Készült: 2024.04.27.16:21:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

200. ülésnap (2001.04.17.), 145. felszólalás
Felszólaló Dr. Lentner Csaba (MIÉP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:15


Felszólalások:  Előző  145  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Ház! 1989-ben, a spontán privatizáció idején, a magyar állam mint tulajdonos, a cementipari vezetőket hatalmazta fel a cementgyárak értékesítésére. Ezt követően ajándékozással felérő privatizációs szerződéskötésekre került sor. Az öt magyar cementgyárat két egymással közismerten és bizonyítottan törvényellenes kartellkapcsolatban lévő csoport, a Schmidheiny- és a Schwenk-család befolyása alá helyezték, akik azóta már nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-európai régióban az ellenőrzésük alá vonták a cementgyártást, az értékesítést, a kavicsbányászatot, a betongyártást, a szállítást, sőt még a zsákgyártás és a forgalmazás zömét is. A privatizáció keretében a Schmidheiny-család kapta meg a lábatlani és a hejőcsabai gyárat, míg a Schwenk-család a váci és a beremendi cementgyárat.

A magyar szempontból elhibázott spontán privatizáció ellenére, 1994-ben, egy magyar befektetői csoportnak sikerült többségi részesedést vásárolnia a hejőcsabai cementgyárban, de a Schmidheiny-családnak 1996-ban - az MSZP-SZDSZ-kormány idején - vitatott és tisztességtelennek mondott eszközökkel sikerült a magyar vállalkozók részvényeit is megszereznie, ami miatt most már évek óta per van folyamatban.

A német és a svájci tulajdonosok így a magyar cementipart teljes egészében az ellenőrzésük alatt tartják, monopolpozíciókat birtokolnak. A bélapátfalvai cementgyárat már be is zárták, elbocsátásokra került sor, és az üzemet valószínűleg áttelepítik Romániába.

A hazai cementipar privatizációs szerződéseiben a magyar nemzeti ellenőrzés és a működésben tartás garanciái nem kerültek kikötésre. A Széchenyi gazdaságfejlesztési terv hatására a cementre mint fontos építőanyagra, egyre nagyobb igény jelentkezik, ám amennyiben nem változik a hazai cementipar tulajdonosi háttere, azaz a törvénytelen privatizáció nem kerül felülvizsgálatra és érvénytelenítésre, úgy a Széchenyi-tervben testet öltő magyar adófizetői milliárdok a Schmidheiny- és a Schwenk-családhoz vándorolnak át, vagyis Svájcba és Németországba.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdéseim a következők: mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a csalárd, feltűnően értékaránytalan privatizációs szerződéseket hatályon kívül helyezze? Képesek-e arra a magyar bíróságok és a Fidesz-kormány, hogy a nemzetközi cégek profitérdekei és szabálytalanságai ellen, ugyanakkor a magyar érdekek védelmében végre hathatósan fellépjenek? Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a cementipar privatizációját végrehajtó MDF-es, MSZP-s kormányokat, és Németh Miklós miniszterelnöksége idején a szabálytalan privatizációs ügyleteket elősegítő hivatalnokokat felelősségre vonja? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Várom válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  145  Következő    Ülésnap adatai