Felszólalás adatai

Nevezetesen, Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében a csatlakozási okmányban azt vállalta, hogy a 7 plusz 3 éves átmeneti időszakot, az úgynevezett moratóriumot követően összhangba hozza a földszerzésre vonatkozó szabályokat az uniós rendelkezésekkel, amelyeknek egyik nagyon fontos elve a letelepedés szabadságának biztosítása a tőke szabad áramlásának uniós jogi elveivel, valamint egyenlő elbánást biztosít a magyar és az európai uniós állampolgárok között.

Ez egy olyan jogalkotási feladat, amely alapján a kormány a törvényi szinten meg kívánja jeleníteni a birtokpolitikai elképzeléseit, amelyek középpontjában a kis- és középüzemek megerősítése, a családi gazdaságokon alapuló termelési struktúra előtérbe helyezése, a falvak népességmegtartó, jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének megőrzése, valamint az állattartás gazdasági pozíciójának erősítése szerepel. Mindezek mellett fontos szerepet kap a birtokpolitikai elvek figyelembevétele, hogy a földeket azok művelhessék meg, akik élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkoznak, távol tartva a mezőgazdasági termelést nem folytató, spekulatív, tőkebefektetési célból megjelenő szerzési igényeket és az ezek mögött található érdekköröket.

Az alaptörvény harmadik módosítása nyomán a földforgalomra vonatkozó törvényi rendelkezések sarkalatos minősítésűek, ami a szabályozás stabilitásával a gazdálkodás hosszú távon való kiszámíthatóvá válását kívánja biztosítani.

A 2013. június 21-én elfogadott földforgalmi törvény nem tett pontot a földek tulajdonszerzésével, használatával kapcsolatos törvényi szabályozás végére. Ezért a javaslat a földforgalmi törvény egyes rendelkezéseivel összefüggésben átmeneti és egyéb kiegészítő törvényi szintű szabályokat fektet le a földforgalmi törvény alkalmazhatósága érdekében. Az átmeneti rendelkezések megalkotására azért is van szükség, mert a földforgalmi törvény eddig nem ismert közjogi szabályozókkal avatkozik be a magánjogi viszonyokba, és ezeket össze kell rendezni.

A javaslatban kerülnek módosításra mindazok a törvények is, amelyeket a földforgalmi törvény előírásaival összhangba szükséges hozni és összhangot teremteni. Ezen túl a javaslat hatályon kívül helyezi a jelenleg hatályos, termőföldről szóló 1994. évi törvény rendelkezéseit.

A javaslat a földforgalmi törvényt módosítja csekély mértékben, így a földforgalmi törvényt módosító rendelkezések szerint a helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében a települési önkormányzat jegyzője hívja össze a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését. Ezzel összefüggésben a javaslat kimondja, hogy a helyi földbizottság tagjairól a jegyző vezet nyilvántartást. Ennek indoka, hogy a jegyzőnek van közvetlen kapcsolata a helyi gazdálkodók közösségével, és amennyiben a helyi földbizottság működésképtelen, akkor e körülmény fennállásáról a jegyző szerezhet közvetlenül és leghamarabb információt, nem pedig a hatóság, amelynek nincs helyi szerve a településeken.

A javaslat kiegészíti a földforgalmi törvényt azzal a kiutalással, miszerint e törvény egyes átmeneti szabályairól és más rendelkezések alkalmazásáról külön törvény rendelkezik.

(19.10)

A javaslat a földforgalmi törvény végrehajtását segíti elő olyan kiegészítő és átmeneti szabályokkal, amelyeket nem lehet törvénynél alacsonyabb szinten szabályozni. A szabályozandó tárgykörre is tekintettel a javaslat több jogterületet fog át, így tartalmilag anyagi jogi, eljárásjogi, magánjogi és közjogi előírásokat is tartalmaz.

A javaslat egyes rendelkezései közül a következőket emelném ki. Meghatározásra kerülnek a kedvezményes birtokmaximum, az 1800 hektár alkalmazási feltételei, amely a földforgalmi törvény szerinti állattartó telep üzemeltetőjét, valamint a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítóit illeti meg.

A javaslat külön rendelkezéseket állapít meg a csereszerződésre, annak speciális hatósági jóváhagyására. Meghatározza, hogy a csere során a földforgalmi törvényben előírt mely feltételek bekövetkezése esetén minősül a csere birtok-összevonási célúnak. A csere alapján csak azt a szerződő felet illetik meg a birtok-összevonási célú földcseréhez külön jogszabályban megállapított adó-, illeték- és más kedvezmények, amelyiknél ez a feltétel teljesül.

A javaslat a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződések, valamint a földhasználati szerződések formai és tartalmi követelményeivel összefüggő, a földforgalmi törvényben meghatározottakon túl kógens előírásokat is rögzít a forgalombiztonság és a szerzési korlátok ellenőrizhetősége érdekében. A javaslat külön tartalmazza az adásvételi, a haszonbérleti szerződésnek az elővásárlásra, az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlésére és e jogok gyakorlására vonatkozó, a földforgalmi törvényt kiegészítő rendelkezéseit.

A javaslat a tulajdonjog átruházásáról szóló bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezség megelőző hatósági eljárására vonatkozó szabályait is meghatározza, megakadályozva ezzel például az olyan esetleges bírósági eljárásokat, amelyeket a felek színlelt egyezségkötésre használnak fel.

A javaslat a szerződések hatósági jóváhagyásával kapcsolatos eljárásjogi szabályozás tekintetében általánosságban eltér a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaitól, mivel azokat ebben a speciális hatósági eljárásban nem lehetne minden esetben alkalmazni. A hatósági határozat bírósági felülvizsgálata során rögzíti a javaslat az eljáró bíróság speciális illetékességi szabályait. Mivel a földforgalmi törvény a föld tulajdonjogának, valamint a földhasználati jogosultság megszerzéséhez új, előzetes engedélyezési, hatósági jóváhagyási eljárást vezet be, nem indokolt, hogy a földek forgalmára vonatkozó jogügyletekkel kapcsolatos új hatósági eljárás lefolytatása az érintett ügyfelek számára többletköltséggel járjon. Ezért a javaslat kimondja, hogy ezek az eljárások díjmentes eljárások.

A javaslat önálló fejezetben foglalkozik az egyes földhasználati szerződésekkel, így külön tartalmazza a haszonbérleti szerződés, a feles bérleti szerződés, a részesművelési szerződés és a szívességi földhasználati szerződés tartalmára és e szerződések megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket. A földforgalmi törvény ugyanis a földhasználati jogosultságot, a földhasználati szerződést gyűjtőfogalomként használja azzal, hogy egyrészről meghatározza, hogy ki és milyen feltételek fennállása esetén lehet földhasználó, valamint az egyes, fent említett szerződéstípusokat nevesíti, de utal arra, miszerint ezek tartalmára külön törvény vonatkozik.

A javaslat külön fejezete tartalmazza a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésére, a föld kényszerhasznosításba adására, valamint a kényszerhasznosítóra vonatkozó szabályokat. A földforgalmi törvény alkalmazhatósága érdekében rendelkezik a javaslat a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett új, önálló nyilvántartás, továbbá a 2000 óta létező földhasználati nyilvántartás tartalmáról. A földhasználati nyilvántartást illetően itt már megjelenik az új adatszolgáltatási forma, a földhasználati összesítő szolgáltatás is, amely a birtokmaximumok ellenőrzésének egy fontos eszköze.

A javaslat a helyi földbizottságokra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A javaslat alapján a helyi földbizottságokról, illetőleg tagjairól a jegyző vezet nyilvántartást. Az új rendelkezések rögzítik a nyilvántartás adattartalmát, amelyben a működésképtelenség tényét is rögzíteni kell. A javaslat garanciális okokból rendelkezik arról, hogy a helyi földbizottság, illetve annak tagja a jogügyletekkel kapcsolatos feladatai során megismert, személyes adatokat tartalmazó iratokat köteles zártan kezelni, azokat kizárólag a földforgalmi törvényben meghatározott feladata ellátása céljából, legfeljebb a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének a részére való közléséig kezelheti. Az iratokba más személy vagy szerv részére nem engedhet betekintést, továbbá azokat nem hozhatja nyilvánosságra.

A javaslat kisegítő szabályt is tartalmaz arra az esetre nézve, ha a településen 2014. április 30-áig a helyi földbizottság tagjainak a megválasztására nem kerül sor, vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen. Ez esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából, és ez esetben a helyi földbizottság alatt a kamara területi szervét kell érteni. A helyi földbizottság akkor működésképtelen a javaslat alapján, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg, vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti a tevékenységet, vagy ha a tagok száma a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott létszám alá csökken.

A javaslat értelmében a földforgalmi törvénynek a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseit csak a 2014. május 1-jén vagy ezt követően közölt, közzétett haszonbérleti szerződésekre, illetve a 2014. május 1-jén vagy ezt követően megkötött, haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésekre kell alkalmazni. Így az említett átmeneti időszak alatt létesített földhasználati szerződések esetében a földhasználónak a földforgalmi törvény, valamint a javaslat szerinti nyilatkozatai lesznek a döntőek, és az ingatlanügyi hatóság a földhasználót a földhasználati szerződésben, valamint a meghatározott adattartalmú bejegyzési adatlapon tett nyilatkozatai alapján jegyzi be a földhasználati nyilvántartásba.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a javaslat a földek tulajdonszerzésével, használatával kapcsolatos törvényi szabályozás teljes körű lefektetését szolgálja. Mivel a földügy nemzetstratégiánk egyik alapköve, s e tény megköveteli, hogy a vonatkozó szabályozás egzakt legyen, továbbá biztosítsa a földvagyonnal való rendeltetésszerű és hatékony gazdálkodást, bízom benne, hogy a javaslat tartalmával a tisztelt képviselőtársak egyetértenek.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd ezt követően fogadja el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)