Felszólalás adatai

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy történelmi személyiséggel, márpedig Antall József csupán annak okán, hogy az első szabadon választott miniszterelnöke volt Magyarországnak, két hibát lehet elkövetni: egyrészt, hogy elfelejtjük, másrészt, hogy szobrokat avatunk. Én egyik hibát sem szeretném elkövetni, ezért az emberről szeretnék beszélni. Arról az emberről, aki a családi tradíció okán, búvópatakként végig őrizte ezt az örökséget, ezt a hagyományt, és történelemtanárként történelmi távlatokban mert gondolkodni. Talán ő sem gondolta, hogy amikor a mozgalomból pártot szervezett, talán ő sem gondolta, hogy ez a párt mindenfajta előzetes közvélemény-kutatás ellenére ezt a választást megnyeri.

És itt jött ennek az embernek, ennek a történelmi személyiségnek az emberi nagysága, mert amikor tudatosult benne, hogy Magyarország miniszterelnöke vagyok, egyből szembe kellett nézni egy hónapon belül azzal a ténnyel, hogy beteg ember vagyok, és ezt a szolgálatot beteg emberként végig kell csinálnom úgy, hogy egy percre se rendüljek meg.

(13.40)

Erről a pizsamás beszédében így ír: "Nincsenek semmiféle karriercéljaim. Én szolgálok. Addig, ameddig a szolgálatom hasznos. Teszem ezt legjobb tudásom szerint, ameddig tudom és a magyar nemzet igényli."

Politikai hamiskártyások Antall József örökségét megpróbálják kisajátítani, azonban az örökségének lényege, azt csak mi tudjuk, kereszténydemokraták, hiszen mi vagyunk az egyetlen történelmi párt ebben az Országgyűlésben, és mi vagyunk azok, akik minisztereket, többek között Latorcai Jánost vagy Surján Lászlót adták ennek a kormánynak és ennek az országnak. Erről Antall József így ír: "Kötelességünk, hogy a három nagy eszmei örökséget együtt vállaljuk. Azt, amit a kereszténydemokrácia jelent európaiságban, szociális érzékenységben, a szolidaritásban, továbbá a nemzeti liberalizmust, mely jogállamiságban, a piacgazdaságban újat teremtett, és a népi-nemzeti örökséget, amelyet a magyar modernizáció korrekciójára teremtett meg a magyar szociográfia irodalom."

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Örökösök azok, akik vállalják ezt a kereszténydemokrácia-küldetést, és vállalják azt a nemzeti liberalizmust, amelyet szövetséges pártunk mindvégig vállalt. Somló-hegyi beszédében Antall József a következőképp fogalmaz: "Nagy eredmény, hogy Magyarország képes volt irányt váltani abban a válságban, amit éppen a szovjet belső válság hatása okozott mezőgazdaságunkban és iparunkban." Zárójelben jegyzem meg, hogy örökösnek az tekinthető, aki szavaiban, tetteiben, főleg cselekedeteiben vállalja ezt az örökséget és hitelesíti. Antall József mondta: "...15 millió magyar miniszterelnöke vagyok." Mi belekezdtünk és végigvisszük a nemzetegyesítési programot. Amikor Somló-hegyi beszédében Antall József megfogalmazta azt a kérdést, hogy egy válságra a válasz nemzeti érdekek érvényesítése mellett az új utak keresése, tisztelt hölgyeim és uraim, az a koalíció, amelyik ebben a pénzügyi válságban, ebben a globális válságban vállalta a saját érdekeinek az érvényesítését, vállalta azt a kockázatot, hogy erre a kihívásra új utakat keres, az méltó Antall József örökségéhez. Végezetül engedtessék meg, hogy a Somló-hegyi beszédből idézzem: "Nagy kockázatot vállal az, aki politikai ellenfeleit olyan politikai propagandával akarja lejáratni, ami nem csak és nem elsősorban az ellenfélnek árt, hanem az országnak."

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy Antall József örökségéhez az a kérdés is hozzátartozik, hogy ma, amikor Magyarországot külföldön különböző újságokban és a médiában megpróbálják lejáratni, és azt állítván, hogy ez nem a magyarság egészének, csak a kormánynak árt, az egy téves feltevés, és Antall József Somló-hegyi beszéde válaszol erre a felvetésre. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedtessék meg, meggyőződésem, hogy ez a koalíció és ez a szövetség tovább jár az antalli úton, és (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) meg fogjuk valósítani azokat az eszméket, amelyeket ő megálmodott.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most, tisztelt képviselőtársaim, Rétvári Bence államtitkár úrnak kérnék egy kis figyelmet, ő fog válaszolni az elhangzottakra. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valamelyest tragikus a magyar történelem, hogy az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos sem tudta békés körülmények között befejezni miniszterelnöki tevékenységét, és Antall Józsefnek sem adatott meg, hogy egy teljes ciklust ki tudjon tölteni Magyarország első, szabadon választott miniszterelnökeként, a független Magyarország első vezetőjeként. Ugyanakkor, ahogy itt a képviselő úr is mondta, ő maga, Antall József is sokat tanulmányozta a történelmi elődöket. Nehéz lehetett egy olyan időszakban készülni, amikor még a középiskolai tanítástól is eltiltották a rendszerellenes nézetei miatt. Az '56-os forradalomnak is részese volt, de otthonról olyan töltetet kapott édesapjától, akiről, ne feledjük el, az egyik budapesti alsó rakpart is el van nevezve, hiszen a második világháború vészkorszakában mentette zsidó honfitársainkat a biztos halál elől. Nos, tehát egy olyan családban nevelkedhetett fel, ahol igencsak erős indíttatást kapott a közélet iránti érdeklődése. Ezt a fajta érdeklődését, ezt a fajta tudását évtizedeken keresztül nem tudta kamatoztatni, hiszen a rendszer háttérintézményekben való kutatómunkára engedte csak, és nem engedte, hogy kilépjen a nyílt színre. Persze nyilvánvalóan abban a korszakban neki sem lett volna ambíciója arra, hogy a politikában az MSZMP-korszakban részt vegyen.

Ugyanakkor már az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon is feltűnt, kiemelkedett (Zaj, beszélgetés. - Az elnök csenget.), az MDF is szinte egyöntetűen választotta meg elnökévé. Jól látható, hogy a rendszerváltás nagy pártja, a Magyar Demokrata Fórum csak addig maradt egységben, amíg az ő személyisége, az ő politikai karizmája, az ő tudása, bölcsessége, taktikai érzéke egyben tudta tartani ezt a pártot. Egy nagyon-nagyon széles összefogású párt volt, hiszen a nemzeti liberálisoktól a nemzeti radikálisokig nagyon sokan voltak ebben a gyűjtőpártban, és csak Antall József volt az, aki össze tudta tartani. Ez is mutatja a politikai zsenialitását. Olyan időszakban kellett Magyarországot vezetnie a kezdeti több mint egy évben, amikor még szovjet csapatok állomásoztak Magyarországon. El sem tudjuk képzelni ma már szerencsére, hogy mennyivel nehezebb lehet valakinek úgy miniszterelnökként irányítani az országot, hogy a korábban bevonult és korábban megszálló szovjet csapatok, bár kivonulófélben vannak, de még mindig itt vannak, ettől függetlenül az ő nevéhez köthető, hogy a Varsói Szerződés helyett a NATO-t választottuk, a KGST helyett pedig az EU-t választottuk. Ő mondta, hogy az Európai Unió felé az egyoldalú szerelemből kölcsönös megbecsülés kell hogy legyen a két szervezet közötti viszony, ő indította el a társult tagság felé vezető tárgyalásokkal Magyarországot, és egyértelművé tette Magyarországnak a nyugat-európai kultúrkörhöz való tartozását, ami mindig így volt, kivéve, amikor Magyarországot külföldi csapatok szállták meg.

Nehéz feladata volt, ezért is hívta magát kamikaze-kormánynak, hiszen Magyarországnak, Magyarország lakóinak az volt az elképzelése a rendszerváltásról és a nyugati világ beköszöntéről, hogy egyik pillanatról a másikra az osztrák viszonyok köszöntenek be Magyarországra, ugyanannyit fognak keresni, és ugyanolyan jól fognak élni az emberek egy-két éven belül, hogyha Magyarország kiszabadul a szovjet gyűrűből. Ez nem így lett. Aki tudta, látta és ismerte előre a folyamatokat, tudta, hogy nem így lesz, és tudta, hogy a népszerűtlenséget is fogja vállalni ezzel.

De ettől függetlenül Antall József vállalta, és lerakta az ő kormányzata alatt, illetve az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalások közben azokat a közjogi alapokat, amelyek szerint működött Magyarország húsz éven keresztül. Ezek még mind kompromisszumos javaslatok voltak, hiszen az Ellenzéki Kerekasztalban az akkori állampárttal kellett valamelyest dűlőre jutni, és nem lehetett tudni, hogy pontosan ők azért a választások után hogyan fognak viszonyulni a kialakult állapotokhoz.

Nagyon fontos mondatokat mondott, amelyek azóta is kimozdíthatatlan sarokkövei a magyar demokráciának. Elég mondani azt, hogy "én keresztény Magyarországot szerettem volna", azóta is Magyarországon a kereszténydemokrata, konzervatív, jobboldali polgári erők mind ugyanígy gondolkoznak, és erre törekszenek, ahogy ő idézte, hogy Európában az is keresztény, aki ateista. Valóban, sokkal többet jelent a kereszténység, mint egy vallás; Magyarország számára, ahogy az alaptörvényünk is fogalmaz, nemzetmegtartó erő.

Ő mondta ki, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, és el kellett hogy teljen 21 év ahhoz, hogy ez közjogilag is megvalósulhasson, és aki a magyar nemzet része kíván lenni közjogilag is, az ennek az országnak a része lehet. Ahogy kormányának tagja és utódja, Boross Péter miniszterelnök úr a múlt héten mondta azon a méltó megemlékezésen, ahol a Parlament felsőházi termében a közjogi méltóságok, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a házelnök, korábbi miniszterelnök, miniszterelnökök társaságában emlékeztünk Antall Józsefre, ha Antall József írhatta volna szabadon Magyarország alkotmányát, alaptörvényét, a preambuluma valószínűleg valami hasonló lett volna, mint ami most a magyar hatályos alaptörvény preambuluma. Ő volt az, aki az adott szónak, a tiszteletnek (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), az ellenfelekkel való tisztességes versengésnek igazi értelmet adott, ezért méltó halála évfordulóján is megemlékeznünk róla.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai