Felszólalás adatai

Ugye tudják, hogy senki, de senki nincs ebben az országban, aki elhiszi azt, hogy az, hogy eddig például egy jogi diploma megszerzéséért nulla forintot kellett fizetni, ezután pedig két és félmillió forintot kell majd fizetni, ez jobb lesz a hallgatóknak, jobb lesz a családjaiknak, jobb lesz a szüleiknek? Ugye tudják, hogy senki, de senki nincs ebben az országban, aki elhiszi, hogy önök nem vezetik be a tandíjat? Hiába hívják ezt önköltségnek vagy bárminek, az emberek nagyon jól tudják, hogy miről van szó, és azt is nagyon jól tudják, hogy mi lesz ennek a társadalmi hatása. Ez, hogy a családok pénztárcájához igazítják a felsőoktatást, csak azt fogja eredményezni, hogy a szegényebb gyerekek elől elzárják a felemelkedés lehetőségét, és egy kasztrendszer jön létre Magyarországon. Ugye tudják jól, hogy senki, de senki nem hiszi el azt, hogy a részösztöndíjas képzés valóban részösztöndíjat jelent? Ebben a képzésben ugyanis az ösztöndíjat senki nem garantálja a hallgatóknak; amit ehelyett kapnak, az a fél tandíj, hiszen a tandíjuk felét nekik is ki kell fizetni, ráadásul hallgatói szerződést is alá kell írniuk. Ezek voltak azok az okok, ami miatt tavaly alig voltak olyan diákok, akik erre a képzési formára jelentkeztek volna, és a múlt heti kormányzati tervek szerint ez az a képzési forma, amit nagy számban szeretnének biztosítani a diákoknak.

Szombaton azt hallhattuk a miniszterelnöktől, hogy eltörlik a keretszámok rendszerét. Szintén lehet játszani a szavakkal: önök azt is tagadják, hogy tandíj lenne, tehát nyilván ugyanígy szüntetik majd meg a keretszámokat, ahogy a tandíjat. De nem is ez a fő kérdés, hogy keretszámok lesznek-e, hanem az a fő kérdés, hogy hány olyan fiatal lesz Magyarországon, akinek az állam tudja finanszírozni a felsőoktatási képzését. Ez az egyetlen kérdés. Szégyenletesnek tartjuk azt, hogy a miniszterelnök a hivatalos hallgatói érdek-képviseleti fórumon nem vett részt, ellenben a saját pártjának a fiataljaival leült egyeztetni.

(13.20)

Nem a Fidelitashoz kellett volna elmennie Orbán Viktornak, hanem a többezres hallgatói tüntetésekre, és ott kellett volna számot adnia a kormányzati lépésekről. A hallgatók mellé csatlakoztak az oktatók is, akiknek a helyzetéről méltatlanul kevés szó esik ezekben a felsőoktatási vitákban, pedig számukra a pedagógusoktól eltérően még elvi szinten sem ígérnek jövedelmi előrelépést.

A törvény a főiskolai tanársegédi munkakörben történő alkalmazásnak is feltételéül szabja a doktori képzés megkezdését, és az ehhez rendelt jövedelem 174 900 forint. Eközben az egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdők átlagfizetése 245 ezer forint. A 245 ezer forint aránylik a 174 900 forinthoz. Néhány év elteltével ebben a munkakörben, ha azokat a szigorú oktatói-kutatói feltételeket sikerül a fiataloknak teljesíteni, előreléphetnek 196 800 forintos fizetésre. Ez önök szerint egy vonzó életpálya, vonzó oktatói életpálya? Miért nem beszélnek arról, hogy a folyamatos forráskivonásokat követően mi lesz az oktatók helyzete? Számos egyetem már a zárolásokat követően is kilátásba helyezte, hogy bizony létszámleépítésre kényszerül a következő évben.

Kettő hónap van hátra a felsőoktatási jelentkezésig, és a kormány nem tudja megmondani azt, hogy hány olyan fiatal lesz, aki államilag finanszírozott képzésben vehet részt. Nem tudják megmondani, hogy milyen rendszerben fognak ezek a fiatalok részt venni a felsőoktatásban. A hallgatóknak, oktatóknak, családjaiknak és érintetteknek pedig csak azt tudom kívánni, hogy a következő év boldogabb legyen számukra, mint amilyen valójában lesz.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Balog Zoltán miniszter úrnak. Parancsoljon!

BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mintha egy régebbi időben hallottam volna ezt a hozzászólást. Természetesen meg lehet írni két héttel korábban is a napirend előtti felszólalásokat (Novák Előd: 2008-as népszavazás! - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Hazaárulás! - Wittner Mária: Miért kell belekiabálni?!), meg be is lehet kiabálni - ez megint intelligencia kérdése -, szívesen válaszolnék a kérdéseire ezzel együtt, ha megengedi a kedves képviselőtársam.

Amilyen kérdéseket meg kell oldanunk a felsőoktatásban, azokat három csoportba sorolnám. Az egyik a minőség kérdése. Mindazok mellett a kérdések mellett, amelyeket ön egyébként jogosan felvet, az egyik legfontosabb kérdés nem az, hogy hányan tanulnak a felsőoktatásban, hanem hogy akik ott tanulnak, azoknak olyan diplomájuk lesz-e, amelynek valódi értéke van, és hogy egyébként aztán ez az érték hogyan tud hasznosulni a munkaerőpiacon vagy bármilyen más típusú munkában.

A másik kérdés valóban a hozzáférés kérdése, és a harmadik kérdés, amit ön is feltett, az, hogy ki is viseli mindennek a költségeit. Azzal a bejelentéssel, ami a hétvégén megtörtént, és amihez a szükséges kormányzati döntések is megszületnek, legkésőbb a szerdai kormányülésen világossá tettük (sic!), hogy az egész keretszámrendszert, ami valóban beszűkíti a bejutás feltételeit, eltöröljük, tehát nem lesznek keretszámok, már a következő évben sem lesznek keretszámok. Ez azt jelenti, hogy mindenkit felvesznek a magyar felsőoktatásba, aki megfelel a minőségi követelményeknek, tehát fölül tud kerülni azon a ponthatáron, amelyet éppen a minőség miatt majd meg kell húznunk a különböző szakokon és a különböző intézményeknél. Tehát ez az egyik fontos kijelentés.

A másik pedig az, hogy valóban azok a támogatási formák, amelyek ma részben vagy egészében lehetővé teszik azt, hogy valaki ingyenesen tudjon részt venni a magyar felsőoktatásban, azoknak a rendszere meglehetősen átláthatatlan, és a következő feladat az, hogy egységesítsük ezeket a támogatási formákat. Ezt meg fogjuk tenni, és ennek a következménye az lesz, hogy a jövő évtől, már a jövő évtől, akik Magyarországon kívánnak elhelyezkedni, akik Magyarországon kívánnak munkát vállalni - a "kívánnak"-on hangsúly van, mert ez nem mindig sikerül -, azoknak a számára semmifajta költséget nem jelent bent lenni a felsőoktatásban. Tehát a kérdés az, hogy hányan fognak bejutni, ez azért értelmetlen, mert egy felülről nyitott számról van szó, annyian, ahányan megfelelnek a minőségi követelményeknek.

Bízom benne, hogy el fogunk tudni számolni jövő ősszel majd a konkrét számokról is akkor, amikor a diákok döntése értelmében kialakul ez a szám. Tehát a következménye mindennek az, hogy nincs tandíj, miután részösztöndíj sincs, tehát nem tudom, hogy mire gondol akkor, amikor tandíjról beszél, mert ebben a rendszerben értelmezhetetlen ez a dolog. Egyébként pedig azt azért ne hallgassuk el ebben a körben, hogy természetesen ma is a hallgatóknak majdnem a fele saját maga fizeti a képzését, erre továbbra is lesz lehetősége, és akkor megtartja magának azt a szabadságot, hogy utána az elhelyezkedés ügyében vagy más ügyekben milyen döntést fog hozni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   1-5   6-8   9-12      Ülésnap adatai