Felszólalás adatai

DR. KOLBER ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Halmai Zsuzsa képviselő asszony hozzászólásában számtalan olyan kérdést érintett, amelyhez jelentős társadalmi innováció szükséges. Korszerű, nyitott szemléletmód, párbeszéd, együttműködés és felelősség.

(13.50)

Én most a technológiai innovációhoz, a gazdasághoz, a tudományhoz kapcsolódó kutatásokról szeretnék beszélni, hiszen ez a költségvetés nem csupán olyan tételeket tartalmaz, amelyek a napi gondjainkra adnak választ, és biztosítanak anyagi lehetőségeket, de ez az a terület, amely hosszabb távú lehetőségeket teremt az ország számára.

Éppen az elmúlt héten tartottuk a gazdasági csúcsot, ahol a gazdaság megújításával kapcsolatosan számtalan javaslat merült fel, de az egyik ilyen lehetőség az, hogy a gazdaságon belül a kis- és közepes vállalkozásoknak biztosítsunk több lehetőséget ahhoz, hogy tudásalapú termékeket hozzanak létre, és a gazdasági válság befejeződését követő prosperitás, konjunktúra idején legyen Magyarországnak számtalan olyan innovációja, tudást tartalmazó terméke, amellyel versenyképes lehet a világpiacon. Mindez persze nem csupán ebből a szempontból érdekes, foglalkoztatási szempontból is jelentős, hiszen szeretném kiemelni azt a tényt, hogy az elmúlt esztendőben az Európai Unióban létrejött kutató-fejlesztő munkahelyek 15 százaléka Magyarországon jött létre, és 35 olyan multinacionális cég működik Magyarországon, amelyek kutató-fejlesztő egységet alakítottak ki itt Magyarországon.

Nos, mindennek a feltételét megteremtette a költségvetési törvény új szerkezete, hiszen a 34. fejezet a kutatás-fejlesztéshez biztosít forrásokat és lehetőségeket, és örülök annak, hogy ez is talán egy olyan terület, ahol szélesebb együttműködés alakulhat ki a parlament résztvevői között, a pártok között is, hiszen egy hosszú távú nemzeti érdekről van szó. Ez a szerkezeti átalakítás jelképszerű, mégis fontos érdemi változtatásokat is tartalmaz, mindamellett, hogy a kormányzati szerkezetben is jelentős változások alakultak ki azzal, hogy tárca nélküli miniszter felel ezekért a területekért.

A költségvetési törvény biztosítja azokat a működési feltételeket, amelyek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kapcsolódnak. Ez a két hivatal, meggyőződésem, döntően egyébként saját bevételi forrásokból magas színvonalú munkát tud végezni a költségvetési törvényben megjelölt és előirányzott forrásokkal. Több olyan ágazati feladatra is jut azonban pénz és forrás, amely az ország számára is nagyon fontos dolog, ilyen az Európai Technológiai Intézethez való hozzájárulás, hiszen abban a versenyben, amelyben Magyarország ezt az európai intézményt, ennek a székhelyét elnyerte, vállaltuk azt, hogy bizonyos feltételeket mi magunk teremtünk meg az intézménnyel szemben, és noha ez nem egy kutatóintézet, mégis azt jelenti, hogy Budapesten lehet az európai kutatás-fejlesztés egyik centruma, amely behálózza Európát, amely összefogja a nagy egyetemek, kutatóintézetek és a nagyvállalatok kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét. Úgy gondolom, fontos előirányzat, amelynek a kezdő lépését tesszük meg a következő esztendőben, hiszen az azt követő időben bővítenünk kell az erre fordítandó forrást, párhuzamosan azzal, ahogyan ez az intézmény fejlődik.

Több érdekesség is adódik a költségvetésünk kapcsán, hiszen jelentős előirányzatot, 1,2 milliárd forintot fordítunk a KFKI kutatóreaktorában a kiégett fűtőelemek cseréjére, illetőleg az elhasznált elemek elszállítására, tárolására és alacsonyabb, kis dúsítású fűtőelemek beszerzésére, jelentős mértékben támogatva az intézményfenntartó Magyar Tudományos Akadémiát, hiszen fele-fele részben járulunk hozzá a beszerzéshez ezen a területen. De mégis, a kutatás-fejlesztés egyik legfontosabb része nyilvánvalóan a támogatás, amit egy 2003-ban elfogadott innovációról szóló törvény, valamint az Innovációs Alapról szóló törvény alapozott meg, amelynek eredményeképpen az elkövetkezendő esztendőben már 55 millió forintos lehetőség áll rendelkezésre, arra, hogy a különböző kutatás-fejlesztési területeket támogassuk. Természetesen legfőképpen azt szeretnénk elérni, hogy az ötlettől a piacig el tudjuk vinni a gondolatokat, azokat az innovatív szemléletet tartalmazó felvetéseket, amelyeket érdemes kutatni, érdemes fejleszteni, mert az üzleti hasznosításukra lehetőség nyílik, lehetőség van.

Ezen a téren ez a forrás lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az innováció támogatása keretében azoknak az új, úgynevezett spin-off vállalkozásoknak, amelyek éppen arra vállalkoznak, hogy ezt a tudást bevigyék a gazdaságba, ezeket az ismereteket átváltsák termékké, valami gazdasági produktummá, piacra vigyék ezeket az eredményeket. Ez annál is fontosabb, mert ahogyan említettem, ebben a helyzetben hosszú távon gondolkodva a vállalatok, kis- és közepes vállalkozások, illetőleg a magyar gazdaság versenyképessége az, ami számunkra kiemelkedő feladat és lehetőség.

Ezeket a pályázatokat nemhogy fenn tudjuk tartani az elkövetkezendő évben, hanem bővíteni is tudjuk, noha például az idei esztendőben is jelentősek ezen a téren az eredmények. Éppen az elmúlt hetekben növeltük meg azokat a pályázati támogatásokat 10 milliárd forinttal, ami ilyen célokat szolgáltat, és mintegy 35 milliárd forint kutatás-fejlesztési lehetőség nyílott a magyar egyetemek, kutatóintézetek, illetőleg kis- és közepes vállalkozások számára.

Itt sok szó esett a kistérségi társulásokról, kevesebb a régiókról. Örvendetes az, hogy a regionális fejlesztési tanácsok is jelentős innovációs támogatással rendelkeznek, hiszen 5 milliárd forint felett rendelkezhetnek a következő esztendőben; a költségvetés 16. számú melléklete rendelkezik erről, mintegy 0,5 milliárd, 1 milliárd forint támogatást tudnak nyújtani a régiókban működő kis- és közepes vállalkozások munkájának.

Nagyon fontos programok indultak el ezen a területen. Itt szeretném kiemelni a kutatás-fejlesztési infrastruktúra felmérését, ami lehetővé teszi, hogy ezeket a forrásokat hatékonyabban használjuk fel, hiszen az infrastruktúra feltérképezésével lehetővé válna, hogy a legszükségesebb helyeken biztosítsunk kutató-mérő műszereket, berendezéseket, hogy a különböző intézetek együtt tudjanak működni ezen eszközök hatékonyabb használata érdekében.

Két olyan nagy európai nemzetközi kutató-fejlesztő projekt előkészítése van folyamatban, amely kapcsán úgy érzem, széles körű összefogás alakult ki Magyarországon, ez pedig Debrecenben egy neutronkutató előkészítése, illetőleg alternatívaként egy lézerberendezés Magyarországra történő telepítése. Bármelyik alternatíva valósul meg, számtalan kutató-fejlesztő munkahely létesülhet Magyarországon, és ennek a gyorsító, szinergikus hatása is jelentős regionális szempontból is, az ország gazdasága szempontjából is. Minden egyes ilyen dolog, amelyhez pénzt biztosítunk, szükségessé teszi azt, hogy ezek felhasználásának a hatékonyságára kiemelt figyelmet fordítsunk.

Itt meg kell említenem az európai uniós forrásokat, hiszen az elkövetkezendő esztendőben 166 milliárd forintot tudunk fordítani kutatás-fejlesztésre a hazai forrásokkal együtt, tehát meghaladja a 200 milliárd forintot. Az eljárások gyorsasága, hatékonysága kiemelten fontos. Kétszer ad, aki gyorsan ad - ez a megállapítás egyre gyakrabban hangzik el most, amikor pénzügyi nehézségekkel küszködnek a kis- és közepes vállalkozások. Nos, a hazai kutatás-fejlesztési támogatások területén is erre nagy figyelmet fordítottunk.

Örülök annak, és úgy látom, az innovációval, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos fejezetben szereplő előirányzatok széles vagy szélesebb körű támogatással bírnak a Házban.

(14.00)

Hiszem azt, és bízom abban, hogy ez azért is van így, mert hosszú távú nemzeti érdekeinket tükrözik azok az intézkedések, amelyek a tudásba, a magyar gazdaság versenyképességébe fektetnek be.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)