Felszólalás adatai

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Répássy képviselő úr felszólalásából egy dolog biztosan kibontakozik, hogy a vizsgálóbizottság ülésén majd konstruktív vitát lehet folytatni. Nagyon remélem, hogy a bizottság ülései nem egymás sértegetéséről szólnak majd, hanem ugyanebben az egyébként kulturált hangnemben folynak, ahogy most mi itt egymással a vitát folytatjuk.

De ha Répássy képviselő úr szakmai alapon vagy részben szakmai alapon közelítette meg a kérdést, akkor hadd tegyem én is. Természetesen a jogkérdés nem egyenlő a büntetőjogkérdéssel.

Természetesen nem feltétlenül muszáj bűncselekményt megvalósítani ahhoz, hogy egy ilyen intézkedésre a rendőrség köteles legyen. De valamilyen jogsértést mégiscsak meg kell valósítani! Meg kell keresni akkor, hogy mi az a jogsértés, ami ott megvalósul. És én legalábbis, lehet, hogy ez az én szakmai hiányosságom vagy a fantáziám hiánya, de nem találtam ilyet.

Ezt én nem tudom egyenlővé tenni azzal, hogy az alkotmány valamelyik rendelkezését megsérti, vagy én úgy gondolom, vagy mi úgy gondoljuk, vagy a rendőrség úgy gondolja valamiféle szabad jogértelmezés útján, hogy az alkotmánynak bizonyos rendelkezéseit megsértették. Magyarán valamilyen jogszabályba mégiscsak kell ütköznie, vagy büntetőjogszabályba, vagy valamilyen más jogszabályba annak a cselekménynek ahhoz, hogy a rendőrség a rendezvényt fel tudja oszlatni.

Itt megint visszatérünk ugyanahhoz a problémakörhöz, amit két irányból lehet megközelíteni. Az egyik, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata, ahogy már azt említettem a mai vita során, nagyon szilárd és kijegecesedett a vonatkozásban, hogy a szólásszabadság korlátozására vonatkozó jogszabályokat megszorítóan kell értelmezni. Nagyon kevés joggal szemben kell a szólásszabadságnak engednie - fogalmaz az Alkotmánybíróság. Hangsúlyozom, és mondom még egyszer, én nem feltétlenül értek egyet az értelmezés ilyen mérvű megszorításával, de ez a helyzet ma. És ha az Alkotmánybíróság ezt a gyakorlatot alakította ki, akkor a rendőrség ezzel nem mehet szembe. Nem mehet szembe sem ezzel, sem az ügyészségi, sem a bírósági gyakorlattal. Ezt azért figyelembe kell venni, amikor erről a kérdésről beszélünk.

A dolog másik oldala az - és igen, ezt hangoztatjuk sokszor, de azt is, hogy bizony köze van ehhez a problémakörhöz -, hogy az emberi méltóság sérelmére elkövetett cselekményeket, amelyeket ma bűncselekménynek nem lehet nevezni, de még polgári jogi jogsértésnek sem, igenis szankcionálni kell. Ilyen a holokauszttagadás vagy ilyen a gyűlöletbeszéd. Ugyanis enélkül nem fog tudni a rendőrség eljárni az én meglátásom szerint, mert az Alkotmánybíróság azt is sokszor leírta a határozataiban, hogy a személyi összességeknek az ő fogalmaik szerint vagy az Alkotmánybíróság értelmezése szerint nem lehet megsérteni kollektíven az emberi méltóságát.

Hát ha ez így van, akkor ha valaki a holokausztot tagadja, és ezzel, Répássy képviselőtársam szavaival élve, kegyeleti jogokat sért, akkor megint csak oda jutunk vissza, hogy nem sért kegyeleti jogokat vele a jogszabályok szerint, mert a személyi összességekre vonatkoznának ezek a kegyeleti jogok, arra pedig nincsen lehetőség, hogy e vonatkozásban föllépjen a jogalkalmazó, hiszen semmiféle jogszabályt nem sért meg, mert a személyi összességeknek ma Magyarországon nem lehet megsérteni az emberi méltóságát.

(21.00)

Ezért jutunk megint ugyanoda vissza: ahhoz, hogy a rendőrség hatékonyan fel tudjon lépni, szükséges az emberi méltóságot sértő, az emberi méltóságot egyes társadalmi csoportokon keresztül sértő verbális megnyilvánulások szankcionálása.

S miért jönnek ide a külföldi neonácik? Ezt írtam még fel képviselőtársam felszólalásából. Nagyon egyszerű erre a válasz. Nem azért, mert tudják, hogy a rendőrség itt nem oszlatja fel őket - hála istennek, egyelőre még híján vagyunk a neonáci rendezvényeknek, nagyon kevés valósul meg belőlük, nem is szeretném, ha ez gyakori jelenség lenne Magyarországon -, hanem azért, mert nagyon jól tudják, hogy nálunk hiányos a jogszabályi háttér. S azt is nagyon jól tudják, hogy azt a cselekményt, amit itt megvalósítanak, otthon nem azért nem tudják megvalósítani, mert a rendőrség a miénknél határozottabb, hanem azért, mert van jogszabály, amely ezt tiltja. Azért jön át Németországból a neonáci, mert ott büntetik a holokauszttagadást. Azért jön át Szlovákiából és Csehországból a neonáci, mert ott büntetik a gyűlöletbeszédet, ellentétben velünk. Nem azt tudják ők, hogy a rendőrség nem fog beavatkozni, hanem azt, hogy a rendőrségnek nincs jogosultsága beavatkozni, mert nincs olyan jogszabály, amely alapján ezt megtehetné. Én sem szeretném, ha neonáci turizmus valósulna meg Magyarországon, nagyon nem szeretném. Csak az én meglátásom szerint jogalkotási lépésekre van szükség ahhoz, hogy ezt a jelenséget megakadályozzuk.

A bizottságok összetételére vonatkozóan nem szeretném felnyitni a vitát, annál is inkább, mert az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előtt van házelnök asszony megkeresése ebben a témában, és én azt remélem, hogy ott a témához kapcsolódóan a mai keretek adta lehetőségekhez képest egy jóval részletesebb és szélesebb körű vitát tudunk lefolytatni az összes érvrendszert felvonultatva. Az erre való reakciót ezért én a bizottsági ülésre hagynám. Köszönöm szépen.