Készült: 2020.02.24.07:26:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

74. ülésnap (2019.06.18.), 32. felszólalás
Felszólaló Bánki Erik (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 21:00


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány már 2010-ben elkötelezte magát egy olyan adócsökkentő gazdaságpolitika mellett, amelynek az akkori felvállalása egész konkrétan kockázatos volt. Emlékezzünk vissza, 2010-ben a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormánytól egy csődben lévő országot, egy csődben lévő költségvetést és egy fizetésképtelen államot örökölt az Orbán-kormány. Ennek ellenére azt gondoltuk, hogy egy gazdaságélénkítő programot nem lehet úgy elvégezni, hogy amellett ne törekedjünk arra, hogy folyamatosan csökkentjük egyrészt a vállalkozásokat sújtó adóterheket, másrészt a munkabérre rakódó járulékokat és harmadrészt, talán legfontosabb mértékben, a személyijövedelemadó-szintet, amely minden magyar állampolgár számára a jobb, magas színvonalon történő megélhetést biztosítja. Akkoriban ezt a magyar gazdaságpolitikát, amelyet a kormány 2010-ben kezdett meg és 2011-ben volt az első olyan költségvetés és adótörvénycsomag, amelyet már mi tudtunk elfogadni ennek a szellemében, azt Európa-szerte egy unortodox gazdaságpolitikának titulálták, valamennyi hazai ellenzéki párt, illetve nemzetközi szinten is a liberálisok és a szocialisták támadták, beleértve az Európai Bizottság egyes képviselőit is. Mára bebizonyosodott, hogy ez a magyar gazdasági modell, amelyet akkor megkezdett a kormány, és amely mellett következetesen kitartott az elmúlt évek során, meghozta gyümölcsét, olyannyira, hogy mára már az akkori fő kritikusaink, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és más nemzetközi intézmények és szervezetek is elismerik azt a teljesítményt, amely egy fenntartható gazdasági növekedési pályára állította a magyar gazdaságot.

Ennek az adócsökkentési folyamatnak a következő lépése a 2020-as adócsomag is, amelynek keretében arra törekszik a kormány, nagyon helyesen egyébként, hogy minél több társadalmi réteg, illetve a vállalkozások számára egy kedvezőbb adózási környezetet tudjon biztosítani.

(10.50)

Biztosak vagyunk abban, hogy ez a folyamat számokban is jelentős mértékben megmutatkozott az adócsökkentés terén, hiszen az Európai Unióban a legnagyobb adócsökkentővé vált a magyar kormány. 2016-ban az akkori 39,3 százalékról a GDP-arányos adóterhelés mértéke 2017-re 38,4 százalékra csökkent, és ez a csökkenési tendencia az elmúlt évek során is fennmaradt, s mint ahogy említettem, a 2020-as adótörvények is ezt a folyamatot fogják tovább erősíteni.

A benyújtott adócsomag legfőbb jellemzői az adóterhek további csökkentése mellett a kiszámíthatóság, amely, azt gondolom, hogy valamennyi gazdasági szereplő számára kiemelkedő fontosságú. Nem véletlen az, hogy az elmúlt évek kiszámítható adózási és gazdaságpolitikájának köszönhetően mára Magyarország lett Európa egyik legkedveltebb befektetési célpontja, sőt a világ tíz legkeresettebb befektetési célpontja közé tartozik, amire, azt gondolom, hogy méltán lehetünk büszkék valamennyien.

A kiszámíthatóság mellett nagyon fontosnak tartjuk a gazdasági növekedés fenntartását, hiszen mit sem ér egy kedvező adózási környezet, mit sem ér egy olyan adócsökkentési program, amit a kormány végez, ha mindemellett nem képes arra, hogy a gazdasági növekedést fenntartható pályán tartsa. Az elmúlt hat évben, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, a magyar gazdaság növekedése több mint impozáns volt. Államtitkár úr az expozéjában említette, hogy a tavalyi utolsó negyedéves és az idei első negyedéves gazdasági növekedés is meghaladta az 5 százalékot, ami kiugró eredmény és kiugró teljesítmény az Európai Unióban is. De ha megnézzük az elmúlt hat év átlagát, akkor azt mondhatjuk, hogy az elmúlt hat év magyar gazdasági növekedése éppen a dupláját tette ki az Európai Unió növekedési átlagának, ez pedig kétségkívül fontos ahhoz a célhoz, amit elhatároztunk, hogy 2030-ra érzékelhető módon szeretnénk felzárkózni Nyugat-Európához, s nemcsak a gazdasági teljesítmény tekintetében, hanem a magyar bérek tekintetében is. A kettő összefüggése teljesen egyértelmű és világos.

A következő fontos eleme az adótörvénycsomagnak a befektetőbarát hozzáállás. Mint ahogy az imént említettem önöknek, Magyarország a világ tíz legkeresettebb befektetési országa közé tartozik, és azt gondoljuk, hogy ezt az állapotot, ez a helyzetet fenn kell tartanunk, ezért a jövő évi adócsomag, nagyon helyesen, kiemelkedően fókuszál a befektetőbarát hozzáállásra és további olyan ösztönzőrendszerek bevezetésére, amelyek ezt a folyamatot tovább fogják tudni erősíteni. Összességében tehát azt tudom önöknek mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez az adócsomag a sikeres gazdaságpolitika és a magasabb életszínvonal megteremtését egyszerre képes szolgálni 2020-ban.

Mint ahogy mondtam önöknek, ezeket a szempontokat figyelembe véve teljesen eltér az a gazdaságpolitika, amit mi folytatunk, attól a gazdaságpolitikától, amely a 2010-et megelőző időszakot jellemezte. A Gyurcsány-kormányra, de a Bajnai-kormányra is éppen az volt jellemző, hogy amit mi csökkentünk, azt ők növelték, amit mi növelünk, azt ők csökkentették. Mi történik az elmúlt évek folyamata során? Évről évre jelentősen nőnek az átlagbérek, az elmúlt négy évben közel 50 százalékkal nőttek az átlagbérek Magyarországon, a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér pedig megduplázódott. Mi történt a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején? Csökkentették a béreket, hiszen elvettek 13. havi bért a dolgozóktól, elvettek 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, tehát csökkentették a béreket. Mi csökkentjük az adók szintjét és az adók mértékét, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok, a válság idején pedig különösen növelték az adó mértékét, amivel nemhogy a krízishelyzetet tudták volna orvosolni, hanem még mélyebb válságba sodorták az országot. 2009-ben 7 százalék volt a GDP visszaesése, amivel az Európai Unió tagországai közül a legrosszabbak közé tartoztunk. Azt gondoljuk tehát, hogy ezen a politikán nem szabad, de nem is kívánunk változtatni. Nem szeretnénk azt, ha az a gazdasági növekedési pálya, amelyen Magyarország megindult, bármilyen tekintetben is csorbát szenvedhetne.

Ha tételesen nézzük, hogy milyen intézkedések várhatók a következő évben, akkor azt kell mondanom, hogy a kormány megint csak hű a korábbi ígéreteihez, hiszen a gazdaságvédelmi akcióterv nemrég került elfogadásra. A gazdaságvédelmi akcióterv megvalósítását a jövő évi adótörvények minden elemében kimerítően szolgálják. Azt gondoljuk, hogy azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek segítik a jövő évi gazdasági növekedést, tökéletesen összehangolásra kerültek az adótörvényben szereplő módosításokkal, illetve javaslatokkal.

Nézzük meg részletesen, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében mire számíthatnak a hazai vállalkozások 2020-ban. A kisvállalati adó kulcsa, ahogy azt államtitkár úr is jelezte az expozéjában, 1 százalékkal, mégis érdemi módon, 13-ról 12 százalékra csökken 2020. január 1-jétől. Ez azt jelenti, hogy ezzel az intézkedéssel a kormány körülbelül 5 milliárd forintot fog ott hagyni a hazai kisvállalkozásoknál. Hogy mennyire népszerű ez az új adózási nem, az is mutatja, hogy 2016-ban még csak 6500 alanya volt ennek az adónemnek, idén pedig már 40 ezer vállalat fizeti az adóját ebben a rendszerben. Azt gondoljuk, hogy a csökkentésnek és az egyszerűsítéseknek köszönhetően 2020-ban ez a 40 ezres szám tovább fog nőni.

Ezzel párhuzamosan az egyszerűsített vállalkozási adót ki is vezeti a kormány, nagyon helyesen, hiszen nincs már igény rá, ez az új adónem tökéletesen kiváltja, sokkal egyszerűbbé teszi és sokkal alacsonyabb adózási szintet állapít meg. Tehát 2020. január 1-jétől az eva kivezetésre kerül a rendszerből.

Még egy nagyon fontos intézkedés várható 2020-ban, amely a magyar gazdálkodóknak, a magyar vállalatoknak és cégeknek segítséget ad, ez pedig az, hogy már ettől az évtől, tehát 2019-től kezdődően megszűnik az adófeltöltési kötelezettség decemberi határideje. Tehát úgy, ahogy minden egyes gazdasági társaság zárómérlegét el kell fogadnia májusban, májushoz fogja igazítani a kormány innentől kezdve az adófizetési kötelezettséget, és nem lesz a decemberi adófeltöltési kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 150-170 milliárd forinttal decembertől májusig a vállalkozások tudnak gazdálkodni, a költségvetésnek pedig nyilvánvalóan azt kell kalkulálnia, hogy ami korábban egy előrehozott bevétel volt, az ezután majd májusra fog kerülni. De aki már látta a költségvetés jövő évi tervezetét, az látja, hogy ezt a kormány szintén tökéletesen összehangolta az adótörvények jelen módosításával is.

Több lépcsőben csökkenni fog a fejlesztésiadó-kedvezmény, a kis- és középvállalkozások jogcímének beruházási értékhatára, első lépésként 2020. január 1-jét követően.

A reklámadó mértéke, amelyet államtitkár úr az expozéjában szintén megemlített, 2019. július 1. és 2020. december 31. között nulla százalékra mérséklődik. Azt gondoljuk, hogy ez is jelentős könnyítést fog hozni már az idei évtől kezdődően.

A szálláshely-szolgáltatás áfakulcsának csökkentése szintén megvalósul, amely a turizmus érdekeit szolgálja. Sokszor és sok helyen hangzott el az elmúlt évek során az a kritikai észrevétel a turizmus hazai szereplői részéről, hogy a versenyképességüket rontja az, hogy az átlagos adóterhelésük jóval magasabb az európai versenytársaiknál. Ha megnézzük azt, hogy az európai versenytársainknál milyen átlagos áfamérték van pillanatnyilag meghatározva, azt láthatjuk, hogy az valahol 8 és 15 százalék között mozog, ehhez képest a magyar turizmus áfaterhelése ennél magasabb volt. Ezért a kormány nagyon helyesen javaslatot tesz az áfa mértéknek megváltoztatására, amit mi a legmesszebbmenőkig támogatunk. Ez pedig azt fogja jelenteni, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a szállás- és férőhely-szolgáltatás áfakulcsa 18 százalékról 5 százalékra fog mérséklődni. Azt gondolom, ez nagyon jelentős versenyképességi növekedést fog okozni a turizmus szektorában. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt évek során a turizmus teljesítménye kimagaslóan növekedett, évi 10 százalék fölött tudott növekedni a szállás- és férőhely-szolgáltatás árbevétele, akkor azt gondoljuk, hogy ennek az intézkedésnek köszönhetően ez tovább fog emelkedni.

Nagyon helyesen a kormány ezzel az intézkedésével párhuzamosan 4 százalékos mértékben egy turizmusfejlesztési hozzájárulást ír elő azoknak, akik ebben az ágazatban dolgoznak, ezt pedig egyértelműen arra lehet majd fordítani, hogy olyan eredményes és hatékony marketingtevékenységet végezzen Magyarország, aminek köszönhetően a nemzetközi piacokon az eddiginél is nagyobb kereslet mutatkozik meg irányába, hiszen azt ne felejtsük el, hogy a turizmus keretében érkező külföldi vendégek tekintetében még további átstrukturálódást lehet és kell is elérni annak érdekében, hogy minél magasabb költési hajlandósággal rendelkező vendégek érkezzenek Magyarországra, s ezáltal is növeljék az ágazat eredményeinek a szintjét és színvonalát.

(11.00)

Azt gondolom tehát, hogy ez az intézkedés is jelentősen fogja segíteni és erősíteni a hazai vállalkozások versenyképességét.

Tovább csökken a munkát terhelő adók szintje is. A magyar kormány egyedülállóan megállapodást kötött hat évre vonatkozóan a munkaadókkal és a munkavállalókkal  erre is nagyon ritkán látunk példát Európában, azt gondolom, hogy egy kiemelkedő sikernek mondható , ez egy nagyon hosszú és alapos egyeztetési folyamatnak az eredménye, amelynek köszönhetően a kormány deklaráltan vállalta, hogy a hat év alatt minden évben csökkenteni fogja a munkabért terhelő járulékok szintjét. Ez 2020-ban 2 százalékpontos csökkentéssel 19,5 százalékról 17,5 százalékra fog csökkenni, bocsánat, már július 1-jétől, tehát már ebben az évben lesz érezhető hatása, egész konkrétan ebben az évben 144 milliárd forinttal több marad a Magyarországon működő vállalkozásoknál, 2020-ban pedig ez az összeg 156 milliárd forintra fog nőni. Azt gondolom, hogy ez is egy jelentős, egyébként a hazai gazdaság versenyképességét szolgáló, illetve azt fenntartani képes intézkedés.

Nagyon fontos lesz, ami a gazdaság szereplőit nem közvetlenül, de közvetve mégis érinti, viszont a hazai lakosságnak fontos, különösen a vidék lakosságmegtartó képességét fogja erősíteni, ez pedig az az áfa-visszatérítés, amely a kistelepüléseken építkezők részére 5 millió forint értékhatárig 2020. január 1-jét követően lehetőséget ad arra, hogy az építkezők, illetve a használt lakóingatlant felújítók, bővítők részére 5 millió forint összegben az általános forgalmi adó visszaigénylésére adjon lehetőséget. Azt várjuk ettől az intézkedéstől, hogy a vidék lakosságmegtartó ereje nőni fog, a fiatalok számára ismét vonzóvá válik az, hogy nemcsak a nagyvárosokban és kisebb városokban, hanem a nagyvárosok és a kisvárosok környezetében lévő kistelepüléseken találjanak otthont maguknak, és ott gyarapítsák a családjukat. Ezzel nyilvánvalóan párhuzamosan a munkahelyek teremtésének folyamatát is erősítenünk kell annak érdekében, hogy ne csak ingázók, hanem helyben dolgozók legyenek majd.

Nagyon fontosnak tartjuk a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyijövedelemadó-mentességének megteremtését 2020-tól  ez is egy egyedülálló adókedvezmény-rendszer Európában , tehát az a családokat érintő támogatási rendszer, amelyre méltán vagyunk oly büszkék, tovább erősödik egy ilyen lépéssel, miszerint 2020. január 1-jétől…  illetve 2020-tól a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyáknak személyi jövedelemadót egyáltalán nem kell fizetniük a bérük után.

Szintén a pénzügyi szektort érintő változás, hogy 20 ezer forintig illetékmentes lesz a postai csekkbefizetés, és a 6 ezer forintos illetékmaximum is bevezetésre kerül, továbbá illetékmentessé válik a postai állampapír-vásárlás is. Ezek a változások a törvény kihirdetését követően lépnek hatályba, és azt gondoljuk, hogy szintén pozitív hatással lesznek a magyar piacra.

A nemzetközi sportszervezetek magyarországi letelepedésének ösztönzése érdekében egy törvényt fogadtunk el ebben az évben, amelyben a kormány és a Fidesz-KDNP képviselői is kifejezték azon szándékukat, miszerint Magyarország és Budapest nemcsak a kiemelkedő nemzetközi sportrendezvények és sportesemények megrendezésében szeretne kiemelkedő szerepet betölteni, hanem szeretnénk elérni azt, hogy minél több nemzetközi, nagy sportszervezet Budapestet válassza székhelyének. Ennek megfelelően a sporttörvény módosításra került, és most az adótörvényben egy olyan módosítás következik, amely lehetőséget ad arra, hogy azokat a kedvezményeket, amelyek egyébként Magyarországon igénybe vehetők, a nemzeti sportszervezetek is megkapják.

Ez a javaslat lehetővé teszi, hogy a magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan a nemzetközi sportszervezetek munkavállalói is választhassák az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást. Azt gondoljuk, hogy ez is egy olyan kedvező adózási lehetőség, amely nemzetközi szinten is versenyképes lehet, és segíti azt a célt, azt a szándékot, hogy ezek az egyébként nagy presztízsű nemzetközi sportszervezetek Magyarországot, illetve Budapestet válasszák székhelyüknek. Emellett a nemzetközi sportszövetség mentesül a kifizetőt terhelő ekho megfizetése alól is, mentesülnek továbbá az szja-fizetési kötelezettség alól a sportdiplomácia keretében adott juttatások, adómentessé válik továbbá a kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített esemény megrendezésével összefüggésben feladatot ellátó személyeknek kifizetett, illetve juttatott jövedelmek, és a kormányhatározatban meghatározott mértékben azok elszámolhatók lesznek.

Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez nem általános, hanem ez minden esetben egyedi kormánydöntéshez kötött kedvezmény, hiszen nem szeretnénk azt, hogyha minden egyes esemény alkalmával igénybe vehető lenne ez a kedvező lehetőség, de azt gondoljuk, hogy egy nagy presztízsű, nemzetközi világesemény Magyarországra hozatalánál elképzelhető egy olyan verseny, ahol egy ilyen kedvezmény érvényesítésére szükség van annak érdekében, hogy a szervező Magyarországot válassza helyszínül.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Van még számos apró dolog, amely figyelmet érdemel, ilyen például a csoportos társaságiadó-alanyiság, hiszen a javaslat alapján módosításra kerülnek a csoporttagság kezdetére vonatkozó rendelkezések, ily módon az újonnan alakuló vállalkozások már eleve csoporttagként kezdhetik a társaságiadó-alanyiságukat. A csoporttagok azonos könyvvezetési pénznemére vonatkozó feltétel, illetve az adóhatóság részére az adóbevallással egyenértékű nyilatkozattételi kötelezettség törlésre kerül a jövő évtől. Pontosításra kerülnek ezenfelül a jövedelem-, illetve nyereségminimumra, a kamatelvonás korlátozására, illetve az IFRS-ek szerinti adózók minimumadójára vonatkozó rendelkezések is.

Nagyon fontos a jövő évi adócsomag részeként, hogy az őstermelők adminisztrációs terhei tovább csökkennek. A mezőgazdasági őstermelőket érintő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségét évente, a jelenlegi negyedéves helyett évente a személyi jövedelemadó bevallásában kell teljesíteni, tehát itt egy négyszeri bevallás helyett csak egyszeri lesz. Negyedéves adóelőleget éves bevallási kötelezettség mellett csak a biztosított mezőgazdasági őstermelő és a magasabb összegű ellátást választó kistermelő fizet a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg tárgynegyedévi összege után. Az a vállalásunk tehát, amely az adócsökkentés mellett az adminisztrációs teher csökkentését is kitűzte célul, az az őstermelők esetében ezzel a módosítással megvalósul.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy az az adócsomag, amely önök előtt fekszik, minden tekintetben Magyarország és a magyar emberek érdekeit szolgálja, a hazai vállalkozások számára olyan versenyképesség-növekedési lehetőségeket ad, amelyek fenntartható módon továbbra is olyan növekedési pályán tudják tartani a magyar gazdaságot, amely az Európai Unió átlaga fölött tud nőni, és amely képes arra, hogy a nemzetközi változások ellenére is kiszámítható és biztonságos növekedési pályát tartson fenn, ezáltal azokat a munkahelyeket, amelyeket az elmúlt évek során teremtettünk, meg tudjuk őrizni, a magyar emberek jövedelemnövekedése fenn tudjon maradni, és ezáltal az életszínvonaluk is nőni tudjon 2019 után 2020-ban is.

Arra kérem tehát önöket, hogy támogassák azt az adócsomagot, amely a tisztelt Ház előtt fekszik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai