Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én ott folytatnám, ahol Mesterházy Attila elkezdte. Az a helyzet, hogy egy ilyen kiélezett külpolitikai légkörben, illetve európai uniós válsághelyzetben a kormány helyesen tenné, ha bizonyos álláspontok mögé megpróbálna a támogatottságánál szélesebb parlamenti egyetértést összehozni.

Ezért kezdeményeztünk mi is ötpárti egyeztetést, nem egyszerűen a migrációs válság kezelése érdekében, hanem hogy a magyar miniszterelnök milyen állásponttal, milyen nemzetstratégiával menjen ki Brüsszelbe tárgyalni.

Ehhez képest nemcsak hogy az ötpárti egyeztetési kezdeményezésre nem érkezett semmiféle jelzés a Miniszterelnökség részéről, hanem szerdán úgy fog kimenni a magyar miniszterelnök az elmúlt időszak legfontosabb uniós csúcstalálkozójára, hogy még a konzultációs ülést sem hívták össze. Tehát még azt a fajta egyeztetési vagy konzultációs folyamatot sem tartja be a magyar miniszterelnök, amit egyébként, hogy úgy mondjam, A-normál uniós csúcsok előtt be szoktak tartani.

És valóban, a helyzet úgy áll, hogy miközben Magyarország egy teljes diplomáciai ámokfutással karanténba zárta magát, jó néhány olyan vádat hallgathattunk más országoktól, amelyek esetében célszerű lett volna, ha a Fidesz-KDNP-nél szélesebb körben sikerül egy világos magyar pozíciót megfogalmazni.

Önök erre kísérletet sem tettek. Mint ahogy az, hogy Magyarország milyen érdeket tud érvényesíteni Brüsszelben ‑ az elmúlt napok alapján valószínűleg semmilyet -, az nemcsak ezt a kormányt érinti, hanem ennek több ciklusra kiható következményei vannak. Az, hogy gyakorlatilag már sorszámokat osztogatnak a Bem rakpartnál, hogy melyik nagykövet mikor veheti át a tiltakozó jegyzéket Szijjártó Pétertől, azt gondolom, hosszú távon fog károkat okozni, és előre meg sem jósolható helyzetekben fogja a magyar érdekeket csorbítani.

Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy ha a schengeni határok védelméhez fokozott támogatást tudna kiharcolni az Európai Uniótól, és érvényesíteni tudnánk valóban egy olyan politikát, amit hétvégén már maga a magyar miniszterelnök is megfogalmazott, hogy az Európai Unió erősítse meg Törökország és egyáltalán nem utolsósorban Libanon pozícióit abban, hogy emberhez méltó feltételek között tudják a menekülteket ellátni ebben a két szomszédos országban.

Libanonról azért fontos beszélni, mert a Libanoni Köztársaságban az államgépezet az összeomlás határán van. Másfél millió ember lakik a libanoni menekülttáborokban; mindenkinek a fantáziájára bízom, mi történik akkor, ha onnan is elindul egy áradat.

(20.10)

És még valami: Magyarországnak az is elementáris érdeke lenne, hogy az Európai Unió bizonyos diplomáciai terheket vállaljon át a frontországoktól, gondolok itt például a toloncegyezmények uniós szintű újratárgyalására Szerbiával, Macedóniával, illetve a többi nem uniós tagállammal. Jó lenne, ha ezekről lehetne értelmesen beszélni, jó lenne, ha egy ilyen tárgyalási stratégiáról meg lehetne állapodni az öt frakciónak. Önök viszont nem ezt az utat választják, ez a műfaj, a parlamenti üzengetés az Európai Unió vezetőinek, nagyjából a komédia tartományába tartozik. Az Európai Unió vezetői között ott van egy olyan személy, aki az Európa Tanács tagja, akit úgy hívnak, hogy Orbán Viktor. Tudniillik az Európai Unió egyik vezető testülete az állam- és kormányfők grémiuma.

Pontosan arról van szó, hogy nem idióta határozati javaslatokkal kell üzengetni az Európai Unió vezetőinek, hanem az Európai Unió magyar vezetőjének kéne a parlamenti pártokat összehívni és valóban megkísérelni egy nemzeti konszenzust összehozni a Brüsszelben képviselendő magyar álláspont mögött. És már az általános vitában elmondtam, elmondtuk, teljesen félremegy a történet, ha itt önök az Európai Unió felé próbálnak meg pusztán üzengetni. Abban, hogy ezzel a válsággal kell szembenéznie Európának, természetesen felelőssége van az Európai Uniónak, felelőssége van Magyarországnak, hiszen a korábbi magyar kormányok hűséges csahosként követték azt a háborús politikát, amit az Amerikai Egyesült Államok diktált, éppen ezért van miért magunkba mélyedni.

Önök is ebbe a körbe tartoznak. Fölidézném az Iszlám Állam elleni katonai részvételről folytatott vitát, ahol megtörtént a nagy egyetértés a liberális pártok és a Fidesz-KDNP között, de szembe kell azzal nézni, hogy az elmúlt másfél évtizedben demokráciaexport fedőnév alatt gyakorlatilag a közel-keleti erőforrások lerablása ment végbe.

Erről szólt a történet, és amíg ebből nem vonjuk le a tanulságot, ez a komédia nem fog sok jóra vezetni. Köszönöm szépen.