Készült: 2024.09.23.03:20:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

311. ülésnap (2013.10.15.), 14-16. felszólalás
Felszólaló Szilágyi György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:  Előző  14 - 16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Aki szereti a magyar sportot és azon belül a magyar labdarúgást, annak két dátum biztos, hogy bevésődött az emlékezetébe: 1986, Mexikó: Magyarország-Szovjetunió 0 : 6 és 2013, Hollandia-Magyarország 8 : 1. Elég messze esik egymástól ez a két dátum, de mi változott azóta? Nem sok változott, és mégis azt mondom, hogy voltak változások.

A változások abban merülnek ki, hogy Mexikóban még a FIFA-világranglistán Magyarország a harmadik helyen állt, jelen pillanatban a 30. helyen állunk, és változott még azóta nagyon sok minden a magyar labdarúgást körülvevő állapotokban. Nagyon sok pénzt elköltöttünk, súlyos százmilliárdokat elköltöttünk ez alatt az időszak alatt, de a magyar labdarúgás színvonala egyre inkább romlik. A súlyos százmilliárdoknál kapcsolódik az önök felelőssége, hiszen ezek a százmilliárdok mind közpénzből mentek. Említhetem itt a taokedvezményt, említhetem az utánpótlásprogramokra elköltött pénzeket, említhetem az MLSZ-nek juttatott közpénzeket, és említhetem a stadionépítési programjukat, amelynek folyamán csak az elkövetkezendő időszakban 168 milliárdot kívánnak elkölteni. Nagyon sokszor elmondtuk, hogy szükség van fejlesztésekre, szükség van arra, hogy támogassuk a labdarúgást, de nem biztos, hogy ilyen formában kellene támogatni, nem biztos, hogy ebben az időszakban kellene támogatni, és nem biztos, hogy ez a megfelelő, hogy ésszerűtlenül és tervszerűtlenül szórjuk a pénzt a labdarúgásra.

A Hollandiától elszenvedett történelmi vereség immár sokadik bizonyítéka a hazai futballvezetés totális alkalmatlanságának. Az évtizedek sikertelenségét a szövetségen belül zsíros állásban átvészelő vezetőkről, az utánpótlás-nevelés hiányáról, a rendőri hibákról, a társaságiadó-kedvezményre hajtó klubokról, a stadionfejlesztési mutyikról, a menedzseri lobbiérdekekről és a létjogosultság nélküli első osztályú csapatokról csak szakmai berkeken belül esik szó, eközben a média a szurkolói regisztrációtól, a lufiként felfújt molinóügyektől, a vérszomjas vadállatnak beállított drukkerektől és olyan szurkolói ünneplésektől hangos, amelyeknek eredményeképpen a nőket, családokat, kisgyerekeket most már a police.hu-n körözi a kétharmados többség által irányított rendőrség.

Véleményünk szerint a magyar családok nem a szurkolók, hanem a színvonaltalan játék és a csaknem három évtizedes sikertelenség miatt nem járnak meccsekre. Egy teljesen más szemléletre lenne szükség a futballvezetők körében, egy menedzser típusú új vezetésre lenne szükség, a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmatlan ennek a feladatnak az ellátására. Míg a világelitben a klubok bevételeinek harmadát a jegy- és reklámterület-értékesítés teszi ki, addig idehaza ez az arány mindössze 10 százalék. Érzékeljük, hogy a magyar társadalomnak ebből végérvényesen elege van, szerintük a szurkolóknak vissza kell adni a szenvedélyes, de atrocitásba nem torkolló szurkolás jogát, hogy visszatérjenek a lelátókra. A kluboknak jó játékból, telt házas jegybevételekből, pazar focira vágyó tévécsatornák jogdíjaiból kellene megélniük, és nem az államra kellene támaszkodniuk.

Beszéljünk az MLSZ-ről: az MLSZ-ben Egervári Sándor lemondott. Nagyon helyes, de ettől még nem változik meg semmi. Csányi Sándor is lemondhatna, nagyon helyes lenne az is, de attól se változna meg semmi. Amíg nem alakítjuk át strukturálisan a Magyar Labdarúgó Szövetséget, addig semmi nem fog változni. Évek óta ülnek ott olyan emberek, akik ezekben a zsíros állásokban mindenféle eredmény nélkül, nyugodtan tengethetik az életüket. Itt van például rögtön, hogy csak egyet említsek, Berzi Sándor, aki MLSZ-alkalmazott több évtizede, a leghosszabb ideig ő volt Magyarországon a főtitkár, mindenféle eredmény nélkül, nem tud felmutatni semmi eredményt, mégis a mai napig ott van. Ott van például Samu István, az MLSZ biztonsági igazgatója, aki szerint a magyar labdarúgás legfőbb problémája a szurkoló, aki elüldözi a szurkolókat a lelátóról, ez az ember még mindig ugyanúgy ott maradhat. Mikor fognak lemondani ezek az emberek?

Mikor fognak lemondani azok az emberek, mondjuk, az MLSZ éléről, akik évtizedek óta az utánpótlás fontosságáról papolnak, költenek el milliárdokat utánpótlásra, miközben hagyják, hogy a magyar bajnokságban nevesincs külföldiekkel legyenek tele a csapatok, ezzel elvéve a magyar fiatalok elől a lehetőséget? És hogy ne mondják azt, hogy ezt csak a Jobbik mondja, engedjék meg, hogy egyetlenegy idézetet mondjak a végére, Szalai Ádám nyilatkozta a következőt: "A legjobban az fáj, hogy a futballszerető emberek, a szurkolók nemcsak most, hanem évek óta át vannak verve. Át kell alakítani a magyar futballt, mert csak akkor van értelme az egésznek." (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Kérem, hogy fontolják meg ezt, és lépjenek minél hamarabb abban az ügyben (Az elnök ismét csenget.), hogy a magyar labdarúgás...

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): ...végre valóban elindulhasson a fejlődés útján. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  14 - 16  Következő    Ülésnap adatai