Felszólalás adatai

DR. GYIMESI JÓZSEF, a honvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi bizottság többségi határozatával azt az ajánlást fogadta el, hogy a tisztelt Országgyűlés tárgyalja meg a T/1176. számú javaslatot, mert azt általános vitára alkalmasnak találta.

A honvédelmi bizottságban a törvényjavaslatról részletesebb vita nem bontakozott ki. Tulajdonképpen egy ellenvélemény fogalmazódott meg, amely a polgári szolgálatot teljesítő személyt foglalkoztató szervezeteket, illetve a polgári szolgálat teljesítése során ellátandó tevékenységeket megfogalmazó törvényjavaslat rendelkezéseit érintette. A hatályos törvény általánosságban utal arra, hogy mely szervezeteknél lehet, illetve kell polgári szolgálatot teljesíteni. A javaslat e vonatkozásban lényeges, és ezen bizottságban megfogalmazódott ellenvéleménnyel kapcsolatosan változtatást nem tartalmaz.

Ugyanakkor a javaslat, miként a hatályos törvény is, felsorolja azon szervezeteket, amelyeknél polgári szolgálat nem teljesíthető. Itt kivételként hivatkozik a jelenleg hatályos törvény az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságra, és a kivétel kivételeként - de ez csak törvényszerkesztési kérdés - utal arra, hogy a tűzoltóságnál akkor teljesíthető polgári szolgálat, ha írásbeli hozzájárulását adja az arra jogosult. A törvényjavaslat e vonatkozásban tartalmaz rendelkezést, nevezetesen: megszünteti a jogosult mérlegelési jogát. Másrészt pedig a kivételes rendelkezések között kiterjeszti a foglalkoztatottak körét a tűzoltóság mellett a polgári védelem országos, területi és helyi szerveire is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat a tevékenységek felsorolásánál következetességgel javasolja megváltoztatni a hatályos törvényt annyiban, amennyiben a tűzoltósági és katasztrófavédelmi tevékenységgel is teljesíthetőnek ítéli meg a polgári szolgálatot.

Az ellenvélemény megfogalmazása és a most hivatkozott civil szerveződés álláspontja véleményem szerint a honvédelmi kötelezettségek téves értelmezésén alapul. A honvédelmi kötelezettségek között kell mindenekelőtt az általános honvédelmi kötelezettséget megemlíteni, amelyet közismert nevén hadkötelezettségnek nevezünk, és ebbe a körbe tartozik a polgári szolgálat teljesítésének kötelezettsége is. Ezen túlmenően e kötelezettségek körébe tartozik a hadkötelezettség mellett a polgári védelmi kötelezettség és a honvédelmi munkakötelezettség. Ez a három kötelezettség egymásnak nem alternatívája, tehát ha az adott helyzetben a feltételek így alakulnak, akár mind a három szolgálat, mind a három kötelezettség előírható és teljesíthető egymást követően.

A most hatályos törvény, az 1997. évi XXI. törvény honvédelmi bizottságbeli vitájánál jelen volt a hivatkozott Alba Kör képviselője. Amikor a bizottság meghallgatta az Alba Kör képviselőjét, lényegében kifejtette, hogy az ő a problémájuk alapvetően az, és az ellenvetésük arra vonatkozik, hogy a polgári védelem egy olyan szervezet, ahol fegyelem van, ahol alá-, fölérendeltség van, egyértelműen parancsot lehet adni, és nekik lelkiismereti meggyőződésük tiltja a parancs elfogadását.

A honvédelmi bizottság ülésén jelen volt a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára is, aki az előterjesztő minisztérium mellett érvelve utalt arra, hogy a kormány nem tartja elfogadhatónak az Alba Kör akkori és most visszaköszönő érvelését a szolgálat polgári védelemnél való teljesítésével kapcsolatosan, mert alapvetően és elviekben nem erről van szó, nem a fegyelem alatti munka az, amellyel szemben lelkiismereti érv megállhat, hanem a fegyverfogás az, amellyel szemben a lelkiismereti ok megalapozottságát az alkotmány elismeri.

A honvédelmi bizottság akkor egyhangúlag, most pedig többségi határozattal támogatta a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)