Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Soron következik a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Győrffy Balázs és Jakab István fideszes képviselőtársaink önálló indítványát T/12953. számon ismerhették meg.

Mielőtt az előterjesztés tárgyalását megkezdenénk, ülésvezetési kérdésben kell döntést hoznia az Országgyűlésnek. Az alelnök képviselői felszólalása esetén, illetve határozathozatal során csak akkor vezetheti az ülést, ha ehhez az Országgyűlés előzetesen hozzájárul. Mivel Jakab István képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke föl kíván szólalni a vitában, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hozzájárul-e ahhoz, hogy Jakab István alelnök úr az előterjesztés tárgyalásánál és a határozathozatalánál is vezethesse az ülést. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Jakab István képviselő úrnak, az Országgyűlés alelnökének, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Parancsoljon, alelnök úr!

JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2012. évi CXXVI. törvény módosítására Győrffy Balázs képviselőtársammal nyújtottunk be törvénymódosítást. Ennek a törvénymódosításnak az az oka, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara 2013. március 28-án történő megalakulása óta jelentős változások következtek be. Többek között szeretném jelezni, hogy azóta elfogadásra került az Európai Unió hétéves költségvetése, azóta a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megállapodást kötött a kormánnyal egyes közfeladatok átvételére, és az eltelt időszakban a kamara kialakította a szervezeti struktúráját. Nyilván ezen hatalmas munka közepette előkerültek olyan hiányosságok vagy hibák, amelyek orvoslása mindenképp szükséges ahhoz, hogy a versenyképesség javítása érdekében, a kamara harmonikus és eredményes működése érdekében a változtatásokat végrehajtsuk.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen változtatások között szerepel például, a teljesség igénye nélkül ki kell hogy emeljem, hogy az Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara az európai uniós új költségvetés tükrében egy új, gazdatámogató, tanácsadó informatikai rendszert kíván létrehozni annak érdekében, hogy valóban hatékonyan tudja segíteni a tagságát. Ez részben azért fontos, azért kiemelendő, mert európai, sőt nemzetközi szinten is egy hatalmas verseny bontakozott ki. Eddig azért küzdöttünk uniós szinten is, hogy minél több forrást tudjunk az ország számára megszerezni, ma pedig azért kell nagyon határozottan és keményen dolgoznunk, hogy ezen források felhasználása minél szélesebb körűen, minél nagyobb szakmaisággal és valóban valamennyi, az agrár- és vidékfejlesztésben érdekelt, a legkisebbtől a legnagyobb vállalkozásokig, magánszemélyektől a nagyvállalatokig valóban minél jobb eredményt tudjunk elérni, realizálni.

Ennek érdekében fontos volt meghatározni azt például, hogy a tagsági kör tekintetében kell-e változtatni vagy nem. Sokak számára meglepő volt, de például most az új módosítással be kívánjuk vezetni az önkéntes tagság lehetőségét, hisz időközben több olyan megkeresés történt a kamara irányába, hogy ők szeretnének önkéntesen tagjai lenni a kamarának, és az eredeti törvény például ezt a kérdést nem rendezte.

(12.20)

De nagyon fontos, és szeretném külön kiemelni, ahhoz, hogy magas színvonalú szolgáltatás legyen, a tanácsadó hálózat professzionálisan működjön, ahhoz, hogy az elektronikus információ átadása-áramlása, tehát az információk gyors elérése lehetővé váljon, ahhoz, hogy valóban magas színvonalú gazdasági programok kidolgozására legyen képes a kamara valamennyi ágazati szereplő bevonásával, ehhez nyilván megfelelő, a gazdaságot reprezentáló adatállományra van szükség. Tehát a gazdaságszerkezeti nyilvántartást a kamarának ki kell alakítani, hisz ez a mindenkori programalkotás, a mindenkori tanácsadásnak az alapja.

Fontos, hogy a szakmaközi szervezetekkel történő együttműködés valóban harmonikus és kiegyensúlyozott legyen. A kamara gyakorlatilag 12 szakmai szervezettel kötött eddig együttműködési megállapodást, és van néhány kérdés, amit a törvény alapján kell hogy rendezzünk. Talán nem elhanyagolható az sem, hogy a tevékenységi körök rendezése miatt is indokolt a törvénynek egy rövid módosítása, ami azt jelenti, hogy néhány nagykereskedő cég nem volt kötelezően a kamara tagja, mondjuk, csak a gabona-nagykereskedelmet, ha kiemelem, gondolom, ez elégséges; ugyanakkor van néhány a kiskereskedelemből a TEÁOR-számok alapján a kötelező tagok közé soroltatott cégforma, ami viszont nem kell hogy a kamara tagja legyen.

Még egy dolgot szeretnék kiemelni, az pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával történő együttműködés alapján az, hogy a tagsági kör tekintetében néhány kérdést rendezni kell.

És utoljára hagytam a közérdekű kereset indítása lehetőségének a megteremtését, hisz a kamara a tagjai érdekében, ha egységesen és szakmai alapon fel kíván lépni úgy, hogy védje a tagsága érdekeit, akkor ezzel a jogosítvánnyal feltétlen rendelkeznie kell.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezen módosítások elsősorban a kamara megalakulása óta történt változások miatt kell hogy megvalósuljanak, másrészt pedig a gazdaságfejlesztéssel összefüggő lehetőségeinknek a jobb kihasználása érdekében. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák kezdeményezésünket.

Elnök úr, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelettel kérdezem Budai Gyula államtitkár urat, hogy kíván-e a kormány nevében felszólalni. Igen, köszönöm szépen. Államtitkár úr jelezte, hogy fel kíván szólalni. Megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr! Tízperces időkeret áll a rendelkezésére.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy az a törvényjavaslat, amelyet Jakab István alelnök úr és Győrffy Balázs elnök úr terjesztett be a tisztelt Ház elé, mindenképpen olyan nagyon fontos kérdésekben ad tiszta és világos iránymutatást, amelyek a kamarai törvény elfogadásakor még nem voltak láthatók, és én még emlékszem, a kamarai törvény vitája során is többször elmondtuk, hogy az elkövetkező időszakban valóban ez a törvény majd átalakításra és módosításra fog szorulni, tekintettel arra, hogy vannak olyan jól látható folyamatok, amelyek már egyértelműen megmutatták azt az irányt, amelyet mindenképpen az agrárkamarának az elkövetkező időszakban be kell tölteni az agrártársadalomban.

Ezek a módosítások, amelyeket most hallhattunk, ezek pontosan ezt az irányt határozták meg. Én azt gondolom, hogy Jakab István elmondta azokat a nagyobb, főbb irányokat, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. De én azt gondolom, hogy egy dologban egyet kell érteni a parlamentben valamennyi parlamenti pártnak, akik valóban az agrárkamara köztestületi funkcióját határozzák meg, hogy egy olyan agrárkamarára van szükség ma Magyarországon, amely valóban egy szolgáltató kamara, és a szolgáltatáshoz meg kell teremteni azokat a nagyon fontos feltételeket, hogy a gazdatársadalom felé a kötelező kamarai tagság révén valóban a kamara szolgáltasson. Mert természetesen a kötelező kamarai tagság automatikusan azt kell hogy eredményezze, hogy aki tagdíjat fizet a kamara részére, a tagdíjért mindenképpen szolgáltatásra legyen jogosult. És ezt teremti meg ez a törvényjavaslat azokkal a nagyon fontos kiegészítésekkel, amelyek egyébként - én azt gondolom - egy ésszerű döntés eredményeképpen jöttek létre, ugyanis a magyar kormány és az agrárkamara kötött egy megállapodást, és jelen pillanatban semmi más nem történt, mint ennek a megállapodásnak a beemelése ebbe a törvénybe.

És én azt gondolom, hogy egy nagyon lényeges dolog van, ami mindenképpen minden parlamenti pártnak az érdeke kell hogy legyen, hogy a Magyar Agrárkamarában ott legyenek azok a szaktanácsadók, szakértők és falugazdászok, akik a szolgáltatást, a klasszikus értelemben vett szolgáltatást tudják ellátni. És ez a törvényjavaslat ezt a lehetőséget teremti meg.

Valóban, a falugazdászokért, azt gondolom, Jakab István, én magam is és mások is nagyon sokat harcoltak. Ha emlékeznek rá, egy kis történelmi áttekintést hadd adjak önöknek: a 2005-ös nagy agrárdemonstrációnak az egyik nagyon fontos követelése volt, hogy annak a 600 falugazdásznak a sorsát rendezzük, és ez a 600 falugazdász megmaradjon, akiket az előző szocialista kormányok, hogy így mondjam, el akartak törölni. Meg akarták szüntetni annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdáknak, a magyar termelőknek megmaradjon az az egyetlen kapcsolat az agráriumban a falugazdászokon keresztül, illetőleg ezek a falugazdászok tudják segíteni a vidéken, a végeken azokat a termelőket, akik az uniós csatlakozás során nem voltak olyan helyzetben, nem voltak minden információ birtokában, és így azokat a pályázatokat, támogatási kérelmeket, amelyeket el kellett juttatni az MVH-hoz, nem minden esetben tudták megfelelően elkészíteni. Na, a falugazdászok ezeknek a termelőknek segítettek, ezért volt annyira fontos a falugazdászoknak a megtartása.

És én azt gondolom, hogy most végre nyugvópontra került ez a nagyon fontos kérdés, mert a falugazdászoknak valóban itt, az agrárkamarában van a helyük, és így a falugazdászok szolgáltatni tudnak, sőt hatósági jogosítvánnyal is fognak rendelkezni. És azt gondolom, hogy valóban egy szolgáltató kamara fogja a tevékenységet ellátni. És ugyanezt tudom elmondani azokról a szakértőkről, szaktanácsadókról, akiknek egy része, a kamarai szaktanácsadók jelen pillanatban is megtalálhatók a kamarában, de azt gondolom, hogy ennél egy sokkal bővebb lehetőséget kell biztosítani, mert a kamarának azoknak a termelőknek, gazdálkodóknak, akik nem rendelkeznek pályázatírókkal, segíteni kell abban, hogy elkészítsék a pályázatokat. Ez a módosítás ezt a lehetőséget teremti meg.

Tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak ez a legfontosabb üzenete, a legfontosabb része. Természetesen, ahogy Jakab István alelnök úr is elmondta, itt az Ipari és Kereskedelmi Kamarával kötött megállapodás egy részének a beemelése, az önkéntes kamarai tagság, egyes TEÁOR-számok módosítása, ez mind-mind nagyon fontos. De ahhoz, hogy egy kamara szolgáltasson, vagy egy kamara azért a tagdíjért, amelyet beszed, megfelelő szolgáltatást tudjon nyújtani, ahhoz mindenképpen elengedhetetlen, hogy mindenki, aki ma Magyarországon az agráriumban ezt a szolgáltató tevékenységet tudja segíteni... (Leesik a mikrofonja.)

ELNÖK: A mikrofonját legyen szíves, igazítsa meg. Megvárjuk, semmi probléma. Köszönöm szépen.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: ...azok a falugazdászok, azok a szakértők, azok a szaktanácsadók ott legyenek az agrárkamarában. Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a legfontosabb része ennek a törvényjavaslatnak, és a kormány ezért támogatja, és természetesen a kormány kötötte azt a megállapodást az agrárkamarával, amely alapján ezek a nagyon fontos intézkedések ebbe a jogszabályba beemelésre kerültek, ezért a kormány az előterjesztést támogatja. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a mezőgazdasági bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlásnak megfelelően ötperces időkeretben. Megadom a szót Pócs János képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

(12.30)

PÓCS JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdésköreiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása a 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. szerződéskötésre vonatkozó szabályozását erősíti.

A javaslat a továbbiakban is lehetővé kívánja tenni az úgynevezett határidős ügyletek megkötését, ezért meghatározza annak kereteit. Ez egyben megakadályozza, hogy akár a vevői oldalon fennálló gazdasági erőfölényből, akár az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredően tömeges jogvitákra, valamint ezzel összefüggésben állami beavatkozásra kerüljön sor. (Varga Géza: Nem ezt tárgyaljuk!)

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényt a javaslat a jogszerű földhasználatra vonatkozó szabályozás pontosítása érdekében módosítja. A jogszerű földhasználó fogalmát a szabályozás stabilitása iránti igény miatt emeli törvényi szintre az indítvány. A visszaélések, az adminisztrációs hibákból adódó problémák elkerülése érdekében azonban ezekben az esetekben, ahol nem egyértelműen megállapítható a jogszerű földhasználó kiléte, kötelező az egyeztetés. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem erről van most szó!) A mezőgazdasági támogatási szerv egy esetleges eredménytelen egyeztetés után kérdőjelezheti meg a földhasználó jogszerűségét, amelyet a gazdálkodó igazolni köteles. A javaslat az igazolás módját is meghatározza.

A javaslat pontosítja a kötelező kamarai tagság és az önkéntes tagság körét. Egyértelművé teszi, hogy a kamarai tagság az érvényes őstermelői igazolvány meglététől függ, az igazolvány betétlapjának megléte mindezt nem befolyásolja. A módosító átlátható adatkezelést és struktúrát teremt, és meghatározza az adatkezelési célokat. A kamara felé történő adatszolgáltatás eseteit is szabályozza. A földhivatal a földhasználóként összesített területi adatokat szolgáltatja az egységes gazdatámogatási rendszer megküldése, biztosítása érdekében. A NAV a gazdálkodási árbevételének adatait szolgáltatja a kamarai tagsági díj meghatározása érdekében. Az MVH az egyedi támogatásigénylési adatokat szolgáltatja a kamarai, a hatósági és a nyilvántartási feladatok elvégzéséhez, valamint a kormány támogatási kérdésekben való közös álláspontjának a meghatározásához. A Nébih az őstermelőkre vonatkozó rendszer keretein belül szolgáltatja segítségül a kamarai tagjegyzék összeállításához.

Az eddigi tapasztalatok alapján finomodik a tagdíjfizetési rendszer. Pontosításra kerülnek a kamara feladatai. Ezek közül kiemelkedő a falugazdász-hálózat és az állam által fenntartott szaktanácsadási hálózat egy részének átvétele. Az agrárkamara, a kereskedelmi és iparkamarák közötti adatszolgáltatás eddigi nyitott kérdéseit is szabályozza a javaslat, továbbá az agrárkamarai profiljának tisztulása érdekében egyes tevékenységek, főleg a termék-előállítás, a kiskereskedelem területéről. Ez esetben megszünteti, a mezőgazdasághoz közvetlenül kötődő termékek nagykereskedelme esetén pedig más kamaráktól veszi át a kamarai tagság kötelezettségét. A törvényben a környezetbe való illeszkedés biztosítása megtörténik, a hatálybalépés időpontja pedig igazodik az új Ptk. hatálybalépésének időpontjához.

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezek jegyében kérem tisztelettel a törvénymódosítás elfogadását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Itt a közbenső felszólalások miatt jelzem csak, hogy a bizottsági véleményt a képviselő úr kissé bővebb, szélesebb összefüggések között ismertette, de úgy gondolom, hogy ehhez természetesen joga van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Patay Vilmos képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

PATAY VILMOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megalakulása óta eltelt időszak tapasztalatai nyomán, ahogy azt hallottuk Jakab alelnök úrtól is, indokolttá vált a törvényi szabályozás pontosítása.

Álláspontunk szerint a javaslat ennélfogva valós problémákra ad olyan választ, ami a kamara működését könnyebbé és hatékonyabbá teszi. Eddig például vitás kérdésnek minősült, most azonban egyértelművé válik, hogy a kamarai tagság az érvényes őstermelői igazolvány meglététől függ. Tehát az igazolvány betétlapjának megléte nem befolyásolja a tagságot.

Fontos része a módosító javaslatnak, hogy átlátható adatkezelési struktúrát teremt, meghatározza az adatkezelési célokat, és mindezt úgy teszi, hogy megfelel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek.

A javaslat az agrárkamara felé történő adatszolgáltatás eseteit is szabályozza, amivel így biztosítható a jövőben, hogy a kamarai adatbázisok minden olyan adatot tartalmazzanak, amelyek szükségesek a kamara megfelelő feladatellátásához. Így a földhivatal a földhasználónkénti összesített területi adatokat szolgáltatja az egységes gazdatámogató rendszer működésének biztosítása érdekében. A NAV a gazdálkodók árbevételeinek adatait szolgáltatja a jövőben a kamarai tagsági díj meghatározása érdekében. Az MVH az egyedi támogatásigénylési adatokat szolgáltatja a kamara hatósági és nyilvántartási adatainak elvégzése érdekében, valamint a támogatások kérdéseiben való, a kormánnyal közös álláspont meghatározásához. A Nébih az őstermelőkre vonatkozó, FELIR-ben szereplő adatait szolgáltatja, segítségül a kamarai tagjegyzék összeállításához. Ezek a rendelkezések, amelyeket most felsoroltam, biztosítják a jövőben az agrárkamara és az említett szervezetek hatékony együttműködését. Ennek gyakorlati hasznát talán külön nem kell részleteznem.

Az eddigi tapasztalatok alapján, ahogy az már el is hangzott, finomodik a tagdíjfizetési rendszer. Ezután elkerülhető lesz a kettős tagdíjfizetés ugyanazon termelési árbevétel után a termelő és az együttműködési szervezete esetében, és további fontos változás még a tagdíj mértékének pozitív irányú változása.

Időszerűsége okán pontosításra kerülnek egyéb kamarai tennivalók is. Ezek közül kiemelendő, ahogy az el is hangzott, a falugazdász-hálózat és az állam által fenntartott szaktanácsadási hálózat egy részének átvétele, de fontos továbbá, ahogy az alelnök úr is említette, a kereskedelmi és iparkamarák és az agrárkamara közötti feladatmegosztás vonatkozásában is az ésszerűsödés. Itt kell megemlíteni, hogy az agrárkamara és a kereskedelmi és iparkamarák közötti adatszolgáltatás eddigi nyitott kérdéseit is szabályozni fogja a mostani javaslat. Így a különböző szervezetek közötti együttműködés hatékonyabbá válik, és végre megvalósulhat, hogy egy asztalhoz ülnek a termelők, a feldolgozók és a kereskedők.

Mindezen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az agrárkamara megfelelően elláthassa a rábízott feladatokat, és megfelelhessen az állam és a gazdálkodók részéről támasztott elvárásoknak. Ennek megfelelően a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjából Magyar Zoltán képviselő úr következik felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyi sok szépet és jót hallottunk az agrárkamarának ezen módosításáról, én ezt a sort meg fogom most szakítani, nem meglepő módon, hiszen már az eredeti törvényjavaslatot sem támogatta a Jobbik Magyarországért Mozgalom.

Nem akarom újranyitni az akkori általános vitát.

(12.40)

Ott elmondtuk részletesen, hogy mik az aggályaink ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban. E módosítás némileg alá is támasztja az akkori kritikáinkat. Természetesen számtalan egyéb dolgot is tartalmaz, amelyek részleteibe most nem mennék bele, hiszen az előttem szólók ezt elég érthetően és hosszasan ecsetelték, ugyanakkor nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy az adatkezelést milyen botrányosnak tartjuk, és milyen módon próbálja meg ez a törvénytervezet megvalósítani. A Jobbik komoly aggályokat említ meg ezzel kapcsolatban, illetve komoly félelmeink vannak, hiszen az agrárkamara jelen felállásában nem tekinthető másnak, mint a Magosz egyfajta európai uniós és hazai infrastruktúrába való beültetése, hiszen ha csak azt megnézzük, hogy országos átlagban, ha jól emlékszem, talán 7 százalék körül volt a termelők, az agrárkamara tagjainak a szavazati hajlandósága, ennyien mentek el az agrárkamarai választásokon szavazni, ők is azokban a megyékben, amelyeket ismerek, javarészt köthetők voltak a Magoszhoz vagy a Fideszhez. Az ő mozgósításuk volt a kulcsa annak, hogy az önök emberei tudják elfoglalni ezeket a helyeket az agrárkamarában, a vezető pozíciókat, tisztelet a kivételnek, nem sok ilyet ismerünk.

Ezek után azt hiszem, jogosak azok a félelmek, amelyek azt mondatják velünk, hogy az agrárkamarának ilyen szintű adatkezelése és ilyen mélységű megismerése az adatoknak enyhén túlzásnak tűnik, és egyáltalán nem érezzük biztosítottnak azt, hogy nem használják fel esetleg más célokra ezt az adatbázist. Itt akár vállalkozások versenyjogi kérdései is aggályosak lehetnek, felmerülnek ilyen problémák, illetve a Kubatov-listák időszakában az önök listákhoz való hozzáállásának ismeretében szintén úgy gondolom, hogy ez elég aggályos, és nem tartjuk elfogadhatónak. Kizárólag egy önkéntes alapon történő adatszolgáltatást tartunk, ahogy mondtam, elfogadhatónak. Nyilván vannak olyan adatok, amelyeket az agrárkamara tagjairól nyilván kell tartania, de ezek messze nem azt jelentik, amit önök itt a törvénytervezetben felsorolnak. Ennél egy sokkal szűkebb körről beszélhetünk csak, a többi kizárólag önkéntes alapon elfogadható.

A Jobbik érdekelt természetesen abban, hogy a köztestületi funkcióknak egy minél szélesebb körét tudja majd ellátni egy agrárkamara, illetve hogy valóban egy szolgáltatói kamara alakuljon ki Magyarországon. Számtalan jó nyugat-európai példát hoztunk ide a Ház elé, hoztak önök is egyébként jó példákat a Ház elé, de ez az agrárkamara már az indulásától fogva, úgy vesszük észre, hogy alkalmatlan lesz e feladatok ellátására. Szerintem ahelyett, hogy ezt a törvénytervezetet tovább toldozgatnánk-foldozgatnánk, ehelyett egy új agrárkamarai törvényre lenne szükség, és legfőképpen pedig egy olyan agrárkamarai választásra, ahol nem a tagok 7 százaléka megy el voksolni. Már csak azért is indokoltnak éreznénk egy ilyen újbóli normális körülmények között megismételt választást, mivel ez a javaslat is oly módon átírja az eredeti agrárkamarai törvényt, hogy így szinte értelmét vesztette a korábbi szavazás, hiszen lehet, hogy sok olyan gazdálkodó volt, aki e módosítás indokán érezné most úgy, hogy érdemes lenne elmennie szavazni, illetve ha több időt kaptak volna a tájékozódásra és a felkészülésre, akkor is úgy gondolom, hogy egy jóval nagyobb arányt kaphattunk volna.

Azzal a Jobbik sem vitatkozott, hogy a korábbi agrárkamarán változtatni kellett. Nem volt egyáltalán alkalmas azokra a funkciókra, amit el szeretnénk vele végeztetni, ráadásul elég erősen kötődött szocialista érdekkörökhöz. Itt is tisztelet a kivételnek, nem sokról tudunk. Ezen tehát változtatni kellett, azon a mentalitáson, amit korábban képviselt az agrárkamara, minden szempontból. Ebben sosem volt vita közöttünk, és ennek az ügyeiben, azt hiszem, partnerként állt a Jobbik mindig a kormányhoz. De az az út viszont, amire önök tévedtek, szintén elfogadhatatlan számunkra az elmondott aggályok miatt, úgyhogy rövidre fogva a végét, a Jobbik ezt a javaslatot természetesen nem tudja támogatni ilyen formában. Nyújtottunk be hozzá módosító javaslatokat, amelyek képesek javítani némileg ezen a módosításon, de elfogadhatóvá csak akkor válhat, ha teljesen új alapokra helyezzük a magyar agrárkamarai rendszert, és kiírunk egy olyan választást, ahol a tagoknak nemcsak a töredéke fog elmenni szavazni, hanem valóban legalább, úgy mondhatom, a jelentős része, a többsége képes önmagáénak érezni, képes elfogadni ezt az agrárkamarát egy olyan köztestületnek, amelyről elhiszi, hogy fogja tudni segíteni az ő munkáját, hiszen az lenne végül is, úgy gondolom, a cél, hogy olyan agrárkamaránk legyen, amely a gazdálkodóknak segíti a mindennapjait, segíti a munkájukat, hogy minél kevesebb bürokratikus teher nyomja az ő vállukat, és minél könnyebben hozzájussanak a képzésekhez, és nem sorolom fel azt a számtalan funkciót, amire alkalmassá kellene tennünk közösen ezt az agrárkamarát. Így nem lesz az, úgyhogy a Jobbik nem fogja tudni ezt a módosítást támogatni.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A következő felszólaló Schiffer András képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjának frakcióvezetője. Parancsoljon, frakcióvezető úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy magát a módosító javaslatot az LMP támogatja. Maga az előterjesztés támogatható. Ami elfogadhatatlan, az önmagában az a kamarai rendszer, amit kialakítottak az elmúlt egy évben. Érthető, hogy a kapkodva benyújtott agrárkamarai törvény most módosításra szorul. Gyanítható az is, hogy a hegyközségi törvényhez hasonlóan a jövőben tovább kell még javítgatni majd. Egyébiránt a gazdaságszerkezeti nyilvántartás felállítása, a kötelező agrárkamarai tagságból fakadó problémák orvoslása és a kamarának a tagok felé nyújtott szolgáltatások pontosítása indokolt, és összességében támogatható maga a módosítás.

A valódi probléma, hogy erős és politikailag független agrár-érdekképviselet helyett az agrárkamara vezetői a Fideszhez és a kormánypárttal szövetséges Magoszhoz köthetők. Az új agrárkamara felhatalmazása aggályos, hiszen a választásra jogosultak alig 7 százaléka járult az urnákhoz. Emlékszünk arra is, hogy az agrárkamarai választásokon központilag összeállított egyetlen listára lehetett szavazni, és a kamara vezetésében a nagybirtok képviselői meghatározott szerepet foglalhattak el.

Ezzel a probléma kettős, tisztelt alelnök úr. Az egyik az, hogy az nem önigazgatás, akár agrárgazdaságról beszélünk, akár egyetemekről, főiskolákról, amikor az érintettek egy töredéke az, amely egy önkormányzatnak csúfolt, önigazgatónak csúfolt testületet megválaszt. Ha az érintettek egy töredéke az, aki egy önigazgató testületet, egy kvázi önkormányzatot megválaszt, az rosszabb, mintha egyébként nem lenne egy ilyen önigazgató testület. Azért mondom, hogy rosszabb, mert megvan a hivatkozási alap a hatalom részére, hogy azt lehet mondani, hogy hát tessék, a kamara ráütötte a pecsétjét ilyen vagy olyan döntésekre, javaslatokra, és valójában ami egy ilyen önigazgató testület mögött van, az töredéke az érintetteknek.

Ez a probléma nem önmagában az agrárkamarai szervezetrendszer problémája. Ezt látjuk az ügyvédségnél, látjuk a felsőoktatásban és a hallgatói önkormányzatoknál. De olyan illúziója ne legyen senkinek, hogy ha egy ilyen önigazgató rendszerben az érintetteknek 7 százaléka vesz részt, akkor valóban komoly támogatottsággal fog bírni. Ma ki kell mondani, ez az agrárkamara a gazdatársadalmon belül semmiféle támogatottsággal nem ír. Akkor, amikor 7 százalék vesz részt egy kamarai választáson, az egy olyan elenyésző létszám, amikor komolyan meg kell fontolni azt, hogy egyáltalán van-e értelme így működtetni egy kamarai rendszert.

A másik probléma pedig az, hogy a 7 százalékos részvételből egyenesen következik, hogy az agrárkamarának is a legfőbb hídfőállásait a nagybirtok képviselői foglalták el. Önök egy új nagybirtokrendszert vezettek be. A földrabló törvény is erről szólt, ezt betonozta be. Önök háttérbe szorítják a szocialisták által babusgatott különböző zöldbárókat és a magukhoz hűséges új narancsos oligarchákat akarják helyzetbe hozni. Erről szól ez a történet. Ezért van az, hogy az Ángyán professzor úr által kidolgozott nemzeti vidékfejlesztési stratégia sehol sincsen. Érdekes módon, alelnök úr, ezt a vidékfejlesztési stratégiát miért nem hozták ide a Ház elé az elmúlt három évben? Ez miért nem volt fontos? Egy olyan vidékfejlesztési stratégiát dolgozott ki Ángyán professzor úr 2011-ben, ami egyébként az ellenzék többségének is a támogatását bírta. Egy olyan vidékfejlesztési stratégiát lehetett volna itt elfogadni a Házban, amely legalább 80 százalékos támogatottsággal bírt volna, ha önök ezt támogatják, ha a Magosz ezt támogatja, és egy olyan vidékfejlesztési stratégiát lehetett volna négyötöddel elfogadni a parlamentben, amely valóban a kisbirtokot, a helyben élő, helyben gazdálkodó embereket, az ökológiai mezőgazdaságot támogatta volna. Önök nem ezt az utat választották. Önök alkottak egy olyan földrabló törvényt, amely a hatalomhoz közel álló nagybirtokosokat helyzetbe hozza, arrébb tolja a korábbi zöldbárókat, és most a Fidesz nagybirtokrendszerét próbálja meg kiépíteni.

(12.50)

Ezért történik meg az a szégyen, hogy önök nem átallanak a helyi gazdákra meg a családi gazdaságokra hivatkozni, és közben Kishantosra elküldenek egy salgótarjáni építési vállalkozót mint helyben élő gazdálkodót. Erre még egyetlen államtitkár sem adott tisztességes választ, remélem, most Budai úr ezt a csendet megtöri. (Dr. Budai Gyula: És ehhez mi köze a kamarai törvénynek, hadd kérdezzem meg!)

Államtitkár úr, ha nem haragszik (Az elnök csenget.), befejezem, viszont nagyon örülnék, ha végre lenne egy olyan parlamenti vita, ahol ön vitatkozik. (Dr. Budai Gyula: Kivel? Veled? Ne vicceljél már!) Nem a végén mondja el a véleményét - nem a végén mondja el a véleményét -, hanem tudja, a parlamenti vita olyan műfaj, amikor lehet nézeteket ütköztetni. A kormány képviselője alkalmasint azért van itt az ülésteremben, hogy elmondja azt, hogy ha valamivel nem ért egyet, esetleg megfontoljuk azt, amit a kormány képviselője elmond, ne adj' isten, a kormány képviselője esetleg megfontolja azt, ami mondjuk, ellenzéki oldalról elhangzik.

Ami viszont a kamarai rendszer támogatottságának hiányát illeti, ebből folyamatos konfliktusok fognak származni a későbbiekben. Már most előre látható például az abból fakadó konfliktus, hogy ez az agrárkamara fog bekapcsolódni a földforgalom szabályozásába, tudniillik az agrárkamara venné át a helyi földbizottságok feladatait, ha nem sikerülne létrehozni ezt az adott településen.

Az LMP magának a földtörvénynek, a földrablási törvénynek a vitájában is azt az álláspontot képviselte, hogy a földforgalom tekintetében a helyi közösségeknek kell dönteniük, a helyi közösségeket képviselő helyi földbizottságok kezébe kell letenni az érdemi döntési jogosultságokat. Értem ezt akkor is, amikor az állami földbérleteket osztják ki. Az a félelmünk, hogy nem látjuk azt biztosítva, hogy kellő elszánás lenne a kamarai rendszerben és a kormányzatban, hogy ezek a helyi földbizottságok létrejöjjenek, és egy nagyon gyenge támogatottságú kamara lesz az, amely a helyi földbizottságokat jó néhány helyen helyettesíteni fogja, és ez annyit jelent, hogy a helyi közösségek kezéből ki lesz véve a föld sorsa. Nem a helyi közösségek fognak rendelkezni a helyi föld sorsáról, ugyanakkor viszont a cél az lenne, hogy az érdemi döntési jogosultságok ott maradjanak helyben.

Összefoglalva: ez a módosítás, ami itt van konkrétan előttünk, támogatható, ugyanakkor maga a kamarai rendszer úgy, ahogy van, elhibázott, és önmagában a 7 százalékos részvételi arány komolyan el kellene hogy gondolkoztassa az előterjesztőket, illetve a kormányt; egy 7 százalékos támogatottsággal, 7 százalékos részvétellel egy önigazgató szervezetet nem lehet működtetni. A 7 százalék egyet jelent azzal, hogy önök a nagybirtokosoknak hoztak létre egy kamarai rendszert. Önök - szemben azzal, amit a választási kampányban ígértek - továbbra is a nagybirtokrendszert, a nagyüzemet kívánják támogatni úgy, ahogy ezt egyébként az önök elődei is tették.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Kettőperces felszólalásra Pócs János képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt Schiffer képviselőtársamnak némelyik megjegyzését nagyon határozottan szeretném a magyar gazdatársadalom nevében visszautasítani. Tisztelettel megkérem Schiffer képviselőtársamat, még akkor is, ha egyetlenegy gazda nem volt és nem lesz, aki önökre szavazott, hogy a magyar gazdákat földrablónak ne titulálja. Ne titulálja őket!

Az önök elődeit lehet, akik az agrárkamarát egy dologra használták: párttársakat és zöldbárókat kirándultattak külföldre, erről szólt az eddigi agrárkamara, megértem, ha önöknek ez fáj. A gazdatársadalom nevében határozottan szeretném visszautasítani és kikérni, hogy a magyar gazdákat, akik a magyar földet művelik, földrablónak titulálja!

Tisztelt Schiffer Képviselő Úr! Így három és fél évvel a Fidesz kormányzása után esetleg jó lenne, ha rájönne, hogy ki alakított kormányt, és kiknek a megbízásából alakított kormányt. Amikor azt mondja, hogy az agrárkamarának köze van a Fideszhez és a Magoszhoz, a gazdák azt várták, amikor kétharmados többséget adtak ennek a kormánynak, hogy legyen egy olyan kormány, legyen a Magosz olyan kormányzati pozícióban, ami a gazdáknak védi az érdekeit. Az agrárkamarai rendszert azért választották ezek az emberek, hogy fogják a kezüket, szaktanácsadásban, az árubeszerzésben és -értékesítésben segítsék őket azzal a rendszerrel szemben, ami eddig működött.

Megértem, hogy Schiffer képviselő úr a parlamentben vitatkozni akar, szerintem leginkább tanulni kellene azoktól, akik értenek a mezőgazdasághoz, és a szénát nem akarják lapátolni. Ha valaki a mezőgazdaságnak az alapjaival ilyen szinten nincs tisztában, akkor megértem, hogy vitatkozni akar, bár inkább, ha őszintén bevalljuk, tanulni kéne, nem vitatkozni. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Schiffer András képviselő úr, frakcióvezető úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Pócs Képviselőtársam! Nagyon szívesen tanulok öntől, de annak az előfeltétele az, hogy ugyan szíveskedjék már megérteni azt, amit mondok.

Ha ez mégis megtörtént, akkor durva csúsztatás, amit itt művelt, tudniillik teljesen nyilvánvaló, hogy én nem a gazdákra mondtam azt, hogy földrablók, hanem önökre. Önökre, azokra a Fidesz-KDNP-képviselőkre, akik itt idén nyáron ezt a szégyenletes földtörvényt elfogadták. Elfogadták azt a földrabló törvényt, ami a nagygazdák kezére játssza a magyar földet, azonkívül pedig nyitva hagyja a kaput, hogy jövő év május 1-jétől külföldiek termőföldtulajdont tudjanak szerezni Magyarországon. Én erről beszéltem.

Ezzel számoljon el a lelkiismerete és a választói előtt! Lehet azzal hencegni, hogy önre hány gazda szavazott. Az a helyzet, hogy ön és az ön képviselőtársai ezeket a gazdaembereket megvezették, becsapták. Ha igaz lenne az, hogy önök csak vezetni akarják a gazdaemberek kezét, akkor például nem 7 százalék vett volna részt az agrárkamarai választáson. Erről merészkedtem beszélni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Budai Gyula államtitkár úr! Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Megszólítottak, és szívesen és örömmel vitáznék Schiffer képviselőtársammal, ha lenne miről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen pillanatban az agrárkamarai törvény módosításáról kéne vitáznunk, és Schiffer képviselőtársam egyébként nem először, hanem ha ide, az ülésterembe bármilyen agrártémájú jogszabály beérkezik, akkor elmondja azt a sablonos tíz mondatot, amit el szokott mondani, és még jelen pillanatban a törvénytervezettel kapcsolatban egyetlen észrevételt nem hallottam tőle. (Dr. Schiffer András: Dehogynem!)

Képviselőtársam, engedje már meg, hogy a vitát szerintem fogalmazzuk már meg! A vita ugyanabban a témakörben elhangzott észrevételek ütköztetése. Jelen pillanatban, ha jól tudom, akkor a tisztelt Ház az agrárkamarai törvény módosításáról folytatja a vitát. Ön pedig a földtörvényről, a választásokról és egyéb dolgokról beszél, ami remek politikai beszéd, képviselő úr, de szakmailag tegyen már hozzá valamit. Az LMP az agrárkamarához tegyen hozzá valamit!

A múltkor - ön félreértette - megmondom önnek, nem dicséretnek szántam, hogy önt még Szabó Rebeka is fölülmúlta (Derültség az LMP és a Jobbik padsoraiban.), amikor még az LMP frakciójában ült. Az ön hozzászólásai olyan szakmaiatlanok, képviselő úr, hogy már nem tudok mit mondani. Egyszerűen csak keresem a szavakat, hogy amikor egy agrárkamarai törvénynek van a vitája, amikor ön elmondhatná, hogy van-e értelme, hogy a falugazdászok, a szakértők, a szaktanácsadók bekerüljenek a kamarába, és hogy ott valóban egy szolgáltató kamara jöjjön létre, ön földtörvényről, gazdákról, a kamarai választásról és mindenről beszél, de még egyetlen mondatot nem mondott el. Ebben a körben a kamarai törvényben nagyon szívesen vitázom önnel, és válaszolok önnek bármire.

Képviselő úr, próbáljunk ebbe az irányba menni! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.(Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Folytatjuk a kettőperces felszólalásokat. Schiffer András, parancsoljon, frakcióvezető úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az a helyzet, hogy ha picit jobban figyelt volna, akkor azt is meghallja, amit a konkrét előterjesztésről elmondtam. Pontosan azt mondtam el, hogy a konkrét törvényjavaslatot az LMP frakciója támogatni tudja.

A tagok felé nyújtott szolgáltatások pontosítása indokolt, azokat a változtatásokat, amiket az előttünk fekvő törvényjavaslat a szolgáltatások biztosítása érdekében át kíván vezetni a törvényen, ezt helyesnek tartjuk. Ezt mondtam el, államtitkár úr.

Viszont tudja, a parlamenti általános vita olyan műfaj, hogy olyankor nem csak paragrafusokról beszélgetünk, és még egy: nem szakmai vitát folytatunk. Tudja, ez a Magyar Országgyűlés. Ide politikusokat küldenek be, nem szakembereket a választók. Itt politikai vitákat szoktak folytatni. Lehet, hogy önnek ez furcsa, nem szokott politikai vitákban részt venni, ezt már észrevettem az elmúlt 3 évben, de a magyar parlamentben politikai vitákat folytatunk. Ha egy törvény általános vitája van, akkor bizony azt az egész szabályozási környezetet, azt az egész politikai környezetet szemügyre kell venni, amiben érvényesül például az agrárkamarai törvény módosítása. És ez összefügg az egész agrárkamarai rendszerrel, az agrárkamarai rendszer támogatottságával és sajnos összefügg azokkal a birtokviszonyokkal, amiket önök a földrabló törvény kapcsán kialakítani akarnak ma Magyarországon.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Pócs János képviselő úr, parancsoljon, képviselő úr!

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Magamra is érvényesnek tartom, amit az előbb mondott, hogy jó lenne, ha a kamarai törvényhez térnénk vissza a vitában, de úgy gondolom, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Schiffer képviselő úr, ahogy az előbb is elmondta, minden szakmai alapot nélkülözve, csak és kifejezetten politikai indulattól vezérelve próbál lázítani.

(13.00)

Schiffer képviselőtársam, szeretném önnek elmondani, hogy ha ez a földtörvény nem született volna meg, akkor például az én térségemben 15 ezer hektár volt, ami angolok kezébe került volna, és angolok használták, de az országban számtalan olyan terület van, ahol angolok, osztrákok, németek és franciák használták zsebszerződésekkel a földet. Ez a földtörvény magyar kézben tartotta a földet, és magyar kézben fogja tartani, úgyhogy bármennyire fel van ön vértezve politikai indulatokkal, azt is megértem, ha különböző árulók itt savanyú szőlők ízétől vezérelve önt arra biztatják, hogy azt kell mondani, szégyenletes volt a földtörvény. Majd akkor mondják, ha egyetlenegy alkalommal bebizonyosodott, hogy magyar föld külföldi tulajdonba kerül.

Az, hogy mi lesz, arról ne beszéljen! Majd akkor beszéljen, hogyha az a "lesz" megtörténik! Ez a földtörvény nem szégyenletes, hanem a magyar földet a magyar emberek kezében tartotta.

Az, hogy ezt nem címkézte meg úgy, ahogy önök szerették volna azoknak a liberális meg egyéb köröknek, akiknek csak kifejezetten szerették volna megtartani, hanem mindenki, aki tisztességgel és legálisan műveli a magyar földet, az ő számukra, a magyar emberek számára a magyar föld művelhetően a birtokukba került, és a birtokukba fog kerülni, ez ellen ne lázadjon. Amikor ez ellen lázad, akkor nem a Fidesz-kormány ellen lázad, hanem a magyar emberek és a magyar gazdálkodók ellen, akik itt teremtenek munkát, és itt fizetnek adót.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Pócs képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Megadom a szót két percre Schiffer András frakcióvezető úrnak.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Pócs Képviselő Úr! Tényleg kezdem azt gondolni, fogalma nincs, hogy miről beszél. Ön elkezd liberálisozni - és azt gondolja, hogy a liberálisok azok, akik például a termőföld szabad forgalmát korlátozni kívánják? Miről beszél? Miről beszél?! Mi vagyunk egyelőre az egyetlen párt ebben az országban, akik elmentek Brüsszelbe a saját pártcsaládjukhoz, az Európai Zöld Párthoz, és ott el tudtuk érni azt, hogy legalább az európai zöldek kezdeményezzék az Európai Unión belül, hogy vizsgálja felül az Európai Unió a tőke szabad áramlásának elvét, és kezdeményezze azt az Európai Unióban az Európai Zöld Párt, hogy a termőföldet vonják ki a tőke szabad áramlása alól. Érti?! A saját pártja mit csinált az Európai Néppártban ennek érdekében? A Fidesz eljárt az Európai Néppártnál annak érdekében, hogy mindenféle spekulánsok ne tudják felvásárolni a földeket az Európai Unió területén?

Azt mutassa meg, hogy ebben a földtörvényben, amit elfogadtak, mi az, ami kizárja azt, hogy 2014. május 1-jétől külföldiek földtulajdonhoz juthatnak. Na, ez semmi, Pócs képviselő úr! Vannak korlátozások, de kizárni nem zárja ki semmi. Még egyszer elmondom: mi, zöldek kezdeményeztük azt az Európai Unióban, hogy a termőföld kerüljön ki a tőke szabad áramlása alól. Mi, ami tőlünk telik, megtettük azért, hogy az Európai Unió pontosan ezt a neoliberális dogmát, a tőke szabad áramlásának elvét vizsgálja felül a termőföld vonatkozásában. Önök mit csináltak az Európai Néppárton belül? Egy nagy semmit! Ezek után itt hadoválni meg liberálisozni - hát nem szégyelli magát?!

És még valami: mi nem önmagában a külföldi földtulajdon szerzése ellen lázadunk, hogy az ön szóhasználatával éljek, hanem az ellen, az ellen lázadunk, hogy például egy salgótarjáni építési vállalkozó kaparintsa meg a földet Kishantoson. Mi az ellen lázadozunk, hogy tőkespekulánsok elvegyék a földet a helyi gazdák elől, és elvegyék az önrendelkezési jogot a helyi közösségektől. Ez ellen lázadozunk, Pócs képviselő úr.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Varga Géza képviselő úr felszólalása következik, Jobbik.

VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Mi már nem tudjuk olyan hevesen támogatni ennek az agrárkamarai törvénynek a módosítását, mint ahogy ezt Schiffer képviselőtársam megoldotta, az egyszerűbbet választva, hogy nem elemezte magát ezt a javaslatot, ami előttünk van. Nos, amint a kezemben tartom ezt a javaslatot, amit most tárgyalunk, ez minden eddiginél agresszívebb törekvés arra, hogy a kormány politikai befolyás alá vegye az agráriumnak azt a szervezetét, amelyből most láthatóan egy csúcsszervezetet csinál. Ez a törvényjavaslat, ami előttünk van, bekebelez valamennyi intézményt, és valamennyi intézmény fölé helyezi azt az agrárkamarát, amelynek a legitimitásáról már többen szóltak, és ezt a bizonyos 7 százalékot azért ne felejtsük el, bár nem akarok erre kitérni. Ez a bekebelezés abból áll, hogy nincs egyetlen olyan intézmény az országban, amely ilyen adatgyűjtési jogosultsággal lenne felruházva, mint ahogy ez a törvény az agrárkamarát tervezi. Az a szomorú, hogy a tisztelt előterjesztők és a kormánypárti képviselők észre sem veszik, hogy mi a baj ezzel az egyetlen agrárkamarával és ezzel a törvénymódosítással.

Budai államtitkár úr büszkén hangsúlyozta, hogy ez a törvényjavaslat, ez a módosítás az agrárkamara kormánnyal kötött megállapodásán alapul, és a kormánnyal kötött megállapodás bizonyos pontokat kötelezővé tesz az agrárkamarára, ezért van szükség erre a módosításra. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a probléma ezzel a javaslattal. Az a probléma, hogy önök a kötelező tagság mellett először a kormánnyal kötöttek megállapodást, nem pedig a tagjaikkal, és nem egy társadalmi megállapodásra épül fel egyáltalán az egész agrárkamara szervezete. Ettől merem azt állítani, hogy ez egy politikai központosítási törekvés része. Az a történelmi felelőssége megvan a Magosznak és a kormánypárti képviselőknek, amellyel teljes mértékben kiherélik az érdekvédelmet, a gazdák érdekvédelmét, ugyanis a gazdák érdekvédelme és az agrárium politikai irányítása két teljesen különálló feladat. Ha a kettőt összevonjuk, akkor gyakorlatilag az ellensúlyokat és a fékeket vesszük ki abból.

Amikor a Magosz a gazdatüntetésen ki tudott állni a gazdákért, akkor ezt azért tudta megtenni, mert más platformon állt, mint a politika, mint a mindenkori politika, mint a mindenkori kormány. Most azáltal, hogy ezt teljesen maga alá söpri a Fidesz-kormány a Magosz-vezetők segítségével és rezidensi közreműködésével, teljesen megfosztja a magyar agráriumot az érdekvédelemtől. Minden más gazdaszervezetnek értelmetlen működnie, mert minden más gazdaszervezet nem tud tagokat toborozni úgy, hogy minden manna csak a kormányzattól, az agrárkamarán keresztül hullhat rájuk, amelynek ők a kötelező tagjai kell hogy legyenek.

Amikor Pócs képviselőtársam itt a gazdatársai nevében kért ki valamit, akkor azért kedvem lett volna megkérdezni, és most meg is kérdezem: a 7 százalék gazda nevében tette ezt a kijelentését, vagy a 93 százaléknyi gazda nevében tette ezt? Ezeket világosan látni kellene. Tehát azt gondolom, hogy a történelmi felelősség hiányzik az előterjesztőkből ahhoz, hogy nem volna szabad az érdekvédelmet és egy ágazat gazdasági irányítását összevonni. Kérem, az agrárkamara ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával nagyobb jogosítványokat kap, mint maga a minisztérium, mint maga a Vidékfejlesztési Minisztérium, ugyanis ott sincsenek ezek az adatok összegyűjtve az egyes gazdákról, nincs olyan kötelezettsége az adóhivatalnak, a MVH-nak, egyik szervezetnek sem, mint amit most az agrárkamara maga alá söpört, hogy kötelezően, határidőre adatokat kelljen szolgáltatni. Ez a jogosítványa a minisztériumnak sincs meg. De ugyanakkor megint csak egy fércmunka ez a törvényjavaslat, ami előttem, a kezemben van, mert ugyan egy oldalon keresztül sorolja azokat, hogy mi minden adatot fog kezelni, begyűjteni a gazdákról, de arról például egy szót sem szól, hogy ez önkéntes vagy kötelező alapon fog-e megtörténni.

Az előterjesztő, Jakab alelnök úr büszkén mondta, és egy kicsit mintegy érdemként kiemelve, hogy bevezetik az önkéntesség fogalmát, az önkéntes tagság lehetőségét. Igen, azokra az állatorvosokra, akik nem az ő kamarájukban akarnak, illetve ott tagok, de itt is megengedik, hogy akkor tagok lehessenek. Nos, ez néhány embert fog képviselni, viszont a több százezres tagság önkéntességéről pedig szó sincs. De az adatgyűjtésre vonatkozóan ez a javaslat nem tartalmazza azt, hogy most az agrárkamarába minden gazdának kötelezően kell-e beadnia, vagy pedig valóban a saját adatait nem akarja egy ilyen központosított szervnél kezeltetni egy gazdálkodó, és nem akarja beadni.

(13.10)

Tehát egyszerűen nem szabályozza. Úgyhogy már most felkészülhetünk vagy egy újabb módosítására ennek az agrárkamarai törvénynek, vagy talán benyújtanak erre módosítót. Én nem fogom megtenni, mert még azt a módosítót sem fogadtatják el a parlamenttel, amivel itt az általános vitában államtitkár úr egyetért, a mezőgazdasági bizottságban egyhangúlag mellette vannak egy ellenzéki, általam benyújtott módosítónak, és a parlament mégsem szavazza meg, kizárólag politikai okokból. Ezért én most már itt kísérletet sem teszek arra, hogy ezt a törvényt így jobbá tegyem, képviselőtársam egyébként megtette, tehát azért a képviselői kötelességet megtesszük. Tehát, ha ez nem szabályozza azt, hogy önkéntes-e vagy kötelező ez az adatszolgáltatás, akkor azt gondolom, hogy egy újabb ilyen törvénymódosítást fogunk tárgyalni hamarosan.

De mehetek tovább, egy másik hibáját is felemlítve, amelyik a 7. § (6) bekezdésében a Statisztikai Hivatal számára nyújtott szolgáltatást szabályozza. Azt mondja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célra térítésmentesen évente legkésőbb január 15-éig átadja. Tehát magyarul, a kamara ad egyedi azonosításra alkalmas módon - hát, kérem, ilyen a világon nincs, hogy a Statisztikai Hivatal egyedi azonosításra alkalmas módon gyűjtene adatokat egyes gazdákról statisztikai célzattal!

De a törvény fércvoltát mi sem bizonyítja jobban, mint ha az 5. § (5) bekezdését idézem ugyanezzel a témával kapcsolatban: "a kamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon", és a b) pontja: statisztikai célokra használja fel.

Most akkor tessék tisztázni ezt, hogy két egymás után következő paragrafusban az egyiknél egyedi azonosításra alkalmas módon köteles továbbítani a Statisztikai Hivatalnak, a másikban pedig egyedi azonosításra nem alkalmas módon! Tehát én azt gondolom, ezek a példák mind csak azt bizonyítják, hogy ez mennyire átgondolatlan és mennyire fércmunka.

A teljes körű adatgyűjtésről már tettem említést. Ha ezt kötelezővé teszik, akkor ez felül fogja múlni minden, a magyar nemzet történelmében diktatórikusnak nevezett kormányzat tevékenységét.

Arra hivatkozik az előterjesztő is és a törvényjavaslat indoklása is, hogy ezt azért kell, mert egy szolgáltató kamarára van szükség. Valóban, a magyar gazdatársadalomnak egy szolgáltató kamarára volna szüksége, de ezt az adatgyűjtést talán úgy kellett volna kezdeni, hogy az új agrárkamara, hogy a bizalmát megszerezze a gazdáknak, elkezdett volna szolgáltatni. Elkezdett volna szolgáltatni stratégiákat, akár szaktanácsadást, minden olyat, ami egy agrárkamarától elvárható. És amikor ezen szolgáltatásai, tehát kvázi a megelőlegezett bizalomra való rászolgálás érdekében kínált szolgáltatásai során, ha ott felmerül valami, akkor ahhoz adatokat kérhet be azért, hogy a feladatát jól tudja ellátni. Ez egy szolgáltató, kvázi egy szolgai agrárkamara lett volna. A szolgait abban az értelemben értem, hogy a gazdákat akarja szolgálni.

Nos, ez a törvény és egyáltalán az agrárkamara újkori történelme az elmúlt egy év alatt nem azt mutatja, hogy az agrárkamara szolgálni akarja a gazdálkodókat. Ez azt mutatja, hogy az agrárkamara bekebelezni akarja a gazdálkodókat, él azzal a kormányzati hatalommal, hogy kötelezővé teszi számukra a tevékenységet, csak tetszik tudni, a demokráciában az a jó, és azt gondolom, hogy mindannyian, akik itt ülünk, tiszteljük a demokráciát, de nem azt a formáját, amit jelenleg a kormány megvalósít. Ugyanis, ha ezzel a diktatórikus önkényuralmi rendszerrel behajtjuk a gazdákat egy politikai szervezetbe, politikailag átitatott szervezetbe, akkor a gazdák önkéntes, öntevékeny, kezdeményező szerepét vesszük el. És ha ezt kivonjuk a gazdatársadalom jövőformáló erejéből, akkor a jövője a gazdatársadalomnak sokkal szegényesebb, sokkal silányabb lesz. Tehát ezt az erőt, hogy van értelme a saját sorsunkkal foglalkozni, hogy van értelme a saját jövőnket tervezni, mert az függetlenül politikai irányzatoktól meg tudjuk tenni, ezt vonják ki ezzel, és erre értem azt a bizonyos politikai felelősséget.

A törvény 5. § (7a) bekezdésében: a tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás adatállománya a kamara kizárólagos tulajdona, azon más személy részére - gondolom, itt jogi személyt is ért alatta - kizárólagos rendelkezési jog nem engedhető. Tehát kizárólagos nem, de ezek szerint ahhoz, legalábbis, ha ezt kihagyták ebből, a megfogalmazás pontosságával foglalkozom, akkor kizárólagos jogot nem enged át adatbetekintésre vagy adatkezelésre az agrárkamara más jogi személynek, ez sem szerepel itt, mert itt csak személy van, tehát akár ezek szerint nem kizárólagos joggal egy magánszemély is betekinthet ebbe az adatbázisba. És hol van akkor az üzleti titok fogalma? Hol van az, hogy gazdálkodók akár egy településen belül, vagy nem akarok én most kitalálni olyat, amikor egyik gazdálkodó szeretné megtudni a másik gazdálkodó adatait, hogy mekkora támogatást kap, mennyi földön gazdálkodik, mennyi munkaerőt foglalkoztat, mi az árbevétele, s a többi, s a többi, ha ezt megtudja az egyik gazdálkodó, akkor az versenyelőnybe juthat.

A törvény ugyanakkor erről nem gondoskodik. Egy nagyon rövid megjegyzéssel elintézi, hogy az adatkezelés során, idézem az 5. § (7) bekezdését: "Az adatkezelés során a kamarának biztosítania kell, hogy az adatot illetéktelen személy ne ismerhesse meg." Kérem, ezt ebben a törvényben szabályozni kellett volna akkor! Itt most megint egy biankó megbízást kap az agrárkamara, hogy bízzunk meg benne, hogy majd ő gondoskodik arról, illetve majd biztosítania kell, mert még csak az sincs itt, hogy gondoskodik róla, de biztosítania kell azt, hogy az adatok illetéktelen személyhez ne jussanak. Hogyan? Hogyan, ki fogja azt kezelni? Egyben szerepel-e, hogy én, Varga Géza gazdálkodó adatom a nevemmel, címemmel, lakcímemmel lesz-e megjelölve az, hogy a tejfeldolgozó üzememben mit csinálok őstermelőként, hogy mekkora földön gazdálkodom, hány tehenem van, s a többi? Vagy pedig az adatok valóban csak egyedi azonosításra nem alkalmas módon egy statisztikát szolgáltatnak az agrárkamara számára, hogy ezzel a statisztikával agrárstratégiát tudjon készíteni? Nagyon fontos kérdés, de erről sem rendelkezik ez. Tehát kéri tőlünk, hogy adjunk bizalmat arra, hogy majd azt a kamara biztosítani fogja. Mi a Jobbik részéről nem előlegezzük meg ezt a bizalmat, mert ahogy ez a kamara létrejött, ez nem ad okot erre.

Az etikai intézkedéseknél is, amelyik a 8. § (5) bekezdés b) pontjában van, hogy ha etikai intézkedésre kerül sor, akkor itt egy gazdálkodónak arra is javaslatot adhat az agrárkamara, hogy egy etikai vétség esetén a tevékenységét korlátozhatja. Ezt kezdeményezheti az agrárkamara. Mi lesz ez az etikai vétség? Hogy nem megy el a kormány melletti tüntetésre, mint ahogy azt a CBA dolgozói most megteszik? Akkor ez egy etikai vétség, és akkor bizony, bizony, irgum-burgum, akkor jaj lesz annak a gazdálkodónak, vagy mi? Tehát ilyen jogosítványokat adni, hogy egy szubjektív megítélés alapján majd a gazdálkodó tevékenységének a korlátozására adhat javaslatot az agrárkamara? Nonszensz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Igen, akkor...

ELNÖK: Még egy fél percet tudok adni.

VARGA GÉZA (Jobbik): Igen, azt kihasználom. Csak egyetlen gondolat, mert sorba megyek a törvényen. Bár már említettem a 10. §-ban a kormánnyal kötött megállapodást. Hangsúlyozom, nem a kormánnyal kellett volna. Ha a kamara valóban a gazdáknak egy szolgáltató szervezet akar lenni, akkor nem a kormánnyal kellett volna megállapodást kötnie először, hanem először a gazdatársadalommal vagy egyáltalán a magyar társadalommal, egy társadalmi együttműködési szerződésből kellett volna kiindulni, és azt kellett volna a kormánytól elvárni, hogy azt teljesítse. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

(13.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga képviselő úr. Kettő percre Pócs János képviselő urat illeti a szó.

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Örülök, hogy Schiffer képviselő úr visszajött az ülésterembe. Remélem, hogy legalábbis kormánypárti oldalon nem akarjuk megfogadni azt a tanácsát, amikor azt kéri rajtunk számon, hogy elmentünk-e az Európai Unióhoz segíteni megvédeni a magyar földet.

Tisztelt Képviselőtársam! Jó, ha tudja, a magyar kormány kétharmados földtörvényben megvédte és a jövőben is meg fogja védeni a magyar földet. Az Európai Unióba panaszkodni az árulók mennek. Még jó, hogy a magyar kormány és a kormány miniszterei nem mennek az Európai Unióba panaszkodni. Még egyszer tisztelettel kérem, majd akkor szóljanak és akkor károgjanak azok, akik próbálják a politikai feszültséget kelteni, ha egyetlenegy négyzetméter föld külföldi tulajdonba kerül.

Varga Géza képviselő úrnak szeretném elmondani, hogy a magyar mezőgazdaságban az emberek, a gazdák húsz éve azt várják, hogy a kamarával, a Magosszal, a kormánnyal kéz a kézben segítsék a problémákat megoldani. Hogy lehet problémákat úgy megoldani, ha önök azt mondják, hogy az adatszolgáltatástól, a kötelező adatszolgáltatástól eltérünk? Hogy tudja a kamara vagy a kormány megoldani a gazdák problémáját, ha nem tudják, hogy mi az, amiből sok van, mi az, amiből kevés van, mi az, ami olcsó, mi az, ami drága? Ahhoz információ birtokában kell lenni, hogy el nem ítélhető módon a kamara és a kormány, nem egymással szemben, hanem kéz a kézben meg tudja védeni a gazdák érdekeit. Hányszor volt már az elmúlt évek vagy évtizedek alatt arra példa, hogy a mindenkori kormány, esetenként jó szándékkal a piacba befolyt, és nem tudta megoldani, mert kiderült, hogy túl kevés az az áru, ami mellett elkezdett korteskedni?

S még egy dolgot szeretnék Varga képviselőtársamnak mondani, aki a 7 százalékot kéri számon. Képviselő úr, ma a magyar gazdák tudják, hogy a kormánnyal szemben nem kell elmenni tüntetni, mert a kormány a Magosszal együtt maga az érdekvédelem.

Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Pócs képviselő úr. Kétperces hozzászólások következnek, elsőként Magyar Zoltán, Jobbik.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Pócs képviselőtársamra kénytelen vagyok reagálni néhány gondolatban. A végén kezdeném. Azt eredményként felmutatni, hogy az agrárkamarai választásokon csak 7 százaléknyi gazdálkodó ment el voksolni, egészen elképesztő. Ön szerint az agrárkamarába és a kormányba vetett bizalom jele az, hogy a gazdálkodók nem mennek el a saját kamarájukra voksolni? Ez egy nagyon érdekes megközelítés, ilyen formában még nem láttam megvilágítani az ügyet. Én egészen más indokokat látok emögött, de ezeket a felszólalásomban már felsoroltam.

Rátérve a földtörvényre, bár nem annak a vitájában vagyunk, de ha már megemlítette: a földtörvény tényleg kétharmaddal lett elfogadva, hiszen önöknek kétharmaduk van az Országgyűlésben, de egyáltalán nem segíti elő azokat a célokat, és nem azokat a nemes célokat fejezi ki és testesíti meg, amelyeket önök itt felsorolnak. Egy valódi nemzeti parlament szerintem akkor járt volna el helyesen, ha úgy cselekszik, ahogy a bolgárok cselekedtek két héttel ezelőtt, azaz 72 százalékos többséggel úgy döntött a bolgár parlament, hogy egyoldalúan meghosszabbítja a moratóriumot, és nem hajlandó a külföldiek számára lehetővé tenni a földvásárlást. Ez lett volna egy kétharmados kemény kiállás a magyar föld védelmében. Reméljük, még van esélyünk arra, hogy megfelelő nyomásgyakorlás után önök is hajlandók lesznek ebbe az utcába betévedni, bár az eddigi politikájuk nem sok bizakodásra ad okot, de azért a remény hal meg utoljára, és mi azon dolgozunk, hogy ez így legyen.

Visszatérve az eredeti gondolatára: jó lenne, ha államtitkár úr reagálna arra, a kormánynak is az-e a hivatalos álláspontja, hogy a 7 százalékos részvételi arány valóban az önökbe vetett bizalom jele. Mert ez tényleg egy új megközelítésbe helyezi az egész agrárkamarai rendszert.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy ne nyissuk meg a földtörvénynek azt a vitáját, amit már többször lefolytattunk itt a házban. Nyilván valamilyen formában érinti ez a tervezet, és természetesnek is tartom, hogy erre ily módon reagálnak.

Schiffer András frakcióvezető úr következik, LMP.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Előre is elnézést kérek, de Pócs képviselő úr hozzászólására én is kénytelen vagyok az általános vita jellegének megfelelően reagálni. Én nem adom fel a reményt, hogy esetleg megérti azt, amit mondok, mondunk.

Persze vannak, akik panaszkodni járnak Brüsszelbe, mások meg érdeket érvényesíteni. Mi érdeket érvényesítettünk, tudja? Amikor például a jobbikosok arról beszélnek, hogy ők a csatlakozási szerződést akarják felülvizsgálni, mi arról beszélünk, hogy van egy olyan alkalom az Európai Unióban, hogy Magyarország a saját érdekeit érvényesítve tudja kezdeményezni az alapszerződés módosítását. Mi nem értünk egyet azzal, hogy a csatlakozási szerződést kellene módosítani. De egyik sem a panaszkodásról szól, tudja, Pócs képviselő úr? Ön azt mondja, árulás az, ha mi eljárunk az Európai Unióban annak érdekében, hogy ne legyen a termőföld szabad forgalom tárgya? Árulás az, ha valaki, mondjuk, a csatlakozási szerződés módosítása érdekében el akar járni? Miről beszél? Fogalma sincs, hogy miről beszél! Mi eljártunk a saját kinti pártcsaládunknál annak érdekében, hogy a magyar föld, a magyar gazdák érdekében, az Európai Unió jelenlegi válságát felhasználva az uniós alapszerződést úgy módosítsák, hogy a termőföld ne lehessen szabad forgalom, szabad kereskedelem tárgya, tudja? Pont egy neoliberális dogma megtörése érdekében jártunk el Brüsszelben! Érti? Érti? Megértette? Nem valószínű.

Akkor is az a helyzet, hogy mi azt látjuk, hogy van egy olyan történelmi pillanat az egész Európai Unióban, amikor ki lehetne állni annak érdekében, hogy számoljunk le azokkal a neoliberális dogmákkal, amelyek alapvetően a szabad kereskedelemre építették Európát. S itt lenne a lehetőség arra, hogy ne csak a bolgár példát kövessük, hogy a moratóriumot egyoldalúan hosszabbítsuk meg, hanem egy olyan új Európa alapjait rakjuk le, amelyik nem engedi azt, hogy a termőföld szabad kereskedelem, szabad forgalom tárgya legyen. Érti, Pócs képviselő úr?

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettő perc, Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, csak két perc keretében szeretnék reagálni, főleg annak kapcsán, hogy a megoldási javaslat lehet a csatlakozási szerződésünk módosítása is, mert az alapszerződések is lehetőséget biztosítanak arra, hogy amennyiben egy ország kéri, az adott ország tulajdonviszonyait nem érinti az Európai Unió. Azt, hogy annak idején, pont a Fidesz által e fejezet letárgyalása után nem kértük azt, hogy ebbe a kategóriába essünk, eleve sokszor sérelmeztük és elmondtuk. Csak úgy látom, önök jó szándékúan, de tényleg nem értik, hogy mi van abban a földtörvényben. Az pedig, hogy kétharmaddal lett elfogadva, olyan szempontból csak súlyosbítja a helyzetet, hogy egy nem jó törvényt raktak kétharmadba, és az önök legjobb szándéka ellenére is sajnos lehetősége lesz az Európai Unió, és nemcsak az Európai Unió, hanem az Európai Gazdasági Térség állampolgárainak is a magyar termőföld megvásárlására. Ezt kellene meggátolni.

Tudják önök, hogy nemzetközi jogi kurzusokon már tanítják, hogy milyen módon tudnak majd idejönni a nemzetközi strómanokon keresztül akár a jogi szervezetek, és a különböző európai uniós és EGT-állampolgárok hogyan tudnak majd termőföldet venni? Erre már felkészülnek, tanítják! Azok, akik esetleg tanácsot adnak majd azoknak a szereplőknek, vagy 500 millió állampolgárnak, akik megszerezhetik a magyar termőföldet, ők már felkészültek ebből. A Magyar Országgyűlés képviselői, a kétharmad képviselői meg boci szemekkel, jó szándékkal néznek ránk, és azt mondják, hogy ez lehetetlen. De mi van, ha mégis lehetséges? Márpedig lehetséges - és akkor meg majd önök azt mondják, hogy nem tudtuk? Azt hiszem, ezt nem fogják elfogadni a választópolgárok.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Hanó Miklós képviselő úr, Fidesz.

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nem kívántam volna hozzászólni, de azt látom, hogy jobbikos és LMP-s képviselőtársaim bizonyos részletekben elvesznek egy-egy általuk fontosnak gondolt dologban, és úgy képzelik, hogy ez úgy is fog működni. Ha valaki tisztában van azzal, hogy a mezőgazdaságban mi folyik, az tudja, hogy ha a mezőgazdasági termelésben van jövedelem, akkor az a termőföld nem eladó. Ott vannak szereptévesztésben, hogy azt hiszik, 6 millió hektár holnaptól vagy 2014 májusától eladó lesz. Nem! Ha van jövedelem a mezőgazdaságban, a gazdaember nem eladni akar, hanem szerezni. Legyünk már tisztában azzal, hogy itt nem spekuláció lesz, nem földbefektetési dolog lesz, hanem termelni fognak a gazdák!

(13.30)

Ebbe az irányba kéne már gondolkodni, mert ha van jövedelem, az életben nem adja el. Apától fiú örökli, vagy a családja viszi tovább. Az, hogy egy-két spekuláció bejönne, arra a mostani földtörvénynek vannak olyan elemei, főleg a helyi szervezetek, amelyek azért majd kontrollálni fogják a dolgokat, amelyek szerintem ezt kivédhetik.

A kamarával kapcsolatban: a 7 százalék szerintem is kevés. De az nem az új kamarának szólt, hanem szerintem a réginek, hogy a kamara addigi tevékenysége olyan volt, amilyen. A gazdákat vissza kell ebbe a rendszerbe szoktatni, vagy meg kell szoktatni, hogy lesz egy ilyen központi dolog. Én is jónak tartom azt, hogy összevonunk mindent. Elég sokat kellett a szocialista kormányzás alatt az ellen harcolni, hogy megszüntessük a falugazdász-hálózatot meg minden olyan tevékenységet, ami a gazdákat segíti. Pontosan az európai uniós belépés előtt voltak olyan problémák, hogy azt sem tudták a gazdák, hogy hogyan kell egy pályázatot megírni, vagy hogyan kell a földalapú támogatást kitölteni. Akkor az ebből adódó hibák miatt egy csomóan meg sem kapták a földalapú támogatásukat. Ezt segítette a falugazdász-hálózat. Az előző kamara nem igazán segítette ezt. (Az elnök csenget.) Letelt? Elnézést.

Tehát a falugazdász-hálózat bekerülése szerintem pozitív dolog, és minden olyan, ami koncentrálja ezt, és segíteni akarja. (Az elnök ismét csenget.) Adjunk már lehetőséget, vagy hát próbáljunk már bízni is ebben! Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Varga Géza képviselő úr, Jobbik!

VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Itt a kétpercesekben reagálni vagyunk kénytelenek. Úgy látom, Pócs képviselőtársam kiment. Neki csak azt akartam mondani, hogy amit válaszolt a felszólalásomra azzal, hogy hogyan gondolom azt, hogy adatok nélkül, ha nem gyűjt adatokat a kamara, akkor tud stratégiákat kialakítani és döntéseket hozni, ez így van. Csakhogy éppen erről van szó, hogy ez egy másik szerep, mint a politikai. És ami most történik, az az, hogy a gazdák gazdálkodási és érdekvédelmi szerepét vonjuk össze, mossuk össze a politikával. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az agrárkamara elnöke a Fidesz padsoraiban ülő országgyűlési képviselő. Ez egy politikai szerep.

Az agrárkamarai szerepnek viszont egy gazdálkodási szerepnek kéne lennie. Ja, hogy könnyebb a gazdák érdekeit úgy képviselni, ha politikai hatalomra jutnak egy adott párton keresztül? Igen, csak így mi történik akkor, ha egy választáskor kormányváltás van? Akkor most ki képviseli ezeket a gazdákat? Akkor automatikusan egy másik gazdaszervezet, egy másik politikai irányzat? Így válnak a gazdák a politika játékszerévé. Ezt kellene elkerülni, nem pedig ebbe az irányba haladni.

Hanó képviselőtársam azt mondja, hogy a gazda nem eladni akar, ha a jövedelmi viszonyok olyanok, hanem szerezni akar földet. Hát igen, csakhogy nem a gazdák kezében van. Kétmillió körüli földtulajdonosunk van, és csak maximum kétszázezer gazdálkodóról beszélhetünk. És mivel fölszabadították az az új földtörvénnyel a külföldiek számára, ezért a magyar gazda valóban szerezni szeretne, de nem fog tudni versenyképes lenni, miközben a kiöregedő földtulajdonosok eladni akarnak. Két vevő jelentkezik így az önök jóvoltából, a külföldi és a hazai gazda. Hát, a hazai gazda garantáltan alul fog maradni. (Az elnök csenget.) De ennél sokkal jobban érdekelne Jakab képviselőtársam jegyzetelése...

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, Jobbik. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) Szilágyi György képviselő úr, Jobbik!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Bocsánat, csak nem hallottam a tapstól. Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselőtársaim itt háborogtak Schiffer képviselő úr felszólalásánál, pedig igazából belegondolhatnának abba, hogy önökön múlt és múlik jelen pillanatban is az, hogy megvédik-e a magyar földet. Egyetlenegy parlamenti párt lenne, amely amellett kardoskodna továbbra is, az MSZP, hogy szabadon lehessen fölvásárolni Magyarországot. Önökön múlik jelen pillanatban, minden más párt nyitott erre a kérdésre. Önök pedig a kétharmad birtokában meg is akadályozhatták volna. Lehetett volna, lett volna lehetőség arra, hogy megakadályozzák, még mindig lenne rá lehetőség, hogy megakadályozzák, csak önök nem hajlandóak ebben semmit tenni. Ez az önök történelmi felelőssége lesz. Lehet majd azt mondani 2-3 vagy 4 év múlva, amikor valóban szembesülni fognak azzal, hogy itt Magyarországot felvásárolják; lehet majd azt mondani, hogy az Országgyűlés döntött így - nem, önök döntöttek így. Ezt véssék az eszükbe, és majd akkor is jusson eszükbe!

Az pedig, amit Hanó képviselő úr mondott, hogy majd ha itt jövedelem lesz a mezőgazdaságból, akkor nem akarják eladni a gazdák a földet. Képviselő úr, 24 éve nincs szinte jövedelmük a mezőgazdaságból a gazdáknak. Hát miből lenne majd az elkövetkezendő fél évben vagy egy évben olyan bevételük, amivel valóban versenyre tudnának kelni az osztrák, német vagy bármilyen gazdákkal? Ráadásul már most a föld nagy része spekulánsok kezében van, akik arra várnak, hogy mikor tudnak ebből a földből hasznot szerezni. Ez a probléma, és önök ezzel nem óhajtanak szembesülni, nem óhajtják ezt a kérdést normálisan átlátni.

Higgyék el nekem, lehet, hogy most önök úgy érzik, hogy a kétharmad birtokában önök mindent megtehetnek ebben az országban, majd 2-3-4 vagy 5 év múlva kíváncsi vagyok, hogy tükörbe tudnak-e nézni az akkori történések láttán, ami ebben az országban be fog következni, ha nem teszünk ellene semmit. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két perc, Magyar Zoltán képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Hanó Miklós képviselőtársamnak szeretnék röviden reagálni. Jó lenne, ha eldöntenék egymás között, hogy akkor most miért 7 százalék ment el az agrárkamarai választásokra. Pócs képviselő úr, ugye, azt mondta, hogy azért, mert annyira bíznak önökben, illetve a kormányban, miniszterelnök úrban, hogy nem látták értelmét elmenni szavazni, hiszen minden jó lesz akkor is, ha csak az a 7 százaléknyi Magosz-Fidesz párttagkönyvvel rendelkező ember megy el szavazni, aki elment. Hanó képviselő úr pedig azt mondta, hogy egész egyszerűen ez a régi agrárkamarának szólt, ami egyébként tényleg nem működött jól. Ezt is kifejtettük már az általános vita során. Tehát jó lenne azért, ha ezt a két különböző álláspontot egymás között megbeszélnék, és kitalálnák itt közösen, hiszen erről a vitáról van szó, hogy miért vallott ilyen csúfos kudarcot ez a választás.

Azonkívül pedig pontosan, ahogy már elmondtuk korábban is, annyira átírtuk ezt az agrárkamarai törvényt a módosítással, illetve át fogja írni a végszavazást követően a Ház, hogy akkor ezen indokok alapján bőven alátámasztható az az igény, úgy gondolom, hogy akkor tartsunk új agrárkamarai választásokat. Hiszen akkor most már a szereplők világosan láthatják, hogy milyen lett a kiforrott formája az agrárkamarának, és lehet, hogy többen érzik majd úgy, hogy érdemes lesz elmenni erre a választásra. Abban tehát nincs vita közöttünk, hogy változtatni kellett az agrárkamara rendszerén.

Az adatkezeléssel kapcsolatban viszont igenis komoly aggályaink vannak. Itt nem arról van szó, hogy egy független, tisztán szakmai szervezet szeretné a gazdálkodók adatait ilyen mélységig megismerni, hogy aztán ebből a különböző statisztikákhoz és működéséhez elengedhetetlen adatokhoz hozzájusson. Hanem itt bizony arról van szó, hogy önökhöz közel álló, politikai színezettel elég erősen átitatott szervezet, a Magosz hozzájutott az agrárkamarai infrastruktúrához, és igenis félünk, hogy ezek az adatok bizony akár politikai célokat vagy éppen gazdasági önös érdekeket fognak szolgálni. Gondoljunk bele a mostani CBA-s botrányba, gondoljunk bele az önök Kubatov-listáiba! Ne csodálkozzanak azon, hogy nem bízunk önökben.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két perc, Obreczán Ferenc képviselő úr, Fidesz.

OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szándékoztam hozzászólni, de végül mégis kénytelen vagyok hozzászólni. Tehát néhány dolgot azért tisztázni kell. Amikor megalakult a kamara, senki sem gondolta, nem vette komolyan, hogy meg fog alakulni. Hogy a részvétel 7 százalékos volt, valóban igaz, de egy dolgot azért ne felejtsünk el: az osztályok megalakulásánál mind megyei, mind országos szinten lényegesen többen vettek részt. És még egy dolgot szeretnék elmondani: a kamara nem érdekképviselet, hanem köztestület. Még egy témát szeretnék kihangsúlyozni, hogy több szakmaközi és szakmai szervezet is csatlakozott a kamarához, ennek aláírása az OMÉK-on történt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Hanó Miklós képviselő úr, Fidesz.

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szerintem nincs ellentmondás abban, hogy az előző kamara nem megfelelően teljesített. Ott a MOSZ érdekei mozogtak elsősorban, és most, amit a Jobbik mond, ott a MOSZ hangját lehet hallani. Tehát a volt nagy szövetkezeti rendszer működtette a kamarát úgy, ahogy működtette. Az egy másik dolog, hogy a szavazati arány lehetett volna magasabb. De úgy gondolom, a bizalmat meg kell adni. Hát adjuk már meg! És hogy gazdasági érdek, Magyar Zoltán úr? Hát hogyne lenne az! Hát a gazdának is legyen már gazdasági érdeke! Pontosan az a lényege, hogy a gazdát segítsük abban, hogy tudjon új technológiát beállítani, megfeleljen a különféle követelményeknek, a piaci feltételeknek, tudjon pályázni, megfelelően tudja kitölteni azokat a pénzügyi lehetőségeket, amiket meg lehet szerezni, földalapú támogatás, állami támogatás, egyebeket. Hát pontosan ez a lényeg.

(13.40)

Ezért történne ide beintegrálva, hogy tudjuk segíteni a kicsit is. Eddig a nagynak minden sikerült, most a kicsik is helyzetbe tudnak kerülni meg a közepes gazdák is. Tehát itt mindenkinek megadjuk az esélyt.

Az, hogy itt a különféle regisztráció hogy történik meg, abból problémák vannak, ebben lehet módosítani a dolgokat, én úgy gondolom, de a többiben meg szerintem ezt így kell vinni, ahogy ez most tervezve van.

Köszönöm.

ELNÖK: Kettő perc, Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Erre kénytelen vagyok reagálni, nehogy az maradjon meg itt a képviselőtársaimban vagy a jegyzőkönyvben, hogy a Jobbik a volt agrárkamara mögött álló gazdasági érdekeket képviselné vagy annak a hangján szólna. Mi voltunk az elsők az Országgyűlésben a 2010-es parlament újjáalakulása óta, akik követeltük, hogy ezt az agrárkamarai rendszert át kell alakítani, és ahogy korábban működött, alkalmatlan volt arra a feladatra, amit egyébként az indokolásban is a kamara szerepéről itt gondolunk, remélem, mindannyian.

Én azt mondtam, hogy az a 7 százalékos részvétel nem azt tükrözi, hogy a gazdálkodók hittek volna ebben az agrárkamarában. Az, amit Obreczán képviselőtársam mondott érvként, szerintem éppen hogy a mi álláspontunkat erősíti. Azt mondta, hogy a gazdálkodók nem hittek abban, hogy meg fog alakulni az agárkamara, ezért mentek el ilyen kevesen. Hát akkor tessék megismételni, talán most már elhiszik, hogy újraalakult ez a testület, és akkor érdemes erről majd újra beszélgetnünk.

Hanó képviselőtársamra visszatérve, én a gazdasági érdekeknél kifejezetten azokra a gazdasági érdekekre gondoltam, amelyeket önök folyamatosan erősítenek, arra a hat-nyolc nagy érdekeltségre gondolok az agrárium területén, amely az állami földek jelentős részét elviszi. Nem olyan régen Zala megyében a földeknek közel a háromnegyedét - de nem is tévedek, ha ezt a számot mondom - az a Leisztinger-érdekcsoport vitte el - állami földekről beszélek -, amelyhez önök állítólag politikailag nem is állnak közel, hiszen köztudott, hogy a baloldalt támogató üzletemberről van szó. Erre odaadják a helyben élő családi gazdálkodók helyett neki az állami földeket.

Én attól félek, hogy ezt a részletes adatbázist pontosan ilyen gazdasági érdekek kiszolgálására fogják a továbbiakban is használni, ha nem állami földek területén, akkor bármilyen más területen, és a gyakorlat pontosan azt mutatja, hogy önök folyamatosan azt a hat-nyolc nagy maffiacsaládot próbálják tömni állami földekkel. Akkor ne csodálkozzon, képviselőtársam, hogyha aggódom azért, hogy ezek az adatok esetleg (Az elnök csenget.) hozzájuk kerülnek. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga Géza képviselő úr, Jobbik.

VARGA GÉZA (Jobbik): Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! - különösen Obreczán és Hanó képviselőtársam. A következetlen következetlenséget érzik a hangjukban, érzik abban, amit mondanak? Obreczán képviselőtársam azt mondta, hogy miért kérjük számon, a kamara köztestület és nem érdekvédelmi szervezet. Ezt kellene eldönteni. (Hanó Miklós közbeszól.) Utána kettő perc múlva Hanó képviselőtársam mondja, hogy miért problémázunk, így most majd a gazdák érdeke képviselve lesz. (Hanó Miklós közbeszól.) Fogalomzavarban élnek. Az érdekvédelem és a gazdasági tevékenység, politikai tevékenység két különböző dolog.

Obreczán képviselőtársam azt mondja, hogy a kamara köztestület és nem érdekvédelmi szervezet, itt jön a problémám. Akkor a Magosz most hova is lett? A Magosz a legpatinásabb érdekvédelmi szervezete volt a gazdatársadalomnak, mutatta ezt nagyon jól a 2005-ös, kormány elleni tüntetés. Ott az érdekvédelmi szerepét be tudta tölteni. Hova lett most a Magosz? A Magosz vezetői politikai állásokat kaptak, utoljára az agrárkamara. Akkor most hol van az érdek, ki képviseli a gazdák érdekét az érdekvédelem valódi értelmében? - ne úgy, ahogy most Hanó képviselőtársam mondta, hogy majd akkor itt most gazdasági segítséget vagy szaktanácsadást kapnak a gazdák és ez az érdekük. A klasszikus érdekvédelemről beszélek, amely a mindenkori politikai erővel, mindenkori politikai hatalommal szemben tudja érvényesíteni a gazdák érdekét. Ez az, amit kiherélnek.

Kérem, értsék már meg, és önök között legalább a fogalommal legyenek tisztában, hogy mi az az érdekvédelem és mi az a politikai képviselet. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő perc, Hanó Miklós képviselő úr, Fidesz.

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Meg kellene nézni egy nyugat-európai agrárkamarát, hogy működik. Nem tudom, Varga úr, legalább te benne vagy a gazdaságban, a többiek műmájerek, de te benne vagy. Akkor mit nem értesz azon, hogy segítsenek? Mit nem értesz azon, hogy a gazdasági életben is segítsenek? Az érdeket majd védi a Magosz, vagy Jakab Pista majd külön fog szaladgálni védeni, de most egyelőre akarunk egy olyan kamarát, ami a gazdaságot akarja segíteni, ezt az agráriumot, amit kiheréltek. Mindig amilyen színű kormány volt, úgy változtak a támogatások. Ezt most egységesen, egy irányba kellene mozgatni, erről szól majd ez a történet.

Én emlékszem arra, amikor a falugazdászokat szét akarták zavarni. Na, az lett volna az igazán baj. Most ezek akarják őket foglalkoztatni, pont azért, hogy segítsük a gazdákat. Most hagyjuk már az érdekvédelmet, most arról beszéljünk, hogy legyen egy szolgáltató kamara, ami helyzetbe tudja hozni a gazdákat, akiknek van egy csomó bepótolnivalójuk. És ha helyzetbe fog kerülni, akkor igenis lesz nyeresége, és ha lesz nyeresége, akkor ő veszi meg a földet, meg nem fogja eladni, itt ez a lényeg, mert mondtad, hogy kihal az öreg. Nem hal ki az öreg, ha ki is hal az öreg, majd örökli valaki. Itt nem az a lényeg. Nem akarnak a földtől szabadulni. Eddig a szocialista kormányok alatt szabadulni akartak, mert minden lerablás volt, 2000 forintért vették meg a búzát és 5000-ért adták tovább, arról szólt a történet. Most ez már nem így lesz.

Azért kell egy kamara, amely fogja figyelni, hogy mi a piaci viszony, meg egyéb olyan dolog, ami a gazdasági életben segítség. Pontosan ezért akarunk egy olyan kamarát. Ha ezt nem érted, akkor nem tudok mit mondani, de legalább te benne vagy, mert azok, akik szólnak, valahonnan olvasgatják meg internetről leveszik, meg szénát lapátolnak, de legalább te ne ezt mondd már. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre Magyar Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Majd elnök urat szeretném megkérdezni, hogy a műmájer kifejezés használható-e a Házban vagy nem. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Akkor használjuk mi is. Meg a tegező viszony.) Nem probléma, csakhogy akkor mi is szívesen bevezetnénk. (Közbeszólások. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselő úr, kettő perc. Tessék!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm. Visszatérve Hanó képviselő úr felszólalására, egyetértünk azokkal, amiket elmondott, hogy milyennek kellene kinézni egy agrárkamarának (Hanó Miklós közbeszól.), és mi is több nyugat-európai példával példálózunk. De akkor azért azt ne mondja, hogy a folytonosságot képviseli, és egyfajta biztonságot ad majd az az agrárkamara akkor (Hanó Miklós közbeszól.), amikor az agrárkamarának a vezetője... (Hanó Miklós: Miről beszélsz te?) Arról beszélek, hogy az agrárkamara vezetője itt ül az önök padsorában (Hanó Miklós: Akkor nem fog itt ülni.), fideszes országgyűlési képviselő. (Az elnök csenget.) Elhiszem, hogy nem fog itt ülni a padsorban, de ettől függetlenül még teljesen egyértelműen önökhöz köthető politikusról van szó, ráadásul az agrárkamara megválasztott vezetői között is javarészt a korábbi magoszos vagy fideszes vezetőket találjuk. Így egyáltalán nem tartom ezt az érvet elfogadhatónak, amit ön mondott, hiszen ez egyértelműen egy politikailag átitatott testületté változott így. (Hanó Miklós: A gazdákat akarja segíteni. - Az elnök csenget.) Lehet, hogy a gazdákat akarja segíteni, ebben nem is vitatkozom, de akkor viszont az ön érve nem állja meg a helyét, amikor azt mondja, hogy egy esetleges kormányváltás idején majd az agrárkamara tovább tudja végezni ezt a tevékenységét.

Ha ennyire nyílt politikai álláshalmozókkal tesszük tele és volt vagy jelenleg éppen fideszes politikusokkal, akkor egyáltalán nincs biztosítva az, hogy egy akármilyen színű kormányváltás esetén tovább tudja végezni azt az áldásos tevékenységét, amelyet most ön feltételez a gazdálkodók érdekében. Ezért kellene egy olyan köztestületet létrehoznunk, egy olyan agrárkamarára lenne szükség, amely képes lenne akármilyen színű kormányváltás után is tovább végezni azt a munkát, amelyre - ebben egyébként egyetértünk - valóban szükség lenne, és amelyet mi is szívesen támogatnánk.

Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő kétperces Simon Miklós képviselő úr, Fidesz.

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársam! Nem értem azt, hogy miért mondja, hogy az agrárkamarában csak a Fideszhez köthető politikusok vannak. Én tudom, hogy miért mondja, mert nem ismeri a valóságot. Nálunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, én is csodálkoztam rajta, a megyében a mezőgazdaság felemeléséért minden politikai erő összefogott, és a kamarán belül az osztályok vezetését nem éppen a Fideszhez köthető szakemberek vállalták és látják el.

Tehát számomra, aki kisgazda vagyok, furcsa volt ez a hozzáállás, de el kellett fogadnom, és be kellett látnom, hogy ha a mezőgazdaságért tenni szeretnénk, az nemcsak a fideszesek privilégiuma kell hogy legyen, hanem mindenkié. Ezért üdvözlöm ezt a törvényt.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni 2 percben, 15 percben. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Látom, hogy készülődik az előterjesztők nevében Jakab István alelnök úr, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó, alelnök úr.

(13.50)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elég hosszú időt vett igénybe a vita. Engedjék meg, hogy én a reagálásomban a törvénymódosításról szóljak, ne arról, hogy itt a választások előtt a plenáris ülésen lefolytatott politikai vita kapcsán milyen szélsőséges megközelítések kerültek a középpontba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni azoknak, akik érdemben kifejezték álláspontjukat a törvénymódosítással kapcsolatban. Schiffer képviselő úr már nincs itt; egyértelművé tette, hogy igen, ők fontosnak tartják ezt a módosítást.

Nekem az a meggyőződésem, és ez vezérelt bennünket a törvénymódosítás benyújtásakor is, és ez talán a mai vitában kijött, mert senki nem mondta képviselőtársaim közül, hogy nem akarnak egy erős agrár-, élelmiszer-gazdaságot, nem akarnak élhető vidéket, nem akarják azt, hogy a magyar gazdák ott tudjanak élni, ahol eddig is éltek, és meg tudják tartani értékeiket, vagyonukat, sőt gyarapítsák azt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben egyetértettünk, úgy érzem, mindenkinek a támogatását bírja ez a megközelítés.

Ott már voltak viták, hogy akkor ezt hogyan lehet, milyen módon megoldani. Kérem tisztelettel, többen egyébként azt nem vitatták, hogy egy szolgáltató kamarára, egy szolgáló kamarára van szükség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném aláhúzni, igen, ez a kamara szolgál és szolgáltat a tagsága által és a tagsága érdekében, és bármennyire is azt mondják, hogy kormányzati hatáskört vagy feladatot nem lehet átvenni, a kormány világosan érzékelte akkor, amikor a megállapodást megkötötte a kamarával, hogy a gazdaság szereplőinek az önkormányzata képes egy nemzeti vidékprogramot, egy nemzeti agrárgazdasági programot megvalósítani.

Kedves Képviselőtársaim! Vegyék észre, ez a folyamat zajlik, ezek a módosítások pedig ennek a folyamatnak a segítését szolgálják. Nem arról van szó, hogy nem volt működőképes a törvény. Arról van szó, még egyszer szeretném aláhúzni, és ezt egyébként többen érzékeltették, hogy időközben, amióta a kamara megalakult, azóta már van egy elfogadott uniós költségvetés. Bátorkodtam már az első körön tájékoztatni önöket, és most is aláhúznám, hogy mi motiválta a módosítást: az, hogy eddig azért küzdöttünk, hogy legyen elegendő uniós forrás, mert igenis erre szükség van, és azt gondolom, senki nem akarja, hogy a gazdák támogatottsága csökkenjen. Most viszont azon dolgozunk, hogy egy egységes, erős agrár-, élelmiszer-gazdaság jöjjön létre úgy, hogy egy szervezeten belül a belső párbeszéd szülessen meg.

Kifogásolták az adatokat. Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy lesz még lehetőség majd a részletes vitában is az egyes paragrafusokat kiértékelni, kielemezni, sőt még lesz egy bizottsági ülésünk is. Kérem tisztelettel, nem a gazda szolgáltatja az adatot nagyrészt, részben ő is, de a különböző szervezetek pontosan azért szolgáltatják az adatot a gazdasági önkormányzatot működtető köztestületnek, hogy a gazdasági folyamatok értékelése, elemzése, az egységes szolgáltatási rendszer, a tanácsadás, a gazdasági információk biztosítása, a gazdasági folyamatok előrejelzése, az egyes beruházásoknál, a fejlesztéseknél a konkrét, korrekt érdemi tanácsadás valósuljon meg.

Elképzeli valaki azt, hogy az elkövetkezendő hét esztendőben az uniós források megfelelő szinten történő, átgondolt és okszerű felhasználása elengedhetetlen? Szerintem igen, elengedhetetlen. Ebben a partnereket segíteni kell. Ehhez egy olyan tanácsadórendszer kell, amely valóban a gazdának partnere. Ez zajlik most.

Ha általános vita van, talán engedjenek meg nekem is egy megjegyzést. Többen kifogásolták, hogy miért van szükség arra, hogy egy ilyen erős, egységes szervezet jöjjön létre, miért kellenek az adatok, és miért kell például az etikai ügyekkel foglalkozni. Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert például talán emlékeznek még, Pócs képviselőtársam utalt rá, amikor a vis maior ügyekben egyes gazdákat, illetve a gazdák egy jelentős részét, kicsit, közepest és nagyot úgy tettek tönkre, hogy a gazdasági erőfölénnyel visszaélve, a törvényekkel szembemenve hihetetlen etikátlan módon olyan szerződéseket kötöttek, amiket egy kamara azonnal a saját etikai bizottságán keresztül már meg is állít, és nem engedi, hogy érvényesüljön.

A másik dolog. Igenis a kormány részéről a megfelelő hatáskörök átadásával tudja a kamara megteremteni mint köztestület, agrár-, élelmiszer-gazdaság és vidékfejlesztés együttesen, hogy egy valóban professzionális, érdemi tanácsadó rendszer működjön. Kedves képviselőtársaim, ez adatállomány nélkül, adatok nélkül nem képes működni.

Az adatvédelemmel kapcsolatban pedig nem megnyugtatni szeretném önöket, hanem tájékoztatni, hogy természetesen a szükséges egyeztetéseket lefolytattuk. Amennyiben még bármilyen észrevétel van, természetesen fejet hajtva előtte, csak és kizárólag a törvények, az adatvédelmi törvény legszigorúbb előírása mellett lehet használni bármilyen adatot.

Még személyes megszólíttatás volt, teljesen fölösleges is hivatkoznom rá, csak egy dolgot szeretnék Varga Géza képviselőtársam figyelmébe ajánlani. Szíveskedjen igen behatóan tanulmányozni az osztrák kamarák szövetségének a működését a vezetéstől a teljes működésig bezárólag.

Van még egy szempont, amit úgyszintén Varga Géza képviselőtársam figyelmébe szeretnék ajánlani, mert többször utalt arra, hogy az európai uniós szempontokat mi hogyan vagyunk képesek érvényesíteni, miért akarjuk ennyire összefogottan a gazdákat, miért akarjuk ennyire úgymond egy ernyő alá bevinni. Nem mi visszük be. Az ő érdekük az, hogy ott legyenek, mert csak így tudnak versenyben maradni.

Képviselőtársam! Szívesen megadom önnek azt az elérhetőséget, ahol az Európai Unió összes tagállamának a teljes gazdasági átvilágítását elvégezték Európa nagy egyetemei és szakértői. Abban világosan meglátja majd, hogy mennyire összefogottan, mennyire erős integrációban dolgoznak a mi versenytársaink a rég uniós tagállamokban, mi pedig, ha erre nem készülünk fel, és nem tudjuk a saját gazdasági szervezeteinket úgy megerősíteni, kialakítani a tanácsadórendszerrel, az informatikai rendszerrel bezárólag, és nemcsak kérve, hanem adva, akkor viszont véglegesen a rossz pályán maradunk, és csak a leépülés marad. Tehát pontosan ezért kell egy egységes, erős, jól szervezett hálózatot kialakítani a gazdák kezében.

Képviselőtársam! (Varga Géza: A kormányzattól függetlenül. - Az elnök csenget.) A Magyar Agrárkamara működése a Magyar Agrárkamara alapszabálya és belső szabályzatai alapján történik. Tehát ezt a kamarai tagság dönti el, mint ahogy képviselőtársaim már elmondták, hogy az összes belső olyan szerveződés létrejött, amelyeket a tagok alakítottak meg saját és szabad akaratukból.

Egy dolgot tudniuk kell, és ezt lássák világosan. Ez a módosítás is azt a célt szolgálja többek között, hogy Magyarországon belül, de Európában is a gazdaság szereplőivel kiegyensúlyozott, jó együttműködésben kívánunk dolgozni, valamennyi szereplőjével a gazdaságnak, de természetesen az agrárium és a vidék sajátos érdekeinek szem előtt tartása mellett. Ezek a módosítások ezt a célt szolgálják, azt a célt szolgálják, hogy egy erős agrárium, egy erős magyar gazdatársadalom, egy erős magyar feldolgozóipar jöjjön létre.

Zárógondolatként annyit, hogy bármennyire is vitatják, habár nem ez a mai témánk, de 12 erős, olyan szakmai szervezet fogott össze az agrártermeléstől a feldolgozóiparon át, amelyek reprezentálják a magyar agrárium teljes működését. Azt gondolom, hogy ez az együttműködés létrejött, és ezt nem szétverni, lerombolni, ezt erősíteni kellene.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormány padsoraiból. - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Így van! Így van!)

(14.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/13052. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Czerván György úrnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

Felszólalások:   45-52   53-117   117-125      Ülésnap adatai