Felszólalás adatai

CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a zárszámadás önkormányzatokat érintő részével szeretnék foglalkozni, illetve néhány olyan témával, amelyik az önkormányzatok működésével, az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban van.

Az ÁSZ vizsgálata megállapítja, hogy az önkormányzatok számára a költségvetés igen szűkös mozgásteret biztosított, mindössze 1,06 százalékkal haladja meg a 2000. évi előirányzat a megelőző évi szintet. Bizonyítják ezt az általunk megkapott adatok is, amelyek azt mutatják, hogy az önkormányzatoknak juttatott állami támogatás 1999-ben 449 milliárd volt, a 2000-es terv 450 milliárd volt, a ténylegesen kifizetett összeg pedig 428 milliárd; tehát nemhogy növekedett volna, hanem még csökkenés következett be.

A működési célú állami hozzájárulás 1999-ben 393 milliárd volt, 2000-ben 362 milliárd, tehát majdnem 30 milliárddal volt kevesebb, mint az előző évi. Ez nem mond ellent annak, hogy ennek ellenére az önkormányzatok bevételei körülbelül 10 százalékkal növekedtek, az önkormányzatok kiadásai pedig valamivel több mint 11 százalékkal növekedtek. De ha ezeket a számokat összeadjuk, akkor teljesen egyértelművé válik, hogy az önkormányzatok elsősorban a saját bevételeikből tudták finanszírozni a működésüket. Megjelent az önkormányzatok működésében, a korábbihoz képest jelentősen a hitelállomány is, mert a hitelállomány nőtt, az 50 milliárd 56,6 milliárd forintra, a külföldi hitel állománya pedig 11,2-ről 26 milliárd forintra. Természetesen mindez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak újabb és újabb feszültséggel kellett 2000-ben szembenézniük.

Csak növelte a feszültséget az, hogy 2000-ben - ugyanúgy, mint 1999-ben - az önkormányzatok részére a parlament előírta a bérfejlesztési kötelezettségeket. A költségvetési törvény előírta, hogy a bér fedezetét 2 százalékos létszámleépítéssel javasolják megállapítani. Aki önkormányzatoknál dolgozik, pontosan tudja, hogy a különböző ágazati törvények következtében az önkormányzatoknak nincs lehetőségük, hogy létszámot csökkentsenek. Ez újabb feszültséget jelentett.

Újabb feszültséget jelentett az, hogy év közben - függetlenül attól, hogy mindenki tudta, hogy a kormánynak, az államnak többletbevétele van - az önkormányzatoktól elvették az állami támogatás 2 százalékát azért, hogy az árvízzel kapcsolatos költségeket ebből fedezzék. Mit jelent ez az önkormányzatok működésében? Azt jelenti, hogy a működési kiadáson belül megnő a bérekre fordítandó kiadás, és gyakorlatilag a dologi kiadások stagnálnak vagy csökkennek; azok a dologi kiadások, amelyek nélkülözhetetlenek: hogy egy kórházban vagy egy szociális intézményben nincs arra pénz, hogy ágyneműt vegyenek, nincs arra pénz, hogy kifessenek, nincs arra pénz, hogy minden évben az iskolában a tisztasági festést elvégezzék, nincs arra pénz, hogy a zárakat megjavítsák, és egy csomó olyan dologra nincs pénz, ami pedig a működés alapvető feltétele. Ahogy a lakás, amiben lakunk, az is igényli, hogy mindig gondozzuk, javítsuk, rendbe tegyük, ugyanúgy az önkormányzatok által működtetett intézményeknél is ez elvárás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lezsák Sándor képviselő úr azt mondta, hogy örül annak, hogy milyen jól alakulnak a jövedelmek, a bérek, és ezek a közszférában is jól alakulnak. Itt van előttem a beszámoló, amelyik azt mondja, hogy 12 százalékkal nőtt az önkormányzatoknál a közigazgatásban dolgozók bére, de az oktatásban csak 10, az egészségügyben 11, a kultúrában 8 százalékkal, a szociális szférában pedig még ennél is kevesebbel. Mindez azt mutatja, hogy az önkormányzatok működési területén valójában nem következett be reálbér-növekedés 2000-ben. Pedig arról beszéltünk, és a kormány programja arról szólt, hogy a pedagógusbéreket jelentősen meg kell emelni.

A kormány programja arról szólt, hogy az egészségügyben és a szociális területen dolgozók bérét jelentősen meg kellett emelni. Egyébként én támogatom, meg minden önkormányzat támogatja a kormánynak ezt a törekvését, mert igenis ezekre a jövedelemnövekedésekre szükség van. Csak nincsen fedezete, a költségvetésben erre a dologra nincsen fedezet.

Mondhatja akkor az ellenzéki (Sic!) oldalon levő tisztelt képviselőtársam, hogy igen, de van egy nagyon fontos eredmény. És igen, van egy nagyon fontos eredmény, mert a fejlesztési beruházási összegek nőttek. Valóban, 22 százalékkal nőtt a fejlesztésre fordítható összeg. De itt szeretném elmondani, hogy ennek egy része vagyonfelélésből van, egy része hitelből van, egy része pedig olyan állami támogatásból - címzett, környezetvédelmi, Phare- és egyéb támogatásból -, amelyikhez a saját erőt biztosítani kell. És itt van a gond. Az önkormányzatok egyre kevesebb saját erővel rendelkeznek, és miközben egy ellentétes folyamat van, mert kinyílt a világ, mert pénzt lehet szerezni belföldön meg külföldön - ez nagyon jó dolog, és azt gondolom, ennek valamennyien örülünk -, a másik oldalon pedig beszűkül a világ azok számára, akik saját erővel nem rendelkeznek, mert nincs az önkormányzati szférában annyi saját forrás, hogy igazán versenyképesen lehessen pályázni. Ez nemcsak anyagi kérdés, hanem emberi kérdés, mentalitás kérdése, mert kiszolgáltatottságot jelent. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak alkalmazkodniuk kell, megalkudniuk kell, esetenként megalázkodniuk kell, és ez nagyon rossz.

1990-ben ez a parlament 95 százalékos többséggel arra szavazott, hogy az önkormányzatok egy önálló hatalmi ágat képviseljenek ebben az országban. Ha ilyen mértékig lesznek kiszolgáltatottak, akkor ez nem tud megvalósulni. (Megszólal egy mobiltelefon.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért...

ELNÖK: Képviselőtársaim, ismételten kérem, hogy kapcsolják ki a mobiltelefonokat a teremben, különösen, ha magára hagyják a telefonkészüléket!

CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem kívánom a továbbiakban elemezni az önkormányzatok finanszírozásának 2000. évi számait. Csak azt szeretném kérni önöktől, hogy akkor, amikor most visszamenőleg a többletbevételből pénzt fogunk osztogatni, vagy a kormány javasolja, hogy pénzt osszunk, akkor gondoljunk az önkormányzatokra. Mi módosító indítványt fogunk beadni 24 milliárd forint önkormányzati támogatásra. Ez egyébként csak az az összeg, amivel sérültek az önkormányzatok. Ez semmivel nem több, tehát ez nem jelent többletbevételt az önkormányzatoknál. Ez az az összeg, ami járt volna az önkormányzatoknak, ha nem veszik el az árvízzel kapcsolatos 2 százalékot, ha minden pluszfeladathoz megadják az egyébként alkotmányban előírt finanszírozást, és ha minimum olyan arányban részesül az önkormányzati szféra a többletbevételből, mint amilyen arányban más szféra részesül.

Három dologról szeretnék még szólni. Nagy vitát váltott ki a lakáskérdés az elmúlt percekben. Itt őszintén kell beszélni. 1994-ben az akkori kormány olyan intézkedéseket hozott, ami szinte robbanásszerűen jelent meg a lakáspiacon. Olyan mértékű volt a szociálpolitikai támogatás növekedése, ami természetesen azt jelentette, hogy '96-ban, '97-ben jelentős lakásépítés következett be.

(13.20)

Az is igaz - és erről is őszintén kell beszélni -, hogy ez kifulladt 1998-ra. Valószínű, hogy már 1998 elején az előző kormánynak kellett volna olyan intézkedéseket hoznia, amelyek segítették volna az ingatlanpiacot átlendíteni ezen a helyzeten.

A mostani intézkedések egy része olyan, amit fel lehet vállalni és támogatni lehet. Az egy más kérdés, hogy ha azt nézzük, hogy mikor érte meg lakást építeni, akkor én azt tudom mondani, hogy az én fiam 1997-ben épített lakást. Mindenki azt mondta, hogy ne tegye meg, de megépítettük ifjúsági lakáskölcsönnel, szociálpolitikai támogatással, és kiszámoltuk a mostani ingatlanárakkal - ami 45 százalékkal nagyobb, mint 1998-ban volt, jóval nagyobb, mint amit az infláció indokolna -, most rosszabbul járnának ezzel a nagyon kedvező és nagyon dicséretes módon kedvező lakástámogatási rendszerrel is, úgyhogy nagyon örülök, hogy 1997-ben elkezdtük és 1998-ban befejeztük ezt a lakásépítést, mert forintra ki lehet számítani, hogy anyagilag jobban jártunk.

Még egy dolgot szeretnék mondani és utána befejezem. Nagy vita volt itt a gázáremelésről, de ugyanilyen vitát lehetne folytatni a közlekedési díjak mértékéről. Természetesen én mint városvezető, aki felel azért, hogy milyen egy város szolgáltatási díja, örülök annak, ha nem kell díjat emelni és olcsóbban lehet a buszjegyeket adni; csak azt nem tudom, hogy miből fogjuk megvenni azt a tizenkét darab buszt, amit a jövő évben ki kell selejtezni. Ki fogja adni hozzá a pénzt? Az önkormányzati büdzsében nincs hozzá pénz, az állam nem hajlandó támogatni, a másik oldalon pedig nem engedi megemelni a díjat. Ilyen összefüggései vannak, tisztelt képviselőtársaim, amikor az állam, a kormány, a Pénzügyminisztérium direkt belenyúl a piaci folyamatokba, ennek az árát valakinek meg kell fizetnie. Az önkormányzat úgy fogja ennek az árát megfizetni, hogy gyakorlatilag minden fejlesztést leállít, mert csak akkor tud megfelelni azoknak a feltételeknek, amiket a lakosság elvár tőle. Majd nem fogunk utat építeni, járdát építeni, iskolát tatarozni, iskolát felújítani, hogy azt, amit a kormány elvétett, mi a másik oldalon behozzuk. Nem hiszem, hogy ezt akartuk, és úgy gondolom, erre vissza kell majd térnünk.

Köszönöm szépen. Természetesen nem tudom elfogadni a zárszámadási törvényt. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)