Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 37. számú módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni, amely a vadvédelemről, a vadgazdálkodásról (Közbeszólásra:) - az is most van, ebben a szakaszban -, valamint a vadászatról szóló törvény 71. §-ának törvényjavaslat szerinti, a vadászat rendjének megsértéséről szóló új (2) bekezdését módosította volna az e) pont elhagyásával. A mezőgazdasági bizottság ülésén komoly érvek hangzottak el ez ellen a módosítás ellen, kihangsúlyozva, hogy én magam, aki nem vagyok vadász, honnan veszem a bátorságot ahhoz, hogy egyáltalán módosító javaslatot nyújtok be. Halkan azért megjegyzem, hogy a büntető törvénykönyvet sem a bűnözők írják.

Kérték is, hogy vonjam vissza, de én jeleztem, hogy részben egyetértve vadász képviselőtársaim érveivel, egy kapcsolódó módosító javaslatot nyújtok be ehhez a paragrafushoz, de nem vonom vissza. A törvényjavaslatnak a vadászati törvény 71. §-a (1) bekezdését módosító 15. §-ának az a) és d) pontok módosítását elfogadva javaslom az e) pont elhagyását. Ez lehetőséget ad arra, hogy a Vhr. úgy módosuljon, hogy a benne szereplő terelővadászat szűnjön meg. Helyette csak hajtóvadászat legyen, minimum három fő részvételével rendezett olyan vadászat, amelyen a vadászati idényben szereplő nagyvadfajok közül az őzbak kivételével minden egyéb nagyvadfaj egyede, nemre való tekintet nélkül lőhető, de a vaddisznót kivéve a többi nagyvadfaj egyedeire lövést csak a vad álló helyzetében lehet leadni.

Az általunk előterjesztett formában a vadászatra jogosultak méltányosabb helyzetbe kerülnek azáltal, hogy nemzetközileg is elismert magyar vadászati szakemberek dönthetik el, hogy adott vadásznapon milyen vadfaj milyen egyedeire lehet vadászni. Nagy gondot jelent hazánkban a helyenként túlszaporodott nagyvadállomány, amely jelentős vadkárt okoz. Amikor a vadászok szakszerű állománykezelési, apasztási módszereket keresnek, ennek megoldására azonnal falakba ütköznek. Ellentmondásos ez a helyzet, mert a szakembereknek kell megoldaniuk a vadállomány létszámszabályozását, de a jelenlegi törvény értelmében nem dönthetnek szabadon a módszerekben.

Egy vadászterületen hajtás napján minden vadat jelentősen megzavarnak, azokat is, amelyekre nem vadásznak. Ebben az esetben viszont akár gazdaságilag is minél változatosabb és nagyobb teríték elérése lenne az indokolt. Milyen etikai kifogásra hivatkozik az, aki külön engedéllyel tavaly és idén is több magyarországi megyében engedélyezte az őz tarvadhajtásban - suta, gida - történő vadászatát a téli hónapokban, amikor az őzbak köztudottan szintén tarfejű, így igen könnyen összetéveszthető a sutával és a gidával? A vadászati szakma bibliájának tekintett néhai Nemeskéri Kiss Géza magyar királyi fővadász által írt A hivatásos vadász című, a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium által 1942-ben megjelentetett szakkönyvének 97. oldalán olvashatunk például a szarvasbika hajtásban történő szakszerű vadászatáról. Ez akkor, amikor még valóban a vadászat egyik világhatalma voltunk, szakmailag megoldható volt. Ma miért nem az?

Gazdasági oldalról megközelítve a kérdést, a módosított törvényjavaslat életbelépését követően több olyan, elsősorban külföldi vadászvendég jönne hozzánk vadászni, aki eddig azért nem jött Magyarországra, mert a hazai hajtóvadászat jogi szabályozása eltért az általuk megszokottaktól.

Köszönöm a figyelmet.