Felszólalás adatai

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ifjúság ügye fontos dolog. Túl fontos ahhoz, hogy kizárólag abban a bombasztikus keretben vizsgáljuk, ahogy ezt a vitát kezdeményező képviselőtársaink tették. Fontos dolog az oktatás területén is, érdemes hát egészében, minden elemében, minden fontos területét tekintve megvizsgálnunk azt, hogy az elmúlt három és fél évben mi történt az oktatásban a fiatalok esélyei, esélyegyenlősége, versenyképessége érdekében, nézzük meg azt tehát egészében, hogy milyen irányban haladt ez az oktatási rendszer az elmúlt három és fél évben. (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Rossz!)

A képviselőtársaim azt kérik, hogy használjuk ehhez iránymutatóként, mintaként az MSZP programját. Ez nem egy rossz iránymutató, nem egy rossz iránytű, induljunk ki hát ebből. Nézzük meg azt, hogy az MSZP ifjúsági programjában az oktatásról milyen legfontosabb tételeket fogalmaztunk meg négy évvel ezelőtt! Ilyenek voltak az esélyteremtés, az alapfokú oktatás megerősítése, a korai szelekció leépítése, a 18 éves korig tartó esélykiegyenlítő oktatási rendszer megteremtése, átjárhatóság és korszerű képzési szerkezet a felsőoktatásban, kollégiumépítés, a középiskola végére nyelvvizsga és számítógépes bizonyítvány biztosítása.

Nézzük meg, hogy állunk ezekkel a tételekkel! Nézzük az esélyteremtést! Az ingyenes tankönyvellátásban a 2005/2006-os tanévtől az elsőtől a 13. évfolyamig minden rászoruló diák ingyen kaphatja meg a tankönyvet. Ez a 2002-es 3,5 milliárd forintról 7,7 milliárd forintos ráfordításra növekedett, ebből 678 ezer tanuló kaphatja meg garantáltan ingyen a tankönyvét. Tudom, hogy fideszes képviselőtársaim ezt keveslik, de ez éppen ezzel a 678 ezer tanulóval több, mint ahányan a Fidesz-kormány idején kaptak ingyenes tankönyvet. (Lengyel Zoltán közbeszól.)

Tudjuk azt, hogy ez az önkormányzatok számára sok helyen jelentős terhet jelent, ezért a 2006-os évtől megváltoztatjuk a normatív finanszírozás rendszerét, annak érdekében, hogy azokon a településeken kapja az önkormányzat a legtöbb segítséget az ingyenes tankönyvellátáshoz, ahol a legnagyobb a szükség, a legtöbb a rászoruló tanuló. (Lengyel Zoltán: Azzal együtt csődbe fognak menni!)

Az ingyenes étkeztetés a 2003/2004-es tanévtől 100 ezer rászoruló óvodás számára garantált, további 96 ezer iskolás kapja ingyenesen az étkezést, és 50 százalékos kedvezményt kap 346 ezer iskolás. Az utazási támogatások összege 2002 óta 99 milliárd forintról 120 milliárd forintra növekedett.

Az egyetemeken és főiskolákon a hallgatói juttatások; emlékeznek ugye, a Fidesz-kormány ezeket a juttatásokat négy éven keresztül nem emelte. Ezek közül a hallgatói juttatások közül a hallgatói normatíva, tehát az ösztöndíjak alapja 30 százalékkal növekedett, a lakhatási támogatás 82 százalékkal, a kollégiumi támogatás pedig 187 százalékkal, azaz közel háromszorosára.

A Fidesz-kormány nagyon büszke arra - és joggal -, hogy bevezette a diákhitel rendszerét. Nézzük, mi történt ezzel a diákhitelrendszerrel! Az elmúlt négy év folyamán 43 százalékkal emelkedett a felvehető diákhitel összege, ennek a tanévnek az elején újabb 16 ezer első évfolyamos diák vette igénybe ezt a hitelt, ezzel együtt a diákhitelt igénybe vevő ügyfelek száma meghaladta a 200 ezer főt. Ugyanakkor növekedett az államilag finanszírozott felvehető hallgatók száma 55 ezerről 62 ezerre, és növekedett 40 százalékkal a szociális ösztöndíjkeret is.

Mi a helyzet a nyelvvizsgával és a számítógépes bizonyítvánnyal? Többet tettünk, mint amit ígértünk, mert a világ-nyelv program keretében egy olyan programot indítottunk, amely a nyelvvizsga megszerzéséhez, a nyelvvizsgához szükséges nyelvtudás megszerzéséhez is több támogatást nyújt, mint eddig. Nyelvi előkészítő osztály indult 431 középiskolában, közel 15 ezer diákot érintő módon. 20 millió forintot fordítottunk arra, hogy a tavalyi évben 2 ezer végzős diák kapja vissza a sikeres nyelvvizsgájának díját, az új érettségi rendszerben pedig - ebben a bizonyos kétszintű érettségi rendszerben - minden diák ingyenesen szerezheti meg az emelt szintű érettségi letételével a nyelvvizsgát, és hozzáteszem természetesen, előtte a középiskolában az ehhez szükséges nyelvtudást.

Több mint ezer diák számára térítettük vissza az ECDL-vizsga díját, tehát a számítógépes jogosítvány díját. Ez a juttatás ettől az évtől szintén beépült az emelt szintű érettségibe, az emelt szintű informatikai érettségi immár számítógépes vizsgának is számít.

A kollégiumépítés területén 10 ezer új férőhely építését és ugyanannyi felújítását vállalta a kormány 2002-ben. Nézzük, hogy mi történik ebből! 2006-ig 10 300 új kollégiumi férőhely létesülhet, és 16 ezer kollégiumi férőhelyet építünk fel. 2005-2008 között 175 milliárd forintos beruházási összeggel lezajlik a magyar felsőoktatás legnagyobb mértékű infrastrukturális beruházási programja, ezen belül 18 intézményben a 10 ezer kollégiumi férőhely 30 milliárd forintból, 16 intézményben 25 milliárd forintból a 16 ezer férőhely felújítása, új oktatási és kutatási infrastruktúra újabb 16 intézményben 90 milliárd forintból, és a meglévő infrastruktúra korszerűsítése 7 intézményben 30 milliárd forintból.

(10.00)

Azt, hogy ez nemcsak ígéret, hiszen képviselőtársaink ezt szokták számon kérni, bizonyítja, hogy augusztus 9-én Debrecenben már átadtunk 930 új kollégiumi férőhelyet, szeptemberben Nyíregyházán 426-ot, februárban elkészül a kaposvári, veszprémi és miskolci fejlesztés és így tovább, az év végére elkészülnek az ígért férőhelyek, hiszen a legtöbb helyen már befejeződött a szerződéskötés és elkezdődött az építés. Valóban, ez a kollégiumépítés PPP-programban, magántőke bevonásával zajlik, hiszen minek pazaroljuk az adófizetők pénzét ott, ahol magántőkével hatékonyabban és az adófizetők számára jobb ráfordítással épülhetnek meg ezek a férőhelyek. Avval riogattak képviselőtársaink, hogy nagyon drága lesz ez a konstrukció, de lám, a felsőoktatási intézmények maguk vállalták az ebben való részvételt, 90 százalékuk választotta azt, hogy részt vesz ebben a programban. Úgy tűnik, nekik nem drága. Azzal is riogattak a képviselőtársaink, hogy drágák lesznek a férőhelyek. Bizony Debrecenben 12 ezer, illetve 10 ezer forintért lehet beköltözni az újonnan átadott férőhelyekre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes néhány szót arról is beszélni, hogy az oktatás területén milyen infrastrukturális beruházásokat indítottunk el, illetve valósítottunk meg. Európai uniós támogatásból regionális operatív programban 150 iskola felújítására került sor 14 milliárd forint értékben, az információs technológia, az általános iskolában PHARE-program keretében számítástechnikai fejlesztésre, épületfelújításra és pedagógiai módszerek megújítására 6,5 milliárd forint értékben 126 intézmény kapott segítséget. Beruházásra a XXI. század iskolája program keretében 79 fenntartó 5,5 milliárd forint összegben kötött szerződést. A címzett támogatások keretében 2002 és 2005 között 86 közoktatási célú beruházás valósulhatott meg 44 milliárd forint összegben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen önmagában a diákjóléti rendszerekbe való befektetés vagy az infrastrukturális fejlesztés nem garantálja azt, hogy jobb esélyt, nagyobb lehetőséget kapjanak a hallgatók. Ebben a ciklusban szembesülnünk kellett avval, hogy az elmúlt 15 év oktatáspolitikai hibái, gyengeségei miatt egyre inkább távolodik egymástól az iskolákban tanított tudás tartalma, a szakképzésben és felsőoktatásban megszerezhető szakképzettségek tartalma és a munkaerőpiac igénye. Ezt nagyon világosan jelezte számunkra vissza a munkaerőpiac, ahol egyre inkább gondot okozott sok, végzettséget szerzett diák elhelyezkedése.

Ezért úgy döntöttünk, hogy változtatunk, úgy döntöttünk, hogy a szakképzés területén közelítjük a munkaerőpiachoz a szakképzettségek szerkezetét és a szakképző iskolák működését; és úgy döntöttünk, hogy változtatunk a felsőoktatásban, áttérünk a munkaerőpiachoz közelebb álló Bologna-rendszerre, és megváltoztatjuk az államilag finanszírozott képzések arányát is a munkaerőpiac által jobban igényelt műszaki képzések irányába. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy folytattuk az Arany János-programot, sőt kibővítettük egy kollégiumi alprogrammal, és új programot indítottunk el, az Útravaló-programot, amely a diákoknak és az őket segítő mentor tanároknak nyújt támogatást és segítséget. Ebben a programban 8 ezer általános iskolás, 7 ezer középiskolás, ezer szakmunkástanuló kap támogatást. Erre a programra ebben az évben 755 millió forintot, a következő évben pedig 2 milliárd forintot költünk.

Hozzá kell tennem, hogy nemcsak az a fontos, hogy ebben a programban a diákok számára ösztöndíjat adunk, legalább annyira fontos, hogy azok a tanárkollégáim a munkájukért, akik eddig is ezekkel a tehetséges, de nehéz sorsú gyerekekkel szívesen foglalkoztak, és sok munkát fektettek az ő továbbtanulásukba, immár egy szerény anyagi elismerést is kapnak ezért a többletmunkáért, ezért a többletfeladatért.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Churchill egyszer azt mondta, hogy nincs jobb befektetés, mint csecsemőbe tejet adagolni. Ha ezt általánosabban veszem, ha azt mondom, hogy nincs jobb befektetés, mint az oktatásra, a képzésre, a fiatalokra költeni, akkor azt kell mondanom, hogy sok még az adósság. Sok még az az adósság, amit a rendszerváltás időszaka halmozott föl. Sok még a feladatunk, sok még a tennivalónk. Elindultunk egy úton, tudjuk, hogy merre megyünk, s látjuk, hogy jó ez az irány. Van elképzelésünk a folytatásra, van elképzelésünk arra, hogy hogyan fogunk továbbmenni majd a további években is.

Most itt tartunk, beszéljük meg, hogy mit tennének önök másképp, beszéljük meg, hogy milyen javaslataik vannak, beszéljük meg azt, hogy hogyan tudunk többet tenni a fiatalokért!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)