Felszólalás adatai

KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1950-ben az Európa Tanács megalakulása kapcsán a kereszténydemokrata Konrad Adenauer a következőket mondta: "Munkánk célja, hogy az európai nemzetállamok határai eltűnjenek. Célunk az, hogy Európa egy közös otthonná váljon, a szabadság otthonává." Az akkor útjára indított gondolat és munka ott tart, hogy a mai Európa egyik jelmondatává vált az "egység a sokszínűségben" szlogen. Európa lakosságának közel 20 százaléka kisebbségként él, és gyakorlatilag nincs olyan ország, amely etnikailag egyszínű lenne. Ez a sokszínűség biztosította az európai kreativitás alapját, amely oly sok értéket teremtett a világnak. A kommunizmus bukása után úgy gondoltuk, hogy a demokrácia gyógyír lesz minden bajunkra. Az 1990-es marosvásárhelyi események viszont gyorsan kijózanítottak mindenkit. A nacionalista magyarellenes kártyát gyorsan és hatásosan ki lehet játszani.

A székely zászló kérdése vagy a székely Mikó kollégium ügye is ebbe a sorba tartozik. Emlékszem, amikor itt a tisztelt Házban, körülbelül két évvel ezelőtt Németh Zsolt államtitkár úr úgy fogalmazott, hogy kapcsolataink Romániával nagyon jók, de törékenyek lehetnek. Băsescu elnök úr is korábbi strasbourgi látogatása során informális beszélgetésen megerősítette, hogy országaink között nagyon jók a kapcsolatok. Azóta új kormány került hatalomra Bukarestben. A nemzetközi egyezmények, amelyek a nemzeti közösségek, kisebbségek védelméről szólnak, és amelyeket Románia aláírt, nem kormányfüggőek. Meg vagyok győződve arról, hogy európai keretek között a felmerülő kérdéseket meg lehet oldani. Nem kérünk többet, de kevesebbet sem, mint ami más európai uniós nemzetnek jár. A magyarság, bárhol is éljen, nem fogadja el, hogy másodrendű polgára legyen Európának.

Köztudott, hogy a regionális szimbólumok használata elfogadott az EU-ban. Sőt, az Európa Tanács 1832/2011. határozatának 7. pontja az autonómiát említi mint megoldást az egyes államok területi integritása és a területén élő nemzeti közösségek, kisebbségek önrendelkezési joga összeegyeztetéseként. Az egység a sokszínűségben azt is jelenti, hogy a nemzeti közösségeket, kisebbségeket védeni kell. Ennek érdekében az asszimilációt szükséges megállítani. Ennek egyedüli eszköze az autonómia. Lehet, hogy nehéz elfogadni egyes politikai köröknek ezt a gondolatot, de engedjék meg, hogy éppen T
riceanu volt román miniszterelnök egyik kijelentésére utaljak, miszerint a közös Európában mindannyian kisebbségben leszünk.

Tisztelt Ház! Vége annak az időszaknak, amikor a magyar nemzeti közösségeink kiszolgáltatottak voltak, a világháborúk veszteseinek voltak elkönyvelve, és így is kezelték őket. Felálltunk arról a büntetőpadról, ahová 1945 után küldtek. Nincs vesztes vagy nyertes, nincs büntetőpad. Európai nemzetek vannak, mindegy, mely ország területén élnek többségben vagy kisebbségben. E nemzetek tagjai európai polgárok, nem alattvalók, a jogaik pedig nem kegyből, hanem törvénytől garantáltak. Nem is olyan rég a román nemzetpolitika oly sikeresen kiállt a szerbiai román közösség jogaiért. Jól tették. Akkor viszont nem volna szabad rossz néven venni a magyar anyaországi szervezetek, önkormányzatok kiállását a székely zászlók ügyében. Hangsúlyozom, ez a kiállás szolidaritás; senki ellen nem irányul, csupán jogok védelmében történik.

Egész Európa, így nemzeteink számára sincs más előremutató megoldás, mint az együttműködés. Ennek alapja egymás tisztelete és megbecsülése. Intolerancia vagy tolerancia, konfliktus vagy partnerség, leépülés vagy prosperitás - ez itt a tét. A kérdés most regionális, de a kockázat európai. Végezetül engedjék meg, hogy idézzem a címben feltüntetett dalszöveg további részét: "Ha én zászló volnék, sohasem lobognék / Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének, / S nem lennék játéka mindenféle szélnek."

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kék mezőben arany csillag - ez van az Európai Unió zászlajában, és ez van Székelyföld zászlajában is. Az egyik minden román önkormányzatra, minden román középületre ki van tűzve, a másikat viszont, úgy látszik, sehová nem lehet kitűzni Romániában. Ennek ellenére Magyarországon nagyon sok település meghallotta a szót, és kitűzte a saját önkormányzati épületére, saját közterületeire a székely zászlót.

Engedjék meg, hogy bár az összeset összeszedni nem tudtam, de pár településnek megköszönjük azt, hogy ennyire szolidárisak voltak székely testvéreinkkel. Csurgó és Somogyvár, Cegléd, Kiskunfélegyháza, Rakamaz, Újpest, Budafok, Csepel, Újbuda, Hódmezővásárhely, Somogyvár, Tököl, Vác, Eger, Szentendre, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Pécs, Diósd, Óbuda, a XVII. és a XVIII. kerület, Zugló, Siófok, Barcs, Tata, Békés megye, Erzsébetváros, Szombathely, Sátoraljaújhely, Miskolc, Vecsés és még lehetne sorolni mindazokat a településeket, ahol kint van a székely zászló, ahol mindenki jelezte, hogy a székelyeknek ezeket a törekvéseit a saját autonómiájukat, a saját önrendelkezésüket innen, Magyarországról is, ahogy tudjuk, szimbolikusan támogatjuk. Hiszen ezer éve ott élnek székely testvéreink, legalább ezer éve azon a földön, ott születtek a dédszüleik, az ükszüleik, és ezen a földön szeretnének ők boldogulni.

Az Európai Unió tagjaként sok más országban, egy spanyolországi katalánnak, vagy egy skótnak Angliában, vagy egy svédnek Finnországban nagyon széles körű jogosítványa van, akár területi autonómiája, saját önkormányzata is van. Ha arról beszélünk, hogy az Európai Unión belül a polgárok egyenlőek és egyenjogúak, akkor, ahogy egy katalánnak van joga Spanyolországban, ahogy egy svédnek van joga Finnországban területi autonómiához, ugyanúgy joga van egy székelynek Románia területén is a saját önrendelkezési jogának gyakorlásához. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) Ha nincs különbség uniós polgár és uniós polgár között, akkor be kell tartani a jogegyenlőséget ezen a téren is, legyen akár valaki svéd, katalán vagy erdélyi magyar, ottani székely.

Bízunk benne, hogy a román állam is elismeri, hogy identitásuknak ugyanúgy része a román állampolgároknak a magyarság, mint bármilyen más elem. Éppen ezért ennek kibontakoztatásához ugyanolyan jogi lehetőséget kell biztosítsanak, mint bármilyen más egyéb, vallási, világnézeti, szabadidős vagy egyéb tevékenységhez, amelyek szintén a személyiség részét képezik. Bízunk benne, hogy az Európai Unió kisebbségi jogvédő rendelkezései, amelyek például a 2005-2008-as európai parlamenti, kisebbségek védelméről szóló állásfoglalásban szerepelnek, és a 45. cikk szerint az önkormányzatiság elvein nyugvó döntéshozatalt az Unió támogatja, a nemzeti kisebbségeknek pedig elismeri a különleges szükségleteit, amelyek eltérnek más nemzetiségi csoportokétól, és az alkotmányszerződés 14. cikke, amely a kisebbségi jogokat az általános emberi jogok részeként, kulcsfontosságú jogaként deklarálja, az Európai Unióban nemcsak írott betűk, hanem megvalósítandó célkitűzés is.

Magyarország a viszonosság elvét is kérheti Romániától, hiszen az elmúlt egy esztendőben például, ha csak a parlamenti jogszabályokat nézzük, létrehoztuk a szószóló intézményét. A velünk élő nemzetiségek akár a legkevesebb parlamentbe jutott szavazatszám harmadával is teljes jogú képviselőt küldhetnek majd a következő választáson a parlamentbe. És a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottság minden bevett magyarországi nemzetiségnek akár szószólóját, akár képviselőjét magában foglalja, és a törvényjavaslatokkal kapcsolatban a véleményét elmondja. A kisebbségi képviselők pedig anyanyelvükön is felszólalhatnak itt a parlamentben vagy a bizottságok ülésein. Csak ha a hasonló viszonosságot kérnénk Romániától, az óriási előrelépés lenne.

De ugyanúgy, amit Románia követel akár az elmúlt hónapokban Szerbiától az ott élő románokkal kapcsolatban, vagy amit Moldáviától követel az ott élő románoknak, mi ugyanazt kérjük, ugyanúgy biztosítsa azt az Erdélyben élő, a Romániában élő magyarok számára; és amit mi itt Magyarországon biztosítunk számukra: hiszen senkit nem zavar, ha valaki egy román zászlót kitűz itt, akár a saját kisebbségi önkormányzatukra, akár más épületekre. Azt kérjük, hogy szintén tegyék meg viszonossági alapon, és biztosítsák így a székelyeknek akár a közösségi autonómiáját is.

(13.40)

A magyar nemzet bővülése, az, hogy 330 ezer nemzettársunk a határon túl már letette az esküt és kettős állampolgár, és az, hogy 385 ezer embernek van összességében beadva a kérelme, biztosítja azt, hogy ahogy az a félhold, ami a székely zászlóban szerepel, egy növekvő fázisban lévő félhold, úgy bízunk benne, hogy a magyar nemzet és a székelyek közösségi jogai is így fognak növekedni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-14      Ülésnap adatai