Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Az első felszólalásom, időközben jelentkeztem felszólalásra, de ez nem a lényeget érinti...

ELNÖK: A korábbira gondoltam, ami az előző volt, tekintettel arra, hogy az általános vitában már egyszer volt felszólalása a képviselő úrnak, én ebben az értelmében értettem az ismételt felszólalását.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Nincsen semmi baj közöttünk, úgy gondolom. Hiszen a lényeg a nemzet biztonsága, amelynek érdekében - ahogy Nikolits István mondta - szeretnénk egy jó törvényt alkotni.

Azért jelentkeztem ismételten felszólalásra, hogy nyomatékosítsam azokat az általam elmondottakat, amelyeket a vezérszónoki beszédemben elmondtam, hiszen ezzel kapcsolatosan merült fel néhány körülmény a vitában az itt jelen lévők között.

Örülnék, ha Hankó Faragó Miklós nemcsak a saját felszólalását hallgatta volna meg és ezt követően távozik, hanem a vitában továbbra is részt vesz. Szerettem volna vele vitatkozni a tekintetben, hogy mondott néhány gondolatot, hogy valóban nem elhanyagolható a szervezett bűnözés jelenléte, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelem, de hát ez mégsem olyan nagy jelentőségű, hiszen mindösszesen ebben az évben eddig 1300 cselekmény tartozik a törvény hatálya alá, az elmúlt évben pedig 4649. Tehát ilyen módon általánosabb feltételek között kell a bűnözés elleni küzdelmet megoldani, jó koordinációval - mondta ő.

Én úgy látom, hogy a helyzet változott. Tehát e bűncselekményeknél alapvetően nem a számszerűségük a jelentős, hanem az, ami időközben a szervezett bűnözés terén létrejött. Új technikák, új vívmányok kerültek a szervezett bűnözői csoportok kezébe, ezek ellen pedig csak a leghatékonyabb eszközrendszerrel lehet fellépni. Egy-egy cselekmény sokszor milliárdos vagy - ha csak az olajügyekre gondolunk - százmilliárdos nagyságrendet jelent. Ez egy cselekmény, és nem hozható összefüggésbe, mondjuk, 70 ezer parkolási csalással, a súlyát és a jelentőségét tekintve.

Tehát úgy gondolom, hogy feltétlenül szükséges ebben a küzdelemben megerősíteni azokat a szerveket, amelyek ebben a küzdelemben arra hivatottak, hogy lehetőség szerint meggátolják e csoportok terjedését, tevékenységét, és nemzetközi együttműködésre is szükség van. Ezért helyes, amit Vastagh Pál mondott, hogy az Europolhoz való csatlakozásunk elősegíti ezt a rendszert, a schengeni információs rendszer is majd ezt segíti, reméljük, a csatlakozásunk után, de addig is van mit tenni.

Azt kell mondjam, igazán nem is értem, amire Hankó Faragó Miklós célzott, hogy politikai szerep is fűződhet ehhez a szervezethez. Én ezt ebből a törvényjavaslatból nem bírtam kiolvasni ez idáig. Erre utalt egyébként Nikolits István is, úgy hiszem, hogy ez egy kristálytisztán szakmai törvény, erre ő is utalt, és volt néhány olyan szakmai jellegű megjegyzése, amely az ő gyakorlatából, korábbi miniszterségéből adódik.

Vastagh Pál is szólt a szervezett bűnözéssel kapcsolatosan, hogy ha igazak azok a híradások, amelyek szerint kiszorultak a szervezett bűnözői csoportok, akkor egyáltalán szükség van-e a szervezetre. Úgy gondolom, nem változott a véleményem a két perccel ezelőtt elmondottakhoz képest, szükség van a szervezetre; egy jó technikai felszereltségű szervezetre, kiváló szakemberekkel, adott esetben olyan szakemberekkel, akik a kriminalisztikában, a kriminológiában is jártasak, hiszen a szervezet elemző tudományos központként is működik a jövőben reményeink szerint.

A garanciákról esett még szó. A garancia, úgy gondolom, maga a törvény, vagy a törvényben történő létrehozatal. Emlékezzünk csak vissza, és sajnálom, hogy Vastagh Pál képviselőtársam is kiment, a KBI létrehozatalakor mint igazságügyminiszter és mint akkori kormánypárti képviselő, kevesebb aggálya volt, mint ezzel a törvénnyel szemben, noha az egy kormányhatározattal került létrehozatalra, és az a kormányhatározat, úgy gondolom, sokkal jelentősebb eszközöket biztosított ennek a szervezetnek, mint ami most előttünk fekszik.

Én egyetértek Nikolits Istvánnal abban, hogy erősebb jogosítványokat is lehetne adni ennek a szervezetnek, illetve lehessen adatgazda vagy egy olyan jellegű szervezet, amely irányítási jogosítványokat is magában foglal, mert ez mint irányítási jogosítványokkal rendelkező szervezet, hatékonyabban működtetheti talán a rendszert. Amennyiben ebben az ellenzék támogat bennünket, vagy akár egy közös megbeszélést követően ez irányú lehetőséget adunk majd magunknak a törvényjavaslat további tárgyalása során, én - ha szabad ezt a kifejezést használni - vevő vagyok erre.

Az adatvédelemmel kapcsolatban hadd mondjak néhány gondolatot. Az adatvédelem terén maga a javaslat az én megítélésem szerint tartalmazza azokat az alkotmányos garanciákat, amelyek az 59. § (1) bekezdésében foglalt jog korlátozásához szükségesek, hiszen meghatározza az adatkezeléssel kapcsolatban a személyi kört, a kezelt adatokat, a kapcsolatos határidőket, és tartalmazza a garanciális rendelkezéseket. Arról nem is beszélve - mert törvényről van szó -, hogy az adatvédelmi biztos megfelelő garanciák mellett ezeket az adatokat ellenőrizheti, és egyébként kizárólag a javaslatban felsorolt bűncselekményekre, illetve az elkövetéssel gyanúsítható személyi körre vonatkozik.

A kétharmaddal kapcsolatosan - erre is volt utalás az imént - szeretném azt mondani, és idézni az Alkotmánybíróság azon döntését, amely arról szól, hogy az alkotmány valamely alapjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatát írja elő. A minősített többség követelménye nem az illető alapjog bármely törvényi szabályozására vonatkozik, hanem csakis az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre. Valamely alapjogról szóló törvényhez minősített többség előírása nem zárja ki, hogy az illető alapjog érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat egyszerű többségű törvény határozza meg. Hoztunk már ilyen törvényt, ilyen például az átvilágítási törvény, amely feles törvény, és mind a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, mind pedig a BM részére adatátadási kötelezettséget ír elő az átvilágító bírák felé.

Az e) pont tekintetében, kedves Nikolits képviselő úr, azt gondolom, félreértés van. Az e) pont szövege azt feltételezi, hogy a küldő szerv a felderítési hatáskörön kívül eső adatgyűjtést végez - mondta az imént a felszólalásában azt, hogy jogosulatlan adatgyűjtésről van szó. Előfordul a munka során - és én erre már korábban is reagáltam -, hogy a nem jogosulatlan adatgyűjtésről, hanem a küldő szerv feladat- és hatáskörében eljárva olyan adatok birtokába is juthat - ezt talán ön tudja legjobban -, amelyek más szerv hatáskörébe, illetve illetékességébe tartozhatnak. Tehát a felderítés során juthatnak egyéb adatok is a birtokába. A küldő szerv ezeket nem kezeli, hanem továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. Tehát úgy gondolom, nem áll fenn a jogosulatlan adatgyűjtés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy ami itt az önök részéről elhangzott, a miniszteri expozéban elhangzott vagy a vezérszónoklatokban elhangzott, azon felvetések alapján elmondható, hogy fontos ez a törvény.

(19.00)

Ezt nem szabad elbagatellizálni, mindannyiunk számára fontos, akik ebben az országban élünk, hiszen a szervezett bűnözés elleni küzdelmet rendkívül jól meg kell szervezni, hatékonnyá kell tenni, és ehhez ez a törvény az én megítélésem szerint biztosít megfelelő eszközöket, de ezek az eszközök kiteljesíthetőbbek, jobbá tehetők, s ha ebben az ellenzéki képviselők támogatják a kormány, illetve a legnagyobb kormánypárti frakció szándékát, a magam részéről hajlandó vagyok ebben mindenképpen együttműködni. (Taps.)