Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra későbbi ülésünkön kerül majd sor.

Most soron következik a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Szatmáry Kristóf, Cseresnyés Péter és Vas Imre képviselők által benyújtott T/5142. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Ennek értelmében megadom a szót Vécsey Lászlónak, a bizottság előadójának.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. június 25-ei ülésén megtárgyalta a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló T/5142. számú törvényjavaslatot. A bizottsági ülés során megtárgyaltuk a Gazdasági bizottság 1. és 2. pontban foglalt módosító javaslatát és a Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatát, melyek meghatározó része az eljárási jogfolytonosság kérdését rendezi. Ez egyébként kiemelt kérdésként, problémaként jelentkezett a bizottság tárgyalásai során. A bizottságunk 25 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett támogatta a módosításra irányuló szándékot.

Egyértelmű, hogy az új szabályok szerint az akkreditációs eljárások Magyarországon lényegesen olcsóbbak és gyorsabbak lesznek. Hadd említsem meg, hogy például az igazgatási szolgáltatási díjak az esetek jelentős részében törlésre kerülnek, például a változásbejelentéshez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak köre jelentős mértékben szűkülni fog.

Az éves felülvizsgálati díj is meg fog szűnni, ami több tízezer forintjába került a cégeknek. Az eljárási idő több hónappal, akár fél évvel is rövidebb lesz, rövidebb lehet, mint korábban. Az eddigi joggyakorlat számos magyar vállalkozás működését és nemzetközi versenyképességét veszélyeztette, mert veszélybe került az akkreditációjuk, és emiatt a nemzetközi piaci pozíciójuk megrendült. Rengeteg panasszal szembesülhettünk. Kiemelkedően problémás területeknek bizonyultak például a titoktartási kötelezettségek területe vagy a panaszosok személyiségi jogának a védelme. Jól érzékelhetően tűrhetetlen állapotok alakultak ki ezen a területen, amin a magyar gazdaság versenyképességének javítása és a magyar vállalkozók elvárásainak való megfelelés érdekében feltétlenül módosítani, javítani szükséges.

Az elmondottakra tekintettel, az elmondottakat figyelembe véve, a bizottság mindent mérlegre téve az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 25 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak.

SZILÁGYI GYÖRGY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Maga a törvényjavaslat, ami elénk került és amit Szatmáry Kristóf nyújtott be, közel két oldal, ráadásul ha elolvassuk, akkor látjuk, hogy milyen két oldalról van szó. Ehhez képest azok a módosító javaslatok, amelyek bejöttek, azt lehet mondani, hogy azt a törvényjavaslatot, amit Szatmáry Kristóf benyújtott, jobbá tették ugyan, tehát sokkal részletesebben írják le az akkreditálási rendszer átalakítását, tehát itt már meghatározzák az akkreditáló szerv feladatait a törvénymódosításban; meghatározzák az akkredi­tálási eljárás rendszerét, hogy hogyan történjen; meghatározzák többek között a módosító javaslatok az akkreditált szervezet és a természetes személy felügyeleti vizsgálatára vonatkozó szabályokat. Tehát azt kell mondani, hogy valóban, ahhoz a javaslathoz képest, és sorolhatnék a külföldi akkreditált státus elismerésétől kezdve egy csomó mindent, ahhoz képest, amit Szatmáry Kristóf benyújtott egyéni képviselői indítványként, ez sokkal jobb, tehát a módosítások sokkal jobbá tették a törvényjavaslatot, de csak a törvényjavaslatot, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyáltalán nem ért egyet azzal a formával, ahogy az akkreditálási rendszert önök meg kívánják változtatni. És nem is csak azért nem értünk egyet vele, mert az akkreditálási rendszert kívánják megváltoztatni, hanem azért, mert ezzel a változtatással véleményünk szerint veszélybe sodorják Magyarországon az akkreditált laborató­riumokat és minden egyéb más, ehhez kapcsolódó intézményt.

Ha ezt nekünk nem hiszik el, engedjék meg, hogy csak egyetlenegy példát hozzak. Majd Kepli képviselőtársam egyébként több példát is fel fog sorolni. Hogy egyetlenegy példát mondjak, dr. Nagy Gábor címzetes egyetemi docens, főtanácsos, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet igazgatója a következő véleményt mondja. „A törvényjavaslat véleményezésében, annak hatásai között javaslom megemlíteni, hogy az akkreditáció hiányában ellehe­tetlenül a rendőrség bűnügyi nyomozati munkája, ezen keresztül az igazságszolgáltatás is, mivel a bűnügyi célú DNS-vizsgálatokat a jogszabály szerint csak és kizárólag akkreditált laboratóriumban lehet végez­ni.” Tehát itt nemcsak piaci szereplőkről van szó, hanem igenis szó van akár a magyar rendőrségről, szó van akár a honvédségről vagy olyan intéz­ményekről is, amelyek nem a piacon működnek, és nem csak piaci szereplőkről van szó.

Tehát még egyszer mondom: mi nem értünk ezzel egyet. 2016. január 1-jétől gondok lesznek; ez meggyőződésünk, hogy gondok lesznek, hiszen nem lesz megfelelő az átállás, ezért nem is támogattuk a törvényjavaslatot sem. És egyébként még egyszer mondom, a módosító javaslatok valóban jobbá tették ezt a törvényt, de ez a törvény úgy, ahogy van, nem jó, még módosító javaslatokkal együtt sem a mi véleményünk szerint. De Kepli Lajos képviselő­társam bővebben ki fogja fejteni a véleményünket, és el fogja mondani azokat a részleteket is, hogy milyen gondjaink maradtak továbbra is szakmailag is ezzel az egész javaslattal. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, Cseresnyés Péter urat, kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Most nem. Kérdezem, a kormány részéről Tállai András államtitkár úr kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Öné a szó, államtitkár úr.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisz­tériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hazai vállalkozások verseny­képességének növelése elsődleges nemzetgaz­dasági érdek. Ezt elsősorban megfelelő, minél világosabb, a vállalkozások életébe csak a legszük­ségesebb mérték­ben beavatkozó szabályozással tudja a jogalkotás segíteni. Ezt szolgálják a kormány bürokráciacsökkentő lépései.

A nemzeti akkreditálás jelenlegi formájában nem segíti elő a vállalkozások működését, sőt sokszor akadályozza azt. Több olyan nemzetközi és magyar vállalkozásról tudunk, amely 2013 óta nem tudja megszerezni bizonyos területeken az akkreditációt, holott nemzetközileg is jelentős és nagy múltú, megfelelőségi értékelésű vállalkozásról van szó.

A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló indítvány és a hozzá benyújtott módosító javaslatok hatásos garanciákat tartalmaznak arra nézve, hogy az akkreditálási eljárás olcsóbb és rövidebb legyen. Az eljárási határidők több hónappal rövidülnek csak a törvény erejénél fogva. Az akkreditálási eljárás két hónappal, a felügyeleti vizsgálati eljárás közel egy hónappal rövidül.

(16.50)

A jogorvoslati rendszer átalakításával további hónapokkal fog rövidülni az az időtartam, amelyet követően a vállalkozás elkezdheti az akkreditált tevékenységét. A kormány a végrehajtási rendeletek megalkotása során tovább fogja csökkenteni a jelenlegi adminisztrációs terheket. A módosító javaslatok megfelelően biztosítják azt, hogy az eljárások a Nemzeti Akkreditáló Testület megszűnésével és az új akkreditáló szerv megalakulásával folytatódjanak, és a kormány is mindent megtesz annak érdekében, hogy az új akkreditáló szerv nemzetközi elismerése gyors és zökkenőmentes legyen.

A törvényjavaslat nemcsak az eljárások rövidüléséhez, de a hozzákapcsolódó költségek jelentős csökkentéséhez, egyes esetekben eltörléséhez járul hozzá. A törvényjavaslat szerint nem kell a jövőben a gazdálkodó szervezet adataiban bekövetkezett változásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ahogy nem kell az évente kötelező felügyeleti vizsgálatért sem fizetni. Ez százezres nagyságrendű megtakarítást eredményez önmagában. Meg fog szűnni például az a tarthatatlan helyzet, hogy az egy területen akkreditált kkv tulajdonosváltás esetén, önmagában e tény bejelentése miatt akár 150 ezer forintot kell hogy fizessen. Ez nem jelent költséget a jövőben a vállalkozásnak.

Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Akkreditáló Testület több mint hatszáz vállalkozást vagy hitelesítési tevékenységgel foglalkozó magánszemélyt akkreditál. Ezzel a törvénnyel, a közeljövőben elfogadandó végrehajtási rendeletekkel és díjrendelettel az ő sikerességük és nemzetközi versenyképességük növelésének irányába teszünk jelentős lépést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót, így most a képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Velez Árpád képviselő úrnak.

VELEZ ÁRPÁD (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez a törvény szokás szerint képviselői önálló indítványként jött be, nulla társadalmi egyeztetéssel ‑ erről már az előző vitában is szóltunk ‑, ami meglepetést nem okozott. Látszólag ugyan a TAB-ra bekerült módosítások alapján beszéltek bizonyos emberekkel a piacon, gondolom, ezért is kellett módosítani ezt a javaslatot, bár a tökéletességét még nem érezzük.

A NAT jogutód nélküli megszűnésével Magyarország tagsága az európai akkreditálási együttműködésben automatikusan megszűnik. Arra nem kaptunk választ, hogyan gondolják, hogy ne szűnjön meg ez a tagság. Mennyi idő elteltével lesz Magyarországnak újra tagsága az európai akkreditálási együttműködésben? Milyen hátrányokkal jár, ha Magyarországnak nem lesz képviselete? Tállai államtitkár úr az előbb említette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ez megoldódjon. A „mindent megtesz” nem értelmezhető számomra, konkrétumokat szeretnénk hallani. A testület által akkreditált szervezetek vizsgálati eredményeit és tanúsítványait mindazon országok akkreditáló testületei és más hatóságai elismerik, ahova az exportunk 98 százaléka irányul. Mi lesz ezekkel a szervezetekkel?

A jelenleg akkreditált státusszal rendelkező 628 szervezet közül 207-nek, vagyis több mint harmadának az éves felügyeleti vizsgálatát 2015. augusztus-december hónapokban kellene elrendelni, amit a NAT a törvényjavaslat szerint már nem tehet meg. Ebből adódóan e szervezetek éves felügyeleti vizsgálata nem történhet meg határidőben, és így az akkreditált státusuk fenntartása kérdésessé válik. Mindezek alapján kérdezem, hogy mi lesz a 207 szervezet sorsa.

Ez a kaotikus helyzet mindaddig fennmarad, amíg az új szerv nem szerzi meg az európai kölcsönös elismerési megállapodások aláírói státusát. Ismereteink szerint ez alsó hangon két év. Mi lesz a következő két évben? Ez is egy kérdés, amire szeretnék választ kapni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ennek az időszaknak a végére előbb vagy utóbb minden, jelenleg a NAT által akkreditált szervezet elveszíti a minősítését, amely alapján az EU-ban, illetőleg nemzetközi szinten is elfogadott tanúsítványokat állíthat ki.

Szilágyi képviselőtársam elmondta, hogy a rendőrség bűnügyi és nyomozati munkája, ezen keresztül az igazságszolgáltatás is ellehetetlenül. Ezt nem ismételném meg. 2016. január 1-jétől az üvegházhatású gázok kibocsátásáról készült jelentéseket sem hitelesíthetik majd hazai akkreditált hitelesítők. Közel kétszáz üzemeltetőnek akkreditált külföldi hitelesítők szolgáltatásait kell igénybe venni, ami a többszöröse a magyar áraknak.

Vécsey képviselőtársammal nincs vitám. Bizonyára rosszul működik a jelenlegi rendszer, de azt nem tudom értelmezni, hogy miért nem a jelenlegi rendszerhez vagy a NAT-hoz adtak be módosítókat, miért kellett ezt az egész struktúrát ilyen mértékben felrúgni. Amíg nem kapunk megoldást és válaszokat a kérdéseinkre, addig sajnos nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az összegző módosító javaslat alapján ugyanúgy nem tudjuk támogatni ‑ ahogy már Szilágyi György képviselőtársam elmondta ‑ ezt a törvényjavaslatot, mint ahogy az eredeti javaslatot sem állt szándékunkban támogatni.

Az, hogy Szatmáry Kristóf képviselő úr önálló indítványaként bekerült a parlament elé egy ilyen horderejű javaslat, amely a teljes magyar akkreditálás rendszerét megváltoztatja és új alapokra helyezi, már az is elég nehezen emészthető volt számunkra, azonban ezzel a javaslat társadalmi egyeztetését kerülték ki. Az azonban, hogy összegző módosító javaslatként idetesznek elénk egy teljesen új törvényt, amely már nem az akkreditálásról szóló törvény módosítása, hanem egy új alapokra helyezett, komplett akkreditálásról szóló törvény, értelmező rendelkezésekkel és minden olyan kellékkel, ami a kodifikáció szerint egy törvénynek meg kell hogy legyen, az viszont a parlament kikerülése. Tehát nemcsak a társadalmi egyeztetést, hanem a parlamenti vitát is elkerülték, hiszen itt már egy meglehetősen szűkös időkeretben kell véleményeznünk azt a komplett törvényjavaslatot, amelynek minimum egy általános vita dukálna, előtte pedig egy részletes társadalmi egyeztetés ahhoz, hogy megfelelően véleményezni lehessen.

Nyilvánvaló, hogy valamiféle hátsó szándék motiválta ezt a törvényjavaslatot, másképpen nem kellett volna ilyen ‑ hogy úgy mondjam ‑ sunyi módon végigvinni az egész eljárást mind a parlamenten, mind pedig a társadalmi egyeztetés folyamatán; illetve ott nem vitték végig, mert nem volt ilyen. Ezt az eljárást az elmúlt öt évben már sokszor minősítettük, azt, hogy miért hoznak önök önálló képviselői indítványként fontos, nagy horderejű törvényeket a parlament elé. Így nyilvánvalóan gyorsabban keresztül lehet vinni, és ‑ ahogy már mondtam ‑ a társadalmi egyeztetést is ki lehet kerülni, de ettől a törvényjavaslat még lehetne jó, akár még támogatható is lehetne, mert ez az eljárásjogi része, amit egészen csapnivalónak és elítélendőnek tartunk.

De tartalmilag sem látunk semmiféle bizonyítékot arra, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület megszűnésével a magyar akkreditáció akadálymentesen fennmarad és működni fog, hogy nem lépnek fel problémák 2016. január 1-je után a nemzeti akkreditálás rendszerében. Hiszen ahogy képviselőtársaimtól már elhangzott, az élet legkülönbözőbb területein működnek ma Magyarországon akkreditált szervezetek, az igazságügyi laboratóriumtól a környezetvédelmi mérőszervezeteken át az élelmiszer-vizsgáló hatóságokig, és mindezen akár kormányzati szervezetek, hatóságok, akár a versenyszférában tevékenykedő vállalatok egész egyszerűen bizonytalanná váltak abban, hogy 2016. január 1-jét követően milyen rendszerben, milyen akkreditációval tudják végezni a tevékenységüket.

Annak, hogy az európai akkreditáló testületi tagságát elveszíti Magyarország, nem lesz olyan szervezete, amelyik ebben a testületben tag lenne, az lesz a következménye, hogy a nemzetközi piacokon is tevékenykedő cégek vagy nemzetközi vizsgálatokat is végző kormányzati vagy nem kormányzati szervezetek nem fognak tudni külföldön is elismert módon hitelesen mérni vagy akkreditálási tevékenységet végezni. Anélkül nem támogathatjuk a törvényt, hogy ezekre a kérdésekre, erre a kérdéscsoportra nem kapunk választ. Márpedig az eddigi vitában erre semmiféle érdemi válasz nem érkezett, és semmiféle jelet nem látunk arra, hogy a későbbiekben erre egyáltalán tudnának válaszolni.

A múltkor Szatmáry Kristóf képviselő úr felolvasott egy levelet, amely támogatja azt a kezdeményezést, amit ő a parlament elé tárt, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testületet megszüntessék, merthogy milyen rosszul is működik a Nemzeti Akkreditáló Testület. Lehet, hogy rosszul működik, sőt aláírom, hogy rosszul működik, mert nyilván minden szervezetnek vannak hibái, így hát lehet kisebb vagy nagyobb hibája a Nemzeti Akkreditáló Testületnek is. De ha ez így van, akkor mi annak a módja, hogy ezt kiküszöböljük? Az, hogy átalakítjuk azt a szervezetet, amely már húsz éve működik, és amely tekintélyt vívott ki magának a nemzetközi színtéren is.

(17.00)

Először megpróbáljuk átalakítani, és ha ez semmiképpen nem megy, mert olyan gyökeres hibái vagy fogyatékosságai vannak, hogy azt törvénymódosítással, a jogkörök megváltoztatásával nem lehet orvosolni, akkor megszüntetjük, és létrehozunk helyette egy újat, akár egy kormányzati felügyelet alá tartozó szervezetet; ez egy teljesen normális dolog volna. De miért várják el tőlünk azt, hogy támogassuk azt a javaslatot, amit önök mindenféle előzetes ötpárti vagy akárhánypárti egyeztetés nélkül, önálló képviselői indítványként behoznak? Nem tájékoztatnak minket sem a céljairól, sem a hátteréről, megpróbálják keresztülvinni minél gyorsabban a parlamenten, még így a rendkívüli nyári ülésszakban keresztülverni, és majd 2016. január 1-jétől hatályba is léptetni.

Így megtehetik önök nyilvánvalóan, bár kétharmaduk nincs, de ez nem is szükséges, egyszerű többséggel ezt a törvényt el tudják fogadtatni, megvan hozzá a szükséges létszámuk, azonban az ellenzék támogatását ne várják el hozzá, mert nem tudunk olyasmihez asszisztálni, aminek a részleteit nem ismerjük. Tehát nem fogunk kitölteni egy biankó csekket úgy, hogy önök majd a későbbiekben fogják ráírni, hogy mi is lesz az az új nemzeti akkreditáló szervezet, hogyan fog működni, mik lesznek a jogosítványai, milyen feltételekkel lehet a tagjává válni, és egyáltalán a felügyelete hogyan fog működni.

Több kérdést tisztáz ez az összegző módosító javaslat, valóban néhány olyan homályos kérdést feltár, amire mi kíváncsiak voltunk, de még mindig jó néhány olyan homályos részlet marad ‑ és ezek a lényegi részek ‑, amelyek alapvetően meghatároznák, hogy fog-e Magyarországon működni 2016. január 1-jétől ez a rendszer vagy nem fog működni. Így ezért nem fogjuk tudni a zárószavazáson sem az összegző módosító javaslatot, sem pedig a törvényjavaslat zárószavazását támogatni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Most megadom a szót Józsa István képviselő úrnak.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán még nem késő, hogy észhez térjenek, ugyanis próbálom az önök jogásznyelvén fogalmazni: jogszabály általi súlyos károkozás esete forog fenn azáltal, amit most önök művelnek. Nemcsak a Nemzeti Akkreditáló Testület ‑ ami mögött 20 éves múlt van ‑ megszüntetése, hanem a károkozás a több mint 600, NAT által akkreditált testület oldalán is jelentkezik, és a több mint 200, még ez évben akkreditálandó vagy a közeljövőben akkreditálandó cég oldalán. Tehát önök előbb rombolnak, és meg se próbálnak javítani.

Ez egy olyan terület, ahol lassú építkezés van. Megfelelően felkészült szervezettel kell rendelkezni, és nem az önök kénye-kedve szerint rángatott elismerő testületek által kell elismertetni, hogy az új testület megfelel mindannak, aminek jelenleg már megfelel a Nemzeti Akkreditáló Testület.

Azt mondja Tállai államtitkár úr meg Vécsey képviselő úr is, hogy gyorsabb lesz meg olcsóbb lesz az akkreditálási munka. Tudják, erről az a felirat jut eszembe, ami az egyik cég reklámjában ki volt írva, hogy: „Mi jól, gyorsan és olcsón dolgozunk. Tessék eldönteni, hogy ebből a háromból melyik kettőt választják, mert egyszerre csak kettő teljesíthető.” Tehát ha gyorsan és olcsón, az nem jó; ha jól és olcsón, akkor viszont nem gyors. Ezt azért tudni kell a minőségi munkáról, hogy ha nagy erőt kell rá koncentrálni, akkor az többleterőforrást igényel, tehát a költsége is magasabb. Önök ezt nemigen tudják megmondani, hogy a három kritériumból most varázsütésre valaki mind a háromnak eleget tegyen, mert az egyszerűen a minőségi munka színvonalának és szervezésének ellentmond. Azzal sincsenek tisztában, hogy milyen sok kapcsolódása van a Nemzeti Akkreditáló Testület megszüntetésének. Egy példát Szilágyi képviselő úr mondott, ami a rendőrség bűnüldöző munkájához kapcsolódik, de számtalan ilyet lehetne mondani.

Tehát én azt javaslom önöknek, még nem késő, hogy vonják vissza ezt a javaslatot. Ez egy elhamarkodott képviselői önálló indítvány volt, szakemberek a minisztérium részvételével próbáltak rajta javítani, de az a lépés javíthatatlan, hogy önök megszüntetik a Nemzeti Akkreditáló Testületet. Ezt tessék visszavonni, és a szakemberekkel közösen egy folyamatos működést biztosító reformtörvényt hozzanak ide a parlament elé, ami teljesíti azokat a célokat, amelyeket megfogalmazott Vécsey képviselő úr, mert azokkal általában egyet lehet érteni. Elemzi a konkrét problémákat a jelenleg minden jogosítvánnyal rendelkező Nemzeti Akkreditáló Testület munkájában, hogy amivel még nem rendelkezik, azt könnyebb kiegészíteni, mint tarra vágni, és megvárni, amíg három év alatt új sarjad belőle; arról a költségnövekedésről nem is beszélve, ami itt elhangzott, hogy a szlovák akkreditáló testület megcsinálja ezt, négyszer annyi költségért. Ott euróban számolnak, tudják, hogy Magyarországon kényszerhelyzet alakul ki, ha önök megszüntetik a Nemzeti Akkreditáló Testületet, és a kényszerhelyzetben lévő magyar vállalkozásoknak négyszer annyiért megadják azt az európai szintű akkreditációt, amit most hazai keretek között a Nemzeti Akkreditáló Testület teljesíteni tud.

Tehát, képviselőtársaim, azt kérem, hogy jöjjön meg a józan eszük, ilyen károkozást, ilyen súlyos károkozást jogszabály által ne kövessenek el! Biztos van az európai jognak olyan része, ami ezt orvosolni tudja. Ez vissza fog ugrani önökhöz vagy a jogszabály, vagy a cégek részéről. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Most megadom a szót… (Dr. Bárándy Gergely jelzésére:) Akkor Kepli Lajos képviselő úrnak adom meg a szót.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt szerettem volna még elmondani, hogy milyen hatása lehet ennek a gyakorlatban olyan területen, mint mondjuk, a környezeti kármentesítés területe, ahogy az Illatos út és más példák esetén most a hetekben, hónapokban napvilágra került. Hogyan zajlik le egy ilyen kármentesítési folyamat, amikor is, teszem azt, európai uniós pénzből szeretnénk elvégezni egy környezetvédelmi kármentesítést?

Nyilvánvaló, hogy a közbeszerzés kiírásakor feltétel, hogy olyan akkreditált szervezet végezze el akár a mintavételt, akár a hulladék elszállítását, akár ártalmatlanítását, amelyik az európai akkreditáló testület által jóváhagyott akkreditációval rendelkezik, hiszen ellenkező esetben nem érvényes a közbeszerzés, illetve a kiírás nem lehet érvényes, hiszen európai uniós forrásokból kerül elvégzésre a kármentesítés. Tehát már itt megakadhatnak ezek a folyamatok, és akkor két lehetősége van a magyar vállalkozásoknak, ha ezek után is részt akarnak venni ilyen kármentesítési feladatokban. Nyilvánvalóan vannak olyan multinacionális cégek, hulladékkezelő és más kármentesítéssel foglalkozó cégek Magyarországon, amelyek eleve külföldi szervezettel akkreditáltatták magukat, és mivel az Európai Unión belül vagyunk, minden olyan szervezet akkreditációját kötelesek elfogadni a magyar hatóságok is, amely az európai akkreditáló testület tagja.

Ezért egy külföldi akkreditáló cég fogja hitelesíteni a magyar vállalkozásokat, ez esetben piacvesztés lesz a magyar akkreditáció előtt, hiszen mire megalakulna az a kormányzati irányítású magyar akkreditáló testület, amely elvégezhetné ezt a hitelesítést, addigra már nem lesz kit hitelesíteni, hiszen a piacnak folyamatosan mennie kell, a munkának mennie kell, nem állhat meg, ezért a cégek valószínűleg ‑ ahogy már itt elhangzott Józsa képviselő úrtól is ‑ akár szlovák, akár más környező országok cégeivel fogják akkreditáltatni magukat. Tehát ez a veszély is fennáll. A másik pedig az, hogy a kisebb vállalkozások, akik ezt nem teszik meg, kiesnek ezeknek a pályázatoknak vagy ezeknek a közbeszerzéseknek a lehetőségéből, és nem juthatnak hozzá ezekhez a munkákhoz, ezekhez a forrásokhoz.

Egyik sem pozitív jövőkép a számukra, ezért ebben a tíz másodpercben még egyszer felkérnénk a kormányt, hogy gondolja át ezt a javaslatot, és mivel egyéni képviselői indítvány, a képviselő úrra hasson oda, hogy vonja vissza, és gondolják át jobban ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Bárándy Gergely képviselő úr mégiscsak jelentkezett. Megadom a szót önnek.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Egészen röviden csak a jogalkotás oldaláról szeretnék két gondolatot elmondani, amit a Törvényalkotási bizottság ülésén bővebben kifejtettem.

Először is emlékeztetnék arra, hogy az Alkotmánybíróság nem először mondja azt ki és hívja fel a figyelmet, hogy nem szerencsés, sőt sok esetben nem alaptörvényszerű, nem alkotmányos, ha a jogalanyok széles körét érintő módosító javaslatokat képviselői önálló indítvány formájában terjesztik elő, ugyanis ezzel ‑ ahogy a képviselőtársaim is mondták - ki­kerülik a vitát.

(17.10)

Azt azonban kifejezetten felháborítónak tartom, hogy egy nyúlfarknyi szöveghez később egy annak a terjedelmét többszörösen meghaladó módosító javaslatot nyújtanak be, amivel gyakorlatilag kikerülik a parlamenti vitát. Ezzel kapcsolatban két probléma lehet: vagy az elején fogalmuk sem volt, hogyan kívánják átalakítani, ez is rossz, de az még rosszabb, hogyha tudták, csak éppen a parlamenti érdemi vitát szerették volna ezzel elkerülni.

Ez a javaslat tehát nemcsak tartalmi szempontból nem támogatható, hanem olyan jogalkotási problémák vannak vele, ami önmagában nem teszi lehetővé azt, hogy támogassuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni esetleg a vitához. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így a vitát lezárom.

Megkérdezem Cseresnyés Péter urat, hogy kíván-e hozzászólni előterjesztőként. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, képviselő úr.

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni a véleményeket, a kritikákat, annak ellenére, hogy természetesen azokkal nem értünk egyet, és az aggodalmakban nem osztozunk. Ezzel a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló javaslattal kapcsolatban engedjék meg, hogy most előterjesztőként foglaljam össze, hogy milyen módosító javaslatok érkeztek, és mi erről az előterjesztői álláspont.

A törvényjavaslatra azért volt szükség, mert az Akkreditáló Testület működésével kapcsolatban számos kifogás, panasz érkezett a vállalkozói szférából azzal, hogy túl lassúnak és drágának tartották az eljárásokat. Az összegző javaslat bemutatása előtt, amelyet az előterjesztők támogatnak, azonban hadd jegyezzem meg, hogy a bizottsági jelentés alapján a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, tehát megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi és európai uniós jognak és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek; efelől tehát nyugodtak lehetünk.

A törvényjavaslathoz eredetileg Bánki Erik képviselőtársam nyújtott be módosító indítványt, ezt a Gazdasági bizottság T/5142/3. indítványa kiegészítette, majd a Törvényalkotási bizottság T/5142/6. összegző módosító indítványa további fontos szakaszokat illesztett a törvényjavaslathoz. A javaslat véleményem szerint egy fontos, bürokráciacsökkentő lépés, amely biztosítja, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület felszámolása kiszámítható környezetben és eljárásrendben tudjon lefolyni; ez talán válasz a kétségekre.

Ennek érdekében az összegző indítvány rögzíti azokat az eljárási szabályokat és határidőket, amelyek az akkreditálás gyorsabb és folyamatos ellátását garantálják. Jogtechnikailag az összegző javaslat ezt úgy végzi el, hogy a Bánki Erik, valamint a Gazdasági bizottság által benyújtott módosító indítványokban foglaltakat tovább pontosítja, a felhatalmazó rendelkezést és a jogharmonizációs záradékot módosítja, valamint a hatályba léptető rendelkezés kiigazítását végzi el. A javaslat tartalmában definiálja az akkreditálást és a megfelelőségi értékelést, pontosan meghatározza az akkreditáló szerv feladatait, leírja az akkreditálási eljárás lépéseit és rögzíti elveit, amelyek közül a pártatlanságot és a gyors, egyszerű eljárás alapelvét emelném ki. Ezek voltak azok az elvek, amelyek az eddigi működés során sajnálatos módon nem valósultak meg sokak véleménye szerint, ezért van szükség az akkreditálás rendszerének átalakítására.

A javaslat részletezi továbbá az akkreditált szervezet és természetes személy felügyeleti vizsgálatának részletszabályait, a külföldi akkreditált státus elismerésének szabályait, valamint az akkreditált és természetes személyek nyilvántartását. A módosító javaslat rögzíti, hogy a törvényjavaslat néhány rendelkezés kivételével, ahol biztosítani kell az átmenetet, a kihirdetést követő napon hatályba lép. Ezen a ponton szeretném jelezni, hogy az akkreditálás folyamatossága nem kerül veszélybe, ugyanis az összegző javaslat alapján a törvényben szerepelni fog, hogy 2016. január 1-jétől az új akkreditáló szerv veszi át az Akkreditáló Testület tevékenységét. Az összegző javaslat elvégzi az uniós jogharmonizációval kapcsolatos feladatokat is.

Összegzésképpen hadd mondjam el, hogy a módosító javaslatok meghatározó része az eljárási jogfolytonosság kérdését is rendezi. A törvényjavaslatnak köszönhetően az akkreditációs eljárások Magyarországon lényegesen olcsóbbak és gyorsabbak lesznek, mint ahogy államtitkár úr ezt említette is. Az igazgatási szolgáltatási díjak az esetek jelentős részében törlésre kerülnek, például a változás­bejelentéshez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak köre fog jelentős mértékben szűkülni, ezek meg is fognak szűnni. Erre azért van szükség, mert például a jelenlegi jogszabály szerint még akkor is igazgatási szolgáltatási díjat, súlyos tízezreket kellett fizetni, ha egy akkreditált tevékenységet végző szervezet személyzetében változás történt. Az éves felülvizsgálati díj is meg fog szűnni, ami több tízezer forintjába került a cégeknek és szintén egy értelmetlen teher volt.

Az eljárási idő több hónappal, akár fél évvel is rövidebb lesz, mint korábban. Az eddigi joggyakorlat számos magyar vállalkozás működését és nemzetközi versenyképességét veszélyeztette, mert veszélybe került az akkreditációjuk, és emiatt a nemzetközi piaci pozíciójuk is megrendült. Az egyik legnagyobb nemzetközi akkreditációval foglalkozó laboratórium ‑ és itt válaszolok is Józsa István felvetésére; talán ez a lassú építkezés őszerinte jó, miszerintünk nem (Dr. Józsa István: Pont fordítva!) ‑, a minősítő szervezet hazai akkreditációja meglepő módon 2013. december óta nem tudott befejeződni, mert a jelenlegi jogi szabályozási körülmények közepette, illetve a jelenlegi Akkreditációs Testület működési hatékonytalansága következtében az akkreditációját nem tudták máig lezárni. Egyértelmű, hogy tűrhetetlen állapotok alakultak ki ezen a területen, amin a magyar gazdaság versenyképességének javítása és a magyar vállalkozók elvárásainak való megfelelés érdekében feltétlenül módosítani és javítani szükséges.

A fentiekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   153-164   165-182   183-196      Ülésnap adatai