Felszólalás adatai

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Ház előtt lévő javaslat, amely Wiener képviselőtársunk, illetve Csiha Judit képviselő asszony előterjesztésében került elénk, nem kellett volna hogy idekerüljön, ha annak idején azt a vitát eredménnyel tudtuk volna lefolytatni, ami 2007 januárját úgy kezdte, hogy megszüntetett egy addig hosszú éveken keresztül bevált módon működő szervezetet, amely a törvényességi felügyelettel kapcsolatosan az önkormányzati rendszerben bevált.

Tudjuk, az előző általános vita megkezdésekor, illetve az előterjesztéskor Wiener képviselő úr említette, hogy ezt annak idején, amikor az első komoly módosítása volt az önkormányzati törvénynek, akkor az éppen aktuális kormányhatalom, amely a szociálliberális kormány volt, módosította. Kiállta az idő próbáját, hiszen tíz esztendőn keresztül szolgálta azt a feladatot, ami ma nem adatik meg az önkormányzati rendszerben: a törvényességi felügyelet. Tehát történt 2007 januárjától egy átszervezés, amely átszervezés elvette ezt a jogot, pontosabban: megváltoztatta regionális szintre, az Alkotmánybíróság ezt megfelelő módon jelezte, és a kormány most már több mint egy esztendeje nem tudja úgy megoldani, ahogy kellett volna.

Sajnálatos módon az egyeztetések során eljutottunk már-már az egyezségig, már-már odáig jutottunk, hogy itt ezt a dolgot rendbe tudja tenni a parlament, hiszen ez egy kétharmados törvény. Wiener képviselő úr az előző parlamenti ülésen hosszasan történelmi áttekintést is adott az önkormányzati, illetve visszalépve a tanácsrendszerre vonatkozóan is, hogy hogyan történtek meg azok az ellenőrzések, illetve felügyeletek, hiszen ez vitatottság is volt, hogy most ez ellenőrzés vagy felügyelet - tehát a felügyelet kérdésében.

A most előterjesztett törvényjavaslat jószándékúságát nem kérdőjelezve, hiszen én azt gondolom, hogy szeretné megoldani ez a T/11296. előterjesztés, csak ez már így későn jött, látva, a parlamenti ciklusban hány napunk van még arra, hogy vitatkozzunk, módosító javaslatot tegyünk, illetve fogadjuk el, és utána lépjen hatályba. Tehát amikor az előbb említettem, hogy már-már ott voltunk a megegyezés határán, a bevezetés időpontjára vonatkozóan volt vitánk. A parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottsága egy bizottsági javaslatot tudott idehozni.

(9.40)

Tehát azt gondoljuk, hogy ez egy elég erős mondat, illetve gondolat volt, amit érdemes lett volna a parlamentben elfogadni. A végszavazásnál ezt nem fogadta el a kormányoldal, és így végül is az akkori tárgyalásnak nem lett meg a végeredménye, tehát nem tudott ismét helyreállni a megyei felügyelet - tehát a megyei rendszerbe visszaállítani az önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Ezt sajnáljuk, de mindenesetre azt kell látnunk, hogy ez hosszas vitatottsággal, vitával és talán egymásra mutogatással járt, hogy ki a hibás mindebben - hát nézzük az origót! Az origó pedig az, hogy van egy több mint tíz esztendőn keresztül működő rendszer, ennek a most már elmondható, meggondolatlan megváltoztatása, amely a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, azzal a hatáskörrel rendelkező szervet megváltoztatta.

Tisztelt Ház! A mai és majd az elkövetkezendő vitánál is, ahol módosító javaslatok lesznek, megint csak ugyanazt tudjuk mondani, hogy szeretnénk azt az állapotot látni, amikor megvan az államigazgatásban és a közigazgatásban ennek a hivatalnak a megfelelő helye, ez a hivatal el tudja végezni a munkáját, és nem úgy működik a rendszer, amikor azt mondjuk, hogy a jegyzők 80 százaléka kvázi szívességből beküldi és megkéri a hivatalt, hogy legyen kedves megnézni, hogy vajon szabályosan vagy nem szabályosan működünk. Hát, ez nem igazán az államigazgatásba, a közigazgatásba illő dolog, hogy a közigazgatási hivatal helyett tulajdonképpen küldhetnénk bárhova, küldhetnénk ide, a parlament önkormányzati bizottságához is, mert ugyanígy nincs hatásköre az egyiknek sem, mint a másiknak. Az egy más kérdés, hogy ott ülhetnek olyan szakemberek, akik addig, amíg a törvénymódosítás nem történt meg, illetve addig, amíg az Alkotmánybíróság ki nem mondta, hogy ezt nem lehet egy kormányhatározattal megoldani, addig elvégezték a feladatukat. Ma nincs hatáskörük rá, és ha ez így történik, akkor kérem szépen, ilyen szívességi használat, azt gondolom, nem oldja meg a jogi rendszerben azokat az anomáliákat.

Tehát én azért gondolom, hogy ezt a kérdést meg kellett volna oldani időben, vagy talán el kellett volna érni azt az állapotot, hogy ne módosítsunk olyat, ami később nem állja ki a törvényességet, az alkotmányosság kérdését. Nem egyedi a dolog, és engedjék meg, ha itt, az általános vitában csak annyit vetítenék elő, ami a kórházaknál az ágyszámcsökkentés volt. Kiderült a legfelsőbb bírósági döntések alapján, hogy a minisztérium határozatával nem lehetett volna megváltoztatni. Eljutottunk addig az állapotig, hogy ezt kimondja a Legfelsőbb Bíróság - és utána mi a helyzet? Hát, minden marad úgy, mint a régiekben, mert azt mondják, hogy már nincs honnan adni. Ennél a kérdésnél is: a jót nem kell elrontani, mert abból utána viták vannak, a politikai erő nincs meg ahhoz, hogy konszenzus adasson meg. Innentől kezdve nem fogjuk tudni az önkormányzati rendszernek ezt a meglévő hibáját korrigálni a ciklus végéig, nem beszélve arról, hogy bármilyen jó is Wiener képviselő úrék javaslata, fogadjuk el ilyen értelemben, ahogy említettem, a jó szándékot és a jobbító szándékot, bármilyen jó is, ez most már mikor tud végigfutni a parlamenti rendszeren, mikor tud hatályosulni, és mikor tud igazából visszaállni ismét a rendszerbe.

Ezért szomorúan állapítom meg, hogy ebben az előterjesztésben, bármilyen jó szándék is vezette a képviselőtársakat, igazából már kifelé a kommunikációnak és nem a rendszernek, nem a szakmának szólóan, azt gondolom, módosító javaslatokkal ha ez még tovább lesz vive a parlamenti rendszeren, akkor valamikor talán az utolsó parlamenti ülésen fogunk tudni szavazni róla - elkésett. Ez mutatja azt a jövőre vonatkozóan is mindannyiunknak, hogy ne nyúljunk hozzá olyanhoz, amiben bizonytalanok vagyunk, járjuk körbe, fogadjuk el időnként az ellenzék véleményét is, és próbáljuk megteremteni azt a konszenzust időben, ott még idő, amikor közel vagyunk a rendszerhez. Ez a rendszer napról napra hullik szét, egyre kevesebbet fog érni. Bizonytalanodás van kint, a hivatalokban - volt közigazgatási hivatal, most államigazgatási és regionális szint. Ez a regionalizmus egy olyan mákony volt, amitől, úgy látszik, a döntéshozatalban részt vevők egy kicsit megrészegülve úgy gondolták, hogy mindent, mindent megteszünk, hát olyanokat is tettek, amelyeket nem kellett volna, azt gondolom, nagy tanulságképpen, mert ez a véleményem szerint ebben a parlamenti ciklusban már nem megoldható kérdés.

Elnök Úr! Köszönöm szépen a figyelmet és a lehetőséget. (Taps a Fidesz soraiból.)