Felszólalás adatai

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy hallottuk az előttem szólótól, kisebbségi vélemény is megfogalmazódott ezen a bizonyos bizottsági ülésen, de azért volt jó néhány dolog, amiben azt hiszem, hogy egyetértettünk. Ezekkel kezdeném.

Az agrárkárenyhítések kezelésére mindenképpen szükség van, főleg amiatt, hogy a profi biztosítók nem minden eseményt biztosítanak. Itt elsősorban az aszályt, aszálykárt szoktuk emlegetni, ami sajnos az utóbbi időben elég gyakran előfordult. A mezőgazdaság egy különleges terület, hiszen élelmiszert, élelmiszer-alapanyagot állítunk elő, tehát azt azért különleges módszerrel kell kezelni.

Nemrégiben tárgyaltuk a klímaváltozást, illetve annak a hatását, gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, és hatalmas károk keletkeznek, ezért a védekezés mindenféleképpen indokolt, illetve valamennyien egyetértettünk az öngondoskodás elvének a kiszélesítésében, amire az államtitkár úr is utalt. Tehát a témafelvetés mindenféleképpen indokolt a korábbi év tapasztalata alapján. De azért néhány dologban más véleményen voltunk.

Két éve tárgyaltuk a témát. Akkor bizony elég sok minden fogalmazódott meg az ellenzék részéről, nem azért, mert olyan okosak voltunk, hanem mert éreztük, hogy nem valószínű, hogy tökéletesen fog működni ez a rendszer, hiszen látszott már, hogy a forrás eleve kevés lesz. Az persze egy külön balszerencse, hogy pont az első évben nagyon komoly elemi károk keletkeztek, tehát nem akkumulálódhatott a forrás, mert sajnos igazunk volt, amit jeleztünk annak idején a vitában.

Szintén elhangzott a bizottság ülésén a kisebbség részéről, hogy most folyik az Unióban az egészségügyi átvilágítás, nem tudom, ez-e a legjobb kifejezés rá, ez a bizonyos health check. Ennek egy része foglalkozik a kárenyhítési rendszerrel is, lehet, hogy ezt azért célszerű volna megvárni.

A kisebbség részéről szintén megfogalmazódott, hogy tulajdonképpen egy új adókivetésről van szó, még ha nem is az a neve, ez olyasmi jellegű dolog, mint a vízhozzájárulás. Az adókat persze senki nem szereti, de a kötelező jellegű dolgokat sem nagyon szeretik, főleg a mezőgazdaságban, és most nem is a régi dolgokra gondolok, hanem mondjuk, az agrárkamarai tagságra, kamarai tagságra annak idején.

Szintén dilemmaként fölmerült, hogy mindenkire kiterjedjen-e a rendszer vagy sem, de úgy van elővezetve, hogy a kis- és középvállalkozásokra, egyéni vállalkozókra kötelező, az őstermelő pedig választhat. A kis- és középvállalkozásokba nem tartozik be a nem kis- és középvállalkozások kategória, ilyen egyfelől alulról a mikro-, másfelől pedig fölülről a 250 főnél többet foglalkoztató üzemek, és ezek a termőterület egy jelentős részén gazdálkodnak.

Szintén dilemmaként merült föl, és gondolom, itt az általános vitában is ki fog majd jönni, hogy most tulajdonképpen büntetésről van szó, ha valakinek kötelezően bent kell lenni, és fizetni kell, vagy jutalomról van szó, hogy nem lehet benne, de így nem is jogosult semmilyen kártérítésre. Tehát aki benne van, annak kiváltság vagy teher tulajdonképpen, attól függ, honnan nézzük, többféle vélemény fogalmazódott meg.

(20.40)

Az őstermelők, ahogy említettem, önkéntes alapon kerülhetnek be a rendszerbe, és már a bizottsági ülésen is jeleztük, hogy az 5. § teljesen értelmetlen és fölösleges procedúrának teszi ki az őstermelőket azzal, hogy különböző magánokiratot vagy közokiratba való foglalást ír elő. Szintén fölmerült, hogy vagy senkire, vagy mindenkire vonatkozzon, aki egyébként az úgynevezett SAPS-támogatásra jogosult. A forrás kapcsán, ami látszik, mondjuk, hogyha jövőre gondok lesznek - elemi kárra gondolok -, akkor vélhetően szintén elég kevés lesz, nem lesz elégséges. Itt vetődött fel a moduláció kérdése - megint egy idegen szót kell használni -, hogy esetleg a modulációs átcsoportosításból lehetne pluszforrásokat bevonni. Ez nyilván, azt hiszem, nem csak rajtunk múlik, itt megint az uniós tárgyalások végét jó lenne látni, már azt, ami ezzel kapcsolatos.

Fölmerült a változás, hogy korábban a szántó volt megfogalmazva, most pedig egyéb termőföldterület, hogy akkor ez a gyep, legelő, erdőgazdálkodás és itt van még a víztározók kérdése is, hogy ez hogy érinti. Szintén fölmerült a kisebbség részéről, hogy minek kell új szervezeteket létrehozni, már hogyha újakat kell egyáltalán létrehozni az agrárkár-enyhítésre, illetve agrárkár-megállapításra. Szintén téma volt a profi biztosítók bevonása - mert mégiscsak az lenne az igazi, ha a biztosítók rendeznék a különböző káreseményeket -, a nonprofit szervezetek bevonása, illetve a régifajta konstrukció, amikor a biztosítási díj kerül támogatásra, valamint hatástanulmány elkészítésének az igénye. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)

A végeredmény pedig az lett, hogy a 12 igen mellett 9 nem, illetve 1 tartózkodás fogalmazódott meg, tehát az általános vitára a kisebbség nem tartotta alkalmasnak az előterjesztést.

Köszönöm. Elnézést kérek, elnök úr.