartom fontosnak aláhúzni, hogy végső soron meglepő is lenne, ha kifogásokat emelnének, hiszen meggyőződésünk szerint (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a térség stabilitását szolgáló ezen törvénytervezet a határon túli magyarokon túl a szomszédok tekintetében is a térség stabilitását szolgálja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)