Felszólalás adatai

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést elfogadja-e a minősített többséget igénylő támogatott pontokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés Seszták Oszkár igen szavazatával 244 igen szavazattal, 91 nem ellenében, tartózkodás nélkül a minősített többséget igénylő támogatott pontokat elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő ajánláspontokról szavazunk az ajánlás 17., valamint a kiegészítő ajánlás 13. és 14. pontjai szerint. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést elfogadja-e az egyszerű többséget igénylő támogatott pontokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár igen szavazatával az Országgyűlés 249 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett az egyszerű többséget igénylő támogatott pontokat elfogadta.

(18.40)

Tisztelt Országgyűlés! Frakciókérésre figyelemmel még további javaslatról is döntenünk kell.

Az ajánlás 2. pontjában Schiffer András a 7. §-t a választási eljárási törvény új rendelkezésével kívánja kiegészíteni. Ebben a reklámokkal kapcsolatban terjeszt elő szabályozást. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár nem szavazatával az Országgyűlés 91 igen szavazattal, 241 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 3. pontjában Bárándy Gergely és Molnár Zsolt a 7. §-ban az eljárási törvényt a kormányra és a Miniszterelnökségre vonatkozó kampány- és adatfelhasználási tilalmakkal egészítik ki. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár nem szavazatával az Országgyűlés 84 igen szavazattal, 242 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 4. pontjában Dúró Dóra és mások a 8. §-ban az eljárási törvény 147/A. § (2) bekezdésében a reklámozási idő módosítását javasolják. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár nem szavazatával az Országgyűlés 40 igen szavazattal, 275 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 5. pontjában Dúró Dóra és mások a 8. §-ban az eljárási törvény 147/A. § (5) bekezdésében felelősséget kizáró szabályt terjesztenek elő. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár nemleges szavazatával az Országgyűlés 38 igen szavazattal, 285 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 8. pontjában Bárándy Gergely és Molnár Zsolt a 14. § (2) bekezdésében az eljárási törvényt a levélben szavazókra vonatkozó, meghatalmazást tartalmazó szabállyal egészítik ki. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár nem szavazatával az Országgyűlés 85 igen szavazattal, 244 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 10., 11., 12. és 14. pontjaiban Karácsony Gergely és Bárándy Gergely, valamint Schiffer András az alkotmánybírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezések elhagyását kezdeményezik a törvényjavaslatból. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár nemleges szavazatával az Országgyűlés 88 igen szavazattal, 239 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Megkérdezem, hogy van-e valakinek tudomása olyan javaslatról, amelyről kellett volna, de nem határozott az Országgyűlés. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A zárószavazásra következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat határozathozatala. A kulturális és sajtóbizottság önálló indítványát H/12813. sorszámon kapták kézhez a képviselők. A H/12813/3. sorszámú ajánlásban foglaltak alapján az előterjesztéshez érkezett módosító javaslat az első helyen kijelölt bizottság állásfoglalása szerint nem felel meg a Házszabály rendelkezéseinek, részletes vitára nem kerül sor, ezért most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/12813. számú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár igen szavazatával az Országgyűlés 236 igen szavazattal, 87 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat határozathozatala. A kulturális és sajtóbizottság önálló indítványát H/12814. sorszámon kapták kézhez a képviselők. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/12814. sorszámú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár igen szavazatával az Országgyűlés 231 igen szavazattal, 93 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország területén élő nemzetiségek 2011. február és 2013. február közötti helyzetéről szóló beszámoló elfogadását kezdeményező határozati javaslat határozathozatala. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványát H/12815. sorszámon kapták kézhez a képviselők. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/12815. sorszámú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár igen szavazatával az Országgyűlés 236 igen szavazattal, 57 nem ellenében, 35 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az előterjesztést T/13052. sorszámon kapták kézhez a képviselők. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/13052. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár igen szavazatával az Országgyűlés 275 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 48 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat egységes javaslatához érkezett módosító javaslatról történő határozathozatal és a zárószavazás. Az előterjesztést T/12911. sorszámon, az egységes javaslatot pedig T/12911/9. sorszámon kapták kézhez a képviselők. Az egységes javaslathoz érkezett módosító javaslatról az Országgyűlés a záróvitát már lefolytatta.

Most a szavazás következik. A T/12911/11. sorszámú bizottsági ajánlás egyetlen pontot tartalmaz, ezt az előterjesztő nyújtotta be. Kérdezem önöket, elfogadják-e az előterjesztő módosító javaslatát az ajánlás 1. pontja szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár igen szavazatával az Országgyűlés 309 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett a támogatott módosító javaslatot elfogadta.

(18.50)

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/12911. sorszámú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár igen szavazatával az Országgyűlés 246 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 75 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatról történő határozathozatal. Az előterjesztést T/12974. sorszámon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/12974/3. sorszámon kapták kézhez.

Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatal következik.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő a benyújtott módosító javaslatot támogatja. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatot az ajánlás 1. pontja szerint.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés Seszták Oszkár igen szavazatával mindösszesen 237 igen szavazattal, 90 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett a támogatott módosító javaslatot elfogadta.

Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Koszorús László és Kovács Ferenc képviselők önálló indítványát T/12664. sorszámon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/12664/3. és 6. sorszámon kapták kézhez. Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatalok következnek.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztők a kiegészítő ajánlás 1., 2., 3., 4. pontjait támogatják. Ez a javaslatsor kizárja az ajánlásban lévő 1-5. pontokat. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár képviselő úr igen szavazatával az Országgyűlés 238 igen szavazattal, 11 nem ellenében, 78 tartózkodás mellett a támogatott módosító javaslatokat elfogadta.

Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala és lehetőség szerint a zárószavazás. Ágh Péter és Vas Imre képviselők önálló indítványát T/13057. sorszámon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/13057/7. sorszámon kapták kézhez. Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatalok következnek.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a T/13057/8. sorszámú kapcsolódó módosító javaslatot előterjesztője visszavonta. Az ajánlás 1., 2., 3. és 4. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de az MSZP képviselőcsoportja a 2. és 4. pontról, a Jobbik képviselőcsoportja pedig az ajánlás 3. pontjáról szavazást kért.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az előterjesztő az ajánlás egyetlen pontját sem támogatja.

Most az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokról kell döntenünk.

Az ajánlás 2. pontjában Lendvai Ildikó és Harangozó Tamás a törvényjavaslat 3. §-ában a törvény 84. § (3) bekezdése módosítását kezdeményezik, amely a külön támogatás forrását jelöli meg. Az MSZP kérésére szavaz külön az Országgyűlés. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: Seszták Oszkár nemleges szavazatával az Országgyűlés a javaslatot 49 igen szavazattal, 271 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 3. pontjában Baráth Zsolt és mások a törvényjavaslat 3. §-ában a törvény 84. § (3) bekezdése kiegészítését indítványozzák, amelyben a speciális hajléktalanellátást csak a kormány által erre a célra kijelölt helyen kívánják biztosítani. A Jobbik kérésére szavaz az Országgyűlés.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot Seszták Oszkár nemleges szavazatával együtt 44 igen szavazattal, 272 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elutasította.

Az ajánlás 4. pontjában Harangozó Tamás a törvényjavaslatot egy új címmel és paragrafussal kívánja kiegészíteni, ebben előterjeszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítását. Az MSZP kérésére szavaz az Országgyűlés. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot Seszták Oszkár nemleges szavazatával együtt 47 igen szavazattal, 234 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Napirendünknek megfelelően, elfogadott módosító javaslat hiányában most a zárószavazásra kerül sor. A kormány támogató álláspontja az általános vita során már elhangzott.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/13057. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés Seszták Oszkár igen szavazatával együtt 237 igen szavazattal, 77 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most tárgysorozatba-vételről való döntésekre kerül sor. Soron következik a kishantosi biogazdálkodási és népfőiskolai program folytatásának lehetővé tételéről szóló H/12787. sorszámú határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről a döntés. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a vita már elhangzott, most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e a Szabó Rebeka képviselő által előterjesztett H/12787. sorszámú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés Seszták Oszkár nemleges szavazatával együtt 84 igen szavazattal, 222 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett az előterjesztés tárgysorozatba-vételét elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! (Az elnök csenget.) Soron következik az ISD Dunaferr Zrt. megerősítése és a munkahelyek megmentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló H/12649. sorszámú határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről a döntés. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a vita már elhangzott, most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e a Volner János képviselő által előterjesztett H/12649. sorszámú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Seszták Oszkár nemleges szavazatával együtt az Országgyűlés 52 igen szavazattal (Az elnök csenget.), 226 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett az előterjesztés tárgysorozatba-vételét elutasította.

(19.00)

Tisztelt Országgyűlés! (Zaj. - Csenget.) Határozathozatalunk végére értünk.

Tájékoztatom önöket, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság a 2014. évi költségvetési fő számok és a tájékoztató elkészítése érdekében a főemelet 64. sorszámú termében ülést tart. Kérem a bizottság tagjait, hogy biztosítsák a határozatképességet.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm együttműködésüket. Munkánk folytatása előtt 2 perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)

Tisztelettel kérem távozni kívánó képviselőtársaimat, hogy mielőbb hagyják el az üléstermet. Folytatjuk munkánkat. (Zaj. - Csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. (Folyamatos zaj. - Csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Budai Gyula úrnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. De egy kis türelmet kérek, államtitkár úr, megvárjuk, amíg elhagyják az üléstermet képviselőtársaim. (Csenget.) Várjunk még egy kicsikét, államtitkár úr. Köszönöm szépen.

Öné a szó, államtitkár úr.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a rendelkezésemre álló időkeret alatt azokat a nagyon fontos főbb elveket ismertessem, amelyek alapján a Ház a mai napon elkezdte tárgyalni ezt a törvényjavaslatot, illetőleg engedjék meg, hogy ismertessem azokat a főbb irányvonalakat, amelyeket ez a törvényjavaslat tartalmaz.

Nevezetesen, Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében a csatlakozási okmányban azt vállalta, hogy a 7 plusz 3 éves átmeneti időszakot, az úgynevezett moratóriumot követően összhangba hozza a földszerzésre vonatkozó szabályokat az uniós rendelkezésekkel, amelyeknek egyik nagyon fontos elve a letelepedés szabadságának biztosítása a tőke szabad áramlásának uniós jogi elveivel, valamint egyenlő elbánást biztosít a magyar és az európai uniós állampolgárok között.

Ez egy olyan jogalkotási feladat, amely alapján a kormány a törvényi szinten meg kívánja jeleníteni a birtokpolitikai elképzeléseit, amelyek középpontjában a kis- és középüzemek megerősítése, a családi gazdaságokon alapuló termelési struktúra előtérbe helyezése, a falvak népességmegtartó, jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének megőrzése, valamint az állattartás gazdasági pozíciójának erősítése szerepel. Mindezek mellett fontos szerepet kap a birtokpolitikai elvek figyelembevétele, hogy a földeket azok művelhessék meg, akik élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkoznak, távol tartva a mezőgazdasági termelést nem folytató, spekulatív, tőkebefektetési célból megjelenő szerzési igényeket és az ezek mögött található érdekköröket.

Az alaptörvény harmadik módosítása nyomán a földforgalomra vonatkozó törvényi rendelkezések sarkalatos minősítésűek, ami a szabályozás stabilitásával a gazdálkodás hosszú távon való kiszámíthatóvá válását kívánja biztosítani.

A 2013. június 21-én elfogadott földforgalmi törvény nem tett pontot a földek tulajdonszerzésével, használatával kapcsolatos törvényi szabályozás végére. Ezért a javaslat a földforgalmi törvény egyes rendelkezéseivel összefüggésben átmeneti és egyéb kiegészítő törvényi szintű szabályokat fektet le a földforgalmi törvény alkalmazhatósága érdekében. Az átmeneti rendelkezések megalkotására azért is van szükség, mert a földforgalmi törvény eddig nem ismert közjogi szabályozókkal avatkozik be a magánjogi viszonyokba, és ezeket össze kell rendezni.

A javaslatban kerülnek módosításra mindazok a törvények is, amelyeket a földforgalmi törvény előírásaival összhangba szükséges hozni és összhangot teremteni. Ezen túl a javaslat hatályon kívül helyezi a jelenleg hatályos, termőföldről szóló 1994. évi törvény rendelkezéseit.

A javaslat a földforgalmi törvényt módosítja csekély mértékben, így a földforgalmi törvényt módosító rendelkezések szerint a helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében a települési önkormányzat jegyzője hívja össze a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését. Ezzel összefüggésben a javaslat kimondja, hogy a helyi földbizottság tagjairól a jegyző vezet nyilvántartást. Ennek indoka, hogy a jegyzőnek van közvetlen kapcsolata a helyi gazdálkodók közösségével, és amennyiben a helyi földbizottság működésképtelen, akkor e körülmény fennállásáról a jegyző szerezhet közvetlenül és leghamarabb információt, nem pedig a hatóság, amelynek nincs helyi szerve a településeken.

A javaslat kiegészíti a földforgalmi törvényt azzal a kiutalással, miszerint e törvény egyes átmeneti szabályairól és más rendelkezések alkalmazásáról külön törvény rendelkezik.

(19.10)

A javaslat a földforgalmi törvény végrehajtását segíti elő olyan kiegészítő és átmeneti szabályokkal, amelyeket nem lehet törvénynél alacsonyabb szinten szabályozni. A szabályozandó tárgykörre is tekintettel a javaslat több jogterületet fog át, így tartalmilag anyagi jogi, eljárásjogi, magánjogi és közjogi előírásokat is tartalmaz.

A javaslat egyes rendelkezései közül a következőket emelném ki. Meghatározásra kerülnek a kedvezményes birtokmaximum, az 1800 hektár alkalmazási feltételei, amely a földforgalmi törvény szerinti állattartó telep üzemeltetőjét, valamint a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítóit illeti meg.

A javaslat külön rendelkezéseket állapít meg a csereszerződésre, annak speciális hatósági jóváhagyására. Meghatározza, hogy a csere során a földforgalmi törvényben előírt mely feltételek bekövetkezése esetén minősül a csere birtok-összevonási célúnak. A csere alapján csak azt a szerződő felet illetik meg a birtok-összevonási célú földcseréhez külön jogszabályban megállapított adó-, illeték- és más kedvezmények, amelyiknél ez a feltétel teljesül.

A javaslat a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződések, valamint a földhasználati szerződések formai és tartalmi követelményeivel összefüggő, a földforgalmi törvényben meghatározottakon túl kógens előírásokat is rögzít a forgalombiztonság és a szerzési korlátok ellenőrizhetősége érdekében. A javaslat külön tartalmazza az adásvételi, a haszonbérleti szerződésnek az elővásárlásra, az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlésére és e jogok gyakorlására vonatkozó, a földforgalmi törvényt kiegészítő rendelkezéseit.

A javaslat a tulajdonjog átruházásáról szóló bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezség megelőző hatósági eljárására vonatkozó szabályait is meghatározza, megakadályozva ezzel például az olyan esetleges bírósági eljárásokat, amelyeket a felek színlelt egyezségkötésre használnak fel.

A javaslat a szerződések hatósági jóváhagyásával kapcsolatos eljárásjogi szabályozás tekintetében általánosságban eltér a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaitól, mivel azokat ebben a speciális hatósági eljárásban nem lehetne minden esetben alkalmazni. A hatósági határozat bírósági felülvizsgálata során rögzíti a javaslat az eljáró bíróság speciális illetékességi szabályait. Mivel a földforgalmi törvény a föld tulajdonjogának, valamint a földhasználati jogosultság megszerzéséhez új, előzetes engedélyezési, hatósági jóváhagyási eljárást vezet be, nem indokolt, hogy a földek forgalmára vonatkozó jogügyletekkel kapcsolatos új hatósági eljárás lefolytatása az érintett ügyfelek számára többletköltséggel járjon. Ezért a javaslat kimondja, hogy ezek az eljárások díjmentes eljárások.

A javaslat önálló fejezetben foglalkozik az egyes földhasználati szerződésekkel, így külön tartalmazza a haszonbérleti szerződés, a feles bérleti szerződés, a részesművelési szerződés és a szívességi földhasználati szerződés tartalmára és e szerződések megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket. A földforgalmi törvény ugyanis a földhasználati jogosultságot, a földhasználati szerződést gyűjtőfogalomként használja azzal, hogy egyrészről meghatározza, hogy ki és milyen feltételek fennállása esetén lehet földhasználó, valamint az egyes, fent említett szerződéstípusokat nevesíti, de utal arra, miszerint ezek tartalmára külön törvény vonatkozik.

A javaslat külön fejezete tartalmazza a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésére, a föld kényszerhasznosításba adására, valamint a kényszerhasznosítóra vonatkozó szabályokat. A földforgalmi törvény alkalmazhatósága érdekében rendelkezik a javaslat a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett új, önálló nyilvántartás, továbbá a 2000 óta létező földhasználati nyilvántartás tartalmáról. A földhasználati nyilvántartást illetően itt már megjelenik az új adatszolgáltatási forma, a földhasználati összesítő szolgáltatás is, amely a birtokmaximumok ellenőrzésének egy fontos eszköze.

A javaslat a helyi földbizottságokra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A javaslat alapján a helyi földbizottságokról, illetőleg tagjairól a jegyző vezet nyilvántartást. Az új rendelkezések rögzítik a nyilvántartás adattartalmát, amelyben a működésképtelenség tényét is rögzíteni kell. A javaslat garanciális okokból rendelkezik arról, hogy a helyi földbizottság, illetve annak tagja a jogügyletekkel kapcsolatos feladatai során megismert, személyes adatokat tartalmazó iratokat köteles zártan kezelni, azokat kizárólag a földforgalmi törvényben meghatározott feladata ellátása céljából, legfeljebb a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének a részére való közléséig kezelheti. Az iratokba más személy vagy szerv részére nem engedhet betekintést, továbbá azokat nem hozhatja nyilvánosságra.

A javaslat kisegítő szabályt is tartalmaz arra az esetre nézve, ha a településen 2014. április 30-áig a helyi földbizottság tagjainak a megválasztására nem kerül sor, vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen. Ez esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából, és ez esetben a helyi földbizottság alatt a kamara területi szervét kell érteni. A helyi földbizottság akkor működésképtelen a javaslat alapján, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg, vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti a tevékenységet, vagy ha a tagok száma a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott létszám alá csökken.

A javaslat értelmében a földforgalmi törvénynek a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseit csak a 2014. május 1-jén vagy ezt követően közölt, közzétett haszonbérleti szerződésekre, illetve a 2014. május 1-jén vagy ezt követően megkötött, haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésekre kell alkalmazni. Így az említett átmeneti időszak alatt létesített földhasználati szerződések esetében a földhasználónak a földforgalmi törvény, valamint a javaslat szerinti nyilatkozatai lesznek a döntőek, és az ingatlanügyi hatóság a földhasználót a földhasználati szerződésben, valamint a meghatározott adattartalmú bejegyzési adatlapon tett nyilatkozatai alapján jegyzi be a földhasználati nyilvántartásba.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a javaslat a földek tulajdonszerzésével, használatával kapcsolatos törvényi szabályozás teljes körű lefektetését szolgálja. Mivel a földügy nemzetstratégiánk egyik alapköve, s e tény megköveteli, hogy a vonatkozó szabályozás egzakt legyen, továbbá biztosítsa a földvagyonnal való rendeltetésszerű és hatékony gazdálkodást, bízom benne, hogy a javaslat tartalmával a tisztelt képviselőtársak egyetértenek.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd ezt követően fogadja el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Budai Gyula államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben.

Elsőként megadom a szót Font Sándornak, a mezőgazdasági bizottság elnökének, előadójának. Öné a szó.

(19.20)

FONT SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma délelőtt tárgyalta a mezőgazdasági bizottság a parlament előtt lévő jelen törvénytervezetet. Bizottságunk tisztában volt vele, hogy a nyáron elfogadott kétharmados földforgalmi törvényhez kapcsolódóan olyan jogszabályok szükségesek még, amelyek pontosítják, illetve technikai adatokkal kiegészítik az elfogadott kétharmados földtörvényt, és döntő többségében olyan eljárási szabályokat kell még bevezetni, amelyek nem illenek bele a kétharmados földtörvénybe, hiszen azok alapköveket raktak le, az eljáró rendelkezések viszont feles törvénnyel kerüljenek majd elfogadásra, mert az évek, évtizedek során történő esetleges megváltoztatásukhoz szükséges lehet, hogy az akkori parlament feles törvénnyel is tudják ezeket az eljárási, technikai szabályokat megvitatni.

A többségi vélemény egyértelmű volt: a benyújtott indítványra szükség van. A kormány ebben a húsz fejezetben 49 törvényi szakaszt nyit meg, mindegyik olyan, amely a gyakorló élethez szükséges vagy a gazdálkodói, vagy pedig az eljáró hatóságok munkájának az egyszerűsítése és egyértelművé tétele miatt. A bizottságunk többségi véleménye azonban megállapította azt is, hogy jobban örültünk volna, ha néhány héttel korábban érkezik meg ez a törvényjavaslat, mert akkor nyugodtabb körülmények között tudtuk volna tárgyalni. De tudomásul vettük, hogy az a rendkívül szerteágazó és bonyolult törvénykezés, amit ez az előterjesztés megtesz, rendkívüli előkészítést is igényelt, és ez vitte el az időt. Az életbe léptetés egyes szabályai olyan időpontokat tűztek már ki a kétharmados földtörvényben, ami nem tette lehetővé, hogy további csúsztatásra, illetve későbbi beterjesztésre várjunk.

A bizottságunk mindenképpen szükségesnek látta, hogy ezt a törvénytervezetet a benne megfogalmazott és egyértelműen pozitív szándékú javaslatokkal általános vitára alkalmasnak találja, és ezt a többségi szavazattal meg is tette.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Font Sándor bizottsági elnök úr. Most megadom a szót Varga Géza képviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti.

VARGA GÉZA, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kollégák! A bizottsági ülésen a kisebbségi vélemény egyik sarkalatos pontja volt az az ombudsmani jelentés, amelyik a földbizottságokkal foglalkozik. Ellenzéki képviselőtársaim többsége osztozott az ombudsman véleményével, ami azt jelenti, hogy az ombudsman megkérdőjelezte a földbizottságok legitimitását és azt, hogy azok, akiket ez érint, nincsenek benne ebben a döntésben.

Kiküszöbölendő a tervezetnek ezt a hiányosságát, a bizottságban tárgyaltuk azt, hogy hogyan, milyen körben, milyen merítéssel kellene a földbizottságokat megválasztani. Elhangzott részünkről, hogy minél szélesebbre kellene tárni ezt a kaput, hiszen a földet mi továbbra is a magyar vidék egyik legfontosabb munkahelyteremtő eszközének tekintjük, és mint ilyen, a vidéki gazdaság középpontjában áll a föld, ez a legfontosabb eszköz. Ennek megfelelően a föld nem csak konkrétan a földhasználókat vagy a földtulajdonosokat érinti. Ezért a földbizottságok megválasztását mi a település teljes lakosságára kiterjesztenénk, tudván azt, hogy az agrárkamara megválasztásakor az érdektelenség volt a jellemző, mert akiket nem érintett a dolog, azok nem mentek el. Valószínűleg itt is ez a helyzet adódna elő. Azok viszont, akik jelenleg nem földtulajdonosok, nem földhasználók, de terveznek ilyet, az ő vagy a gyermekeik, azaz a fiatalok belépése szempontjából, valamint - ami a leglényegesebb - a helyi gazdaság részeként tekintjük a földet, ezért szélesebb alapokra szeretnénk helyezni a földbizottságok megválasztását, mintsem csak a földhasználók és a földbérlők.

A tervezet kapcsán tárgyaltunk az osztatlan közös tulajdon kérdéséről is. Erre nem kaptunk megnyugtató választ a helyettes államtitkár úrtól, a kormány előterjesztőjétől, mondván, hogy azokkal az anomáliákkal, amiket felvetettünk, egyetért, de ezt majd kormányrendelet fogja szabályozni. Itt az az aggályunk, hogy e törvény hatálybalépése és a majdan, valamikor határidő nélkül megszületendő kormányrendelet között az osztatlan közös tulajdon vonatkozásában lehetnek bizonytalanságok, konfliktusok és jogi viták.

Úgy látjuk, hogy a vetőmagtermelők lobbiérdeke erősebb, mint kellene. Miközben az előttünk lévő javaslat egyes pontjai az állattenyésztőkre akár hátrányosak is lehetnek, addig a vetőmagtermelőknél azt az érvet kaptuk a kormány-előterjesztőtől - amit nem fogadtunk el kisebbségből -, hogy megkérdezték az Agrárgazdasági Kutató Intézetet, és ott néhány tucatra tehető azoknak a vetőmagtermelőknek a száma, akik oly módon élveznek kedvezményt a törvény kapcsán, hogy ők 1800 hektárra tehetik fel a felső határt. Mi ezt cáfoltuk azzal, hogy sokkal több az a gazdaság, amelyik vetőmagtermesztéssel foglalkozik, teljesen fals adat ez a néhány tucatnyi, hiszen már az vetőmagtermesztőnek számít, ha valaki, egy gazdaság az általa művelt terület 10 százalékán vetőmagot állít elő, mert már akkor jogosultságot szerez a térmértéki korlátok emelésére.

Végezetül engedjék meg, hogy elmondjam, hogy államtitkár-helyettes úr, a kormány-előterjesztő gyakorlatilag beismerte, hogy ez a rendelet a jelenlegi földhasználót a májusban elfogadott földforgalmi törvényhez hasonlóan bebetonozza azzal, hogy az átmeneti rendelkezések sem vonatkoznak azokra a gazdaságokra, akármilyen méretűek, akármilyen gazdálkodást folytatnak, amelyeknek már érvényes bérleti szerződésük van, és azt a jelenséget sem kezeli, hogy ezek idő előtti bérletiszerződés-hosszabbításokra beszélték rá a földtulajdonosokat. Mi ezt továbbra is súlyos pontnak tartjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Vincze László képviselő úrnak, a fenntartható fejlődés bizottsága előadójának.

VINCZE LÁSZLÓ, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fenntartható fejlődés bizottsága ma délelőtt tárgyalta meg a törvényjavaslatot. Itt is alakultak ki vitás kérdésekre irányuló válaszok és megjegyzések. Ugyanakkor az is látszott, hogy a törvényjavaslatot mindenképpen támogatni kell, hiszen különböző időpontok vannak, főleg ha a földtulajdonszerzés kifüggesztését is figyelembe vesszük, márpedig ezt is törvény szabályozza. Különböző időpontok lépnek be ennélfogva, hiszen a használati viszonyokra, a tulajdoni viszonyokra a május vonatkozik, a haszonbérleti szerződés esetében a 15 nap, a tulajdonszerzés esetében a 30 nap, ezért vannak olyan szakaszok a törvényben, amelyek december 15-ével fognak hatályba lépni, és vannak olyan szakaszok, amelyeket március 1-jével fognak hatályba léptetni.

Kifogás érte az ellenzék részéről a törvény salátajellegét, illetve megjegyzés történt az ombudsmannal kapcsolatos állásfoglalásra is. Mindezzel együtt is a bizottság többsége támogatásra javasolta a törvényt. Azzal kell megadni a támogatást, hogy amíg az üzemtörvény nem jön létre, általában is egy agrárkódex, amely egységbe foglalja mindazokat a szabályokat, amelyek különböző helyeken találhatók, addig a bizottság többsége részéről támogatást kell adni ennek a törvényjavaslatnak, hiszen a 2014-et követő időszakban amúgy is el kell készülniük azoknak a törvényeknek, amelyeket egységesen kell és lehet majd kezelni.

Ezzel együtt, ahogy azt a mezőgazdasági bizottság előadója is megjegyezte, mi is tudomásul vettük, hogy lenni kell sarkalatos részének, a technikai szabályozásnak pedig felesnek kell lenni, már az előzőleg elmondott indokok alapján is.

(19.30)

A bizottság álláspontja 14 támogató igen szavazat, 3 nem és 1 tartózkodás volt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vincze képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalásokra kerül sor. Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés az előterjesztés általános vitájának 10 órás időkeretben történő tárgyalásáról döntött.

Felkérem Spaller Endre jegyző urat, hogy ismertesse az időkeret felosztását.

SPALLER ENDRE jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A 10 órás időkeret megoszlása a következő: a Fidesz képviselőcsoportjának 205 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 107 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 102 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 95 perc, az LMP képviselőcsoportjának 58 perc, a független képviselőknek pedig 33 perc áll rendelkezésükre.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Elsőként az írásban előre jelentkezett képviselő úrnak adom meg a szót, a rendelkezésre álló időkeretben.

Gőgös Zoltán képviselő urat illeti a szó, MSZP.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hittem, hogy fideszes hozzászólással kezdünk, elnézést! (Dr. Lamperth Mónika: Nincs fideszes.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Elég régóta vártunk nyilván erre a törvényre, hiszen az is nyilvánvaló volt, hogy a nyáron elfogadott földtörvénynek vannak olyan részletszabályai, amelyek nem rendezhetők kétharmados törvényben, sőt én megkockáztatom, hogy az egész földtörvényt nem kellett volna kétharmados törvényben rendezni. De hát egy újfajta filozófia jelent meg a kormányzásban, a szent és sérthetetlen kormányzás logikája, ami azt jelenti, hogy minden gazdasági törvény kétharmados lesz, ami azt jelenti, hogy bárki bármilyen más filozófia mentén kíván majd a jövőben dolgozni, vagy megszerzi a többség támogatását, vagy pedig valami más megoldást keres a probléma kezelésére.

Ahogy haltottuk, ez néhány héttel ezelőtt már a kormány előtt volt ez az anyag, volt társadalmi egyeztetése is szakmai szervezetekkel, erről is van információnk, de azért az nem lett volna baj, ha legalább azzal a technikával, ahogy zajlott ennek az alaptörvényének, úgy mondom, a vitája, hogy azért egy többpárti egyeztetés keretében előbb megismerhettük volna.

A lényeget így is el lehetett olvasni, de ez azért nyilván a parlament semmibevétele, hogy pénteken este kapunk egy nagyon-nagyon hosszú törvényjavaslatot, amiről hétfő reggel már bizottsági véleményt kell kialakítani, utána hétfő éjszaka, elég késői órán - mondjuk, nem annyira későin, de késői órán - lezajlik az általános vita, holnap a részletes vita, jövő héten szavazunk a módosítókról, és akkor nagyjából összeér decemberig a két történet, hogy 15-ére, mire az ezt megalapozó törvény hatályba lép, bizonyos szabályok is hatályosak lesznek.

Azt gondolom, hogy ez a kormányzat felelőssége, nekünk meg az, hogy elmondjuk a véleményünket róla, és ahogy lehetőségünk lesz rá, utána nagyon sok mindent visszacsináljunk belőle, mert továbbra is állítjuk, hogy ez egy hibás koncepció mentén zajló folyamat.

Azt is mondhatnám - és nyilvánvaló, hogy nem fogom a 104 percet kihasználni ebben a tízórásra tervezett vitában (Budai Gyula: De kár!) -, hogy miután nem támogattuk az alap földtörvényt sem, alapvető koncepcionális hibák és más véleményünk miatt, ezért mondhatnánk azt is, hogy akkor nem foglalkozunk ezzel sem, hiszen ez abból következik, tehát gyorsan mondhatnám azt, hogy akkor köszönjük, de ebből nem kérünk. Azért ez a törvény nyilván ennél fontosabb és többre is érdemes, és van benne nagyon sok olyan részletszabály, amit muszáj volt megalkotni, és úgy gondolom, hogy elvileg még működhet is.

Amit mi kifogásolnánk, az az a típusú reakció, ami például arra a felvetésünkre érkezett, hogy itt lett volna a ragyogó alkalom, hogy az ombudsman felvetését kezelje a kormány ebben a javaslatban, vagy próbálja módosítani az eredeti földtörvényt olyan értelemben, hogy nagyon egyértelműen látszott, és ezért is fordultunk a biztos úrhoz, hogy ami a földbizottságokkal kapcsolatban kialakult, az nem egy jogállami működést jelent. Meggyőződésünk szerint egy túlbiztosításra törekszik a kormány ezzel, a másik, hogy látva például a kamarai választások lebonyolítását, nagy valószínűséggel ebbe a közegbe is csak a kormányhoz hithű gazdálkodók kerülhetnek.

Ráadásul most zajlik a kamarákon belül egy helyi választás, aminek a létszámkeretei nagyon feltűnően hasonlítanak a földbizottságokra, sőt volt olyan megye, ahol a kamara által megbízott választást bonyolító személy ki is mondta, hogy miután nagy valószínűséggel a jegyzőknek beletörik ebbe a bicskája, így a kamara által lebonyolított választások helyi vezetői lesznek majd ennek a földbizottságnak a tagjai. Egyébként 3-15 főig terjed mind a kettő, tehát ahhoz egy gyors törvénymódosítás kell, és akkor mindjárt az lesz. Sőt egyébként alaphelyzetből következik, mert az eredeti földtörvény azt mondja, hogy a kamara kapja feladatul, ha valahol ez nem sikeredik.

Miután az egész kamarai helyi gazdasági bizottsági vezetői választás meggyőződésünk szerint nem szabályos, ugyanis nem lehet az elnökséget olyannal fölruházni, ami a kamara alapszabályában van, hogy majd ő lebonyolítja ezeket a választásokat úgy, ahogy akarja, ezért ennek a végeredménye sem lehet legitim, és innentől kezdve, ha ők lesznek a helyi földbizottságok, akkor az ő munkájuk sem lehet legitim. Ez volt az egyik problémája az ombudsmannak, hogy nem egy minden érintett által választott bizottságról van szó - egyébként erről itt a Géza már beszélt -, hanem egy viszonylag szűk körből kialakított, döntési pozícióban lévő társaság lesz, akinek ráadásul olyan joga van, hogy ha elfelejt dönteni, akkor egyáltalán nem lehet eladni a földet. Azért ez meg mindenképpen veszélyes játék! Így is szerintem túlságosan bonyolult lett a rendszer, és nem a semmiért lett most roham a földértékesítéseknél, mert a földtulajdonosok egy jelentős része rájött arra, amit mondtunk a földtörvény vitájánál, hogy nagyon le fog értékelődni a föld, hiszen egy viszonylag szűk, földtörvény által kijelölt termelői kör juthat ehhez hozzá.

Azt is látjuk, hogy annak ellenére, hogy a szándék nyilván tiszteletreméltó, hogy lehetőleg magyar kézben maradjon, azokkal szemben, akik élethivatásszerűen már Magyarországon folytatnak földművelést - a külföldiekre gondolok -, ez a korlátozás nyilván nem lesz elég, ugyanis ők minden további nélkül tudják teljesíteni a hároméves fizikai itt-tartózkodást nagyon gyorsan - sőt visszamenőlegesen is tudnak sok mindent igazolni, meggyőződésem szerint -, ezáltal ők majd hozzáférnek az eddig is általuk használt földek egy részéhez. Viszont szent meggyőződésem, hogy egy olyan termelői kör vagy egy olyan gazdálkodói kör, akik jelenleg kis-, középvállalkozásokban dolgoznak valamilyen, vagy vezetői, vagy bármilyen beosztotti funkcióban, maximum egy hektárig jogosultak földet venni, ami úgy gondolom, hogy ennek a szakmának a lenézését jelenti, és továbbra sem értünk vele egyet, hogy egy fiatal, két-három diplomával rendelkező, hozzáértő ember, csak azért, mert társas gazdaság alkalmazottja, miért ne szerezhetne Magyarországon földet, amit nyilván akár másodállásban vagy bárhogy, a saját főállása mellett nagyon szakszerűen és jó minőséggel tudna művelni.

Erre mondtam azt, hogy óriási filozófiai különbség van köztünk. Az a másik különbség köztünk, meggyőződésem szerint, hogy azt gondolom, nincsen még egy olyan ország, ahol erővel akarnák átrendezni a gazdasági folyamatokat úgy, hogy a jelenlegi földhasználati arányt, ami most 60 százalék, mondjuk, a családi gazdaságok és a magánzók keretében, 40 százalék az egyéb kis- és középvállalkozások, társas cégek keretében, úgy rendezzék át, hogy a 40 százalék felét még valamilyen erőszakkal arra bírják rá, hogy szüntesse meg a tevékenységét. Mert, képviselőtársaim, azt nem lehet elképzelni, hogy önként lemondanak majd azokról a földekről, amit használnak! Nyilván elfogadtunk egy olyan földtörvényt, amiben van egy fizikai korlát. Innentől kezdve, ahogy lejárnak majd a bérleti szerződéseik, előbb-utóbb felszabadulnak azok a területek, amit a mostani hatalom úgy gondolja, hogy ők nem jó hatásfokkal művelnek. Hiába foglalkoztatnak embereket, hiába fizetnek adót, hiába fizetik a helyi adókat, hiába segítik a településeket, ez nem számít, ők halálra vannak ítélve, legalábbis a nagy részük.

Azért egy számot ehhez hadd mondjak. Nagyjából 2200 milliárd forint az agrárössztermék, amit előállítunk, 1600 milliárdot ez a cégkör állít ebből elő. Az állattartás döntő többsége - kivétel a baromfi - az ő kezelésükben van.

(19.40)

Tehát minden olyan beavatkozás, ami ezt a rendszert érinti, a foglalkoztató mezőgazdaság elleni határozott fellépés, és ez nem lehet jó. Ez sehova nem vezetett a 90-es évek elején sem, rögtön lett 500 ezer munkanélküli vidéken. Nem lett volna ennyi - határozottan állítom -, hogyha nem kényszer-átalakításban kellett volna ezeknek a cégeknek részt venni. Ami meg megmaradt belőlük, most azok megkapták a selyemzsinórt, és olyan extrém feltételeket, amivel nem fognak tudni mit kezdeni. Előbb-utóbb fel fogják adni a tevékenységet.

Nem tudom, hogy ez kinek jó, az államtitkár úrral - nem Budai államtitkár úrral, mert ma nem ő volt a bizottsági ülésen -, Simon Attilával végig az volt a vitánk a bizottságban, hogy meggyőződésem szerint a családok döntő többsége mindig a növénytermesztés egyszerűbb formáját fogja választani, főleg addig, amíg ez az európai uniós támogatási rendszer van. Ez nem a szemükre vetés, nem szemrehányás, hanem egyszerűen ezt fogja követelni a gazdasági logika. Ugyanis nem fognak bizonytalan, folyamatos 365 napos igénybevételt jelentő állattenyésztésbe kezdeni csak azért, hogy ilyen elfoglaltságuk is legyen, ugyanis haszon nincs több belőle. Azok a mostani gazdaságok, amelyek komoly állattartással foglalkoznak, feketén fehéren kimutatható, hogy minden költséget beszámítva, nyilván a foglalkoztatottakat, a bért, az egyebet, sokkal jobban járnának, ha néhány tucat emberrel megművelnék azt a néhány ezer hektárt, amit esetleg most művelnek, és fütyülnének arra, hogy van-e foglalkoztatás vagy nincs.

Szerencsére a döntő többségük nem ilyen logika mentén gondolkodik, hiszen ezek elég zárt közösségek, és nyilván sok mindent ki tudnak kényszeríteni a vezetőkkel szemben, de a gazdasági logika ezt kívánná. Akkor is azt kívánta volna, amikor 56 forintot fizettek az egyébként 80 forintba kerülő tejért, azt kívánná, amikor 350 forintot fizetnek az egyébként 400 forintos önköltségű sertésért, csak mindenki abban bízott..., meg van a szakmának egy logikája, aki ezt szereti, az pontosan tudja, hogy nem az az igazi mezőgazdaság, ha valaki csak növénytermesztéssel foglalkozik, és mondjuk, 100 hektárt nagyjából 100 nap alatt rendez harmadmagával vagy másodmagával, mindenféle megerőltető fizikai teljesítmény nélkül, és elég jó haszonnal kecsegtet, szeretném jelezni, főleg ha még jó minőségű földekről is van szó.

Itt egyébként az lesz ennek a következménye, hogy az a 20 százalék, ami most elmegy ezektől a cégektől - nem most, majd néhány, 5-8-10 év alatt, ahogy járnak le a bérleti szerződések -, azokból 500-1000-1200 hektáros, néhány embert alkalmazó, ha egyáltalán alkalmazó családi gazdaságok lesznek, állattenyésztés nélkül. Ez a tapasztalat, és szerintem igazából nem fogja tudni senki ennek az ellenkezőjét bebizonyítani, csak megérni nem szeretnénk, mert ez óriási problémát okoz. Ezért reklamáltam én ebben a törvényben is, és még mindig nem késő, államtitkár úr, ezt végiggondolni.

Nem lehet olyan helyzetet teremteni, hogy aki állatot tart, sokkal rosszabb helyzetbe kerül még attól is, hogy elveszik a földjének egy részét, de még miután kimondta a kormány, hogy rendben van, akinek sok állata van, lehet 1800 hektárja, de miért csak annak lehet, akinek most van, miért nem próbáljuk arra ösztönözni azokat, akik azért hagyták abba az állattartást, mert nem érte meg, de ott van nekik a kapacitásuk, ott az ismeretük, az infrastruktúrájuk, meg minden, hogy miért ne indíthatnának állattenyésztést csak azért, hogy mondjuk, 1800 hektárt megtartsanak a mostani területükből. Ugyanis ebben a törvényben az van, hogy ha nem tudja igazolni, hogy legalább három év átlagában már nagyon komoly állatlétszáma van, akkor nem pályázhat nagyobb földterületekre. Én ezt óriási hibának tartom, mert ezen az ágon lehetne bővíteni az állattartást. Tehát amilyen nagyvonalú volt a kormány a vetőmagtermesztőkkel - én azt is elfogadom, mert ott is van nyilván, főleg idénymunkában foglalkoztatás, de elsősorban a kukoricánál, a saját célra előállított vetőmagnál nem nagyon van foglalkoztatási kényszer, meg idegeneléssel sem foglalkozik már senki, mert annyira jók az alap vetőmagok -; ott nagyon nagyvonalú volt a kormány, hiszen 120 hektár vetőmag-előállítás mellett mintegy 1800 hektárt birtokolhat. Az állattenyésztőknél meg akkor léphet följebb, ha már 600 nagyállategysége van az 1200 hektáron. Szerintem ez nem korrekt, ugyanis 1200 hektárja mindenkinek lehet, aki Magyarországon jelenleg földet használ, vagy bérleményben, vagy tulajdonban. Nyilván a tulajdon korlátozva van - nagyon helyesen.

Én ezt nem értem, hogy ez miért kellett, miért nem lehetett azt mondani, hogy miután 1200 hektár van mindenkinek, innentől kezdve minden 2 hektáronként 1 nagyállategységgel emelheti a területeit. Nyilván azzal nem értek egyet, hogy 1800 hektárig, mert ezzel nagyon sok cég majd dönthet úgy, hogy disznója lesz vagy tehene, de ez más kérdés, az élet majd megoldja, meg majd a módosítása ennek a törvénynek nyilván akkor, amikor erre szükség lesz, hiszen az való igaz, hogy néhány évig ez a legtöbb cégnél nem okoz problémát, de legalább akkor nem lenne megint olyan üzenete, hogy ezekre a társaságokra nincs szükség, és valami oknál fogva nem szeretjük őket, és a halálukat kívánjuk.

Egyébként az állami földbérleteknél ezt látjuk, ott is meg kellene gondolni, hogy olyan volumenű cégeknél, mint egy Mezőhegyes, szabad-e egy kétszáz éve egyben működő birtokot, ahol 4500, majdnem 5000 hektárnyi öntözés van, és legalább 8000-ért felel a saját rendszerén keresztül, most csak azért szétverni és szétosztani, mert valakinek így tartja jó kedve; illetve van a térségben egy olyan fideszes nagyember, aki elhatározta, hogy megöli ezeket a cégeket, nem tudjuk, hogy miért. A saját városában is, meg úgy nézem, a környéken is.

Ezen is el kéne gondolkodni. Azt meg persze nem értem, hogy miért mondja azt, hogy 270 ember dolgozik egy cégnél, amikor ott 450 van, és idénymunkással együtt legalább 600. Kíváncsi leszek majd, hogy tizen-egypár hektáronként ki fog ott embereket tartani vagy ki fog ott embereket eltartani egy olyan vidéken, ahol semmilyen munkalehetőség nincsen ezen kívül.

Úgyhogy én erre azt tudom mondani, hogy nyilván mind az összeset vissza fogjuk csinálni, és mindenkitől visszavesszük azokat a földeket, akik nem arra törekszenek, hogy minél több embernek adjanak megélhetést, hanem csak arra, hogy saját magukat gyarapítsák. Rengeteg ilyen példát látunk, hogy egészen addig számít csak a vállalás, ameddig a pályázatot megírják, utána senki nem törődik vele. Persze, ha még azt is el tudják hitetni egy minisztériummal, hogy az normális, hogy 160 kilométerre vannak az állatok, akkor ehhez persze nincs több kérdésem.

Azt tudom erre a törvényre mondani, hogy nem fogjuk támogatni, ahogy nem támogattuk az első törvényt sem. És én nem adtam be módosító javaslatot, mert teljesen fölösleges, mert ismerem három éve a helyzetet. Olyan volt ugyan, hogy kicsit átírva mégis ült az ötlet, de nem látom ennek most esélyét, de tényleg mindenkinek azt mondom, hogy gondolja végig, van még erre lehetőség akár holnap bizottságival, hogy ezt a nagyon súlyos diszkriminációt, ami az állattartókat éri ebben a környezetben, illene visszavenni, mert nincs más foglalkoztatási lehetőség most már vidéken.

A kertészeti ágazatok még azok, amelyek úgy-ahogy megvannak, egyébként arról sem szól a fáma, de nyilván nem ekkora volumenek vannak, de azt gondolom, ott ez nem is kérdés, de azt azért már szeretném jelezni, hogy a földpályázatoknál beleszaladtam olyanba, hogy kertészettől vettek el földet azért, mert valaki majd azon állatot tart.

Tehát erre is vigyázni kell, mert ott szüntettek meg foglalkoztatást olyan ágon, hogy majd talán valaki helyette csinál valamit, de egyébként nem csinált, szeretném elmondani. Nem beszélve a biogazdaságról, Kishantosról, amit számomra teljesen érthetetlen okokból olyan helyzetbe hozunk, és még megmagyarázni is megpróbáljuk.

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy sok mindenen el kellene közösen gondolkodnunk, hogy mi is lesz az agrárium jövője, de az biztos, hogy a kormány nem jó úton indult el ebben a dologban. Ahelyett, hogy békességet és normális integrációt hozna, amivel segíti a kicsit, a közepest meg a nagyobbat, ahelyett szerintem direkt szembenállás van most, és néhány, nagyon nagy kegyelten kívül itt mindenki ellenség lett, úgy látom, ami meg sehova nem vezet. Azt gondolom, aki falun jár, az ezt világosan látja.

Úgyhogy köszönöm szépen a figyelmet. Biztos, hogy nem fogok sokkal többször hozzászólni, és azért is mondtam, hogy nem is értettem ezt a 10 órás vitakeretet, hogy mitől féltek, hogy majd reggelig szétbeszéljük az időt, vagy belecsúszunk esetleg a holnapi napba, de nem készültünk ilyenre. De nyilván mindenkinek szíve joga annyit beszélni erről a törvényről, amennyit akar.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Pócs János képviselő úrnak.

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Gőgös képviselő úr, tudja, mi a legnagyobb baj az önök filozófiájával? Utálják a kisgazdaságokat. Utálják a családi gazdaságokat. (Gőgös Zoltán: Erről szó nincs!) Ezt tették az elmúlt 8 év alatt vagy háromszor 4 év alatt folyamatosan. Annyi bölcsességet elmondott egyébként, hogy remélem, az utókor folyamatosan követni fogja, és vissza fogja nézni.

Amikor ön azt mondja, hogy néhány tucat ember néhány ezer hektárt megművelhetne? - pontosan igaza van.

(19.50)

Ezt érték el. Ezt érték el háromszor négy év alatt. Tudja, a téeszes időkben tudunk olyan települést, hogy például 5 ezer hektáron gazdálkodtak, 800 embert foglalkoztattak. Most az önök filozófiája szerint, pontosan úgy, ahogy ön elmondta, 15 ezer hektáron dolgoznak, és feleannyi embert foglalkoztatnak. Így tették tönkre a mezőgazdaságot. Csak nem gondolja, hogy azért, mert ez a földtörvény életbe lépett, ezek után nem lesz, aki művelje a földet? De fogják művelni, Gőgös úr, csak önnek az a baja, hogy megszűnik az a világ, amikor a volt zöldbárók kinőtték magukat a műhelyből, a műhelyfőnöki pozícióból, most BMW-terepjáróval járják az országot, és különböző helyeken több ezer hektárt bérelnek, akik húsz évvel ezelőtt náluk dolgoztak és kerékpárral jártak ki dolgozni, azok meg most is kerékpáron járnak ki. Attól tartanak önök, hogy más is hozzájut a lehetőséghez, és más is meg tud élni ebből. Sok igazság van abban, amit elmondott, hogy ha önöknek lehetőségük lesz, ezt vissza fogják fordítani. Hát ezért nem fognak önök lehetőséget kapni, mert az emberek attól félnek, hogy önök ezt vissza fogják fordítani.

Csak még egy gondolatot engedjenek meg, tisztelt Ház. Amikor a képviselő úr azt mondja, hogy le fog értékelődni a föld, ez pont önökről szól, a spekulánsokról. Tudja, akik gazdálkodnak, ott a földnek nem ára van, hanem értéke. Ott mindegy, hogy mi az ára, azt senki nem akarja megvenni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Önök, spekulánsok félnek, hogy le fog értékelődni a föld. Megértjük.

Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre következik Gőgös Zoltán képviselő úr, MSZP. (Dr. Budai Gyula Gőgös Zoltánnak: Mégis?)

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Nem fogok én méltatlan vitába belemenni zöldbárókról és egyébről, de Pócs képviselőtársam, egyet szeretnék önnek elmondani. Az én édesapám 33 évig volt egy nagyon jól működő szövetkezet elnöke, ami azóta is működik, igaz, most már rt. Annyit összeharácsolt, hogy én örököltem tőle 16 hektár földet meg 0,3 százalékot egy 3 milliárdos cégben. Ezt mind összeharácsoltuk, képviselő úr. Nem tudom, önnek mije van, nem is érdekel. De fogja vissza magát, azt kérem, mielőtt zöldbárózik összevissza, mert azoknak az embereknek a nagy része tisztességes, becsületes ember, tudja?! És igaz, hogy az a cég 3300 hektáron gazdálkodik, és ezért halálra van ítélve, de most is 189 embernek ad nem minimálbéres megélhetést, hanem 200 ezer forintos havi átlagbért, vágóhídja van, ellátja a fél megyét szalámival, kolbásszal, jó minőségű magyar áruval, amiben nincsen szója, nincsen glutén, nincsen tejfehérje.

Úgyhogy ha önnek ez a pálya, ez a magyar mezőgazdaság halála, akkor ehhez nincsen több hozzászólnivalóm. Tudja, mi a másik pálya? Ami az én szülőfalumban van, hogy most is lakókocsiban lakik az az ember, akit a család szinte éhbérért tart és félalkoholista, tudja? Ez az ön pályája! Mert ők meg ezt csinálják, nem fizetnek egy fillér adót, sehova nem segítenek, sehova. Ők járnak olyan terepjáróval, hogy létra kell hozzá, és most már több száz hektárjuk van. Tudja, mi ezeket a kisgazdaságokat nem szeretjük. Aki minden reggel felkel, eteti a teheneit meg dolgozik vele, azokat szeretjük. De a spekuláns családi gazdaságokat, akik éhbérért tartanak embereket, azokat nem szeretjük. Önnek meg, úgy nézem, ez a minta, és lehet, hogy ön is ezt csinálja. Lehet, hogy ön is ezt csinálja! Ez nem jó minta, tudja?! Az a jó minta, amikor a szántóföldtől az asztalig az a cég megcsinál mindent, minden eredetvédett, minden rendben van. Miért kell ezt megölni?! Miért kell azt mondani valakire, hogy gazember, amikor nem volt az életében sem gazember?!

ELNÖK: Köszönöm szépen. Pócs János képviselő úr, Fidesz.

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Képviselő úr, ne indulatoskodjon. Ha véletlenül megbántottam volna az édesapját, akkor elnézést kérek. Azért is elnézést kérek, mert én is nagyon sok téeszelnököt ismertem. Azok a régi téeszelnökök rendes emberek voltak. (Gőgös Zoltán: Akkor miért kell zöldbárózni?) Mondom, azok a régi téeszelnökök rendes emberek voltak. (Szávay István: Mennyire régiek? - Zaj. - Az elnök csenget.) Akik a zrt.-ket alakították, azok lettek a spekulánsok (Zaj. - Gőgös Zoltán: Miért kell zöldbárózni?)...

ELNÖK: Gőgös képviselő úr, fogja vissza magát!

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Akik meg kicsináltak mindenkit, és most is ki akarnak csinálni mindenkit, és attól félnek, hogy másnak is jut lehetőség. Tehát a régi téeszelnökök és a mostani zöldbárók között ég és föld a különbség, képviselő úr. Megértem, hogy ön ezeket védi, ezek szerint ezek közé tartozik.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Font Sándor képviselő úr, Fidesz; nem kétperces, hanem szólásra jelentkezett.

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát normál felszólalás keretében kértem szót, és ehhez a törvénytervezethez szeretnék hozzászólni. Nyilvánvaló, előttem elhangzott Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő részéről a hozzászólás, döntő mértékben nem erről a törvényről beszélt, hiszen ő pontosan tudja, és érintette is egy kérdéssel, hogy a jelenleg benyújtott és most vitatott törvény minden pontja szükséges ahhoz, hogy egyáltalán a december 15-i, majd utána két részletben, végül május 1-jével életbe lépő kétharmados földforgalmi törvényünk teljes egészében teljesítse azokat az elvárásokat, amelyeket ott megfogalmaztunk, és alapkőleásással szinte megteremtettünk.

Tehát a szakmabeliek tisztában voltak azzal, hogy a kétharmados földforgalmi törvény olyan kérdéseket próbált egyértelművé tenni, amelyek hosszú távra kiszámíthatóvá teszik a magyar mezőgazdaságban érintettek és a föld tulajdonosai számára is, hogy mi fog következni az elkövetkezendő 5-10-15-20 évben. Azért merjük ezt mondani egyrészt, mert a kétharmados törvény, úgy gondoljuk, elég támpontot nyújt ahhoz, hogy ez hosszú távon fog működni, másrészt azt gondoljuk, hogy az érintettek is szeretnék már egyszer látni azt, hogy a többszöri kormányváltás után az elmúlt húsz évben ne történjen meg minden egyes kormányváltás után egyben a mezőgazdaságban egy rendszerváltás, változtatás, változtatgatás, amire sajnos példa volt az elmúlt időszakban.

Miután a kétharmados földtörvényt azzal a kétharmaddal nagyobb arányban elfogadtuk, egyértelművé vált, hogy kellenek azok a segédtörvények, nevezzük most így a jelenleg tárgyalt törvényt is, amelyek technikailag leírják az egyes eljárási szabályokat, hiszen számtalan olyan kérdés van, amely az élet előrehaladtával esetleg megváltozhat, és nyilvánvaló, hogy ezek a technikai számok, eljárási szabályok, formák, nyomtatványok és minden egyéb nem feltétlenül szükséges, hogy kétharmados szabályozás alá essen. Ezért kivettük annak idején a kora nyári elfogadáskor ezeket a típusú szabályozásokat, és csak a kétharmados alaprészhez tartozó szabályozásokat hagytuk bent, és egyértelművé vált, hogy ezen az őszön meg kell tárgyalnunk a további technikai eljáró rendet leíró szabályozásokat is. Nos, ez a törvény került most elénk.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kormány ezt az előterjesztést húsz fejezetre osztotta fel különféle címekkel látva el, de végigvive a földforgalmi törvényben megfogalmazott pontok mindegyikére, azzal párhuzamosságba állítva és reflektálva az ott felvetett alapszabályozásra, hogy ennek milyen technikai szabályozását kell most e benyújtott törvényben, törvénytervezetben megfogalmaznunk. Egy apróságot hadd tegyek még hozzá, hogy ez a húsz fejezet, amely egyébként 49 törvényt nyit meg és szabályoz, apró részletekben módosít, egyben megszünteti, kivezeti a jelenleg élő földtörvényt, amin rettentő sokat vitatkoztunk 1994 óta, sokszor változtattuk, már végül majdnem felismerhetetlen lett a sok-sok változtatási igény befogadása miatt. De azzal, hogy a földforgalmi törvény az idén nyáron, a tavaszi ülésszakban megszületett, és most az őszi időszakban e segédtörvény és egyébként majd a napokban tárgyalt további törvények még megszületnek, egyértelművé vált, hogy az eddig sok vihart megélt földtörvényünkre a későbbiekben nincs szükség, tehát ez az előterjesztés egyben gondoskodik a jelenleg még élő és ismert földtörvény kivezetéséről. Aki figyelte az átmeneti rendelkezéseket és életbe léptető rendelkezéseket, ott nyomon tudják követni, hogy mely szakasz miért akkor lép életbe a földforgalmi törvénynél, majd pedig e tárgyalt földtörvénynél, és hogyan vonul vissza a ma még élő eredeti földtörvény, ami okafogyottá válik, hogy a későbbiekben fennmaradjon.

Nos, mint említettem, a 20 fejezet és 49 szakasz megnyitása elég komoly terjedelmet ad arra, hogy válaszoljon a még nyitott kérdésekre. A bizottsági vélemények alapján már elhangzott egy-két terület, amire rávilágít ez a tervezet. Az MSZP képviselője, Gőgös Zoltán is egy-egy fejezetben megfogalmazott szabályozásra utalt.

(20.00)

Hozzáteszem, és ez látszódott a bizottsági ülésen, hogy az ellenzék igazából a most szabályozott területekkel érdemben nem vitatkozik. Maga is azt látja, hogy ha már egyszer a földforgalmi törvény elfogadásra került, amellyel akkor ők döntő többségében nem értettek egyet, de ha már ez egyszer elfogadásra került, akkor kikerülhetetlen, hogy ezek a segédtörvények, ezek a technikai eljáró szabályozások is megszülessenek. Hiszen itt egyrészt az érintettek... - érintetteknek merem most itt nevezni a földtulajdonosokat, akik vagy lehetnek egyben gazdálkodók is, vagy csak a tulajdonjoggal rendelkeznek, és haszonbérbe adják a tulajdonukat, a földtulajdont. Tehát ez a törvénytervezet kitér a földtulajdonosok helyzetére, kitér a földhasználók helyzetére, akik vagy a bérleti jog megszerzésével használják ezt a földet, vagy pedig mert egyben tulajdonosuk a saját földterületüknek, és egyben ők a használói is, hogy milyen eljárási szabályok keretében lehet például ezt a földterületet bérbe adni, hogyan kell ezt közzétenni, megismertetni, az előhaszonbérletre jogosultak miként szereznek arról tudomást, hogy egyáltalán valaki egy földterületet haszonbérbe szeretne adni.

És ugyanez a logika felsejlik, hogyha valaki egyáltalán el akar adni termőföldet, és erre van egy igénylő, aki netán meg szeretné venni, ekkor mi lesz a technikai eljárása ennek a kérdésnek. Mert ezt a kétharmados földforgalmi törvény nem tartalmazza, nem tartalmazta, és itt derül ki egyértelműen, hogy milyen okiratban kell szigorú számadású bizonylatúnak legalább lenni a négy benyújtandó okirat közül az egyiknek, amelyet meghatároz a törvény, hogy kikhez kell benyújtani, és kikhez fog eljutni ezen négypéldányos okirat, hogy a megfelelő eljárási rendben mindenki értesüljön az adásvétel szándékáról. Mindenki, tehát akik az elővásárlási jogban érintettek lehetnek, mert helyben lakók, mert családi gazdálkodók, mert szomszéd, hadd ne mondjam, akik a húsz kilométeres körön belül élnek, és természetesen a hatóságok, akiknek majd dönteni kell.

És igen, itt jön a helyi földbizottság kérdése, amit több soron már megemlítettek, annak működését már eleve kritizálva, miközben még meg sem alakultak ezek a bizottságok. Igen, ezeket a technikai szabályokat is egyszer meg kellett fogalmazni, és ez a húsz fejezet tesz arra javaslatot, egyike-másika például, hogy a kedvezményes birtokmaximumnak milyenek legyenek a szabályai.

Nagyon sokat vitatkoztunk arról, hogy elégséges-e az 1200 hektár maximálisan bérelhető földmennyiség, mondjuk, egy olyan társas vállalkozásnak, amely sok számosállatot tart, és a takarmánytermelésre - egyesek állítják - nem lesz elég a maximális 1200 hektáros terület. Nos, a földforgalmi törvény kinyitotta, hogy bizonyos feltételek esetén el lehet menni 1800 hektárig is menni, ez a törvény pontosítja, hogy milyen feltételeknek kell ahhoz teljesülni, hogy egyáltalán a birtokmaximum kiterjeszthető legyen 1200 hektárról 1800 hektárra. És ugyanezt a logikát találjuk meg a vetőmagtermesztő cégek esetében is, hogy hogyan valósulhat az meg, hogy ők is 1200 helyett - ebben a törvénytervezetben megfogalmazottak szerint teljesülnek azok a feltételek, amelyek itt az előterjesztésben szerepelnek - esetleg hogyan mehetnek tovább 1800 hektáros terület használatáig.

Számtalan olyan kérdéskörrel foglalkozik ez a törvénytervezet, amely ha most nem születne meg, az élet megállna abban a pillanatban, a földforgalmi, földhasználati, adásvételi és ingatlan-nyilvántartási, szakhatósági és államigazgatási élet is megállna, hogyha nem tisztáznánk, hogy mit kell tenni bizonyos helyzetekben. Tehát nyugodtan mondhatom, hogy ez a törvénytervezet technikai jellegű törvénytervezet, és épp ezért nem is láttuk eddig komoly kifogását semelyik félnek, itt elsősorban az ellenzéket említeném meg, mert ők is belátták, hogy technikailag márpedig ezek az eljárási szabályok szükségeltetnek.

Természetesen a viták - én csak a bizottsági ülés vitájára szeretnék még visszautalni, könnyen lehet, hogy az is most itt elő fog kerülni a plenáris ülésen - az osztatlan közös tulajdonok használati kérdésköréről szóltak. Ez egy tályogos seb a magyar mezőgazdaságban, amikor sajnálatosan, akkor a '94-97-es időszak gyors-gyors kárpótlási lezárása végett egyszerűen az az ötlete támadt az akkori kormányzó pártnak, hogy egyes nagy területeket, amelyek kárpótlásra kijelölésre kerültek, azokat ne írjuk szét név szerint a jogos kárpótolandó tulajdonosoknak, hanem a száz hektárnak legyen 70-80 tulajdonosa, aztán majd egymás közt ott művelgetik, vagy nem művelgetik.

Hát így jutottunk el a körülbelüli másfél millió hektár osztatlan közös birtokhasználatig, és mind a mai napig egy nagyon komoly problémája a magyar mezőgazdaság fejlődésének, a tulajdonjog kérdésének, és ebből adódóan a földhasználat kérdésének és netán a földeladás kérdésének, hogy ki mikor, milyen lehetőséggel tudja az osztatlan közös tulajdonában lévő tulajdonrészét használatba venni vagy netán továbbadni valakinek. És erre számtalan csalafinta megoldást láttunk az előző időszakban, és tény, hogy még az akkori kormányoldal, az előző ciklusra gondolok, ők is azt mondták, hogy itt azért valamit rendezni kellene, mert ne lehessen már színes tévéért meg mobiltelefonért földrészleteket csak úgy cserélgetni, és tulajdonhoz jutni.

Tehát jó néhány kiskaput valóban közös érdek miatt elkezdtünk bezárni, de egyet azért tisztázzunk: senki annyi pénzt még nem biztosított, hogy az osztatlan közös területeket szétírjuk, és névre írjuk. Évente most a kétmilliárdos összeget merem itt megemlíteni, de aki figyelte a 2014-es költségvetés most éppen lezáruló fejezeteinek a vitáját, az láthatja, hogy a Nemzeti Földalapnak egy jelentős forrásbevételt állítottunk be, a 3 hektárnál kisebb földterületek eladásából származhat ez a forrásbevétel, ha jól emlékszem, 8 vagy 9 milliárd forint környékén van ez a bevétel, amellyel tovább bővíthető az állam első helyre sorolása miatt az esetleges állami földvásárlás, azaz a Nemzeti Földalap fogja ezt technikailag megvásárolni. Tehát jelentős mozgásteret adtunk arra, hogy ha bármilyen mozgás kikényszerül itt adásvétel tekintetében, legyen az osztatlan közös tulajdonon belüli vagy pedig egyedi helyrajzi számmal rendelkező terület, akkor az állam ott meg tudjon jelenni vásárlóként is.

Mindezeket a szabályokat is természetesen rögzíteni kell eljárási szabályok tekintetében. Tehát visszatérek: az osztatlan közös földtulajdon néhány eljáró részében tisztázni kellett, hogy akkor most mi fog történni, ha a kétharmados földtörvény hatályos lesz, életbe lép azzal a négylépcsős életbelépésével, amit egyébként már sokan ismerünk. Egyébként az osztatlan közösnél jellemzően a legnagyobb viták alakultak ki az utóbbi időkben, egyrészt mert felgyorsult a földforgalom, és látható volt, hogy az elmúlt húsz év következtében olyan nehéz helyzetek álltak elő, hogy az osztatlan közös tulajdonosai nem tudták fellelni egymást, hogy a közös vagyonukról egységes határozatban döntsenek, bonyolított vázrajzi térképeket kellett tenniük a művelés megosztásához. Most mind-mind, hála istennek, az egyszerűsítés irányába fogunk elmenni, aki elolvasta, legalábbis az jól látja. Tehát nyugodtan mondom, hogy olyan technikai jellegű indítvány is ez egyben, amely a hétköznapi gazdálkodók életét egyszerűsíti.

És akkor térjünk vissza a helyi földbizottságok kérdéséhez, és én nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy ide ne hozzák a Nemzeti Agrárkamara által jelen időben is zajló helyi földbizottságainak a felállítását. Az egy külön szerv, és teszi a dolgát. De egy esetben van egy átfedés, és itt nem fogadom el Gőgös Zoltán szavait, aki jól érti ezt a rendszert volt államtitkárként, én ezzel tisztában vagyok, és épp ezért nem fogadom el tőle, hogy összemossa a Nemzeti Agrárkamara által felállított és az ő saját döntésük által létrehozandó helyi földbizottságokat, a most (Az elnök csenget.) éppen vitatott törvény által, törvényi szabályozás keretében felállítandó helyi földbizottságokkal.

És fogok még szólni...

ELNÖK: Képviselő úr, tudok adni egy percet, arra van lehetőség, amennyiben igényli.

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Fogok még élni a további felszólalás lehetőségével. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán József képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

(20.10)

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független): (Mikrofonja nem működik.) Köszönöm szépen, elnök úr. Változatlanul nem működik a mikrofonom.

ELNÖK: Visznek a képviselő úrnak egy mozgómikrofont, odamozgatják. (Megtörténik.)

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független): Köszönöm szépen.

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független): Bár kicserélték a mikrofonomat, úgy látszik, ez sem működik, úgyhogy itt a csatlakozással lehet valami probléma.

Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután az államtitkár úr általános bevezetést adott, gondolom, jogosak azok a hozzászólások, amelyek ezt a mai törvényt is egy kicsit általánosabb közegbe helyezik.

Miután az államtitkár úr volt szíves azt mondani, hogy kis-közepes családi gazdasági modellt valósítunk meg, és ennek a technikai feltételeit szabályozza, azért jó, ha ennek a törvénynek a kapcsán is leszögezzük azt, hogy az 1200 hektáros normál birtokmaximum, illetve a kedvezményes 1800 hektáros birtokmaximum Európában nem minősül kis-közepes családi gazdaságnak. Ez nagybirtok, hadd mondjam, és gondolom, itt az általános vitában erre emlékeztetni kell, merthogy aztán ennek a szabályait határozza meg ez a mai törvény.

Talán az egyik legversenyképesebb mezőgazdaságra - mert ezt is szokták mondani, hogy nem versenyképes az a modell, ami Európában megvalósult, skanzen lesz belőle -, nos, a francia mezőgazdaságra, azt hiszem, senki nem mondja, hogy versenyképtelen. A francia mezőgazdaságban, ami tényleges családi gazdálkodásra épül, az átlagos birtokméret 52 hektár, ez 2011-es Eurostat-adat, azaz ötvenkettő hektár az átlag, és a nagybirtok, ami külön kategória az Eurostat szerint, vagyis a fölső 20 százalékot használó birtokok átlaga ugyancsak Franciaországban - vegyük ezt a talán nem versenyképtelen mezőgazdaságú országot, ebben egyetértünk - 254 hektár. Az 1200 hektár eleve nem egy ilyen kategória, azt is mondhatnám, hogy ha egy sokaságnak vesszük az európai birtokstruktúrát, akkor ez messze kilóg onnan, mint ha nem is az európai sokasághoz tartozna, és ez a szabályozás sem.

Hozzáteszem persze, hogy ez még mindig alacsonyabb, mint az, ami kialakult Magyarországon, mert Magyarország 3160 hektáron áll a nagybirtokokat illetően; ez abszurd, ilyen nincs Európában. Tőkés társasági formában egyébként Európában nem működik az alatt mezőgazdaság. Tehát azok a konstrukciók, amelyeknek a technikai szabályozását most itt ez a törvény hivatott megteremteni, egyáltalán nem európai típusú kis-közepes családi gazdaságok. Hozzáteszem persze - és nem tudom, erről talán Patay képviselő úr többet tud -, hogy mi van a szövetkezeti törvénnyel, mert amikor mi arról beszéltünk, hogy hosszú távon működő mezőgazdaságot akarunk kis-közepes családi gazdaságokkal, akkor ennek szerves része volt az a szövetkezeti modell, ami Európában ezeket versenyképessé teszi.

Tehát itt egyáltalán nem arról van szó, hogy kis, elaprózott birtokokról beszélnénk - ezt Gőgös képviselő úrnak is mondom -, lehet olyan versenyképes méretet ebből a struktúrából is kihozni, ami Európában is versenyképes. Kiszorítanak bennünket ilyen országok a saját piacunkról is, mint Lengyelország, ahol soha nem volt az a nagybirtok, amiről Gőgös képviselő úr beszél, viszont a szövetkezeti modell révén, az európai modell és a mi hagyományos modellünk révén is működőképes ez a mezőgazdaság.

Ami a konkrét ügyeket illeti, ráadásul, ha még itt a birtokméreteknél és ennek a szabályozásánál maradunk, hogy a kedvezményekhez hogyan lehet hozzájutni. A legnagyobb kedvezmény - mármint a földforgalmi törvényben, amelyet a nyáron fogadtunk el -, ami korlátlan birtokmaximumot tesz lehetővé, az összeszámítás kivétele a törvényből. Ennél nagyobb kedvezményt nem lehet adni, látjuk is, hogy a Csákvári Zrt. vezérkara hogyan írta szét a családtagokra, még a Székesfehérváron élő rokonságra is szétírták azokat a földeket. Itt kérem szépen, az alap földforgalmi törvény révén mindenki földműves lesz a családban vagy a vezérkara ezeknek a nagy cégeknek, és szétírják egyszerűen a földet. Nem is kell az 1800 hektár, mert 1200 hektárjával bőven szét lehet írni az egészet.

Nincs fölső határ. Tehát ha itt a kedvezményekről beszélünk, hogy milyen módon lehet hozzájutni a kedvezményekhez, és hogy az állattartók igen vagy nem, azt hiszem, nem ez lesz a legfőbb módszer arra, hogy hogyan lehet nagybirtokot kialakítani, hanem az összeszámítás teljes hiánya; a családon belüli összeszámítás, az országos összeszámítás teljes hiánya, az érdekeltségen belüli összeszámítás teljes hiánya, sőt még településen belüli maximumok sincsenek, tehát gyakorlatilag egy érdekeltség több település határát - mint ahogy látjuk Somogyban például, most amiket nézek állami földeket, négy-öt-hat-nyolc, és nemcsak Fejér megyéről van itt szó. A település teljes határát bekeríti egy család a családtagokon keresztül, feleség, sógor, lány, fiú, mindenkire szétírva ez a birtok. Azt hiszem, ez egy álvita, hogy hogyan lehet majd hozzájutni ehhez a kedvezményhez, amit ez a törvény itt garantál, mert nem ez lesz a fő módszer a birtokmaximum meghaladására.

Helyi földbizottság. Lesz-e működőképes vagy működésképtelen lesz ez a helyi földbizottság? Mert itt ugye ez az alapkérdés, hogy milyen földbizottság jön itt létre, akár így, akár úgy, akármilyen formában. Kérem, az alap földforgalmi törvény, a nyári törvény azt mondja, hogy a helyi földhasználók hozzák létre ezt a földbizottságot. Kik használják ma a földet? Olyan arányban használják, amilyen arányban itt elhangzott. Mondok egy példát: Lepsényben tizenöt család a földterület 20 százalékához jut hozzá, akik ténylegesen gazdálkodó családok, a 80 százalékát egy nagytőkés társaság használja Lepsény külterületének. Kikből áll akkor a helyi földbizottság? A földhasználókból. Ki a 80 százaléknyi föld használója? Az a tőkés társaság, a Nyerges-Simicska-féle Mezort-csoporthoz tartozó Dél-Balatoni Agro használja az egész földet, tehát azokból fog állni a földbizottság. Hát ki másból?

A törvény nem azt mondja, hogy a helyben élő gazdálkodó családok hozzák ezt létre, hanem a föld használói, akik ma használják a földet. Ez tökéletes bebetonozása annak a struktúrának, ami itt van, sőt, nem csak az ő bérleti szerződésük időtartamára betonozza be a jelenlegi viszonyokat, mert ha ők lesznek többségben ezekben a földbizottságokban, akkor ők fogják azt is meghatározni, hogy egyáltalán kinek lehet eladni ott a földet. Hova fog ez vezetni?

Tehát a technikai szabályozása ennek a kérdésnek nagyon fontos dolog. Egyetértek Font Sándorral, hogy ha már egyszer van itt egy ilyen törvény, akkor ezt valamilyen módon szabályozni kell, de tartok tőle, hogy maga ez a technikai szabályozás az alapproblémákat egyáltalán nem fogja megoldani.

Ami az osztatlan közöst illeti, szóba hozta az elnök úr és mások is szóba hozták az osztatlan közöst. Nem igazán értem, hogy mi akadálya lehetne annak, hogy - épp Font elnök úrnak egy nagyon jó konstrukciója volt erre, hogy elkezdődhetne, folytatódhatna és zajlana le gyors ütemben a kiadása ezeknek a földeknek. Nem azon kell itt agyalni - bocsánatot kérek a kifejezésért -, hogy a jelenlegi idióta szerkezetet, ami ebből az osztatlan közösből származik, hogyan lehet, és nem tudom, milyen technikai megoldásokkal mégis valamerre terelni, hanem valószínűleg az alapproblémát kéne megoldani, az alapprobléma pedig az, hogy nem is ismer Európa ilyet, hogy osztatlan közös tulajdon.

Az elnök úrnak volt egy nagyon jó konstrukciója erre, hogy hogyan kezdenénk el egyik oldalról kiosztani azoknál, akik ezt igénybe veszik: oda kell tenni a pénzt, és ki kell osztani. 16 milliárd forintból - akkor, annak idején azt számítottuk - le lehetne bonyolítani ezt. Mi akadálya van, hogy ezt sokkal nagyobb vehemenciával megtegyük, ráállítva egy apparátust, hogy mindazok, akik ki akarják vinni a földet, vigyék ki? Ez az egyetlen helyes megoldás arra, hogy ezt az áldatlan szerkezetet, amit itt húzunk, nem tudom, mióta magunkkal, megváltoztassuk: normális tulajdonba kell helyezni az embereket, és rendelkezési jogot kell biztosítani az embereknek a saját földjük fölött, és nem ilyen kényszerhelyzeteket fönntartani hosszú időszakon keresztül. Azt hiszem, elnök úr - mert Font elnök úr mondta ezt -, ez igazán nem oldja meg ezt a problémát, ami itt körvonalazódik. Lehet, hogy bizonyos dolgokat egyszerűsít, de az alapprobléma itt van, és ezen az alapproblémán nem fogunk úrrá lenni.

Az állattartás ügyét Gőgös képviselő úr nagyon élénken felvetette, és aztán itt mások is érintették. Azt hiszem, itt is az alapprobléma ott van, hogy állattartás jószerével más sehol nincs; nagy szakosított telepeken van, a nagy szakosított telepek pedig olyan hatékonysággal dolgoznak, amilyennel. Erre is szoktam mondani azt a példát, hogy ha annyira hatékony lenne ez a fajta állattartás ezeken a szuperintenzív nagy telepeken, amelyek kialakultak itt - amibe 300 milliárd forintot ölt bele egyébként az előző kormány, hogy ezeket rekonstruálja, és kényszerhelyzetet teremtett azzal, hogy már ebből nem tudsz kilépni, bele van ölve a rengeteg pénz -, nos, ha ezek a telepek, amelyekhez most így-úgy-amúgy megpróbál földet biztosítani, olyan versenyképesek lennének valóban, akkor valószínűleg a magyar hús és tej nem szorult volna ki a saját piacairól is olyan gazdaságok termékei révén, amelyek egyáltalán nem ilyen nagy szakosított telepekre alapozzák a mezőgazdaságukat.

Ami a kamarát illeti, és hogy működőképes lesz-e - még visszatérve egy picit a helyi földbizottságra. Nyilván pontosan tudjuk, hogy a kamarai helyi bizottságok és a földbizottság nem ugyanaz, de az emberben felmerül, hogy ha nem lesz működőképes - és ennek ezer módja van, hogy hogyan ne legyen működőképes egy helyi földbizottság.

(20.20)

Például úgy, ha olyan helyzetet sikerül teremteni, hogy nagyon eltérő érdekkörök kerülnek be ezekbe a földbizottságokba. Ahogy mondtam, hogy kik a földhasználók jelenleg és milyen módon, ott állnak azok a családok, akik még szeretnének hozzájutni. Ez két nagyon eltérő érdekkör, amely akár működésképtelenné is teheti ezt a helyi földbizottságot. Ebben az esetben az a kamarai bizottság lép a helyébe - ezt a mostani törvény mondja -, amelyet mostanában választanak. Jelezni szeretném egyébként, hogy mindenkinek kamarai tagnak kell lenni, tehát tulajdonképpen ki kéne értesíteni mindenkit arról, hogy zajlik egy ilyen bizottság létrehozása. Én is úton-útfélen, mindenhonnan azt hallom, hogy fülbesúgás módszerével megy, hogy hogyan hozza létre majd a kamara a helyi bizottságokat. Nem tudom, hogy más miről értesült, nekem ezek az információim. Tehát a gazdák nagyon nagy többsége nem is tudja, hogy ezek a bizottságok létrejönnek, sőt bizonyos szűk körben javaslatot kérnek, hogy kikből álljanak ezek a bizottságok. Valószínűleg ezeket választani kéne, ezeket is. Ha én az agrárkamarai törvényt jól értelmezem, ott valószínűleg mindenki, miután kötelező tagság van, választó és választható lenne. Tehát ha már egyszer fölmerül, hogy a kamarai helyi bizottság adott esetben átveheti ennek a fölbizottságnak a funkcióját, akkor még inkább alapkövetelmény, hogy ez a bizottság, a kamarai bizottság valóban a teljes gazdálkodói közösség választó és választható funkciójából jöjjön létre, és nem fülbesúgásos módon.

Anélkül, hogy itt nagyon hosszan szólnék hozzá, mert valószínűleg jelentős változásokat nem fog tudni elérni egy hozzászólás sem a mai napon, azt szomorúan látom, amit Simon államtitkár úr a mezőgazdasági bizottság ülése előtt el is mondott, hogy üzemszabályozási törvény például nem lesz, ezért néhány elemet beemel ide a mostani törvénybe. Definiálja, hogy mi a mezőgazdasági üzem, de az üzemszabályozás nem erről szól, hogy definiáljuk, mi a mezőgazdasági üzem, az egy sokkal komolyabb, fontosabb törvény lenne, és a kettő együtt működne, a földforgalmi és az üzemszabályozási törvény együtt lenne, mint ahogy a családi gazdasági és a szövetkezeti törvény is együtt megy. Valóban, ezekre szükség lenne, azt sajnálattal látom, hogy akkor ezek szerint az üzemszabályozási törvény nem fog megszületni, és néhány passzus erejéig ebben a törvényben jelenik meg néhány kérdés az ügyek közül.

Végül annyit szeretnék azért hozzátenni, és ez most valóban általános törvényalkotási problémakört érint, és elnézést kérek érte, hogy egy szaktörvény vitája kapcsán szóvá teszem, de valóban, ez egy sokkal fontosabb ügy annál, semhogy péntek este beterjesztjük, egyetlen munkanap nincs közte, hogy az általános vitája, majd a részletes vitája lezajlik. Én azt hiszem, hogy ennél fontosabb ügyről van szó, semhogy ezt így lehetne elintézni. Ha valóban meg akarnánk ezt a területet érteni, a képviselők is esetleg arra törekednének, hogy meg is értsék, hogy miről szól a történet - most nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalt is értek alatta -, őszintén szólva én elképzelhetetlennek tartok egy ilyen törvényhozási menetet. A törvényalkotásnak is, gondolom, van egy minimális követelménye, úgyhogy ez, ahogy annak idején az agrárkamarai törvény is, reggel 9-kor beterjesztve, nyáron, négy nappal a zárás előtt, és estére megvolt a végeredmény, ugyanúgy ez nagyon emlékeztet arra. Nem hiszem, hogy jó irányba visz bennünket egy ilyenfajta törvényalkotás, jobban járnánk, ha nyugodtabb körülmények közt, nem az éjszakai órákban tárgyalnánk, adva ugyan 10 órát - de ki az, aki itt reggel 5 óráig fog ezen vitatkozni?

Tehát ez egy kicsit álszent megoldás is, hogy ilyen módon tárgyaljuk ezt a törvényt, mint ahogy nem egy ilyen törvény előfordult már ebben a Házban. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok és a függetlenek soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Magyar Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is a benyújtás körülményeivel kezdeném a törvényjavaslat kritikáját. Egészen elképesztőnek tartom én is azt a folyamatot, ami most már nem először zajlik itt a Házban, azaz, hogy péntek este megismerhetünk egy ekkora tervezetet, ami több mint 60 oldal, amely számtalan paragrafusból áll, és tényleg egy nagy anyagról van szó, és elvárják tőlünk, hogy hétfőn, itt a plenáris vitán megfelelő válaszokat adjunk azokra a kérdésekre, amelyek felvetődtek azokkal az aggályokkal kapcsolatban, amelyekkel megtaláltak minket azok, akik ilyen rövid idő alatt el tudták ezt a javaslatot érdemben olvasni.

Bizony én is komoly kételyeket támasztok azzal kapcsolatban, hogy akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselőtársaimnak a többsége egyáltalán el tudta olvasni ezt a javaslatot, mondjuk, a mezőgazdasági bizottság délelőtti ülésének kezdetéig, már csak azért is, mert egyetlenegy munkanap nem állt erre a feladatra a rendelkezésünkre, de természetesen mi ezt megtettük, a hétvégénkből megfelelő időt áldoztunk erre, de ez akkor is roppant kevés, hogy egy ilyen szakmai anyagot megfelelő módon fel tudjunk dolgozni, egyáltalán ki tudjuk kérni a szakértőink véleményét, a kabinet ezt megfelelő módon tudja kezelni. Úgyhogy ez mindenképpen a parlamentnek egy újabb megcsúfolása, s a Fidesz jogalkotásának egy olyan módszere, amelyre ugyan lehetőségük van, hiszen láthatjuk, hogy mindenféle gond nélkül meg fogják tudni szavazni ezt a törvényt is, de mégiscsak hadd engedtessék meg nekem, hogy ezt kritikával illessem.

Az a 10 órás időkeret, amit biztosítottak erre a törvényre, elegendő is lenne egyébként normál körülmények között ahhoz, hogy ezt a törvényt megvitassuk, hiszen az a 10 óra szerintem tényleg megadná a súlyát ennek a törvénynek, minden részletét ki tudnánk itt bontani az általános vita során, de ilyen módon, hogy csak ennyi idő állt a rendelkezésünkre, komoly kérdések vetődnek fel bennem azzal kapcsolatban, hogy mondjuk, egy óra múlva még itt leszünk-e a plenáris ülésen, hiszen érdemben nem sok mindenről tudunk vitatkozni, nem hiszem, hogy ki tudják beszélni a frakciók a megkapott időkeretet. Tehát jó lenne, ha olyankor is nagyvonalúan bánnának az időkerettel kormánypárti képviselőtársaink, amikor valóban lesz lehetőség ennek a kibeszélésére, és érdemi vitát tudunk folytatni. Legalább 2-3 munkanapot adhatnának egy ilyen komoly törvény vitájára, arról már nem is beszélek, hogy esetleg a szakmai szervezeteknek a véleményét is megismerhetnénk.

A mezőgazdasági bizottság ülésén én is érdeklődéssel hallgattam az előterjesztő részéről azt a beismerést, hogy a mostani földhasználók direkt kaptak ennyi időt arra, hogy meghosszabbítsák akár a lejárati idő előtt jóval azokat a földbérleti szerződéseket, amelyek biztosítják akár újabb 20 évre is ezeknek a telepeknek a működését. Nyilván a szándékot mi is láttuk, és tudtuk, hogy ez áll mögötte, de ilyen beismerő vallomásra azért nem számítottunk, meglepődtünk, de köszönjük az őszinte szavakat, még ha kicsit későn is jöttek.

Én is egy elképesztő álvitának tartom, ami itt zajlik az 1200 és az 1800 hektár körül. Eleve a földforgalmi törvényben már kifejtettük azt, hogy az 1200 hektárral kapcsolatban mi a véleményünk, mik az aggályaink, és hogy egyáltalán nem tartjuk ezt egy megfelelő birtokméretnek, hiszen ez jócskán túl van azon, amely egy normálisan működő mezőgazdasági országban szerintem elfogadható lehetne. És ahogy ismerjük az életet, ismerjük a gyakorlatot, mindannyian tudjuk, hogy semmiféle problémát nem fog jelenteni ez a birtokméret-korlátozás, hiszen önök egy olyan földforgalmi törvényt hoztak, ami nem teszi lehetővé azt, hogy akár ezt a korlátozást be tudjuk tartatni. Semmilyen módon nem áll az államnak... - semmilyen lehetősége nincs arra az önök földforgalmi törvénye miatt, hogy a szétírásokat például ellenőrizze, megakadályozza, vagy valamilyen formában gátat szabjon nekik.

A kamarai párhuzammal kapcsolatban lehet azt mondani, hogy ez egy csúsztatás, és az ellenzéknek egy túlerőltetett gyanúja, miszerint ezeknek köze lesz majd a földbizottságokhoz. Ne legyen igazunk, és valóban az következzen be, amit önök mondanak, hogy semmi köze a most zajló kamarai belső választásoknak a későbbi földbizottságokhoz, de ha ez így is van, akkor is úgy gondolom, hogy az a kamara, amelyik a saját tagjaiból csak 7 százaléknyi választót tudott megszólítani, az így is többletlehetőségeket kap azokban az esetekben, ahol ezek a földbizottságok nem fognak tudni működni valamilyen oknál fogva. Ez a választási arány szerintem nem ad elég lehetőséget, elég felhatalmazást a kamarának ahhoz, hogy ilyen súlyú kérdésekben döntsön, ráadásul átírtuk, éppen a múlt héten volt a vitája az újabb kamarai törvénynek, amelyben alapjaiban átírtuk a kamarát jó néhány tekintetben, így ez főleg felhoz kérdéseket.

(20.30)

Az állattartás, foglalkoztatási kötelezettség és a többi kérdéskör, ami érinti a most tárgyalt javaslatot, szintén megérne egy újabb vitát, de hát a földforgalmi törvényben már ezeknek az alapjait letették, így ezek a technikai pontosítások nem tudnak érdemben változást elérni, még ha én is elfogadom azt nyilvánvalóan, hogy a földforgalmi törvény életbelépéséhez szükség van ezekre a módosításokra. Nekünk az alapokkal van problémánk, tehát ennek a földforgalmi törvénynek nem kellene életbe lépnie, így egészen más segédtörvényekre is lenne szükség.

Például elvárhattuk volna, hogy a földforgalmi törvényt olyan módon módosítsák, hogy legalább a legalapvetőbb átveréseket kivegyék a földforgalmi törvényből. Elég, ha azt a példát említem meg, amikor az egész országot roadshow-zták azzal, hogy a földtörvény majd a külföldiek földvásárlását megakadályozza. Csak azt felejtették el elmondani ezeken a roadshow-kon, hogy önök a "külföldi" szó jelentését teljesen átírták, és az önök értelmezésében a dán, a holland vagy éppen az osztrák nem számít külföldinek. Tehát örültünk volna, ha mondjuk, olyan módosítások érkeznek, ahol ezt az átverést tisztázzák és nem próbálják meg az embereket tovább butítani és tovább átverni ezzel.

Örültünk volna annak is, hogyha ezek a segédtörvények például tisztázzák az integrátorok szerepét. Most már egy éve homályba vésznek ezek az integrátorok. Az alaptörvényben védjük őket, illetve lehet hallani a pletykákból, hogy milyen jogokat és milyen feladatokat fognak kapni ezek az integrátorok, de még semmi konkrétumot nem tártak elénk, semmi biztatót, semmi olyat, ami meggyőzne minket arról, hogy ez egy helyes irány.

Szintén örültünk volna, hogyha megérkezik az a három-négy egyéb komoly törvény, nem a segédtörvényekre gondolok, hanem azokra, amelyeket a földforgalmi törvény vitájában és még azt megelőzően megígértek. Itt ma már elhangzott, de például az üzemszabályozási törvény is egy ilyen hiányzó eleme. Ezek nélkül a törvények nélkül, amelyek még a korábbi ígéretekben tényleg szerepeltek, szerintem tételesen fel tudjuk itt mindannyian sorolni ezeket, ezek hiányában nem is lehet szerintem értelmezni a földforgalmi törvényt, sem pedig a segédtörvényeket, nem is lehet egy egészként kezelni őket, nem is lehet rájuk igent mondani.

Szintén jó lett volna, ha ezekben a segédtörvényekben, mondjuk, rendezzük a Nemzeti Földalap körüli zűrös ügyeket. Tudom, hogy nem a most tárgyalt javaslat része, és ma már esett róla szó, de mégiscsak el kell mondani egy ilyen agrárvita kapcsán, hogy olyan jelenségek vannak most már folyamatosan az állami földek körül, amelyeknek a rendezése elengedhetetlen, és úgy gondolom, hogy a kormány nem úszhatja meg annyival az állami földek körüli botrányt, hogy feljebb buktatja a Nemzeti Földalapkezelő vezetőjét, és megjutalmazza egy újabb kinevezéssel, miközben nem rendeződtek a legalapvetőbb problémák sem az állami földek körül.

Nem tudjuk még mindig azt, hogy kinek és milyen módon áll érdekében az, pontosabban: mi ellenzékiek tudjuk, de a széles közvélemény felé önök ezt még nem vallották be, hogy kinek és milyen módon érdeke az, hogy az állami földeket így osszák ki maguk között, és miért nem lehetséges az, hogy egy szerintem 2013. év végén Európában teljesen bevett és normális állami földbérletekről szóló törvényt alkossunk, ahol mondjuk, a nyilvánosság, a jogorvoslati lehetőség és a helyben élő családi gazdálkodók mindenkoron való felülreprezentálása lehetséges lenne egy ilyen törvényben. Nem tudom, hogy miért nem lehet ezekről érdemben vitatkozni, és miért nem lehet egy ilyen módosítást elfogadni és elénk rakni, és miért nem lehetnek az állami földalapkezelő vezetőjének a feljebb buktatásán túl olyan következményei is ezeknek a botrányoknak, hogy mondjuk, legalább a gyanús ügyleteket felülvizsgálják, őszintén, nyíltan elmondják, hogy ezen és ezen a ponton hibáztunk, és újrapályáztatják ezeket a földterületeket. Így a kampányban egyébként még szerintem jól is jönne önöknek, úgyhogy mint politikai tanácsadójuk is szeretném ezt feltétlenül ajánlani.

Félretéve egy kicsit tényleg a humort, sok-sok helyben élő családi gazdálkodó lehetőségeit tették tönkre, és vették el a reményt is tőlük azzal kapcsolatban, hogy esélyük lehet egy egészséges birtokméretre, hogy esélyük lehet egyáltalán helyben megélni, hogy az az apa, akivel nemrég találkoztam, őszintén tudja majd mondani a fiának, hogy töltse ki nyugodtan azt az agrár-felsőoktatási jelentkezési ívet majd most az év elején, hiszen érdemes lesz ilyen felsőoktatási intézménybe menni, mert majd meg fog tudni élni helyben a mezőgazdaságból. Nem fogja tudni egyetlenegy ilyen apa sem őszintén a fiait ilyen döntésre biztatni, amíg ilyen hozzáállás van az állam részéről, ha csak az állami földeket nézem, de hát a földforgalmi törvényen keresztül ez gyakorlatilag minden földterületre igaz. Nem fogja tudni neki őszintén mondani, hogy ne menjen ki külföldre, hanem igenis maradjon itthon, mert van értelme egy ilyen adottságú országban ilyen tanulmányokat folytatni, és talán jobban jár majd azzal, mintha kimenne bármelyik gyorsétteremláncba Nyugat-Európába dolgozni.

Tehát összességében a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem fogja tudni támogatni ezt a tervezetet. Ha legegyszerűbben akarom megindokolni, akkor azért, mert a földforgalmi törvényt sem tudtuk támogatni számtalan olyan súlyos ok miatt, amelyeket akkor elmondtunk, és amely odáig vezetett, hogy a pulpitust kellett elfoglalnunk, hogy érzékeltessük azt, hogy mennyire nem tudjuk elfogadni ezt a földforgalmi törvényt. Ebből szerintem egyenesen következik, hogy az ezt segítő segédtörvényeket - mondjuk így - sem tudjuk támogatni, illetve a benyújtás körülményeiről is megemlékeztem, amely szerintem már önmagában indokolja azt, hogy elfogadhatatlan ez a javaslat.

Köszönöm szépen, elnök úr, röviden ennyit akartam. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra Szabó Rebeka képviselő asszony következik.

Parancsoljon!

SZABÓ REBEKA (független): Köszönöm szépen a szót. Csak egészen röviden. Azt hiszem, hogy lesújtó képet ad a Fidesz-kormány földügyekkel kapcsolatos törvényhozásáról ez a törvény is, kezdve onnan, hogy milyen rövid határidő állt rendelkezésre átnézni, folytatva odáig, hogy csupa félmegoldásokat és rossz megoldásokat hoznak ide a parlament elé. Szemmel láthatólag nem tudnak mit kezdeni ezzel az egész problémával, és igyekeznek a hazug propagandát alátámasztani minél hatékonyabban, de közben teljesen nyilvánvaló, hogy most is a saját politikai érdekeiknek és a saját politikai érdekcsoportjaiknak megfelelően hozzák ezeket a szabályokat.

Nincs igazából arra kidolgozott stratégia, hogy hogyan lehetne egyébként a nagyobb birtokokat átsegíteni azon, hogy kisebbekké váljanak. Teljesen nyilvánvaló, hogy itt is csak a túlélésre játszanak, vagy az önök politikusait, illetve Fidesz közeli különböző oligarcháit ráeresztik ezekre a nagybirtokokra, és akkor majd ők megkapják valahogy ezeknek a maradékait vagy biztosítják ezeknek a túlélését.

Elhangzott itt, hogy igaziból nem lesz üzemtörvény, még mindig nincs szövetkezetekről szóló törvény, a családi gazdálkodásról szóló törvényről, azt hiszem, már nem is álmodhatunk. Azt a jó ötletet, amit egyébként a helyi földbizottságok léte jelentett, önöknek ezt is sikerült kiválóan elrontani, hiszen azzal, hogy nem a helyben élő gazdálkodók alkotnak egy bizottságot, hanem azok, akik ott földet használnak egy-egy településen, például azt érik el, hogy Alcsútdobozon majd többnyire Mészáros Lőrinc lesz az, aki a helyi földbizottságnak lesz a tagja, és Lepsényen meg, mondjuk, a Dél-Balaton Agro. Nem tudom, Simicska Lajos fog ott ülni a helyi földbizottságban; nem is tudom, ezt hogyan képzelik el, hogy gyakorlatilag sokkal több lehetőséget adnak azoknak az oligarcháknak, akiket önök a rossz állami földbérletpályázataikkal betonoztak most be (Az elnök csenget.), és a helyi gazdáknak továbbra sem lesz lehetőségük. Szerintem ez elfogadhatatlan. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismételt rendes felszólalásra Font Sándor képviselő úr, a bizottság elnöke következik. Parancsoljon!

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ahol abbahagytam, ott folytatták felszólaló képviselőtársaim, a helyi földbizottságok kérdéskörénél, úgyhogy jó is, hogy ebben az ütemben sikerült újra szót kapnom.

Tehát tisztázzuk; egy ellenzéki indítvány volt az, amely azt kérte - még a kétharmados földforgalmi törvényre utalnék vissza -, hogy a helyi földbizottságok majd vétójoggal rendelkezzenek, ne csak véleményezési joggal, és a helyben élő gazdák így gyakorlatilag eldönthessék, hogy hosszú távon az egyes települések közigazgatási határához tartozó termőföldek esetében ki legyen végül a gazda, a gazdálkodó, netán a leendő gazdatársuk - szólt akkor a kérés.

Ez végül is befogadott többségi döntés lett, és most jutottunk el oda, hogy akkor kezdjük el tisztázni, hogy ezek a helyi földbizottságok hogyan állnak föl, kik lehetnek az alapító tagjai, kik kaphatnak majd oda meghívást, ki legyen az, aki koordinálja a helyi földbizottságok munkáját, netán kezdeményezze az első alakuló összehívást. Nem kérdéses, a sok-sok technikai kérdés közül ez azért fontos, mert egy olyan területre mutat rá, amely eddig nem volt ismert a magyar földforgalmazás témakörében, és egy újdonság, egy nóvum mindenki számára.

(20.40)

Nos, a jelenlegi szabályozás azt javasolja - és itt megint el szeretném választani a Nemzeti Agrárkamarában zajló eseményeket az e törvény által javasolt, helyi földbizottságok életét szabályzó rendelkezéstől. Tehát a jelenlegi szabályozás azt javasolja, hogy ahol jövő év, 2014. május 1-jéig nem állnak föl a helyi földbizottságok, ott és csak ebben az esetben, hogy ne álljon meg a földforgalmi élet, tehát valaki mégiscsak nyilatkozzon majd az egyes adásvételekkel és egyéb jogügyletekkel kapcsolatosan, ott az agrárkamara által felállított helyi földbizottságok vehessék át ezt a véleményező, vélelmező, vétójoggal rendelkező szerepkört, természetesen mindaddig, amíg valójában fel nem áll majd az eredendően szándékozott helyi földbizottsági csoport.

És akkor térjünk most már vissza a helyi földbizottság létére. Igen, ebben tisztázzuk, hogy itt csak földhasználók lehetnek azok, akik ide meghívást kapnak. De a földhasználók nem a földhasználat arányában kapnak meghívást. Ezért itt azért vitatkoznék Ángyán József ebből a logikából fakadó, véleményem szerint túlzó álláspontjával, mert lehet ugyan, ha igaz, én ezt nem ismerem, hogy egyes települések határában akár 60 százalékban is egy tulajdonosi közösség birtokolja a termőföldet, de a megmaradt 40 százalékban meg lehet, hogy 30, sokkal kisebb területen gazdálkodó helyi földhasználó van. Akkor igen, ott valószínű, hogy az az egy nagyüzemi gazdálkodó is kap egy jogosultságot az alakuló ülés meghívására, meg a 30, kisebb területen gazdálkodó is. Tehát nem állhat elő az a helyzet, amit ebből a véleményem szerint téves logikából következtetett ki, hogy ezek után a nagy területet használó személy egymaga alkotja a földbizottságot, a helyi földbizottságot, netán egymaga uralja ezt a helyi földbizottságot.

Ez nem állhat elő, mert földhasználókról van szó, tehát mindenki - a terveink szerint, és a javaslatból is kitűnik -, aki az agrárkamarához bejelentkezett, tehát olyan földhasználó, akit a törvény érintettségénél fogva, üzemi nagyságrendjét tekintve gazdálkodónak kell tekinteni - ezt a kérdést tavaly tisztáztuk a nemzeti agrárkamarai törvénynél -, azok mindegyike fog meghívást kapni az alakuló ülésre, amelyet éppen ez a törvénytervezet rendel el, hogy a jegyző fogja őket meghívni. Sőt, ennek a módját is itt már tisztázza, és akkor még a rendeletekről nem is beszéltünk, amelyekben jó néhány felhatalmazást adunk a kormánynak további technikai részletek tisztázására. Magyarul, az összes gazdatársunk nyugodt lehet afelől, hogy amikor a helyi földbizottságok alakuló ülésére majd sor kerül, amelyet a helyi települési jegyző fog elrendelni, ott minden érintett, tehát gazdálkodó, földhasználó érintett és nem a tulajdonosok, ez nagyon lényeges; ezért nem értek egyet Varga Géza képviselőtársam azon gondolatával, hogy a tulajdonosok is ilyen módon beleszólhatnának a földbizottságok életébe. Nem, csak a földhasználók - véleményem szerint helyesen - azok, akik alakító tagjai lehetnek a helyi földbizottságoknak.

A helyi földhasználók közössége egy alkalommal tehát összeül, és megválasztja a törvényben szereplő, egyébként a településen lakók számának függvényében a helyi földbizottság létszámát. Majd ezek után az elnököt maguk közül megválasztják. Azt gondolom, hogy ez rendjén van, ennek az eljárási szabályát tisztázta most, tisztázza törvényi szinten ez az előterjesztés, amelyhez kapcsolódhatnak végrehajtó rendeletek is.

És mint említettem, még egyszer tisztázva, kivételes extrém esetben, ha 2014. május 1-jéig valamely településen nem áll föl a helyi gazdákból alakítandó helyi földbizottság, csak ebben a kivételes esetben lép életbe az a 103. §-ban megfogalmazott javaslat, hogy ekkor bizony az agrárkamara ugyanilyen típusú földbizottsága lássa el ideiglenesen ezt a feladatot, hogy mint említettem, ne álljon meg az élet sem.

Visszatérve a benyújtott törvénytervezet további és szerintem fontos fejezeteihez, amelyről kevesen beszélnek... - és mindig szeretném is megjegyezni, hogy a benyújtott tervezetről próbáljunk meg beszélni. Persze, sokszor kihagyhatatlan, hogy nyúljunk vissza a kétharmados földtörvényhez, de azért hála istennek, e törvény előterjesztői gondoltak arra is, hogy mi fog történni az átmeneti időszakban. Mert most december 15-e és 2014. május 1-je között egy átmeneti időszak lesz, mert több, gazdálkodókat, államigazgatási szerveket érintő törvény szakaszosan lép életbe, miközben már helyi jogügyletek, bérleti szerződések esetleg éppen felmondásra kerülnek, esetleg lejárnak, esetleg éppen belépnek, és ekkor akár a földhivatali bejegyzéseknél, ingatlan-nyilvántartásoknál és egyéb területeken átmeneti problémák is keletkezhetnének. Az előterjesztő - véleményem szerint helyesen - gondolt erre az átmeneti időszakra is, és lekezeli ezt a kérdést is. Többek között azt is, hogy december 15-éig nem fog felállni, most már bizonyos, az az országos hatósági szerv, aki az egész földügy kapcsán az utolsó döntő szót majd kimondhatja, hogy megtörténhet-e a bejegyzés, a vásárlás, netán a haszonbérleti szerződés. Tehát ezt a helyzetet is le kellett kezelni, hogy majd csak '14. május 1-je utáni bérleti szerződések esetében kell ennek az államigazgatási szervnek a szerepét betöltenie.

Tehát egy nagyon fontos területre, az átmeneti rendelkezésekre egy elég jelentős szabálysort is megállapít ez az indítvány. Okulva, és ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, a 2012. évén meghozott egyes jogszabályok esetéből, amikor nem volt átmeneti rendelkezés sajnálatosan, és 2013. január 1-jén egyes földhivatalok nem tudták, hogy mit tegyenek, mert folyó ügyleteket nem tudtak lekezelni az életbe lépő új szabályok miatt... - utalok itt például a kifüggesztési szabály megváltozására, amely addig 15 napos kifüggesztési kötelezettséget írt elő, majd január 1-jétől 60 napos kifüggesztési kötelezettséget írt elő, és átmeneti szabályok nem rendezték, hogy mi van a már folyamatban lévő kifüggesztésekkel, hogy azok 15 nap után bevehetőek vagy már az új szabály szerint csak 60 nap után vehetőek be. De ez egy apróság, amit most elmondtam, ennél sokkal bonyolultabb átmeneti szabályrendszert kellett értelemszerűen megfogalmazni.

Nem kérdéses, hogy mint jeleztük, a magunk részéről természetesen támogatjuk ezt a törvénytervezetet, hiszen olyan, kétharmados földtörvényben megfogalmazott időkötöttségek álltak elő, amire válaszolni kellett, hogy mi legyen majd ezután, és olyan, minden szereplőt érintő területekre kiterjedve ismerteti, hogy az eljárási és egyéb szabályok hogyan vonatkoznak az egyes érintettekre. Tehát kikerülhetetlennek láttuk, hogy ezt a törvénytervezetet behozzuk és most megvitassuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kettőperces felszólalások következnek. Elsőként Ángyán József képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon! Azt hiszem, működik a mikrofonja is most már. Próbáljuk meg, majd az időt visszaigazítják. (Dr. Ángyán József feltűzi a mikrofonját.)

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm szépen, működik. Köszönöm a technikának is, hogy segítettek rajtunk.

Két megjegyzés Font elnök úr második hozzászólásával kapcsolatban: azt hiszem, hogy talán ilyen kategorikusan elutasítani azt, hogy a jelenlegi földhasználókon kívül más is beleszólhasson egy település földhasználati ügyeibe, nem biztos, hogy szerencsés - mondjuk, így fogalmazok. Nem véletlen az ombudsmannak az a megjegyzése, hogy másokat is érint, hogy mi történik egy település külterületén. Arról nem is beszélve, hogy akinek nincs tulajdona, de ott él abban a közösségben, azt is mélyen érinti ez a kérdés. Tehát a magam részéről nem gondolom, hogy szerencsés ilyen kategorikusan elutasítani, hogy ez csak a jelenlegi földhasználókra vonatkozó kérdés lenne, hogy kihez kerül a település földje, külterülete.

(20.50)

A másik: eddig nem került szóba, de ez az adatkezelés ügyei. Lehetőséget biztosított volna ez a törvény, hogy valóban megoldja vagy igyekezzen legalább megteremteni annak a feltételeit, hogy legyen egyfajta összeszámítás.

Ma nem tudja megmondani senki, hogy az országban kinek mennyi földje van, bevallásos alapon megy ez a történet; mint ahogy a törvény is most már bizonyos lépéseket egyszerűen bevalláshoz köt, és nem ellenőrzi ennek a tényleges meglétét. Ha utólagos ellenőrzés során kibukik, akkor vannak szankciók bizonyos bejelentésekhez kötve. Azt gondolom, előbb-utóbb valamilyen módon el kell tudni érni, ha nem most, majd máskor, hogy olyan adatnyilvántartás legyen, amiből világos képet kapunk, hogy ki is használja Magyarországon a földet, országosan áttekintve a kérdést.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, parancsoljon!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretnék idézni egy nagyon fontos dolgot a Magyar Hírlap mai számából, egy kormányzati hirdetést, amely úgy szól: "Törvény védi a magyar földet a spekulánsoktól, tudta?" Tudta-e, gondolom, talán így lett volna helyes. Nem tudtuk, mert nincs is ilyen. Ez a törvény se lesz ilyen, a földtörvény sem volt ilyen. Azért foglaltuk el a pulpitust, azért helyzetük kilátásba azt, hogy nem fog megállni az ellenállás ezzel szemben. Önök egy teljesen rossz vágányon járnak.

Tiszteletre méltónak tekintem Font Sándor képviselő úrnak azt az okfejtését, hogy elmondja, megszületett egy kétharmados földtörvény, ennek szükségképpen vannak átmeneti szabályai, keletkeztek dichotómiák a rendszerben, valóban 60 nap, 15 nap, fel kell oldani s a többi. De ez most részletkérdés. Egy teljesen rossz koncepció irányába mozdultak el. Ezt már ezerszer megvitattuk, nyilván Budai Gyula államtitkár úr is nagyon jól tudja, rengeteg csörte volt már a Jobbik-frakció, az LMP-frakció, a kormánypártok között, de úgy tűnik, hogy nincs elmozdulás.

A törvény védi a magyar földet a spekulánsoktól. Már bocsánat, de Csányi Sándortól, Magyarország leggazdagabb emberétől ki védi meg a magyar földet? Jelenleg senki nem védi meg. Közlöm önökkel, hogy 28 ezer hektáron gazdálkodik a Bonafarm Csoport, amely Csányi Sándor érdekeltségében áll. Ő egy szolid kisgazda ebben az országban. Állítólag több foglalkoztatottra kevesebb hektár jut, mint máshol, ez nagyon dicséretes dolog, ellenben semmi köze nincs ahhoz az életlehetőséghez, amit a magyar mezőgazdaság magában rejt, hogy életvitelszerűen, a földdel összeölelkezve családi gazdaságokon alapuló jövőt építsünk ebben az országban, és ne a nagybirtokosok latin-amerikai latifundiumait építsük. Ezzel szakítani kell.

Ebből fakadóan hiába tárgyaljuk az átmeneti szabályait egy olyan törvénynek, ami totálisan elfogadhatatlan, alkalmatlan és a földet nem védi meg. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel arra kérem, hogy nem kellene emlékeztetnie a pulpitusfoglalásra. Magyar Zoltán képviselő úr következik. Parancsoljon!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Font elnök úrra szeretnék reagálni néhány gondolatban. Én igenis életszerűnek tartom azt, hogy egy adott település környékén lévő földhasználók körében egy család vagy egy érdekkör nagyon könnyen többségbe kerülhet. Nem végeztünk ilyen számításokat, de ezek után talán érdemes lesz. Ez kisebb településeken vagy olyan helyeken, ahol egy-egy családnak vagy érdekkörnek a kiépítettsége már hosszabb ideje megvan, akár évtizedek óta, ott ez nagyon életszerű, és több száz települést érinthet ebben az országban, úgyhogy igenis át kellene gondolni ezt a rendelkezést.

Szintén életszerűnek tartom azt is, hogy sok olyan település lehet, ahol nem minden földhasználó érzi majd magát feltétlenül érintettnek, vagy nem fogja ez a történet annyira megérinteni őt, hogy elmegy majd és szavazni fog, ahogy láttuk ezt az agrárkamarai választásokon is, ahol 7 százalék ment el szavazni, ahogy az már elhangzott. Egy hasonló aránynál könnyen előfordulhat az, hogy olyanok döntenek ilyen fajsúlyos kérdésekben, ami évtizedekre vagy akár még hosszabb időre meghatározza egy-egy település lehetőségeit, a fejlődését, azt, hogy milyen utat választ. Igenis megvan ez a veszély, hogy néhány érdekeltség fogja ezt eldönteni, ahogy mondtam, akár több száz településen is.

De vannak itt komolyabb problémák is, amiket Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam is említett. Ezek is azt mondatják velünk, hogy bizony nem lehet elfogadni ezt a módosítást.

Ez sajnos ugyanazt a hibás logikát követi, amit az eredeti földforgalmi törvény követ. Épp ezért csak ismétlem magam: nem fogjuk tudni támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő felszólaló Jakab István, az Országgyűlés alelnöke. Parancsoljon, alelnök úr!

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén a helyi földbizottságokkal kapcsolatban vagyok kénytelen reagálni. Én úgy emlékszem, és elég pontosan, hogy az volt a rendező elv, és ebben mindenki egyetértett, hogy a saját sorsáról a helyben lakó, helyben gazdálkodó emberek döntsenek. Ajánlom képviselőtársaim szíves figyelmébe, hogy aki ma gazdálkodni akar, magyarul, bérbe van adva a földje, de ő vagy a gyereke gazdálkodni akar - nyilván ha egy családi gazdaságon belül van -, akkor az adott gazdasági év végével vissza tudja venni a földet, tehát megvan a lehetősége a gazdálkodásra - ez az egyik.

A másik: egyetértve Font elnök úrral, hát kinek a kezébe kell tenni a döntést, ha nem azokéba, akik ott és abból akarnak megélni, ahol a földjük van és gazdálkodnak.

A harmadik: szeretném aláhúzni, hogy nem tudja egy család birtokolni a település döntéshozó tagjainak a létszámát, ugyanis mennyi őstermelő van egy településen. Kizárta valaki az őstermelőket? Megvan a szavazati joguk? Hát drága kollégáim, kedves képviselőtársaim, mozgósítani kell az embereket, hogy menjenek el. Azt gondolom, hogy ez feladat és lehetőség.

Nem tisztem kommentálni a kamarai ügyet, nem is kívánok beleavatkozni, azonban szíves figyelmükbe ajánlok egyetlen adatot. Képviselőtársaim, 17 ezer gazda vett részt a szavazáson, az előző agrárkamarai létszámnak a fele. Ezt azért ajánlom szíves figyelmükbe.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Magyar Zoltán képviselő úr, parancsoljon!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Jakab képviselőtársamra kénytelen vagyok reagálni. Azért azt szögezzük le, én azzal nem dicsértem az előző kamarát, hogy a mostanit kritizáltam, meg a részvételi arányt. Számtalanszor elmondtuk már, hogy a szocialista időkben létrejött kamarai rendszert alapjaiban meg kellett változtatni, ebben nincs vita közöttünk.

De amikor azt mondja, hogy kinek másnak kellene döntenie, mint a mostani földhasználóknak, a helyben élőknek, akkor azokra is gondol, akiknek kiskaput hagytak az állami földek területén? Arra is gondol, amely példát már többször felhoztam itt a Házban, hogy Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye 4500 hektár állami földjét olyanokkal nyúlatják le éppen ezekben az órákban is, akik egyetlenegy nap alatt hoztak létre 16 céget egy jól ismert kormány közeli nagybirtok ügyvédje által? A cégjegyzéksorszámban egymást követik ezek a cégek, semmi közük a helybeli családi gazdálkodókhoz, mindegyik cég tulajdonosa köthető ehhez a nagy birodalomhoz, és csak azért hozták létre ezeket, hogy kijátsszák az állami földeket saját maguknak. Ezentúl az ilyenek is ugyanúgy részesei lehetnek a helyi földbizottságoknak?

Azért gondoljuk át, amikor ilyen kijelentéseket teszünk, és vehemensen védjük az egyébként jól hangzó helyi gazdálkodókat, mert önök olyan kiskapukat hagytak bent például az állami földek területén is, ami bizony azt eredményezi, hogy nemcsak a helyben élők lesznek a helyi földek bérlői, használói, ahogy most sem így van. Csak ezt igyekeztem pontosítani, nehogy úgy jöjjön ki, mintha mi, jobbikosok az ellen a logika ellen mennénk, hogy a helyben élő családi gazdálkodók lehetőségeit meg a döntéshozó képességüket csorbítanánk. Önök egész egyszerűen olyan kiskapukat hagytak a törvényben, amelyek értelmezhetetlenek.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Lengyel Szilvia képviselő asszony következik, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

LENGYEL SZILVIA (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Font elnök úr szájából hangzott el szó szerint, hogy a benyújtott indítványra szükség van. Én azt gondolom, hogy ezt előttem szóló képviselőtársaim sem vitatták, ugyanis ha van már egy kétharmados földtörvényünk, akkor nyilvánvalóan kell, hogy mellérendelődjenek ezek a technikai szabályozók és a segédtörvény. De én sem tudom megkímélni önöket attól, hogy néhány szót ne ejtsek arról a módszerről, arról az eljárásról, ahogy ez a törvényjavaslat elénk került, és ahogy most erről tudunk vitatkozni.

(21.00)

Ez a szokásos sietség, ami azt eredményezte, hogy gyakorlatilag szombat déltől vasárnap estig vagy hétfő reggelig állt rendelkezésünkre idő, hogy ezt áttanulmányozzuk. Hát, ezt már említettem ma korábban, hogy erre tulajdonképpen már nem is nagyon lehet szavakat találni. Nagyon érdekes az, hogy önök folyton azt kérik rajtunk, ellenzékieken számon, hogy miért nem előlegezzük meg a bizalmat a kormány bizonyos tevékenységeivel szemben. Hát, komolyan, ilyen eljárással, ilyen körülmények között egészen egyszerűen nem is tudom, hogy ilyen kérdések hogyan szoktak eszükbe jutni. Mert ugye, ha az igazi szándék az lenne, hogy miután közös szívügyünk a magyar termőföld helyzete és védelme, akkor azt gondolom, ezt nem ilyen módszerrel, nem ilyen eljárással kellett volna most idehozni, és nem most, ezen a késői órán és nem ilyen hirtelenséggel vitatkoznánk.

És hát szeretném kérdezni, hogy nem mondták-e még önöknek azt, hogy nem muszáj mindent megtenni, amit megtehetnek. Ugyanis néha nagyon fontos az, nem is tudom, ebben az esetben nagyon is célravezető lett volna, ha egy kicsit elegánsabb megoldás irányába mennek el. Mert erre szerintem szükségünk van a mindennapokban. És amióta én ennek a tisztelt Háznak a tagja vagyok, azóta erre nagyon-nagyon kevés példát láttam. Azért ez elég fájó, be kell hogy valljam. Persze, ha az elegáns megoldások keresése és alkalmazása nyilvánvalóan nem jön belülről, akkor kár erőltetni, és nem is lehet. Mi korábban is jeleztük, hogy sokkal több értelme lenne alaposan végiggondolni az ilyen sietséggel beterjesztett törvényeket ahelyett, hogy utána a kapkodás miatt folyamatosan javítgatni kelljen őket, folyamatosan visszajöjjenek. Nem kell nagyon messzire menni, a hegyközségi törvény is nagyon szép példa volt erre.

Ha nagyon röviden akarnám erről a beterjesztett javaslatról a véleményünket megfogalmazni, vagy ezt az egészet leírni, akkor tulajdonképpen nagyon egyszerűen csak azt kell mondani szerintem, hogy olyan ez a segédtörvény, amilyen maga a földtörvény, az a bizonyos júniusban elfogadott, aminek, ugyebár a fő irányával kapcsolatosan, azt hiszem, nagyon sokat vitatkoztunk az elmúlt hónapokban. Az nyilván az önök számára is köztudott, hogy az LMP annak az irányával nem értett egyet, nem is szavazta meg, ebből következően a részletszabályozást sem tudjuk támogatni. De nyilvánvalóan, miután nem értettünk egyet azzal a júniusban elfogadott földtörvénnyel, ezért fordultunk Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok biztosához, és kértük tőle, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, és kezdeményezze az új földtörvény alkotmányossági vizsgálatát, illetve a jogszabály módosítását.

De hát igazából ez a júniusban elfogadott földtörvény olyan földtörvény, ami az elmúlt 25 évben kialakult birtokkoncentrációt fagyasztja be, és nagyon sajnálom, hogy én ma nem olvastam a Magyar Hírlapot, és Gaudi képviselőtársam olvasta föl azt a hirdetést, amit talált a Magyar Hírlapban. És hát igen, ez egy picit érdekes, hogy egyébként milyen irányba haladunk, és közben milyen hirdetéseket látunk. Na, de hát ettől elszakadva, itt számos részletszabályt tartalmaz az előttünk fekvő csomag, de hát ugye, azt mindannyian tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik, én azért néhány javítanivalót szeretnék javasolni az előterjesztéssel kapcsolatban.

Délelőtt is fölvetettem már, hogy az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal való közlése területén azért lenne mit javítani a nyilvánosság érdekében. Ugyanis a gyakorlati tapasztalatok meg a hozzám és hozzánk érkezett visszajelzések azt mutatják, hogy a kifüggesztések esetlegessége sok visszaélésre ad lehetőséget. Ezért javasolnám kiterjeszteni a kifüggesztési kötelezettséget, pontosabban kiegészíteni az elővásárlásra jogosult telekszomszédok írásbeli értesítési kötelezettségével is. Aztán ugye, itt fölmerült több képviselőtársamtól az osztatlan közös földtulajdon kérdése. Erre például fölmerült egy olyan javaslat részünkről, hogy a közös tulajdonban álló földek használatának szabályaihoz be lehetne iktatni egy olyan határidőt, ami az osztatlan közös földtulajdon teljes megszüntetésére irányulna. Ez az időpont akár lehetne 2016. január 1-je is. Ha a résztulajdonosok eddig a határidőig maguk nem szüntetik meg a közös tulajdont, az állam maga tegye ezt meg, megvásárolva azt tőlük. Bár a kormány azt rögzítette, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetése kiemelt politikai célja, ezt már többször hallottuk, de nem találkoztunk, illetve nem emlékszem, hogy erre vonatkozóan hallhattam valaha is egy konkrét dátumot, tehát egy határidőt. Nem találkoztam azzal, hogy erre megszabtak volna határidőt. Ugye, azt mindannyian tudjuk, hogy az osztatlan közös földtulajdon akadályozza a gazdaságos és ésszerű gazdasági tevékenységet, és megnehezíti egyes esetekben bizonyos támogatások igénylését.

Aztán a termőföld kényszerhasznosítására vonatkozó szabályoknál is azért akad javítanivaló. A kényszerhasznosítás, ugye, az a terület, ami szintén sok visszaélésről híres. És hát ugye, ez az egyik ilyen tipikus esete az úgynevezett földrablásnak, amit sajnos Magyarországon is látunk. Az egyik legismertebb eset éppen a Nyerges Zsolt- és Simicska Lajos-féle Mezort Zrt. esetében történik Lepsény környékén. Ennek megakadályozására itt is az elővásárlási és az elő-haszonbérleti joghoz hasonlóan szükség lenne a kényszerhasznosítási hirdetmény írásbeli, lakcímre postázott közlésére az összes érintettel. Enélkül pedig nyilvánvalóan továbbra is levajazható lenne az egész történet. Ezért lenne fontos, hogy ez a lépcsőfok beépülhetne ebbe. Továbbá szükséges lenne annak a megakadályozása is, hogy egy gazdálkodó szervezet sok éven keresztül kényszerhasznosítsa ugyanazt a földrészletet, miközben a helyi gazdák azért teljesen reménytelenül várnak arra, hogy megpályázhassanak, illetve megpályázni megpályázhatnak, de elnyerhessenek földrészleteket.

Ma délelőtt felvettem még az alhaszonbérleti lehetőséggel kapcsolatosan azt a véleményemet, hogy ez fölösleges kiskaput tart fenn a spekulációt illetően. Simon Attila helyettes államtitkár úr a bizottsági ülésen ezt elismerte. Persze, nyilván megindokolta, hogy ez miért van benne, de azért szeretném ide is hozni, hogy ezt továbbra is aggályosnak tartjuk.

A Nemzeti Földalappal kapcsolatban pedig szeretnék még egy javaslatot megemlíteni. Az lenne a javaslat, hogy az állami földre pályázóknál az NFA kötelező módon ellenőrizze a földtörvényben meghatározott birtokmaximumot. Fontos, hogy az erről szóló pályázati nyilatkozathoz az NFA minden esetben kérje be a földhasználati összesítő eredeti vagy hitelesített másolatának becsatolását, és ne lehessen ettől eltérni. Ugyanis a birtokmaximumok tényleges betartatása elsődleges fontosságú a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében, és ennek a visszaélésnek a lehetőségét ki kell zárni.

Itt a földhasználati nyilvántartásról szeretnék még egypár szót szólni. Azok a gazdálkodók, akik segítettek abban, hogy kérdéssel fordulhattam hozzájuk ezt a törvényjavaslatot illetően, egyértelműen azt mondták, hogy ez olyan bonyolult, és megpróbálom szó szerint idézni, hogy ezt még az sem fogja tudni megcsinálni, aki ezt az egészet megfogalmazta. Lemodellezték-e vajon ezt a folyamatot? És ha egy pikírt megjegyzést megengednek, akkor lassan már földhasználati nyilvántartó képzést kellene indítani.

De nem is szaporítanám tovább a szót. Végül is összefoglalva, az LMP frakciójának az a véleménye, hogy a felsorolt okok miatt, mi eredetileg sem értünk egyet az elfogadott földtörvény irányával, szándékaival, illetve a beterjesztés módja sem indokolja azt, hogy mi ezt a javaslatot támogatni tudjuk.

(21.10)

És ez nagy fájdalmunk nekünk is, hogy az üzemszabályzási törvény nem kerül ebben a ciklusban a Ház elé. Ami meg nyilvánvalóan azért történik így, mert önök nem szerették volna azt, hogy megint megnyíljon egy olyan vita, amiben igencsak élénk kritika érhette volna önöket, és nyilvánvalóan ezt a politikai kockázatot nem szerették volna fölvállalni, és ezt helyettesítik most ezzel az előttünk lévő törvényjavaslattal. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra következik Ángyán József képviselő úr. Parancsoljon!

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független): Köszönöm a szót, elnök úr. A helyben lakás problémáját és a helyi földbizottság ügyét muszáj egy példával demonstrálnom, miután Jakab elnök úr azt volt szíves mondani, hogy a helyieknek kell dönteni arról, hogy kihez jutnak a külterület földjei. Nos, Kishantos erre is egy kiváló példa. Nyolc részre bontották, abból hét olyan pályázó nyert, akinek semmi köze Kishantoshoz.

Egyet hadd emeljek ki közülük, egy salgótarjáni építési vállalkozást, amelynek a profiljában sem volt mezőgazdaság, és a pályáztatás időszakában, amikor zajlott a pályázat, helyezte át a székhelyét Salgótarjánból 20 kilométeren belülre, de annyira siettek, hogy elfelejtette a mezőgazdasági tevékenységet bevenni a profiljába. Ki lesz a helyi földbizottság tagja? Ő például, mert ő nyert azon a földön, ami a kishantosiaké, és egy tőkés társaság, ezt is hangsúlyozom, mert a miniszter úr mindig azt szokta mondani, hogy tőkés társaságnak hogy adnánk, hivatkozva Kishantosra, hogy ugyan az egy nonprofit közhasznú szervezet, egy vidékfejlesztési központ, de ez egy jól hangzó dolog, hogy kft.-ként működik, mert más formája nem létezik a működésnek. Hiába nonprofit és közhasznú, egy echte profitorientált kft., salgótarjáni építési vállalkozás áttelepült Kishantosra, elvitt egy részletet a földjéből, és ezentúl ő helyi földhasználó. Ezekből fog állni a helyi földbizottság. (Font Sándor: Nem!)

19 megyét végignéztem... Hogyhogy? (Font Sándor: Nem!) Miért nem? (Font Sándor közbeszól. - Az elnök csenget.) Úgy van, de ebből van hét darab, most mondtam az előbb, hogy hét darabot...

ELNÖK: Font elnök úr! Ön soron kívül felszólalhat, amennyiben szót kér. Arra kérem, hogy a magánvitát zárják le.

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független): Bocsánatot kérek, elnök úr! Hét ilyen keletkezett, egyetlen mozdulattal most az állami földbérlettel, és végignéztem a 19 megyét, hamarosan nyilvánosságra fogom hozni, a helyiek 15-30 százalékban vesznek részt a mostani földbérleti pályázatok nyertesei közt, és 70-85 százalék éppen ugyanilyen, mint a salgótarjáni betelepülők. Nos, ezek adják majd a helyi földbizottságot.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Font Sándor képviselő úr, parancsoljon!

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Azon a vonalon szeretném megragadni, hogy mégis a jelenlegi törvénytervezethez szólok hozzá, hogy a helyi földbizottságokat érintette Ángyán József képviselőtársam felszólalása. De hozzáteszem, hogy súlyos csúsztatással és általánosítva terjeszti ki, a nem ide tartozó állami földbérlések általa szorgalmazott problematikáját vonatkoztatja a helyi földbizottságok majdani tagjára. Azt állítja... - és képviselőtársam, ezt szeretném visszautasítani, te is pontosan tudod, hogy ez nem így van. Ugyan te vélelmezheted és kifogásolhatod, hogy abban az általad említett ominózus esetben véleményed szerint egy földműveléssel nem is foglalkozó vállalkozás lett a nyertes - vélelmezed. Egyébként, ha a kiírási feltételeknek véleményed szerint nem felelt meg, és mégis ő lett a nyertes, ha ezt így tudjátok, akkor tegyétek meg a jogi lépéseket, a kifogásokat. Én csak ezt tudom erre mondani.

De ebből nem következik az, hogy az a földhasználó, aki állami termőföldhasználatot szerzett, az egyből helyi földbizottsági tag is lesz. Nagyon szeretném ezt tisztázni. Ő esetleg jogosultságot szerez arra, hogy majd meghívást kapjon az alakuló ülésre, amellyel a helyi földhasználókat meghívják, és ott megválasztják majd a helyi földbizottsági tagokat. De azt ne mondjuk, hogy egy ilyen általatok vélelmezett nemkívánatos módon állami termőföldhasználatot szerzett valaki automatikusan helyi földbizottsági tag is lesz. Nem állítom, hogy a lehetősége nincs benne, de ő csak egyike lesz a helyi földhasználóknak, a tíz, húsz, negyven, ötven, száz, nem tudom, például Soltvadkerten több ezer lesz, aki ebben érintett lesz, és azok közül majd meg lehet választani a törvény alapján engedélyezett maximális 3-8 tagig a település lakóinak számától függő (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) helyi földbizottsági tagokat. Ő majd egy választója lehet a földbizottsági tagoknak, de nem tagja automatikusan.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a vita személyes jelleget öltene, amit természetesen én nem fogok megengedni, fölhívom figyelmüket, a parlamentben beszélnek, harmadik személyes beszélgetést folytathatnak egymással is. Most Ángyán József képviselő úr következik, két percre. Parancsoljon!

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Pontosítani szeretném a helyzetet. Ez maga az állatorvosi ló, Kishantos esete. Kérem szépen, ott, még egyszer mondom, a nyolc nyertesből, a nyolc földrészletből hét nem kishantosi, nem ott él. A többi földet pedig, ha szabad ezt jeleznem, az a 9 ezer hektáros zrt. használja, amelyet 2001-ben privatizáltak. Talán erre emlékszik, elnök úr, hogy 2001-ben hogy került magánkézbe 12 állami gazdaság, ez az egyike. És ez a zrt. használja az összes többi földet.

Tessék mondani, kik azok a szereplők, akik itt másokat fognak ebbe a bizottságba bejuttatni, amikor gyakorlatilag ez a zrt., és a nyolc új nyertesből hét nem kishantosi nyerte a földeket! Tessék mondani, kiből választanak, és kik választanak! Ezek lesznek a választók és választhatók.

Lehet, hogy elnök úr településén ez másként néz ki, de hát nem úgy van ám mindenütt, kedves elnök úr, ahogy ezt ön gondolja. Nagyra becsülöm azt a vidéket egyébként, mert sose hagyta magát bekergetni a téeszbe, legfeljebb szakszövetkezeteket hozott létre, megtartotta az önállóságát. De kedves elnök úr, nem ez van nagyon sok területen. Végignéztem az országot. Nem véletlenül mondom én ezeket. Szívesen átküldöm majd az adatokat. Ezt megtettem eddig is, minden jelentésemet átküldtem. Ha megnézik az adatokat, azok tények, az NFA saját honlapján közzétett adatoknak a földolgozása. Nem vélelmezzük, hogy ez egy salgótarjáni építési vállalkozás, hanem tény. Nem vélelmezzük, hogy áthelyezte a székhelyét, hanem a cégnyilvántartásból világosan látszik, hogy áthelyezte a székhelyét.

Ráadásul még a "Földet a gazdáknak" programba tömegével jönnek majd ezek az ilyen típusú megoldások, látom. Hát még egy csomó földet el se döntöttek, hogy hova kerüljön. Látom azt is, hogy mire hirdettek pályázatot, és nem hirdettek még eredményt. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Itt év végéig katasztrófa lehet a helyi földbizottságok összetétele szempontjából.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Folytatjuk a kétperces felszólalásokat.

Magyar Zoltán képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is Font elnök úrra reagálnék, amikor azt mondta, hogy tegyünk feljelentést, ha olyat vélelmezünk, ami szerintünk nem törvényes. Pont az a probléma, hogy ezeket az eseteket önök teljesen törvényessé tették a kétharmad birtokában. Önök szerint teljesen normális és törvényes ebben az országban, ahogy elmondtam, hogy frissen alapított cégek, akár 16 darab nyerje az állami földek teljes egészét; az, hogy Zala megyében az állami földek 80 százalékát a Leisztinger-csoportnak adták oda; az, hogy Somogy megyében ugyan papíron elvették a régi gonosz földhasználótól, a régi téeszigazgatótól, de közben odaadták a lányainak a földet. Kishantos példája ma már többször elhangzott, önök szerint ez is normális, és törvényessé is tették. Illetve az NFA volt megyei vezetői is nyernek itt földeket, vagy éppen az önök képviselőtársai vagy feleségei. Tehát ez mind-mind törvényes, elnök úr. Tehát itt nem ezek a problémáink, hogy tegyünk feljelentést, vagy ne tegyünk. Hiába teszünk feljelentést, több esetben megtettük, minden egyes ilyen esetben azt a választ kaptuk, hogy ez törvényes, vagy éppen nincs elég embere vagy módja az ügyészségnek lépni.

Úgyhogy ezen az álvitán tényleg lépjünk túl, inkább arról beszéljünk, hogy ezek a bizottságok mitől lesznek majd valóban a helyi érdek képviselői, mitől lesznek majd biztosítékai annak, hogy az adott településhez tartozó földterületet valóban olyanok műveljék, akik itt az önök kommunikációjában és a mi szándékunkban kellene hogy műveljék ezeket a földterületeket, és ne próbáljuk meg egy ilyen álvitába belekergetni az egészet, mert ahogy mondtam, önök kétharmaddal elintézték, hogy ez a sok gyanús ügy, ez a sok mutyi mind legális legyen, és meg legyen kötve a hatóságok keze.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

(21.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr! Parancsoljon!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is Font elnök úr mondataira reagálnék, hogy menjünk, tegyünk feljelentést. A földhaszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban tudjuk, ismerjük az ügyészségek azon megengedhetetlen és botrányos gyakorlatát, hogy egyszerűen arra az álláspontra helyezkednek, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet eljáró tagja, aki éppenséggel rendkívül gyanús, kétes ügylet keretében - mondjuk, a kajászói pályázat kapcsán - azt mondta, hogy rendben való az, hogy ő a pályázatnyertes, az, aki ezáltal túllépi a megengedett földbirtokméretet, tehát igen erőteljesen felmerül a hivatali visszaélés, és mondjuk, a vesztegetés bűncselekmény megalapozott gyanúja. Mit mond erre az ügyészség? Az ügyészség gyakorlata mit mond? Azt mondja, hogy nem hivatalos személy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tagja, ezért hivatali bűncselekményt nem követhet el, ezért megszüntetem az eljárást vele szemben.

Na, most, önök nemcsak hogy valóban a rossz gyakorlatot, ahogy mondta Magyar Zoltán és Ángyán József képviselőtársunk, úgymond legalizálták, de nem kívánják viszont pönalizálni, nem kívánják büntetni ezen cselekményeket, mert éppen ma tárgyalta az alkotmányügyi bizottság azt a Btk.-módosítási javaslatot, amely tételesen beemelte volna a Btk. hivatalos személy fogalmába azon gazdasági szervezet tagját, vezetőjét, amely nemzeti vagyon felett rendelkezési jogot gyakorol.

Nehogy már olyan országot építsünk, hogy valaki, aki nemzeti vagyon fölötti rendelkezési jogot gyakorol, de nem köztisztviselőként teszi, olcsóbban megúszhassa azt, ha bűncselekményt követ el a nemzeti vagyonnal kapcsolatban, ha visszaél az állami vagyonnal kapcsolatban?! Hát micsoda irány ez? Ez nem fogadható el! Ezt önök sem gondolják komolyan!

Tehát az a kérésem, hogy egyrészt korrigálják ezt a döntést, támogassák a Btk.-ban a hivatalos személy definíciójának módosítását. Egyébként hozzáteszem, téved az ügyészség, mert így is hivatalos személy szerintem a Földalapkezelő Szervezet képviselője. Mindenesetre, visszatérek még egyszer, ez a törvényjavaslat gyakorlatilag értelmetlen szerintünk. Nyilván önök szerint nem, mert van egy elfogadott kétharmados törvény, szerintünk értelmetlen, nem szabad ebbe az irányba menni, úgy, ahogy van, az egészet ki kell dobni a kukába (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és újra kell kezdeni az egészet.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Font Sándor bizottsági elnök úr, parancsoljon!

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fogok hozzászólni és válaszolni olyan területre tévedt vádakra, amelyek nem tartoznak a ma benyújtott törvény vitájához. Ezért most ebben a kérdéskörben, ami itt kibontakozik, még egyszer: egy válaszom van; kettő részre bontanám.

Egy: változatlanul azt mondom, hogy ha önök az előbb említett esetekben olyan kifogással élnek, hogy valakinek nincs is tevékenységi köre között felsorolva mezőgazdasági tevékenység, és mégis nyert, s a többi, s a többi, és ezt önök jogszabályellenesnek látják, erre nem tudok mit mondani, hogy csak azt, hogy legyenek szívesek feljelentést tenni, ha önök ebben olyan biztosak, hogy ez jogszabályellenes. Egy.

Kettő. Változatlanul azt állítom, hogy a helyi földbizottságokkal kapcsolatosan, azzal, hogy valaki állami termőföld földhasználati jogát nyerte el, azzal nem nyerte el azt a lehetőséget, hogy automatikusan ő a majdan megválasztott helyi földbizottságnak tagja lesz. Nem, ez a lehetőség benne van. Ő választó és választható, de a választók sokkal nagyobb számban lesznek ott, természetesen. És ő csak egyike lesz a választóknak, és majdan ez a közösség kiválasztja a választhatóság alapján a leendő földbizottsági tagokat; tehát ne állítsunk olyat, hogy akik önöknek nem tetsző módon állami termőföld használati jogát megszerezték, azok automatikusan már a földbizottságnak is tagjai lesznek. Ez nem igaz. Ezt szerettem volna változatlanul visszautasítani, ezt az önök által felvetett állítást, és itt még egyszer elmondani, hogy mi alapján fog működni a helyi földhasználók összehívása és közülük a helyi földbizottsági tagok megválasztása.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga Géza képviselő úr következik, parancsoljon!

VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Nyomtam már normál felszólalást és kétpercest is, de most Font Sándor képviselőtársunk reagálására szeretnék válaszolni a földbizottságokkal kapcsolatban.

Világosan látom ebből a kibontakozó vitából meg a bizottságban is, hogy egy világ választ el bennünket abból a szempontból, hogy hogyan tekintünk a vidékre, a vidék felemelkedésére. A Jobbik vidékstratégiájában olyan a jövőkép, amelyben helyi gazdaságról gondolkodunk. Többször elhangzott amelletti érvelés, hogy miért a földhasználóknak kell kizárólag ezekben a földbizottságokban a tagokat választani. Nem értünk egyet vele. Ezt ki kell szélesíteni, mert a föld nem kizárólag azok ügye, akik éppen most, aktuálisan azt hasznosítják, használják akár tulajdonosként, akár birtokosként, földhasználóként. A föld a vidéknek, a helyi gazdaságnak a része. A helyi gazdaságnak pedig része a boltos, a hentes, a pék, ezek mind-mind részei a helyi gazdaságnak, és ebben az értelemben igenis érintettek.

Önök folyton - és itt a kormány politikájáról beszélek, és ez a törvény, ez a salátatörvény ezt tükrözi - szeretnék leválasztani a földtulajdont a vidéki társadalomról. A földtulajdont kisajátítani azoknak, akik most éppen azt használják. Nem akarok oda visszamenni, hogy ez egy olyan természeti kincs, mint akár a levegő vagy a víz, amit nem volna joga senkinek kihasználni, kisajátítani, mert akkor az túlságosan eretneknek tűnnie és messze vezetne.

De ezt szeretném világossá tenni, hogy nem ugyanarról beszélünk, ezért elbeszélünk egymás mellett. Tehát a termőföld (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nem azoknak az ügye, akik azt kizárólag használják, hanem annak a településnek. És a Jobbik jövőképében a településgazdaság az alap, és onnan indul ki a gazdaságfejlesztés.

Elnézést, ha hosszabb voltam. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Abszolút mértékben szeretném megerősíteni Varga Géza gondolatait, tehát személyes tapasztalásokat szeretnék elmondani, ha még valakit egyáltalán érdekel, mert látom, államtitkár úr is nagyon fáradt már, valószínűleg túl lenne a vitán legszívesebben. (Dr. Budai Gyula, dr. Gaudi-Nagy Tamás felé fordulva: Azért, mert rád néztem, kedves Tamás? Figyelek rád.) Köszönöm szépen. Akkor mégiscsak figyel, és ez biztatást ad a jövőre nézve. (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Államtitkár úrra is vonatkozik mindaz, amit elmondtam már ezt megelőzően. Államtitkár úr, soron kívül kérhet szót. (Dr. Budai Gyula: Elnézést kérek, elnök úr.)

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Végül is szerettem volna a figyelmet kicsit felkelteni, ez, úgy látom, sikerült is. Tehát szeretném akkor tényleg még egyszer elmondani, hogy valóban ez a lényeg, amit Varga Géza elmondott, és minden más mellébeszélés.

Tehát akarjuk-e azt, hogy ahogy egész egyszerűen Szabó Dezső fogalmazott annak idején, a magyar paraszt a magyar élet garanciája? Ha az ő létfeltételei fennmaradnak, most mai nyelvre lefordítva a magyar családi gazdaságok, a kis- és középméretű gazdaságok tudnak szerves egységként működni, betagozódni a társadalomba és értéket létrehozni és megtartani, és egyáltalán a közjóért ezáltal cselekedni, hiszen egészséges élelmiszert termelnek, akkor működik, akkor lépünk előre.

Menjen el bárki egy normális európai régióba, Elzászba, Bajorországba, Baden-Württembergbe, Dél-Tirolba, helyi boltban helyi termékeket fog találni. A helyi kis faluban a szomszéd falu tehenészetéből már nem talál sajtot, csak a helyi falu sajtját találja meg. Hol vagyunk ettől?

Leisztinger Tamás, olvasom - ő az ötödik leggazdagabb ember 90 milliárddal - 30 ezer hektáron termel búzát, kukoricát, árpát, rozst, s a többi. Szarvasmarhái 45 millió liter tejet állítanak elő. Hol van ez a modell ahhoz képest, ami nekünk kell? Márpedig ez a földtörvény és ennek a végrehajtási törvénye sajnos ezt a rossz, torz, vélhetően latin-amerikai irányba tartó modellt támogatja, ezért ez nem fogadható el.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga Géza képviselő úr, parancsoljon!

VARGA GÉZA (Jobbik): A normál helyett azért kértem kétperceseket, hogy rám kerüljön a sor, de így el tudom a témát szabdalni úgymond, és akkor most ebben a kétpercesben a munkahelyteremtésről szeretnék beszélni.

A helyzet az, hogy egy picit szeretném fölemelni a vitát arról a szintről, hogy kicsi, nagy, mekkora. A munkahelyteremtés a lényeg. És ez persze nincs ellentétben azzal, amit eddig mondtak képviselőtársaim. De megkérdezném a kormány tisztelt képviselőjét, államtitkár urat, bizottsági elnök urat, miért vették ki az eredeti földtörvényből azt, hogy aki magyar termőföldet használ, annak munkahelyet is legyen kötelessége előállítani, munkahelyet teremteni.

Ezzel olyan erőforrást vettek ki a magyar vidék kezéből, amely eredményezi azt, amit a múlt héten egyik interpellációmban idéztem a KSH-adataiból, hogy miközben minden ágazatban a közmunkának köszönhetően nő a foglalkoztatottság - no, néhány tizedszázalékkal, nehogy túl nagy számra gondoljunk -, egyedül a mezőgazdaság az, amelyben tizenegyezerrel csökkent a munkahelyek száma az elmúlt évhez képest.

(21.30)

Ez a szám nem riasztja meg, nem gondolkodtatja el önöket, hogy akkor valamit rossz irányban tesznek? E törvény kapcsán általános vita van, ezért talán megengedhetjük maguknak, hogy fölé emelkedjünk az előttünk lévő salátatörvény egyes technikai rendelkezésein, ezt majd talán a részletes vitában megtesszük. De ebből a perspektívából kellene vizsgálni egy ilyen fontos törvényt, mint ami előttünk van, ez a földtörvény segédtörvénye. Tehát a munkahelyteremtésről: önök mindent megtesznek, hogy ne legyen vidéken munkahely-teremtési lehetőség, a kormány és a miniszterelnök úr (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egymilliós ígéretével szemben.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Rendes felszólalásra a Jobbik-képviselőcsoportból Kiss Sándor képviselő úr következik.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem akartam hozzászólni a helyi földbizottságok kérdéséhez, de csak megihlettek. Én nem az állami földekről szeretnék beszélni, hanem hogy az egyes településeken milyen a helyzet. Több települést ismerek, ahol a polgármester a polgármester, a fia az alpolgármester, a veje a független alpolgármester, a sógora az egyik testületi tag és még van valaki, tehát gyakorlatilag kiskirályokként működnek egyes kistelepüléseken a polgármester és a családja. Én bizonyos vagyok abban, hogy ugyanez lesz majd a helyi földbizottságok tekintetében is. Meggyőződésem, hogy a törvénynek ezt a passzusát néhány év múlva meg fogják változtatni, amikor egyszerűen botrányos lesz az, hogy nem általánosan, de sok helyen előfordul az, hogy a helyi földbizottságok tagjai magukhoz kaparintják a földet, mert alapvetően erről van szó. Ez helyi szinten bizony feszültségeket fog gerjeszteni.

Én kérem önöket, hogy gondolkozzanak el a 102. § kapcsán arról, hogy a helyi földkiadó bizottság tagjairól mit kell nyilvántartani, és hogy egyáltalán ki lehet a helyi földbizottság tagja. Én tennék egy olyan javaslatot, hogy vizsgáljuk meg, hogy a helyi földbizottság tagjának a használatában és tulajdonában mennyi föld van, mennyi föld van akkor, amikor a helyi földbizottság megkezdi a tevékenységét, és mennyi föld lesz egy, két vagy három év múlva összességében a helyi földbizottságok tagjainak tulajdonában. Én nagy valószínűséggel vetítem előre, hogy ez növekedni és nem csökkenni fog, még csak nem is stagnálni. Ennyit a helyi földbizottságokról.

Nekem egy kérdésem lenne, ahogy olvasgattam a törvényjavaslatot, és most tényleg a törvényjavaslatról szeretnék kérdezni tulajdonképpen az államtitkár úrtól vagy az elnök úrtól. Ha odalapoz a VII. fejezethez, amely a 8. oldalon van és a 27. § előtt van, a VII. fejezet úgy szól, hogy "a hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályok". Ha itt elmegyek a (32) bekezdéshez, akkor azt olvasom, hogy "a szerző fél, gazdálkodó szervezet - kivéve a cégnyilvántartásban nyilvántartott céget". Bizonyosan jól van, csak azt nem értem, hogy gazdálkodó szervezet nem szerezhet tulajdonjogot. Akkor tulajdonképpen kit kell ezen érteni? Biztosan helyesen van, csak próbáltam kibogozni, és itt valami átfedést láttam, de akkor bizottsági elnök úr biztosan választ fog erre adni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. Igen, kettő percre Gaudi-Nagy Tamás képviselő urat illeti a szó.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Ezek szerint úgy tűnik, hogy lassan a vége felé érünk ennek a vitának? Nem tudom. Valóban lehet, hogy nincs is értelme igazából hosszan folytatni, hiszen látom, hogy nagyon elhatározott koncepció mentén halad itt a kormánypárt, és nyilván, ha a fene fenét eszik, akkor is el fogják fogadni ezt a törvényjavaslatot. Ezt már nagyjából megszoktuk az elmúlt három és fél évben.

Azt viszont nem fogom megszokni, hogy Leisztinger Tamás hogy szerezte a vagyonát. Hölgyeim és uraim, 1993-ban a kárpótlási jegyek felvásárlásával kezdte üzleti pályáját a jelenleg 90 milliárdot tulajdonló Leisztinger, aki nyomott áron vette meg azoktól, akiknek járt, de gyorsan pénzre váltották. Megvette a papírokat, majd részesedést szerzett, és nagy karriert futott be. Hát milyen országban élünk?! Ezeknek az embereknek a kedvére hoznak törvényeket itt az Országgyűlésben?! Hát sajnos erről van szó! Bocsánat, lehet, hogy most egy kicsit ilyen furcsának tűnik, hogy az "asztalra csapok", hát majd lesznek olyanok, akik nagyon sokan nagyon keményen fognak az asztalra csapni, de annak irtózatos következményei lesznek. Lehet, hogy persze azt gondolják, hogy majd a pápai repülőtéren - amit most adnak el az Amerikai Egyesült Államoknak, a felépítményeket - leszállnak a mentőcsapatok, és felmentik azokat, akik ezeket a műveleteket felügyelik meg igazgatják, de itt igenis a nép árja, alul a víznek árja fel fog kerekedni egyszer, és akkor nagyon-nagyon kemény lesz.

A magyar ember egy jó ideig tűr, tűr, tűr, hallgat, majd egyszerűen megrázza magát, és mint a Rákóczi-szabadságharc idején, mint 1848-ban, mint 1956-ban, fel fog kelni ez ellen. Tehát most még kapjanak észbe, álljanak meg, forduljanak vissza ezen az úton, hallgassák meg a Jobbik földvédelmi, anyaföldvédelmi kerekasztalának a javaslatait, hallgassanak meg minden értelmes javaslatot, ami arról szól, hogy ne ebbe a dél-amerikai irányba menjünk, mert ez a nemzet szempontjából káros.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételten kérdezem, hogy kíván-e még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem Budai Gyula államtitkár urat, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy Gaudi-Nagy Tamás témához illő vehemens kirohanásaira vonatkozóan hadd ne mondjak semmit, és tényleg megpróbáljak megmaradni a tervezet, hogy így mondjam, szellemisége és az abban meghatározott szakmai megfogalmazások tekintetében. Mint ahogy én nem kívánok reagálni arra a Magyar Zoltán által elmondott kijelentésre, hogy Zala megyében Leisztinger Tamás mikor szerzett földet, képviselőtársam, nem a Fidesz-kormány alatt. Ezt én visszautasítom. (Magyar Zoltán: Állami földeket, most!) Nem, képviselőtársam, én ezt visszautasítom. Ráadásul engedje meg zárójeles megjegyzésben, hogy én még kormánybiztosként is ezekben az ügyekben elég komoly vizsgálatokat folytattam a Leisztinger-birodalom ellen... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: A Fidesz támogatója a Leisztinger! - Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselőtársam! Én nagy türelemmel itt ültem és hallgattam az önök, hogy így mondjam, szakmai magasságokba ívelő kijelentéseit, tiszteljen meg ön is azzal, hogy hadd mondjam végig, és ha van különvéleménye, akkor valamilyen parlamenti formában, interpellációban, azonnali kérdésben vagy napirend előtt el tudják mondani. Szerintem ennyit adjunk meg egymásnak, az a kérésem. Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy ezt nem nekünk kellett volna Magyar Zoltánnak céloznia, hanem esetleg önöktől egy kicsit balra vagy jobbra, és akkor talán célba talált volna.

Úgy gondolom, hogy ez a törvénytervezet többről szól annál, mint hogy a vita jelentős része a helyi földbizottságok körül bontakozott ki. Tisztelt Képviselőtársaim! Ajánlom önöknek a már elfogadott jogszabály 68. § (1) és (2) bekezdését. Az új földforgalmi törvény VI. fejezete a helyi földbizottságok címén konkrétan meghatározza, hogy kik lehetnek a helyi földbizottságok tagjai. Azt is meghatározza, hogy a település közigazgatási területéhez tartozó földek méretének arányában legalább három, legfeljebb kilenc főből álló bizottságot fognak választani azok a személyek, akik ebben a földbizottságban megválasztásra kerülnek. Először is, minden tag egy szavazattal rendelkezik, teljesen mindegy, hogy mekkora területen gazdálkodik, úgy gondolom. Ezek a felhozott példák, hogy valaki 600 hektáron gazdálkodik... - mert a jogszabály meghatározza, hogy persze az adott településen gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezet is egyetlenegy tag lehet ugyanúgy, mint az az őstermelő, aki csak öt hektáron gazdálkodik. Ne nézzék le ennyire a vidéki embereket, hogy ezek az emberek nem tudnak maguk közül megválasztani egy 3, 4, 5, 6, 7 vagy maximum 9 tagú bizottságot. Úgy gondolom, hogy ez a magyar gazdák lenézése.

(21.40)

Illetőleg azokat a feltételezéseket vagy azokat a sejtetéseket, amelyek itt elhangzottak, hogy majd nézzük meg, hogy az idők folyamán a földbizottság tagjainak mennyi földje lesz, és azt fogjuk tapasztalni, hogy a bizottság tagjainak egyre több földje lesz, azt gondolom, a magyar gazdatársadalom nevében azért vissza kell hogy utasítsam. Ne haragudjanak! Az, hogy a magyar gazdákat azzal vádolják meg vagy a földbizottság tagjait azzal vádolják meg, hogy ezt a pozíciójukat arra fogják felhasználni, hogy nyerészkedjenek, és majd ők eldöntik egymás között, hogy kik vehetnek földet, úgy gondolom, felháborító, és nem hiszem, hogy ezen Ház falai között ez méltó kijelentés volt.

A képviselőtársaimnak azt szeretném mondani, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy én az alaptörvény vitájában is itt voltam. Amikor ment a vita - és azért itt alakultak a dolgok -, önöknek az első nagyon fontos észrevétele volt az, amit én támogattam is, hogy ezek a helyi földkiadó bizottságok úgynevezett vétójoggal rendelkezve egy-egy ilyen földszerzési kontraktust meg tudjanak akadályozni. Hát nem bízunk a helyi gazdákban? Nem bízunk ezekben az emberekben, hogy ők meg tudják mondani, hogy adott településen ki az, aki földet vásárolhat, és ki az, aki nem vásárolhat földet? (Varga Géza: Ebben a kormányban nem bízunk! - Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselőtársam! Nem a kormányról folyik a vita, hanem egy törvénytervezetről, a nagy ívű gondolatait pedig majd akkor elmondhatja, ha a kormány kritikáját kell megfogalmazni. Azt gondolom, egyelőre maradjunk a tárgykörben.

Tehát én azt gondolom, hogy ez a jogszabályi hivatkozás teljesen egyértelműen meghatározza a földbizottságok tevékenységét, és ebbe mindenki beletartozik. Valóban kell egy hatóság, kell egy személy, aki koordinálja, és ez a személy lenne a jegyző, az adott település jegyzője, aki ismeri, hogy kik azok a regisztrált gazdák, kik azok, akik az adott településen földet használnak vagy élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak.

És itt azért zárójelet raknék, sajnálom, hogy Gaudi-Nagy Tamás kedves barátom elment. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik-frakció mögötti páholyból jelzi jelenlétét.) Bocsánat, csak felkerült egy szinttel feljebb (Derültség.) - jó értelemben gondoltam. Tehát hogy mindenkinek adjunk lehetőséget beleszólni.

Tisztelt Képviselőtársam! Azért ismerni kell ezeket az embereket, el kéne néha járni vidékre, és meg kéne kérdezni, hogy az adott településen gazdálkodó emberek mennyire veszik jó néven az, hogy egy földterület értékesítésébe azok is beleszólnak, akik nem gazdálkodnak. Kérdezzük már meg őket! Kéne egy ilyen közvélemény-kutatást végezni, és akkor meglepődnének, hogy nem nagyon, sőt mondhatnám, hogy nagyon nem örülnek annak, hogy olyan emberek szólnak bele. És most persze értem, hogy mit mondanak önök, hogy a magyar föld mindenkié, az egész nemzeté, de egy adott térségben azoknak, akik gazdálkodnak és ebből élnek, azért engedjük már meg ezt a jogot, hogy akkor eldöntsék, hogy egy adásvételi szerződés vonatkozásában ki az, akit támogatnak, és ki az, akit nem támogatnak! Szerintem ennyi önállóságot adjunk meg a magyar gazdáknak.

Itt egy kérdés vitát generált - hogy így mondjam -, és először nem értettem a vitát, de aztán most már rájöttem, hogy hogyan kerül a csizma az asztalra, tehát hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági Kamarát miként kevertük ebbe a dologba bele. Tisztelt Képviselőtársaim! A jogszabály azt mondja, hogy van egy helyzet: ha 2014. április 30-ig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor, vagy az eddig megválasztott földbizottság működésképtelen, kérem szépen, akkor jön be ez a rendelkezés, és úgy gondolom, ez pedig azt - hogy így mondjam - hivatott rendeltetni, hogy ne legyen működésképtelen a földbizottság, és ne legyen az egy adott térségben, hogy valaki nem végzi el ezt a feladatot. Ha nem jön létre április 30-ig a földbizottság, vagy ha a létrejött földbizottság működésképtelen, akkor valakinek ezt a feladatot el kell látni.

Erre mondja a jogszabály, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének hatósági jóváhagyás iránti eljárásban megkeresi az agrárkamara föld fekvése szerinti területi szervét állásfoglalás-kiadás céljából; ebben az esetben a helyi földbizottság alatt a kamara területi szervét kell érteni. Hát valakinek ezt a feladatot el kell látni, de nem ez az általános. Én azért bízom abban, hogy minden településen az adott földhasználók meg fogják választani ezeket a bizottságokat, mert az ő érdekük, tehát működtetni kell. És egyébként - mint ahogy mondja az indoklás, hogy itt a helyi földbizottságok mikor működésképtelenek - az is pontosan meg van határozva, hogy akkor működésképtelen, ha feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított harminc napon belül nem kezdi meg, vagy harminc napot meghaladóan szünetelteti, vagy a tagok létszáma három, vagy mit tudom én, az alá a létszám alá csökken, ami az adott településen meghatározható.

Tehát azért úgy gondolom, hogy ez valóban egy nagyon fontos kérdés, mert nagyon sok minden áll vagy bukik azon, hogy ezek a helyi földbizottságok miként fognak működni, miként fognak felállni, illetőleg ha nem fognak felállni, akkor melyik az a szervezet, amelyik az ő helyükre lép. Azt gondolom, hogy az új földforgalmi törvény - többször elmondtam önöknek - egy keretjogszabály. A keretjogszabály meghatározta - az általam hivatkozott 68. § (1) és (2) bekezdése -, hogy kikből kell a földbizottság tagjainak felállni, illetőleg hány fősek lehetnek. De hogy a működésük miként rakható bele ebbe a rendszerbe, ahhoz kellett ez a jogszabály, hogy lényegében meghatározza azokat a feltételeket, hogy mi alapján fognak működni ezek a bizottságok. Egyébként ez a törvénytervezet nemcsak erről szól, de mivel a vita jelentős része itt a földbizottságokkal kapcsolatban zajlott, azért kívánok ilyen hosszan reagálni a földbizottságokkal kapcsolatban.

Nagyon szívesen reagáltam volna Szabó Rebeka képviselőtársamnak is, de úgy látszik, hogy az Együtt-PM-nek körülbelül annyira fontos ez a jogszabály, hogy két perc után, miután elmondta a mondókáját, távozott a teremből; biztosan sietett Bajnai Gordonhoz, hogy ecsetelje neki, hogy milyen remek munkát végzett, és megint elmondhatta a véleményét. Nagyon sajnálom, hogy az ő hozzáállásuk valóban ilyen a parlamenti munkához, de hátha talán egyszer valóban ők is másképp látják ezt a dolgot.

Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a törvény sokkal többször szól, mint ami itt elhangzott, és valóban olyan nagyon fontos jogtechnikai, illetve kiegészítő jogszabályok lettek beleépítve, amiket az alapjogszabály - hogy így mondjam - nem határozott meg; nem is volt a feladata, mert ez a jogszabály egy keretjogszabály volt, és erre kellett ráépíteni a kapcsolódó jogszabályokat.

A képviselő asszonynak is szeretnék azért néhány dolgot mondani, ha megengedni. Ő azért igyekezett az LMP részéről a legaktívabb képviselőként az elmúlt fél évben a földdel kapcsolatos döntések meghozatalában részt venni, és úgy gondolom, hogy azonkívül, hogy elmondta a véleményét, egy nagyon fontos dolgot azért nem mondott el - valószínűleg azért, mert elkerülte a figyelmét.

Azt gondolom, hogy az a jogszabály, amelyet a parlament a nyáron elfogadott az új földforgalmi törvényre vonatkozóan, Európa egyik legszigorúbb ilyen jellegű jogszabálya. Mindenkinek javaslom, hogy olvassa el: ez egy borzasztóan nehéz jogi szöveg, elismerem, és ezt nem is vitatom, viszont minden olyan kiskaput, ami a spekulatív célú földszerzés megakadályozásához szükséges - amit itt a Jobbik is több alkalommal elmondott, meg amit önök is elmondtak -, ez a törvény bezár.

Vona frakcióvezető úr napirend előtti felszólalására elmondtam, hogy milyen szintek vannak konkrétan beépítve ebbe a jogszabályba. Elmondtam azonkívül, hogy mi az ehhez kapcsolódó másik két nagyon fontos jogszabály, amelyek, úgy gondolom, egy jogszabályi csomagot alkotva mindent, de mindent megtesznek azért, hogy 2014. május 1-jét követően valóban azok a folyamatok meglegyenek, amiért aggódik a Jobbik. És nem tudom, hogy rólunk miért nem feltételezik vagy legalább rólam, hogy nekem ugyanolyan fontos a magyar föld megvédése, mint önöknek. Ezt higgyék el! Azért ne gondolják, hogy ez csak önöknek fontos, meg hogy ez csak önöknek jelent érzelmi töltődést; nekem is nagyon fontos. Amikor önök még sehol nem harcoltak, mi a Magoszban már azért harcoltunk, hogy az állami földeket megvédjük.

(21.50)

Lehet, hogy önök is harcoltak, csak én nem tudtam róla, de én azt nem feltételezem önökről, hogy önöknek nem fontos a magyar föld megvédése. Én azt gondolom, hogy azok a jogszabályok, amelyek közül hál' istennek a büntető törvénykönyvet önök támogatták, vagy támogatták a Nagy István-féle előterjesztést, még annak ellenére is, hogy ön rám fogta, tisztelt Magyar képviselőtársam, hogy én ezt a jogszabályt kiheréltem, ami nem igaz egyébként ebből a szempontból, mert ez olyan rendelkezéseket tartalmaz, amilyen rendelkezéseket rajtunk kívül senki nem hozott. Képviselő úr, ha Európában van egy olyan állam - uniós tagállamról beszélünk -, amelyiknek a jogrendszerében benne van, hogy egy ilyen jogellenesen megkötött szerződés tekintetében, ha az ügyész azt indítványozza, hogy a bíróság marasztalja az állam javára, akkor én nagy tisztelője vagyok önnek, ha talál egy ilyen jogalkotást. (Magyar Zoltán: Nincs ilyen.) Nincs? De van (Magyar Zoltán: Hol van?), ott van benne a törvényben. (Az elnök csenget.) Kérem szépen, vissza fog érkezni a parlament elé, voltak benne módosítások, és akkor meg fogjuk szavazni.

Tehát én azt gondolom - bocsánatot kérve képviselő asszonytól -, hogy azért ne ítélkezzünk picit felszínesen erről a törvényről, ez egy nagyon-nagyon jó, nagyon szigorú jogszabály, és ha valaki keresi azokat a nagyon fontos dolgokat, akkor megtalálja benne, hogy mi a lényege, mint ahogy megtalálja azt is, hogy például a helyi földbizottság 15 napon belül adja ki az adásvételi szerződést jóváhagyó állásfoglalását a szakigazgatási szerv kérése alapján. Tehát ez a rendszer működik, van egy háromszintű rendszer, amely teljesen jól működik. Persze, mivel a jogszabály még nem lépett hatályba, hogy valójában az életben ez miként fog működni, miként fogja hozni azokat az elvárt hatásokat, amiket mi szeretnénk, azt majd az élet fogja meghozni. De én úgy gondolom, hogy az az alapelv a törvény filozófiája, és az a nagyon fontos momentum, hogy ez a törvény arra hivatott, hogy a magyar termőföldet 2014. május 1-jét követően mind a hazai, mind a külföldi spekulánsoktól megvédje, és hogy termőföldet valóban csak az vásároljon, aki élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, ez a törvény egy nagyon jó törvény.

Azt kérem, hogy ha vitázunk, én nagyon szívesen vitázom önökkel, és igyekszem a politikai - hogy így mondjam - felhangot kerülni, és kifejezetten a szakmai vita felé igyekszem vinni a vitát. Persze, ha alaptalan politikai vádakkal illetnek bennünket, mint hogy Leisztinger a Fidesz-kormány alatt földet szerzett, az a Leisztinger, akit én mint kormánybiztos több eljárásban vizsgáltam, ezt vissza kell hogy utasítsam, de azt gondolom, hogy ez nem tartozik ehhez a törvényhez, de erre mindenképpen reagálnom kellett.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm a vitában elhangzó hozzászólásokat. Én valóban azt gondoltam, mint Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam, hogy ez a vita hosszabb ideig fog tartani, de hát valószínűleg ennyi volt a muníció ebben a vitában. Azt gondolom, hogy ez egy jó jogszabály, én azt gondolom, hogy ez a tervezet valóban erősíti a nyáron elfogadott új földforgalmi törvényt, és arra kérem, annak ellenére, hogy azt mondták, hogy önök nem kívánják támogatni, gondolják át még egyszer, és támogassák ezt a jogszabályt.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésnap elején kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Elsőnek megadom a szót Pálffy István képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából: "A magyar labdarúgás napja" címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   231   231-307   307-308      Ülésnap adatai