Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP számtalanszor hangsúlyozta, hogy az elkülönült közigazgatási bíráskodás nem eredendően rossz, és tény, hogy a rendszerváltozás óta méltatlan és átgondolatlan a közigazgatási bíráskodás helyzete a bírósági rendszerben.Az LMP azzal is tisztában van, hogy jelenleg milyen akadályai vannak a közigazgatás törvényes működése feletti megfelelő kontrollnak, ám a rendszerszintű változás régóta megfogalmazódott igénye nem legitimálhat olyan közigazgatási bírósági rendszert, amely egyúttal a kormányzati befolyás növelésére és a bíróságok függetlenségének csorbítására alkalmas. Márpedig álláspontunk szerint ez a helyzet, és ez a Velencei Bizottság mostani, illetve az ellenzék korábbi kritikáit részben kezelő, előttünk fekvő törvényjavaslattal sem változik érdemben, azzal együtt, hogy a törvényjavaslat módosításai önmagukban sok tekintetben üdvözlendők.

A törvényjavaslat szerint például, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a bírói önigazgatási testület, az OKBT tagjával szemben merül fel, az OKBT dönt majd a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről. Hasonlóképpen az OKBT dönt majd a módosítás értelmében a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel szemben merül fel. Ez pozitív, hiszen az új szabályozás eddig kifejezetten az OBH-elnöki jogosítványokkal megegyező miniszteri jogköröket biztosított a fegyelmi eljárások kezdeményezésére. Ez a mögöttes szabályokkal együtt értelmezve azzal járt volna, hogy a miniszter az OBH elnökéhez hasonlóan lenne képes sakkban tartani a renitens bírákat, az általa kinevezett vezetők tekintetében a fegyelmi eljárás kezdeményezése, illetve egyéb esetben a vezetőkön keresztül történő kezdeményeztetése révén. A közelmúltban ezekkel az eszközökkel előszeretettel élt Handó Tünde az elmérgesedett OBH-OBT-konfliktusban. Ennek elkerülésében mindenképpen segít a módosítás.

Avagy szintén üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat szerint a közigazgatási bíróságok elnökei maguk adnák ki majd a működési és szervezeti szabályzatukat, és nem kellene hozzá az igazságügyi miniszter jóváhagyása. Ez a bírói önigazgatást természetesen erősíti és támogatásra érdemes.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslattal alapvetően nem az a baj, amit tartalmaz, hanem ami kimaradt belőle, vagyis ami benne van, az ugyan jó, de kevés. Ilyen például az, hogy a közigazgatási bírói kinevezésre javaslatot tevő OKBT személyi tanácsában, illetve az átmeneti időszakban a véleményező bizottságban 5:4-ről 7:4-re nő a bíró tagok aránya, az Országgyűlés, a kormány, az ügyészség és ügyvédi kamara által delegált egy-egy fővel szemben, azaz meghatározó többségben lesznek a bírák által választott tagok. Ez ugyan pozitív, de a nem bíró tagok kiválasztása még mindig nem megfelelő.

Az LMP szerint a politikai funkciójára tekintettel a megfelelő szakmai és személyi integritással rendelkező tagok kiválasztására csak korlátozottan alkalmas parlamenti szakbizottság, és a közigazgatási bíráskodás elé került jogviták egyik fontos tárgyát adó ügyészségi tevékenységet hierarchikusan irányító legfőbb ügyész helyett független alkotmányos szereplőket kellene bevonni a nem bíró tagok kiválasztásába. Szintén ebbe a körbe tartozik, hogy a módosítás meghatároz kvalitásokat  szakmai felkészültség, kifejezésmód, valamint döntésképesség és lényeglátás , amelyeket a miniszter a kinevezési eljárásban a meghallgatás során figyelembe vesz. Ezeknek a szempontoknak pedig a rangsortól eltérő miniszteri döntés indoklásában is meg kell jelenniük. Ez azonban így még édeskevés, és a kormány tagja számára a bíró, illetve bírósági vezető kinevezése tekintetében biztosított érdemi mérlegelési jog még a törvényjavaslat szerinti formában is elfogadhatatlan.

A rendes bírósági rendszerben az OBH elnökének is lehetősége van arra, hogy a második vagy a harmadik helyen rangsorolt pályázó kerüljön kinevezésre, azonban erre csak a bírói önigazgatási szerv egyetértésével van lehetőség. Ezzel szemben az új rendszer még mindig a bírói testület vétójoga nélkül ad érdemi mérlegelési jogot a bírókinevezési kérdésben a miniszternek, bár a miniszter kötve van a bírói testületek által alkalmasnak tekintett pályázói körhöz, ugyanis a legmagasabb pontozás legalább 85 százalékát, illetve a pontok legalább 50 százalékát elérő jelöltek. Indokolni is köteles explicit, azt viszont részben igen szubjektív szempontok mentén, látjuk például a lényeglátási képességet.

Tisztelt Ház! Az LMP alapvetései a végrehajtó hatalom hatékony, hatalmi politikai céloktól mentes jogi kontrollja kapcsán a következők. Szakirányú közigazgatási tapasztalat igénye természetesen indokolja, hogy bírák a közigazgatásból is érkezzenek a rendszerbe, de például a közigazgatási felsőbíróságra az eddig is másodfokú közigazgatási ügyeket tárgyaló bírákon kívül csak olyan személy legyen kinevezhető, aki legalább ötéves elsőfokú közigazgatási bírói gyakorlattal rendelkezik. Továbbá figyelemmel a jelenlegi végletekig átpolitizált magyar közigazgatási rendszerre, a bírói kar feltöltésével szemben a közigazgatási bíráskodás függetlenségét szolgáló mennyiségi korlátozások is szükségesek.

Az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását szükségesnek tartjuk. Ne lehessen közigazgatási bíró, aki a megelőző öt évben párt tisztségviselője volt, párt jelöltjeként választáson indult, állami vezetői tisztséget, valamint kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszteri biztosi, illetve kormánymegbízotti pozíciót, valamint olyan közjogi tisztséget töltött be, ahová az Országgyűlés választotta meg. Javasoljuk, hogy bírói gyakorlat nélkül vezetői posztra lehessen kerülni a bírósági szervezetrendszeren kívülről, de ehhez legalább hároméves, megszakítás nélküli bírói gyakorlat szükséges legyen. Legalább olyan súlyú bírói önigazgatási hatáskörök szükségesek a bírójelölő bizottsággal, illetve a közigazgatási felsőbíróság elnökével szemben, mint most az OBH elnökével szemben.

Továbbá a bírói pályázati eljárás teljes  így különösen a kritériumokra, bírálatokra, pontozásra, illetve magukra a pályázatokra kiterjedő  transzparenciája szükséges. A későbbi lopakodó, kormányzatnak kedvező hatáskörbővülés megakadályozása érdekében a közigazgatási bíróságok hatásköre tartalmilag a közigazgatási határozat felülvizsgálatára korlátozódjon.

A most tárgyalt törvényjavaslathoz ennek megfelelő és az LMP korábban is hangoztatott álláspontjával összhangban álló módosító javaslatokat nyújtunk be, amelyek kiiktatják a miniszter számára a bírák és a bírósági vezetők kinevezésének kérdésében biztosított érdemi mérlegelési jogot, független alkotmányos szereplőket javasolnak bevonni az átpolitizált parlamenti Igazságügyi bizottság és a közigazgatási bíráskodás elé került jogviták egyik fontos tárgyát adó, ügyészségi tevékenységet hierarchikusan irányító legfőbb ügyész helyett, valamint pártpolitikai befolyást korlátozó összeférhetetlenségi követelményt támasztanak a közigazgatási felsőbíróság elnökével szemben.

Az LMP csak olyan közigazgatási bíráskodási korrekciót tud támogatni, amelyben az említett alapvetések maradéktalanul érvényesülni tudnak és amennyiben az ennek megfelelő módosításokat a kormánytöbbség befogadja. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)