Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Mielőtt a törvényjavaslat, módosító javaslat lényegéhez hozzászólnék, azért engedjék meg, hogy egy dologra felhívjam a figyelmet. 2004. május 1-jén lépett hatályba a módosított közbeszerzési törvény, és a kormány elfelejtette hozzá a végrehajtási rendeletet megalkotni. Több mint egy hónapig nem volt végrehajtási rendelet, nem is jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben közbeszerzési eljárásra való felhívás. Tehát rettenetesen nagy káosz alakult ki. Egy kicsit nagyobb gondossággal kellene ezekben az ügyekben eljárni, mert nyilván ezek a hiányosságok és ezek a mulasztások senkinek nem használnak.

A lényeg az, hogy a törvény hatálybalépését követően meglehetősen nagy káosz alakult ki a közbeszerzés gyakorlatában, amely csak a nyár végére rendeződött úgy-ahogy. Viszont e rövid időtartam alatt is kiderült, hogy a törvény nem tökéletes, néhány rendelkezéséhez már most hozzá kell nyúlni, módosítani kell. Egyébként a közbeszerzési törvényhez viszonylag rövid időn belül újra hozzá kell nyúlni, ugyanis ez év tavaszán az Európai Közösség új közbeszerzési irányelveket hirdetett meg, amelyeket hazai jogunkba 2006. január 31-éig kell átültetnünk. A kormány tervei szerint a munkát széles társadalmi-szakmai vitával kívánja hamarosan megkezdeni.

Az új szabályozásig viszont a felmerült problémákat kell orvosolnunk. Erre irányul a most tárgyalásba vett törvényjavaslat. A kis terjedelmű, öt szakaszt érintő javaslat az alábbi kérdéseket szabályozza. Csak az olyan támogatásokból megvalósuló közbeszerzések esetén kötelező a közbeszerzési törvény alkalmazása, ahol az EU- és a hazai forrásból származó támogatások együttes mértéke vagy az EU-forrásból származó támogatás mértéke a közbeszerzés értékének 50 százalékát meghaladja, a most hatályos szabályozás szerint bármekkora mértékű EU-támogatás esetén a közbeszerzési törvény szabályait kell alkalmazni.

Amennyiben, és erről már sokan szóltak, csak egy meghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására, nem kell három ajánlattevőt bevonni a közbeszerzési eljárásba, hanem elegendő az adott ingatlan tulajdonosának ajánlattételi felhívást küldeni, és vele lehet tárgyalni. Annyit engedjenek meg, hogy megjegyezzek, idáig is lehetett kiírni úgy közbeszerzési eljárást és három felet meghívni erre, hogy pontosan tudtuk, hogy a háromból csak egy fog megfelelni, mert úgy voltak a feltételek megszabva, hogy a másik kettőnek esélye sem volt. Egyszerűen őszintébbek leszünk, ha ezt a megoldást választjuk, mert nem kényszerítjük az önkormányzatokat adott esetben olyan pályázatok vagy olyan meghívások megszerkesztésére, amelyekről úgyis tudjuk, hogy csak az az egy fog megfelelni, akit ők akarnak.

Az egyszerű közbeszerzési eljárás keretében a külképviseletek számára történő közbeszerzések során nem kötelező a Közbeszerzési Értesítőben hirdetményt közzétenni, hanem elegendő legalább három ajánlattevő részére egyidejűleg megküldeni az írásbeli ajánlati felhívást. Jelenleg a Magyarországon megjelenő Közbeszerzési Értesítőben kellett közzétenniük, amit viszont a külképviselet székhelyén az ajánlattevők nem is ismernek.

A javaslat a közbeszerzés kérdéskörével összefüggésben, a közbeszerzési törvényen túl a következő törvények módosítására is javaslatot tesz: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, amelynek célja az államháztartási és a közbeszerzési törvény közötti inkonzisztencia kiküszöbölése. A javaslat szerint a központi vagy társadalombiztosítási költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv költségvetési előirányzat hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárást a kormány előzetes engedélye alapján; jelenleg csak akkor, ha a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül az finanszírozható.

A javaslat szerint az 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, a kormánynak pedig már az eljárás megkezdésekor az Országgyűlés felhatalmazását kell kérnie. Jelenleg az eljárás lefolytatható, csak a szerződés megkötése előtt kell kérni a parlamenti felhatalmazást. Pont két ilyen ügy van most az Országgyűlés asztalán. A javasolt szabályozás szerint az 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó összköltségű beruházásokhoz a költségvetési törvényjavaslatban az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni, jelenleg ez az összeghatár 25 milliárd forint.

(19.20)

Módosítani kell a hulladékgazdálkodásról szóló 2002. évi XLIII. törvényt is, amelynek célja, hogy a törvényben használt pályázati eljárás fogalmát a közbeszerzési eljárással kell felcserélni, ugyanis a hulladékgazdálkodás terén előírt pályáztatási eljárás inkább egy közszolgáltatási szerződés és szolgáltatás létrehozására és megrendelésére irányul, amely viszont a közösségi közbeszerzési irányelvek hatálya alá, és így a közbeszerzési kötelezettség alá is tartozik. A kormány a módosítás révén felhatalmazást is kapna a közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás, valamint a letéti díj, a betétdíj, a visszavételi és visszaadási lehetőségek alkalmazása, valamint a hulladékká vált gépjárművek kezelése részletes szabályainak rendeletben történő szabályozására.

A koncesszióról szóló 1991. évi XLI. törvény záró rendelkezések közötti módosításának célja az, hogy a koncessziós törvény hatálya alá a jövőben ne tartozzon az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítására és működtetésére irányuló tevékenység. Az előterjesztő a módosítás bővebb szakmai indokát nem fejti ki, csak annyit ír, hogy szerinte nem indokolt e tevékenység koncesszióköteles körben tartása - hát ez a közelítés meglehetősen sok kérdést felvet. Az előzőekben megszólaló képviselőtársaim is aggodalmuknak adtak hangot.

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és a fejlesztésről szóló 2003. évi CXXXVIII. törvény módosítására is sort kerítene a törvénytervezet, mely szerint a törvényben meghatározott gyorsforgalmi utak esetében a szerződéseknek az Országgyűlés általi jóváhagyásához, illetőleg a törvény hatálya alá eső, útépítéssel összefüggő közbeszerzéseknél a közbeszerzési eljárások megindításához a kormány, illetőleg az Országgyűlés engedélyét nem kell beszerezni, mert a konkrét beruházásokkal kapcsolatos feladatot, ütemezést az elfogadott törvény már tartalmazza.

Összegzésképpen: talán az előző törvénymódosítás gondosabb előkészítésével, talán ha az előkészületek során az ellenzéki javaslatokat a kormányoldal nagyobb számban és érdemben figyelembe vette volna, akkor erre a mostani törvénymódosításra nem kerülne sor. De miután a törvénymódosítás a törvényt alkalmazók és a törvény hatálya alá tartozók érdekeit szolgálja, a Magyar Demokrata Fórum támogatni fogja ezt a törvénymódosító javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps.)