Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VANTARA GYULA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A közbeszerzési törvény T/4849. számú módosítása fekszik előttünk, amelyet júniusban az Országgyűlés a T/4850. számú törvénnyel együtt tárgyalt, csak hogy egy kicsit frissítsük az emlékezetet.

A Törvényalkotási bizottság, ahogy elhangzott, szeptember 18-ai ülésén egy terjedelmes módosító csomagot nyújtott be. Mielőtt ezt ismertetném, engedjék meg, hogy röviden emlékeztessek a törvényjavaslat leglényegesebb pontjaira. A módo­sításokra az Európai Unió új közbeszerzési irányelve miatt került sor, és az egyik fontos változás, hogy a klasszikus közbeszerzéseket szabályozó és a közszolgáltatók közbeszerzésére irányadó irányelvek mellett megjelenik a koncessziós szerződéseket szabályozó irányelv. A törvény lehetővé teszi majd azt is, hogy a fontos társadalmi, gazdasági célkitűzések, például az innováció, a szociális célkitűzések, a környezetvédelem a közbeszerzési politika integráns részévé váljanak.

Megjelenik az elektronikus közbeszerzés is mint lehetőség, ami szintén a folyamat gyorsítása felé hat. Fontos változás, hogy szigorodik az üzleti titok fogalma is, hogy e mögé ne bújhassanak a gazdasági szereplők, valamint a jövőben nem számíthatnak arra, hogy a szerződés elnyerése érdekében tett vállalásaik alól egy későbbi szerződésmódosítással megszabadulhatnak, ugyanis az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárás során felelősen kell majd ajánlatot tenniük.

(20.40)

Az eddigi gyakorlathoz képest az is változást jelent majd, hogy az ajánlatkérőknek azokat az ajánlattevőket kell előnyben részesíteni, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek, tehát nem a legalacsonyabb ár lesz a legfontosabb szempont, és a törvény bevezeti a műszaki egyenértékűség fogalmát is, ami azt jelenti, hogy a kért műszaki mennyiség 75 százalékában határozza meg a referenciát.

Elnök úr intelmeit figyelembe véve pedig most rátérnék az összegző módosító javaslatok rövid ismertetésére. A javaslat közel száz pontot tartalmaz. Ennek jó néhány pontja jogtechnikai, illetve szövegpontosító javaslat, így ezekre külön nem térnék ki. Néhány olyan pontot szeretnék kiemelni, ami fontos és változást jelent az eddigi eljáráshoz képest. Az összegző módosító javaslat 2. pontja a jogalkalmazás elősegítése érdekében kiegészíti a törvény értelmező rendelkezéseit a szakmai ajánlat definíciójával, amely eddig hiányzott a törvényjavaslatból. A 9. pont a jogalkalmazás elősegítése érdekében rögzíti, hogy a szolgáltatásmegrendelések esetében ‑ hasonlóan az építési beruházásokra vonatkozó szabályokhoz ‑ a beszerzések műszaki és gazdasági funkcionális egységét is figyelembe kell venni a becsült érték meghatározásakor.

Fontos a módosító javaslat 13. pontja: a Gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslathoz képest további országos hatáskörű szervek vezetőivel ‑ ezek közé tartozik a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal ‑ egészíti ki a törvényjavaslat összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait. A módosítás értelmében a főbb közjogi méltóságok, illetve a megnevezett országos hatáskörű szervek vezetői, valamint hozzátartozóik tulajdonában álló szervezetek a közbeszerzési eljárásokban nem vehetnek részt az ajánlattevői oldalon. Emellett a verseny tisztaságának és a közbeszerzési eljárások átláthatóságának biztosítása érdekében a törvényjavaslat kiegészül azzal az előírással, hogy abban az esetben, ha az összeférhetetlenséggel érintett gazdasági szereplő az eljárás során az összeférhetetlenségi helyzetet feloldja, akkor az általa megtett intézkedéseket az ajánlatkérő az ajánlati, illetve a részvételi szakasz eredményét tartalmazó összegzésben köteles nyilvánosságra hozni.

A javaslat 15. pontja lehetőséget biztosít az ajánlatkérők számára az értékelemzés módszerének használatára a közbeszerzési eljárás előkészítése során, egyben az irányelvi előírásoknak megfelelően módosítja az előzetes piaci konzultációkra vonatkozó szabályokat.

Szintén kiemelhető a módosító javaslat 32. pontja, amely kizáró okot hoz létre, amelynek eredményeként az előleget nem szerződésszerűen felhasználó gazdasági szereplők a közbeszerzésből kizárásra kerülhetnek.

A módosító javaslat 35. pontja pontosítja a műszakilag egyenértékű referenciák elfogadására vonatkozó előírásokat, és a módosítás egyértelműsíti, hogy a referenciák egyenértékűségét az adott közbeszerzés tárgyához viszonyítva kell megállapítani. Szintén fontos a módosító javaslat 36. pontja, amely egyértelművé teszi, hogy amennyiben a legkedvezőbb ajánlatot adó ajánlattevő által benyújtott igazolások nem támasztják alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban tett korábbi nyilatkozatait vagy azzal ellentétesek, az ajánlattevő által benyújtott nyilatkozatok ebben az esetben is nem megfelelőnek minősülnek, és az ajánlattevő jogosult az ajánlatot figyelmen kívül hagyni, így a következő legkedvezőbb ajánlatot adó ajánlattevő igazolását bekérni.

Ehhez kapcsolódóan a 39. pont új érvénytelenségi okkal egészíti ki a törvényjavaslat előírásait, amely szerint abban az esetben, ha a gazdasági szereplő olyan adatokat nyilvánít üzleti titoknak, amely­nek tekintetében a törvény ezt kizárja ‑ ismeretes, hogy a korábbi gyakorlatban az ajánlat­tevők gyakran éltek ezzel a lehetőséggel -, vagy nem megfelelő indoklást ad, és ezeket a hibákat az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására sem korrigálja, akkor ajánlata, illetve részvételi jelentkezése érvénytelennek minősül. (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget. ‑ Apáti István: Őrség! Vezettessen el minket, őrség!)

A módosító javaslat 51. pontja a verseny fokozása érdekében ‑ mint az már Vas Imre képviselőtársunk előadásában elhangzott ‑ négyre emeli a közvetlen ajánlattételi felhívással induló közbeszerzési eljárásokban azoknak az ajánlattevőknek a számát, amelyeknek az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívást megküldeni.

A módosító javaslat 57. pontja sajátos szabályokat határoz meg az építési beruházások és a szolgáltatások megrendelése esetében a közbeszerzési szerződés szerinti ellenszolgáltatás kifizetésének tekintetében. Ekörül a korábbi évek gyakorlatában a szabályozatlanság miatt nagy felfordulások jelentkeztek, itt főleg az alvállalkozói oldal pénzhez jutásáról beszélünk. Változnak ezek a szabályok a következők szerint. Az új szabályok szerint az ajánlattevők a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek bejelenteni, hogy az ajánlattevők, illetve az általuk bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, majd az ajánlatkérő felhívására e szervezetek kötelesek kiállítani a számlákat, a saját számláikat. Az ajánlatkérő a számlákat a kézhezvételtől számított 30 napon belül fizeti meg azzal, hogy a kifizetés az alvállalkozók számára is közvetlenül történik.

Fontos, és ehhez a ponthoz talán egy picit kapcsolódik is az 59. pont, mely a szerződés teljesítésének átláthatósága érdekében rögzíti, hogy a szerződés teljesítésében csak olyan vállalkozás vehet részt, amelyet a nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig az ajánlatkérőnek bejelentett. Kiegészítése ennek a témakörnek a 62. pont, a módosító javaslat 62. pontja, amely rögzíti, hogy amennyiben a nyertes ajánlattevők projekttársaság útján teljesítenek, úgy a projekttársaság teljesítését az ajánlattévők referenciaként használhatják a későbbiekben.

Tisztelt Ház! Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az összegző módosító javaslatok elősegítik azt a célt, hogy a közbeszerzések a jövőben gyorsabbak, igazságosabbak, átláthatóbbak legyenek, így kérem, hogy támogassák a módosításokkal kiegészített törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)