Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, a képviselő úr elfogadta a választ. Most Lukács Tamás, a KDNP képviselője következik, aki interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: "Ki fizeti a révészt?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából Oszkó Péter pénzügyminiszter úr helyett Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár úr fog válaszolni.

Képviselő úr, öné a szó.

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Akkor is megszólítom, ha nincs itt és nem ön fog válaszolni, mert azt gondolom, hogy az interpelláció tárgya önt illeti.

A Magyar Televízió székházának kérdéséről most már lassan egy kötetet lehetne megtölteni, és a szerződés nyilvánosságra hozatalát követően sem tisztázódtak azok a körülmények, amelyekre nem csak a tévénézők kíváncsiak. A székház építésének és bérlésének körülményeiről a megjelent cikkek részben ellentmondóak, a cikkek összessége alapján azonban biztosan állítható, hogy a Millenniumi Média Kft. a székházüggyel nem jól járt, hanem nagyon jól járt.

A történteket - már amennyire megismerhettem - dióhéjban az alábbiakban lehet összefoglalni: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában levő Millenniumi Média Kft. 4,6 milliárd forint névértékű, százszázalékos üzletrészét 7,4 milliárd forintért vette meg a Wallis Rt. Erre azért volt szükség, mert így kizárólagos nyertese lehetett a TV-székház építésének, és köthetett 22+18 évre olyan bérleti szerződést, amely bérlet lejárta után a Magyar Televízió nem lesz tulajdonos.

A következő kérdésben a híradások ellentmondásosak, nyilvánvalóan a tisztelt miniszter úr, illetőleg helyettese pontos válaszokat tud és kíván adni.

A híradások arról szólnak, hogy a tender 40 ezer négyzetméterre lett kiírva, ehelyett a bérleti szerződés 60 923 négyzetméterre szól. 2004 nyarán a kormány a székházépítés és technológia költségeit 20 milliárd forintra becsülte, ezzel szemben a híradások szerint az építés költségeit 160 milliárd forintban számolták el. Ugyancsak a híradások szerint a bérleti és üzemeltetési díj havonta 993 ezer euró, amely 2007-es átszámítás szerint 250 millió forint lenne; a válság következtében nyilván ennél sokkal több.

A Millenniumi Média Kft. cégjegyzéke szerint a minősített többségű befolyással bíró tulajdonos Limassolban van bejegyezve, míg a kisebbségi tulajdonos egy magyar részvénytársaság. Zárójelben jegyzem meg, a cégjegyzékből ellenőrizhető, hogy ennek a tulajdonosa is off-shore cég.

Kérdéseim tehát: milyen összegre vállalt a kormány a bérleti díj tekintetében garanciát? Mennyi volt a tényleges építési költség? Megfelel-e a valóságnak, hogy az említett cégnek a Kincstár közvetlenül utalja a bérleti díjat és üzemeltetési költséget? Befolyásolja-e a miniszterelnök urat az ügy kivizsgáltatásában az a tény, hogy a kérdésben a Wallis-csoport érdekelt?

Köszönöm, várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt felvetéseire rátérnék, szeretném emlékeztetni önt is, meg a tévénézőket is arra, hogy Magyarországon a közszolgálati televízió, amely mostani ülésünket is közvetíti, teljesen függetlenül működik a kormánytól. (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP padsoraiból: Jaj!) Ezt a függetlenséget a szocialista-szabad demokrata kormány mindig tiszteletben tartotta. Emlékszünk, hogy a Fidesz-kormány idején ez nem volt így. Akkori külső támogatójukkal, a szélsőséges MIÉP-pel együttműködve a közmédiumok irányításából kiszorították a tényleges ellenzéki pártokat, az MSZP-t és az SZDSZ-t. (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP padsoraiból.) Azt is szeretném megemlíteni, hogy az a legfőbb ügyész, aki szakmai lelkiismeretének engedelmeskedve kifogásolta ezt az eljárást, néhány nappal később távozni kényszerült az állásából.

De ezt csak a közmédiumok függetlenségének kérdése miatt említettem meg, továbbá annak hangsúlyozása céljából, hogy a Magyar Televízió gazdasági ügyleteivel kapcsolatban sem a kormánynak, sem pedig a pénzügyminiszternek nincs kompetenciája, és ezt a jelenlegi kormányoldal rendben levőnek találja.

Viszont ebből adódóan az ön gyanakvó kérdéseire is csak korlátozott válaszokat tudok adni. Nincs mit hozzátenni ahhoz, ha egy cég a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a névérték 166 százalékán vásárol egy üzletrészt, azt határidőre és maradéktalanul kifizette. Ha az ügylet korrekt, akkor mind a két fél jól járt valószínűleg.

A képviselő úr a továbbiakban arra céloz, hogy a Millenniumi Média Kft. állami üzletrészét a Wallis azért vette meg, hogy kizárólagos nyertese lehessen egy későbbi kiírt pályázatnak, és megköthessen egy hosszabb távú bérleti szerződést. Az állam nem írt ki székháztendert - tehát nem írt ki székháztendert -, az állam nem is vett részt annak az elbírálásában, szempontokat nem határoztunk meg hozzá, a szerződéskötés kondícióira semmiféle ráhatása nem volt a kormánynak. Abban a kuratóriumban, amely ebben illetékes, tudomásom szerint ott ülnek az ön pártjának képviselői is, gondolom, célszerű őket megkérdezni.

Ami a további kérdéseit illeti: a kormány a bérleti díj tekintetében semmilyen összegre nem vállalt garanciát - tehát semmilyen összegre nem vállalt garanciát -, ilyen garanciát tehát a Pénzügyminisztérium nem is tart nyilván. A kormánynak nincs információja arról, hogy mennyi volt a tényleges építési költség, erről a közalapítvány kuratóriuma vagy az önök delegáltja tudna önnek tájékoztatást adni, de lehet, hogy ezt már meg is tette.

Tekintettel arra, hogy a költségvetési törvény felhatalmazást ad arra, hogy a televízió az általa használt bármely ingatlan bérleti díját a törvény szerinti céltámogatás terhére rendezze, ha és amennyiben a televízió így rendelkezett, akkor a Kincstár valóban közvetlenül utalhatja át a bérleti díjat. Félreértések elkerülése érdekében szeretném rögzíteni, hogy ez nem jelent állami kötelezettségvállalást.

Ha most az interpellációs ügyrend lehetővé tenné, akkor visszakérdeznék, hogy milyen ügyet is akar kivizsgáltatni az elmondottak szerint. De csak annyit szeretnék említeni, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók tevékenysége a mindenkori kormányzattól független. A kormánynak nincs eszköze befolyásolni, vizsgálni, elbírálni vagy értékelni a közalapítványok kuratóriumait és azok elnökségeinek pénzügyi döntéseit. Ilyen vizsgálatot tehát a Magyar Köztársaság mindenkori miniszterelnöke nem indíthat, és nem is állíthat le. Erre semmiféle befolyása nincs, és nem is lehet. Egyébként azt gondolom, ez jó, hogy így van, és remélem, hogy az ellenzéki képviselők is ismerik ezt a törvényi rendelkezést.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most megkérdezem Lukács Tamás képviselő urat, elfogadja-e a választ.

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! A függetlenségről szóló fejtegetéseit nagyban megkérdőjelezi az az állítás, ami egyébként valósnak bizonyul, hogy a Kincstár közvetlenül ennek az off-shore vagy többségében off-shore cégnek utalja azt a pénzt; nem tudni, hogy a költségvetés melyik rovatán keressük ezt, vajon a Miniszterelnöki Hivatal rovatán keressem, vagy a Magyar Televízió rovatán keressem ezt az összeget. De függetlenül attól, amit ön próbált válaszolni, ellentmondanak az adatok, mert 2004-ben a kormány - hangsúlyozom: a kormány - értékelte 20 milliárdra ennek a székháznak az építését, nyilván akkor még a tulajdonos a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt.

Nem céloztam, hanem állítottam, és logikusan következik, hogy a közbeszerzést formálissá lehetett tenni, ha csak a tulajdonos építhet, és előtte a Kincstár a Wallis-csoportnak eladja ezt az ingatlant. Ha ön kiszámolja, hogy mennyiért építették ezt és mennyi bérleti díjat fizet, akkor azt is kiszámolhatja, hogy mennyi kár érte az államot.

Ezért a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: A képviselő úr a választ nem fogadta el, ezért most az Országgyűlést kérdezem, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Révész Máriusz: Nem működik a gépem!)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 175 igen szavazattal, Révész Máriusz szavazatát is beszámolva 148 nem szavazattal, 17 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

(14.30)

Lakos Imre, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez: "Mit tesz a magyar állam azért, hogy a közösségi közlekedésben végre megjelenjen a verseny?" címmel. Képviselő úr, öné a szó.