Készült: 2024.04.28.20:44:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

200. ülésnap (2001.04.17.), 20. felszólalás
Felszólaló Font Sándor (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:41


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Több mint ötven évvel ezelőtt egy hangos csapat érkezett dédapám földjére, hogy elkezdjék a földosztást. Dédapám annyit mondott az idegeskedő családtagoknak, hogy hagyjátok őket, azok az emberek, akik most ott cöveket vernek, rövid időn belül maguk húzzák azt föl, mert képtelenek lesznek a földet megművelni. Dédapámnak igaza lett, nem sok idő múlva elkezdődött a kényszerű téeszesítés, így nemcsak a családunk addig megmaradt földjét vitték be a közösbe, hanem a pár évvel azelőtt tulajdonhoz jutottakét is. Hogy Pelikán József gátőr szavait idézzem Bacsó Péter A tanú című filmjéből, "akkor még nem sejtettem". Akkor még sokan nem sejtették, hogy ez a kommunisták által elkövetett törvénytelen mozzanat lesz az eredendő oka annak a 2000 decemberében meghozott törvénynek, amelyet az Alkotmánybíróság 2001. április 10-én megsemmisített. Nem kétséges, hogy döntő többségében azon személyek szellemi elődei jogtalan rekvirálásai miatt került sor 1992-ben az üzletrész fogalmának bevezetésére, akik most győzelmi mámorban úsznak, mert valahogy mégiscsak kárpótolni kellett azokat a magángazdákat, akiktől a kommunizmus tanítása szerint minden termelőeszközt el kellett venni, és azt államosítani kellett.

Ezért a Magyar Demokrata Fórum számára egy percig sem volt kérdéses, hogy az időközben értékét vesztő üzletrészt valahogyan meg kell váltani, azaz a gazdáknak, örökösöknek legyen lehetőségük azt készpénzre beváltani. A megoldás tavaly javasolt változatát a Magyar Demokrata Fórum elutasította, hiszen szinte pontról pontra azokat az aggályokat vetettük fel, amelyekre az Alkotmánybíróság rámutatott. Mégsem tört ki rajtunk örömujjongás, mert a mezőgazdaság kérdése súlyosabb, mint hogy bárminek is örülni lehetne manapság. Az agrárium nem lehet egy minisztérium és egy azt felügyelő párt belügye, az agrárium véleményünk szerint ennél sokkal több, össznemzeti ügyünk, és az ebből való felelősség mondatja velünk, hogy igenis, az üzletrészkérdést meg kell oldani, most már az Alkotmánybíróság által kijelölt mezsgyén haladva.

Bízom benne, hogy a Magyar Demokrata Fórum által ősszel tett javaslatok helyt kapnak a most újra kidolgozandó koncepcióban, mert azok mindenben kiállják az alkotmányossági próbát. Az akkori javaslatok közül egyre szeretnék kitérni, mely szerint az üzletrészmegváltás folytán az állam résztulajdonos lehet a szövetkezetben, majd ezt a résztulajdonát felkínálja azok részére eladásra, akik komolyan gondolják, hogy mezőgazdasággal akarnak hosszú távon foglalkozni. Ezzel az egyik legnagyobb áttörést érhetnénk el, mert valódi érdek alapú szövetkezést lehetne életre hívni, amelynek alapja a családi gazdaság; mert tudjuk, hogy csak az új típusú szövetkezeteknek van igazán esélyük az uniós csatlakozás után a stabil működésre. Tovább nem hitegetjük a magyar gazdákat, hogy mi vár rájuk az Unióban, hanem felkészítjük a gazdákat, hogy megrázkódtatás nélkül tudjanak az uniós rendszerbe beilleszkedni.

Az imént vázolt gondolattal és az őszi indítványainkkal a Magyar Demokrata Fórum áll elébe, hogy a törvény-előkészítővel kielemezzük az elképzelésünket, mert, mint ahogy említettem, szentül hisszük, hogy az agrárium ügye nem lehet egy párt ügye, hanem az össznemzeti ügy.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)

 

 

(12.50)

 

 




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai