Felszólalás adatai

DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A módosítással kapcsolatban beadott képviselői és bizottsági módosító indítványok jól körülhatárolható kérdéskörökre vonatkoztak. Kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt azt javasolták, hogy a kisvállalkozások mentesüljenek a járulékfizetés alól. Ezzel a járulékfizetésre kötelezett vállalkozások száma 70 százalékkal csökken, a befizetések csökkenése viszont az alap működése szempontjából csak elviselhető kiesést jelent, ezért ezt a javaslatot a kormány is támogatta. A kisvállalkozások természetesen a jövőben is részesülhetnek az alap forrásaiból pályázati úton.

A kormány elfogadta azt az indítványt is, hogy mentesüljön a járulékfizetés alól néhány olyan szervezet, ahol a járulékfizetés alapját képező korrigált nettó árbevételt nem határozzák meg, illetve egyesek esetében ez nem is határozható meg. Támogatja a kormány azt az ésszerű javaslatot, hogy ne kerüljenek hátrányba a kutatásra szakosodott kapcsolt vállalkozások, amelyeket az eredeti törvény valóban hátrányosan különböztetett meg azoktól a vállalkozásoktól, ahol a kutatást, úgymond, házon belül végezték. A módosítás lehetővé teszi a kapcsolt vállalkozások egymás számára végzett közvetlen kutatás-fejlesztési költségeinek leírását a járulékból.

A törvény ezután is ösztönzi egyrészről a vállalkozások, másrészről az egyetemek, kutatóintézetek, valamint a közhasznú formában működő kutatóhelyek működését. Az e szervezetektől megrendelt kutatás-fejlesztés költsége már eddig is leírható volt a járulékból. Annak érdekében viszont, hogy a költségvetési és a közhasznú kutatóhelyek alvállalkozás formájában ne váljanak vállalatközi megrendelések közvetítőivé, a korábbinál pontosabb megfogalmazás került az új törvénybe. Nem a tőlük megrendelt, hanem az általuk végzett kutatás-fejlesztés költsége írható le.

Az első év tapasztalatai alapján az alap működtetésére fordítható 2 százalékos keret nem fedezi a tényleges költségeket, figyelembe véve az európai uniós csatlakozás után megnövekedett ellenőrzési, utóértékelési és monitoringfeladatokat. A hasonló nyugat-európai kutatás-fejlesztési programok kezelésére általában 5-8 százalékot fordítanak. A most előterjesztett módosítás szerint a működésre fordítható összeg az idén legfeljebb 4 százalék lehet, de ez a korlát a bevételek későbbi várható növekedésével lejjebb kerül. 2005-ben legfeljebb 3,3 százalék, majd 2006-tól legfeljebb 2,5 százalék használható fel az alap működtetésére. A számítások szerint ezek a költségek feszes gazdálkodás mellett lehetővé teszik az alap rendeltetésszerű működését.

Az alap tavalyi létrehozása fontos és előremutató döntés volt, ami nagy lépést jelentett a stabil és kiszámítható projektfinanszírozás felé, és jelentős ösztönzést adott a vállalati innovációnak. Meggyőződésem, hogy a most előterjesztett módosítások még jobb keretet adnak a vállalati innováció ösztönzésének, a magyar gazdaság versenyképessége növelésének.

Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvénymódosítást.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)