Készült: 2024.04.29.22:53:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2004.09.20.), 298. felszólalás
Felszólaló Dr. Pap János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:31


Felszólalások:  Előző  298  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Azt gondolom, a sűrűjébe értünk a vadgazdálkodásról szóló törvény módosításának, és egy nagyon érdekes dologra szeretném fölhívni a figyelmüket. Miközben örülünk annak, hogy a 20. pontban sikerült mindkettőnknek Orosz képviselő úrral azonos módosító indítványt beadni, és ezt támogatta a tárca - és minden bizottság támogatta -, szeretném elmondani önöknek, hogy a 18. és a 21. pont, illetve a későbbiekben a 22. pont, amely - inkább úgy mondom az ajánlás nélkül, hogy a 6., 7., és a 8. § - annyira összefügg, hogy nem is választhatók el egymástól.

Nagyon szép és hálás dolog, hogy támogattak bennünket abban, hogy a 7. §-t sikerült onnan kiemelni, csak szeretném elmondani, hogy ugyanilyen idegen a 6. és a 8. § is ebben a törvényjavaslatban. Tudniillik az a fajta megfogalmazás, amit leginkább jól lehet megtalálni az indoklásban, arról szól, hogy a szabad területi vadlétszám megállapítása vadbiológiai korlátok miatt nem hajtható végre, ezért a fenntartható vadlétszám előírásának megszüntetése indokolt.

Tessék mondani, igen tisztelt államtitkár úr, igen tisztelt vadászattal foglalkozó képviselőtársaim és minden vadász, hogy fogunk vadgazdálkodni akkor, ha nem tudjuk, hogy mennyi is az a vad, amivel gazdálkodunk. Mennyit is lehet kilőni, árulják már el nekem! Mihez képest lövünk ki sokat vagy keveset? Mihez képest állapítjuk meg a terület vadeltartó képességét? Tessék mondani, hogy 1996 óta hogyan tudták megállapítani, hogy mennyi a vad? Honnan tudjuk viszonylag nagy pontossággal becsülni azt, hogy a vadeltartó képességnek, mondjuk, a kétszerese adott esetben egy vad?

Ezekre vannak módszerek, ezeket nagyon szépen lehet becsülni. Azt gondolom, hogy a vadászok ezt nagyon jól tudják, hogy ilyen van. Természetes, hogy a vadásztársadalomnak nem az az érdeke, hogy ez a passzus benne maradjon. Nem lehet enélkül gazdálkodni igen tisztelt államtitkár úr. Aki tud enélkül gazdálkodni, az körülbelül olyan, mintha vet egy darab területet lucernának, kukoricának, búzának, be is takarítja, de igazából nem tudja, hogy mennyi tehene van, mennyi sertés van, mennyi ló van, csak úgy vet, aztán betakarít, eteti őket, aztán vagy marad vagy nem.

Tisztelettel kérem, semmiféle vadbiológiai korlátja nincs annak, hogy a vadat pontosan megállapítsuk, és bizony egy területnek van vadeltartó képessége. Bizony, olyan módosító indítvány is van bent, hogy nemcsak az erdész és nemcsak a természetvédelem, hanem adott esetben a mezőgazdálkodó véleményét is ki kellene kérni egy vadgazdálkodás során.

Örök téma, régi téma, több mint két évtizedes téma, hogy hol él a vad. Elnök úr, erre mindannyian emlékszünk, hogy hol él a vad; nem csak az erdőben él, 20 százaléka a területen. Ebbe én nem folynék bele ezen módosító indítványok kapcsán. Nemcsak az életével - hogy ott táplálkozik a mezőn -, hanem a mozgásával is hihetetlen kárt okoz, és aki gazdálkodott már, vagy közel járt a mezőhöz és szántóföldön járt, nagyon jól tudja, hogy nem kell ahhoz a kukoricából ennie a szarvasnak, hogy kárt okozzon, csak végig kell mennie a táblán, és már olyan kárt csinál, ha háromszor-négyszer végigmegy, hogy százalékokban lehet mérni a terméskiesést. Azt gondolom, hogy itt sokkal nagyobb kompromisszumra van szükség, és bizony a vadlétszám megállapítása és a vadgazdálkodás szorosan összefügg. Igenis benne kell lenni a terület vadeltartó képességének megfelelő vadlétszám biztosításának.

Enélkül, tisztelt képviselőtársaim, ezt a törvényt, amit… Lehet, hogy az előbb rosszul fogalmaztam, nem vadásznak neveztem Orosz képviselő urat, hanem aki bent ült, és a törvényt hozták, és ha jó törvénynek tartjuk a '96-os törvényt, akkor most ezzel a módosítással a 6-os, a 7-es… A 7-est most már kivettük, de így egyébként nem lesz benne összhang, ezt szeretném gyorsan elmondani. Így tehát egy kicsit furcsa lesz, mert miközben a 7-est kivettük és meghagytuk a régi szabályozást, eközben a 6. és a 8. § benne maradt, tehát nem lesz a törvényben sem összhang. Ezt a jónak mondott vadgazdálkodási törvényt teljesen föl fogjuk borítani, és biztos vagyok benne, hogy ez is megkapja a maga alkotmánybírósági támadását, és nem vagyok benne biztos, hogy nem nyer az, aki ez ellen kifogást fog emelni.

A 23. pontban van még egy olyan, hogy a vadállomány korosztály-szabályozásának körzeti irányelvei. Nagyon érdekesen merült föl bennem a kérdés. Ha már egyszer azt mondjuk, hogy nem lehet megállapítani egy területen a vad létszámát, akkor tessék mondani, a korosztály szerinti szabályozást hogy állapítjuk meg. Mi alapján tudjuk, hogy egy adott korosztályból mennyi van, ha egyébként nem tudjuk, hogy összességében mennyi van?

Tehát önmagának is ellentmond a javaslat. Tessék csak megnézni, hogy miközben egyik oldalon azt mondja, hogy ezt nem lehet, a másik oldalon meg ráerősít, hogy igen, ezt így kell csinálni. Azt gondolom, hogy akkor következetesnek kell lenni, akkor például ezt is ki kell emelni belőle, mert bizony magában a javaslatban - az, amit az előbb úgy fogalmaztam, hogy rossznak tartom - is ellentmondás van.

Néhány módosítás van még itt, ami tulajdonképpen arról szólt, hogy az FM-hivatal előzetes véleményét a mezőgazdasági területet illetően is kérjük ki, de ez nem kapott támogatást. Nem ez fogja a törvényjavaslatot alapvetően megváltoztatni. Ez picit próbált rajta javítani. Azok a lényeges dolgok, amiket az előbb elmondtam, ez a bizonyos vadlétszám meg a vadeltartó képesség. Elnök úr, köszönöm szépen a türelmét, és köszönöm szépen a figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  298  Következő    Ülésnap adatai