Felszólalás adatai

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 204 igen szavazattal, 53 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a vidékfejlesztési miniszterhez: "Elmulasztott kétharmados lehetőség, elpazarolt négy év, elsunnyogott ígéretek?" címmel. Magyar Zoltán képviselő urat illeti a szó.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésemre adott válaszában el fogja mondani, hogy az Őrségben hány hektár földet vettek vissza osztrákoktól, illetve hogy volt Btk.-módosítás, sőt még egy tárcaközi bizottságot is felállítottak. (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Ülj le, ha tudod a választ!)

Ezeket most csak azért mondtam el, hogy túl tudjunk lépni rajta, hiszen ha ezzel telik el megint a válasza, mint oly sokszor, akkor nem fog maradni idő arra a három kérdésre, amire viszont valóban érdemi választ várok. Ugyanis a hétköznapokban az önök lépésének nevezett mellébeszéléseknek semmi hasznát nem tapasztaljuk. Továbbra sem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy egymillió hektár külföldi kézen van.

Az most nem mentség, hogy a szocialista kormányok nem léptek semmit, hiszen a magyarok többsége tőlük nem ezt várta, nem ezért szavazott rájuk. Róluk mindig lehetett tudni, hogy csak saját érdekeiket nézik, teljesen érdektelenek a vidék problémái iránt. Önök viszont, szövetségben a Magosszal folyamatosan azt ígérték, hogy véget vetnek az osztrák vircsaftnak, és végre visszakerül a magyar föld azokhoz, akiket megillet, a helyi közösségekhez, akiknek az ősei évszázadok óta művelték, óvták és megvédték. Ezen emberek számára a legnagyobb pofon az önök ígéretének be nem tartása, hiába kaptak önök ehhez kétharmadot. De ne higgye senki, hogy ez csak a vidék problémája! A városi emberek is elvárták önöktől a változást, azt, hogy bárki képes lesz minőségi, itthon feldolgozott magyar élelmiszert vásárolni magának és családjának.

Kérem, válaszoljon három konkrét kérdésemre, hogy végre külföldi földszerzési ügyben tisztán láthasson mindenki. Ha a szokásától eltérően erre a három kérdésre most őszinte választ ad, akkor legalább azt elmondhatnák magukról így a ciklus végén, hogy ugyan nem tartották be, amit ígértek, nem szerezték vissza ezeket a földeket a helyben élők számára, de legalább bevallották őszintén.

Bevallhatná azt a történelmi bűnt is, hogy a kétharmad birtokában elmulasztották megtenni a nemzeti minimumot, hogy a moratórium lejárta előtti fél évben rendezik a külföldiek által birtokolt földek problémáját. Már ez a bevallás is több egyébként, amit önökből kinéz a társadalom többsége és én is.

(15.00)

A három konkrét kérdésem tehát, amire a választ várom. A négy évük alatt, amit kétharmaddal kormányon töltöttek, konkrétan hány hektárt szereztek vissza a jogtalanul külföldi kézben lévő területekből? Tényleg konkrétumot várok. Azzal az egyetlen zsebszerződéssel foglalkozó javaslattal kapcsolatban, amit benyújtottak, miért húzzák az időt? Ma volt ötödik hete, hogy nem szavazhatunk erről a javaslatról, pedig néhány hektár tekintetében bizony előrelépés lehetett volna. És végül: az illegális külföldi földszerzőket segítő ügyvédi irodák közül hányat füleltek le? Milyen eljárásokat indítottak ellenük, és ezeknek milyen eredménye lett?

Ezekre várom végre érdemi válaszát, államtitkár úr. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Budai Gyula államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Megígérem önnek, de nem az ön kérésére egyébként, hogy nem kívánom azokat már hatályban lévő jogszabályokat és intézkedéseket felsorolni, amiket ön ugyan nagyon nem szeret, de ezek tények. És mind a három kérdésére fogok önnek válaszolni. Eddig is szoktam válaszolni az ön kérdésére. Az más kérdés, hogy önnek nem tetszik az én válaszom, de ez az ön problémája.

2011-ben tíz nemzeti park igazgatósága kapott forrásokat arra vonatkozóan, hogy az úgynevezett zsebszerződésekkel érintett területek tekintetében akár kisajátítás, akár adásvétel jogcímén területeket szerezzen vissza. 2012-ben 1 milliárd 50 millió forint állt a tíz nemzeti park igazgatóságának rendelkezésére, és ebből 2051 hektár területet vásároltak meg, illetve sajátítottak ki. 2013-ban a nemzeti parkoknak 1 milliárd 850 millió forint állt rendelkezésükre, és ebből 2338 hektárt vásároltak meg adásvétel jogcímén, 190 hektár vonatkozásában rendeltek el kisajátítást. Szeretném az ön figyelmébe ajánlani, hogy nemcsak az Őrségi Nemzeti Parkról van szó, hanem a Kiskunságban is voltak ilyen kisajátítások és ilyen vásárlások. Tehát a kormány által deklarált 4 ezer hektáros állami tulajdonba vétel, ami ki volt tűzve célként, megvalósult. Ugyanakkor szeretném önt tájékoztatni, hogy 2014-ben 1,6 milliárd forint áll a nemzeti parkok rendelkezésére.

Az NFA vonatkozásában a következőről szeretném önt tájékoztatni, képviselő úr. Az NFA-nak ebben az évben közel 4 milliárd forint állt rendelkezésére, hogy az állam által deklarált elővásárlási jogát gyakorolja. Ezt meg is tette, és a mai napig az NFA ebből a 4 milliárd forintból 6453 hektárra jelentett be elővásárlást, és vásárolt meg ebben az évben. Úgy gondolom, képviselő úr, hogy itt már közel 10 ezer hektár nagyságú területről beszélünk. Én nem kívánok önnel itt vitába szállni azzal, amit ön mondott, hogy az ön információi szerint közel egymillió hektár olyan terület van külföldiek, hogy így mondjam, használatában, ami zsebszerződéssel érintett. Úgy gondolom, hogy ez a terület jóval kevesebb ennél.

Ugyanakkor az a jogszabály, amit a parlament elfogadott, a 2013. július 1-től hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv alapján kizárja, hogy a külföldiek zsebszerződés útján földterületet vásároljanak, mindenképpen gátat vetett annak, hogy az ilyen jellegű jogügyletek, hogy így mondjam, törvényesek legyenek.

A következő kérdése, hogy milyen intézkedések voltak a zsebszerződések tekintetében. 2012-ben 34 bejelentés érkezett a minisztériumba, ezt továbbítottuk az ügyészségnek, 2013-ban 19 bejelentés érkezett, ezt is az ügyészségnek és a rendőrségnek továbbítottuk. 2012-ben az ügyészség egy esetben indított keresetet semmis szerződéssel kapcsolatban, 2013-ban már 12 esetben indított keresetet semmisségre való hivatkozással. Az ügyvédi kamara abban a körben, hogy hány ilyen jellegű eljárás indult ügyvédek vonatkozásában, nem tudott tájékoztatást adni, mert az új büntető törvénykönyv hatálybalépéséig közokirat-hamisítás miatt folyt eljárás. 2013. július 1-jétől pedig nem indult eljárás ilyen dologban.

Hogy miért vettük le napirendről a törvényt? Nagyon egyszerű: az elmúlt időszakban számos olyan földhasználattal kapcsolatban érkezett bejelentés, ami miatt meg kell fontolni, hogy a büntető törvénykönyv módosítása is szükséges.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Végeredményben kérdéseim közül néhányra választ kaptam, hiszen megtudhattuk, hogy az érintett egymillió hektárból, amit most már tagad államtitkár úr, hogy ekkora területről lenne szó, korábban ezt többször beismerte ön is, illetve kormányzati oldalról többen, kerek tízezer hektárt sikerült valamilyen módon rendezni, egyébként egy '92-es jogszabály alapján, ami szintén nem az önök érdeme. Mindenesetre ez egészen elképesztő aránytalanság, az egymillióhoz a 10 ezer hektár, de ha ön szerint ez kisebb szám, ahhoz képest is, úgy gondolom, minimális területről beszélhetünk.

A jogszabályok tekintetében 20 semmisségre való hivatkozással kapcsolatos számot említett, 20 ügyet, ez alatti számot, ez is elképesztően kevés. Tehát kijelenthetjük, hogy földbérletügyben a kormány alaposan az elvárható minimum alatt teljesített. Egy jó nagy elégtelent érdemel ebből a tantárgyból a kormány, és jó lenne, ha végre korrepetálás címén legalább a Jobbiktól kérne tanácsokat, mert ez így egészen elképesztő.

Nem tudom elfogadni természetesen a válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 213 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Seszták Miklós, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: "Újra panelprogram" címmel. Seszták Miklós képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   61-67   67-73   73-78      Ülésnap adatai