Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszöntöm önöket az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/12731. számú törvényjavaslat általános vitája alkalmából. Kérem, engedjék meg, hogy néhány mondatban ismertessem a tisztelt Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat főbb tartalmi elemeit.

A törvényjavaslat öt törvény módosítását tartalmazza. Ezek közül az első a külföldi oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása. A külföldi oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló törvény határozza meg valamely külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványnak és oklevélnek a Magyarországon megszerezhető bizonyítvánnyal és oklevéllel egyenértékűként történő elismerésére és honosítására, a résztanulmányok beszámítására, valamint a szakmai gyakorlat elismerésére vonatkozó rendelkezéseket.

A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálata érintette a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésére kijelölt hatóságokat is. A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási, kerületi hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény 2017. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezésére tekintettel szükséges az eddig kormányrendeleti szinten biztosított jogorvoslati jog törvényi szinten történő rendezése az Etv.-ben.

Az elismerési hatósági feladatok ellátásához kapcsolódóan az elismerési és honosítási ügyekben a szakértői eljárások felülvizsgálata is időszerűvé vált: a javaslat a jelenleg hatályos szabályozást oly módon egyszerűsíti, hogy a módosuló rendelkezése alapján szakértői bizottságok helyett egyedi szakértőket is ki lehet rendelni.

A következő törvény a felsőoktatásról szóló törvény módosítása. A magyar felsőoktatás működését, oktatási és képzési feladatait a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény határozza meg. Az Nftv. az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése által meghatározott keretek között a felsőoktatás színvonalának emelését, a versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtését, illetve az intézményrendszer működésének biztosítását tűzte ki célul. A kormány 2014 decemberében fogadta el a felsőoktatási stratégiát, a Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentumot, amely meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Az Nftv. módosítása tartalmazza a felsőoktatásban megkezdett folyamatok továbbvitelét elősegítő szabályokat, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé vált módosításokat.

Ezek közül első a felsőoktatás finanszírozási rendszerének az átalakítása. A felsőoktatási stratégia a finanszírozási rendszer átalakítására célul tűzte ki, hogy a képzések finanszírozásában meg kell teremteni egy stabil, kiszámítható, a munkaerőpiaci követelményekhez, illetve a mindenkori költségvetési forrásokhoz igazodni képes, valós, elismert önköltségen alapuló feladat- és teljesítményfinanszírozási rendszert. A jelenlegi szabályozással a fenti célkitűzés nem valósítható meg teljes mértékben, az áttéréshez szükséges felkészülés megkezdődött. Viszont a jelenlegi ‑ 2011-től alkalmazott ‑ finanszírozási rend­szer módosítása, a felsőoktatás támogatását szolgáló szabályrendszer megújítása elkerülhetetlenné vált.

Jelen törvényjavaslat célja, hogy a megváltoztatott szabályok biztosítsák a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének egységes ‑ a fenntartó által elismert önköltségen alapuló ‑ finanszírozását már a 2017/2018-as tanévtől kezdődően. E támogatási rendben az egyes sajátos finanszírozási igények is kezelhetővé válnak.

Az állami támogatás célja a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének végzéséhez szükséges forrás biztosítása, mellyel a központi költségvetés a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatás működéséhez. Az egyes speciális felsőoktatási feladatok, a kulturális és fejlesztési támogatások, valamint a határon túli kihelyezett magyar nyelvű képzések, a kis létszámú szak indításához, fenntartásához, a felsőoktatási intézmények könyvtári feladatainak ellátásához, szakkollégiumi feladatok ellátásához, a kutatási-fejlesztési feladatok végrehajtásához, a kutatási eredmények hasznosításához, a hallgatók elhelyezését szolgáló szervezetek működéséhez, a hallgatói sport és sportlétesítmények fejlesztéséhez, szervezéséhez, működtetéséhez, az esélyegyenlőség előmozdítására egyedi támogatások nyújthatóak ezentúl.

E speciális feladatok végzéséhez nyújtott támogatások biztosítása különösen külön megállapodás alapján, illetve pályázati úton történhet. Az ilyen módon rendelkezésre álló, illetve elnyert támogatásokat a felsőoktatási intézmények alaptevékenysége biztosítását szolgáló támogatástól a felsőoktatási intézményben elkülönítetten kell kezelni. Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény támogatását a felsőoktatási intézmény költségvetésében szintén elkülönítve kell meghatározni, megtervezni, arra az egyedi feladatok támogatása körében további támogatás biztosítható. A felsőoktatási intézmény esetében az alaptevékenység biztosítását szolgáló támogatás rendszerét a kormány külön rendeletben állapítja meg.

A szabályozás során figyelembe kellett venni, hogy a megújított finanszírozási rendet a 2017/2018. tanév első félévétől kezdődően kell alkalmazni azzal, hogy az ezt megelőzően megkezdett képzés tekintetében a magyar állami ösztöndíj összege a képzés megkezdésekor meghatározott költség összegét nem haladhatja meg, valamint a folyósított támogatás összege nem lehet kevesebb a korábban a képzési támogatás címén folyósított támogatások összegénél.

Van több módosítás, ami a felsőoktatási intézményhálózat átalakítására vonatkozik. Ezek közül kiemelném azt, hogy 2017. február 1-jétől a törvénytervezet az állami felsőoktatási intézmények közé sorolja a Magyar Táncművészeti Egyetemet, és meghatározza a Magyar Táncművészeti Főiskola bázisán tovább működő felsőoktatási intézmény művészeti felsőoktatási intézményként történő egyetemi működésének és az Nftv. egyetemre vonatkozó általános szabályainak az összhangjára vonatkozó rendelkezéseket. Szintén átvezet egy javaslatot, amely a Kodolányi János Főiskola székhelyének Székesfehérvárról Orosházára való áthelyezését jelenti.

Néhány pontosító módosítás az intézményirányításra vonatkozóan. A konzisztóriumi működés tapasztalatai olyan további részletszabályok törvényi rögzítését indokolják, amely a tagok tájékozódáshoz való jogának a megállapítását célozza. A betekintési, tájékoztatási jog biztosítása olyan módon kell hogy megtörténjen, hogy az igazodjon a konzisztórium működési rendjéhez, erre tekintettel indokolt az eljárási határidő törvényi meghatározása is.

A felsőoktatási intézmények működtetéséhez tartozik még néhány, eljárásra vonatkozó módosító javaslat. Az egyes felsőoktatási intézmények szervezeti átalakítása ‑ az intézményrendszer feladatellátásával összhangban ‑ olyan módon kell hogy megtörténjen, hogy a felsőoktatási információs rendszer folyamatosan figyelemmel tudja kísérni nemcsak a működési engedélyben rögzített szervezeti jogosultsági adatokat, hanem az egyéni jelentkezői, hallgatói, oktatói adatok változását is. Mindez különös jelentőséget kap a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének és teljesülésének vizsgálata során. A hallgatók félévhez kötött tanulmányi rendjének figyelembevétele is életszerű követelményeket kíván, ennek érdekében a szervezeti változások hatályosulásának félévhez tartozó időpontja ‑ február 1-je vagy augusztus 1-je ‑ kerül rögzítésre.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek 2017. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezésére tekintettel szükséges az Oktatási Hivatal által hozott elsőfokú hatósági döntések ellen eddig kormányrendeleti szinten biztosított jogorvoslati jog törvényi szintű rendezése.

A diákotthonok nyilvántartásba vételét, a működési engedélyezési eljárást szintén az Oktatási Hivatal folytathatja le. Az Nftv. felhatalmazása alapján a kormány rendeletben határozza meg a diákotthon minimális létesítési és működési feltételeit, amelyek ellenőrzésére és határidejére vonatkozóan tettünk javaslatot az Nftv. kiegészítésére.

Az oktatás rendszerével kapcsolatosan a megváltozott rendszerű doktori képzés bevezetésére a 2016/2017. tanév első félévétől került sor. A törvényjavaslat szerint pontosításra kerül az új típusú doktori képzésben az egyéni felkészülés alapján jogviszonyt létesítők jogviszony-keletkeztető aktusa, a hallgatói jogviszony a komplex vizsgára történő jelentkezés és annak elfogadása helyett a komplex vizsga teljesítésével jön létre.

(14.50)

A doktori képzés esetén indokolt az alap- és mesterképzési szakokra irányadó minimális óraszámtól kevesebb óraszám megállapítása. Itt tekintettel voltunk a képzés sajátosságaira. Az Nftv.-nek a hallgató támogatási idejét szabályozó szakaszai meghatározzák, hogy egy személy fő szabály szerint 12, speciális esetben 14 féléven át folytathat felsőoktatásban tanulmányokat a magyar állami rész- vagy a teljes ösztöndíjas képzésben. A törvényjavaslat a hallgatónak a fogyatékosságra való tekintettel biztosítható négy félévvel hosszabb támogatási időre vonatkozó rendelkezést is tartalmaz. Ezek voltak eddig a felsőoktatásra vonatkozó módosítások.

A törvényben van több javaslatunk, amely a köznevelési ágazathoz kapcsolódóan tesz javaslatot a törvények módosítására. Ezeknek a célja a hatékony, a köznevelési rendszer minden szereplőjének megelégedésére szolgáló jobb működés biztosítása, egyes gyakorlati tapasztalatokra való reagálás a jogalkalmazás egységesítése és egyszerűsítése érdekében.

A törvények módosítására alapvetően két okból van szükség. Az egyik a tankerületi központok létrehozásával kapcsolatos, a másik pedig, hogy gyakorlati tapasztalatok, jogalkalmazóktól kapott visszajelzések alapján szövegpontosítások szükségesek, amelyek jog­hézagot jelentő rendelkezések pótlását, illetve időközben bekövetkezett egyéb törvénymódosításokkal kapcsolatos koherencia megteremtését tűzik ki célul.

Annak érdekében, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átalakulását és 58 tankerületi központra történő szétválását, valamint az ezzel összefüggő fenntartóváltást az érintett köznevelési intézmények tekintetében, továbbá a települési önkormányzati működési feladatok megszűnésével együtt járó, az ebbe a körbe tartozó feladatok, a feladatokat ellátó személyek és tárgyi eszközök átvételét biztonsággal végre lehessen hajtani, indokolt, hogy a tankerületi központokat mint központi költségvetési szerveket már 2017. január 1-je előtt, 2016. november 30-ával létrehozzuk.

Ezzel függ össze a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az oktatás szabályozására vonatkozó és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény módosítása, mivel a fentiek érdekében előre kell hozni a tankerületi központokban dolgozóknak a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozására vonatkozó rendelkezés hatálybalépését is 2017. január 1-jéről 2016. november 30-ára.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény kisebb horderejű, ám a mindennapi gyakorlat számára reményeink szerint sok segítséget jelentő módosításai közül néhányat szeretnék kiemelni. Az egyik: az egyenlő bánásmód érvényre juttatása, az iskolai szegregáció megelőzése és felszámolása érdekében kulcsfontosságú, hogy az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek azok az esetek, amikor az iskolai körzethatárok megállapítása a kormányhivatal és a tankerületi központ szintjén nem volt sikeres. Pontosítjuk a fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályokat, a tanköteles tanulók jogainak érvényre juttatása, a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, az iskolából való kizárás alkalmazása esetén az új intézményben történő mielőbbi elhelyezés érdekében.

Az alapvető jogok biztosának korábbi ajánlása szerint az intézményi tanácsban nemzetiségi önkormányzati delegált részvétele is megvalósul, ha az intézmény nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot lát el. A módosítást egyébként a biztos üdvözölte, és a nemzetiségi szószólók is egyetértettek vele.

A tankötelezettség teljesítése érdekében egyértelműsítjük, hogy a Magyarországon élő magyar állampolgár gyermekek csak egy hazai iskolában vagy Magyarországon engedélyezett, Magyarországon működő külföldi vagy nemzetközi iskolákban teljesíthetik a tankötelezettségüket, és nem lehetséges az, hogy Magyarországon el nem ismert, külföldön működő iskolával vagy adott esetben iskolának nem is minősülő szervezettel magántanulói jogviszonyban, távoktatásban tanuljon, illetve végezzen nem ellenőrizhető tevékenységet egy tanköteles gyermek. Ennek megakadályozása szolgálja a gyermek mindenekfelett álló érdekét.

Szintén a módosításokban megteremtjük az össz­hangot a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezménnyel olyan módon, hogy a Magyarországon jogszerűen tartózkodó kiskorúak nemcsak a Magyarországon hatályos tankötelezettségi korhatárig, azaz 16 éves korig, hanem 18 éves korig vehetnek részt a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett ingyenes köznevelésben.

Az utolsó módosításunk: a pedagógus munkakörben történő alkalmazás képesítési feltételeit bővítjük, illetve egyrészt a hiányzó munkaerő pótlása, másrészt a felsőoktatási rendszerben bekövetkezett változásokhoz történő igazodás miatt pontosítjuk.

Nagyon röviden az előttünk álló módosításokról ennyit szeretnék mondani. Kérem önöket, hogy támogassák ezeket. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)