Felszólalás adatai
190. ülésnap (2016.11.23.), 288. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | V. Németh Zsolt (Fidesz) |
Beosztás | Földművelésügyi Minisztérium államtitkára |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 3:25 |
Felszólalások: Előző 288 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyar Zoltán képviselő úrnak az agrárium területén lévő munkaerőhiánnyal kapcsolatos gondolataira reflektálnék néhány szóban.
Először is hadd rögzítsem, képviselő úr, hogy kifejezetten a foglalkoztatás terén az agrárium jól teljesített az elmúlt években. Nagy István államtitkár úr ezt egészen biztosan az előzőekben is elmondta, hogy a hat év alatt a mezőgazdaság foglalkoztatása 27,2 százalékkal, 46 800 fővel növekedett.
Növekedett annak ellenére, hogy tudományos műhelyek vagy akár szakmai szervezetek is azt jósolták minden fórumon, konferencián, hogy az agráriumban a foglalkoztatottak száma hosszú távon csökken, sokkal kevesebb ember fogja előállítani egy-egy adott ország élelmiszer-szükségletét, nyilván a technikai fejlődéssel és akár az üzemméretek növekedésével kapcsolatban. Eredményes volt a magyar agrárpolitika, mert csökkentek az üzemméretek, és eredményes volt azért is, mert a támogatási rendszer a munkaerő-igényesebb ágazatokat támogatta kitüntetett módon, vagy éppen a kisebb gazdaságokat, amelyek fajlagosan több alkalmazottat tudtak eltartani, felmutatni.
Ugyanakkor a meglévő munkaerőhiányt csupán a magyar kormányzat nyakába varrni, az nem korrekt. Nyilván képviselő úr is jár szerte a világban, és látja, mondjuk, az olaszokat vagy a németeket, és ha megnézi, ott hasonló gondok vannak. Nem is az alkalmazottak száma mutat rá erre a gondra, hanem egyáltalán az agráriumban dolgozók, hogy nem véletlenül indítanak fiatalgazda-programokat, mert gazda sincsen. Ez pedig tulajdonképpen egy szociokulturális kérdés ma már, hogy milyen a presztízse az agráriumban dolgozni.
Azért indítanak programokat Európa-szerte, hogy egyáltalán dolgozzanak ott gazdaként, de ha Nyugat-Európában már a gazda fia nem akar elmenni dolgozni egy biztos megélhetést nyújtó, korrekt támogatási rendszerrel rendelkező gazdaságba, akkor miért gondoljuk, hogy vonzó lenne alkalmazottként ugyanezt megtenni? És ha a falu világában körülnézünk, akkor azt a szempontot se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a 30 évvel ezelőtt lévő termelőszövetkezeti dolgozók vajon hová lettek: mobilakká váltak.
Tehát aki annak idején akár kényszerűségből azon a településen maradt, ma elmegy dolgozni azért, mert vagy odamegy az autóbusz, hogy elvigye és egy magasabb presztízsű ‑ amiért sok mindent együtt tehetünk, hogy az agráriumnak a presztízse más legyen, vagy ott dolgozni ‑ munkahelyre megy el, vagy a saját kocsijába beül és ugyanezt megteszi.
Tehát még egyszer hangsúlyozom, hogy speciálisan az agrárium területén ez egy szociokulturális kérdés is, hogy miért van munkaerőhiány. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 288 Következő Ülésnap adatai