Felszólalás adatai

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Én nem értek egyet ellenzéki képviselőtársaimnak azon felszólalásaival, miszerint amennyiben észlelünk egy törvény alkalmazása során olyan kérdéseket, amelyek javításra, módosításra szorulnak, különböző időket veszünk figyelembe, hiszen amikor ezeket a problémákat észleljük, akkor a legjobb, ha ezeknek a problémáknak az orvoslására sort kerítünk, még mielőtt további problémáink, gondjaink, bajaink lehetnek abból, hogy kellő időben nem végezzük el a módosításokat.

Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy annak idején miért nem vettük észre, és azt gondolom, itt van némi igazság, hogy néhány kérdésben alaposabban, részletesebben előkészítve kellett volna megnézni az adott területet, de amennyiben ez akkor nem történt meg, most viszont a módosításra sor kerül, azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatosan a kifogásokat nem tudjuk pozitívan értelmezni, és ez ellenzéki képviselőtársaim számára sem igazából egy meggyőző érv.

A magam felszólalásában a hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatos módosító részhez kívánnék hozzászólni, és szeretném bejelenteni, hogy ehhez a részhez a magam részéről már egy módosító javaslatot is benyújtottam annak érdekében, hogy ezen a területen a további, esetleg keletkező problémákkal most nézzünk szembe, vizsgáljuk meg, hogy valójában helyes-e, jó-e minden tekintetben az a szabályozás, amit most a közbeszerzési törvény a hulladékgazdálkodás területén meg akar valósítani.

Nézzük meg mindjárt onnan a dolgot, hogy gyakorlatilag mit is módosít a közbeszerzési törvény most a hulladékgazdálkodási törvényben! Módosítja azt a rendelkezést, hogy azt a kötelező közszolgáltatást, amivel a szemetet, hulladékot begyűjtjük, ártalmatlanítjuk, eddig pályázati eljárással lehetett ezt a feladatot az önkormányzatnak kiírni és megbízni egy bizonyos szervezetet, a következő időszakban nem pályázattal, hanem közbeszerzési eljárás keretében kell ezt a feladatot megoldani. Ha csak egyszerűen így ránézünk, akkor ez tulajdonképpen még egy elfogadható megoldás is lenne, de ha megvizsgáljuk a közbeszerzés klasszikus tartalmát és ezt a típusú hulladékkezelési feladatot, akkor itt azért látunk némi különbséget. Klasszikusan ugyanis a közbeszerzés arról szól, hogy az államnak vagy a közszervnek van egy adott mennyiségű pénze, amiből valamilyen feladatot akar elláttatni vagy megvásárolni valamit, és valójában arra írja ki a közbeszerzést, és maga a kiíró fizet is.

A hulladékkezelési közszolgáltatásnál, amikor a települési hulladék elszállítására közszolgáltatást szervezünk, az önkormányzat, aki ennek a feladatnak a felelőse, valójában nem maga fizeti a közpénzekből ennek a szolgáltatásnak az ellátását, hanem ő megszervezi ezt a feladatot, és mi, azok a polgárok, akiknek kötelező igénybe venni ezt a közszolgáltatást, gyakorlatilag mi vagyunk azok, akik ezt a díjat kifizetjük. A közpénz tehát a mi pénzünk, csak nem abban a formában jelenik meg, hogy ennek a közszolgáltatásának az elvégzésére egyben fizeti ki az önkormányzat, hanem az elvégzett feladat, a meghatározott díjak mentén a lakosság fizeti ki ezt a közszolgáltatást.

A közérdekű közszolgáltatással kapcsolatosan ebben a közbeszerzési törvényjavaslatban sem, egyébként sajnos a pillanatnyi magyar jogrendben sincs egy valódi olyan törvényi szabályozás, amely tisztázná, hogy kinek mikor, hogyan kell és lehet a közérdekű közszolgáltatást megszervezni, mik az igénybevétel feltételei. Ezt ma önkormányzati szinten, önkormányzati rendeletekkel szabályozzuk.

Azt gondolom, hogy érdemes lenne - és a módosító javaslat, amit benyújtottam, teret is nyújtana arra -, hogy magát az egész közérdekű közszolgáltatás problémakörét is áttekintsük a jövőben. Ebből a vonatkozásból érdemes lenne, tisztelettel ajánlom az államtitkár úr figyelmébe, hogy ismét nézzék meg azokat a vonatkozásokat, amelyek az európai uniós hivatkozások. Hiszen az Európai Unióban a közérdekű közszolgáltatásokkal kapcsolatos álláspontok most formálódnak. Az Európai Unió különböző tagországaiban uniós kötelező előírás nincsen, a tagországok a kötelező közszolgáltatások szervezésének, ellátásának módját gyakorlatilag a saját nemzeti joguk alapján szervezik meg.

Azért tartanám rendkívül fontosnak, hogy a települési hulladékok elszállításával kapcsolatos kötelező közszolgáltatás témakörét külön is megvizsgáljuk, és a mostani közbeszerzési törvénnyel ne tereljük egyetlenegy útra, mert ha egyetlenegy úton próbáljuk ezt a feladatot megvalósítani, és nem vizsgáljuk meg ennek a feladatnak a teljes környezetét, akkor könnyen kerülünk abba a helyzetbe, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalásaiba beleütközünk.

(19.10)

Ugyanis az Alkotmánybíróság a hulladékgazdálkodási törvény megszületése óta több alkalommal vizsgálta meg a települési hulladék elszállítására vonatkozó önkormányzati rendeleteket, és következetesen állást foglal amellett, hogy a települési hulladék elszállítását olyan intézményesített megoldással kell biztosítani, amely nem kiszolgáltatott pillanatnyi gazdasági érdekeknek, nem kiszolgáltatott pillanatnyi aktuális helyzeteknek, hiszen olyan környezeti ártalmakhoz vezethet a hulladék nem megfelelő kezelése, amely a későbbiekben nem korrigálható.

Ebben a témakörben a környezetvédelmi érdekek és a közérdekű közszolgáltatáshoz kapcsolódó igénybe vevői érdekek az állam sokkal nagyobb felelősségét írják elő, mint amelyet az eddigi áttekintésben valójában észlelni tudtunk. Ezért tisztelettel arra kérem az előkészítő kormányzati szerveket, hogy tekintsék át ismételten a közérdekű közszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket, és ennek megfelelően tegyék lehetővé azt is, hogy azok az önkormányzatok, amelyek megszervezték saját intézményeik, szervezeteik által a hulladék kezelését, azok a következő időszakban egyértelmű rendelkezéshez jussanak. Hiszen ma nem lehet egészen pontosan a közbeszerzési törvény alapján megállapítani, hogy az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő szolgáltató szervezetek, intézmények saját magukat kötelesek-e közbeszerzési eljárásnak alávetni, vagy nem.

Ebben a kérdésben értelmezési viták folynak, és sokkal fontosabbnak tartanám, ha az értelmezési viták helyett egyértelmű törvényi rendelkezésekkel küszöbölnénk ki azt, hogy az önkormányzatok saját maguk számára, saját szervezeteik számára közbeszerzési eljárásokat legyenek kötelesek abban a kérdésben kiírni, amely feladat ellátására az utóbbi időben nagyon nagy anyagi eszközöket mozgósítottak.

Köszönöm szépen, és kérem, hogy a módosító javaslatom alapján ezeket a kérdéseket vizsgálják meg.