Felszólalás adatai

Én azt hiszem, hogy a mai nap első felszólalója, Rubovszky képviselőtársunk megadta a választ erre a kérdésre, elmondta azt, hogy az államszervezet átalakítása céljából szükséges volt, hogy a parlament olyan üzemmódban működjön, amilyenben működött.

Én azt gondolom, hogy valóban az lett volna egy célszerű és tiszta szándék, ha már 2010-ben az új parlamenti többség benyújtotta volna ezeket a javaslatokat, és így nyilvánvalóan utólag egy elég komoly kritikaként értelmezhetők bizonyos pontjai ennek a javaslatnak.

Sok szó esett most a Ház tekintélyéről, és nyilvánvalóan ismerik a GfK azon felmérését, amely szerint már több éve az országgyűlési képviselők a magyar társadalomban, a magyar állampolgárok számára a legelutasítottabb foglalkozást űzők közé tartoznak. Én azt gondolom, hogy amit ebben a parlamentben az elmúlt időszakban láthatunk ebben a ciklusban, semmiképpen nem a Ház tekintélye növelésének az irányába hatott.

Nem tudom, képviselőtársaim figyelték-e mostanában, már jó néhány hete a házelnök több percen keresztül, öt-tíz percen keresztül sorolja fel azokat a napirendi pontokat, amik lekerülnek a napirendről, vagy amelyek éppen felkerülnek. Teljesen nevetségessé válik az Országgyűlés, egész egyszerűen kiszámíthatatlan a működése jelenleg.

Nyilvánvalóan a Ház tekintélyének sérülése nemcsak ebben nyilvánul meg, hanem megnyilvánul abban, amikor éjszaka beérkező, zárószavazás előtti módosítókkal teljesen átírják a törvényt, és utána szemrebbenés nélkül szavazzák meg ezt a már módosított változatot azok a képviselők, akik néhány órával azelőtt még más állásponton voltak. Én azt gondolom, hogy vannak előremutató javaslatok ebben a javaslatban, ilyen például a javaslat benyújtására szolgáló határidő, de én azt gondolom, hogy számos olyan kiskapu maradt meg, amivel ez az előrelépés túl sokat nem fog számítani a jövőben.

Gulyás Gergely képviselőtársam a tegnapi expozéjában egy korrekt ajánlatnak nevezte ezt a határozati javaslatot. Én azt gondolom, hogy korrekt ajánlat lett volna akkor, ha ez az ajánlat korábban érkezett volna meg a Ház elé. Ez nem történt meg. Én azt gondolom, hogy a házvezetés nem is annyira titkoltan egy eléggé komoly fenntartását mutatja a kormányzat felé az eddigi törvényalkotási eljárással kapcsolatban.

De én azt gondolom, hogy túl azon, hogy a Ház tekintélye milyen mértékben fog javulni azért, mert önök most kitiltani szándékozzák a szemléltetőeszközöket, vagy hogy felállva kell köszönteni a házelnö... - bocsánat, a választópolgárok közösségét, én azt gondolom, hogy igazából nem ez az az út, ami a Ház tekintélye növelésének az irányába mutat.

(10.30)

Semmiképpen sem, hiszen meggyőződésem szerint jelenlegi formájában ez a tervezet bizonyos pontokban alaptörvénysértő. Alaptörvénysértő, hiszen az Alaptörvényünk 4. cikk (1) bekezdésében az szerepel, hogy az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei egyenlők. Ezt a passzust megismétli a házszabály preambuluma is.

És akkor most szeretnék rátérni a részletes vita szakaszára, amit a javaslat új megközelítésben kíván szabályozni. Nem gondolom ördögtől valónak azt a megoldást, hogy a részletes vitákat, kiemelem, a vitákat a bizottságokban folytassuk le. De ez a javaslat nem teszi lehetővé azt, hogy valamennyi képviselő szavazhasson valamennyi módosító javaslatról. Tudom, hogy jelenleg is az van, hogy ha egy bizottságban nem kapja meg az egyharmadot egy módosító javaslat, akkor a jelenlegi házszabály szerint az nem kerül a plénum elé. Ugyanakkor a frakcióknak jelenleg megvan az a lehetőségük, hogy ezeket a módosító javaslatokat kikérjék plenáris szavazásra. Ezt az új házszabály nem szándékozik garantálni.

Azt gondolom, hogy amennyiben bizonyos módosító javaslatokról, adott esetben az én módosító javaslatomról nem szavazhatok csak azért, mert nem vagyok tagja az adott szakbizottságnak, nem vagyok tagja a törvényalkotó bizottságnak, nyilvánvalóan sérül a jogom, hiszen a bizottságokban tag képviselőkhöz képest az én jogaim kevesebbek lesznek a tekintetben, hogy nem tudok véleményt mondani akár a saját javaslatomról, szavazat formájában. Gulyás képviselőtársamnak abban igaza van valóban, hogy a módosító javaslatot benyújtó képviselő jelen lehet a kijelölt bizottság vitájában és felszólalhat, de szavazatával, ami megjelenik a szavazási naplóban, nem lesz jelen, hogy hogyan vélekedik az adott javaslatról. Ezt mindenképpen orvoslandónak tartom.

Még egy pont ehhez a kérdéshez; elhangzott már, hogy a módosító javaslatok valamilyen szinten meg fognak jelenni a plenáris vitán is. Az összegző módosító javaslatról lesz egy eléggé szűk időkeretbe szabott vita a plenáris ülésen is. Ez igaz, de ha megnézzük a szabályokat, akkor látjuk, hogy ebben az összegző módosító javaslatban csak azok a módosító indítványok fognak szerepelni, amelyeket támogatott a szakbizottság, illetve a törvényalkotó bizottság. Elvileg lehetséges lenne, hogy a részletes vita valamilyen szinten folytatódjon a plenáris ülésen, de a gyakorlatban, ha a házszabályt szigorúan tartjuk, és csak a napirenden lévő kérdésről lehet a házszabály szerint beszélni, egy ellenzéki képviselő, akinek leszavazták a módosító indítványát a bizottságokban, nem fog tudni házszabályszerűen a saját módosító javaslata mellett érvelni a plenáris ülésen.

Túl azon, hogy nevetségesnek tartom azt, hogy a frakcióknak ötperces időkeretük lesz arra nézve, hogy nem tudom, akár egy kódex szintű törvényjavaslat esetében több száz, ne adj' isten, ezret elérő módosító javaslatot illetően öt percen keresztül fejthessék ki véleményüket. Ezt semmiképpen nem a parlamentarizmus előremutató lépésének tartom.

Több szó esett már itt a kivételes és a sürgős eljárásról. Nagyon furcsállottam már a kivételes sürgős eljárás bevezetésekor is azt, hogy az előterjesztőnek, illetve a kivételes eljárást kezdeményezőnek nem kell megindokolnia a plenáris ülésen, hogy miért kezdeményezi ezt az eljárást. Miért szeretné kikerülni a parlamentnek azokat az ellenőrző lehetőségeit, fórumait, amire a jelenleg is hatályos házszabály lehetőséget ad? Azt gondolom, ezt el kell kerülnünk, és a plenáris ülésnek, a parlamenti képviselők összességének joga van arra, hogy megtudja, a kormány vagy a képviselő, illetve a képviselők miért kezdeményezik ezt az eljárást. Egyébként azt pozitív irányba elmozdulásnak tekintem, hogy szűkítik ezen eljárások lehetőségét, ha jól emlékszem, félévente négy alkalomra.

Szeretnék még egy pontot említeni, amiről, ha jól emlékszem, még nem esett szó sem a tegnapi, sem a mai napon, ez pedig a név szerinti szavazás intézménye. Ahogy látom, a tervezetből kikerül ez az intézmény. Tudom, hogy a szavazási naplóban megtekinthető az, hogy melyik képviselő miként szavazott egy adott kérdésben, de azt gondolom, komoly politikai súlya volt az elmúlt időszakban is annak, hogy valaki felállva, nevével, hangjával, arcával vállalja az adott szavazatát. Csak egy példát hadd említsek erre. Az alaptörvény x-edik módosításánál, már nem tudom, melyiknél, amikor név szerinti szavazást kért valamelyik ellenzéki frakció, ezt a felvételt egy ellenzéki tüntetésen bejátszották. És ez igen komoly politikai tényező volt azon a tüntetésen. Nem gondolom azt, hogy el kéne vennünk azt a lehetőséget, a választópolgárok felé nyújtott lehetőséget, hogy lássák, az egyes képviselők felállva, szavazatukat hanggal vállalva elmondhassák azt, hogy miként vélekednek egyes kérdésekről.

De nézzük azokat a pontokat, amelyek a sajtóban is elég komoly figyelmet kaptak. A szemléltetőeszközöket már említettem. Hadd mondjam azt, túl azon, hogy a rendszerváltozást követően a Fidesz teremtette meg ennek a szokásnak a gyakorlatát, a XXI. században nem lehet kitiltani olyan jelképeket az Országgyűlésből, amelyek a XXI. századi kommunikációs kívánalmakhoz igazodnak. Egy-egy transzparenssel, egy-egy grafikonnal szemléltetve egy politikai véleményt sokkal több emberhez el lehet juttatni, mint egy 15-20, akár 30 perces beszéddel. Megváltoztak a kommunikációs körülmények, megváltoztak a hírfogyasztási szokások. Azt gondolom, ehhez a modern parlamentek képviselőinek igazodniuk kell.

Szeretném felhívni a figyelmüket egy olyan esetre, amikor a választási eljárási törvény vitája volt, Karácsony Gergely képviselőtársam egy statisztikai számításokkal alátámasztott grafikont mutatott fel. Ezt a házelnök, a levezető elnök megtiltotta. Azt gondolom, ez teljes mértékben nevetséges. Vannak olyan adatok, amiket szóban nem lehet olyan egyszerűen elmondani, mint szemléltetőeszközökkel. Ezeknek a kitiltása semmiképpen nem a Ház tekintélyének növelését, semmiképpen nem a Házban lévő viták közvetítésének nézettségi növelését eredményezi. És valóban vannak olyan meghökkentő esetek, amikor ellenzéki képviselők transzparenseket mutatnak fel, ezzel fejezik ki véleményüket. De nem gondolom azt, hogy ezek a performanszok a Ház működését akadályoznák, akár a Ház tekintélyét csorbítanák.

Egy másik, apróságnak tűnő dolog szintén egy ellenzéki performanszhoz kötődik. Talán apróságnak tűnik, de egykori jegyzőként tudom, mekkora jelentősége van annak, hogy a parlamenti képviselők információkat tudnak kérni a Ház vezetését, illetve a felszólalók sorrendjét tekintve. Ez a szabályozás most megtiltaná azt, hogy a levezető elnökön, a jegyzőkön, illetve a hivatal munkatársain kívül bárki más tartózkodjon az elnöki pulpituson. Ezt teljesen felesleges túlreagálásnak tartom. Nyilvánvalóan itt a Jobbik akciójára kívántak reflektálni. Azt gondolom, hogy amennyiben a képviselők információkéréssel mennek föl a pulpitusra, lehessen számukra ezt a jogot biztosítani.

Összességében azt szeretném mondani, hogy bár vannak ebben a javaslatban kritikus, a kormányzattal szemben kritikus javaslatok, de nem fog elvezetni abba az irányba, hogy a Ház működése átláthatóbb legyen. Azért sem fog elvezetni, mert ha önök be fogják vezetni a részletes vita új szabályozását, a bizottsági viták médiaközvetítettségét illetően nem lehetnek kétségeink. Nyilvánvalóan a plenáris üléseknél is jóval kevesebben fogják ezeket a bizottsági üléseket megtekinteni, már amennyiben egy esetleges módosítás során meglesz erre a lehetőség, hogy egyáltalán részt vehessenek a média képviselői ezeken a bizottsági üléseken. Bocsánat, most is részt vehetnek, de igazából a köztévé nem élőben közvetíti ezeket, hanem híradásokba kerülhetnek be ezek a közvetítések.

(10.40)

Köszönöm szépen. Én egyelőre ennyit szerettem volna mondani, és még egyszer hangsúlyoznám, hogy a részletes vita és a módosító javaslatokról való szavazás korlátozottsága miatt én alaptörvénysértőnek gondolom ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen.