Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VELEZ ÁRPÁD, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A most előttünk lévő törvényjavaslat célja, legalábbis az előterjesztésben leírtak szerint az új, egységes nemzeti akkreditálási rendszer kiépítése, amely az európai előírásoknak, az európai akkreditálási együttműködésnek való megfelelés miatt szükséges.

Tisztelt képviselőtársaim, ez így, ebben a formában nem igaz. Sajnálom Tállai urat, hogy felolvastatták vele ezt a szöveget, de egyáltalán nem ez áll ebben az anyagban. Amit mi értelmeztünk ez alapján, hogy szégyenteljes, hogy a nyáron elfogadott és rendelkezései legjavát illetően még hatályba sem lépett törvény jelentős átalakítására most kell sort keríteni. Valójában az európai előírásoknak való megfelelés érdekében kell a korábban teljesen elhibázott jogalkotást újratervezni.

A nyári törvénykezdeményezés kapcsán arra kértem az Országgyűlést, hogy emelje fel szavát az akkori átgondolatlan törvényjavaslattal szemben, továbbá azt is kértem képviselőtársaimtól, az akkori előterjesztőktől, Szatmáry Kristóftól és Cseresnyés Pétertől, hogy halkan és csendben, még mielőtt nagyobb bajt csinálnak, vonják vissza az átgondolatlan és a nemzetgazdaságnak kézzelfogható károkat okozó törvényjavaslatukat. Nem tették. Ennek a levét isszuk most, e jelen javaslat tárgyalásakor. Szatmáry Kristóf és Cseresnyés Péter szétverték a magyar akkreditálási rendszert. A nyáron megalkotott és mindennemű egyeztetés nélkül végigvert szövegről már akkor bebizonyosodott, hogy mindenre alkalmatlan, ezért már most, néhány hónappal az elfogadása után és kevéssel a január 1-jei hatálybalépése előtt alaposan hozzá kell nyúlni.

Az Európai Parlament és Tanács álláspontja szerint egy tagállamban csak egy nemzeti akkreditáló testület lehet, továbbá a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az a testület oly módon szerveződjön, hogy képes legyen biztosítani tevékenységének objektív és elfogulatlan jellegét. Nos, tisztelt képviselőtársaim, pont ez az, amit nem sikerült biztosítani. A független státusú NAT mint köztestület ugyanis 2015. december 31-én jogutód nélkül megszűnik, és a helyébe egy költségvetési szerv lép.

Nem is rejti véka alá a törvénykezdeményező, hogy miért e hirtelen váltás, a gyors váltást az alábbiakban megfogalmazott gondolatokkal indokolja az előterjesztő: a NAT jelenlegi szervezetének strukturális problémái indokolják, hogy a közhatalmi tevékenység ellátását az állam vegye át és egy költségvetési szerv végezze; a kormány tagjának törvényességi felügyeleti joga és a beszámolási kötelezettség nem elegendő annak biztosítására, hogy a NAT valóban a közérdek érvényesülése érdekében végezze a tevékenységét, a jelenlegi strukturális problémák azt eredményezik, hogy a NAT esetében túlságosan koncentrált a döntéshozatali mechanizmus. Ehhez képest a NAT ebben az évben ünnepelte működésének 20. évfordulóját.

Bizonyára voltak hibák, és a nyári vitában beszéltünk arról, hogy túl lassú, túl bürokratikus, és akkor is azt a javaslatot tettük, hogy a meglévő rendszert reformálják, és ne egy újat hozzanak létre, és jelen esetben ezt hívhatjuk tákolásnak is.

Tisztelt Országgyűlés! Nagyon nagy lehet a baj a törvény és az új szabályok körül, ha a nyáron elfogadott vadonatúj törvényről ilyen egyértelműen kiderült, hogy az elemi függetlenségi garanciákat sem tartalmazza. A kormányzat és az előterjesztők szégyenszemre kénytelenek a korábbi törvényi szabályozás garanciáit átvenni.

Úgy tűnik, hogy itt sincsen foganatja Lázár János miniszter úr törekvéseinek, hogy a közigazgatásban az általános ügyintézési határidőket érdemben tudja rövidíteni, nem tud érvényt szerezni annak, hogy az egyes hatósági eljárások hossza rövidüljön. Úgy látszik, hogy az ügyfélbarát közigazgatási eljárások csak szlogenként jelennek meg a plakátokon, mert hiába csökkenti az ügyintézési határidőt Lázár János, ha Varga Mihály fittyet hányhat a kormányzati szándékokra, ügyesen kicselezi Lázár Jánost akkor, amikor tudomásul véve azt, hogy a jövőben nem le­het ügyintézési határidőt meghosszabbítani, közben a tervezett ügyintézési határidőt tolja ki. Így lesz az értékelési szakasz ügyintézési határideje a nyáron elfogadott 3 hónap helyett 100 nap, így lesz a döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje a nyáron elfogadott 20 nap helyett 30 nap, így lesz a felügyeleti vizsgálati értékelés szakaszának az ügyintézési határideje a nyáron elfogadott 50 nap helyett 65 nap, így lesz a felügyeleti vizsgálat döntéshozatali szakaszának az ügyintézési határideje a nyáron elfogadott 10 nap helyett 15 nap.

(14.50)

Az előttünk lévő törvényjavaslat előterjesztőinek a vágyai és álmai talán legmarkánsabban a javaslat 10. §-ában jelennek meg. Rögzítésre kerül, hogy a NAT által kiállított akkreditálási okiratot az akkreditáló szerv az első általa lefolytatott felügyeleti vizsgálat során visszavonja, és a felügyeleti vizsgálat eredményétől függően egyidejűleg azzal azonos tartalmú akkreditálási okiratot állít ki. Ezzel lesz egy kis probléma, tisztelt képviselőtársaim. Ugyanis az új szerv nem tud majd azonos tartalmú akkreditálási okiratot kibocsátani, hiszen Szatmáry és Cseresnyés képviselőtársaim nyári ténykedésének eredményeként megszűnik a hazai akkreditáló szerv nemzetközi jogosítványa, és csak hazai szintűt tudnak kiállítani. Erről is beszéltünk a nyáron.

Elképzelni sem könnyű, mi lesz az élelmiszer-biztonsági, nemzetközi rendőri együttműködési, közegészségügyi laboratóriumi területtel, ha csupán Magyarországra terjed ki az akkreditálási okiratok hatálya. Mivel a NAT jogutód nélkül szűnik meg, valamennyi nemzetközi, az Európai Unióban érvényes státusa megszűnik, és az új akkreditáló szervnek ugyanúgy meg kell felelnie az összes előírásnak, hogy nemzetközi jogosítványokhoz juthasson. Amiről beszéltünk nyáron, az alapvetően másfél-két évbe telik. Nos, kérem szépen, itt a hiba, a féktelen és eszeveszett törvényalkotás bumerángja így csap vissza, mert a jelenlegi szabályokkal ez eleve lehetetlen. A törvénykezdeményező kénytelen számos garanciát beírni a törvénybe, de még ezzel sem juthat el a nemzetközi akkreditált státusig.

A javaslat szerint a NAT által megkötött nemzetközi együttműködési megállapodások és a nemzetközi szervezetekben tagként vállalt jogok és kötelezettségek átszállnak az akkreditáló szervre. Így szeretnék tehát megtartani a NAT nemzetközi jogosítványait. Ez az erőfeszítés azonban hamvába holt kísérlet. Hiszen egyrészt nem jogutódja az új szervezet a korábbi testületnek, másrészt az új szervezet nem tudja levetkőzni azt a jellegét, hogy kormányzati szervként sosem lehet olyan független, mint a korábban köztestületként funkcionáló testület volt. Éppen ezért szakított a nyáron a törvényhozó a korábbi logikával, mert kevesellte a kormányzati beavatkozás jogi lehetőségét az akkreditálási tevékenységbe.

A nemzeti akkreditáció tekintetében a kormányzat munkája az alábbiakban foglalható össze. A nyári törvénykezdeményezés lerombolja a teljes hazai akkreditálási rendszert, de miután a nemzetközi jogosítványok veszélybe kerülnek, amiről beszéltünk, ezért az Európai Akkreditálási Fórum figyelmeztetései következtében az utolsó szalmaszálat kívánják megragadni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a sikere most is kétséges.

Mindezek alapján a javaslatot nem tudjuk támogatni. Erre a törvényjavaslatra semmi szükség nem lenne, ha nyáron hallgattak volna az MSZP álláspontjára vagy akár a Jobbikéra. Tudják, hogy mindenért, ami ezen a területen most történik, egyedül maguk a felelősök, mindaz, ami 2016. január 1-je után e területen bekövetkezik, az a Szatmáry-Cseresnyés páros, valamint a Fidesz-KDNP bűne lesz. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)