Felszólalás adatai

Nem győzöm hangsúlyozni, nehogy véletlenül ellenzéki felszólalásnak tűnjön, a törvényjavaslat időszerűségét, illetve elfogadásának a fontosságát. És szeretnék még egy dolgot megemlíteni, ami az általános indoklás II/A. pontjában szerepel az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatban. Mindenféleképpen szeretnék rávilágítani az elmúlt évek sajnálatos gyakorlatára, amely alapján lendületes helyben járás volt ebben az ügyben, s tulajdonképpen nem történt semmi azért, hogy az uniós elvárásoknak megfelelhessünk.

Annak idején, 2003 telén, januárjában volt egy szegedi megbeszélés, ahol legelőször a szaktárca előadást tartott a dél-alföldi ivóvízminőség-javító programról, s emlékszem rá, a régióból egyetlen polgármesterként én vettem rajta részt. Rajtam kívül csak vízszolgáltató szakemberek vettek részt ezen a programon, ahol az elmondottak alapján nagyon pesszimista voltam és nem hittem abban, hogy ez a közeljövőben megvalósulhat, annak ellenére, hogy a szaktárca ezt ígérte. Beigazolódott, hogy a balliberális kormányzás nyolc éve alatt gyakorlatilag semmi nem történt ebben az ügyben, de az elmúlt másfél esztendőben is sajnos csak minimális előrelépés történt. Azonban igyekszik ez a törvény erre is rávilágítani és megoldásokat keresni.

(2.40)

Szeretnék rámutatni a törvény néhány olyan fejezetére, amelyek mindenképpen módosítást igényelnek ahhoz, hogy megfelelőképpen képviselje a szolgáltatást igénybe vevő, illetve a hálózattulajdonos önkormányzatok vagy az állam érdekeit, jogait.

Nagy Andor képviselőtársam említette, hogy az üzemméret meghatározását a szereplőkre bízza ez a törvény. Sajnálatos módon nem igaz, hiszen tételesen meghatározza azt, hogy milyen felhasználói egyenérték mellett kaphat működési engedélyt egy szolgáltató, ez ellentmond az ő kijelentésének. Illetve Sebestyén László képviselőtársam kijelentésére, miszerint a 200 ezer felhasználói egyenérték alatti szolgáltatók nem tudnak megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtani, én azt gondolom, ez mindenképpen kizárható. Eleve a 36. § b) pontja taglalja azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén egy szolgáltató a megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtja.

Mit is jelent egyébként, ha picit belegondolunk, a megfelelő szolgáltatási színvonal, mondjuk, a felhasználó szempontjából a víz- és szennyvízszolgáltatás esetében? Azt jelenti, hogy ha megnyitja a csapot otthon, akkor a megfelelően elvárható egészséges ivóvíz folyik belőle, és amikor ez a lefolyóba kerül, akkor ez onnan elfolyik. Ez a szolgáltatási színvonal, ezt kell nyújtani hozzá. Egyébként pedig a megfelelő szakhatóságok folyamatosan vizsgálják mind az ivóvíz minőségét, mind pedig a szennyvíztisztítás után elvezetett víz minőségét, és egészen konkrét adatokkal szolgálnak arról, hogy az adott szolgáltató megfelelő színvonalon szolgáltat-e, avagy sem. Tehát semmi köze a szolgáltatási színvonalnak ahhoz, hogy milyen felhasználói egyenérték van az adott szolgáltatónál.

Csizi Péter képviselőtársam rávilágított arra, hogy az önkormányzati tulajdonú szolgáltató cég a saját polgárainak, választópolgárainak érdekeit figyelembe véve mennyivel olcsóbban tud szolgáltatni. Ez is arra utal, hogy szerintem felelőtlen dolog lenne egy ilyen kritériumot beépíteni a törvénybe, amely kizárja a jelenlegi szolgáltatók nagy részét, akik - és ezt bizton tudom állítani, főleg az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók esetében - olcsóbban és kiváló színvonalon szolgáltatnak a polgáraik részére mind az ivóvíz, mind a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén.

Még egy tényre szeretnék rávilágítani, hogy az egységes hatósági díj a többek által említett költséghatékonyság problémáját is kizárja, hiszen az élet eldönti azt, hogy egységes hatósági díjnál az adott szolgáltató ezzel a díjjal életképes tud-e maradni, avagy sem. Még egyszer mondom és hangsúlyozom, a jelenlegi gyakorlat és a jelenlegi valóság ellentmond az indoklásoknak, amik elhangzottak, tehát a jelenlegi gyakorlatban a kis szolgáltatók, a települési, az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók olcsóbban, hatékonyabban és kiváló színvonalon tudnak szolgáltatni a lakosság felé. Ezért mindenféleképpen hasznosnak tartanám, hogyha azok a pontok, amelyek kizárják az önkormányzati tulajdonú kis szolgáltatókat a működési engedélyt szerzők köréből, kikerülnek a törvényjavaslatból, ebben az esetben maximálisan tudom támogatni a törvényjavaslat többi pontjait.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok, az MSZP és a Jobbik soraiban.)