Felszólalás adatai
200. ülésnap (2001.04.17.), 145. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Lentner Csaba (MIÉP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
Videó/Felszólalás ideje | 3:15 |
Felszólalások: Előző 145 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Ház! 1989-ben, a spontán privatizáció idején, a magyar állam mint tulajdonos, a cementipari vezetőket hatalmazta fel a cementgyárak értékesítésére. Ezt követően ajándékozással felérő privatizációs szerződéskötésekre került sor. Az öt magyar cementgyárat két egymással közismerten és bizonyítottan törvényellenes kartellkapcsolatban lévő csoport, a Schmidheiny- és a Schwenk-család befolyása alá helyezték, akik azóta már nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-európai régióban az ellenőrzésük alá vonták a cementgyártást, az értékesítést, a kavicsbányászatot, a betongyártást, a szállítást, sőt még a zsákgyártás és a forgalmazás zömét is. A privatizáció keretében a Schmidheiny-család kapta meg a lábatlani és a hejőcsabai gyárat, míg a Schwenk-család a váci és a beremendi cementgyárat.
A magyar szempontból elhibázott spontán privatizáció ellenére, 1994-ben, egy magyar befektetői csoportnak sikerült többségi részesedést vásárolnia a hejőcsabai cementgyárban, de a Schmidheiny-családnak 1996-ban - az MSZP-SZDSZ-kormány idején - vitatott és tisztességtelennek mondott eszközökkel sikerült a magyar vállalkozók részvényeit is megszereznie, ami miatt most már évek óta per van folyamatban.
A német és a svájci tulajdonosok így a magyar cementipart teljes egészében az ellenőrzésük alatt tartják, monopolpozíciókat birtokolnak. A bélapátfalvai cementgyárat már be is zárták, elbocsátásokra került sor, és az üzemet valószínűleg áttelepítik Romániába.
A hazai cementipar privatizációs szerződéseiben a magyar nemzeti ellenőrzés és a működésben tartás garanciái nem kerültek kikötésre. A Széchenyi gazdaságfejlesztési terv hatására a cementre mint fontos építőanyagra, egyre nagyobb igény jelentkezik, ám amennyiben nem változik a hazai cementipar tulajdonosi háttere, azaz a törvénytelen privatizáció nem kerül felülvizsgálatra és érvénytelenítésre, úgy a Széchenyi-tervben testet öltő magyar adófizetői milliárdok a Schmidheiny- és a Schwenk-családhoz vándorolnak át, vagyis Svájcba és Németországba.
Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdéseim a következők: mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a csalárd, feltűnően értékaránytalan privatizációs szerződéseket hatályon kívül helyezze? Képesek-e arra a magyar bíróságok és a Fidesz-kormány, hogy a nemzetközi cégek profitérdekei és szabálytalanságai ellen, ugyanakkor a magyar érdekek védelmében végre hathatósan fellépjenek? Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a cementipar privatizációját végrehajtó MDF-es, MSZP-s kormányokat, és Németh Miklós miniszterelnöksége idején a szabálytalan privatizációs ügyleteket elősegítő hivatalnokokat felelősségre vonja? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)
Várom válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 145 Következő Ülésnap adatai