Felszólalás adatai

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Bajnai Gordon, az MSZP-SZDSZ-kormány volt miniszterelnöke országot jár. A turnéját nagyvonalúan fogalmazva is mérsékelt érdeklődés kíséri, sokat kell dolgozniuk az országjárását szervezőknek, hogy a foghíjakat betömve úgy ültessék az embereket, hogy az a nagyobb érdeklődés látszatát keltse a médiumokban.

Bajnai Gordon országjárása szempontjából szerencsétlenül alakult az is, hogy turnéja alatt újabb dokumentumok kerültek elő a Hajdú-Bét-üggyel kapcsolatban. Miközben Bajnai Gordon évek óta azt állítja, hogy a többségi tulajdonos Wallis Rt. vezérigazgatójaként nem volt közvetlen befolyása a Hajdú-Bét irányítására, egy most előkerült 2002-es dokumentumból kiderült, hogy a volt kormányfő a kisebbségi részesedéssel bíró ciprusi cég megbízottjaként is részt vett a baromfi-feldolgozó cég működtetésében - meglehetősen kínos.

Bajnai Gordon az országjárása során igyekszik úgy tenni, mintha neki az égvilágon semmi köze nem lenne az előző parlamenti ciklusban történtekhez, ugyanúgy, mint a Hajdú-Béthez. Pedig két évig, 2007-ben és 2008-ban önkormányzati és területfejlesztési miniszter, 2009-ben, a második Gyurcsány-kormányban nemzetfejlesztési és gazdasági miniszter, majd több mint egy évig miniszterelnöke volt Magyarországnak. De ez nem zavarja Bajnai Gordont. A hét végén már ilyen kijelentésekre ragadtatta magát: "ha arra fogunk össze, hogy visszaállítsuk a 2010 előtti világot, akkor a Fidesznek háromnegyedes többsége lesz 2014 után". Gondolkodhatunk a mondatot elolvasva, hogy ez most önkritika Bajnai Gordontól, hiszen a 2010 előtti világban befolyásos miniszter volt, illetve sokáig miniszterelnök is. Ő volt ennek az időszaknak az egyik legbefolyásosabb politikusa. Az is lehet, hogy Bajnai Gordon elfelejtette, ebben az időszakban miniszter vagy miniszterelnök volt. Kicsit szerényebben is lehetne fogalmazni, mert feltehetjük azt a kérdést, hogy ki volt az a miniszterelnök, akinek a két koalíciós partneréből az egyik nem jutott be a választáson, a másik pedig elvesztette szavazóinak több mint a felét.

De Bajnai Gordon nem elégedett meg ennyivel, még ennél is tovább ment. Szerinte a választóknak nem kell sem a narancs, sem a szegfű. Ő már csak tudja. Az, hogy ő a szegfűs kormánynak volt évekig minisztere, majd miniszterelnöke, egy cseppet sem zavarja. Tegyük hozzá azt is, hogy valószínűleg nem reprezentatív az a néhány fő, akivel a fórumain találkozik. Nem ez a téma az első, amiben megvilágosodik és odaszúr a szocialistáknak. Néhány hónapja már azt is mondta, ma már úgy látja, hogy 2006 őszén a rendőrök számos jogsértést is elkövettek, és nem szabad engedni, hogy a jövőben ez még egyszer megtörténjen. Ennek a megvilágosodásnak Bajnai Gordon esetében akár örülhetnénk is, de ne felejtsük el, hogy 3-4 évvel az események után ő volt a miniszterelnök, és ezt akkor még nem így látta. Miniszterelnökként semmit nem tett az események tisztázásáért, az áldozatok megsegítéséért.

Ha figyelemmel követjük Bajnai Gordon nyilatkozatait, kiderül, hogy egyéb kérdésekben is megvilágosodott miniszterelnöksége óta. Mostanában többször is nyilatkozott oktatási kérdésekben. Most éppen 15 százalékos béremelést tart szükségesnek a pedagógusoknak, és az oktatást a jövő zálogának nevezi. Miniszterelnöksége alatt nemcsak befagyasztották a pedagógusbéreket, hanem megszüntették a 13. havi fizetést, ami gyakorlatilag egyből 8 százalékos bércsökkentést jelentett a pedagógusoknak. Kevés miniszterelnök mondhatja el magáról, hogy nem túl hosszú miniszterelnöksége alatt 12-15 százalékkal csökkentek a pedagógusbérek. A csökkenés nemcsak reálértékben, hanem számszerűen is kimutatható volt. Az is sokat elmond a szocialisták és Bajnai Gordon oktatáshoz való hozzáállásáról, hogy 2010-ben az oktatási normatívák számszerűen sem érték el a 2002-es szintet, és gyakorlatilag ezzel teljesen ellehetetlenítették a szegényebb települések gyermekei elől a felemelkedés útját. Bajnai Gordon figyelmét valószínűleg az elkerülte, hogy kormányunk szeptembertől tervezi bevezetni a pedagógus-életpályamodellt, ami 30-40 százalékos béremelés, ha egyébként a pluszmunkákat is ideszámítjuk, akkor ez egy 15-20 százalékos reálbér-emelkedést fog jelenteni várhatóan a pedagógusoknak.

Bajnai Gordon járja az országot, és úgy tesz, mintha az előző időszak káros folyamataihoz miniszterként, miniszterelnökként neki semmi köze nem lenne. Naponta kínos ellentmondásokba keveredik, de szemmel láthatóan ő ezt egy cseppet sem érzi kínosnak. Morálisan nem gond neki elhatárolódni a nevével is fémjelzett korszaktól, és bármikor tud olyat ígérni, ami szöges ellentétben áll addigi tevékenységével.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Doncsev András államtitkár úr kíván válaszolni.

DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára ön is ismeri azt a régi viccet, amikor a nagymama hihetetlen sebességgel kezd el kötni, csak úgy csattognak a kezében a kötőtűk, és amikor megkérdezik tőle, hogy nagymama, mire fel ez a nagy kapkodás, a következőt válaszolja: be akarom fejezni a pulóvert, mielőtt elfogy a fonal.

Nos, alighanem ilyen kötögetésbe kezdett Bajnai Gordon is, és úgy tűnik, elveszteni látszik a fonalat. Bajnai Gordon azon vállalása ugyanis, miszerint a választások után szeretné visszaadni, amit minisztersége, majd miniszterelnöksége alatt a szocialista kormány többszörösen elvett a pedagógusoktól, 2014-re igencsak megkésett lesz. Bajnai Gordon figyelmét ugyanis elkerülte, hogy a kormány mielőbbi, az ő ígéretét jelentősen meghaladó béremelést tervez a pedagógusok részére. Attól tartok, hogy a Bajnai Gordon által vizionált szocialista világ olyan, mint egy nagy kürtőskalács: kívül mézesmázos, de belül üres.

(9.40)

Ugyanis ne feledkezzünk meg arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy a szocialistáknak 8 évük volt arra, hogy emeljék a pedagógusbéreket. Az utolsó említésre érdemes béremelés a szociális kormányzás első évében, 2002-ben volt, 2004 elejétől a Draskovics-csomaggal megszorítások következtek. Bizony, a kampányokban rendre sast rajzoltak, de csak veréb lett belőle, végül az is elrepült. 2010-re sikerült odáig eljutni, hogy számszerűen kisebbek voltak az oktatási normatívák, mint 2002-ben. Lám csak, minél magasabb egy cél, annál könnyebb átbújni alatta. Folyt a pedagógusok elbocsátása, nőttek az osztálylétszámok, az oktatás teljesítménye pedig romlott az első Fidesz-kormányt követő években. Sem Bajnai miniszterelnöksége idején, sem azelőtt nyoma sem volt annak, hogy az oktatás prioritást élvezne a szocialisták körében, most azonban, ahogy ön mondta, Bajnai megvilágosult, csakhogy ne felejtsük el a régi bölcsességet: a régi zsákból még senki nem varrt új nadrágot.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az előző két kormányzati ciklus egyik legnagyobb vesztese éppen a létbiztonságában megrendített, elbizonytalanított, szakmaiságában méltatlanul megkérdőjelezett pedagógustársadalom. Az elmúlt két évtized tapasztalata azt mutatta meg számunkra, hogy igazán komoly eredményeket csak strukturális alakítások révén érhetünk el. A részterületeken megvalósított egyedi változtatások sokszor többet ártanak az ügynek, mint használnak. Ennek szellemében egyszerre tűztük ki célul a tehetséges fiatalok pedagóguspályára vonzását, a pedagóguspálya anyagi és erkölcsi megbecsültségének helyreállítását, valamint kiszámítható és előrelépési lehetőségeket tartalmazó pályaképet a régóta pályán lévő pedagógusok számára. Olyan iskolarendszert kívánunk teremteni, amelyben a társadalmi helyzet és a születési hely egyáltalán nem befolyásolja a minőségi köz- és felsőoktatáshoz való hozzájárulást.

Ezen célok megvalósításához tehát a rendszer teljes megújítására van szükség. Természetesen lényeges szempontnak tekintjük, hogy a pedagógusokkal együttműködve történjenek ezek az átalakítások, hiszen a jogszabályok önmagukban még nem újítják meg a köznevelést, ez a feladat a pedagógusokra vár. Hisszük ugyanis, hogy a jó iskolarendszer legbiztosabb alapja a felkészült pedagógus, akinek munkájára nem kevesebb, mint a nemzet jövője épül.

A köznevelési törvény most parlament előtt lévő módosítása ezért a reprezentatív szakszervezetek és a 2013. január 22-i megállapodást aláíró egyéb szakszervezetek számos javaslatát is tartalmazza. A pedagógusok előmeneteli rendszeréhez szükséges végrehajtási rendelet kidolgozása szintén az említett szakszervezetek együttműködésével készül. A rendeletet szándékaink szerint a nyár folyamán fogadja el a kormány, hogy a 2013. évi szeptemberi bevezetésnek semmiféle jogi akadálya ne lehessen.

Tisztelt Képviselő Úr! Az új pedagógus-előmeneteli rendszerre elsősorban azért van szükség, mert a magyar köznevelési rendszer minőségét javítani kell. Ez persze nemcsak béremelést jelent, hanem ezzel párhuzamosan új típusú, a korábbinál egyértelműbb pedagógusmunkaidő-szabályozást és minősítést. Ezzel megvalósul az Európai Unió elvárásaihoz igazodó tanfelügyeleti és külső értékelési rendszer. A pedagógus-előmeneteli rendszer tehát a foglalkozás, a munkavégzés szerint kiszámíthatóságot, magasabb minőséget, több motivációt és valódi hivatástudatot eredményez, nem csupán a pedagógusok erkölcsi és anyagi helyzetének rendezését jelenti.

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által hivatkozott felvetéssel kapcsolatban azt gondolom tehát, mielőtt lakomázni hívnak, nem árt benézni a konyhába is, ahol ilyen vacsorát készítenek elő gyanútlan embereknek. Azt fogjuk látni, nem mind szakács, aki nagy kést hordoz.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17      Ülésnap adatai