Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ilyenkor veszek egy nagy levegőt, és az előttem szóló független képviselőtársam szavain megpróbálok túllépni. Az is beszédes volt, hogy polgártársainak nevezte azokat a migránsokat, akik közül százhalombattányi népesség érkezett egy hétvége alatt a határainkhoz. Tehát ez is jelzi, hogy a probléma súlya egy kicsit nagyobb, mint hogy önök vacsoracsatákat rendezzenek velük ‑ ugye, pártvezérük. Ha valóban menekültek voltak azok, akiket ezen vacsoracsatánál fogadtak, akkor talán a legalantasabb emberi dolog az, hogy a valóban bajt szenvedőkből PR-fogást és kampányelemet csináljunk.

Tehát el kell hogy mondjuk, mi egy kicsit komolyabban próbálunk hozzáállni ehhez a kérdéskörhöz. Hozzáteszem, még a genfi egyezmény egy pontja szerint is a menedékkérőnek együtt kell működni a befogadó ország hatóságaival.

(19.50)

Tehát ha ez az együttműködés kődobálás és egyéb formában valósul meg, akkor az bizonyítja, hogy a fellépés erőteljessége szükséges, és talán egy kicsit máshogy kéne hozzáállni ehhez a helyzethez. De hogy ne egymás között dobáljuk azt a bizonyos labdát, egyértelmű, hogy itt a kormányzat papirosáról kellene nekünk vitatkoznunk és arról a pamfletről, amit nyugatabbra kíván most küldeni, pedig a felelősségi kör körülhatárolása nem ennyire egyszerű.

Valóban szemet szúró az, ahogy a kormányzat kerülgeti az Egyesült Államok felelősségét, és nagyon ritkán hallani kormánypárti képviselő szájából azt, hogy az idézőjeles szövetségesüknek idézőjelben köszönhető nagyrészt az a helyzet, ami kialakult és bizony, ezen válsággócokban elvárható lenne az, hogy az Amerikai Egyesült Államok legalább csillapítani próbálja azt a hatalmas bajtengert, amit maga után hagyott.

Azt is láthatjuk, hogy lehet ujjal mutogatni Brüsszelre, és én nem mondom, hogy ez minden alap nélküli, nem mondom azt, hogy a centrális Európa viselkedése, az Európai Unió centrális tagországainak a viselkedése nem járult hozzá nagyban ahhoz a katasztrofális helyzethez, amivel most szembesülünk, de azt igenis mondom, hogy nem pamfleteket kéne nekik küldeni, hanem valódi cselekvési térben valódi cselekvést foganatosítani, például tisztázni az önök viszonyát a kvótaszerű megoldásokhoz, például tisztázni az önök viszonyát a visszatoloncolások kapcsán; tehát kijelenteni azt itt és most, hogy hajlandó-e a Fidesz-KDNP akár egyetlen migránst kvóta szerint visszafogadni vagy visszatoloncolás után letelepíteni, esetleg megpróbálni integrálni, ahogy a liberálisok ezt el is várják nagyon sok esetben.

Éppen ezért mondhatjuk azt, hogy van mit tenni ebben a cselekvési térben, van mit tenni Nyugat-Európa irányában is, hiszen nagyon éles a veszélye annak, hogy miután Európának a nyugati része, amely három-négy generáció óta erőlteti a felfokozott bevándorlást és azt, hogy minél többen jöjjenek pótlandó a munkaerőpiaci hiányokat, miután lefölözi a bevándorlókat, kiválogatja közülük a tehetségeseket, bizony meg fogja próbálni szétszórni a periférián azokat, akikkel nem tud mit kezdeni. És bár két héttel ezelőtt négyféle német álláspontot számolhattunk meg egy héten belül, az egyik ilyen német álláspont az volt, hogy minden szír jöjjön és mindenkit letelepítünk, egy nappal később ebből azért csak visszakoztak egy kicsit, amikor a főpályaudvar megtelt, akkor pedig nagyon visszakoztak.

De elmondhatjuk azt, hogy a népszerűségnek örvendő szírek esetében ‑ ugye, egyre több migráns vallja magát annak -, még az ő esetükben is Németországban 65 százalék fölötti az elutasítási ráta a menedékkérelmeket illetően. Tehát oké, hogy 35 százalékot megpróbálnak valamilyen úton-módon letelepíteni, integrálni nem fog sikerülni, hiszen az a több száz no-go zóna tökéletesen bizonyítja, hogy integrálhatatlan tömegről van szó, amely, tisztelet a kivételnek, de nem is akar beilleszkedni Európa testébe. Viszont azt látni kell, hogy ha csak a maradék 65 százalékot szétszórják a periférián, és önök, mondjuk, kvóta alapján befogadnának közülük jó párat, idén már ezer felé kúszik a visszatoloncoltak száma, semmi nem zárja ki azt, hogy a következő években ez ne legyen több ezer, több tízezer.

Tehát most lehetne elejét venni ennek a folyamatnak, éppen ezért azt kérjük önöktől, arra szólítjuk fel önöket, hogy ne üres politikai pamfleteket küldözgessenek az Európai Unió irányába, hanem ezen valódi cselekvési térben hozzák meg ezeket a dön­téseket, igen nehéz döntések ezek. Mi, jobbi­kosok egyértelműen a zéró tolerancia elve mellett vagyunk, tehát azt mondjuk, hogy egyetlen visszatoloncolt migránst sem szabad fogadni, és kvóta szerint sem szabad letelepíteni egyetlenegy olyan embert sem, akinek amúgy sem Magyarország volt a célállomása, nem ide akart jönni, ne fogadjuk el, hogy ide akarják visszaküldeni őket tehát.

Viszont azt elvárnánk, hogy a kormányzat ezen a területen nyilvánuljon meg, és ne ócska politikai pamfletek küldözgetésében merüljön ki az aktivitása. Nagyon reméljük, hogy ezt önök is belátják. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)