Felszólalás adatai

Egyébként a civil zöldszervezetek nemrégiben készítettek egy értékelést a kormányzat munkájáról, ahol sajnos nagyon sok negatívumot fogalmaztak meg, illetve sok ponton elégedetlenek voltak a kormány munkájával, de történetesen pont a GMO kapcsán a zöldcivilek is elmondták, hogy a kormányzat kiállása a génmódosítás-mentes mezőgazdasági termelés mellett egy kedvező lépés, és összhangban van a fenntarthatósági, illetve vidékfejlesztési célokkal, és hogy az ország génmódosítás-mentességének alkotmányba emelése erős gesztus, de jogtechnikailag kérdéses. És ezt nyilván arra is értették, hogy az, hogy kimondunk valamit az alkotmányban, ez rendkívül fontos és jelentősége van, de nagyon fontos utána megalkotni azt a részletes szabályozást is, ami alapján a konkrét kérdések és ügyek számon kérhetők és ellenőrizhetők. Ezek azok, amik megjelennek ebben a törvényben.

Itt most megpróbálom röviden elmondani, hogy mik azok a pozitívumok és negatívumok, amiket mi ebben a törvényben látunk. Tehát pozitívum az, amit Ángyán József képviselőtársam is említett például, az együttműködési kötelezettség a cégek és a fajtatulajdonosok részéről. A nemzetközi fajtatulajdonosokat is kötelezik, hogy vetőmagot adjanak át vizsgálati célra a magyar hatóságnak. Ennek hiánya eddig szinte lehetetlenné tette az érdemi vizsgálatokat.

Az is nagyon fontos, hogy a GMO-kkal kapcsolatban elkövetett visszaélések szigorúbban bírságolhatókká válnak, illetve jóval szigorúbb szankciókat tudnak alkalmazni, szigorúbb elbírálás alá esnek. Itt részben a tavalyi kukoricabotrány tapasztalatait is levonták, ha jól látom, a kormány képviselői, és egyértelműbbé válik a kibocsátók felelőssége.

Egyébként a Lehet Más a Politika törvényjavaslatában is volt egy ilyen javaslat. Mi konkrétan szerettünk volna egy új tényállást megjeleníteni a büntető törvénykönyvben géntechnológiai visszaélés címen. Itt most csak szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy a Btk. most folyó módosítása során is megint benyújtottuk ezt a javaslatunkat. Tehát van benn egy ilyen módosító javaslat, ami a géntechnológiai tevékenységet és a visszaélést érinti. Én kérem, hogy majd ezt esetleg nézzék meg és fontolják meg, és ha egyébként egyetértenek azzal, hogy szigorítani kell ezeket a szankciókat, akkor más törvényekben is valósítsuk meg ezeket az elképzeléseket, más olyan törvényekben, amelyek egyébként tematikailag idekapcsolódnak.

Azt is hasznosnak tartjuk, hogy a kutatási-fejlesztési munka végzéséhez egy részletes munkatervet kelljen benyújtani, hiszen valóban fontos az, hogy a kormány és a hatóságok rálássanak arra, hogy természetesen a kutatás szabadságának tiszteletben tartása mellett, de tudjunk arról, hogy milyen kutatások folynak GMO-témában az országban. És üdvözöljük azt is, hogy a védett területek, illetve a Natura 2000 területek fogalma megjelenik, és ezek beépülnek a pufferzóna fogalmába, tehát hogy ezekre külön tekintettel kell lenni, amikor adott esetben GMO-növények szabadföldi termesztéséről vagy vetéséről van szó. Nagyon fontos az is, hogy géntechnológiával módosított fajtáktól mentes övezeteket lehessen egyáltalán létrehozni, és hogy ez megjelenjen a törvényben.

Ami azonban problémás - és ezt egyébként a civil zöldszervezetek is hangsúlyozták -, hogy létezik egy géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság, de ez most kikerül a törvényből, és egy kormányrendelet fogja szabályozni a tevékenységét. Mi látjuk azt, hogy egy ilyen általános kormányzati törekvés az, hogy a hasonló területeket inkább a kormány alá rendelik, és kormányrendeletben szabályozzák a működését, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy ez veszélyes is lehet, hiszen így sokkal könnyebb módosítani a bizottság összetételét, akár a későbbiekben például a fajtatulajdonosok lobbinyomásának következtében is. Azt hiszem, hogy ilyen jövőbeni veszélyekre is gondolnunk kell.

Ráadásul a bizottság összetétele és munkarendje sok év alatt csiszolódott ki, és most ez viszonylag jól működik. Ezért azt gondoljuk, hogy egy változtatás komoly kockázatokkal járhat, és nem biztos, hogy indokolt. Azt gondoljuk, az, hogy ezt egy kormányrendelettel akarják szabályozni, ez mindenképpen egy visszalépést jelent.

Az is problémás itt, hogy a törvényjavaslat egyébként nem teszi egyértelművé azt, hogy a megjelenő géntechnológiai hatóságok, a szakhatóságok, illetve a már említett géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság pontosan milyen viszonyrendszerben lesz majd egymással, és kinek a szava fog jobban számítani egy-egy vitás kérdés esetén.

Az is nagyon fontos, hogy a géntörvénnyel kapcsolatos szabályozási és törvény-előkészítési lépéseknek a nyilvánosság előtt kell, illetve kellene zajlaniuk. Erre a célra elvileg szolgált volna egy honlap, ami ma sem működik rendeltetésszerűen. A géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság munkája is gyakorlatilag nem eléggé a nyilvánosság előtt zajlik, a résztvevők sokszor a bizalmas ügykezelést egyfajta titkolózásként értelmezik, ami jelentős mértékben megnehezíti a társadalmi kontroll érvényesülését. Ezt az áldatlan helyzetet, tehát hogy a társadalmi kontroll és a nyilvánosság szerepe nem érvényesül eléggé ezekben az eljárásokban, a mostani törvénymódosítás sem rendezi. Tehát nagyon fontosnak gondoljuk azt, hogy a nyilvánossággal és a tájékoztatással kapcsolatos szabályok fejlődjenek és előtérbe kerüljenek, és ezeknek nagyobb fontosságot tulajdonítson a kormányzat.

Ebben a törvényben sem jelenik meg a kötelező felelősségbiztosítás, amit egyébként mi az egyéb természeti katasztrófák, illetve veszélyes tevékenységet folytató cégek esetében is már hangsúlyoztunk; tehát hogy legyen egy olyan, tulajdonképpen kötelező biztosítás, hogy ha valamiféle havária következik be, akkor üzleti biztosítási alapon tudjuk ennek a kárnak a következményeit mérsékelni.

Pozitívumként említettem azt, hogy megjelennek a GMO-mentes övezetek. Ez valóban fontos, ugyanakkor elégtelennek gondoljuk ennek a jogszabályi hátterét. Az fontos, hogy a gazdálkodókat persze ebbe bevonjuk, és az ő önkéntes megállapodásukon alapuljon, ugyanakkor nincsen eléggé jogilag körülbástyázva ez a megállapodás.

(11.20)

Például az, hogy az önkormányzatok szerepét nem látjuk, vagy nem kaphatnak szerepet ennek a létrehozásában, így ezt egy picit gyengének gondoljuk.

A kutatások ellenőrzéséről még annyit, hogy ugyan pozitívumként említettem azt, hogy munkatervet kell benyújtani, és tudom azt, hogy például az OTKA nagyon is jól együttműködött a géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottsággal, adott esetben más K+F pályázati rendszerekben, például az NFÜ-vel kapcsolatban nem voltak igazán átláthatóak ezek a kutatások. Nem látom azt, hogy erre a helyzetre ez a módosítás elegendő lenne, de örülök annak, ha az államtitkár úr megnyugtat ebben a tekintetben.

Azután fontos lenne még esetleg elgondolkodni azon, hogy mennyire kell szétválasztani az egyes géntechnológiai területek szabályozását. Adott esetben eltérő szabályozást igényel a kutatási és a gazdasági GM-tevékenység. Például szerintünk sokkal részletesebb szabályozásnak kellene elválasztani az árutermesztést, a vetőmagtermesztést, az élelmiszer-termelést, ezek importját és exportját. Ma két géntechnológiai hatóság működik, egyrészt a Mezőgazdasági, Ipari és Környezetvédelmi Géntechnológiai Hatóság, valamint az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóság. A jelenlegi géntörvény-módosítás túlnyomóan a növényi géntechnológia eseteire építően szabályoz, miközben tudjuk azt, hogy egyre több az egészségügyi felhasználás, amely nyilván nagyon fontos, és ezeket a felhasználásokat adott esetben nem is korlátozni, de megfelelő módon nyomon követni és szabályozni mindenképpen szükséges lenne, és úgy látjuk, hogy ez a módosítás erre nem reagál kellőképpen.

Aztán az is nagyon fontos, hogy külön szabályozásnak kellene vonatkoznia az áru- és a vetőmagtermelésre. Az árutermelésre vonatkozó szabályozás lehetne némiképp engedékenyebb is a jelenleginél, a vetőmagtermelésre vonatkozó szabályokat viszont szigorítani kellene. A tavalyi szennyezett kukorica-vetőmag példája is azt jelzi, hogy az e téren engedékeny szabályozású országokban előírt 200 méteres izolációs távolság nem elégséges az elfogadható tisztaságú vetőmag termesztéséhez.

Még egyszer szeretném megemlíteni azt, hogy a géntörvénnyel kapcsolatos szabályozási és törvény-előkészítési lépéseknek a minél nagyobb nyilvánosság előtt kellene zajlaniuk, illetve szeretném még elmondani azt is, hogy mondtam, hogy az LMP is benyújtott erre vonatkozólag egy törvénymódosítást, és ugyan még azt nem tudom, hogy a Btk.-hoz benyújtott módosításunk milyen fogadtatásra fog találni, de például örülünk annak, hogy az a javaslatunk, miszerint a GMO-szaporítóanyagot forgalmazó cégekről készüljön egy lista, egy nyilvántartás, amely mindenki számára nyilvános lehet, ez például megjelenik a törvényben.

Csatlakoznék az előttem szólókhoz abban is, hogy említették a fehérjeprogramot, illetve a takarmányok GMO-tartalmára vonatkozó, nem tudom, engedékenyebb szabályokat. Azt gondolom, amellett, hogy tudom, hogy jelenleg takarmányimport van az országban, és hogy ezt nem lehet nyilván egyik napról a másikra megszüntetni, de nagyon fontos lenne, hogy ezt az importot csökkentsük, és nagyon fontos lenne, hogy a fehérjeprogramunk minél jobban haladjon, és azt gondolom, ebben a tekintetben sem történt elég lépés.

Még egy dolgot szeretnék megjegyezni, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációja - és itt megint a nyilvánosságra gondolok - jelenleg GMO-kérdésben nem elégséges, sokszor a közvélemény, a társadalom, a civil szervezetek nem tudják pontosan, hogy akkor most mikor tesztelik az import vetőmagokat, tesztelték-e az összeset, mi ennek az eredménye, miket találtak. Tehát azt gondolom, hogy egy olyan kérdésben, amely az egész társadalmat szerencsére érdekli, és hatással van mindannyiunk életére és a környezetünk biztonságára, egy ilyen kérdésben sokkal körültekintőbb és partneribb kommunikációra lenne szükség a kormány részéről.

Mindent összevetve azt gondolom, hogy ez a törvénymódosító javaslat jó irányokat mutat, és támogathatónak tartom. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)