Készült: 2024.04.29.20:18:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2004.09.20.), 242. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 7:16


Felszólalások:  Előző  242  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a közbeszerzési törvény, továbbá a közbeszerzés témakörével összefüggésben néhány további törvény - így különösen az államháztartási törvény és a hulladékgazdálkodási törvény - módosítására irányul. Ami a közbeszerzési törvény módosítását illeti: hangsúlyozni szeretném, hogy egy kis terjedelmű, alapvetően kiigazító jellegű módosításról van szó. A módosítás tehát nem egy átfogó felülvizsgálat eredménye, és nem is a közbeszerzési törvény átfogó módosítására irányul.

Amint az ismeretes, az Országgyűlés 2003 decemberében fogadta el az új közbeszerzési törvényt, és ez fő szabályként 2004. május 1-jén lépett hatályba. Joggal vethetik fel azt a kérdést, hogy miért kerül sor máris az új törvény módosítására, miközben még csak néhány hónap telt el az új jogszabály hatálybalépésétől. Elöljáróban mindenképpen szeretném kiemelni, hogy az új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban eddig nem merült fel olyan megalapozott kifogás, amely a törvény azonnali és átfogó felülvizsgálatát és esetlegesen nagyobb terjedelmű módosítását tenné szükségessé. Másrészt a hatálybalépéstől eltelt néhány hónapra tekintettel nem is áll rendelkezésünkre elegendő gyakorlati tapasztalat az új törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási szabályok alkalmazásáról, amely megalapozottá tehetne bármely jelentősebb módosítást. Az is köztudomású nyilván önök előtt, hogy a hazai közbeszerzési szabályozás elmúlt évi felülvizsgálatával egyidejűleg a közösségi közbeszerzési szabályozás is felülvizsgálatra került.

Sajnálatos módon csak 2004 márciusában került sor az új közbeszerzési irányelvek elfogadásra. Ez megakadályozta a hazai jogalkotást abban, hogy már az új közbeszerzési irányelvekhez igazítsa a magyar közbeszerzési szabályozást. Az új közbeszerzési irányelvek 2006. január 31-ei végső határidőt szabnak a tagállamok számára az irányelvi rendelkezések hazai jogba történő átültetésére. Ebből következik, hogy 2005-ben nekünk is át kell tekintenünk az erre vonatkozó jogszabályainkat, és a szükséges módosításokat el kell végezni. Az új közösségi közbeszerzési irányelveknek a hazai jogba történő átültetése miatt szükséges jogszabály-módosítást indokolt és célszerű a közbeszerzési törvény hatályosulásával összefüggő gyakorlati tapasztalatok, esetleges problémák begyűjtésével, feldolgozásával és értékelésével összekapcsolni.

Az Országgyűlés éppen egy hete tárgyalta a Közbeszerzések Tanácsa 2003. évi tevékenységéről, továbbá a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól készített beszámolót. A beszámoló vitája során is elhangzottak különböző felvetések, javaslatok, így például az, hogy hogyan lehetne a közbeszerzésekkel kapcsolatos ellenőrzést tovább erősíteni. E javaslatokat szintén meg fogjuk vizsgálni, és az esetleges jogszabály-módosításokat becsatornázzuk a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése miatt egyébként is szükséges módosításba. Egyébként örülök, hogy a Ház ma erről szavazott és támogatta a beszámoló elfogadását.

Miért került tehát sor mégis a tárgybani törvényjavaslat benyújtására? Az Európai Unióból származó támogatások felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési kötelezettség tekintetében fogalmazódott meg igényként a hatályos szabályok enyhítése az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseknél.

(18.40)

A hatályos szabályozás alapján ugyanis nincs jelentősége a közbeszerzési kötelezettség szempontjából a támogatás beszerzéshez viszonyított arányának. A törvényjavaslat viszont annak kimondására irányul, hogy csak akkor kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben a támogatás mértéke meghaladja a közbeszerzés értékének felét. A törvényjavaslat által javasolt módosítás összhangban áll a törvény többi hasonló jellegű szabályával, hiszen például a hazai költségvetési forrásból nyújtott támogatás felhasználásával megvalósítandó közbeszerzések esetében a hatályos szabályozás csak akkor írja elő a közbeszerzési kötelezettséget, amikor a támogatás mértéke meghaladja a közbeszerzés értékének 50 százalékát. Sőt, a korábbi közbeszerzési törvény is hasonló kötelezettséget írt elő.

A javasolt megoldás egyben a közösségi jogi követelményeknek is megfelel. E tekintetben viszont azt szeretném kiemelni, hogy a jelenleg hatályos szabály is összhangban áll a közösségi joggal. Nem arról van szó tehát, hogy a 2003 decemberében elfogadott törvény e tárgykörben a közösségi jogi követelményekkel ellentétes megoldást tartalmaz, és ezt kellene most kiigazítani, hanem csupán arról, hogy a vonatkozó közösségi jogi követelmények nem egyértelmű volta miatt szélesebb körben írta elő a közbeszerzési kötelezettséget.

A törvényjavaslat a közbeszerzési törvénynek még néhány további, alapvetően kiigazító jellegű módosítására is irányul. Így például az ingatlan beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban teszi egyértelművé azt, hogy amennyiben egy meghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására, elegendő az adott ingatlan tulajdonosának ajánlattételi felhívást küldeni. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége tehát továbbra is fennáll, ezt a módosítás nem érinti.

A törvényjavaslat az államháztartási törvény módosítására is javaslatot tesz. A módosítás célja az államháztartási törvény és a közbeszerzési törvény összhangjának megteremtése. A módosítás alapján a jövőben például a nagy értékű beruházásoknál nem közvetlenül a szerződéskötés előtt, azaz a közbeszerzési eljárás lefolytatása után, már a nyertes ajánlattevő ismerete mellett kerül sor a szerződésnek, a kötelezettségvállalásnak az Országgyűlés általi jóváhagyására, hanem még a közbeszerzési vagy más versenyeztetési eljárás megkezdése előtt.

Még egy mondat talán arról a részéről a törvényjavaslatnak, amely a hulladékgazdálkodásról szól. A hulladékgazdálkodási törvény kiigazítását pedig az teszi szükségessé, hogy a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló sajátos pályáztatási eljárás helyett közbeszerzési eljárást kell majd lefolytatni.

E rövid módosításokat megvizsgálva kérem az Országgyűlés frakcióit, hogy a törvényjavaslatot támogassák majd.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  242  Következő    Ülésnap adatai