Felszólalás adatai

ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem kétséges, hogy az Állami Számvevőszék jelentései mindig iránymutatást jelentenek a parlament vagy éppen a kormányzat számára, és a benne leírtakat mindig érdemes megfontolni és megfelelőképpen értékelni. Ugyanakkor az Állami Számvevőszék jelentései - műfajuk okán is - olyan típusú dokumentumok, amelyek valóban megfontolásra alkalmasak, és nem arra, hogy ilyen vagy olyan politikai szándékból egymás fejét üssük velük. Azt gondolom, az a helyes megközelítés - és ezt köszönöm képviselő asszonynak -, amelyik egy állami számvevőszéki jelentés kapcsán azt kérdezi, hogy hogyan értékeljük ezt a jelentést, és milyen további tennivalókat látunk ennek tekintetében.

Először is képviselő asszony azt kérdezi, hogy milyen stratégiai dokumentumok alapozzák meg a felsőoktatás működését. Hadd emlékeztessem a képviselő asszonyt arra, hogy van egy alapvető stratégiai dokumentum, a bolognai nyilatkozat, és ennek alapján folyamatosan az a munka, amelyet a bolognai bizottság Magyarországon is végez, valamint tágabb értelemben a miniszterek végeznek, és amely folyamatosan fejleszti ezt a folyamatot.

A törvény megalkotása előtt a "Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez" című dokumentum, illetve a "Magyar Universitas" program voltak azok a dokumentumok, az ÁSZ részletes jelentéséből is kiderül, amelyek megalapozták a felsőoktatási törvény létrehozását.

Természetesen minden ciklusban, minden kormány megalakulása idején az aktuális kormányprogram is, amit az Országgyűlés jóváhagy, tartalmazza a felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb fejlesztési célokat. 2006-ban, amikor megalakult az új kormány, akkor a minisztérium kezdeményezésére a felsőoktatás szereplőivel együtt kidolgoztuk a felsőoktatás minőségelvű fejlesztésének programját, amelynek öt fontos pillére van, a képzési szerkezet változása, tehát a bolognai rendszer bevezetésének befejezése, a finanszírozás változása, a hallgatói juttatások ügye, a minőségi kontroll, akkreditáció megerősítése, végül az infrastruktúra-fejlesztés. Erről az öt tényről, erről az öt kitűzött fejlesztési irányról a felsőoktatási kerekasztalba meghívott szervezetek, a rektorok, a hallgatók, a szülők képviselői állapodtak meg, olyan szakmai egyezség jött létre, amelyik minden lényeges szereplő véleményét tartalmazza.

Az ÁSZ jelentéséről szóló számvevőszéki jelentés érthető módon a törvény bevezetésének csak egy első, rövid időszakát tartalmazhatja, hiszen a törvény az Alkotmánybíróság döntése, majd a parlament korrekciója után csak 2006 januárjában léphetett hatályba, ezért csak viszonylag rövid időszakot tartalmaz a jelentés. Olyan hosszú távú változások, mint például a bolognai rendszer bevezetése, amely ezután kezdődött meg, vagy éppen a bolognai rendszerben kikerült diplomások munkaerő-piaci elhelyezkedési esélye; ilyen hosszú távú változások megítélésére nyilván ez a dokumentum nem alkalmas, ilyen következtetéseket nem lehet belőle levonni.

A felsőoktatási információs rendszer kérdésében egy folyamatos fejlesztőmunka zajlik, az erre fordított forrásokat minden alkalommal pályázati szerződés alapján meghatározott célokra költötték el a fejlesztéssel foglalkozó háttérintézmények. Nagyjából azt lehet mondani, hogy mostanra fejeződött be ennek a rendszernek a fejlesztése, hiszen mostanra csatlakozott hozzá a felsőoktatási intézmények döntő többsége, nyilván egy tavaly év végén készült jelentés ezt a teljességet még nem tartalmazhatta.

Azt mindenképpen el kell mondanom, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében szereplő tételek, címek, felvetések esetében a minisztérium intézkedési tervet készített, ezt a Számvevőszék elfogadta, és ennek az intézkedési tervnek a végrehajtása ma is zajlik. Ez számos, a képviselő asszony által említett kérdést is érint. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)