Felszólalás adatai

BAJNAI GORDON miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Vannak olyan nagy nemzeti ügyeink, amelyekben mindannyian egyetértünk, függetlenül attól, hogy idősek vagy fiatalok, jobb- vagy baloldaliak, jómódúak vagy szegényebbek, kormánypártiak vagy ellenzékiek vagyunk-e. Ilyen volt a rendszerváltás annak idején, az akkor kitűzött célok nagy többsége ilyennek bizonyult, és ilyen az azóta tartó gazdasági és társadalmi modernizáció is. És ezen célok közül talán leginkább ilyen az Európához tartozás és az Európához való folyamatos közeledés célja, amiben egyetért Magyarország elsöprő többsége.

Ennek az évtizedes, de mondhatni, talán évezredes nemzeti törekvésnek volt fontos állomása a csatlakozási szándék kinyilvánítása húsz évvel ezelőtt Antall József kormánya részéről. Ilyen volt az európai uniós csatlakozási tárgyalássorozat, amelyet először a szocialisták és liberálisok első kormánya, Horn Gyula kormánya kezdett el, majd ennek a folyamatnak a nagy részét, jelentős részét az Orbán-kormány folytatta le, és végül a folyamat lezárása a Medgyessy-kabinet idejére esett, ekkor csatlakozhattunk az Európai Unióhoz.

2004-ben gondolhattuk és mondhattuk: végérvényesen elértük a rendszerváltáskor kitűzött egyik legfontosabb célt, az Európai Unióhoz való csatlakozást, immáron öt évvel ezelőtt.

Ezer éve vagyunk európaiak, és fél évtizede az Európai Unió tagjai. Ez a magyarság talán legnagyobb modernkori sikertörténete, olyan eredmény, amelyért kivétel nélkül minden kormány tett az elmúlt húsz évben, és amire kivétel nélkül mindenki büszke lehet. Olyan ez, mint egy nagy nemzeti váltófutás, ahol egymásnak adták a stafétát, de mindenki egy irányba futott, egy irányba valósította meg a célokat.

Innen visszanézve látszik, hogy mekkora utat tettünk meg eddig. Azt is mondhatjuk az elmúlt öt évre visszatekintve, hogy Magyarország uniós tagsága védelmet, támogatást és modernizációt jelentett Magyarországnak. Az európai források lehívásában például Magyarország az Unió élmezőnyéhez tartozik, a 27 tagország közül az élbolyban van már évek óta. Soha ennyi pénzt nem költhettünk az ország modernizációjára, fejlődésére, mint amennyit most az Európai Unió támogatásával és segítségével befektethetünk.

Sokaktól gyakran hallani a kritikát belföldön, hogy nem látszanak a fejlődés, a fejlesztés eredményei, de amikor települési szintre megyünk, akkor az ott élő polgárok általában azt mondják el, hogy látják, itt egy főtér, ott egy iskola, itt egy út, ott valamilyen városrehabilitáció valósult meg. Érzékelhető a településeken az, hogy Magyarország megújulása, modernizációja, európaizációja lépésről lépésre érzékelhetően halad.

Ugyanakkor az a világgazdasági válság, amely Magyarországot tavaly elérte, azt is megmutatta, hogy az európai uniós tagság védelmet is jelent Magyarországnak, olyan védőhálót, amit sok ország, amely az Unión kívül rekedt, most irigyel tőlünk és másoktól, akik az Unión belül vannak. Ha ma nem volnánk az Európai Unió tagjai, akkor a válság hatásai ennél is sokkal súlyosabban érinthetnék, érinthették volna Magyarországot.

Uniós forrásokból, azokat átcsoportosítva, rögtön a válság kitörése után reagálva mintegy 1400 milliárd forintot csoportosítottunk át arra a célra, hogy a vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatáshoz, forráshoz, hitelhez juthassanak. Akik forgatják a hetilapokat, ma már jó néhány bank egymással versengő hirdetéseit láthatják arról, hogy elérhetők az "Új Magyarország"-mikrohitelek, hogy kisvállalkozások számára van megoldás a forrásszűke idején is. 1800 milliárd forintból hirdettünk beruházásélénkítő programot, ami az interneten is elérhető és nyomon követhető, 636 beruházásból több mint 300-ról már szerződést kötöttünk, és közel 200 már a kivitelezés fázisába jutott ezekben a hetekben, hónapokban.

Úgy csoportosítottuk át az európai uniós forrásokat, hogy azok a lehető legnagyobb védelmet biztosítsák a magyar munkahelyek, a magyar kis- és középvállalkozások számára. Eközben olyan programot hirdettünk, az új kormány válságkezelő programját, amely ezen források igénybevételével és az Európai Unió más támogatásának lehetőségével Magyarországot a válságban stabilizálni, onnan kivezetni szeretné.

(13.20)

A múlt héten Brüsszelben jártam Barroso elnök úrnál. Jó volt látni, hogy az Európai Unió vezetője hisz Magyarországban, bízik abban a programban, amelyet meghirdettünk.

Azt érzékeltük, azt mondták el ott a sajtótájékoztatón is, hogy az Európai Unió úgy látja, Magyarország megértette ennek a válságnak az üzenetét, hogy Magyarország tudja, mit kell megtenni ahhoz, hogy kivezesse az országot erről az útról, a válságból - a felelős többség, amely létrejött a parlamentben. Üdvözölték azt, hogy van felelős többség és ezáltal támogatott kormány, amely e válságból kész Magyarországot akár áldozatok árán is kivezetni.

Nagyon fontos üzenete van ennek a találkozásnak, mert azt üzente meg, hogy Magyarország iránt ismét kezd kialakulni egy olyan bizalom, amelyet ha következetes, határozott és gyors cselekvéssel a parlamentben és parlamenten kívül fenn tudunk tartani, meg tudunk erősíteni, akkor nagyon rövid időn belül ismét elérhetjük azt, hogy a forint árfolyama stabilizálódjon elfogadható szinten, hogy megvédjük a családok otthonát, hogy munkahelyek tízezreit, százezreit menthessük meg vagy teremthessük újra Magyarországon egy gyors, határozott válságkezelő program révén. Ez külső bizalom, külső támogatás nélkül nem fog menni, és ezt a külső bizalmat csak a határozott cselekvés alapozhatja meg.

Tisztelt Ház! Európa szerencsésebbik felében, amikor valamire azt mondják, hogy európai, akkor ezalatt egy földrajzi fogalmat értenek, a világnak ezen a táján van. A világnak azon a részén, ahol mi élünk - és nem csak a mi országunkban -, európainak lenni nem egyszerűen földrajzi fogalom, hanem egyfajta minőség, egy vágyott, de sokszor el nem ért minőségnek a kifejezése.

Magyarország ötéves csatlakozása fontos jogi aktus volt az Európai Unióhoz, de ha azt kérdezzük magunktól akár itt, e Házban, akár az egész országban, hogy ma Magyarország minőségi értelemben európai ország-e, európai módon működő ország-e, akkor ebben még nagyon jelentős a deficit.

Öt évvel a csatlakozásunk után még mindig azt kell mondanom, hogy nagyon sok olyan magatartáshiány, hiba, működési elégtelenség van, amely miatt azt mondhatjuk, Magyarország még nem európai módon működő ország, mint ahogy ezer évvel ezelőtt, amikor Szent István az akkori Európai Unióhoz csatlakozott, amely egy szellemi unió volt, a kereszténység egyesítette akkor szellemi unióvá Európát, akkor Szent István csatlakozása után még évtizedekkel is jó néhány olyan esemény volt, amely megkérdőjelezte az Európához tartozást, és sokan próbálkoztak a visszafordulással. Mégis Magyarországnak az az érdeke és az a felelőssége, a mi generációnknak most az a dolga, hogy viselkedésében, működésében, normáiban lépésről lépésre, akár hibázva is, de közelítsen az európai normákhoz, hogy az európai minőséget Magyarországon meghonosítsa. Magyarországot ugyanis mi magunk tehetjük európaivá. Ebben nem a külső biztatásra és a külső segítségre kell várnunk.

Magyarországon ma részérdekek ütköznek sokszor az összefogás, a közös nemzeti érdek vagy az ország közös érdeke helyett, ezért ha európai módon akarjuk berendezni Magyarországot, akkor először saját magunkon kell kezdeni a változást. Mondom ezt a kormányomra, a mögöttem ülő, engem támogató frakciókra, és mondom ezt a patkó túloldalára is.

Ugyanakkor Európához tartozni nemcsak védelem, nemcsak lehetőség, hanem amint a gyakorlatban látjuk, nagyon sokszor nagyon kemény érdekérvényesítő tevékenység is. A 27 tagállam Európája nagyon sokszor kívánja meg tőlünk azt, hogy az odatartozás érzetének erősítése mellett nagyon keményen kell képviselnünk a magunk részérdekeit Európa egészében. Ebben is jó lenne több nemzeti összefogás, több egyetértés, több egyeztetést találni.

Tisztelt Ház! Elődeink öröksége az az elvárás, hogy Magyarország hajóját - amely sokszor kompnak bizonyult - a nyugati partokon kössük ki, ott horgonyozzuk le stabilan, örökre. Az elmúlt két évtized nemzeti összefogása megteremtette ennek a jogi lehetőségét, jogi tényét. Talán az is elmondható, hogy gyorsan haladunk abban, hogy Magyarország környezete, működése, infrastruktúrája, az a környezet, amelyben élünk, gyors ütemben, a korábban tervezettnél talán gyorsabb ütemben váljon európaivá. De ahogy mondtam, a szellemi európaizációhoz összefogás kell, új normák kellenek, közös nemzeti minimumok.

Az a válság, amellyel most szembenézünk, olyan veszélyeket hordoz, ami nemcsak a további felzárkózást lassítja, hanem ha rosszul alakul, ha nem jól kezeljük, akkor fenyegeti a már eddig elért eredményeket is. Fenyegeti azokat az elmúlt években megkapaszkodó, középosztályban megkapaszkodó családokat, akik új lakásba, kertes házba költöztek, fenyegeti azokat a szakmunkásokat vagy fiatal diplomásokat, akik az elmúlt időszakban állást találtak és tisztes fizetést szereztek maguknak. Fenyegeti a nyugdíjba készülő generációkat, hogy meg tudják-e kapni majd nyugdíjba vonuláskor azt a tisztes összeget, nyugdíjat, amelyért életük során megdolgoztak, és fenyegeti azokat a néhány tíz vagy talán százmillió forintos árbevételű kis- és középvállalkozásokat, amelyek működését a válság most ellehetetlenítheti. Ez a válság Magyarországot gazdasági és társadalmi lecsúszással fenyegeti. Az a tét, hogy az Európához eddig közeledő hajó visszafordul-e a válság eredményeként, vagy ha mindannyian egy irányba húzzuk az evezőt, akkor előbb-utóbb ismét Európa partjainál horgonyozhat le hosszú időre.

Újraindul-e a növekedés? Újraindul-e olyan növekedés Magyarországon, amely évről évre érezhető mértékben mutatja meg a magyar emberek számára, hogy az annyira vágyott európai életnívóhoz lehet közeledni kitartó, határozott, következetes, helyenként áldozatokat vállaló cselekvéssel? Ahhoz, hogy a válság elháruljon és a növekedés beinduljon, ilyen határozott, gyors cselekvésre van szükség. A kormány kész arra, hogy ezeket a cselekedeteket megtegye. A minket támogató frakciók szavazataira lesz szükség ma és a következő hetekben ahhoz, hogy ezek a gyors cselekedetek megüzenjék Európának és az egész világnak: Magyarország kész arra, hogy megtegye, amit az európai felzárkózás, az Európához való közeledés küldetése elvár tőle. Ehhez kérem mindenkinek, minél több képviselőnek a támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)